6. Az egyh�zi szabadk�m�vess�g
De kik azok a szabadk�m�vesek? Kik azok az egyh�zi szabadk�m�vesek, akik a f�papok k�z�tt �s a Vatik�nban lapulnak, hogy keresztre fesz�ts�k a p�p�t s meg-vezess�k a katolikus kereszt�ny h�v�k milli�it �s f�lrevezetve az eg�sz vil�got, az Antikrisztus gy�zelm�t k�sz�ts�k el� a megv�lt� Krisztus kir�lys�g�val szemben? A szabadk�m�vesek - hasonm�sok, amint az �jsz�vets�gi kinyilatkoztat�s �rja:

�vakodjatok az Antikrisztust�l! „Gyermekeim, itt az utols� �ra! Amint azt hallott�tok, elj�n az Antikrisztus. M�r eddig is sok Antikrisztus t�madt. Ebb�l tudjuk, hogy itt az utols� �ra. K�z�l�nk ker�ltek ki, de nem tartoztak k�z�nk. Ha k�z�nk tartoztak volna, k�zt�nk is maradtak volna. Rajtuk kellett nyilv�n-val�v� lennie, hogy nem mindny�jan tartoznak k�z�nk. Ti azonban a Szent kenet�t kapt�tok, s mindent tudtok. Nem is az�rt �rtam nektek, mintha nem ismern�tek az igazs�got. Ti ismeritek, s azt is tudj�tok, hogy semmi hazugs�g sem sz�rmazik az igazs�gb�l. Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy J�zus a Messi�s? Ez az Antikrisztus: tagadja az Aty�t �s a Fi�t. Mindaz ugyanis, aki tagadja a Fi�t, nem ismeri el az Aty�t sem. Aki megvallja a Fi�t, elismeri az Aty�t is. Maradjon meg bennetek, amit kezdett�l fogva hallottatok. Ha meg-marad bennetek, amit kezdett�l fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fi�ban �s az Aty�ban. Az �g�ret pedig, amelyet ehhez f�z�tt, az �r�k �let. Ezeket akartam �rni nektek azok miatt, akik f�lrevezetnek. Ami titeket illet, maradjon meg bennetek a t�le kapott kenet. M�s tan�t�ra nincs sz�ks�getek: b�rmire is tan�tson az � kenete, az igaz s nem hazugs�g. Maradjatok teh�t �benne, amint tan�totta. Igen, gyermekeim, maradjatok �benne, hogy amikor megjelenik, bizalommal t�lts�n el, �s elj�vetelekor meg ne sz�gyen�lj�nk. (1 Jn.2, 18-28.) 

„�vakodjatok hamis pr�f�t�kt�l! „Szeretteim, ne higgyetek minden l�leknek! Vizsg�lj�tok meg a lelkeket, vajon Istent�l val�k-e, mert sok hamis pr�f�ta l�pett f�l a vil�gban. Az Istent�l val� l�lek err�l ismerhet� f�l: Minden l�lek, amely vallja, hogy J�zus Krisztus testben j�tt el, Istent�l van. Minden olyan l�lek viszont, amely nem vallja J�zust, nem Istent�l val�. Ez az Antikrisztus szelleme, akir�l hallott�tok, hogy elj�n, s�t m�r a vil�gban is van. Ti Istent�l vagytok, gyermekeim, �s gy�zedelmeskedtetek azon. Hiszen, ha bennetek van, hatalmasabb, mint az, aki a vil�gban van. Azok e vil�gb�l val�k, az�rt is besz�lnek e vil�gr�l, �s a vil�g hallgat r�juk. Mi Istent�l vagyunk. Aki ismeri Istent, hallgat r�nk. Aki viszont nem az Istent�l val�, nem hallgat r�nk. �gy k�l�nb�ztetj�k meg az igazs�g szellem�t a hamiss�g szellem�t�l.” (1 Jn.4, 1-6.)

„A nagy megpr�b�ltat�s �r�j�ban a mennyorsz�g egyes�lni fog a f�lddel. Ez addig a pillanatig tart, am�g meg nem ny�lik a f�nyes kapu, hogy a vil�gra bocs�ssa a dics�s�gben visszat�r� Krisztust, aki megalap�tja orsz�g�t, melyben t�k�letesen teljes�tik az isteni Akaratot, amint a mennyben, �gy a f�ld�n is. A nagy megpr�b�ltat�s el�rkezett orsz�gotok sz�m�ra. Agg�d� s f�jdalmas �des-anyak�nt h�nyszor is akartam h�vni a gyermekeimet, hogy j�rjanak az �rhoz visszavezet� �ton, a megt�r�s �tj�n. Nem hallgattatok r�m. Csak folytatt�tok az utatokat, visszautas�tv�n az Istent �s szeretet�nek t�rv�ny�t. Egyre jobban elszaporodtak a tiszt�talans�g b�nei; - az erk�lcstelens�g �gy ki�radt, mint a tenger �s mindent bebor�tott. Jogosnak tartj�k a homoszexualit�s term�szet-ellenes, tiszt�talan b�n�t, �ltal�noss� v�lt az �let keletkez�s�t megakad�lyoz� eszk�z�k alkalmaz�sa, s�t, haz�tok minden r�sz�ben elterjedt a magzat�l�s, az �rtatlan gyermekek meggyilkol�sa, mely bossz��rt ki�lt az Isten sz�ne el�tt. El-�rkezett imm�r az isteni igazs�goss�g �s nagy irgalmass�g ideje. Megismeritek a gyenges�g �s a szeg�nys�g �r�j�t, a szenved�s �s a veres�g �r�j�t, - a nagy b�ntet�s megtiszt�t� �r�j�t. A nagy megpr�b�ltat�s �me el�rkezett Egyh�zatok sz�m�ra is. Sz�ntelen�l terjednek azok a b�n�k, amelyek a hit elveszt�s�hez vezettek. Figyelmetlen volt sok p�sztor, nem �rk�dtek, �s h�ny b�r�nyb�rbe �lt�z�tt ragadoz� farkasnak engedt�k meg, hogy a ny�j k�z� behatoljon, hogy rendetlens�get �s roml�st hozzon. Mily’ nagy a ti felel�ss�getek, Isten szent Egyh�z�nak p�sztorai! (...) A nagy megpr�b�ltat�s val�ban el�rkezett az eg�sz emberis�g sz�m�ra. Nemsok�ra bek�vetkezik az a b�ntet�s, melyet Fatim�ban j�vend�ltem meg. Ez k�pezi a titoknak azt a r�sz�t, amelyet m�g nem hoztak nyilv�noss�gra. El�rkezett a vil�gra az isteni igazs�goss�g nagy pillanata. (...)

Arra vagytok kiv�lasztva, hogy b�tran k�zdjetek annak ereje ellen, aki szembe-helyezkedik Krisztussal. A seg�ts�getekkel nyerhetem el v�g�l a legnagyobb gy�zelmemet. (...) �gy vesztek r�szt anyai tervemben, amely abb�l �ll, hogy el�-k�sz�tsem a sz�veket �s lelkeket az �r fogad�s�ra, aki elj�n. (...) A teljes Szent-h�roms�g v�lasztott ki arra, hogy Anyja legyek az Ig�nek, aki sz�zi m�hemben testes�lt meg, �s �gy aj�nd�koztam nektek Fiamat, J�zust. Az els� elj�vetele k�z�tek szeg�nys�gben, al�zatban �s szenved�sben t�rt�nt, mert J�zus mag�ra akarta �lteni emberi term�szet�nk hat�rait, term�szet�nk nyomor�s�g�t �s gyenges�g�t. Anyai munk�lkod�som akkor csendben, im�ds�gban, rejtekben �s al�zatban ment v�gbe. A teljes Szenth�roms�g kiv�lasztott, hogy a m�sodik �dvent Anyja legyek, �s �gy anyai feladatom az, hogy felk�sz�tsem az Egyh�zat �s az eg�sz emberis�get J�zus fogad�s�ra, aki dics�s�gben t�r vissza hozz�tok.

E m�sodik elj�vetele istens�g�nek f�ny�ben t�rt�nik, mert J�zus az �g felh�in t�r vissza hozz�tok, kir�lys�ga ragyog�s�ban, �s hatalma al� veti a F�ld n�peit �s nemzeteit, �s ellens�g�t (a S�t�nt - Cz. L.) mindent �tfog� uralm�nak tr�nja al� k�nyszer�ti. E v�gs� id�kben anyai munk�lkod�som �gy ny�ltan �s egyre er�teljesebben t�rt�nik, f�nyem felragyog a F�ld minden t�j�n. (...) Szeretetem orsz�ga az az �t, amelyet a sz�vekben �s a lelkekben megalapozok. Ez k�sz�ti el� Krisztus dics�s�ges orsz�g�t. Szepl�telen Sz�vem diadala egybeesik J�zus dics�s�ges m�sodik elj�vetel�vel, aki majd mindent meg�j�t. Hallgassatok h�t most mindannyian a hangomra, �s siessetek sz�zi sz�ps�gem szepl�telen f�nye fel� a J�zus isteni ragyog�s�val t�rt�n� tal�lkoz�sra. T�rj�tok ki sz�veteket a rem�nys�gre. K�zel van Krisztus m�sodik elj�vetele. A jelen id�kben t�nnek fel azok a jelek, amelyeket � maga ad nektek, hogy felk�sz�tsen fogad�s�ra.
(Dallas, 1990. nov. 1., Malvern, 1990. nov. 15., Sao Paolo, 1990. dec. 8.)
 7. Izrael �llam l�trej�tte
„Hiszen a kiskuty�k is esznek az uruk asztal�r�l lehull� morzs�kb�l!” - k�rte J�zust a f�n�ciai pog�ny asszony, hogy �zn� ki a l�ny�b�l az �rd�g�t. „Uram, mi nem vagyunk m�lt�k, hogy a hajl�kunkba j�jj, hanem csak egy sz�val mondd, �s meggy�gyul a mi lelk�nk!” - ak�r �gy is im�dkozhatn�nk. Mert hiszen sz�vesen s�tk�rezn�nk mi a 2000 �vvel ezel�tt a pillanat t�rt r�sze alatt megval�sult meg-v�lt�s, az �sszegy�jt�tt zsid�s�g, a megt�r�tett ‘Lelki Izrael’ �dv�z�t� f�ny�ben - ak�r ‘mandinerr�l is’ -, ha sug�rozna ilyen szent f�ny, legal�bbis nyomokban. De Jeruzs�lem, a Szent V�ros ir�ny�b�l hossz� �vtizedek �ta kiz�r�lag az iszl�m (palesztin) �s a zsid� �ldozatok s�r�s�d� hal�lh�rg�se, robbant�sos mer�nyletek, akn�k �s rak�t�k becsap�d�sainak f�lsiket�t� zaja; - a terror �s a megtorl�s, a vad �sz�vets�gi vendetta, a Krisztus test�vel (a keny�rrel) val� szent�ldoz�s helyett a megk�vez�sek zaja, vagyis a szeretet t�rv�nye helyett a ‘szemet szem�rt, fogat fog�rt’ vakgy�l�lete hallik �s �rv�nyes�l...

J�zusnak nem voltak k�ts�gei a sors�t illet�en; - pontosan tudta, mi fog t�rt�nni vele. De nem voltak ill�zi�i az emberis�ggel kapcsolatban, m�rmint a megv�lt�s gyors siker�t illet�en sem. Bizony�tja ezt az id�zet Luk�cs evang�lium�b�l, ebb�l is a „P�ldabesz�d az igazs�gtalan b�r�r�l” c�m� r�szb�l. „Azt�n hozz�f�zte az �r: „Hallott�tok, mit mondott az igazs�gtalan b�r�. Vajon Isten nem szolg�ltat igazs�got v�lasztottainak, kik �jjel-nappal hozz� ki�ltanak? Tal�n sok�ig fogja t�rni? Mondom nektek: hamarosan igazs�got szolg�ltat nekik. De mikor elj�n az Emberfia, gondolj�tok, tal�l hitet a F�ld�n?” Ehhez nem kell komment�r...

„A Messi�snak a f�ladata, hogy �sszegy�jtse Izraelt. (...) J�zusnak teh�t ez a k�ldet�se. (...) Nem a letelepedett d�vidi kir�lys�got (az egys�ges f�ldi �llamot - Cz. L.) akarja, nem politik�t, hanem - egy lelki orsz�got.” - �ll�tja Barsi atya... �mde - mint tudjuk - Isten �tjai kif�rk�szhetetlenek. Az �r akarata gyakran �gy val�sul meg, hogy el�bb l�tsz�lag �ppen az ellenkez�je t�rt�nik. Az �n�ll� Izrael �llamot 1948. m�jus 14-ik�n kiki�ltj�k, �m az a bizonyos ‘Lelki Izrael’ mindm�ig v�rat mag�ra... Ha v�giggondoljuk Izrael megalakul�s�nak t�rt�net�t, nem tudjuk nem �szrevenni benne az isteni gondvisel�st. A modernkori t�rt�n�szek gyakran kiemelik, hogy Izrael a lehet� legjobb - ha nem az egyetlen lehets�ges - id�ben j�tt l�tre. Az id�z�t�s annyira t�k�letes volt, hogy az nem lehet puszt�n a v�letlen m�ve. Ha Izrael f�ggetlens�gi harca csak egy �vet k�sik, akkor pontosan egybe-esett volna a hidegh�bor� kit�r�s�vel �s Truman - noha cionista volt - nem biztos, hogy szembe mert volna sz�llni az Izrael l�trej�tte ellen sz�vetkez� hatalmakkal.

A Szovjet�ni� az Egyes�lt �llamok ut�n m�sodikk�nt sietett elismerni Izraelt. A szovjetek, akik egy �vvel kor�bban maguk javasolt�k Palesztina feloszt�s�t, leg-ink�bb csak az�rt mutatkoztak zsid�bar�tnak, hogy ki�ss�k Angli�t a k�zelkeleti nyeregb�l, �s a saj�t poz�ci�jukat er�s�ts�k. Az ‘50-es �vek elej�re a Szovjet�ni� m�r az arabok k�r�l legyeskedett, �s h�tat ford�tott Izraelnek. F�ggetlens�g�nek kiki�lt�sa 1948. m�jus 14-ik�n a lehet� legjobb id�pontban k�vetkezett be - sem t�l kor�n, sem t�l k�s�n. Ahogy a t�rt�n�sz Paul Johnson megjegyezte: „Izrael a sz�let�s�vel kihaszn�lta az els� �s egyetlen k�n�lkoz� lehet�s�get.” 

A tov�bbiakban (egy darabig) Mike Evans „Jeruzs�lem el�rul�sa” k�nyv�b�l id�zek, amely a kereszt�ny istenhit m�ly intu�ci�j�val fejti ki a m�ltb�l a j�v�t.
„Ha t�bb ember olvasta volna egy Ezekiel nev� pr�f�ta �r�sait, akkor Izrael megsz�let�s�nek a k�r�lm�nyei, tov�bb� a zsid�k be�raml�sa szerte a vil�gb�l Palesztina f�ldj�re m�r k�zel sem lett volna annyira meglep�. A modern Izrael megalak�t�sa beteljes�tett egy k�tezer �vvel ezel�tt keletkezett pr�f�ci�t, hiszen Ezekiel m�r akkor megj�vend�lte a zsid� sz�mkivetettek sz�tsz�r�d�s�t majd �jb�li �sszeseregl�s�t. A kisz�radt csontokkal teli s�ks�g k�pe tal�n az egyik legmegind�t�bb r�szlet az eg�sz Bibli�ban (Ezekiel 37:1-10). Ezekiel elbesz�li, hogyan vezett�k k�rbe egy ny�ltsz�ni temet�ben, egy csontokkal teli v�gtelen mez�n. A Napnak �s sz�lnek kit�ve a csontok megsz�radtak, kifakultak, �ssze-t�redeztek. Mik�zben a r�ms�ges t�jat f�rk�szte, az �r megk�rdezte t�le, hogy �letre kelhetnek-e m�g a csontok. Erre �gy felelt: ‘Uram, Istenem, te tudod.’ ...

Akkor az �r megparancsolta neki, hogy mondjon j�vend�l�st a csontoknak, miszerint azok �jra vissza fogj�k nyerni a test�ket, a lelk�ket, az �let�ket. Alig  engedelmeskedett, - a f�ld megr�zk�dott �s hangos robaj k�zepette a csontok �sszeforrtak, inak �s izmok tapadtak r�juk, a felkel� testekre b�r fesz�lt. V�g�l egy j�kora sereg �llt Ezekiel el�tt. A pr�f�ta j�vend�l�s�b�l tudjuk, hogy az �r elmondta neki, hogy a csontok val�j�ban Izrael n�p�t (a v�lasztott n�pet! - Cz. L.) jelk�pezt�k. A kisz�radt, sz�tt�redezett �llapotuk szimboliz�lta a szerte a vil�gban sz�tsz�r�dott zsid�kat, akik rem�nytelen�l v�rt�k, hogy ism�t csak egy nemzet legyenek. Az �r utas�totta Ezekielt, hogy a k�vetkez�ket mondja nekik: ‘Kihozlak benneteket s�rjaitokb�l, �n n�pem, �s elvezetlek benneteket Izrael f�ldj�re... letelep�telek benneteket f�ldeteken.’ (Ezekiel 37:12, 14) Ezek ut�n Ezekiel hirdetni kezdte Isten ig�j�t, �s a szavai az eg�sz vil�gon a zsid�k milli�inak a sz�v�ben tartott�k �letben a rem�ny szikr�j�t. A kegyetlen �ld�z�s �s szenved�sek k�zepette Isten �g�rete volt az, amibe belekapaszkodhattak: ‘Ki-vez�rellek benneteket a n�pek k�z�l, �sszegy�jtelek minden orsz�gb�l s vissza-viszlek saj�t f�ldetekre.’ (Ezekiel 36:24) Ezekiel, �s rajta kereszt�l az �r szavai  f�nysug�rk�nt v�gtak bele a zsid� gett�k �s hal�lt�borok nyomaszt� s�t�tj�be... Izrael megalakul�s�t 1948-ban, majd pedig a zsid�k t�meges bev�ndorl�s�t a vil�g t�bb mint sz�z orsz�g�b�l, nem lehet m�ssal magyar�zni, mint Ezekiel pr�f�ci�j�nak a beteljes�l�s�vel. (...)
 8. Krisztus m�sodik elj�vetele
Jeruzs�lem k�zponti szerepet foglal el a Bibli�ban; a pr�f�ci�k szerint ez az a hely, ahov� a Messi�s vissza fog t�rni. J�zus egy muzulm�n v�rosba nem fog visszat�rni. Nem az�rt, mintha el��t�letei lenn�nek vel�k (a palesztinokkal - Cz. L.) szemben, hanem mert k�tezer �vvel ezel�tt meg�g�rte, hogy a v�ros mind-addig a pog�nyok kez�n lesz, m�g a pog�nyok ideje le nem j�r (Luk�cs 21:24). Ez a pr�f�cia �vezredeken kereszt�l szil�rdan tartotta mag�t, amihez hozz�-m�rhetj�k a zsid� t�rt�nelem gyakorta zavaros esem�nyeit. Jeruzs�lem ma Izrael f�v�rosa, a nemzet sz�ve-lelke. A v�ros zsid�k �ltali visszafoglal�sa t�n a legnagyobb jelent�s�g� esem�ny az�ta, hogy J�nos apostol P�tmosz sziget�n befejezte a Jelen�sek K�nyv�nek meg�r�s�t. J�zus Krisztus szavai tett�k azz�. A pog�nyok ideje m�r lej�rt, �s sok minden megv�ltozott. Mondhatnak b�rmit az emberek, egy dolog azonban biztos: Jeruzs�lem t�bb� m�r nincs pog�nyok kez�n. A t�rt�nelem �j ir�nyt vett, m�g ha ezt sokan nem is veszik �szre. (...)

Aligha vitatja b�rki is, hogy Jeruzs�lem er�sen r�nyomja a b�lyeg�t az emberi t�rt�nelemre. D�vid v�rosa mindig is k�l�nleges rendeltet�ssel, hivat�ssal b�rt Isten el�tt. D�niel pr�f�ta Isten ‘szent hegy�nek’ nevezte. Jeruzs�lem Isten v�rosa - a zsid� vall�s k�zpontja, az a v�ros, ahov� a Messi�s vissza fog t�rni, hogy elfoglalja f�ldi birodalm�t. (...) A Luk�cs k�nyv�ben tal�lhat� felt�mad�s t�rt�netek mindegyike Jeruzs�lemben j�tsz�dik s J�zus arra utas�tja a k�vet�it, hogy ebben a v�rosban v�rakozzanak P�nk�sd napj�ig. Akkor, mint mondta, a Szentl�lek el fog j�nni hozz�juk, - ez pedig egy �j korszak bek�sz�nt�t fogja jelezni, egy �j sz�vets�g�t, amiben Isten s ember kapcsolat�hoz nem lesz t�bb� sz�ks�g ritu�l�kra �s �ldozatokra, csak Isten Ig�j�re, ami a k�vet�k sz�v�ben lakozik. A p�nk�sdi isteni jelen�st k�vet�en egyszerre Jeruzs�lem lett a vall�s sz�ve �s az evangeliz�ci� k�zpontja, mely az id�k v�gezet�ig tart. Jeruzs�lem gyakran t�nik fel J�nos v�g�t�letr�l sz�l� l�tom�saiban, amelyeket a Jelen�sek K�nyv�ben olvashattunk. Ebben jelenik meg utolj�ra a f�ldi Jeruzs�lem J�zus Krisztus ezer�ves uralkod�sa ut�n. Itt fognak gy�lekezni a haland�k seregei, s itt veszi kezdet�t az Armageddon, a v�gs� �tk�zet. Itt szenved v�g�l veres�get a S�t�n, a gonoszs�g er�i pedig odavesznek a mindent elnyel� l�ngokban. J�nos le�rja, hogy hogyan fog k�pr�zatos m�don az �j Jeruzs�lem al�ereszkedni a mennyb�l. A gy�ny�r� �j v�ros aranyb�l, ez�stb�l �s becses dr�gak�vekb�l lesz kirakva, �s otthont tal�l benne minden igaz ember, aki Isten orsz�g�t �s dics�s�g�t kereste, aki utols� csepp v�r�ig harcolt, aki eg�sz sz�v�vel, lelk�vel, test�vel im�dta az Urat. Ilyen �rtelemben Jeruzs�lem a h�v�k v�gs�, �r�kk� fenn�ll� otthona. Manaps�g a nemzetek val�s�gos sz�csat�kat v�vnak Isten v�rosa felett. Washington a b�ket�rgyal�sok folytat�s�t k�veteli, a vil�g vezet� hatalmai �ld�sukat adj�k r�. Mindenfel�l azt halljuk: ‘B�ke, B�ke!’. Ahogy egy amerikai zsid� tal�l�an megjegyezte: ‘Ha ez a b�ke, akkor mi a h�bor�?’

Isten azt mondta, hogy elj�n az id�, amikor a nemzetek vezet�i a b�ke puszta �g�ret�vel akarj�k majd lecsillap�tani az embereket. Csakhogy a b�ke nem j�n el. ‘N�pem sebeit hazugs�ggal gy�gy�tj�k, amikor �gy besz�lnek: B�kess�g, b�kess�g!, noha nincsen b�kess�g’ (Jeremi�s 6:14). Ezekiel pr�f�ci�ja pedig a k�vetkez�k�pp hangzik: ‘Mert f�lrevezett�k n�pemet, amikor b�k�t hirdettek, noha nincs b�ke. Am�g az falat �p�tett, ezek bemeszelt�k. Mondd meg azoknak, akik bemeszelt�k: Hirtelen z�por t�mad, j�ges� esik, viharos sz�l d�h�ng, s a fal leomlik. Ugye, majd megk�rdezik: Hol van a vakolat, amivel bef�dt�tek? Ez�rt ezt mondja az �r, az Isten: Heves sz�lvihart t�masztok haragomban �s puszt�t� z�port k�ld�k bossz�mban s j�ges�t indulatomban, hogy teljesen meg-semmis�tse. Led�nt�m a falat, amit bevakoltatok, egyenl�v� teszem a f�lddel... Nekiszabad�tom haragomat a falnak, azoknak, akik bevakolt�k �s azt mondom nektek: a fal nincsen t�bb�, sem azok, akik bevakolt�k, Izrael pr�f�t�i, akik Jeruzs�lemr�l j�vend�lnek, a b�ke l�tom�s�t l�tj�k, noha nincs b�ke - mondja az �r, az Isten.’ (Ezekiel 13:10-16).” K�l�n�s �r�m t�lti el az embert, amikor egy�rtelm� pr�f�ci�kat olvas arr�l, milyen sorsot sz�n az igazs�gos Isten a hamis pr�f�t�knak, akik hazugs�gokat j�vend�lnek. Azoknak az �r�stud�knak, akik nem az igazs�got �rj�k meg, megtagadva ezzel II. J�nos P�l p�pa kihirdetett �haj�t is. Bizony mondom nektek, rem�lhet�leg a megj�vend�lt azonos sors v�r a politikai �s a publicista vakol�kra egyar�nt. Leveri �ket az �r, hamis vakolatukkal egy�tt.

„J�zus pontos �tmutat�st adott arr�l, hogy mik�nt tudjuk felismerni az �jb�li elj�vetel�nek idej�t. A k�vetkez�ket mondta: ‘Vegyetek p�ld�t a f�gef�r�l. Ha a hajt�sa m�r zsend�l �s a levelei kibontakoznak, tudj�tok, hogy k�zel van a ny�r. �gy mikor ezeket l�tj�tok, magatok is meg�llap�thatj�tok, hogy m�r k�zel van, az ajt�ban.’ (M�t� 24:32-33). Azt�n egy meglep� kijelent�st tett: ‘Bizony mondom nektek: Nem m�lik el ez a nemzed�k, m�g ezek be nem k�vetkeznek.’ (M�t� 24:34). (...) Ez a nemzed�k azoknak az embereknek a nemzed�ke, akik l�tj�k kir�gyezni �s lombokat n�veszteni a f�gef�t. Mi lehet azonban a f�gefa jelent�s�ge? Ebben a k�rd�sben a szimb�lumok jelentik a megold�s kulcs�t, r�ad�sul Krisztus m�g csak nem is neh�z vagy k�d�s szimb�lumot v�lasztott.

A f�gefa az �jj�sz�letett Izraelt jelk�pezi. Aki volt m�r Izraelben, az bizony�ra �szrevette, hogy a f�gefalev�l mot�vuma milyen gyakran is jelenik meg a k�z-�p�leteken. Ha Izraelben b�rhol reggelit rendel�nk magunknak, szinte biztos, hogy valamilyen form�ban f�ge is lesz a t�ny�runkon. A Bibli�ban a f�gefa igen gyakran jelenik meg az izraeli nemzet szimb�lumak�nt. J�zus a f�gefa seg�ts�g�vel besz�l az id�k v�gezet�r�l, mivel Izraelt mag�t is a visszat�r�se legf�bb jel�nek sz�nta. Az a nemzed�k, amelyik tan�ja lesz a f�gefa (ism�telt) vir�gz�s�nak (Izrael �llam �jj�sz�let�s�nek �s beilleszked�s�nek a nemzetek csal�dj�ba), az ‘minden dolgok beteljes�l�s�nek’ is a tan�ja lesz (a v�g�t�let jeleinek, amit M�t� evang�lium�ban olvashatunk). Az emberis�gnek az a nemzed�ke, amelyik meg�lte a modern Izrael ‘kivir�gz�s�t’, 1925 �s 1935 k�zt sz�letett. A v�rhat� �letkoruk a Biblia �s a modern statisztik�k szerint hetven �v. N�melyik�k enn�l sokkal tov�bb fog �lni, de �n szent�l hiszem, hogy az �r m�g azel�tt el fog j�nni, miel�tt az eg�sz gener�ci� elt�nne a F�ld sz�n�r�l. A Biblia le�rja, hogy senki sem fogja pontosan tudni Krisztus visszat�r�s�nek a napj�t vagy az �r�j�t, hanem nek�nk kell felismern�nk ezt a kort. Izrael �jj�-sz�let�se eszerint azt jelzi, hogy J�zus elj�vetele m�g a mi �let�nkben v�rhat�.

Nincs kiz�rva, hogy ma t�rt�nik, vagy �ppen holnap �jszaka. Ha egy nemzed�k joggal t�telezheti fel, hogy az �r elj�vetel�t k�zvetlen�l megel�z� id�szakban �l, h�t a mi nemzed�k�nk az. Hol j�r vajon az a k�pzeletbeli visszasz�ml�l�s, aminek a lej�rtakor bek�sz�nt az utols� fejezet az emberis�g t�rt�nelm�ben? Milyen esem�nyeknek kell m�g bek�vetkezni�k, amelyek azt�n megkond�tj�k az isteni pr�f�cia �r�j�t? A bibliakutat�k szerint nincs semmi, ami k�sleltetn� a Messi�s elj�vetel�t. B�rmelyik percben bek�vetkezhet, de senki sem tudja, hogy pontosan mikor fog elj�nni az id�. J�zus azt mondta: ‘Azt a napot �s �r�t azonban nem tudja senki, az �g angyalai sem, a Fi� sem, csak az Atya.’ (M�t� 24:36). Ugyanakkor figyelmeztetett is benn�nket: ‘Legyetek ti is k�szen, mert olyan �r�ban, mikor nem is gondolj�tok, elj�n az Emberfia.’ (Luk�cs 12:40).”
 
 9. Salamon kir�ly temploma
A ‘Lelki Izrael’ teh�t nem j�tt l�tre, de helyette 1948-ban megalakult - a f�ldi. A zsid� n�pnek a Teremt� visszaadta az �g�ret F�ldj�t, �sei f�ggetlen �llam�t. S�t, mint l�ttuk, - nemcsak hogy ‘siker�lt’ a zsid� n�p �sszegy�jt�se a ‘r�gi-�j’ evil�gi �llamban, de e t�rt�n�s, ez a ‘csodasz�mba men�’ t�rt�nelmi t�ny el�jel�v� lett a Messi�s, J�zus Krisztus �g�rt m�sodik, k�zelg� elj�vetel�nek - „�t�lni eleveneket �s holtakat”. �m J�zus �jb�li ‘�rkez�s�nek’ m�s, megfejthet� el�jelei is vannak - p�ld�ul: Salamon kir�ly templom�nak k�sz�l� �jj��p�t�se. Folytatva az id�zetet:  

„Az els� Templomot, Salamon templom�t a babil�niaiak i. e. 586-ban teljesen elpuszt�tott�k, �s csak hetven �vvel k�s�bb �p�tett�k �jj� ugyanazon a helyen a visszat�r� zsid� sz�m�z�ttek. Ezt az �gynevezett m�sodik Templomot Nagy Her�des i. e. 20-ban kib�v�tette �s pazarul helyre�ll�totta. J�zus Krisztus idej�n ez a m�sodik Templom �llt. Itt kapta a nev�t, itt v�gezt�k el a k�r�lmet�l�s�t, �s itt bocs�tkozott tizenk�t �ves kor�ban vit�ba a hitoktat�ival. J�zus teh�t itt pr�dik�lt �s itt tan�tott, �s itt bor�totta fel a p�nzv�lt�k asztalait, akik Isten ima-h�z�t ‘tolvajok f�szk�v�’ v�ltoztatt�k. Itt sz�letett meg az Egyh�z is, P�nk�sd napj�n, amikor a tan�tv�nyai folytatt�k, amit � elkezdett. P�ter apostol a h�res pr�dik�ci�j�t feltehet�en a Templom egyik k�ls� udvar�ban mondta el. Mivel a r�mai seregek feld�lt�k �s a f�lddel tett�k egyenl�v� (Vespasianus cs�sz�r fia, Titusz seregei, Kr. u. 70-ben - Cz. L.) a m�sodik Templomot, az m�r soha nem �p�lt �jj�. A zsid� n�p k�tezer �vig �gy volt k�nytelen l�tezni, hogy nem volt temploma, ahol im�dkozhatott volna vagy bemutathatta volna az �ldozatait. Mi t�bb, a Templom-hegy romjait �vsz�zadokig nem is takar�tott�k el. A r�maiak egy pog�ny templomot �p�tettek a hely�n, amit azut�n a biz�nci kereszt�nyek leromboltak. A IV. sz�zadt�l kereszt�ny templomok is �p�ltek Jeruzs�lemben, de sohasem a M�rija-hegy szent szikl�in (vagyis a lerombolt Salamon temploma eredeti hely�n - Cz. L.). Ez nem a zsid�k ir�nti tapintatb�l t�rt�nt �gy, hanem ink�bb a zsid� �llam kudarc�t al�h�zand�. Amikor azonban a muzulm�nok elfoglalt�k Jeruzs�lemet, ism�t vall�si helysz�nn� v�ltoztatt�k a M�rija-hegyet.

Csakhogy nem Jahve, �brah�m, Izs�k �s J�kob istene volt az, akit ezeken a szikl�kon im�dtak. Allah, a muzulm�n Isten - nem a Biblia Istene, akihez a zsid�k �s a kereszt�nyek, a ‘Biblia n�pe’ im�dkozott. (...) A XVII. sz�zad v�g�n a muzulm�nok szent�lyt �p�tettek a M�rija-hegy szentk�nt tisztelt szikl�j�n, az Alapk�v�n. Az �p�letet Szikla-mecsetnek keresztelt�k el, �s az�ta is ez a v�ros, Jeruzs�lem egyik legl�tv�nyosabb nevezetess�ge. R�vid id�szakot lesz�m�tva, amikor a keresztesek uralma alatt a mecsetet k�r�lbel�l sz�z �vre kereszt�ny templomm� alak�tott�k �t, - a Szikla-mecset m�r ezerh�romsz�z �ve hirdeti Allah dics�s�g�t. A Szikla-mecset falain olvashat� arab nyelv� feliratokon is �kesen megmutatkozik a muzulm�nok ellenszenve a kereszt�nyek �s a zsid�k ir�nt. (...) Sok k�z�l�k a Kor�nb�l vett id�zet. P�ld�ul:  „... Nincs Isten, csakis Allah, � nem fogad senkit maga mell�. A Messi�s, J�zus, M�ria fia Allah h�r-viv�je csup�n, a szavai az � szavai. Im�dj�tok Allahot, az egyetlent, �s az � h�rviv�j�t, de ne ejts�tek ki sz�tokon a ‘H�rmat’ (a Szenth�roms�got) �s akkor �dv�z�lt�k. Allah az egyetlen Isten. T�vol �ll az � hatalmass�g�t�l az, hogy fia sz�less�k. Az Allah sz�v�nek kedves vall�s egyed�l az iszl�m.” A M�rija-hegy r�vid t�rt�nelm�b�l is l�thatjuk, hogy a muzulm�nok �s a zsid�k k�z�tt �vsz�zados ellent�t h�z�dik a Templom-hegy birtokl�s��rt. Csakhogy a zsid�k m�r ezer�tsz�z �vvel a muzulm�nok el�tt itt voltak, teh�t ha egy�ltal�n b�rki is jogos ig�nyt form�lhat erre a harminck�t holdas ter�letre, akkor az minden-k�ppen a zsid� n�p. Isten nekik �g�rte a f�ldet �s rajta Jeruzs�lemet. Bibli�b�l tudjuk, hogy D�vid kir�ly megv�s�rolta ezt a bizonyos f�lddarabot a M�rija-hegyen, ami�rt �tven ez�sts�kelt fizetett. Vajon mi�rt fizetett D�vid a f�ld�rt, amit az �r egyszer m�r a n�p�nek �g�rt? Gerson Solomon ad magyar�zatot:

„Izrael f�ldj�n h�rom f�lddarabot Izrael n�pe megv�s�rolt, noha a f�ldet Isten nekik �g�rte. �gy amikor a nemzetek elj�nnek, �s azt mondj�k majd: ‘Ez a f�ld nem a ti�tek!’, �gy joggal v�laszolhatj�k: ‘Isten, aki az eg�sz vil�gmindens�g ura, nek�nk adta ezt a f�ldet, de mi fizett�nk is h�rom f�lddarab�rt, amelyek  a f�ldet jelk�pezik.’ A h�rom f�lddarab: a Templom-hegy, a hebroni Mahpel� P�tri�rk�k barlangja, �s J�zsef s�rja Szekemben.” E h�rom hely mindegyike m�r iszl�m fennhat�s�g al� ker�lt, vagy fog ker�lni, amennyiben a mai ‘b�ke-folyamatok’ zavartalanul folytat�dnak. Ne feledj�k el, a palesztinok nap mint nap az izraeliek fej�hez v�gj�k: ‘Ez a f�ld nem a ti�tek.’. Noha a kereszt�ny Egyh�z sohasem vetette meg a l�b�t a Templom-hegyen, att�l m�g t�rt�nelmi �s vall�si szempontb�l is nagy jelent�s�g� helynek tartjuk. Sokan gondoljuk, hogy ennek a szent helynek a fel�gyeleti jog�t m�r a Szent�r�s is a zsid�knak �t�lte. Hogy beteljes�ljenek a pr�f�ci�k, a zsid�knak ugyanazon a helyen, ahol az el�z� k�t templom �llt, fel kell �p�teni�k a harmadik jeruzs�lemi templomot is. Az �testamentumban D�niel sz�l egy fejedelemr�l, aki sz�vets�get fog k�tni a zsid� n�ppel �s vall�sszabads�got biztos�t nekik az �ldozataik bemutat�s�hoz. Ezeket csak a Templomban lehet elv�gezni. A pr�f�cia azzal folytat�dik, hogy: h�rom �s f�l �v ut�n ez a herceg, az Antikrisztus meg fogja szents�gtelen�teni a Templomot, behatol az olt�rhoz, �s Istenn� nyilv�n�tja mag�t. Ez is annak a bizony�t�ka, hogy a Templom valamikor biztosan �jj� fog �p�lni. De m�g az �jtestamentum is (!) besz�mol a j�v�beli zsid� templomban folytatott (!) szer-tart�sokr�l. J�zus id�zi D�niel pr�f�ci�it az Antikrisztusr�l �s a Templomr�l (l�sd: M�t� 24:15). P�l apostol hivatkozik D�niel j�vend�l�s�re: ‘Semmik�pp meg ne t�vesszen valaki titeket, hiszen el�bb (Krisztus visszat�r�se el�tt) be kell k�vetkeznie az elp�rtol�snak, �s meg kell mutatkoznia a b�n ember�nek, a k�rhozat fi�nak, az ellens�gnek, aki mindenek f�l� emelkedik, amit Istennek �s szentnek neveznek. S�t, Isten templom�ban foglal majd helyett, �s istennek akar l�tszani.’ (Tesszalonikiaknak �rt II. lev�l, 2:3-4).

�jra �s �jra szembes�l�nk a jeruzs�lemi Templom valamikori �jj��p�l�s�nek bibliai pr�f�ci�ival. De vajon a mai zsid�k t�nyleg fel akarj�k-e �p�teni ezt a harmadik Templomot? K�ts�gtelen�l. (...) Pl. az Interneten ... a Jeruzs�lemi Templom elnevez�s� kegyt�rgybolt a k�vetkez� felirattal hirdeti a port�k�j�t: ‘�RLESZ�LL�T�S A HARMADIK TEMPLOM FEL�P�L�SE EL�TT!’ V�s�roljon most, miel�tt meg�p�l a Templom, �s felmennek az �rak! (...) A honlap alj�n a k�vetkez� mondatot olvashatjuk: ‘Miut�n a zsid� n�p visszat�rt a sz�l�f�ldj�re, a Szent Templom �lma val�s�gg� v�lik.’. Gerson Solomon, a Templom-hegy H�vei vall�si mozgalom megalap�t�ja meg van gy�z�dve arr�l, hogy a Templom m�g az � �let�ben fel�p�l. Ezt �rja: „Bizonyos, a Bibli�ban meghat�rozott felt�teleknek teljes�lni�k kell, miel�tt Izrael n�pe elnyerhetn� a megv�lt�s�t, �s Mashiach ben David (a Messi�s) visszat�rne: Izrael n�p�nek az eg�sz vil�gb�l vissza kell t�rnie az �g�ret F�ldj�re, meg kell alap�tani Izrael �llam�t ama f�ld�n, amit �r�k�rv�ny� sz�vets�gben Isten adott �brah�mnak, Izs�knak �s J�kobnak ... �s fel kell �p�lnie a harmadik Templomnak. (...) Az els� k�t felt�tel isteni csodat�tel folyt�n a mi id�nkben teljes�lt. A harmadik felt�tel, a Templom �jj��p�t�se m�g el�tt�nk �ll. Nem k�slekedhet�nk, hiszen elj�tt az id�. Olyannyi h�z �p�lt az elm�lt 50 esztend� alatt Izrael f�ldj�n, de egy h�z, a legnagyobb, legszentebb h�z mind k�z�l, Isten h�za m�g mindig romokban hever.” A vall�sos zsid�k sz�m�ra a Templom �jj��p�t�se ‘micva’, vagyis isteni parancsolat. A m�zesi t�rv�nyekben r�gz�tett 613 parancsolat k�z�l 202 a Templom fel�p�l�s�t�l teszi f�gg�v� a beteljes�l�s�t, ez�rt azt�n Izrael vall�si k�z�ss�g�b�l sokan k�sz�lnek tudatosan ezeknek a micv�knak (parancsolatoknak) a beteljes�t�s�re. M�r egyed�l csak a Templom van h�tra.

A levita paps�g �jra megalakult, a jesiv�k (vall�si iskol�k) sz�zsz�mra k�pzik a papokat, a k�zm�vesek �jra elk�sz�tik a templomi szolg�lathoz �s ritu�l�khoz sz�ks�ges ruh�kat, zeneszersz�mokat �s ed�nyeket. (...) „Ezek az ed�nyek nem makettek, ut�nzatok vagy replik�k, hanem val�di k�ser, m�k�d�k�pes darabok aranyb�l, ez�stb�l, r�zb�l �s m�s eredeti anyagokb�l. Olyan pontosan k�vetj�k a le�r�sokat, hogyha ma fel�p�lne a Templom, �gy holnap ezen ed�nyekkel �s vall�si eszk�z�kkel megtarthatn�nk az els� istentiszteletet. (...) A T�ra 93-fajta szent ed�nyt sorol fel, amit a Szent Templomban kell haszn�lni. A Templom Int�zet ezeknek m�r k�r�lbel�l a fel�t elk�sz�tette.” - mondja Chaim Richman, a jeruzs�lemi Templom Int�zet rabbija. (...)

M�rcsak mag�t a templom �p�let�t kell �jj��p�teni. Ez azonban felvet egy igen s�lyos probl�m�t: hogyan lehetne fel�p�teni a Templomot an�lk�l, hogy ne t�rj�n ki a III. vil�gh�bor�? (...) Merthogy a Templom eredeti hely�nek pont a k�zep�n, a kor�bbi templomok hely�n ma a Szikla-mecset �ll, az iszl�m vall�s harmadik legjelent�sebb szent�lye. Nemsokkal azut�n, hogy 1967-ben a zsid�k visszafoglalt�k az �v�rost, �js�g�r� megk�rdezte a h�res jeruzs�lemi �p�t�szt, Izr�el Eld�dot, hogy nem tervezik-e �jj��p�teni a Templomot. Aki ezt mondta: „Ak�z�tt, hogy D�vid kir�ly megh�d�totta Jeruzs�lemet, �s Salamon fel�p�tette az els� Templomot, csup�n egy ember�lt� telt el. �gy lesz ez vel�nk is.” - Mi a helyzet a Szikla-mecsettel, ami most a Templom hely�n �ll? - k�rdezte m�g az �js�g�r�. „Ez k�ts�gtelen�l nyitott k�rd�s - felelte Eldad. - Ki tudja, tal�n j�n egy f�ldreng�s.” Nem elk�pzelhetetlen, hogy az �r egy f�ldreng�s seg�ts�g�vel rendezi a k�rd�st, m�r csak az�rt sem, mert a Bibli�ban sz�mos f�ldreng�sr�l olvashatunk, amelyek k�z�l nem egy isteni �t�lkez�s k�vetkezm�nye volt. A Biblia azt is megj�solja, hogy a nagy megpr�b�ltat�sok kor�t heves reng�sek fogj�k megel�zni. Jeruzs�lem �ppens�ggel nagyon is k�zel fekszik az afrikai t�r�svonalhoz, ami az egyik legm�lyebb reped�s a f�ldk�rgen. Ez Afrik�r�l ki-indulva keresztezi a V�r�s-tengert, a Holt-tengert �s a Jord�n foly� v�lgy�t. Sz�mos szeizmol�gus azt �ll�tja, hogy Kaliforni�hoz hasonl�an m�r Izraelben is esed�kes egy ‘nagy bumm’. A legend�k szerint az �si Templom pontosan azon a helyen �llt, amit ma az iszl�m szent�ly, a Szikla-mecset - Jeruzs�lem legl�tv�nyosabb �s leggy�ny�r�bb �p�lete - foglal el. (...) Ebb�l kifoly�lag b�r-milyen �j templom �p�t�se csak a Szikla-mecset lerombol�s�val oldhat� meg ... ez pedig szinte biztos, hogy h�bor�t robbantana ki Izrael �s a szomsz�dos arab orsz�gok k�z�tt. (Szerz�i bet�t: ami persze egyet jelentene a III. vil�gh�bor�val...