7. A templomos lovagrend illegalit�sba vonul

„B�r Jacques de Molay hal�la (1314.) a templomosok ny�lt hatalm�nak v�g�t jelentette, biztosnak t�nik, hogy a rend fennmaradt �s m�s titkos t�rsas�gokba olvadt. ‘A mai t�rt�nelemk�nyvek �s lexikonok majdnem kiv�tel n�lk�l azt �rj�k a rendr�l, hogy a XV. sz�zadban v�glegesen megsz�nt. Csakhogy nincs igazuk - �rta Gardner -, mert a ‘Jeruzs�lemi Templom Lovagi Katonai Rendje’ (a templomosok leg�jabb megnevez�se!), amely megk�l�nb�ztetend� a k�s�bb megalakult szabadk�m�ves templomosokt�l, mind a mai napig is vir�gzik az eur�pai kontinensen �s Sk�ci�ban.” Majd Jim Marrs �gy folytatja: „Picknett �s Prince egyet�rtett ezzel: ‘A templomos lovagok hat�s�gi elnyomat�s�nak s�t�t korszak�t k�vet�en a lovagrend egy f�ldalatti mozgalomm� alakult, �s sz�mos szervezetre azut�n is jelent�s hat�st gyakorolt. Id�vel nyilv�nval�v� v�lt, hogy a r�zsakeresztesek �s a szabadk�m�vesek neve alatt a templomosok - az �ltaluk megszerzett tud�ssal egyetemben - tov�bbra is fennmaradtak.’ A templomosok m�g�tt pedig a vil�g egyik legrejt�lyesebb titkos t�rsas�ga h�z�dik meg, amely nem csak a politika ir�nt mutatott �l�nk �rdekl�d�st, hanem az �ltal�nosan elfogadott vall�si tanokt�l elt�r� n�zeteket is vallott. Ez a csak kev�ss� ismert t�rsas�g: a Sioni Rendh�z.
A Prieur� de Sion a vil�gt�rt�nelem egyik leg�sibb, legbefoly�sosabb titkos t�rsas�ga. 1956-t�l itt-ott �js�g �s foly�iratcikkek sz�moltak be a Languedoc- ban tal�lhat� Rennes-le-Chateau nev� kisv�rost k�r�lleng� ‘rejt�lyr�l’, ami el-rejtett kincsekr�l sz�lt. A rejt�lyben f�szerepet j�tszott egy Francois B�renger Sauni�re nev� katolikus pap, akit 1885-ben b�ztak meg a v�roska pl�b�ni�j�nak a vezet�s�vel. Elhat�rozta: helyre�ll�ttatja a templomot, amelyet m�g 1059-ben M�ria-Magdoln�nak szenteltek. 1891-ben a templomban dolgozva elmozd�totta az olt�r k�v�t �s felfedezte, hogy egy �reges t�maszt�ka n�gy pergameniratot rejt. Megmutatta a dokumentumokat el�lj�r�j�nak, Carcassonne p�sp�k�nek, aki elk�ldte �t P�rizsba, hogy keresse fel a Saint Sulpice papnevelde igazgat�j�t. Az�ta kider�lt, hogy a papnevelde kor�bban a hivatalos vall�si tanokat tagad� ‘Compagnie du Saint-Sacrement’ nev� t�rsas�g k�zpontja volt, mely feltehet�en a Sioni Rendh�z fed�-szervezetek�nt m�k�d�tt. Ha ez val�ban �gy t�rt�nt, akkor m�r �rthet�, a Rendh�z tagjai hogyan ismerhett�k meg Sauni�re felfedez�seit. Az iratok b�rmit is tartalmaztak, az �let�t gy�keresen megv�ltoztatt�k. P�rizsb�l val� visszat�r�s�t k�vet�en munka k�zben �jabb felfedez�st tett: egy kis kript�ra bukkant a templom alatt, amely csontv�zakat rejtett. A s�rk�-felirat leford�tott v�ltozata szerint: „Ez a kincs II. Dagobert kir�ly �s Sion tulajdona; � holtan van ott.” A restaur�lt templomban Sauni�re k�l�n�s szobrot �ll�ttatott Asm�de�s d�monnak, - aki „a titkok �s a rejtett kincsek �rz�je, �s egy �si zsid� legenda szerint Salamon templom�nak �p�t�je.” A helyre�ll�tott templomot telezs�folta k�l�n�s festett t�bl�kkal, melyek k�z�l az egyik a J�zus test�t a s�rboltba viv� menetet �br�zolja. A k�pen l�that� telihold kapcs�n azonban Baigent, Leigh �s Lincoln szerint gyan�that�: a festm�ny sokkal ink�bb azt a jelenetet mutathatja, amikor is J�zus test�t az �jszaka leple alatt kicsemp�szt�k a s�rboltb�l. 1917. janu�r 17-�n Sauni�re hirtelen sz�vrohamot kapott. Ez a nap volt a Saint Sulpice papnevelde hivatalos �nnepnapja (itt mutatta meg el�sz�r szakembereknek a megtal�lt iratokat Sauni�re); de ez a nap szerepelt a s�rk�v�n is, �s mind�ssze �t nap telt el az�ta, hogy a h�zvezet�n�je megmagyar�zhatatlan okb�l rendelt egy kopors�t. Egy k�rny�kbeli papot h�vtak, hogy feladja az utols� kenetet, �m az ‘megrend�lve’ megtagadta ezt, miut�n meghallgatta Sauni�re gy�n�s�t, amit soha nem hoztak nyilv�noss�gra. Marie Denarnaud (h�zvezet�n�) visszavonult a Villa Bethani�ba, �s m�lyen hallgatott Sauni�re viselt dolgair�l. �lete v�ge fel� j�rva eladta a h�zat egy embernek �s meg�g�rte neki, hogy megoszt vele egy titkot, mely gazdagg�, befoly�soss� teszi majd. Sajn�latos m�don vele is v�gzett egy sz�vroham, miel�tt �tadhatta volna titk�t. Ezzel indult �tj�ra a Rennes-le-Chateau-i rejt�ly. „A legpr�zaibb feltev�s szerint Sauni�re egy hatalmas halom kincset tal�lt, m�g m�sok viszont �gy v�lik, valami sokkal d�bbenetesebb leletre bukkant, pl.: a frigyl�d�ra, a Jeruzs�lemi Templom kincs�re, a Szent Gr�lra - vagy m�g ink�bb J�zus Krisztus s�rj�ra. A Sioni Rendh�z szerint Sauni�re a Meroving-dinasztia fennmarad�s�t bizony�t� geneal�giai le�r�sokat tartalmaz� pergamentekercseket is tal�lt.” - �rta Picknett �s Prince. K�t dolog bizonyos: Sauni�re nyilv�nval�an a birtok�ba jutott valaminek, ami�rt valaki vagy valakik hatalmas �sszegeket fizettek neki; - illetve l�that�lag m�g ezt k�vet�en is kutatott  valami ut�n, a hal�l�ig. Az is egy�rtelm�nek l�tszik, hogy egyh�zi feljebbval�i �ld�sukat adt�k tev�kenys�g�re, b�rmi is volt az val�j�ban. A Sioni Rendh�z egy tisztvisel�je szerint Sauni�re-t magas rang� egyh�zfiak bus�san megfizett�k er�-fesz�t�sei�rt �s hallgat�s��rt. Egy m�sik besz�mol� szerint Antoine Gelis, id�s pap is k�zel �llt Sauni�re-hez, �s szint�n jelent�s p�nz�sszegre tett szert. B�rmit tudott is Gelis, az nem der�lhetett ki, mert 1897. november�ben holtra verve tal�lt�k meg az otthon�ban. A meg�l�s�nek k�r�lm�nyeir�l sz�l� feljegyz�sek nyomtalanul elt�ntek az egyh�zi nyilv�ntart�sb�l, csak a rend�rs�gi �s b�r�s�gi jelent�sekb�l volt lehets�ges rekonstru�lni az esetet. Henry Lincoln, a brit BBC t�rsas�g telev�zi�s dokumentumfilm-producere franciaorsz�gi szabads�ga alatt olvasott a rejt�lyr�l. �ssze�llt Richard Leigh reg�ny�r�val �s Michael Baigent f�nyk�p�sz-�js�g�r�val, hogy egy�tt megoldj�k a rejt�lyt, minek eredm�nye: a t�rt�netr�l sz�mos t�v�s dokumentumfilm k�sz�lt, meg egy 1982-ben kiadott sikerk�nyv ‘Szent v�r, Szent Gr�l’ c�mmel. A k�nyv megjelen�s�vel a Sioni Rendh�z t�rt�nete a nemzetk�zi k�z�ns�g l�t�ter�be ker�lt. Kutat�saik Rennes-le-Chateau v�ros�b�l, a Blanche-fort csal�dt�l a templomos lovagokon �s a katarokon kereszt�l a Sioni Rendh�z nev� rendhez vezettek. Egy bizonyos Bertrand de Blanchefort volt a templomos lovagok negyedik nagymestere, �s egy Rennes-le-Chateau k�zel�ben l�v� templomos birtokr�l ir�ny�totta a szervezetet. Meg�llap�tott�k, hogy a Blanchefortok a katarok oldal�n harcoltak, Bertrand pedig a templomos alap�t�, Andre de Montbard p�rtfogoltja volt. Baigent, Leigh, �s Lincoln kider�tette: Blanchefort vezet�se alatt sok templomos �rkezett Rennes-le-Chateau-ba, ahol kiterjedt �sat�sokba kezdtek. Elm�let�k szerint ezzel az volt a c�ljuk, hogy a jeruzs�lemi sz�ll�suk alatt felt�rt kincset biztons�gos helyen el-�ss�k. Gyan�jukat meger�s�teni l�tszott, hogy megtudt�k: mikor IV. F�l�p kir�ly 1307-ben megind�totta a rend elleni orsz�gos letart�ztat�sokat, csak a Rennes-le-Chateau k�rny�k�n tev�kenyked� templomosok ker�lt�k el a zaklat�st. A II. vil�gh�bor� alatt a n�metek is kiterjedt �sat�sokat folytattak Rennes-le-Chateau k�rny�k�n, feltehet�en szent relikvi�k ut�n kutatva, amint ez a Steven Spielberg rendezte ‘Indiana Jones’ kalandfilmekben szerepel. A 3 brit kutat� rengeteg anyagot gy�jt�tt a Sioni Rendh�zr�l, t�bbek k�zt a francia szerz�, Gerard de Sede �ltal �rt sz�mos k�nyvet, aki, mint kider�lt, kapcsolatban �llt egy bizonyos Pierre Plantard de Saint-Clairrel, a mai Sioni Rendh�z tiszts�gvisel�j�vel. A francia Nemzeti K�nyvt�rban tanulm�nyozt�k a ‘Titkos akt�k’ dokumentumok mikrofilm-m�solatait, amelyek tan�s�ga alapj�n a Sioni Rendh�z a keresztes h�bor�k kor�ig vezethet�k vissza, �s szoros kapcsolatban �llt a templomos lovagok rendj�vel. Az akt�k a Rendh�z r�szletes t�rt�net�t �s nagymestereinek nev�t tartalmazt�k, �s arr�l is besz�moltak, hogy Sauni�re a Rend szolg�lat�ban �llt Rennes-le-Chateau-ban t�lt�tt �vei alatt. (A dokumentumokat 1950-es �vekre keltezt�k, de csak az 1960-as �vek k�zep�n ker�ltek be az �llom�nyba, ez�rt a hiteless�g�kr�l az�ta is heves vita folyik.) A Rendh�z-sztori b�r�l�i �gy v�lik: a t�rsas�g nem is l�tezett azel�tt, s az eg�sz dolog ‘v�gtelen nagyz�si h�bortban szenved� kir�lyp�rtiak’ mesterked�se. Baigent, Leigh �s Lincoln szerint a VII. Lajos �ltal az ‘Ordre de Sion’-nak adom�nyozott alap�t�lev�l Orl�ans-ban m�g mindig fellelhet�, valamint egy 1178-b�l val�, a Rendet vagyon�ban meger�s�t� p�pai bulla bizony�that�an l�tezik. Szerint�k a Rendet �rint� dokumentumok j� r�sze megsemmis�lt az 1940-es orl�ans-i n�met bomb�z�sok idej�n. Kutat�saik sor�n a templomos lovagrenddel �s a szabadk�m�vesekkel kapcsolatban �ll� sz�mos h�res n�v ker�lt el�: Marie de Saint-Clair, a Rosslyn-k�poln�hoz k�t�d� Henry Saint-Clair lesz�rmazottja, aki �ll�t�lag h�zass�got k�t�tt Jean de Gisors-ral, a Rendh�z els� f�ggetlen nagymester�vel; azt�n Rene d’Anjou, aki m�sokkal egy�tt a ‘Jeruzs�lem kir�lya’ c�met viselte (mely a templomos Anjou gr�ft�l sz�rmaz�st jel�lte), �s 1418 �s 1480 k�z�tt a Sion nagymestere volt, a nagy Leonardo da Vinci (a Rendh�z nagymestere 1510 �s 1519 k�z�tt); Robert Fludd, Sir Francis Bacon �s t�bb angol kir�ly bar�tja (nagymester 1595-t�l 1637-ig); Johann Valentin Andrea, a hesseni szabadk�m�vess�ggel kapcsolatban �ll� lelk�sz, akit m�g a ‘R�zsakeresztes ki�ltv�ny’ szerz�jek�nt tartanak sz�mon, �s 1637-1654 k�z�tt sioni nagymesterk�nt szerepel a list�n; Robert Boyle, Bacon ‘L�thatatlan Koll�gium�nak’ tagja, aki �ll�t�lag Sir Isaac Newtonnak tan�tott alk�mi�t, 1654-1691 k�z�tt t�lt�tte be e tiszts�get; m�g a k�ztudottan szabadk�m�ves Newton a besz�mol�k szerint �t k�vetve, 1691 �s 1727 k�z�tt volt a Sion nagymestere. A ‘Titkos akt�k’-ban szerepl� tov�bbi nagymesterek j�l mutatj�k a Rendh�z befoly�s�nak a s�ly�t. K�zt�k van Charles Radclyffe, K�roly Edu�rd tr�nk�vetel� herceg unokatestv�re; K�roly S�ndor lotharingiai herceg, aki a templomos lovagrend ihlette n�met lovagrend nagymesterek�nt is szolg�lt; s�t, Lotharingiai Miksa J�zsef bajor v�laszt�-fejedelem, K�roly herceg unokafiv�re, Haydn, Mozart �s Beethoven mentora; Victor Hugo, a lotharingiai arisztokrata �r�; Claude Debussy, aki olyan �r�kkal �s k�lt�kkel bar�tkozott, mint Oscar Wilde, W.B.Yeats �s Marcel Proust; Emma Calve, �nnepelt opera�nekes �s B�renger Sauni�re, a Rennes-le-Chateaui pap. Kutat�saira alapozva Baigent, Leigh �s Lincoln �gy v�li, ‘megc�folhatatlan t�rt�nelmi t�nynek’ tekinthet�, hogy a Sioni Rendh�z az id�k folyam�n m�s-m�s n�ven ugyan, de a templomos lovagok ‘h�tt�r titkos t�rsas�gak�nt’ m�k�d�tt, �s t�l�lte a templomosok XIV. sz�zadi megsemmis�t�s�t. Legal�bbis a ‘Titkos akt�k’ szerint egyes rendh�zi tagok - a Gisors, Anjou �s Saint-Clair dinaszti�k tagjai, p�ld�ul Hugh de Payens �s Gottfried Bouillon - a templomos lovagrend alap�t�i k�zt voltak. A h�rom szerz� azt is felt�telezi, hogy a Rendh�z ma is l�tezik, �s ‘a sz�nfalak m�g�l, az �rny�kb�l m�k�dve szervezte meg a nyugati t�rt�nelem bizonyos meghat�roz� esem�nyeit’. Azt azonban csak sejtetik, hogy a Rendh�z tagjai a szabadk�m�vesek, a Kerek-asztalok �s az illumin�tusok sz�kebb vezet�s�ben is szerepet kaptak. ‘A Sioni Rendh�z ny�lt �s elismert c�l-kit�z�se a Meroving-uralkod�h�z �s v�rvonal visszahelyez�se nemcsak Francia- orsz�g, de m�g m�s eur�pai �llamok tr�nj�ra is’ - �rja a szerz�h�rmas. �gy tudj�k, hogy a Rendh�z tagjai a XIX. sz�zadban a szabadk�m�vess�g berkein bel�l tev�kenykedve pr�b�lt�k meg �letre kelteni a N�met-R�mai Birodalmat, amelyet a Habsburg-csal�d �s a megreform�lt R�mai Katolikus Egyh�z k�z�sen ir�ny�tott volna. A tervet, �gy t�nik, csak az I. vil�gh�bor� kit�r�se �s az eur�pai uralkod�h�zak buk�sa hi�s�totta meg. �vek sor�n a Rendh�zat - mely gyan�that�an �r�k�lte a jeruzs�lemi felfedez�sek eredm�nyeit, ha ugyan nem  maga kezdem�nyezte az �sat�sokat - nemcsak kir�lyi v�rvonalak foglalkoztatt�k, hanem a katarok, �s a kor�bbi szekt�k eretnek tud�sa is. ‘Eur�pa vargabet�s t�rt�net�ben dr�mai �s �sszef�gg� cselekm�nyt fedezt�nk fel - �rta Vankin �s Whalen. - A katarok egyh�zi �ld�ztet�se, R�ma k�zrej�tsz�sa a Meroving-dinasztiabeli Dagobert kir�ly meggyilkol�s�ban, V. Kelemen p�pa �s a francia IV. F�l�p sikeres cselsz�v�se a befoly�sos templomosok elnyom�s�ra - mindez J�zus v�rvonal�nak az elt�rl�s�re tett k�s�rlet volt. M�gpedig az�rt, mert nem volt m�s, mint egy riv�lis egyh�z, amely a Vatik�nn�l �sszehasonl�thatatlanul szorosabban k�t�d�tt J�zus Krisztus �r�ks�g�hez.’ Kor�bbi munk�j�ban Vankin amellett �rvelt, hogy az Egyh�z eltitkolta a J�zus Krisztus �let�vel kapcsolatos dokumentumokat, mint ahogyan erre a templomosok �s a Rendh�z besz�mol�i is utalnak. ‘K�t magyar�zat lehets�ges, hogy nem l�teznek m�ig fennmaradt szent feljegyz�sek J�zus kor�b�l - �rta. - Az els� szerint J�zus egy�ltal�n nem l�tezett, csak kital�lt szem�ly. A m�sodik, val�sz�n�bb v�ltozat szerint a J�zusr�l sz�l� korabeli �r�sokat az egyh�z cenz�r�zta az�rt, hogy az ismert feljegyz�sek k�z�l egy se’ �llhasson ellentmond�sban J�zus ‘hivatalos’ �letrajz�val, amely az egyh�z hatalm�nak alapot adott. B�rmelyik v�ltozat igaz, J�zus �lete vesz�lyes titkokat rejt.’ Baigent, Leigh �s Lincoln id�vel arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy a h�rhedt Cion B�lcseinek jegyz�k�nyve val�ban a Sioni Rendh�zhoz tartozik. Hosszas kutat�sukb�l azt a k�vetkeztet�st vont�k le, hogy a jegyz�-k�nyv egy l�tez� dokumentumon alapszik, amelyet nem egy nemzetk�zi zsid� �sszeesk�v�s r�szek�nt alkottak meg, hanem ‘egy szabadk�m�ves szervezet, vagy a szabadk�m�vess�ghez k�zel �ll� titkos t�rsas�g’ adta ki, ‘amelynek a nev�ben benne volt a Sion sz�, �s k�nnyen elk�pzelhet�, hogy olyan c�lokat fogalmazott meg, mint a hatalom �tv�tele, a szabadk�m�ves szervezetekbe val� besziv�rg�s �s a t�rsadalmi, politikai, illetve gazdas�gi int�zm�nyek ir�ny�t�sa. Ak�r 1090-ben, ak�r 1099-ben alap�tott�k a Rendh�zat, - Jeruzs�lem bev�tel�t k�vet�en a lovagok egy r�sz�t egy ap�ts�gban sz�ll�solt�k el, melyet Bouillon egy biz�nci templom romjai f�l� emelt a v�rost�l d�lre fekv� Sion hegy�n. Ez lett k�s�bb ‘Notre Dame du Mont Sion’ ap�ts�g, amely ut�n a Rend felvette a ‘Sioni Miasszonyunk Rendj�nek Lovagjai’ nevet. A ‘Sion’ sz�t a ‘Zion’ �t-�r�s�nak tartj�k, mely maga is Jeruzs�lem h�ber nev�nek �tirata. Picknett �s Prince szerint a Rendh�z �s a templomosok rendje ‘gyakorlatilag egy �s ugyan-az a szervezet volt, ugyanazzal a nagymesterrel az �l�n, am�g csak 1188-ban bek�vetkezett szakad�sukat k�vet�en �tjuk sz�t nem v�lt’.  A Sion Rendj�t 1188-ban, egy �vvel azut�n, hogy a muzulm�nok �jra visszafoglalt�k Jeruzs�lemet s a tagok visszat�rtek Franciaorsz�gba - �tszervezt�k. Ekkor valamifajta szakad�s k�vetkezett be a Rend �s a templomosok k�z�tt egy Gisors nev� v�rosban. Ett�l kezdve a Rend ink�bb a francia Merovingok v�rvonal�val foglalkozott, - m�g a templomosok visszaszorultak Ciprus �s Rodosz sziget�re, �s ink�bb Angli�val, Sk�ci�val meg az ottani kir�lyi v�rvonallal t�r�dtek. (Ha mindez igaz, akkor t�rt�nelmileg ebb�l a szakad�sb�l sz�rmaztathat� ak�r a francia Grand Orient �s az Angol Nagyp�holy m�ig is fenn�ll� t�rt�nelmi rivaliz�l�sa �s harca is - a vil�g ‘�jrafeloszt�s��rt’.) A rendh�zi dokumentumok tan�s�ga szerint Jean de Gisors volt a Rend els� nagymestere a templomosokt�l val� k�l�nv�l�suk ut�n, amelyet ‘a szilfa kiv�g�s�nak’ neveztek. A Sioni Rendh�z Johann Andrea r�v�n ekkor m�r kapcsolatban �llt a R�zsakeresztesekkel. Egy pap 1629-es feljegyz�sei szerint a ‘Rose-Croix Rendet’ maga Gisors alap�totta 1188-ban. Baigent, Leigh �s Lincoln utal r�, hogy ez a kapcsolat fellelhet� a ‘Titkos akt�k’-ban is. Egy-�rtelm�nek t�nik, hogy r�viddel az els� keresztes hadj�rat ut�n az eszm�k, a teol�giai elvek �s az �si titkok olyan kevered�se zajlott le, amelyb�l a R�zsa-keresztesek, a Templomosok �s a Sioni Rendh�z sz�lettek. A templomosokkal t�rt�nt szak�t�s ut�n, a XII. sz�zad k�zep�n a Sion Rendje sz�m�ra nagy rend-h�zat alap�tottak Orl�ans-ban, VII. Lajos alap�t�level�vel. T�rt�net�nek az�ta eltelt id�szak�t titokzatos hom�ly fedi. �jkori l�t�nek els� nyilv�nos bizony�t�ka 1956. j�lius�ban l�tott napvil�got, amikor egy bizonyos ‘Prieur� de Sion nev� szervezetet jegyeztek be a francia hat�s�gok, amely �gymond’ ‘a tanul�s �s a tagoknak t�rt�n� k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�s’ sz�nd�k�val j�tt l�tre. A bejegyzett c�m azonban m�r ekkor is lenyomozhatatlan volt, s a csoportr�l keveset lehetett megtudni. Nagyj�b�l ebben az id�ben a Rendh�z k�zel t�zezres tags�ggal b�rt, k�l�nb�z� ‘fokozatokra’ osztva, a nagymesterrel az �l�n. �jabb dokumentumok ker�ltek nyilv�noss�gra, de csak kisebb p�ld�nysz�m� mag�nkiadv�nyokban. ‘B�rmilyen c�llal adt�k ki �ket, biztosan nem a p�nz�gyi nyeres�g rem�ny�ben’ - �rta Baigent, Leigh �s Lincoln, akik egyre ink�bb meg voltak gy�z�dve, hogy a Rendh�zzal kapcsolatos inform�ci�k tudatosan adagolt kisziv�rogtat�sa ‘egy kisz�m�tott taktika r�sze, valamif�le d�bbenetes, megh�kkent� leleplez�s el�-fut�ra’. A h�rom szerz� �rta: egy 1981-es, francia lapokbeli k�zlem�ny szerint nem m�st v�lasztottak meg a Rendh�z nagymester�nek, mint Pierre Plantardt �s ‘ez d�nt� l�p�s a Rend felfog�s�nak, a vil�ghoz val� viszony�nak fejl�d�s�ben, hiszen a Prieur� de Sion 121 tisztvisel�je a p�nz�gyi k�r�k vagy a nemzetk�zi politikai, filoz�fiai t�rsas�gok sz�rke eminenci�sa; Pierre Plantard pedig II. Dagobert r�v�n k�zvetlen lesz�rmazottja a Meroving-dinaszti�nak.’ A n�hai Plantard eg�sz �lete sor�n k�zeli kapcsolatban �llt a Rendh�zzal. Nemcsak, hogy egyes kiv�lasztott kutat�k sz�m�ra � volt a Rendh�zat �rint� inform�ci�k forr�sa, hanem r�ad�sul Rennes-le-Chateau k�rny�k�n volt egy birtoka, apja pedig �ll�t�lag j�l ismerte Sauni�re-t. �gy tudj�k, a II. vil�gh�bor� idej�n r�szt vett a francia ellen�ll�sban, �s a h�bor� v�ge fel� a Gestapo t�bb mint egy �vig fogva tartotta. �rdekes m�don a h�bor� v�ge k�r�l Hitler ellen sz�tt �ssze-esk�v�s egyik tagj�nak fed�neve ‘Sz�rke eminenci�s’ volt. M�r 1958-ban Andr� Malraux francia miniszterrel egy�tt seg�tette megszervezni a mozgalmat, amely visszahelyezte Charles de Gaulle-t a hatalomba. Plantard teh�t nyilv�nval�an nem holmi �tlagember volt. �ll�totta, hogy a Rendh�z val�ban birtok�ban van a Salamon-templom elveszett ‘kincs�nek’, �s azt tervezi, hogy visszajuttatja ‘a megfelel� id�ben’ Izraelbe. Azt is kijelentette, hogy a k�zelj�v�ben vissza�ll�tj�k a kir�lys�got Franciaorsz�gban �s m�s orsz�gokban is. Robert Richardson a Gnosis Magazin 1999-es tavaszi sz�m�ban azt �ll�totta, hogy az eg�sz Rendh�z-t�rt�net egy ‘sz�lh�moss�g’. Plantard-t szegr�l-v�gr�l kapcsolatba hozta a h�bor� el�tti ezoterikus szervezetekkel �s arra k�vetkeztetett, hogy ‘a Sioni Rendh�z csal�rd t�rt�net�t, hamis v�rvonal�t a k�nyvt�rakban b�rki �ltal hozz�f�rhet� tem�rdek ezoterikus �r�s felhaszn�l�s�val alkott�k, saj�t irataikat ezek k�z� csemp�szve’. B�r Richardson is meger�s�ti, hogy egy ‘Sioni Rendh�z’ nevet visel� katolikus monostori rend val�ban m�k�d�tt a keresztes hadj�ratok kor�ban Jeruzs�lemben; ez szerinte beleolvadt a jezsuit�kba �s 1617-re teljesen elt�nt. A v�lem�nye szerint Plantard �s az ‘Alfa Galat�knak’ nevezett csoport m�s jobboldali tagjai �tl�tt�k ki a Rendh�z t�rt�net�t ‘az�ltal, hogy hamis�tott t�rt�nelmi besz�mol�kat helyeztek el k�nyvt�rakban, illetve hazugul kapcsolatba hozt�k magukat �si ezoterikus csoportokkal; elbitorolt�k a h�bor� el�tt m�k�d� ezoterikus k�r�k �r�ks�g�t’. ‘A Rendh�z legt�bbet a Templom �s a Gr�l R�zsa-keresztj�nek Rendj�t�l lopott, amelyet Josephin Peladan alap�tott 1891-ben. Ez a csoport bens�s�ges kapcsolatban �llt Rennes-le-Chateau igaz t�rt�net�vel.’ - �gy Richardson. Peladan titk�r�t, a sk�tr�tus� szabadk�m�ves Montit (Izrael gr�fj�t) el�t�lte a francia Szabadk�m�ves Nagyp�holy, mert jogtalanul viselte a nemesi rangot. Plantard-t ugyanezzel a kegyetlen v�ddal illette: ‘nagyon is el-k�pzelhet�, hogy az Alfa Galat�k (�s �gy Plantard is) Monti csoportj�nak fed�-szerve volt, s a csoport fennmaradt, v�geredm�nyben egy olyan tervet l�ptetve �letbe, amelyet azt�n a Sioni Rendh�z �lc�ja alatt val�s�tottak meg’. Picknett �s Prince, b�r szint�n nem adtak hitelt a Meroving-v�rvonal fenntart�s�r�l sz�l� t�rt�netnek, arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy ‘az egy�rtelm� hazugs�gok, a k�nt�rfalaz�s �s a k�d�s�t�s f�stf�gg�nye m�g�tt v�gig ott h�z�dik egy nagyon komoly, hat�rozott sz�nd�k’.”
Id�zet Jim Marrs k�nyv�nek ‘A Merovingok’ c�m� fejezet�b�l:
„A frank Meroving-uralkod�h�zat a trad�ci� a mai Franciaorsz�g els� kir�lyi nemzets�gek�nt tartja sz�mon. Franciaorsz�g a nev�t a frankokr�l kapta, �s els� kir�lyukat, Franci�t No� lesz�rmazottj�nak tartott�k. Francio nemzets�ge a legend�s Tr�ja v�ros�b�l v�ndorolt el, �szaknyugat-T�r�korsz�gb�l, mag�val hozva Galli�ba a kir�lyi v�rvonalat. A leteleped�s�k hely�t - sz�l�v�rosuk ut�n - Troyes-nak nevezt�k el. A ‘Meroving’ sz� Meroveusra (m�sk�pp Merowig vagy Merovech) utal, I. Childeric sz�li frank uralkod� atyj�ra. A kutat� Gardner szerint Meroveus az apj�n, Chlodi�n �s Arimateai J�zsefen kereszt�l J�zusig vezette vissza csal�df�j�t. ‘A r�szletes korabeli feljegyz�sek ellen�re Meroveus kir�ly sz�rmaz�sa furcs�n �sszekavarva jelenik meg a szerzetesek kr�nik�iban. - �rja Gardner. Meroveus Chlodio t�rv�nyes fia volt, - �mde Priszkosz Rhetor t�rt�net�r� szerint m�gis egy ‘Bistea Neptunis’ (tengeri sz�rny) nev� rejt�lyes teremtm�ny nemzette. Meroveus kir�lyban �s papi �r�k�seiben nyilv�nval�an volt valami k�l�nleges, hiszen megk�l�nb�ztetett tisztelet �vezte �ket, �s h�resek voltak ezoterikus �s okkult tud�sukr�l.’ Egyes szerz�k azt felt�telezik, hogy a ‘tengeri sz�rny’ t�rt�nete annak a felfog�snak a hib�s �rtelmez�s�b�l fakad, hogy Meroveus f�lig hal volt, a hal pedig a Krisztust jelk�pez� egyik legr�gebbi szimb�lum. Gerard de Sede, francia szerz� kijelentette sokakat megd�bbentve, hogy a Merovingok val�j�ban f�ld�nk�v�li teremtm�nyek lesz�rmazottai voltak, akik az �si izraelit�k egy kiv�lasztott csoportj�val keveredtek. Ez a feltev�s �sszecseng David Wood elk�pzel�s�vel, miszerint a kir�lyi v�rvonal, �s maga az eg�sz emberis�g egy f�ld�nk�v�li ‘fels�bbrend� faj’ lesz�rmazottaib�l �ll. A Sioni Rendh�z ‘Titkos akt�i’ szerint a Merovingok �sei zsid�k voltak. Picknett �s Prince �gy tudja: a Merovingok val�j�ban ‘Benj�min elveszett t�rzse, akik el�sz�r G�r�gorsz�gba, majd N�metf�ldre v�ndoroltak, ahol sicamberekk�nt  v�ltak ismertt�’. M�sok kiemelik, hogy a t�rs�gben oly’ nagy volt a kevered�s, hogy a ‘g�t’ �s a ‘zsid�’ kifejez�s egyet jelentett. A ‘Titkos akt�k’ szerint J�zus �s M�ria-Magdolna ut�dai D�l-Franciaorsz�gban letelepedve h�zass�gokat k�t�ttek a sicambriai frankokkal �s �gy megalap�tott�k a Merovingok kir�lyi nemzets�g�t. A Rendh�z tagjai szerint a Sauin�re �ltal Rennes-le-Chateau-ban megtal�lt pap�rtekercsek olyan geneal�giai t�nyeket tartalmaztak, amelyekben a Meroving-nemzets�g eg�szen az Eur�p�ban ma �l� lesz�rmazottjaikig nyomon k�vethet� (bele�rtve a titokzatos Pierre Plantard-t is). Septimania els� kir�lya egy zsid� sz�let�s� frank nemes, Theodorik volt (a Gr�lr�l sz�l� legend�k ‘Aimeri’-k�nt eml�tik), akit m�g ‘Kis Pippin �s a bagdadi kalifa is D�vid kir�lyi h�z�nak magjak�nt ismert el’. Sokak szerint maga Theodorik is Meroving volt. „J�zus J�dea t�rzs�b�l �s D�vid kir�lyi h�z�b�l sz�rmazott. �gy mondj�k, Magdolna Franciaorsz�gba mag�val vitte a Gr�lt: ti. a ‘Sangraal’-t, vagyis a ‘kir�lyi v�r’-t (mai francia nyelven a ‘Sang Royal’-t)” - �rta Baigent, Leigh �s Lincoln, majd �gy folytatt�k: „�s a VIII. sz�zadban D�l-Franciaorsz�gban volt egy J�dea t�rzs�b�l �s D�vid kir�lyi h�z�b�l sz�rmaz� uralkod� (Gellone, Theodorik fia), akit a zsid�k kir�ly�nak neveztek. Ez az uralkod� nemcsak hith� zsid�, hanem Meroving is volt.” I. Khlodvig 496-ban �tt�rt a kereszt�ny hitre, miut�n katolikus feles�ge, Klotilde �szt�nz�s�re egy sorsd�nt� �s v�g�l gy�zelmet hoz� csat�ban J�zus seg�ts�g�t k�rte. Ez akkor t�rt�nt, amikor az ari�nusokkal folyamatosan harcol� r�mai egyh�z befoly�sa �ppen hanyatl�ban volt. Az arianizmus Arius alexandriai pap ut�n kapta nev�t, �s azt tan�totta, hogy Isten teremtett mindent, bele�rtve J�zust is, aki ez�rt nem Isten, hanem mennyei tan�t� - Messi�s. Ez a n�zet, amelyet a d�l-franciaorsz�gi Magdolna-trad�ci� is meger�s�thetett, jelent�s n�pszer�s�gre tett szert abban az id�ben. Az arianizmus megf�kez�s�re Nagy Constantinus r�mai cs�sz�r Kr. u. 325-ben �sszeh�vta a niceai zsinatot. Amikor Arius ki�llt, hogy megv�dje tanait, valaki �k�llel arc�ba csapott. A r�mai egyh�z szigor� ellen�rz�se alatt �ll� zsinat kinyilatkoztatta, hogy Isten az Atya, a Fi� �s a Szentl�lek Szenth�roms�ga; Ariust �s k�vet�it sz�m�zt�k. ‘Most m�r csak k�t t�rgya lehetett az im�datnak - �rta Gardner -: az isteni Szenth�roms�g, illetve maga a cs�sz�r, aki az �j megv�lt�k�nt l�pett el�. Ha valaki ezt a legkisebb m�rt�kben is vitatta, r�gvest eretneknek nyilv�n�tott�k. Azokat a kereszt�nyeket, akik J�zust tov�bbra is ‘a Messi�s Krisztusk�nt’ tisztelt�k - a birodalmi egyh�z pog�nyoknak b�lyegezte.” A r�mai rendeletek ellen�re az arianizmus ezt�n is nagy hat�s� maradt Nyugat-Eur�p�ban. „Ha a Khlodvig el�tti korai Merovingok egy�ltal�n nyitottak voltak a kereszt�nys�gre, feltehet�en a szomsz�dos vizig�tok �s a burgundok ari�nus kereszt�nys�ge �llhatott a legk�zelebb hozz�juk” - jegyezte meg Baigent, Leigh �s Lincoln. Majd amikor Khlodvig megkeresztelkedve a katolikus hitre t�rt �t, katon�inak k�zel a fele k�vette p�ld�j�t. „Ezut�n egy nagy megt�r�shull�m vette kezdet�t, ami megmentette a r�mai egyh�zat az elker�lhetetlen �sszeoml�st�l - �rta Gardner. Ha Khlodvig kir�ly nem keresztelkedik meg, k�nnyen elk�pzelhet�, hogy ma a Nyugat-Eur�p�ban uralkod� vall�s az ari�nus kereszt�nys�g lenne, �s nem a katolicizmus.” A r�mai egyh�z Khlodvigot az ‘�j Contastinusnak’ ki�ltotta ki, h�s�get fogadott neki s ut�dainak - igaz, ezt hamarosan megtagadta. Khlodvig 511-ben bek�vetkezett hal�lakor a birodalm�n n�gy fia osztozott: Theodorik, Chlodomer, Childebert �s Chlotar. A Meroving-kir�lyok jelv�nye a hal (itt is J�zus jelk�pe), J�dea oroszl�nja (ami szint�n a h�ber �r�ks�gre utal) �s a liliom (a francia uralkod�h�z k�s�bbi szimb�luma) volt. A testv�rek k�zti visz�lyok ellen�re a Meroving-birodalom egyre csak terjedt: mag�ban foglalta a f�ldk�zi-tengeri partvid�ken a Provence valamint Spanyolorsz�g k�z�tt fekv� Septimani�t, �s �szakra Sz�szorsz�gig, keletre pedig Bajororsz�gig ny�lt. 561-re a birodalmat Khlodvig unok�i: I. Charibert, Guntram, Sigibert �s I. Chilperich osztott�k fel maguk k�z�tt. A testv�rek el�deikhez hasonl�an intrik�ltak egym�s ellen, ami meggyeng�tette a birodalmat, �s ezt a szomsz�dos �llamok hamar ki is haszn�lt�k. I. Chilperich fi�nak, II. Chlotarnak siker�lt a birodalom egys�g�t valamelyest vissza�ll�tania 613-ra. Az � fi�t, Dagobertet viszont �t �ves kor�ban elrabolt�k, �s egy, az �rorsz�gi Dublin k�zeli monostorba vitt�k. Itt tan�ttatt�k; k�s�bb pedig n��l vette Matilde kelta hercegn�t. Miut�n v�ratlanul visszat�rt Franciaorsz�gba, el�dein�l is hat�sosabb l�p�seket tett a Meroving uralom megszil�rd�t�s�ra; - �mde 679-ben egy vad�szat alkalm�val Heristali Pippin k�s�ret�nek egy tagja meggyilkolta. Pippin Dagobert saj�t tisztvisel�je volt, aki szoros kapcsolatokat �polt R�m�val. A p�pai hat�s�gok - Gardner szerint - sz�nd�kosan �sszezavart�k a Merovingok t�rt�net�t, hogy a saj�t hatalmukat �s tekint�ly�ket meg�rizz�k. „Ez pedig elker�lhetetlen�l ahhoz vezetett, hogy a Dagobert �let�r�l sz�l� le�r�sokat �gy elt�ntett�k, - szinte m�g a kr�nik�kb�l is teljesen hi�nyzik. �let�nek a val�s�gos adatai m�g ezer �vig rejtve maradtak a nyilv�noss�g el�tt. Ekkor der�lt ki, Dagobertnek volt egy Sigebert nev� fia, aki 679-ben megmenek�lt Pippin h�znagy karmai k�z�l. Apja meg�let�se ut�n Sigebertet anyja languedoc-i h�z�ba, Rennes-le-Chateau-ba vitt�k. Id�vel a Sigebertt�l sz�rmaz� tr�nfosztott Meroving-v�vonalb�l megsz�letett a h�res keresztes lovag, Gottfried Bouillon, a Szent S�r V�delmez�je.” - �rta Gardner. Itt egy �jabb kapcsolat �rhet� tetten a Sioni Rendh�z, a templomos lovagok �s a j�zusi v�rvonalr�l sz�l� kor�bbi hagyom�nyok k�z�tt. Ahogy Baigent, Leigh �s Lincoln r�mutattak: „Noha a Meroving kir�lyi v�rt szentnek, csod�s �s isteni term�szet�nek tartott�k, egy helyen sem utaltak r� ny�ltan, hogy az val�j�ban J�zus v�re volt.” K�ts�gtelen azonban, hogy a kapcsolat kimutathat�; bizony�t�k erre, hogy a zsid� frankok, illetve a Meroving-sz�rmaz�s� Dagobert �s Guillem de Gellone k�z�tt is l�tezik egy kapocs, m�gpedig az, amely szerint Euszt�ch (Boulogne els� gr�fja �s Gottfried Bouillon nagyapja) egy bizonyos Hugh de Plantard-t�l sz�rmazott. „Gottfried-del pedig egy olyan uralkod�h�z �s ‘kir�lyi trad�ci�’ kezd�d�tt, mely az�ltal, hogy ‘a Sion szikl�j�ra’ �p�ttetett, egyenl�nek sz�m�tott a Franciaorsz�g, Anglia �s a n�met birodalom felett uralkod� kir�lyi csal�dokkal.” - tette hozz� Baigent, Leigh �s Lincoln. „Az uralkod�h�zak k�z�tt l�trej�tt sz�vets�gek �s h�zass�gok r�v�n ehhez az �ghoz tartozott Gottfried Bouillon is �s sz�mos m�s, m�ltb�li �s jelenlegi nemesi vagy kir�lyi csal�d: a Blanchefort, a Gisors, Saint-Clair (Angli�ban Sinclair), a Plantard �s a lotharingiai Habsburg-�g.” Dagobert hal�la ut�n �j rivaliz�l�s vette kezdet�t. A fennmarad� Merovingoknak �t kellett adniuk hatalmukat a h�znagyi rangban l�v� udvari tisztvisel�knek, kik k�ztudottan a katolikus egyh�z befoly�sa alatt �lltak. Kr. u. 750-ben az utols� Meroving kir�lyt, III. Childeric-et az egyik h�znagy, Kis Pippin elt�vol�totta tr�nj�r�l, �s megalap�totta a Karoling-h�zat, amely apj�r�l, Martell K�rolyr�l kapta nev�t. „A Meroving-monarchia szigor� dinasztikus elv szerint m�k�d�tt - �rta Gardner -, de ezt a hagyom�nyt el�re-l�that� m�don, R�ma azon nyomban elt�r�lte, amint lehet�s�ge ny�lt r�, hogy a p�pai hatalomn�l fogva kir�lyokat v�lasszon.  Az egyh�z r�gi terve v�lt �gy val�ra �s ett�l kezdve a kir�lyok kiz�r�lag a mag�t kiv�lts�gokkal felruh�z� R�ma j�v�hagy�s�val, koron�j�val uralkodhattak. A Meroving-uralkod�k nem gyakorolt�k hatalmukat orsz�guk felett, nem vettek r�szt akt�van a politik�ban. Ink�bb azt tanulm�nyozt�k lelkesen, hogy az �si trad�ci�k szerint mi a helyes uralkod�s gyakorlata, �s D�vid fi�t, Salamon kir�lyt tekintett�k p�ldak�p�knek. Elgondol�saikat t�lnyom�r�szt az �testamentumra alapozt�k; a r�mai egyh�z ennek ellen�re hitetlennek nyilv�n�totta �ket.” Az eretneks�g v�dj�t figyelmen k�v�l hagyva is nyilv�nval�, mi�rt f�lt a korai egyh�z a Merovingokt�l. Ha �r�ks�g�k val�ban ‘D�vid kir�lyi h�z�hoz’ �s f�k�pp J�zushoz k�t�tte �ket, egy-�rtelm� fenyeget�st jelentettek az egyh�z �s k�s�bb az eur�pai uralkod�h�zak �ltal megfogalmazott teol�gi�ra n�zve. „A Thule T�rsas�g (!) c�lja kezdetben az volt, hogy J�zus valamelyik lesz�rmazottj�t - ‘vagyis’ egy Merovingot - Eur�pa tr�nj�ra �ltesse. Hitler azonban uralomra ker�l�se ut�n le�ll�totta ezt a tervet.” - �rta Henry. Sz�mos mai �r� el�tt a friss kutat�sok �s kiadv�nyok f�ny�ben a k�vetkez� k�p t�rul ki egyre vil�gosabban: J�zus keresztre fesz�t�s�t k�vet�en M�ria-Magdolna, a feles�ge D�l-Franciaorsz�gban telepedett le J�zus gyermekeivel. Itt a nagy helyi zsid� k�z�ss�gben �lve meg�rizt�k az eredeti v�rvonalat, majd az V. sz�zadban h�zass�g �tj�n beker�ltek a frank kir�lyi csal�dba �s megalap�tott�k a Meroving-uralkod�h�zat. A r�mai egyh�z kezdetben h�s�get fogadott a dinaszti�nak, minthogy teljesen tiszt�ban volt messi�si eredet�vel. �mde az egyh�z vezet�i f�lelemmel �s f�lt�kenys�ggel tekintettek a k�z�s papi �s politikai v�rvonalb�l sz�rmaz� uralkod�h�zra, ami Dagobert meg�let�s�hez �s III. Childerich tr�nfoszt�s�hoz vezetett, a c�lb�l, hogy R�ma kiterjeszthesse uralm�t a k�s�bbi Franciaorsz�g eg�sz�re. E csel-sz�v�s sor�n v�gig felbukkannak a Plantard-ok, a Bouillon-ok, a templomos lovagok �s a Sioni Rendh�z is. A XII. sz�zadra ezek az �si csal�dok, a saj�t m�ltjuk teljes tudat�ban, exped�ci�ra indultak Jeruzs�lembe (ha ugyan nem �ppen �k szervezt�k meg az eg�sz els� keresztes hadj�ratot), - azzal a c�llal, hogy Salamon temploma al�l megszerezz�k a csal�djuk sz�rmaz�s�t rejt� iratokat. K�zben megalap�tott�k a titkos Sioni Rendh�zat, �s fed�szervek�nt a templomos lovagok rendj�t. Ekkor m�g val�ban a Meroving-kir�lys�g vissza-�ll�t�sa lehetett a f� c�ljuk. A templomosok minden jel szerint megszerezt�k a templom kincs�t - lett l�gyen az csak n�h�ny t�rt�nelmi feljegyz�s, vagy valami nagyobb jelent�s�g� lelet, mint p�ld�ul az �sz�vets�gi frigyl�da vagy ak�r J�zus mumifik�l�dott teste. B�rmi is volt, hazasz�ll�tott�k Rennes-le-Chateau k�rny�k�re, s a kincsek olyannyira meger�s�tett�k a katarokat hit�kben, hogy az �let�ket is k�szek voltak fel�ldozni meggy�z�d�s�k�rt. Mivel a templomosok kev�sb� voltak �ldozatk�szek, vall�si tanaikkal egy�tt ink�bb beleolvadtak m�s titkos t�rsas�gokba. Az �vek sor�n t�bb k�s�rletet is tettek arra, hogy Francia-orsz�g tr�nj�t valamely Meroving-ut�dnak szerezz�k meg, de csak egyszer, a XVIII. sz�zadban j�rtak k�zel a sikerhez. Baigent, Leigh �s Lincoln �gy �rtak err�l: „A Habsburg kir�lyi csal�dba val� beh�zasod�s�val a lotharingiai uralkod�h�z (mely a Merovingokt�l sz�rmazott) megszerezte Ausztria, illetve a Nyugat-R�mai Birodalom tr�nj�t, mely �llamk�pz�dm�ny csak 1806-ban sz�nt meg v�gleg. Amikor Lotharingiai I. Ferenc n�met-r�mai cs�sz�r le�nya, Marie-Antoinette, Franciaorsz�g kir�lyn�ja lett; a francia tr�n is m�r csak egy-k�t nemzed�knyi t�vols�gra volt. Ha nem t�r ki a francia forradalom, a lotharingiai Habsburg-h�z az 1800-as �vek elej�re m�r k�zel ker�lhetett volna ahhoz, hogy �tvegye az uralmat eg�sz Eur�pa felett. A Habsburg-dinaszti�t a Sioni Rendh�z szerves r�szek�nt tartott�k sz�mon s m�g a Rothschildokkal is kapcsolatba hozt�k II. Albrecht (m�s n�ven Archibald) r�v�n, aki Barbarossa Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r m�sodik fia volt. A csal�d eredete egy ‘Habicht-burg’ avagy Habsburg (‘S�lyomv�r’) nev� sv�jci birtokhoz ny�lik vissza, amit Strassbourg p�sp�ke �p�ttetett 1020-ban. A Habsburgok �gyesen kisz�m�tott h�zass�gokkal Eur�pa leghatalmasabb uralkod�h�z�v� v�ltak. Miksa osztr�k f�herceg, Mexik� cs�sz�ra szint�n Habsburg volt, hasonl�an V. K�roly n�met-r�mai cs�sz�rhoz. Feltehet�, hogy t�rt�nt m�g egy k�s�rlet a N�met-R�mai Birodalom felt�maszt�s�ra a XIX. sz�zad v�ge fel�. A francia szerz�, Jean-Luc Chaumeil szerint a Rennes-le-Chateau-i rejt�ly sz�mos szerepl�je - bele�rtve Sauniere-t is - a sk�t r�tus� szabadk�m�vess�g egyik szupertitkos csoportj�nak tagja volt, mely (az illumin�tusokhoz hasonl�an) teoz�fi�n �s gnoszticizmuson alapul� Eur�pai �ni� megteremt�s�n f�radozott. A t�rsas�g neve ‘Hieron du Val d’Or’ volt, a c�lja pedig a K�lkapcsolatok Tan�cs��hoz �s a Trilater�lis Bizotts�g�hoz hasonl�: l�trehozni egy olyan vil�gm�ret�, isteni renden alapul� rendszert, ‘melyben az orsz�gok csup�n tartom�nyok lenn�nek, vezet�ik pedig csup�n egy glob�lis okkult elitkorm�ny helytart�i.” A kutat�k nagy r�sz�ben ez egy korai ‘�j Vil�grend’ k�p�t id�zi fel. Baigent, Leigh �s Lincoln �gy v�li: „A XIX. sz�zad sor�n a Sioni Rendh�z a szabadk�m�vess�gen �s a ‘Hieron du Val d’Or’-on kereszt�l megpr�b�lta moderniz�lt form�ban �jj��leszteni az egykori N�met-R�mai Birodalmat, vagyis l�trehozni egy ‘teokratikus’ Eur�pai Egyes�lt �llamokat, amelyet a Habsburg-h�z �s a radik�lisan megreform�lt katolikus egyh�z egy�ttesen ir�ny�tana.” A k�s�rlet, �gy l�tszik, a XX. sz�zadi esem�nyek hat�s�ra megfeneklett. (Addig is Habsburg Ott�, ‘�r�k�s’ osztr�k-magyar tr�n�r�k�s, P�neur�pai Mozgalom eln�ke, Jeruzs�lem Kir�lya, egykori magyar legitimist�k �lom-hercege ‘Eur�pa l�zeng� rittere’ marad, akinek a sz�l elf�tta a kalapj�t (koron�j�t) s nem tud olyan kecsesen futni ut�na, hogy ne v�lj�k nevets�gess�.) Nyilv�nval�, hogy az �sszeesk�v�sek e hom�lyos �s sz�vev�nyes h�l�ja a val�s�g egy olyan szintj�re utal, amellyel a napi sajt� nem foglalkozik. Baigent, Leigh �s Lincoln kijelentett�k: „K�ts�gbevonhatatlan bizony�t�kok �llnak rendelkez�s�nkre egy szervezett �s egys�ges keretint�zm�ny l�tez�s�r�l, mely �sszehangoltan dolgozik a h�tt�rben, fed�szervezeteket haszn�l �lcak�nt. Ezt a keretint�zm�nyt sehol nem nevezt�k meg ny�ltan, de minden jel arra utal, hogy val�j�ban ez a Sioni Rendh�z.” Ezut�n elt�prengtek a Rendh�znak ‘az eur�pai �gyek s�t�t alvil�g�val’ �sszef�gg� rejtett tev�kenys�g�n, „ahol �tfed�s van a maffia, a titkos t�rsas�gok �s a h�rszerz� �gyn�ks�gek k�z�tt, ahol a befoly�sos �zleti k�r�k �sszefognak a Vatik�nnal, ahol hatalmas �sszegeket k�ltenek hom�lyos, titkos �gyletekre, ahol a politika, a vall�s, a k�mked�s, a p�nzhatalom �s a szervezett b�n�z�s k�z�tt h�z�d� hat�rvonalak lassan �ssze-mos�dnak s k�z�s zavaros �rdekter�lett� v�lnak, melyben Eur�pa kereszt�ny-demokrata p�rtjai, az eur�pai egys�get c�lz� k�l�nf�le mozgalmak, a kir�ly-p�rti klikkek, �jfajta lovagrendek, a szabadk�m�ves szekt�k, a CIA, a M�ltai Lovagrend s a Vatik�n egy hatalmas �rv�nyben egyes�lnek ideiglenesen vala-milyen egy�ttes c�l �rdek�ben.” Eddig m�g azonban senkinek - legkev�sb� a h�rom f�radhatatlan kutat�nak, Baigent-nek, Leigh-nek �s Lincolnnak - nem siker�lt pontos fogalmat alkotni a Rendh�z �s az azt k�r�lvev� titkos csoportok mibenl�t�r�l a rengeteg hamis dokumentum, ellentmond�sos �ll�t�s �s a teljes hom�lyba vesz� m�lt miatt. „A Sioni Rendh�z kezdett egyfajta hologramhoz hasonl�tani, melynek k�pe prizma-szer�en aszerint v�ltozott, hogy milyen ir�nyb�l esett r� a f�ny �s a tekintet - �rt�k 1986-ban. - Egyik szemsz�gb�l befoly�sos, hatalmas �s vagyonos nemzetk�zi titkos t�rsas�gnak l�tszott, melynek tagjai a kult�r�lis, a politikai �s a p�nz�gyi �let kiemelked� alakjai. M�s oldalr�l n�zve viszont csak zseni�lisan kitervelt szemf�nyveszt�snek t�nt az eg�sz, amelyet egy kis csoport tal�lt ki valami hom�lyos c�lb�l. Bizonyos szempontb�l tal�n mindkett� egyform�n igaz.” Egyes kutat�k �gy v�lik, hogy a Sioni Rendh�z k�pviseli ma a h�tt�rhatalmi piramis cs�cs�t �s fog�kony szabad-k�m�veseket h�v a tagjai k�z� a r�zsakeresztess�gen kereszt�l. Az �j Eur�pai �ni� pedig - ak�r ez volt az eredeti elk�pzel�s, ak�r nem - annak az egys�ges Eur�p�r�l sz�l� elk�pzel�snek a h� m�sa, amelyet az �j Vil�grend vezet�i �s a Sioni Rendh�z meg�lmodott.”

8. A sz�p �j vil�grend (epil�gus)

Korunkat a New Age (a s�t�nizmus vagy az Antikrisztus) kor�nak nevezhetj�k; - amelyet m�gis az �kor �s a k�z�pkor okkult legm�ly�r�l felfakad� gnosztikus szellemi �ramlatok, forr�sok t�pl�lnak. Nincs �j a Nap alatt! Ki-ki eld�ntheti, mit hisz el ink�bb: a sum�r genezis m�ig hat� legend�j�t, a gnosztikus (egyiptomi, essz�nus, katar vagy szabadk�m�ves) vil�gn�zetet, a kereszt�nys�g (Krisztus) tan�t�s�t, �letfiloz�fi�j�t vagy az �n. ‘tudom�nyos-technikai-fogyaszt�i’ vil�g-k�pet, amely ut�bbi kiz�r�lag az evil�gi, anyagi �lvezetek habzsol�s�t c�lozza! Ami a dologban a legk�l�n�sebb, az a k�vetkez�. Az �j Vil�grend - nyugodtan �ll�thatjuk - a legk�ptelenebbnek t�n�, v�ratlan �s meglep� kisziv�rogtat�sokkal kezd�dik. Gondoljuk v�gig a k�vetkez�ket! Az egys�ges Vil�g�llam gyors�tott �tem� fel�p�t�s�t m�r nem tagadja senki; - a ‘vil�g�llam’ csendben, �szrev�tlen�l a ‘globaliz�ci�’ kifejez�s szinonim�ja lett. A Vil�g�llamot, �s az �ltala el��rt �j Vil�grendet a p�nikszer�, kollekt�v ‘terrorizmusellenes retteg�s’ tartja egyben �s �p�ti fel; mintha a hatalom v�gs� koncentr�ci�ja lenne az egyetlen megold�s egy harmadik vil�gh�bor�, a vil�gforradalom vagy az �kol�giai katasztr�fa tervszer� megel�z�s�re �s kiv�d�s�re. Mik�zben a ‘vil�gkorm�ny’ �gysz�lv�n a lehets�ges valamennyi politikai, gazdas�gi, p�nz�gyi, had�szati, tudom�nyos �s kult�r�lis esem�nyt el�re kisz�m�tottan, apr�l�kosan megtervezi; �s a v�letlen kiiktat�s�val teljes r�szletess�ggel elrendezi; ak�zben a vil�g szemmel l�that�an egy expressz-vonat sebess�g�vel rohan saj�t ‘kisz�m�thatatlan’ balv�gzete fel�, amelyet imm�r szinte minden �rtelmes ember tiszt�n l�t, kiv�ve a d�nt�si helyzetben l�v� vezet� politikusokat. A tudom�ny �s a technika m�ra m�r minden l�nyeges folyamatot matematiz�lt, algoritmiz�lt �s digitaliz�lt; - m�gis, mintha az emberi civiliz�ci� �s a vil�g k�t, k�l�n (k�nyszer)p�ly�t j�rna be, amely p�ly�k p�rhuzamosokk�nt a v�gtelenbe tartanak, a tal�lkoz�s vagy �tfed�s es�lye n�lk�l. A legfontosabbnak �t�lhet� k�rd�sekr�l - pl. mit keresnek a F�ld�n a rep�l� cs�szealjak, �s kik ezek az ufonaut�k? - a tudom�ny �s a vil�gkorm�ny egyform�n hallgat; legf�bb �rv�k, hogy az �j ismeretek k�t�l�ek, vesz�lyesek, ‘kock�zatos’ lenne kihirdetni azokat. Az ember egyszer� j�zan �sszel is felteszi mag�nak a k�rd�st: m�rmost ellen�nk, vagy vel�nk vannak-e ezek?! Amikor a ‘honpolg�r’ meg�rti, hogy a nemzeti elitje bus�s jutal�k�rt adta el a haz�t ‘a globaliz�toroknak’ - joggal mer�l fel benne az �jabb gyan�: h�tha a vil�gkorm�ny az eg�sz F�ldet adta el a betolakod�knak?! A fokoz�d� kisziv�rogtat�ssal ‘egyenes ar�nyban’, hatv�nyozottan n�vekszik az elhallgatott leg�jabb titkok mennyis�ge. Lassank�nt ‘fizikailag is’ rem�nytelenn� v�lik, hogy egyszer a F�ld �rtelmes lakoss�g�nak t�bbs�ge egyidej�leg tiszt�ban lehessen a teljes igazs�ggal: milyen vil�gban, milyen c�lok�rt �s mi�rt is �l?! A gombam�dra szaporod� titkos t�rsas�goknak m�r a nev�t sem lehet megjegyezni - annyi van! -; nem lehet sehonnan kider�teni, hogy melyik legitim �s autentikus, illetve melyik nem. Senki nem tudja, hogy melyiknek val�j�ban mi az el�rend� c�lja; azont�l, hogy a nemzeti �s/vagy glob�lis hatalom megszerz�s�re t�r. Az elit t�rsas�gok, klubok tags�g�ban �ri�si az �tfed�s (a t�bbs�g 3-4 t�rsas�gnak tagja egyszerre), - mik�zben mindenki l�tja, hogy aki ‘egyik�kh�z sem’ tartozik, annak az orsz�g vagy a vil�g dolgaiba semmi belesz�l�sa nincsen, s �r�lhet, ha meg�l. Ki tudja, melyik�kn�l tal�lhat� a B�lcsek K�ve? A templomosokn�l, s a szabad-k�m�vesekn�l? Vagy a R�zsakeresztesekn�l? A teoz�fusokn�l, a szcientol�giai egyh�z tagjain�l? Ki �rzi a Szent Gr�l titkait, a Prieur� de Sion? A Cion B�lcsei, a Sz�vets�g Fiai vagy a Hi�z Szemei? Melyik okkult t�rsas�g a vil�ghatalom leg-bels� centruma: a Hieron du Val d’Or, a Lucis Trust, a Golden Dawn, a Thule T�rsas�g, a P2 vagy a Hal�lfejes Rend? Kik a leges�lyesebbek a vil�ghatalomra: az Angol Nagyp�holy, a Grand Orient, a F�bi�nus Szocialist�k vagy a rejt�lyes Illumin�tusok? A vil�g�llam legbens� magva nemzetekb�l vagy p�holyokb�l �ll? Mind gyakrabban t�nik �gy, hogy v�gleg beszakadt a part m�lt �s j�v� k�z�tt...
A h�tt�rhatalom burj�nz� csal�df�j�nak fels� �gai m�r a csillagos eget verdesik.
A sz�nj�t�k azonban hamarosan v�get �r.