6. Az egyházi szabadkőművesség
De kik azok a szabadkőművesek? Kik azok az egyházi szabadkőművesek, akik a főpapok között és a Vatikánban lapulnak, hogy keresztre feszítsék a pápát s meg-vezessék a katolikus keresztény hívők millióit és félrevezetve az egész világot, az Antikrisztus győzelmét készítsék elő a megváltó Krisztus királyságával szemben? A szabadkőművesek - hasonmások, amint az újszövetségi kinyilatkoztatás írja:

Óvakodjatok az Antikrisztustól! „Gyermekeim, itt az utolsó óra! Amint azt hallottátok, eljön az Antikrisztus. Már eddig is sok Antikrisztus támadt. Ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közülünk kerültek ki, de nem tartoztak közénk. Ha közénk tartoztak volna, köztünk is maradtak volna. Rajtuk kellett nyilván-valóvá lennie, hogy nem mindnyájan tartoznak közénk. Ti azonban a Szent kenetét kaptátok, s mindent tudtok. Nem is azért írtam nektek, mintha nem ismernétek az igazságot. Ti ismeritek, s azt is tudjátok, hogy semmi hazugság sem származik az igazságból. Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Messiás? Ez az Antikrisztus: tagadja az Atyát és a Fiút. Mindaz ugyanis, aki tagadja a Fiút, nem ismeri el az Atyát sem. Aki megvallja a Fiút, elismeri az Atyát is. Maradjon meg bennetek, amit kezdettől fogva hallottatok. Ha meg-marad bennetek, amit kezdettől fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fiúban és az Atyában. Az ígéret pedig, amelyet ehhez fűzött, az örök élet. Ezeket akartam írni nektek azok miatt, akik félrevezetnek. Ami titeket illet, maradjon meg bennetek a tőle kapott kenet. Más tanítóra nincs szükségetek: bármire is tanítson az ő kenete, az igaz s nem hazugság. Maradjatok tehát őbenne, amint tanította. Igen, gyermekeim, maradjatok őbenne, hogy amikor megjelenik, bizalommal töltsön el, és eljövetelekor meg ne szégyenüljünk. (1 Jn.2, 18-28.) 

„Óvakodjatok hamis prófétáktól! „Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek! Vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől valók-e, mert sok hamis próféta lépett föl a világban. Az Istentől való lélek erről ismerhető föl: Minden lélek, amely vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, Istentől van. Minden olyan lélek viszont, amely nem vallja Jézust, nem Istentől való. Ez az Antikrisztus szelleme, akiről hallottátok, hogy eljön, sőt már a világban is van. Ti Istentől vagytok, gyermekeim, és győzedelmeskedtetek azon. Hiszen, ha bennetek van, hatalmasabb, mint az, aki a világban van. Azok e világból valók, azért is beszélnek e világról, és a világ hallgat rájuk. Mi Istentől vagyunk. Aki ismeri Istent, hallgat ránk. Aki viszont nem az Istentől való, nem hallgat ránk. Így különböztetjük meg az igazság szellemét a hamisság szellemétől.” (1 Jn.4, 1-6.)

„A nagy megpróbáltatás órájában a mennyország egyesülni fog a földdel. Ez addig a pillanatig tart, amíg meg nem nyílik a fényes kapu, hogy a világra bocsássa a dicsőségben visszatérő Krisztust, aki megalapítja országát, melyben tökéletesen teljesítik az isteni Akaratot, amint a mennyben, úgy a földön is. A nagy megpróbáltatás elérkezett országotok számára. Aggódó s fájdalmas Édes-anyaként hányszor is akartam hívni a gyermekeimet, hogy járjanak az Úrhoz visszavezető úton, a megtérés útján. Nem hallgattatok rám. Csak folytattátok az utatokat, visszautasítván az Istent és szeretetének törvényét. Egyre jobban elszaporodtak a tisztátalanság bűnei; - az erkölcstelenség úgy kiáradt, mint a tenger és mindent beborított. Jogosnak tartják a homoszexualitás természet-ellenes, tisztátalan bűnét, általánossá vált az élet keletkezését megakadályozó eszközök alkalmazása, sőt, hazátok minden részében elterjedt a magzatölés, az ártatlan gyermekek meggyilkolása, mely bosszúért kiált az Isten színe előtt. El-érkezett immár az isteni igazságosság és nagy irgalmasság ideje. Megismeritek a gyengeség és a szegénység óráját, a szenvedés és a vereség óráját, - a nagy büntetés megtisztító óráját. A nagy megpróbáltatás íme elérkezett Egyházatok számára is. Szüntelenül terjednek azok a bűnök, amelyek a hit elvesztéséhez vezettek. Figyelmetlen volt sok pásztor, nem őrködtek, és hány báránybőrbe öltözött ragadozó farkasnak engedték meg, hogy a nyáj közé behatoljon, hogy rendetlenséget és romlást hozzon. Mily’ nagy a ti felelősségetek, Isten szent Egyházának pásztorai! (...) A nagy megpróbáltatás valóban elérkezett az egész emberiség számára. Nemsokára bekövetkezik az a büntetés, melyet Fatimában jövendöltem meg. Ez képezi a titoknak azt a részét, amelyet még nem hoztak nyilvánosságra. Elérkezett a világra az isteni igazságosság nagy pillanata. (...)

Arra vagytok kiválasztva, hogy bátran küzdjetek annak ereje ellen, aki szembe-helyezkedik Krisztussal. A segítségetekkel nyerhetem el végül a legnagyobb győzelmemet. (...) Így vesztek részt anyai tervemben, amely abból áll, hogy elő-készítsem a szíveket és lelkeket az Úr fogadására, aki eljön. (...) A teljes Szent-háromság választott ki arra, hogy Anyja legyek az Igének, aki szűzi méhemben testesült meg, és így ajándékoztam nektek Fiamat, Jézust. Az első eljövetele közétek szegénységben, alázatban és szenvedésben történt, mert Jézus magára akarta ölteni emberi természetünk határait, természetünk nyomorúságát és gyengeségét. Anyai munkálkodásom akkor csendben, imádságban, rejtekben és alázatban ment végbe. A teljes Szentháromság kiválasztott, hogy a második ádvent Anyja legyek, és így anyai feladatom az, hogy felkészítsem az Egyházat és az egész emberiséget Jézus fogadására, aki dicsőségben tér vissza hozzátok.

E második eljövetele istenségének fényében történik, mert Jézus az ég felhőin tér vissza hozzátok, királysága ragyogásában, és hatalma alá veti a Föld népeit és nemzeteit, és ellenségét (a Sátánt - Cz. L.) mindent átfogó uralmának trónja alá kényszeríti. E végső időkben anyai munkálkodásom így nyíltan és egyre erőteljesebben történik, fényem felragyog a Föld minden táján. (...) Szeretetem országa az az út, amelyet a szívekben és a lelkekben megalapozok. Ez készíti elő Krisztus dicsőséges országát. Szeplőtelen Szívem diadala egybeesik Jézus dicsőséges második eljövetelével, aki majd mindent megújít. Hallgassatok hát most mindannyian a hangomra, és siessetek szűzi szépségem szeplőtelen fénye felé a Jézus isteni ragyogásával történő találkozásra. Tárjátok ki szíveteket a reménységre. Közel van Krisztus második eljövetele. A jelen időkben tűnnek fel azok a jelek, amelyeket Ő maga ad nektek, hogy felkészítsen fogadására.
(Dallas, 1990. nov. 1., Malvern, 1990. nov. 15., Sao Paolo, 1990. dec. 8.)
 7. Izrael állam létrejötte
„Hiszen a kiskutyák is esznek az uruk asztaláról lehulló morzsákból!” - kérte Jézust a föníciai pogány asszony, hogy űzné ki a lányából az ördögöt. „Uram, mi nem vagyunk méltók, hogy a hajlékunkba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a mi lelkünk!” - akár így is imádkozhatnánk. Mert hiszen szívesen sütkéreznénk mi a 2000 évvel ezelőtt a pillanat tört része alatt megvalósult meg-váltás, az összegyűjtött zsidóság, a megtérített ‘Lelki Izrael’ üdvözítő fényében - akár ‘mandinerről is’ -, ha sugározna ilyen szent fény, legalábbis nyomokban. De Jeruzsálem, a Szent Város irányából hosszú évtizedek óta kizárólag az iszlám (palesztin) és a zsidó áldozatok sűrűsödő halálhörgése, robbantásos merényletek, aknák és rakéták becsapódásainak fülsiketítő zaja; - a terror és a megtorlás, a vad ószövetségi vendetta, a Krisztus testével (a kenyérrel) való szentáldozás helyett a megkövezések zaja, vagyis a szeretet törvénye helyett a ‘szemet szemért, fogat fogért’ vakgyűlölete hallik és érvényesül...

Jézusnak nem voltak kétségei a sorsát illetően; - pontosan tudta, mi fog történni vele. De nem voltak illúziói az emberiséggel kapcsolatban, mármint a megváltás gyors sikerét illetően sem. Bizonyítja ezt az idézet Lukács evangéliumából, ebből is a „Példabeszéd az igazságtalan bíróról” című részből. „Aztán hozzáfűzte az Úr: „Hallottátok, mit mondott az igazságtalan bíró. Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottainak, kik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Talán sokáig fogja tűrni? Mondom nektek: hamarosan igazságot szolgáltat nekik. De mikor eljön az Emberfia, gondoljátok, talál hitet a Földön?” Ehhez nem kell kommentár...

„A Messiásnak a föladata, hogy összegyűjtse Izraelt. (...) Jézusnak tehát ez a küldetése. (...) Nem a letelepedett dávidi királyságot (az egységes földi államot - Cz. L.) akarja, nem politikát, hanem - egy lelki országot.” - állítja Barsi atya... Ámde - mint tudjuk - Isten útjai kifürkészhetetlenek. Az Úr akarata gyakran úgy valósul meg, hogy előbb látszólag éppen az ellenkezője történik. Az önálló Izrael államot 1948. május 14-ikén kikiáltják, ám az a bizonyos ‘Lelki Izrael’ mindmáig várat magára... Ha végiggondoljuk Izrael megalakulásának történetét, nem tudjuk nem észrevenni benne az isteni gondviselést. A modernkori történészek gyakran kiemelik, hogy Izrael a lehető legjobb - ha nem az egyetlen lehetséges - időben jött létre. Az időzítés annyira tökéletes volt, hogy az nem lehet pusztán a véletlen műve. Ha Izrael függetlenségi harca csak egy évet késik, akkor pontosan egybe-esett volna a hidegháború kitörésével és Truman - noha cionista volt - nem biztos, hogy szembe mert volna szállni az Izrael létrejötte ellen szövetkező hatalmakkal.

A Szovjetúnió az Egyesült Államok után másodikként sietett elismerni Izraelt. A szovjetek, akik egy évvel korábban maguk javasolták Palesztina felosztását, leg-inkább csak azért mutatkoztak zsidóbarátnak, hogy kiüssék Angliát a közelkeleti nyeregből, és a saját pozíciójukat erősítsék. Az ‘50-es évek elejére a Szovjetúnió már az arabok körül legyeskedett, és hátat fordított Izraelnek. Függetlenségének kikiáltása 1948. május 14-ikén a lehető legjobb időpontban következett be - sem túl korán, sem túl későn. Ahogy a történész Paul Johnson megjegyezte: „Izrael a születésével kihasználta az első és egyetlen kínálkozó lehetőséget.” 

A továbbiakban (egy darabig) Mike Evans „Jeruzsálem elárulása” könyvéből idézek, amely a keresztény istenhit mély intuíciójával fejti ki a múltból a jövőt.
„Ha több ember olvasta volna egy Ezekiel nevű próféta írásait, akkor Izrael megszületésének a körülményei, továbbá a zsidók beáramlása szerte a világból Palesztina földjére már közel sem lett volna annyira meglepő. A modern Izrael megalakítása beteljesített egy kétezer évvel ezelőtt keletkezett próféciát, hiszen Ezekiel már akkor megjövendölte a zsidó számkivetettek szétszóródását majd újbóli összesereglését. A kiszáradt csontokkal teli síkság képe talán az egyik legmegindítóbb részlet az egész Bibliában (Ezekiel 37:1-10). Ezekiel elbeszéli, hogyan vezették körbe egy nyíltszíni temetőben, egy csontokkal teli végtelen mezőn. A Napnak és szélnek kitéve a csontok megszáradtak, kifakultak, össze-töredeztek. Miközben a rémséges tájat fürkészte, az Úr megkérdezte tőle, hogy életre kelhetnek-e még a csontok. Erre így felelt: ‘Uram, Istenem, te tudod.’ ...

Akkor az Úr megparancsolta neki, hogy mondjon jövendölést a csontoknak, miszerint azok újra vissza fogják nyerni a testüket, a lelküket, az életüket. Alig  engedelmeskedett, - a föld megrázkódott és hangos robaj közepette a csontok összeforrtak, inak és izmok tapadtak rájuk, a felkelő testekre bőr feszült. Végül egy jókora sereg állt Ezekiel előtt. A próféta jövendöléséből tudjuk, hogy az Úr elmondta neki, hogy a csontok valójában Izrael népét (a választott népet! - Cz. L.) jelképezték. A kiszáradt, széttöredezett állapotuk szimbolizálta a szerte a világban szétszóródott zsidókat, akik reménytelenül várták, hogy ismét csak egy nemzet legyenek. Az Úr utasította Ezekielt, hogy a következőket mondja nekik: ‘Kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére... letelepítelek benneteket földeteken.’ (Ezekiel 37:12, 14) Ezek után Ezekiel hirdetni kezdte Isten igéjét, és a szavai az egész világon a zsidók millióinak a szívében tartották életben a remény szikráját. A kegyetlen üldözés és szenvedések közepette Isten ígérete volt az, amibe belekapaszkodhattak: ‘Ki-vezérellek benneteket a népek közül, összegyűjtelek minden országból s vissza-viszlek saját földetekre.’ (Ezekiel 36:24) Ezekiel, és rajta keresztül az Úr szavai  fénysugárként vágtak bele a zsidó gettók és haláltáborok nyomasztó sötétjébe... Izrael megalakulását 1948-ban, majd pedig a zsidók tömeges bevándorlását a világ több mint száz országából, nem lehet mással magyarázni, mint Ezekiel próféciájának a beteljesülésével. (...)
 8. Krisztus második eljövetele
Jeruzsálem központi szerepet foglal el a Bibliában; a próféciák szerint ez az a hely, ahová a Messiás vissza fog térni. Jézus egy muzulmán városba nem fog visszatérni. Nem azért, mintha előítéletei lennének velük (a palesztinokkal - Cz. L.) szemben, hanem mert kétezer évvel ezelőtt megígérte, hogy a város mind-addig a pogányok kezén lesz, míg a pogányok ideje le nem jár (Lukács 21:24). Ez a prófécia évezredeken keresztül szilárdan tartotta magát, amihez hozzá-mérhetjük a zsidó történelem gyakorta zavaros eseményeit. Jeruzsálem ma Izrael fővárosa, a nemzet szíve-lelke. A város zsidók általi visszafoglalása tán a legnagyobb jelentőségű esemény azóta, hogy János apostol Pátmosz szigetén befejezte a Jelenések Könyvének megírását. Jézus Krisztus szavai tették azzá. A pogányok ideje már lejárt, és sok minden megváltozott. Mondhatnak bármit az emberek, egy dolog azonban biztos: Jeruzsálem többé már nincs pogányok kezén. A történelem új irányt vett, még ha ezt sokan nem is veszik észre. (...)

Aligha vitatja bárki is, hogy Jeruzsálem erősen rányomja a bélyegét az emberi történelemre. Dávid városa mindig is különleges rendeltetéssel, hivatással bírt Isten előtt. Dániel próféta Isten ‘szent hegyének’ nevezte. Jeruzsálem Isten városa - a zsidó vallás központja, az a város, ahová a Messiás vissza fog térni, hogy elfoglalja földi birodalmát. (...) A Lukács könyvében található feltámadás történetek mindegyike Jeruzsálemben játszódik s Jézus arra utasítja a követőit, hogy ebben a városban várakozzanak Pünkösd napjáig. Akkor, mint mondta, a Szentlélek el fog jönni hozzájuk, - ez pedig egy új korszak beköszöntét fogja jelezni, egy új szövetségét, amiben Isten s ember kapcsolatához nem lesz többé szükség rituálékra és áldozatokra, csak Isten Igéjére, ami a követők szívében lakozik. A pünkösdi isteni jelenést követően egyszerre Jeruzsálem lett a vallás szíve és az evangelizáció központja, mely az idők végezetéig tart. Jeruzsálem gyakran tűnik fel János végítéletről szóló látomásaiban, amelyeket a Jelenések Könyvében olvashattunk. Ebben jelenik meg utoljára a földi Jeruzsálem Jézus Krisztus ezeréves uralkodása után. Itt fognak gyülekezni a halandók seregei, s itt veszi kezdetét az Armageddon, a végső ütközet. Itt szenved végül vereséget a Sátán, a gonoszság erői pedig odavesznek a mindent elnyelő lángokban. János leírja, hogy hogyan fog káprázatos módon az Új Jeruzsálem aláereszkedni a mennyből. A gyönyörű új város aranyból, ezüstből és becses drágakövekből lesz kirakva, és otthont talál benne minden igaz ember, aki Isten országát és dicsőségét kereste, aki utolsó csepp véréig harcolt, aki egész szívével, lelkével, testével imádta az Urat. Ilyen értelemben Jeruzsálem a hívők végső, örökké fennálló otthona. Manapság a nemzetek valóságos szócsatákat vívnak Isten városa felett. Washington a béketárgyalások folytatását követeli, a világ vezető hatalmai áldásukat adják rá. Mindenfelől azt halljuk: ‘Béke, Béke!’. Ahogy egy amerikai zsidó találóan megjegyezte: ‘Ha ez a béke, akkor mi a háború?’

Isten azt mondta, hogy eljön az idő, amikor a nemzetek vezetői a béke puszta ígéretével akarják majd lecsillapítani az embereket. Csakhogy a béke nem jön el. ‘Népem sebeit hazugsággal gyógyítják, amikor így beszélnek: Békesség, békesség!, noha nincsen békesség’ (Jeremiás 6:14). Ezekiel próféciája pedig a következőképp hangzik: ‘Mert félrevezették népemet, amikor békét hirdettek, noha nincs béke. Amíg az falat épített, ezek bemeszelték. Mondd meg azoknak, akik bemeszelték: Hirtelen zápor támad, jégeső esik, viharos szél dühöng, s a fal leomlik. Ugye, majd megkérdezik: Hol van a vakolat, amivel befödtétek? Ezért ezt mondja az Úr, az Isten: Heves szélvihart támasztok haragomban és pusztító záport küldök bosszúmban s jégesőt indulatomban, hogy teljesen meg-semmisítse. Ledöntöm a falat, amit bevakoltatok, egyenlővé teszem a földdel... Nekiszabadítom haragomat a falnak, azoknak, akik bevakolták és azt mondom nektek: a fal nincsen többé, sem azok, akik bevakolták, Izrael prófétái, akik Jeruzsálemről jövendölnek, a béke látomását látják, noha nincs béke - mondja az Úr, az Isten.’ (Ezekiel 13:10-16).” Különös öröm tölti el az embert, amikor egyértelmű próféciákat olvas arról, milyen sorsot szán az igazságos Isten a hamis prófétáknak, akik hazugságokat jövendölnek. Azoknak az írástudóknak, akik nem az igazságot írják meg, megtagadva ezzel II. János Pál pápa kihirdetett óhaját is. Bizony mondom nektek, remélhetőleg a megjövendölt azonos sors vár a politikai és a publicista vakolókra egyaránt. Leveri őket az Úr, hamis vakolatukkal együtt.

„Jézus pontos útmutatást adott arról, hogy miként tudjuk felismerni az újbóli eljövetelének idejét. A következőket mondta: ‘Vegyetek példát a fügefáról. Ha a hajtása már zsendül és a levelei kibontakoznak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így mikor ezeket látjátok, magatok is megállapíthatjátok, hogy már közel van, az ajtóban.’ (Máté 24:32-33). Aztán egy meglepő kijelentést tett: ‘Bizony mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, míg ezek be nem következnek.’ (Máté 24:34). (...) Ez a nemzedék azoknak az embereknek a nemzedéke, akik látják kirügyezni és lombokat növeszteni a fügefát. Mi lehet azonban a fügefa jelentősége? Ebben a kérdésben a szimbólumok jelentik a megoldás kulcsát, ráadásul Krisztus még csak nem is nehéz vagy ködös szimbólumot választott.

A fügefa az újjászületett Izraelt jelképezi. Aki volt már Izraelben, az bizonyára észrevette, hogy a fügefalevél motívuma milyen gyakran is jelenik meg a köz-épületeken. Ha Izraelben bárhol reggelit rendelünk magunknak, szinte biztos, hogy valamilyen formában füge is lesz a tányérunkon. A Bibliában a fügefa igen gyakran jelenik meg az izraeli nemzet szimbólumaként. Jézus a fügefa segítségével beszél az idők végezetéről, mivel Izraelt magát is a visszatérése legfőbb jelének szánta. Az a nemzedék, amelyik tanúja lesz a fügefa (ismételt) virágzásának (Izrael állam újjászületésének és beilleszkedésének a nemzetek családjába), az ‘minden dolgok beteljesülésének’ is a tanúja lesz (a végítélet jeleinek, amit Máté evangéliumában olvashatunk). Az emberiségnek az a nemzedéke, amelyik megélte a modern Izrael ‘kivirágzását’, 1925 és 1935 közt született. A várható életkoruk a Biblia és a modern statisztikák szerint hetven év. Némelyikük ennél sokkal tovább fog élni, de én szentül hiszem, hogy az Úr még azelőtt el fog jönni, mielőtt az egész generáció eltűnne a Föld színéről. A Biblia leírja, hogy senki sem fogja pontosan tudni Krisztus visszatérésének a napját vagy az óráját, hanem nekünk kell felismernünk ezt a kort. Izrael újjá-születése eszerint azt jelzi, hogy Jézus eljövetele még a mi életünkben várható.

Nincs kizárva, hogy ma történik, vagy éppen holnap éjszaka. Ha egy nemzedék joggal tételezheti fel, hogy az Úr eljövetelét közvetlenül megelőző időszakban él, hát a mi nemzedékünk az. Hol jár vajon az a képzeletbeli visszaszámlálás, aminek a lejártakor beköszönt az utolsó fejezet az emberiség történelmében? Milyen eseményeknek kell még bekövetkezniük, amelyek aztán megkondítják az isteni prófécia óráját? A bibliakutatók szerint nincs semmi, ami késleltetné a Messiás eljövetelét. Bármelyik percben bekövetkezhet, de senki sem tudja, hogy pontosan mikor fog eljönni az idő. Jézus azt mondta: ‘Azt a napot és órát azonban nem tudja senki, az ég angyalai sem, a Fiú sem, csak az Atya.’ (Máté 24:36). Ugyanakkor figyelmeztetett is bennünket: ‘Legyetek ti is készen, mert olyan órában, mikor nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.’ (Lukács 12:40).”
 
 9. Salamon király temploma
A ‘Lelki Izrael’ tehát nem jött létre, de helyette 1948-ban megalakult - a földi. A zsidó népnek a Teremtő visszaadta az Ígéret Földjét, ősei független államát. Sőt, mint láttuk, - nemcsak hogy ‘sikerült’ a zsidó nép összegyűjtése a ‘régi-új’ evilági államban, de e történés, ez a ‘csodaszámba menő’ történelmi tény előjelévé lett a Messiás, Jézus Krisztus ígért második, közelgő eljövetelének - „ítélni eleveneket és holtakat”. Ám Jézus újbóli ‘érkezésének’ más, megfejthető előjelei is vannak - például: Salamon király templomának készülő újjáépítése. Folytatva az idézetet:  

„Az első Templomot, Salamon templomát a babilóniaiak i. e. 586-ban teljesen elpusztították, és csak hetven évvel később építették újjá ugyanazon a helyen a visszatérő zsidó száműzöttek. Ezt az úgynevezett második Templomot Nagy Heródes i. e. 20-ban kibővítette és pazarul helyreállította. Jézus Krisztus idején ez a második Templom állt. Itt kapta a nevét, itt végezték el a körülmetélését, és itt bocsátkozott tizenkét éves korában vitába a hitoktatóival. Jézus tehát itt prédikált és itt tanított, és itt borította fel a pénzváltók asztalait, akik Isten ima-házát ‘tolvajok fészkévé’ változtatták. Itt született meg az Egyház is, Pünkösd napján, amikor a tanítványai folytatták, amit ő elkezdett. Péter apostol a híres prédikációját feltehetően a Templom egyik külső udvarában mondta el. Mivel a római seregek feldúlták és a földdel tették egyenlővé (Vespasianus császár fia, Titusz seregei, Kr. u. 70-ben - Cz. L.) a második Templomot, az már soha nem épült újjá. A zsidó nép kétezer évig úgy volt kénytelen létezni, hogy nem volt temploma, ahol imádkozhatott volna vagy bemutathatta volna az áldozatait. Mi több, a Templom-hegy romjait évszázadokig nem is takarították el. A rómaiak egy pogány templomot építettek a helyén, amit azután a bizánci keresztények leromboltak. A IV. századtól keresztény templomok is épültek Jeruzsálemben, de sohasem a Mórija-hegy szent szikláin (vagyis a lerombolt Salamon temploma eredeti helyén - Cz. L.). Ez nem a zsidók iránti tapintatból történt így, hanem inkább a zsidó állam kudarcát aláhúzandó. Amikor azonban a muzulmánok elfoglalták Jeruzsálemet, ismét vallási helyszínné változtatták a Mórija-hegyet.

Csakhogy nem Jahve, Ábrahám, Izsák és Jákob istene volt az, akit ezeken a sziklákon imádtak. Allah, a muzulmán Isten - nem a Biblia Istene, akihez a zsidók és a keresztények, a ‘Biblia népe’ imádkozott. (...) A XVII. század végén a muzulmánok szentélyt építettek a Mórija-hegy szentként tisztelt szikláján, az Alapkövön. Az épületet Szikla-mecsetnek keresztelték el, és azóta is ez a város, Jeruzsálem egyik leglátványosabb nevezetessége. Rövid időszakot leszámítva, amikor a keresztesek uralma alatt a mecsetet körülbelül száz évre keresztény templommá alakították át, - a Szikla-mecset már ezerháromszáz éve hirdeti Allah dicsőségét. A Szikla-mecset falain olvasható arab nyelvű feliratokon is ékesen megmutatkozik a muzulmánok ellenszenve a keresztények és a zsidók iránt. (...) Sok közülük a Koránból vett idézet. Például:  „... Nincs Isten, csakis Allah, ő nem fogad senkit maga mellé. A Messiás, Jézus, Mária fia Allah hír-vivője csupán, a szavai az Ő szavai. Imádjátok Allahot, az egyetlent, és az ő hírvivőjét, de ne ejtsétek ki szátokon a ‘Hármat’ (a Szentháromságot) és akkor üdvözültök. Allah az egyetlen Isten. Távol áll az Ő hatalmasságától az, hogy fia szülessék. Az Allah szívének kedves vallás egyedül az iszlám.” A Mórija-hegy rövid történelméből is láthatjuk, hogy a muzulmánok és a zsidók között évszázados ellentét húzódik a Templom-hegy birtoklásáért. Csakhogy a zsidók már ezerötszáz évvel a muzulmánok előtt itt voltak, tehát ha egyáltalán bárki is jogos igényt formálhat erre a harminckét holdas területre, akkor az minden-képpen a zsidó nép. Isten nekik ígérte a földet és rajta Jeruzsálemet. Bibliából tudjuk, hogy Dávid király megvásárolta ezt a bizonyos földdarabot a Mórija-hegyen, amiért ötven ezüstsékelt fizetett. Vajon miért fizetett Dávid a földért, amit az Úr egyszer már a népének ígért? Gerson Solomon ad magyarázatot:

„Izrael földjén három földdarabot Izrael népe megvásárolt, noha a földet Isten nekik ígérte. Így amikor a nemzetek eljönnek, és azt mondják majd: ‘Ez a föld nem a tiétek!’, úgy joggal válaszolhatják: ‘Isten, aki az egész világmindenség ura, nekünk adta ezt a földet, de mi fizettünk is három földdarabért, amelyek  a földet jelképezik.’ A három földdarab: a Templom-hegy, a hebroni Mahpelá Pátriárkák barlangja, és József sírja Szekemben.” E három hely mindegyike már iszlám fennhatóság alá került, vagy fog kerülni, amennyiben a mai ‘béke-folyamatok’ zavartalanul folytatódnak. Ne feledjük el, a palesztinok nap mint nap az izraeliek fejéhez vágják: ‘Ez a föld nem a tiétek.’. Noha a keresztény Egyház sohasem vetette meg a lábát a Templom-hegyen, attól még történelmi és vallási szempontból is nagy jelentőségű helynek tartjuk. Sokan gondoljuk, hogy ennek a szent helynek a felügyeleti jogát már a Szentírás is a zsidóknak ítélte. Hogy beteljesüljenek a próféciák, a zsidóknak ugyanazon a helyen, ahol az előző két templom állt, fel kell építeniük a harmadik jeruzsálemi templomot is. Az Ótestamentumban Dániel szól egy fejedelemről, aki szövetséget fog kötni a zsidó néppel és vallásszabadságot biztosít nekik az áldozataik bemutatásához. Ezeket csak a Templomban lehet elvégezni. A prófécia azzal folytatódik, hogy: három és fél év után ez a herceg, az Antikrisztus meg fogja szentségteleníteni a Templomot, behatol az oltárhoz, és Istenné nyilvánítja magát. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a Templom valamikor biztosan újjá fog épülni. De még az Újtestamentum is (!) beszámol a jövőbeli zsidó templomban folytatott (!) szer-tartásokról. Jézus idézi Dániel próféciáit az Antikrisztusról és a Templomról (lásd: Máté 24:15). Pál apostol hivatkozik Dániel jövendölésére: ‘Semmiképp meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb (Krisztus visszatérése előtt) be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyett, és istennek akar látszani.’ (Tesszalonikiaknak írt II. levél, 2:3-4).

Újra és újra szembesülünk a jeruzsálemi Templom valamikori újjáépülésének bibliai próféciáival. De vajon a mai zsidók tényleg fel akarják-e építeni ezt a harmadik Templomot? Kétségtelenül. (...) Pl. az Interneten ... a Jeruzsálemi Templom elnevezésű kegytárgybolt a következő felirattal hirdeti a portékáját: ‘ÁRLESZÁLLÍTÁS A HARMADIK TEMPLOM FELÉPÜLÉSE ELŐTT!’ Vásároljon most, mielőtt megépül a Templom, és felmennek az árak! (...) A honlap alján a következő mondatot olvashatjuk: ‘Miután a zsidó nép visszatért a szülőföldjére, a Szent Templom álma valósággá válik.’. Gerson Solomon, a Templom-hegy Hívei vallási mozgalom megalapítója meg van győződve arról, hogy a Templom még az ő életében felépül. Ezt írja: „Bizonyos, a Bibliában meghatározott feltételeknek teljesülniük kell, mielőtt Izrael népe elnyerhetné a megváltását, és Mashiach ben David (a Messiás) visszatérne: Izrael népének az egész világból vissza kell térnie az Ígéret Földjére, meg kell alapítani Izrael Államát ama földön, amit örökérvényű szövetségben Isten adott Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak ... és fel kell épülnie a harmadik Templomnak. (...) Az első két feltétel isteni csodatétel folytán a mi időnkben teljesült. A harmadik feltétel, a Templom újjáépítése még előttünk áll. Nem késlekedhetünk, hiszen eljött az idő. Olyannyi ház épült az elmúlt 50 esztendő alatt Izrael földjén, de egy ház, a legnagyobb, legszentebb ház mind közül, Isten háza még mindig romokban hever.” A vallásos zsidók számára a Templom újjáépítése ‘micva’, vagyis isteni parancsolat. A mózesi törvényekben rögzített 613 parancsolat közül 202 a Templom felépülésétől teszi függővé a beteljesülését, ezért aztán Izrael vallási közösségéből sokan készülnek tudatosan ezeknek a micváknak (parancsolatoknak) a beteljesítésére. Már egyedül csak a Templom van hátra.

A levita papság újra megalakult, a jesivák (vallási iskolák) százszámra képzik a papokat, a kézművesek újra elkészítik a templomi szolgálathoz és rituálékhoz szükséges ruhákat, zeneszerszámokat és edényeket. (...) „Ezek az edények nem makettek, utánzatok vagy replikák, hanem valódi kóser, működőképes darabok aranyból, ezüstből, rézből és más eredeti anyagokból. Olyan pontosan követjük a leírásokat, hogyha ma felépülne a Templom, úgy holnap ezen edényekkel és vallási eszközökkel megtarthatnánk az első istentiszteletet. (...) A Tóra 93-fajta szent edényt sorol fel, amit a Szent Templomban kell használni. A Templom Intézet ezeknek már körülbelül a felét elkészítette.” - mondja Chaim Richman, a jeruzsálemi Templom Intézet rabbija. (...)

Márcsak magát a templom épületét kell újjáépíteni. Ez azonban felvet egy igen súlyos problémát: hogyan lehetne felépíteni a Templomot anélkül, hogy ne törjön ki a III. világháború? (...) Merthogy a Templom eredeti helyének pont a közepén, a korábbi templomok helyén ma a Szikla-mecset áll, az iszlám vallás harmadik legjelentősebb szentélye. Nemsokkal azután, hogy 1967-ben a zsidók visszafoglalták az Óvárost, újságíró megkérdezte a híres jeruzsálemi építészt, Izráel Eldádot, hogy nem tervezik-e újjáépíteni a Templomot. Aki ezt mondta: „Aközött, hogy Dávid király meghódította Jeruzsálemet, és Salamon felépítette az első Templomot, csupán egy emberöltő telt el. Így lesz ez velünk is.” - Mi a helyzet a Szikla-mecsettel, ami most a Templom helyén áll? - kérdezte még az újságíró. „Ez kétségtelenül nyitott kérdés - felelte Eldad. - Ki tudja, talán jön egy földrengés.” Nem elképzelhetetlen, hogy az Úr egy földrengés segítségével rendezi a kérdést, már csak azért sem, mert a Bibliában számos földrengésről olvashatunk, amelyek közül nem egy isteni ítélkezés következménye volt. A Biblia azt is megjósolja, hogy a nagy megpróbáltatások korát heves rengések fogják megelőzni. Jeruzsálem éppenséggel nagyon is közel fekszik az afrikai törésvonalhoz, ami az egyik legmélyebb repedés a földkérgen. Ez Afrikáról ki-indulva keresztezi a Vörös-tengert, a Holt-tengert és a Jordán folyó völgyét. Számos szeizmológus azt állítja, hogy Kaliforniához hasonlóan már Izraelben is esedékes egy ‘nagy bumm’. A legendák szerint az ősi Templom pontosan azon a helyen állt, amit ma az iszlám szentély, a Szikla-mecset - Jeruzsálem leglátványosabb és leggyönyörűbb épülete - foglal el. (...) Ebből kifolyólag bár-milyen új templom építése csak a Szikla-mecset lerombolásával oldható meg ... ez pedig szinte biztos, hogy háborút robbantana ki Izrael és a szomszédos arab országok között. (Szerzői betét: ami persze egyet jelentene a III. világháborúval...