4. A kereszt�nys�g �s a gn�zis harca a k�z�pkorban  

„Az egym�ssal civakod� helyi egyh�zak f�l�tt j� magasan �lt a r�mai egyh�z: aggodalom n�lk�l, zavartalanul, �s val�sz�n�leg mit sem �rtve az eg�szb�l’ - �rta Eddy. (...) Amikor a barb�rok (a germ�n t�rzsek) megt�madt�k R�m�t, a r�mai egyh�zat megk�m�lt�k.’ �mb�r a barb�rok nem puszt�tott�k el; - az egy-h�znak meg kellett birk�znia sz�mos szekt�val, melyeknek megvolt a saj�t(os) elk�pzel�se a kereszt�nys�gr�l. A gnosztikusok voltak az egyik ilyen csoport. Azt �ll�tott�k, hogy intuit�v m�don meg�rtik Isten �s a F�ld miszt�riumait. Ez a meg�rt�s nem csup�n �rtelmi tanul�s, hanem szigor� kik�pz�s, beavat�s �s intuit�v �lm�nyek eredm�nye volt. A r�mai egyh�z a gnosztikusokat k�l�n�sen vesz�lyesnek tal�lta, mivelhogy Isten szav�nak �rtelmez�s�hez sz�ks�gtelennek tartott�k az egyh�zi tisztvisel�k hierarchi�j�t. (...) A gnoszticizmust, amely a g�r�g ‘gn�szisz’, vagyis ‘tud�s’ sz�b�l sz�rmazik, �ll�t�lag az els� sz�zadban alap�totta Simon m�gus, J�zus kort�rsa, akit k�s�bb mint ‘minden eretnek atyj�t’ emlegettek. G�r�g filoz�fusok, - Sz�krat�sz gondolatait n�pszer�s�tette, aki szerint az emberi l�lek a testen k�v�l lakozik, �gy hozz�juthat az egyetemes tud�shoz, valamint a b�lcsess�get (Gn�szisz) a mennyb�l hozt�k le a F�ldre. A gnoszticizmus m�sik fontos k�pvisel�je Bazilidesz volt, - egy korai egyiptomi (kopt) kereszt�ny, aki alexandriai kultusz�ban a kereszt�nys�get Mezopot�mia �si miszt�riumaival akarta �tv�zni. Az alexandriaiak abban hittek, hogy az ‘eon’-nak nevezett k�l�n�s f�ld�nk�v�li l�nyek a h�rviv�k a mennyorsz�g �s a F�ld k�z�tt. A perzsa Zoroaszter J�zus el�tt k�r�lbel�l 500 �vvel alap�totta a saj�t gnosztikus vall�s�t; a zoroasztrizmusk�nt ismert mozgalom sz�les k�rben elterjedt, am�g a h�d�t� mohamed�nok a VII. sz�zadban el nem s�p�rt�k. (...) Andre Nataf okkult szerz� szerint a gnoszticizmus Mezopot�mi�b�l ered: el�-sz�r Ir�n ter�let�n jelent meg, azut�n elterjedt Kis�zsi�ban, Sz�ri�ban, illetve Babil�ni�ban is, ahol az izraelita foglyok is megismerkedtek vele, s magukkal vitt�k Palesztin�ba �s Egyiptomba. ‘Bizonyos adatok azt bizony�tj�k, hogy a (kumr�ni �s Nag Hammadi-beli) gnosztikus szent k�nyvek olyan r�giek, hogy esetleg mag�t a kereszt�nys�get is tekinthetj�k csup�n ‘a gnoszticizmus egyik �g�nak’ - �rta Nataf. - De a gnoszticizmust ugyanilyen joggal hasonl�thatjuk b�rmelyik m�sik vall�shoz. V�g�l is minden vall�sos ismeretnek valamilyen �si, az id�k k�d�be vesz� primit�v eredete van.’. (Nem csoda, ha a gn�zis �sibb, mint a kereszt�nys�g. Mezopot�miai eredete is arra vall, hogy a sum�r civiliz�ci� az Annunaki-g�nekkel egy�tt ‘meg�r�k�lte’ az isteni sz�rmaz�s intuit�v vall�s�t, ami a gnosztikus vil�gn�zet, mint ‘ezoterikus t�vhit’ �si gy�kereinek tekinthet�. - Cz. L.) A zsid� Kabbala szerint a gnosztikusok Isten titkait kutatj�k, valamely �ltaluk elfogadott vall�s szent k�nyveiben keresve a v�laszokat. A l�tez�st �gy pr�b�lj�k meg�rteni, hogy a vall�sos irodalom jelk�prendszer�ben felfedezni v�lt m�lyebb �rtelmet pr�b�lj�k megfejteni. ‘A gnoszticizmus egyfajta vall�si egzisztencializmus.’ - jegyzi meg Nataf. A gnoszticizmus addig vir�gzott, am�g  325-ben a r�mai egyh�z p�sp�ki zsinata eretneks�gnek nem nyilv�n�totta. A gnoszticizmus az �si Miszt�riumok szerves r�sze volt, hiszen mindkett� szerint csak a szem�lyes bels� megvil�gosod�s vezethet el a tud�sig. Manly P. Hall szabadk�m�ves filoz�fus szerint az �kori titkos avagy ezoterikus tan �sszess�ge nem m�s volt, mint az a tud�s, hogy az ember sokr�t� lelki alkat�t hogy’ lehet  lehet� leggyorsabban �s legteljesebben meg�j�tva a szellemi megvil�gosod�sig eljuttatni. Hall szerint ezt a megvil�gosod�st �s tudatoss�got f�lt�kenyen kellett �rizni az ‘avatatlan’ emberek el�l, akik vissza�lhettek volna tud�sukkal, vagy rosszul haszn�lt�k volna fel. �gy hossz� beavat�si id�szakokat vezettek be, �s az �si tud�s legk�nyesebb r�sz�t szimb�lumokba �s alleg�ri�kba rejtett�k. ‘A kereszt�nys�g maga is p�lda erre - �rta. - Az eg�sz �jsz�vets�g val�j�ban az emberi meg�jul�s titkos folyamatainak zseni�lisan �lc�zott le�r�sa.’ (Semmi k�l�n�s nincsen abban, hogy a gn�zis �s a kereszt�nys�g szimb�lum-rendszerei nagyfok� hasonl�s�got mutatnak egym�ssal. ‘Mind�sszesen annyi’ a k�l�nbs�g a kett� k�z�tt, hogy m�g a gn�zis a K�gy�kir�lyok �nhitt-�nhit�, Annunaki eredet� hamis istens�g-k�pzet�n alapul, addig a kereszt�nys�g val�di istenhit, mivel nem �nim�daton (K�gy�kir�lyok szolg�lat�n), hanem az egy-igaz Istenbe vetett hiten alapszik. - Cz. L.) Gardner szerint e meg�jul�shoz, eg�sz’ pontosan az emberi szellem vagy energia meg�jul�s�hoz emelkedett tudatra van sz�ks�g, amely fokozatosan jelenik meg a gerincoszlop harminch�rom csigoly�j�n kereszt�l. ‘Ennek a meg�jul�snak tudom�nya a szabadk�m�vess�g elveszett kulcsainak egyike - magyar�zta -, �s ez�rt alapult az �si szabadk�m�vess�g 33 fokozatra.’ A tud�s elsaj�t�t�sa k�zben a gnosztikust bizonyos fels�bbrend�s�g-�rzet s �n-el�g�lts�g t�lt�tte el. (...) A gnoszticizmus er�sen befoly�solta m�g az eur�pai gondolkod�st is eg�sz’ a k�z�pkorig, s�t, ut�na is. Alapvet� gondolkod�sm�dja val�sz�n�leg hat�ssal volt �s van m�s titkos t�rsas�gokra is, melyeknek tagjai igencsak meglep�dn�nek, ha err�l tudn�nak. A gnoszticizmus fontos szerepet j�tszott egy korai aszk�tikus zsid� szekta, az essz�nusok t�rt�net�ben is. (...) A k�z�ss�g tagjai nappal dolgoztak, - �jjel im�dkoztak. A l�lek halhatatlans�g�t tan�tott�k, �s a dualista vil�gk�p fel� hajlottak: a j�s�g avagy f�ny, �s a gonosz avagy a s�t�ts�g szellem�ben hittek. Lehets�ges, hogy az essz�nusok a titkos herm�szi g�r�g tanok tov�bbviv�i voltak. (...) �rdekes m�don tal�n a pontos j�slatair�l h�res Pithagorasz volt az, aki els�k�nt megj�vend�lte egy ‘�j Vil�g-rend’ elj�vetel�t. Ezt n�h�ny kutat� a Messi�s elj�vetelek�nt �rtelmezte. Az ‘essz�nus’ sz�t a g�r�g ‘esszaiosz’ (titkos vagy misztikus) �s ‘essz�noi’ (orvos) sz�b�l sz�rmaztatj�k. Gardner szerint az essz�nusok a ‘Gy�gy�t� Nagy Feh�r Testv�ris�ge’ egyiptomi misztikus iskola k�s�bbi �gak�nt ezoterikus gy�gy�t� hagyom�nyok folytat�i voltak. ‘Essz�nus szerzetesek �s gy�gy�t�k eme Feh�r Testv�ris�g�be - vagyis az eredeti R�zsakeresztesek k�z�ss�g�be - avatt�k be k�s�bb J�zust, aki egyre magasabb fokozatokra jutott el, �s el�kel� hely�nek k�sz�nhette a gyakran haszn�lt ‘Mester’ megsz�l�t�st.’ - tette hozz� Gardner. M�s szerz�k is meger�s�tik, hogy J�zus essz�nus volt. Hall megjegyzi, hogy sz�lei, M�ria �s J�zsef is azok voltak, csak�gy, mint ‘testv�re’, Jakab. Legt�bb mai fundamentalista elutas�tja ezt a feltev�st, mert J�zusnak az essz�nusokkal �s a gnoszticizmussal val� kapcsolata nem f�r bele a merev dogmatik�ba. (Ez a m�dszer tipikus szabadk�m�ves selyemgomboly�t�s, �rthet�bben: intellektu�lis p�kh�l�-sz�v�s. Aki nagyon sokat tud, aki nagyon j� s feddhetetlen - mint J�zus - az ‘gnosztikus’, vagyis szabadk�m�vesnek kell lennie. M�sk�nt nem lehets�ges; pontosabban nem maradhat �letben. Vagy bel�p, aminek a kik�nyszer�t�s�re att�l sem riadnak vissza, hogy r�kenj�k: ‘m�r tag’; ha m�gsem l�p be, ellens�gg� v�lik �s el kell t�nnie a k�pb�l. - Cz. L.) M�g ink�bb megzavarn� �ket, ha hallan�k Gardner �ll�t�s�t, miszerint a bibliaford�t�k �rtelmez�s�vel ellent�tben J�zus nem N�z�retb�l sz�rmazott. Szerinte a ‘n�z�reti’ (illetve ‘nazar�nus’) sz� �s v�ltozatai a h�ber ‘nozrim’ sz�b�l sz�rmaznak, amely ‘a sz�vets�g megtart�i’ jelent�s� ‘nazrie ha-brit’ kifejez�sb�l ered� t�bbes sz�m� f�n�v, ami viszont a Holt-tenger melletti Kumr�nban �l� essz�nus k�z�ss�g egyik neve volt. ‘Igen elterjedt feltev�s, hogy az essz�nusok ezoterikus tud�s �rz�i voltak, valamint J�zus beavat�i �s tan�t�i - �rta Hall. - Ha val�ban �gy van, akkor J�zust k�ts�g-telen�l Melkizedek templom�ban avatt�k be, ugyanott, ahol 600 �vvel azel�tt Pithagorasz is tanult.’ �gy t�nik, ezt a Biblia is meger�s�ti, amikor ezt mondja (Zsid�k 6,20): ‘(...) ahova els�k�nt l�pett be �rt�nk J�zus, a Melkizedek rendje szerint val� f�pap.’ Gardner szerint Melkizedek neve - aki a Biblia egyik leg-titokzatosabb szerepl�je - Mih�ly arkangyal �s C�d�k zsid� f�pap nev�b�l val� essz�nus �sszet�tel, teh�t: Mih�ly-C�d�k. A t�ma szerz�i k�z�l legal�bb egy �gy gondolja, hogy Melkizedek val�j�ban maga a sum�r istens�g, Enki. ‘Az essz�nusokat a m�veltebb zsid�k k�z�tt tartott�k sz�mon. - mondta Hall. - Az a t�ny, hogy olyan sok k�zm�ves volt k�zt�k, megmagyar�zhatja, mi�rt tartj�k �ket a modern szabadk�m�vess�g el�deinek.’ A szabadk�m�vesekhez �s a Pithagorasz k�vet�ihez hasonl�an az essz�nusokn�l is fontos jelk�p volt a vakol�kan�l. Ugyancsak a szabadk�m�vesekhez hasonl�an az essz�nusok irodalma is bonyolult k�dokat �s alleg�ri�kat tartalmazott, hogy megv�dj�k a tud�sukat a be nem avatottakt�l �s a r�mai hat�s�gokt�l. (...) Sz�mos �jkori kutat� az essz�nusok �s a kabbalist�k nyomait k�vetve �gy gondolja, hogy a Biblia maga egy k�dolt �zenet. Michael Drosnin, a Washington Post �s a Wall Street Journal volt munkat�rsa nem kis felt�n�st okozott 1997-ben ‘A Biblia k�dja’ c�men kiadott k�nyv�vel. Drosnin szerint egy izraeli matematikus, dr. Eliyahu Rips egy keresztrejtv�nyhez hasonl� rejtett k�dot tal�lt a Bibli�ban, ami pontosan megj�solt sz�mos fontos j�v�beli esem�nyt. (...) C. L. Turnage �rja: ‘Ak�r a legegyszer�bb sz� szerinti �rtelmez�st, ak�r a gem�tri�t, a jelk�p-rendszert vagy a rejtett sz�m�t�g�pes k�dot n�zz�k, a Biblia nagyban elt�r b�r-melyik m�sik k�nyvt�l. Az �vsz�zadok sor�n mindig att�l f�gg�en �rtelmezt�k az emberek, hogy a m�szaki fejletts�g �pp milyen szintj�n �lltak, �s mennyire �rtett�k meg a zsid� vall�s mezopot�miai eredet�t.’ Turnage szerint a bibliai k�d t�bb istens�gre utal jelk�pesen. ‘E k�dolt �zenetekb�l v�g�l azt lehetett lesz�rni, hogy a Bibli�ban szerepl� Istenek, vagy Elohim, olyan l�nyek voltak, akiket a sum�rok kezdtek el tisztelni, �s egy m�sik vil�gb�l sz�rmaztak.’ - �rta. (Ez kifejtve azt jelenti, hogy a zsid� vall�s is k�zvetve az Annunaki-istent, vagyis  a rejt�lyes K�gy�kir�lyokat ‘isten�ti’. Mily messze van ez a kereszt�ny egyisten-hitt�l! �me az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g �thidalhatatlan ellent�te. - Cz. L.)
Az essz�nusok voltak az egyik leghat�konyabb �si titkos t�rsas�g. Szomsz�daik k�ts�gtelen�l tudtak l�tez�s�kr�l, m�gsem esik sz� r�luk az �jsz�vets�gben, - vagy k�s�bb kiv�gt�k a vonatkoz� r�szeket. N�h�ny kutat� az essz�nusokra mint a ‘misztikus kereszt�nys�g’ �rz�ire utal, ami a kereszt�nys�g legkor�bbi, az �si Miszt�riumokon alapul� form�ja. Az essz�nusokr�l alig lehetett valamit tudni addig, am�g 1947-ben fel nem fedezt�k a holt-tengeri tekercseket. Mind-�ssze k�t �vvel azut�n t�rt�nt ez, hogy a fels�-egyiptomi Nag Hammadi-hoz k�zeli hegyi barlangokban gnosztikus ‘k�nyvt�rat’ fedeztek fel. 1947 �s 1960 k�z�tt tizenegy barlangban �sszesen k�r�lbel�l 800 k�ziratot tal�ltak, amelyek k�z�l 170 �sz�vets�gi k�nyvek r�szlete. Az essz�nusok a Kr.u. 70-ben kit�rt zsid� l�zad�skor menek�lhettek el Kumr�nb�l a r�mai csapatok el�l, de el�bb agyagkors�kba z�rt szent sz�vegeiket el�st�k a k�zeli barlangokban. Ezt az irodalmi �rt�k� kincset k�t beduin p�sztor tal�lta meg, s n�h�ny tekercset el-adtak egy r�gis�gkeresked�nek. (...) ‘... a t�bbi tekerccsel azonban nem �gy t�rt�nt. - �rja Eddy. - A palesztinai Rockefeller R�g�szeti M�zeum nemsok�ra k�zbel�pett �s megszerezte �ket a jord�n korm�nyt�l (...), akik kik�t�tt�k, hogy zsid� kutat�k nem f�rhetnek hozz� az �si zsid� sz�vegekhez. Ma a tekercsek Izrael tulajdon�ban vannak.’ (...) A holt-tengeri tekercsek essz�nus szerz�i �ri�si hat�st gyakoroltak az els� jeruzs�lemi kereszt�nyekre, akik teol�giai k�rd�sekben nemsok�ra elt�rtek (Szent) P�lt�l �s Palesztin�n k�v�li k�vet�it�l. Ezt bizony�tja, hogy a tekercsekben tal�lhat� �sz�vets�g-�rtelmez�sek igen hasonl�tanak Jakab �s a jeruzs�lemi kereszt�nyek �rtelmez�s�hez. (...)
Constantinus r�mai cs�sz�rnak a kereszt�nys�g elfogadtat�s�ra tett k�s�rlete Kr.u. 325-ben, a niceai zsinaton siker�lt t�k�letesen. (...) Ekkor tiltott�k be az ari�nus szekt�t �s fogalmazt�k meg a niceai hitvall�st, mely Istent mint h�rom egyenrang� �s egy�ttl�tez� r�szb�l - az Aty�b�l, Fi�b�l �s Szentl�lekb�l vagy Szent Szellemb�l - �ll� istens�get hat�rozta meg. (...) ‘Ekkor t�rt�nhettek a legl�nyegesebb v�ltoztat�sok az �jsz�vets�g sz�veg�ben, �s J�zus ekkor kapta azt a kiemelt szerepet, amit az�ta is �lvez.’ - jegyezte meg Baigent, Leigh �s Lincoln. Az �j felfedez�sek olyan �si sz�vegeket t�rtak fel, mint ‘Az igazs�g evang�liuma’, ‘Tam�s evang�liuma’, ‘Az igazs�g bizonys�gt�tele’, ‘M�ria evang�liuma’ �s ‘A tud�s magyar�zata’. Ezeknek k�sz�nhet�en a kutat�k ma m�r sokkal pontosabb k�pet tudnak alkotni a bibliai id�kr�l, mint azel�tt b�r-mikor - annak ellen�re, hogy e tud�s nagy r�sze m�g �gy sem �rte el a nagy-k�z�ns�get. Nesta Webster, a szenved�lyes kereszt�ny �r� m�r 1924-ben, j�val az eml�tett felfedez�sek el�tt felt�rta J�zus �s az essz�nusok k�z�tti kapcsolatot, csak�gy, mint tud�suk forr�s�t. ‘Az essz�nusok teh�t nem kereszt�nyek voltak, hanem egy titkos t�rsas�g (...), akiket sz�rny� esk�k k�t�ttek, hogy el ne �rulj�k a r�juk b�zott titkokat - �rta. - �s vajon mik lehettek ezek a titkok, ha nem annak a titkos zsid� hagyom�nynak a miszt�riumai, amit mi ma Kabbal�-nak nevez�nk? (...) Nyilv�n az az igazs�g, hogy az essz�nusok kabbalist�k voltak, b�r k�ts�gk�v�l magasabbrend� kabbalist�k. Az essz�nusok fontoss�ga abban rejlik, hogy �k az els� titkos t�rsas�g, amelynek hagyom�nya eg�szen a mai napig lesz�rmaztathat�.’ (...) Gardner r�mutatott: ‘Hit�k, aminek semmi k�ze nem volt a r�mai birodalom �sszet�kolt kereszt�nys�g�hez, k�zelebb �llt J�zus eredeti tan�t�s�hoz, mint b�rmi m�s.’ (...)
A f�leg h�ber eredet� Kabbala ‘hagyom�ny’-t jelent, �s e k�nyvr�l is �ll�tott�k, ak�rcsak mostan�ban a Bibli�r�l, hogy rejtett jelent�ssel b�r. Ilyen �gyesen k�dolt tud�st v�ltek tal�lni a T�r�ban �s m�s r�gi h�ber iratokban is, p�ld�ul a ‘Sefer Yezirah’-ban (A Teremt�s K�nyve) �s a ‘Sefer HaZohar’-ban (A F�ny K�nyve). E k�nyvek kor�bban keletkeztek a Talmudn�l, a r�gi zsid� t�rtv�nyek �s hagyom�nyok el�sz�r a Kr.u. V. sz�zadban le�rt gy�jtem�ny�n�l, �s �v-sz�zadokkal megel�zik J�zus kor�t. A ‘F�ny K�nyve’ szerint Isten �d�mnak ‘a b�lcsess�g miszt�riumait’ adta �t m�g a legend�s �denkertben. Ezeket az �s-titkokat azut�n �d�m ut�dai tov�bbadt�k, eg�szen No�ig, majd �brah�mig, j�val ezel�tt, hogy a zsid� n�p mint k�l�n�ll� n�pcsoport l�trej�tt volna. Nataf �gy v�li: ‘A titokzatos Kabbala a gnoszticizmus egy form�ja, amely szerint az ember saj�t mag�ban pr�b�lja megtal�lni az istens�get.’ A ‘F�ny K�nyv�’-nek szerz�je szerint ‘az emberi dimenzi�ban benne van minden dolog, �s minden, ami azzal �sszhangban l�tezik. Az emberben minden megvan, ami fent a mennyben �s lent a f�ld�n l�tezik’. Ezzel a Kabbala egy�rtelm�en k�t�dik az egyiptomi Thot istenk�nt ismert Herm�sz Triszmegisztosz h�res kijelent�s�hez: ‘Amik�ppen odafent, azonk�ppen idelent is’. (Mint az im�ds�gunkban: ‘Mik�pp a Mennyben, azonk�ppen itt a F�ld�n is.’) (...) Eliphas Levi er�sen t�mogatta azt a n�zetet, hogy a legkor�bbi id�kb�l sz�rmaz� titkok eljutottak M�zesig is. ‘L�tezik egy hatalmas titok, ami egyszer m�r fenekest�l felforgatta a vil�got. Ezt mutatj�k az egyiptomi vall�si hagyom�nyok, amelyeket M�zes jelk�pesen �sszefoglal a Genezis els� fejezeteiben’. - �rta Levi, aki szerint a Kabbala olyan �si tud�st tartalmaz, amit m�g �brah�m hozott mag�val a sum�rok f�ldj�r�l. ‘�brah�m volt �n�h titkainak �r�k�se �s a beavat�si szertart�s bevezet�je Izraelben’. �brah�mnak, a bibliai p�tri�rk�nak, aki sum�r sz�rmaz�s� volt �s eredetileg �br�mnak h�vt�k, egyes hagyom�nyok szerint a tulajdon�ban volt egy No� idej�b�l sz�rmaz�, jelk�pekkel teli t�bla, ami az emberis�g teljes tud�s�t tartalmazta. Ez az a t�bla, amit a sum�rok a Sors T�bl�jak�nt, a korai zsid�k pedig Raziel k�nyvek�nt ismertek, �s amelyb�l �ll�t�lag Salamon kir�ly a hatalmas b�lcsess�g�t mer�tette. (...) J�val k�s�bb a XVII. sz�zadi Stuart- korabeli Brit Kir�lyi T�rsas�g (Royal Society) foglalkozott komolyan e szent tud�s elemz�s�vel �s alkalmaz�s�val, - a templomos lovagokkal �s a r�zsa- keresztesekkel kapcsolatban.’ - magyar�zta Gardner. (...) A Kabbala misztikus tan�t�sa Mezopot�mi�b�l Palesztin�n kereszt�l eljutott a k�z�pkori Eur�p�ba, ahol el�sz�r a XIII. sz�zad v�g�n foglalta �r�sba egy spanyol zsid�, Moses de Leon. (...) Icke megl�t�sa szerint ‘olyan t�rt�nelmi fordul�ponttal �llunk szemben, ami mind a mai napig meghat�rozza �s ir�ny�tja a vil�got. Azt a tud�st h�vjuk Kabbal�nak, amit a h�ber l�vit�k Egyiptomb�l csemp�sztek ki �s babil�niai tart�zkod�suknak k�sz�nhet�en tov�bbfejlesztettek (...). A Kabbala az �sz�vets�gben �s m�s sz�vegekben elrejtett titkos tud�s, a j�daizmus pedig a sz� szerinti �rtelmez�se’. A kabbalista tud�st a templomos lovagok hozt�k a Szentf�ldr�l Eur�p�ba a keresztes h�bor�k idej�n, majd a rend �s a k�m�ves-c�hek sz�vets�g�n kereszt�l adt�k tov�bb. Szabadk�m�ves �r�k elismert�k, hogy a ‘zsid�-kereszt�ny miszt�riumok’ el�sz�r �ppen ekkor jutottak be a szabadk�m�vess�gbe. Arr�l is sz�lnak a dokumentumok, hogy a Kabbal�ba rejtett titkos tud�st hogyan haszn�lta fel a sz�zadok sor�n majdnem mindegyik titkos t�rsas�g, - a szabadk�m�vesekt�l kezdve a r�zsakereszteseken �s az illumin�tusokon �t eg�szen a mai csoportokig. (...)
Az ipari forradalom, illetve Charles Darwin evol�ci�s elm�lete k�vetkezt�ben az emberis�g nagy r�sze hinni kezdett ‘az ember fejl�d�s�ben’, abban, hogy a f�r�l lem�sz� f�eml�s�kb�l fejl�d�tt ki (v�.: Friedrich Engels) a mai, modern technik�val rendelkez� emberis�g. Ma ezzel szemben az �jabb felfedez�sek, valamint az �si iratok �s m�t�rgyak �j �rtelmez�se alapj�n sokan arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy az emberis�g �ppens�ggel nem felemelkedett, hanem ‘les�llyedt’ az aranykorb�l a barb�rs�gba, �s csak most kezdi vissza-nyerni elvesztett tud�s�t. M�g a F�ld n�pess�g�re vonatkoz� adatok is arra utalnak, hogy nem n�veked�s, hanem korai hanyatl�s k�vetkezett be az emberi faj l�leksz�m�ban. ‘A F�ld n�pess�g�nek Kr.e. 6000 �s a modern kor kezdete k�z�tti sz�madatai igen jelent�s�gteljesek. - �rta Tomas. - 2000 �ve kb. 250 milli� ember �lt a F�ld�n, Kr.e. 4800-ban pedig 20 milli�. Kr.e. 5000-ben az �sszes kontinens lakoss�ga �sszesen 10 milli� volt. Ezer �vvel azel�tt, Kr.e. 6000-ben csak 5 milli�an lakt�k bolyg�nkat. Ezek alapj�n Kr.e. 10000 k�r�l a F�ld lakoss�ga j�val kevesebb, mint 1 milli� volt. Ez hihetetlen�l alacsony sz�m! Ha az ember f�eml�sk�nt, majd �rtelmes l�nyk�nt m�r legal�bb 2 milli� �ve �lt a F�ld�n, hogyan lehet, hogy ilyen kev�s volt bel�le?’ (H�t �gy, hogy az Annunaki-k ‘g�nmanipul�ci�s embergy�rt� kapacit�s�b�l’ ennyire futotta. - Cz. L.) Az �si sum�r �s egyiptomi feljegyz�sek szerint m�r t�bb mint 500000 �ve �l civiliz�lt emberis�g a F�ld�n; ugyanakkor a r�g�szeti leletek arra utalnak, hogy az emberis�g tud�sa �s k�pess�gei minden val�sz�n�s�g szerint egyre hanyatlottak, am�g �gy 13000 �vvel ezel�tt (mely id�szak egybeesik a V�z�z�n felt�telezett id�pontj�t - i.e. 12000 k�r�l - k�vet� �vezreddel. - Cz. L.) lass� fejl�d�s nem indult meg. Egy�rtelm�, hogy �j t�rt�nelem-modell sz�ks�ges. Hall szabadk�m�ves filoz�fus szerint ‘amikor megsz�letett a Naprendszer, b�lcs l�nyek szellemei �rkeztek hozz�nk m�s naprendszerekb�l �s b�lcsess�gre tan�tottak minket, hogy meglegyen velesz�letett jogunk a tud�shoz, amit Isten minden teremtm�ny�nek megad. Azt mondj�k, ezek a l�nyek alap�tott�k az �si B�lcsess�g Misztikus Iskol�it. Fokozatos meghasonl�s t�madt a Miszt�riumok iskol�i k�z�tt. A papok buzg�s�ga, amivel tanaikat hirdett�k, �gy t�nik, sok esetben meghaladta intelligenci�jukat. Ezek a pall�rozatlan elm�k lassank�nt hatalmi poz�ci�ba ker�ltek, �s v�g�l k�ptelenn� v�ltak arra, hogy fenntarts�k a b�lcsess�g int�zm�ny�t. (...) �gy elt�ntek a misztikus iskol�k, �m a hatalmas vil�gi szervezetek, amik m�r minden kapcsolatot elvesztettek isteni forr�sukkal s k�rbe-k�rbe j�rtak, egyre ink�bb belebonyol�dtak a ritu�l�kba �s jelk�pekbe, amiket t�bb� m�r nem tudtak �rtelmezni.’ (...)

A s�t�t k�z�pkorban; 1208 �s 1244 k�z�tt t�bb t�zezer ember �let�t oltotta ki a Vatik�n �ltal d�lnyugat-franciaorsz�gi Languedoc tartom�nyba k�ld�tt p�pai hadsereg. A tartom�ny r�g�ta a templomosok �s n�h�ny, az egyh�z sz�m�ra teljesen elfogadhatatlan tan otthona volt. Az eml�tett p�pai t�mad�s c�lpontjai a katarok voltak, az illumin�tusokra k�s�bb oly nagy hat�st gyakorl� olasz �s sk�t karbon�ri mozgalom el�dei. A korai gnosztikusokat k�vett�k, akik ink�bb a szellem dolgai, mint az anyagi j�l�t mellett k�telezt�k el magukat. A katarok neve ‘tiszt�k’-at jelent, mivel �gy v�lt�k, hogy az � vall�si n�zeteik ‘tiszt�bbak’, mint a katolikus egyh�z�. Languedoc tartom�nya, kor�bbi nev�n Okcit�nia - mag�ban foglalta a Marseille-t�l nyugatra es� f�ldk�zi-tengeri partvid�ket, a Noire- �s a Corbieres-hegys�get �s a Pireneusokat, melyek Spanyolorsz�gt�l v�lasztj�k el a vid�ket. A r�gi� f�ggetlen �llamot alkotott, �s jobban k�t�d�tt a spanyol hat�rvid�khez s a r�gi Septimania kir�lys�g maradv�nyaihoz, mint az �ppen alakul�ban l�v� francia nemzethez. Languedoc volt a g�cpont az olyan utaz�k sz�m�ra, akik a K�zel-Keletre vagy onnan visszafel� igyekeztek, �rintve az Ib�riai-f�lsziget muzulm�n ter�leteit �s a tengert. (...) Languedoc sz�mos �sr�gi v�rosnak adott otthont, k�z�l�k sok a g�r�g, illetve a kora r�mai korig vezette vissza eredet�t. (...) Tal�n �ppen a k�l�nf�le eszm�k �s hagyom�nyok tal�lkoz�s�nak k�sz�nhet�en Languedoc kifinomultabb �s fejlettebb volt, mint szomsz�dai. (...) A katarok j� viszonyban voltak a ciszterci szerzetesekkel, akik a katolikus egyh�zat a legnagyobb sz�mban k�pviselt�k azon a vid�ken. Mi-ut�n Picknett �s Prince ell�togattak a languedoc-i Rennes-le-Chateau-ba, azt �rt�k: ‘bizony�t�kot tal�ltunk r�, hogy a ter�let s�r� h�l�t alkot� sz�lakkal k�t�dik a gnosztikus hagyom�nyokhoz. A hely mindig h�rhedt volt ‘eretnekjei’ - a katarok, templomosok vagy az �gynevezett ‘boszork�nyok’ - miatt’. Costen szerint a katarizmus volt ‘az eretnek mozgalmak k�z�l a legkomolyabb �s leg-elterjedtebb, amely a XII. sz�zadban kih�v�st jelentett a katolikus egyh�z sz�m�ra’. A k�zelm�ltig m�gis keveset lehetett tudni r�luk azon k�v�l, hogy eretneknek mondt�k �ket. Ennek oka, hogy a vel�k kapcsolatos adatok csakis esk�dt ellens�g�kt�l, az Egyh�zt�l sz�rmaztak, amely viszont gondoskodott r�la, hogy a katarok igaz�t al�t�maszt� anyagok megsemmis�ljenek. (...) ‘Jelent�s hasonl�s�g fedezhet� fel a katarok �s a buddhist�k k�z�tt - �rta dr. Arthur Guirdham pszichi�ter, aki m�lyrehat�an tanulm�nyozta a csoportot. Mindk�t vall�s tagjai hisznek a reinkarn�ci�ban, a h�s�telekt�l val� tart�z-kod�sban, a passz�v rezisztenci�ban �s abban, hogy b�n elvenni b�rmilyen �l� teremtm�ny, m�g egy �llat �let�t is’. - ‘Az �letm�djukkal megpr�b�ltak J�zus tan�t�sa szerint �lni - magyar�zza Picknett �s Prince. - Minden megkeresztelt egyh�ztag l�lekben egyenl�nek �s egyben papnak sz�m�tott. Tal�n m�g meg-lep�bb, a kort tekintve, hogy hangs�lyozt�k a nemek k�z�tti egyenl�s�get. (...) Ezenk�v�l v�ndorpr�dik�tork�nt is m�k�dtek, p�rokban j�rt�k a vil�got, a leg-nagyobb szeg�nys�gben �s egyszer�s�gben �ltek, - �s mindenhol meg�lltak seg�teni �s gy�gy�tani, ahol kellett. A ‘j� emberek’, �gy t�nt, senkinek nem jelenthetnek fenyeget�st - csak az Egyh�z sz�m�ra’. Costen szerint helytelen lenne minden tov�bbi n�lk�l elfogadni a hivatalos n�zetet, miszerint a katarok vesz�lyes eretnekek voltak. ‘Ink�bb �gy kell felfogni, mint tudatos v�laszt�st olyanok r�sz�r�l, akiknek megadatott a szokatlan lehet�s�g, hogy �j teol�giai tanokr�l hallhattak (J�zus �s M�ria-Magdolna �let�r�l akkoriban besz�mol�k keringtek D�l-Franciaorsz�gban); az egyh�zi �s vil�gi hatalom sz�tv�l�s�nak k�sz�nhet�en megvolt a d�nt�si szabads�guk’ - �rta Costen, majd hozz�tette: ‘a k�z�pkori Egyh�z persze nem hagyhatta figyelmen k�v�l a kih�v�st, amivel saj�t ter�let�n szembes�lt’.  (...) A katarok ezen fel�l J�zust Isten szellemi �rtelemben vett Fi�nak tekintett�k. ‘Sz�mukra Krisztus nem emberi, hanem szellemi testben l�tezett. Az inkviz�ci� ezt (hib�san) �gy �rtelmezte, hogy a katarok szem�ben Krisztus valami fantom volt. A katarok n�zetei ugyanakkor �sszhangban �lltak a mai spiritiszt�k, �s Rudolf Steiner h�veinek n�zeteivel, akinek munk�ss�ga er�sen hatott a n�ci kultuszra’ - �rta dr. Guirdham. A katarok dualista teol�gi�ja szerint a j� �s a rossz ugyanannak a kozmikus er�nek vagy energi�nak a k�t ellent�tes p�lusa; a mennyorsz�got egy j� isten teremtette �s uralja, - m�g az embert �s az anyagi vil�got egy gonosz isten teremtette. ‘E hitb�l egy�rtelm�en k�vetkezett, hogy az �testamentumban szerepl� Isten a S�t�nnal egyenl�’ - �ll�totta Costen, aki szerint a katarok �gy gondolt�k, hogy amikor az ember meghal, ‘(...) vagy igazi otthon�ba t�rhet (vagyis a mennyorsz�gba), - vagy ott marad, ahol volt, (...) �s ahol h�t, m�s forr�sok szerint kilenc reinkarn�ci�n kereszt�l (...) szenvednie kell. Azut�n a l�lek menthetetlen�l elv�sz’. ‘�szrevettem egy rendszeresen visszat�r� elemet, mely a t�rt�nelmen v�gigfut - tette hozz� dr. Guirdham -: a manicheusokat, a Mithr�sz-kultusz h�veit, (a katarokat) mind lem�sz�rolt�k, m�ghozz� igencsak alaposan �s t�bbek k�zt �ppen a reinkarn�ci�-t�ma miatt’. M�s kutat�k szerint a katarok egyetlen b�ne az volt, hogy hi�nyzott bel�l�k az Egyh�z �ltal elv�rt  engedelmess�g. Picknett �s Prince szerint ‘a katarok �s az Egyh�z k�zti �ssze-�tk�z�s legf�bb oka, hogy nem ismert�k el a p�pa hatalm�t’. Arthur Gardner a fenti meg�llap�t�ssal egyet�rtve �gy �rt: ‘a katarok nem voltak eretnekek; - egyszer�en nonkomformist�k voltak, akik enged�ly n�lk�l pr�dik�ltak, �s nem volt sz�ks�g�k m�sok �ltal kinevezett papokra, sem katolikus szomsz�daik gazdagon d�sz�tett templomaira’. Gardner azonban az Egyh�zra vesz�lyes kapcsolatot is felfedezett a katarok �s a templomosok k�z�tt. ‘A katarokat a Kabbala okkult szimbolizmus�nak beavatottaik�nt is sz�montartott�k; tud�suk haszn�ra v�lhatott a templomosoknak, akik �ll�t�lag erre a ter�letre hozt�k a frigyl�d�t �s a Jeruzs�lemb�l sz�rmaz� kincseiket’. Az ortodox elvekt�l elt�r� n�zeteket vall�, de b�k�s katarok valami miatt mindenk�ppen nyugtalan�tott�k a Vatik�nt. �rdekes, hogy 1145-ben III. Jen� p�pa nem m�st, a templomosok p�rtfog�j�t, Szent Bern�tot k�ldte Languedoc-ba, hogy a katarizmus ellen pr�dik�ljon. Gardner szerint Szent Bern�t ehelyett arr�l sz�molt be, hogy ‘nincs az �v�kn�l kereszt�nyebb szertart�s, �s tiszta erk�lcs�ek’. Vajon ez azt jelenti, hogy Szent Bern�t mit sem sejtett teol�giai tanaikr�l? Vagy v�delmez� szavai �pp azt a gyan�t t�masztj�k al�, hogy � is �s a templomosok is titokban a katar tanokban hittek? A v�lasz l�nyegtelen, mivel az egyh�zi vezet�s - ak�r jogosan, ak�r nem - m�r elkezdte kidolgozni a katarok kiirt�s�nak terveit. Az pedig teljesen nyilv�nval�, hogy a katarok n�h�ny hitelve minden tekintetben ellenkezett az Egyh�z n�zeteivel.”

5. A Meroving-v�rvonal: a k�z�pkorb�l az �jkorba  

A jelen �s vele egy�tt term�szetesen a j�v� is - a m�ltban, a r�gm�ltban, a t�voli �skorban gy�kerezik. Az �skorb�l az Annunaki, illetve a rep�l� s�rk�nygy�kok, a K�gy�kir�lyok ‘hite’, legend�riuma maradt fenn; - �tv�zve a gn�zissal, a titkos tanokkal �s tud�ssal, amely egyr�szt a kereszt�nys�ggel szembeni k�telked�s �s szemben�ll�s (�rtsd: valamikor ‘maga az ember volt isteni!’), m�sr�szt a modern titkos t�rsas�gok �s a szabadk�m�vess�g eszmei alapja. Az �sz�vets�gbeli Isten ‘egy-isten’ ugyan, de kor�ntsem mindenki�, hanem csak a v�lasztott n�p�. Ezt a ‘fat�lis f�lre�rt�st’ eloszlatand�, s minden embert eredeti b�neit�l megv�ltva, az egy igaz Isten hit�ben egyes�tve - k�t�tte meg J�zus Krisztus, Isten egysz�l�tt Fia az emberis�ggel az �jsz�vets�get, amely semmik�ppen nem az �sz�vets�g ‘jog-folytonos’ tov�bb�l�se, hanem �ppen ellenkez�leg: egy �j korszak kezdete. �m a t�rt�nelmi k�z�pkor - mint l�ttuk - a vil�gi hatalmat s a gondolkod�st is kisaj�t�t� katolikus egyh�z h�bor�ja a gnosztikusokkal, a katarokkal, illetve a mindenfajta ‘eretneks�ggel’ szemben. A harc szempontj�b�l meghat�roz� jelent�s�g� korszak az 1100 �s 1400 k�z�tti kb. 200-250 �v, melyben alapvet� esem�nyek t�rt�ntek, ‘s�r�s�dtek �ssze’, hogy meghat�rozz�k, trendet mutassanak a balj�s j�v� fel�:

 1090-1153. Clairvaux-i Szent Bern�t �lete
 1095. Az els� keresztes hadj�rat kezdete. Jeruzs�lemet 1099-ben megh�d�tj�k, 1187-ben elvesz�tik, 1229-ben visszaszerzik, majd 1244-ben ism�t elvesztik.
 1119. A Templomos Lovagrend megalap�t�sa
 1140. Szent Malaki�s j�slatai a p�p�kr�l �s a v�g�t�letr�l
 1140-1150. Szent Hildeg�rd meg�rja a ‘Scivias’-t, j�slat�t az Antikrisztusr�l.
 1143. A katarok felt�n�se
 1155-1190. Arthur kir�ly t�rt�net�nek k�z�pkori mond�v� alak�t�sa a lovags�g �s a lovagi szerelem francia mint�ra t�rt�n� hangs�lyoz�s�val, valamint a Gr�l bevezet�s�vel
 1175. A ‘Sz�fer ha-Bahir’ c�m� kabbalista m� megsz�let�se Provence-ban
 1184. III. Luciusz p�pa megalap�tja az inkviz�ci�t
 1200-1250. A languedoc vagy provansz�l kult�ra megsemmis�t�se
 1209. Albigens keresztes hadj�rat a katarok ellen
 1272. Az utols� keresztes hadj�rat v�ge
 1285. A ‘Sz�fer ha-Zoh�r’ c�m� kabbalista m� kiad�sa Spanyolorsz�gban
 1307-1314. A Templomos Lovagrend feloszlat�sa
 1314. A templomos nagymester, Jacques de Molay m�glyahal�la

Szent Bern�t, a ciszterci szerzetesrend megalap�t�j�nak �lete r�nyomja a b�lyeg�t az eg�sz korszakra. Javaslatot tett a Templomos Lovagrend megalap�t�s�ra; - de szerepe volt a keresztes hadj�ratoknak a p�pas�g �ltali megszervez�s�ben is. Az �r sz�rmaz�s� Szent Malaki�s pr�f�ta j�el�re megj�solta az �sszes r�mai p�p�t, k�zvetett m�don utalva sz�rmaz�sukra, szem�lyis�g�kre �s jellemvon�saikra. A  j�slatok utols� pontja �gy sz�l: „A R�mai (katolikus) Anyaszentegyh�z utols� megm�rettet�sekor a r�mai P�ter �l a p�pai sz�kben, aki sz�mos hatalmas lelki b�nat k�zepette terelgeti a ny�jat �s mid�n �k is elt�voznak, a H�t Domb V�rosa is elpusztul, a sz�rny� �t�sz pedig meg�t�lteti az embereket.” A j�slatok szerint II. J�nos P�l ut�n m�g k�t p�pa k�vetkezik, az utols� p�pa ism�t P�ter lesz, mint az els�. A katolikus egyh�z v�gzete beteljes�l, s elj�n az Apokalipszis. Az id�k v�gezete feltart�ztathatatlanul k�zeledik; - s Szent Hildeg�rd j�slatai szerint m�r ma is az Antikrisztus ‘utols� inkarn�ci�j�nak’ kor�t �lj�k. Az emberi t�rt�nelem kett�s term�szete a v�gs�kig koncentr�l�dik: a S�t�n ‘a saj�t fi�t’ �lteti a vil�g-�llam tr�nj�ra - az Antikrisztus a val�di Krisztus k�p�ben tetszeleg, megt�veszt� sz�n�szi alak�t�s�val maga mell� �ll�tja a legsz�lesebb t�megeket, hogy Krisztus kereszt�ldozat�t, megv�lt� terv�t v�gk�pp megsemmis�tse. A v�gs� harc folyik az emberi lelkek�rt, amint azt igen szeml�letesen �rja le Dr�bik J�nos a Leleplez� 2003. V/4. sz�m�nak 48. oldal�n, ‘Project Monarch’ c�msz� alatt: „A Monarch sz� itt nem valamif�le monarchi�ra vagy uralkod�ra, hanem egy Monarch nev� pillang�ra utal. Amikor egy szem�lyt elektrosokkal pszich�s traum�nak vetnek al�, akkor gyakran olyan k�nnyeds�get, lebeg�st �rez (v�.: k�b�t� vagy pszichedelikus szerek, levit�ci�, stb.), mint egy rep�l� pillang�. De ezen t�l-men�en a Monarch sz� jelk�pesen utal arra a min�s�gi �talakul�si folyamatra is, amelyen a lepke kereszt�lmegy. El�sz�r herny� alakban l�tezik, majd be-gub�zva alv�, inakt�v �llapotba ker�l (pl. a selyemgub�), m�g v�g�l visszat�r a sz�rnyal� pillang� form�j�ba. Az okkultizmus tov�bbi jelk�pes �rtelmet adhat mindehhez, ha a lelket, amely sz�rnyalni k�pes, a pillang�hoz hasonl�tjuk. A reinkarn�ci�, vagyis a l�lekv�ndorl�s okkult tan�t�sai szerint az emberi l�lek pillang� alakban keresi azt az �j �l�l�nyt, amelyben reinkarn�l�dva tov�bb folytatja �let�t. A gnoszticizmus �si misztikus tan�t�sai szerint a pillang� a romland� test szimb�luma. A gnosztikus m�v�szetben ‘a hal�l angyal�t’ az �sszepr�selt pillang�val �br�zolt�k. A tudatbefoly�sol� programokban fontos szerephez jut a marionett, vagyis a zsin�ron r�ngatott b�bu, azaz az olyan ember, aki idegen akarat vak �s engedelmes eszk�ze.”

N�zz�k, mik�nt �p�tette fel s�t�ni terv�t a Gonosz, m�r a k�z�pkorban, hogy az id�k v�gkifejlet�re uralma al� hajtsa az eg�sz (t�bb, mint 6 milli�rd �l�t sz�ml�l�) emberis�get, lerombolja Krisztus test�t, a kereszt�ny katolikus anyaszentegyh�zat �s kereszt�lh�zza a teremt�s isteni terv�t! Ism�t Jim Marrs k�nyv�t id�zem:
„Neh�z meghat�rozni a katarok eretnek tanainak a kezdet�t. A languedoc-i kl�rus n�h�ny tagj�nak csal�df�ja eg�szen a kereszt�nys�g legkor�bbi idej�ig ny�lt vissza - tal�n ennek k�sz�nhet�, hogy �gy gondolt�k, az egyh�z eredete tiszt�bb �rtelmez�s�t ny�jtj�k, mint a Vatik�n. M�sok szerint a templomosok adt�k �t nekik a jeruzs�lemi �sat�sokn�l szerzett tud�sukat. Az is t�ny, hogy Franciaorsz�gnak e ter�let�n mind a mai napig megtal�lhat�k egy figyelemre-m�lt� hiedelem nyomai - eszerint M�ria-Magdolna, akit J�zus feles�g�nek vagy kedves�nek tekintenek, a keresztre fesz�t�s ut�n Languedoc-ba v�ndorolt. R�ad�sul a kataroknak �ll�t�lag tudom�suk volt egy olyan hagyom�nyr�l, ami J�zust f�rj �s apa szerep�ben t�nteti fel. A M�ria-Magdoln�t �s J�zust h�zas-p�rk�nt megjelen�t� f�lfog�st al�t�masztj�k az egyiptomi Nag Hammadin�l 1945-ben tal�lt gnosztikus �r�sok is. A F�l�p evang�lium�ban, amely F�l�p apostolr�l kapta a nev�t �s val�sz�n�leg a III. sz�zad m�sodik fel�ben �r�dott, a k�vetkez� tal�lhat�: ‘�s a Megv�lt� t�rsa pedig M�ria-Magdolna. Krisztus jobban szerette �t, mint mind a tan�tv�nyokat s gyakran cs�kolta meg a sz�j�n. A t�bbi tan�tv�ny ezen megb�nt�dott, �s nemtetsz�s�ket is kifejezt�k. Mondt�k neki: ‘Mi�rt szereted �t jobban, mint benn�nket?’ J�zus hosszasan �rtekezve fejtette ki, hogy ‘Mily hatalmas is a h�zass�g miszt�riuma!’, �s hogy ‘oly nagy hatalom az’, amelyre sz�ks�g van a vil�g l�tez�s�hez. Fontos �sszef�gg�s van a csak 1945-ben megtal�lt evang�liumok, illetve az 1330-as �vekben Katalin n�v�r n�v alatt kiadott �rtekez�s k�z�tt, melyet �ll�t�lag a n�met misztikus, Eckhart mester jelentetett meg. Picknett �s Prince szerint ‘ez a szokatlan �s sz�kimond� trakt�tus (...) olyan �ll�t�sokat tartalmaz M�ria-Magdoln�val kapcsolatban, melyek egy�bk�nt kiz�r�lag a Nag Hammadi evang�liumokban tal�lhat�k meg. (...) M�ri�t �gy t�nteti fel, mint ki P�ter f�l�tt �ll, mert jobban �rti �s ismeri J�zust; �s ugyanaz a fesz�lts�g h�z�dik M�ria �s P�ter k�z�tt, mint amir�l a Nag Hammadi �r�sok is besz�molnak. S�t, a Nag Hammadi sz�vegekben le�rt egyes esem�nyeket is megeml�ti Katalin n�v�r trakt�tusa’. Picknett �s Prince a trakt�tust bizony�t�knak tekintik arra, hogy a katarok ismert�k a nemr�g felfedezettekkel megegyez� dokumentumokat, val�sz�n�leg a templomos lovagok �ltal tett felfedez�seken kereszt�l. A m�sik lehet�s�g az, hogy a katarok k�r�ben m�r �lt a sz�jr�l sz�jra terjed� hagyom�ny, miszerint J�zust �rzelmi sz�lak f�zt�k M�ri�hoz, azonban e hitt�telt nem tudt�k mivel al�t�masztani, am�g a templomosok vissza nem t�rtek Jeruzs�lemb�l a d�l-franciaorsz�gi Languedoc-ba az �jonnan tal�lt tekercseikkel. Teh�t lehet, hogy a templomos felfedez�sek csup�n egy m�r l�tez� hiedelmet t�masztottak al� �s er�s�tettek meg. �jabb t�nyez�t jelenthet Baigent, Leigh �s Lincoln munk�ja, a ‘Szent v�r, Szent Gr�l’, mely felt�rja az �sszef�gg�st a j�zusi v�r-vonal �s a d�l-franciaorsz�gi Meroving kir�lyok k�z�tt. ‘Ha feltev�s�nk helyes - �rj�k -, J�zus feles�ge �s gyermekei - m�rpedig t�bb gyermeket is nemzhetett 16-17 �ves kor�t�l hal�l�nak felt�telezett idej�ig - a Szentf�ldr�l elmenek�lve D�l-Franciaorsz�gban tal�ltak mened�ket, �s egy ottani zsid� k�z�ss�gben fenntartott�k a j�zusi v�rvonalat. �gy t�nik, az V. sz�zadban ek�z�tt �s a frank kir�lyi v�rvonal k�z�tt h�zass�g �tj�n kapcsolat j�tt l�tre, megteremtve a Meroving dinaszti�t. Kr.u. 496-ban az egyh�z meg�llapodott e dinaszti�val, arra k�telezve mag�t, hogy fenntartja a Meroving v�rvonal folytonoss�g�t - feltehet�leg a v�rvonal igazi eredet�nek teljes tudat�ban. (...) Amikor azt�n az egyh�z k�zrem�k�d�tt (...) a Meroving v�rvonal k�s�bbi el�rul�s�ban, olyan b�nt k�vetett el, melyet nem lehetett se megmagyar�zni, se meg nem t�rt�ntt� tenni. Csak egyvalamit lehetett tenni: elhallgattatni azokat, akik tudtak r�la (...)’. Laurence Gardnernek, az uralkod�i s lovagi sz�rmaz�stan nemzetk�zileg elismert szak�rt�j�nek m�dj�ban �llt tanulm�nyozni harminch�rom eur�pai kir�lyi csal�d mag�narch�vumait. � is meger�s�tette, hogy a Merovingok rokoni kapcsolatban �lltak J�zussal, csakhogy nem k�zvetlen�l, hanem b�tyja, Jakab r�v�n, aki Gardner szerint Arimatiai J�zsefnek felel meg. Gardner ‘Szent Gr�l v�rvonala’ c�m� 1996-os k�nyv�ben amellett is meggy�z� �rveket sorakoztat fel, hogy M�ria-Magdolna J�zus h�zast�rsa volt. ‘Soha nem volt titok (az eur�pai kir�lyi csal�dok) t�bbs�ge el�tt, hogy J�zus h�zasember volt �s hogy ut�dai voltak, mivel ez nagyon sok csal�di arch�vumban megtal�lhat�. (...). (Stuart) M�ria, a sk�tok kir�lyn�je kiadott �r�saiban hosszasan taglalja. Az angliai II. Jakab, aki 1688-ig �lt a tr�non, �r�saiban szint�n hosszasan foglalkozik a k�rd�ssel. (...) Val�j�ban alkalmam ny�lt betekinteni (...) nagyon-nagyon r�gi iratokba, melyeket nemcsak hogy ezerh�tsz�z-valah�nyban vettek el� utolj�ra, de m�g ann�l is j�val el�bb, t�bb sz�z �vvel kor�bban vetett�k pap�rra �ket’ - magyar�zta Gardner, majd hozz�tette: ‘Templomos iratokhoz is hozz�f�rhettem, m�gpedig azokhoz a dokumentumokhoz, melyeket a lovagok 1128-ban Eur�p�ban bemutattak; szembes�tett�k vel�k az egyh�zi vezet�ket, �s hal�lra r�misztett�k �ket, mert ezek a dokumentumok v�rvonalakr�l, csal�d-f�kr�l sz�ltak. (...) A korai kereszt�ny egyh�z vezet�i olyan szent iratokat �s tan�t�sokat fogadtak el, amelyek elhom�lyos�tott�k az igazs�got J�zus v�r-vonal�t illet�en’. A korai egyh�z nemcsak J�zus lesz�rmazottait�l tartott, de �ltal�ban a n�kt�l is. A n�ket eltiltott�k a tan�t�st�l, �s papnak sem mehettek - s ez a tilt�s csak napjainkban l�tszik fellazulni. A lelk�szeknek sz�zess�get �s n�tlens�get kellett fogadniuk, annak ellen�re, hogy P�l az 1 Tim�teus 3:2-ben vil�gosan azt tan�csolja: a p�sp�k�knek, egyh�zi vezet�knek legyen feles�g�k. Gardner �s m�s mai szerz�k szerint a korai egyh�z sz�nd�kosan becsm�relte a n�ket, hogy meg�rizze a b�borosok �s p�sp�k�k alkotta bennfentes ‘�regfi�k’-h�l�zat hatalm�t �s tekint�ly�t. (...) Hogy M�ria-Magdolna jelent�s�g�t min�l jobban lekicsiny�ts�k, az egyh�zaty�k Gardner szerint azon �jtestamentumi r�szeket �ll�tott�k a figyelem k�z�ppontj�ba, amelyek M�ri�t ‘b�n�s’-nek titul�lj�k. (...) Egyes d�l-franciaorsz�gi hagyom�nyok, illetve William Caxton 1483-mas Legenda Aurea (‘Arany legenda’) c�m� munk�ja (egyben az angliai Westminster egyik els� kiadv�nya) szerint M�ria-Magdolna fiv�r�vel, L�z�rral �s n�v�r�vel, M�rt�val, Marcella nev� szolg�l�l�ny�val �s J�zus gyermekeivel egy�tt a franciaorsz�gi Marseille-be haj�zott a keresztre fesz�t�s ut�n. K�s�bb a kis csapat nyugatabbra utazott s ‘az ott �l�ket megt�r�tette’. Szint�n Gardner �rta, hogy M�ria ‘kilenc �vvel fiatalabb volt J�zusn�l. (...) Harminc�ves volt (szimbolikus) M�sodik H�zass�gk�t�sekor, s m�g ugyanabban az �vben, Kr.u. 33-ban megsz�lte l�ny�t, Tamart. N�gy �vvel k�s�bb hozta vil�gra az ifjabb J�zust, majd Kr.u. 44-ben, negyvenegy �ves kor�ban megsz�letett m�sodik fia, J�zsef. M�ria ekkorra m�r Marseille-ben (latin nev�n: Massilia) tart�zkodott, ahol a hivatalos nyelv a g�r�g volt’. Ugyanezen besz�mol�k szerint M�ria a mai d�l-franciaorsz�gi Saint Baume-ban hunyt el Kr.u. 63-ban, 60 �vesen. (...) ‘Hal�la ut�n m�g �vsz�zadokig a M�ria �r�ks�ge maradt a leghatalmasabb fenyeget�s a retteg� Egyh�z sz�m�ra, amely a messi�si lesz�rmazottak helyett az apostoli ut�dl�st r�szes�tette el�nyben’ - �rta Gardner. ‘Magdolna kultusza v�g�l a Languedoc r�gi�ban fekv� Rennes-le-Chateau-ban lett a legakt�vabb’. L�tezik egy arra vonatkoz� megd�bbent� utal�s, hogy a Magdoln�r�l sz�l� t�rt�netekn�l k�zzelfoghat�bb bizony�t�kokat is lehetett tal�lni egykor azon a ter�leten. Baigent, Leigh �s Lincoln szerint ugyanez a Joinville le�rta, hogy bar�tja, IX. Lajos elmes�lte neki: a katar vezet�k r�gebben megk�rny�kezt�k a p�pai hadsereg parancsnok�t �s titokzatosan megk�rt�k, ‘j�jj�n �s vessen egy pillant�st a Mi Urunk test�re, amely papjaik kez�ben h�ss� �s v�rr� v�ltozott’. A M�ria-Magdoln�r�l �s a reinkarn�ci�r�l sz�l� hagyom�nyok mellett m�g a lyoni Valdez P�ter v�ndorpr�dik�tor tanai is nagy hat�ssal voltak a katarokra. (...) Sokan gondolt�k �gy, hogy a katarok t�rt�nete igaz�b�l Bogomil bolg�r p�p�val kezd�d�tt, akinek bogumil szekt�ja a Biz�nci Birodalom idej�n sz�les k�rben elterjedt. A bogumilok az Egyh�z hagyom�nyos igeszeml�let�b�l sok mindent elvetettek, p�ld�ul a mis�t, az olt�riszents�get, az �sz�vets�gi csoda-t�teleket �s pr�f�ci�kat, a kereszts�get, a h�zass�got �s a paps�got. ‘Hitt�k, hogy a fizikai vil�g az �rd�g m�ve, ez�rt bel�lr�l fakad�an rossz - �rta Costen. - F�l�p�tettek maguknak egy gazdag �s bonyolult m�toszrendszert a teremt�s �s a b�nbees�s k�r� s ez helyettes�tette a Biblia legnagyobb r�sz�t, amit elvetettek. Dualist�k voltak: elfogadt�k, hogy az anyagot a J� Istene teremtette, de hit�k szerint a vil�got �s az emberek fizikai test�t a S�t�n form�zta meg bel�le, vagy �gy, hogy egy angyal lelk�t anyagi testbe csalva megalkotta �d�mot, vagy �gy, hogy a J� Isten�vel �letet leheltetett az agyagba’. Ugyanakkor Picknett �s Prince vitatta, hogy a katarok hit�nek teljes eg�sze a bogumilokt�l sz�rmazna. Jurij Sztojanov kutat�sait id�zt�k, aki a k�vetkez�ket �rta: ‘Az a tan�t�s, mely szerint M�ria-Magdolna Krisztus ‘feles�ge’ vagy ‘�gyasa’ volt, eredeti katar hagyom�nynak t�nik, melynek egy�ltal�n nincs megfelel�je a bogumil tanok k�z�tt’. B�rmi legyen az igazs�g eredet�kkel kapcsolatban, e katar hiedelmek hossz� id� alatt fejl�dtek ki - ak�rcsak az ellen�k val� fell�p�st megfogalmaz� d�nt�s. Ak�rmilyen meg�llapod�sok sz�lettek is kor�bban, a p�pai hat�s�gok v�g�l nyilv�n �gy d�nt�ttek, hogy valamit tenni kell a bizony�ra Languedoc-ban rejtegetett f�ldi maradv�nyok, kincsek vagy iratok �gy�ben.”