10. Cselekm�ny – p�rhuzamos sz�lakon
Az embernek - nekem - m�r ‘hosszabb ideje’ az az �rz�se, hogy a t�rt�nelemben p�rhuzamos sz�lakon fut a cselekm�ny. Ha �rtik - mire gondolok. P�lda erre az � �s az �j Sz�vets�g. Az ortodox zsid�k 2000 �ve is folytat�lagosan a Messi�sukat v�rj�k, holott J�zus Krisztus az �sz�vets�gi pr�f�ci�k �ltal megj�vend�lt Messi�s m�r egyszer itt j�rt a F�ld�n, mint a megtestes�lt Ige, �s - legal�bbis a zsid� n�p t�lnyom� t�bbs�ge sz�m�ra - ‘mintegy �szrev�tlen�l’ megv�ltotta b�neit�l ezt a velej�ig romlott vil�got. De a zsid� n�p a Salamon Temploma �jj��p�t�s�t tervezi, k�sz�l a r�gi-�j ritu�l�kra; - s k�sz�l a Messi�s fogad�s�ra, aki majd l�trehozza a ‘Lelki Izraelt’, de aki m�r egyszer itt j�rt, csak akkor nem egyszer�en nem vett�k �szre, hanem: keresztre fesz�ttett�k... Mondom, a megv�lt�s t�rt�nete p�rhuzamos sz�lakon fut... Mintha k�t k�l�nb�z� megv�lt�sr�l �s k�t k�l�nb�z� Megv�lt�r�l, s�t, k�t k�l�nb�z� sz�vets�gr�l is lenne sz�. Mik�zben az ember 100 sz�zal�kos biztons�ggal tudja, hogy a paranoi�s emberis�g skizofr�n t�rt�nelme ugyanaz az egyetlen, b�r t�volr�l sem egys�ges t�rt�net, a b�n �s a megv�lt�s, a gyilkol�s �s a kegyelem t�rt�nete, amelynek valamennyien ‘szenved� alanyai’ vagyunk. Az� az isteni kegyelem�, a megv�lt�s�, amelynek minden ember egyar�nt r�szese. De az embert m�gsem hagyja nyugodni a sz�rny� k�ts�g. Mert az ortodox vall�s�ak, mik�zben makacsul a saj�t, ‘el�sz�r elj�v�’ Messi�sukat v�rj�k; - azt is elv�rj�k Istent�l (Jahv�t�l), hogy a Szikla-mecset helysz�n�t f�ldreng�ssel tiszt�tsa meg az �jj��p�tend� III. Salamon Temploma sz�m�ra. Mondom, a t�rt�net, a vil�gm�ret� cselekm�ny p�rhuzamos sz�lakon fut, - vagy csak futtatj�k a szabadk�m�vesek, a t�rt�nelem p�rhuzamos sz�lainak nagymesteri selyemgomboly�t�i. A p�rhuzamos cselekm�ny ugyanis - J�kin �s Bo�z, WTC-ikertornyok, doll�r, eur�, stb. - a vil�g szabadk�m�veseinek, vagyis az Antikrisztusnak a legf�bb titka. - Cz. L.) Azt�n:             
 11. Az Antikrisztus
„Amint len�ztem a pusztas�gra, mit az �testamentumban Joel pr�f�ta ‘Jozaf�t v�lgyek�nt’ eml�t, akaratlanul is elt�prengtem, hogyan is fog kin�zni a meghitt idillikus t�j, amikor ism�t katon�kkal �s puszt�t� harci g�pezetekkel telik meg. M�rpedig ez elker�lhetetlennek l�tszik. Amikor a zsid�k 1948-ban Palesztina ter�let�n megalap�tott�k az �n�ll� �llamukat, r�gt�n �ssze�tk�z�sbe ker�ltek a f�ld tulajdonjog�t illet�en, �s a helyzet az�ta sem rendez�d�tt. A k�zel-keleti konfliktus olyan, mint egy gy�gyulni nem akar� fek�ly, egy izz� par�zzsal teli g�d�r, ami b�rmelyik pillanatban puszt�t� l�ngtengerr� v�ltozhat. Eme l�ngok pedig a vil�g �sszes orsz�g�t el fogj�k em�szteni. A zsid� �s kereszt�ny biblia-kutat�k �vsz�zadokon kereszt�l tanulm�nyozt�k a Szent�r�s pr�f�ci�it. Sokan egyet�rtenek abban, hogy ezekb�l levonhat� egy elker�lhetetlen k�vetkeztet�s: a k�zel-keleti v�ls�g olyannyira feler�s�dhet, hogy v�g�l m�r az eg�sz vil�g biztons�g�t vesz�lybe sodorja. Fokozatosan a F�ld �sszes orsz�ga belesodr�dik egy vil�gm�ret� konfliktusba, aminek a v�gkifejlete - az Armageddon - sokak szerint nem lehet m�s, mint egy termonukle�ris holocaust. (...) A t�rt�nelem a D�niel pr�f�ci�i k�z�l m�r soknak bebizony�totta a pontoss�g�t, hiszen j� p�r vil�gm�ret� esem�ny zajlott le pontosan �gy, ahogy azt el�re megj�vend�lte. �gy t�nik, most adva van a terep a pr�f�ci�k marad�k�nak beteljes�l�s�re is. (...) ... D�nielnek �jabb l�tom�sa t�madt, ami az els� j�vend�l�s kieg�sz�t�se �s egyben igazol�sa volt. Ebben n�gy vad�llat jelent meg el�tte, amit n�gy nagy-hatalomk�nt �rtelmezett. Egy oroszl�nt l�tott meg sassz�rnyakkal, egy medv�t h�rom bord�val a sz�j�ban, egy leop�rdot n�gy fejjel, n�gy sz�rnnyal, v�g�l pedig egy k�l�n�s, t�zszarv� besti�t, amely ‘f�lelmetes, rettenetes �s sz�rny� er�s volt’ (D�niel 7:2-7). (...) Az oroszl�n jelentette Babilont, a medve az ezt k�vet� M�d-Perzsa Birodalmat, a bord�k a medve sz�j�ban a h�rom h�d�t� hadj�ratnak feleltek meg. Nagy S�ndor hellenisztikus birodalm�t a leop�rd szimboliz�lta, a n�gy fej a birodalom feloszt�s�t jelentette a n�gy hadvez�re k�z�tt S�ndor hal�l�t k�vet�en. A t�zszarv� sz�rnynek az utols� napokban fel-�led� R�mai Birodalmat kell jelentenie. D�niel �gy folytatja: „Amint a szarvait figyeltem, l�m, m�g egy kis szarv n�tt ki k�z�tt�k. De el�bb az addigi szarvak k�z�l h�rmat kit�ptek. L�m, ezen a szarvon emberi szemhez hasonl� szemek voltak, meg fennh�j�z�n besz�l� sz�j.” Ez a kis szarv egy er�skez� vezet� szimb�luma, aki a v�g napjaiban fog elj�nni. K�nnyen lehet, hogy a legut�bbi eur�pai esem�nyek beteljes�tik a pr�f�ci�kban fel�led� R�mai Birodalom nagy v�zi�j�t. A pr�f�ciakutat�k �vtizedeken kereszt�l tan�tott�k, hogy az Eur�pai K�z�s Piacb�l (k�s�bbi nev�n: Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g) fog kialakulni egy olyan politikai egys�g, ami az �jj�sz�letett R�mai Birodalmat fogja meg-testes�teni. Mindez 1993-ban v�lt val�s�gg� az Eur�pai K�z�ss�g l�trej�tt�vel.

Ez egyetlen k�z�s piacba t�m�r�tette eg�sz Nyugat-Eur�p�t - majdnem 350 milli� embert. (H�t m�g mi lesz a leg�jabb b�v�t�sek ut�n! M�g k�t-h�rom �v, �s az Eur�pai �ni� l�leksz�ma megk�zel�ti, majd el�ri a f�lmilli�rd f�t. - Cz. L.) (...) A R�mai Klub (ami �ll�t�lag az Illumin�tus Rend egyik legmeghat�roz�bb h�tt�r-hatalmi szervez�d�se a Bilderbergi Csoport mellett) 1991-es jelent�se ‘Az els� glob�lis forradalom’ c�mmel �dv�zli az EK globaliz�ci�s t�rekv�seit. A legt�bb ember ugyanis nem vette �szre: az EK t�bb egyszer� gazdas�gi sz�vets�gn�l. Politikai szempontb�l is egys�gbe t�m�r�tette Eur�p�t egy Eur�pai �ni�nak (EU) nevezett test�let vezet�se alatt. Az egyes tagorsz�gok szuverenit�s�t mind hat�rozottabban elnyomja a k�z�ss�g egyre n�vekv� politikai befoly�sa. Most pedig Nyugat-Eur�pa is k�z�s politikai egys�get alkot - m�g arr�l is sz� van, hogy k�z�s v�delmi er�ket hoznak l�tre -, m�rpedig a pr�f�ci�k szempontj�b�l  ez hatalmas jelent�s�g�! Az EU most dolgozza ki a tagorsz�gok k�z�s k�l-�s v�delmi politik�j�t. A k�vetkez� logikus l�p�s az egyes�tett hadsereg fel�ll�t�sa lenne. 1960-ban a francia Charles de Gaulle egy egys�ges Eur�p�r�l besz�lt, ami „az Atlanti-�ce�nt�l az Ur�l-hegys�gig �r”. Az EU gazdas�gi �s politikai befoly�sa el�r a K�zel-Keletre. Izrael 1995. november�ben szabadkereskedelmi meg�llapod�st �rt al� az EU-val, �s csatlakozott az EU fejleszt�si �s kutat�si programj�hoz. (...) Figyelj�k meg, hogy az EU az elk�vetkez� �vekben milyen politikai befoly�sra fog szert tenni! Figyelj�k meg, hogy az EU mily’ hatalmas nyom�st gyakorol Izraelre a palesztin k�rd�ssel kapcsolatban! (...) Figyelj�k meg, hogy egy vezet� fog kiemelkedni az EU-b�l - egy ‘kis szarv’, amelyik h�rom m�sik szarvat (Franciaorsz�got, N�metorsz�got �s Spanyolorsz�got?! - Cz. L.) fog gy�kerest�l kit�pni! Ki ez a ‘kis szarv’, ez az er�skez� vezet�, aki D�niel pr�f�ta szerint ki fog emelkedni? A Szent�r�s Antikrisztusk�nt is eml�ti. Noha az Antikrisztus m�g nem j�tt el, az antikrisztusi szellemis�g e percben is ott munk�lkodik szerte a vil�gban, ahogy az a zsolt�rokb�l is kit�nik. J�zus azt mondta: „�lpr�f�t�k �s �lkrisztusok fognak fell�pni, �s nagy jeleket, csod�kat visznek v�gbe, hogy megt�vessz�k, ha lehet, m�g a v�lasztottakat is.” (M�t� 24:24). (...) Aki ismerik az igazi Messi�st, azokat holmi imit�ci�k nem fogj�k megt�veszteni. Az Antikrisztus szellemis�ge, valamint a J�zus Krisztus nev�t �s hatalm�t magukra vev� hamis apostolok a kezdetekt�l k�z�tt�nk voltak. Ez P�l �s J�nos �r�saib�l is vil�gosan kit�nik. �m a v�g napjaiban elj�n valaki, aki minden eddigin�l megnyer�bb, �lnokabb, k�tsz�n�bb �s hatalmasabb, mert birtokolja a S�t�n erej�t. Ez a ‘b�n�s ember’ vagy m�s n�ven ‘t�rv�nytelen ember’ maga az Antikrisztus, akinek v�gtelen a gy�l�lete Isten �s a Messi�s ir�nt. De ki vajon ez az Antikrisztus? Most is k�zt�nk van? Megjelent-e m�r a F�ld�n? Noha m�g nem mutatta ki igazi term�szet�t, �n szem�ly szerint biztos vagyok abban, hogy a v�lasz az, igen, ez az ember �l �s k�zt�nk j�r. E percben is a cselvet�s�t t�k�letes�ti �ppen, k�zben pedig sokakat megt�veszt �s csalja �ket a k�vet�i t�bor�ba, - amikor azonban elj�n az id�, megmutatkozik majd a feneketlen gonoszs�ga. Ennek az embernek a val�di term�szet�re jelen k�nyv is �kes p�lda: csak egy ‘t�rv�nytelen ember’ hoz l�tre hamis b�kefolyamatokat, hogy Jeruzs�lemet el�rulja. Az Antikrisztus nem csak Isten ellens�ge, a zsid�k elpuszt�t�s�ra is �pp�gy t�rekszik. B�k�t k�t Izraellel, az ‘�tfog� b�ke’ z�szlaja alatt bevonva a nemzetet egy �lnok sz�vets�gbe. (Tudni illik, hogy Izrael k�rte a felv�tel�t az Eur�pai �ni�ba. - Cz. L.) Csakhogy ez a csapda Isten �s v�lasztott n�pe ellen ir�nyul! Az Antikrisztus megalap�tja a saj�t birodalm�t (az Eur�pai �ni�t? - Cz. L.), azut�n �lnok term�szete �s emberfeletti k�pess�gei r�v�n az emberek milli�ival hiteti el, hogy a legzseni�lisabb, legtehets�gesebb vezet� a F�ld�n. Er�i val�j�ban azonban a Hamis Pr�f�t�t�l sz�rmaznak, aki a sz�n-falak m�g�l vez�nyli nagyszer� �s var�zslatos tetteit. Nem hiszem, hogy jelen pillanatban elegend� inform�ci�val rendelkezn�nk az Antikrisztus konkr�t megnevez�s�hez, b�r n�h�ny jel�ltet mindenk�ppen ismer�nk. A Szent�r�s tartalmaz bizonyos utal�sokat erre a f�rfira n�zve, �s a hamis pr�f�t�ra is, aki el�tte j�r majd. Ha jelenleg m�g nem is tudunk r�mutatni, ezek a jelek seg�teni fognak felismerni az Antikrisztust, amikor megjelenik. Tudjuk, hogy az Anti-krisztus csod�latos m�don fel�p�l egy fejsebb�l, amibe m�s belehalna. Akkora b�lcsess�ggel �s bel�t�ssal fog uralkodni, hogy milli�k b�lv�nyozz�k majd.

El�sz�r csak tisztelik, azt�n n�pszer� h�sk�nt b�lv�nyozz�k, majd Istenk�nt im�dj�k. V�g�l pedig, �rja a Jelen�sek K�nyve, - a jeruzs�lemi Templomban fog �llni. Istennek ki�ltja ki mag�t, �s minden nemzetet az uralma al� hajt. Az Antikrisztus fel�gyeli a p�nzvil�got, �s a hozz�j�rul�sa n�lk�l nem t�rt�nhet kereskedelmi tev�kenys�g. Megparancsolja, hogy mindenkinek egy jelet vagy egy azonos�t� sz�mot kell viselnie a karj�n vagy a homlok�n, hogy felismerje a k�vet�it. Akin nincs rajta a ‘Vad�llat b�lyege’, ahogy J�nos nevezi, nem vehet �s nem adhat el semmit. Eme nyomorultakat az emberek kik�z�s�tik maguk k�z�l, �gy nem lesznek k�pesek t�pl�lni magukat vagy a gyermekeiket. J�nos l�tom�sa figyelmeztet�sk�nt szolg�l: „Aki leborul a Vad�llat �s k�pm�sa el�tt, �s homlok�n vagy karj�n viseli b�lyeg�t, az inni fog Isten haragj�nak bor�b�l, amelyet sz�ntiszt�n t�lt�tt haragja kelyh�be. K�nk�ves t�zben fog gy�tr�dni a szent angyalok �s a B�r�ny sz�ne el�tt. Gy�trelm�nek f�stje felsz�ll �r�k�n-�r�kk�, �s nem tal�lnak nyugtot sem �jjel, sem nappal, mert leborultak a Vad-�llat �s k�pm�sa el�tt, s viselt�k nev�nek b�lyeg�t.” (Jelen�sek 14:9-11). (...)
Ekkor kezdet�t veszi az utols� h�t �v, miel�tt Isten l�trehozza az ezer�ves f�ldi kir�lys�g�t, �s bek�sz�nt a b�ke kora. Csakhogy a Biblia szerint ez a h�t �v a F�ld t�rt�nelm�nek a leggy�trelmesebb kora, amikor az embereknek sz�rny� megpr�b�ltat�sokat kell ki�llniuk. E peri�dust h�vj�k ‘J�kob megpr�b�ltat�sai kor�nak’ is. Jeremi�s pr�f�ta a k�vetkez�ket mondta: „Val�ban, annyira nagy (borzalmas) ez a nap, hogy nincs hozz� hasonl�. A szorongattat�s napja J�kob sz�m�ra, de megmenek�l.” (Jeremi�s 30:7). A Messi�s ezt mondta: „Akkora lesz a gy�trelem, amilyen m�g nem volt a vil�g kezdet�t�l mindm�ig �s nem is lesz.” (M�t� 24:21). D�niel pr�f�ta kijelentette: „Abban az id�ben ... olyan szorongattat�s ideje k�vetkezik, amilyen m�g nem volt soha, ami�ta nemzetek vannak.” (D�niel 12:1). Ahogy egyre k�zeleg ez a borzalmas kor, a t�zszarv�, „f�lelmetes, rettenetes �s sz�rny� er�s” fenevad, amit D�niel m�r kor�bban megj�vend�lt, az �jj��led� R�mai Birodalom form�j�ban kil�p a sz�nre. Az eur�pai k�z�ss�g t�z �llam�b�l kiemelkedik egy er�s politikai vezet�, akinek a vonzereje �s magabiztos fell�p�se sz�mtalan embert megt�veszt a vil�gon...

D�niel konkr�tan is megjel�li, mikor veszi kezdet�t az utols� h�t�ves peri�dus: mikor Izrael b�keegyezm�nyt k�t azzal az emberfeletti hatalommal rendelkez� vezet�vel, akit a Biblia Antikrisztus n�ven eml�t (D�niel 9:27). Megold�st k�n�l  a F�ld eg�sz l�tez�s�t vesz�lyeztet� nemzetk�zi konfliktusokra �s probl�m�kra. El�sz�r �gy t�nik majd, hogy minden rendben megy. Az �vsz�zadokon �t tart� fegyveres er�szakot felv�ltja az Antikrisztus �ltal elhozott b�ke. Izrael a teljes erej�t az orsz�g fejl�d�s�re �s felvir�goztat�s�ra tudja ford�tani, �s soha nem l�tott j�l�t k�sz�nt be. Mindezek tetej�be lehet�v� v�lik a Templom �jj��p�t�se, ahol �jj��lednek az �si �ldozati szertart�sok. Amikor azonban m�r �gy t�nik, hogy Izrael sz�m�ra elj�tt a b�ke kora, annak nyomban v�ge is szakad. H�rom �s f�l �v eltelt�vel az Antikrisztus felbontja az egyezs�get Izraellel. Elmegy a jeruzs�lemi Templomba, v�get vet az �ldozatoknak �s a felaj�nl�soknak, majd ‘tot�lis pusztul�st’ el�id�zve - Istennek ki�ltja ki mag�t...
 12. Az Armageddon
Az Armageddon perem�n. Ezekiel pr�f�ta �s a Jelen�sek K�nyve is kiterjedten foglalkozik a D�niel l�tom�s�ban megjelen� vil�g�g�ssel. Ezekiel j�vend�l�sei hitelesnek tekinthet�k, hiszen � volt az, aki megj�solta a zsid�k visszat�r�s�t az otthonukba, �s Izrael �jj�sz�let�s�t is. L�tom�saiban r�szletekben men�en be-sz�mol a k�zelg� esem�nyekr�l, amelyek az Armageddon perem�re sodorj�k a vil�got. (...) Ezekiel k�nyv�ben a pr�f�ta r�szletesen besz�mol arr�l a hatalmas katonai offenz�v�r�l, amelyet Oroszorsz�g, illetve az arab �s eur�pai �llamok sz�vets�ge (Franciaorsz�g, N�metorsz�g �s Spanyolorsz�g?! - Cz. L.) ind�t majd Izrael ellen. (...) Ez h�t az a tarka sereg, ami fegyvert fogva Izrael ellen indul. Oroszorsz�g fogja vezetni a hadakat, olyan id�ben, amikor senki sem sz�m�t a h�bor�ra. Miut�n b�k�t k�t�tt az Antikrisztussal, a nemr�giben felemelkedett hatalmas vezet�vel; Izrael h�rom �s f�l �vig b�k�ben �s j�l�tben �l, ami hamis biztons�g�rzetbe ringatja az orsz�got. (...) A volt Szovjet�ni� hatalmas fegyver-arzen�lj�nak java r�sze m�g ma is Oroszorsz�g tulajdon�ban van. A gazdas�gi neh�zs�gek, illetve a politikai instabilit�s miatt k�nnyen elk�pzelhet�, hogy az orsz�g strat�giai sz�vets�get k�t az arab �llamokkal, hiszen �gy Oroszorsz�g hozz�f�rne a felbecs�lhetetlen �rt�k� k�zel-keleti olajk�szletekhez. Sajnos, a fentiekre m�r bizony�t�kok is vannak. A Szovjet�ni� sz�thull�sa ut�n egyes terroristabar�t arab �llamok nukle�ris fegyvereket pr�b�ltak v�s�rolni szovjet ut�d�llamok rosszul fizetett katonatisztjeit�l. Val�j�ban lehet, hogy m�r meg is tett�k. (...) Az Ezekiel k�nyv�ben felv�zolt strat�giai sz�vets�gek kialakul�sa sajnos nagyon is val�sz�n�nek t�nik. Nemcsak hogy elk�pzelhet� egy ilyen sz�vets�g, de a Szent�r�sban el�nk t�rt tot�lis pusztul�s el�id�z�s�re alkalmas fegyverek m�ris rendelkez�sre �llnak. A nukle�ris h�bor� r�ms�geihez igen hasonl� fenyeget�st jelentenek a biol�giai fegyverek, melyek f�ktelen�l terjed� hal�los betegs�geket z�d�tanak majd az ellens�ges katon�kra. Biztos, hogy a terrorista-csoportok egy ideje m�r k�s�rleteznek a hal�los bakt�riumokkal, �s egyn�melyik �ll�t�lag komoly k�szleteket halmozott fel t�megpuszt�t� biol�giai fegyverekb�l. Nem f�rhet hozz� k�ts�g, hogy a k�miai �s biol�giai fegyverek, illetve az ezeket c�lba is juttat� harceszk�z�k m�r r�gen a k�zel-keleti iszl�m rezsimek birtok�ban vannak. Eme biol�giai fegyverek puszt�t� hat�sa minden k�pzeletet fel�lm�l. Annyi v�rus vagy bakt�rium, mi egy teniszlabda nagys�g� helyen elf�r, - elegend� 100 000 ember meg�l�s�re, felt�ve, hogy z�rt t�rben engedik ki. Sz�ntelen, szagtalan, gyakorlatilag felder�thetetlen. (...) Ezekiel be-sz�mol�ja az Armageddonnak nevezett hatalmas katonai offenz�v�r�l igen j�l egybev�g D�niel pr�f�ci�j�val. (...) Nem kell t�lzott fant�zia ahhoz, hogy el-k�pzelj�k, amint Izrael arab szomsz�dai t�mad�st ind�tanak a zsid� nemzet ellen. A k�zel-keleti propaganda antiszemita kirohan�sokt�l hangos. Jord�nia �s Egyiptom kiv�tel�vel - az arab �llamok elm�letileg 1948 �ta egyfolyt�ban hadban �llnak Izraellel. D�niel pr�f�ta erre ezt mondja: „�szak (Oroszorsz�g �s sz�vets�gesei) kir�lya, mint valami fergeteg, nekiront harci szekerekkel, - lovasokkal �s nagy haj�haddal. Bet�r az orsz�gokba, �s el�rasztja �ket, amint �tvonul rajtuk.” (D�niel 11:40). Oroszorsz�g ki fogja v�rni a k�osz �s teljes bizonytalans�g pillanat�t, �s akkor rohanja le Afrik�t �s a K�zel-Keletet. Az oroszok kereszt�l fognak rontani Izraelen, eg�szen le, Egyiptomig (D�niel 11: 42-43). Az �szaki kir�lys�g hatalmas haj�flott�inak eml�t�se el�revet�ti a F�ld-k�zi tengerr�l �rkez� csapatok partrasz�ll�s�t �s t�mad�s�t Izrael �s Egyiptom ellen. Oroszorsz�g t�mad�sa Izrael ellen, noha l�tsz�lag meg�ll�thatatlan, egy-�ttal a legnagyobb bakl�v�s is lesz. A r�pke csata minden bizonnyal az egyik legpuszt�t�bb lesz az emberis�g t�rt�nelm�ben. Ezekiel szerint, amikor Orosz-orsz�g hord�i lerohanj�k Izraelt, „a hegyek megrepednek, a szikl�k leomlanak �s minden fal a f�ldre omlik.” (Ezekiel 38:20). Ez a l�tom�s er�sen eml�keztet egy atomt�mad�sra. Ak�rhogy legyen is az, az �szaki hadak veres�ge vil�goss� teszi, hogy Isten megv�delmezi a v�lasztott n�p�t. Ezekiel szerint az orosz had akkora vesztes�geket szenved, hogy Izrael csak h�t h�nap alatt tudja majd el-temetni a holttesteket, �s a m�gly�ra haj�tott fegyverek h�t teljes �vig �gnek...

A tit�nok harca. Az arab �s orosz csapatok pusztul�sa ut�n csak k�t hatalom k�zd majd egym�ssal az Armageddon sor�n. A Nyugat t�rsadalmainak k�z�s er�i a r�mai dikt�tor, az Antikrisztus vezet�se alatt a Kelet hatalmas hord�ival n�znek majd szembe, amelyek val�sz�n�leg a k�nai hadig�pezet z�szlaja alatt fognak gy�lekezni. Oroszorsz�g v�ratlan t�mad�sa remek alkalmat ny�jt az Antikrisztusnak, hogy teljesen megsz�llja Izraelt, mondv�n, csak meg akarja v�delmezni. Amikor m�r csak 42 h�nap marad a pr�f�ciai utols� „h�tb�l”, az Antikrisztus hirtelen elkezdi kiterjeszteni hatalm�t �s megpr�b�lja az uralmat megszerezni az eg�sz vil�g felett. Nem sokkal ezut�n felr�gja az egyezs�get is Izraellel �s megtiltja a tov�bbi �ldozati szertart�sokat a Templomban. Az Anti-krisztus ‘tot�lis puszt�t�st’ hajt v�gre, �s megszents�gtelen�ti a szentek szentj�t azzal, hogy ott Istennek ki�ltja ki mag�t, �s a vil�g minden n�p�t�l felt�tlen im�datot k�vetel. Mag�hoz ragadja m�g a gazdas�g ir�ny�t�s�t is; - b�rkinek, aki eladni vagy venni akar, a homlok�n vagy a karj�n kell viselnie az � jel�t. Akik szembesz�llnak vele, mind egy sz�lig elpusztulnak (Jelen�sek 13:15-17).

�m az Antikrisztusra �j vesz�ly leselkedik: Keletr�l egy hatalmas sereg indul �tnak a K�zel-Kelet fel�. „De a keletr�l (K�na) �s az �szakr�l (tal�n a NATO-tag�llamok) �rkez� h�rek zavarba ejtik. Nagy b�szen ellen�k indul, hogy el-puszt�tsa �s kiirtsa az eg�sz t�m�rdek sokas�got.” (D�niel 11:44). A Jelen�sek K�nyv�ben olvashatjuk, hogy „a hatodik (angyal) a nagy Eufr�tesz foly�ba �nt�tte cs�sz�j�t. Erre kisz�radt vize, hogy utat nyisson napkelet kir�lyainak.” (Jelen�sek 16:12). Vagyis hogy a k�nai hord�k akad�lytalanul haladhassanak a v�gs� csata sz�nter�ig, „melyet h�ber�l Harmaged�nnak h�vnak” (Jelen�sek 16:16). Az ott �sszeseregl� katon�k sz�ma, �s a fegyvereik s�lya minden m�s csat�t fel�lm�l az emberi hadvisel�s t�rt�nelm�ben. A kataklizma nem el�g ki-fejez� sz�, ha jellemezni akarjuk a Meggid� falai el�tt lej�tsz�d� �sszecsap�s k�vetkezm�nyeit. A bibliai besz�mol�k tan�s�ga szerint a halottak sz�ma el�ri majd a F�ld lakoss�g�nak egyharmad�t. Szent J�nos a k�vetkez�ket �rta: „A lovas sereg sz�ma h�szezerszer t�zezerre r�gott: hallottam a sz�m�t. (Szer�ny v�lem�nyem szerint a pr�f�t�k l�tom�saikban a l�er� sz�t hallott�k, amit semmi m�ssal nem, mint ‘val�di, �l� lovakkal’ tudtak csak azonos�tani. Ezek szerint az Armageddon v�gs� tankcsat�ja harcol� tankjainak �sszes�tett ereje meghaladja a k�tsz�z-milli� l�er�t. - Cz. L.) A l�tom�somban ilyennek l�ttam a lovakat �s a lovasokat: t�zv�r�s, k�k �s k�ns�rga (p�nc�l) bor�totta �ket, a lovak feje olyan volt, mint az oroszl�n�, s a sz�jukb�l t�z, f�st �s k�nk� csapott ki. (�gy festenek a tankok, amikor egyfolyt�ban l�nek. L�sd: tankcsata az Ardennekben ‘A hal�l 50 �r�ja’ c�m� monstre amerikai, II. vil�gh�bor�s filmben. - Cz. L.) Ez a h�rom csap�s - a sz�jukb�l kicsap� t�z, f�st, k�nk� - meg�lte az emberek harmad�t.” (Jelen�sek 9:16-18). Helyettes�ts�k be a lovakat �nj�r� tankokkal vagy mozg� rak�ta�ll�sokkal (�s p�ld�ul: ‘arab’ Scud-rak�t�kkal - Cz. L.), - �s m�ris egy modern nukle�ris h�bor� pontos le�r�s�val tal�ljuk szemben magunkat...

El�rkezett h�t a v�gs� nagy �sszecsap�s. A frontvonal Izraelen �t h�z�dik, a k�zdelmek k�z�ppontja a Megidd�i-s�ks�g. J�nos apostol megj�solja, hogy az elhullajtott v�r Jeruzs�lemt�l k�tsz�z m�rf�ldre �szakra �s d�lre „a lovaknak a zabl�j�ig �r” (Jelen�sek 14:20). Szinte felfognunk sem lehet, de a Jeruzs�lem k�rny�k�n �s a Jord�n foly� v�lgy�ben zajl� �sszecsap�sban ki�ml�tt v�r bele-folyik abba a k�tsz�z m�rf�ld hossz� reped�sbe, ami �szakon a Kineret-t�t�l a Jord�n foly� v�lgy�n kereszt�l a Holt-tengerig vezet, onnan pedig le a Wadi Arabahon (kisz�radt foly�meder) t�l a Negev-sivatagig, illetve az Akabai-�b�l partj�n fekv� Eilatig. A K�zel-Keleten lezajlott hihetetlen m�sz�rl�s mellett az eg�sz vil�gon gigantikus l�k�shull�m (f�ldreng�s - Cz. L.) s�p�r v�gig, ami el-puszt�tja minden nemzet v�rosait. A bibliai le�r�sb�l az nem t�nik ki, hogy a pusztul�st term�szeti er� v�ltja-e ki, mint p�ld�ul egy f�ldreng�s, vagy valami-f�le szuperfegyver. �m annyi biztos, hogy a vil�g �sszes nagyv�rosa - P�rizs, London, Toki�, New York - egy szempillant�s alatt semmiv� v�lik (Jelen�sek 16:19). Ahogy a csata el�ri a borzalmas v�gkifejlet�t, �s m�r-m�r �gy t�nik, hogy az eg�sz F�ld�n nem marad szemernyi �let sem - abban a pillanatban el-j�n a Messi�s, �s megmenti az emberis�get a kipusztul�st�l. J�zus j�vend�lte �gy: „Ha nem r�vid�ln�nek meg azok a napok, nem menek�lne meg egyetlen ember sem. De a v�lasztottak kedv��rt megr�vid�lnek azok a napok ... s mell�t veri a F�ld minden n�pe, mert l�tja, amint az Emberfia elj�n az �g felh�in, - nagy hatalommal �s dics�s�ggel.” (M�t� 24:22,30). Csakis Izrael Messi�s�nak elj�vetel�vel k�sz�nt be a tart�s b�ke a K�zel-Keleten �s vil�gszerte. D�niel ezt �rja: „az �g Istene olyan birodalmat t�maszt, amely nem sz�nik meg soha.” (D�niel 2:44). Amikor az emberek korm�nyai elbuknak, Isten l�trehozza saj�t birodalm�t �s kezdet�t veszi a v�rva-v�rt millenium. (...) Jeruzs�lem v�gre a b�ke v�rosa lesz, �s a vil�g f�v�rosa. Izaj�s �gy jellemezte az elj�vend�, dics� id�ket: „�k meg ekevass� kov�csolj�k kardjukat, �s l�ndzs�jukat sz�l�metsz� k�ss�. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, �s nem tanul t�bb� hadvisel�st.” (Izaj�s 2:4). A Szent�r�s nem csup�n az�rt fedi fel el�tt�nk a pr�f�ci�kat, hogy tudjuk, mi v�r r�nk a j�v�ben. De az�rt is t�rja fel �ket, hogy felk�sz�thess�k a lelk�nket Isten ig�j�nek befogad�s�ra, hogy r�j�jj�nk, Isten milyen szerepet sz�nt nek�nk a pr�f�ci�ban, �s hogy buzg�n im�dkozzunk a beteljes�l�s��rt. A pr�f�ci�k lehet�v� teszik, hogy r�szeseiv� v�ljunk Isten terv�nek. Ez l�zba hoz!

�n r�szese akarok lenni annak, amit Isten ezekben az utols� napokban v�ghez visz. Isten figyelme Izraelre fog �sszpontosulni a t�rt�nelem utols� �r�iban. El kell k�telezn�nk magunkat a Szent�r�s mint Isten ig�je mellett, hallanunk kell, hogyan besz�l hozz�nk, hogyan buzd�t arra, hogy ki�lljunk Jeruzs�lem v�d�i mellett mindazokkal szemben, akik el akarj�k �rulni a szent v�rost. Nek�nk, akik bepillant�st nyert�nk Isten terveibe Jeruzs�lemmel kapcsolatban, az�rt kell im�dkoznunk �s k�zden�nk, hogy Isten t�rekv�se a maga b�lcsess�g�ben megval�suljon.               
 13. Jeruzs�lem el�rul�sa
A sz�lak �sszefutnak. A jelen k�nyv lapjain mindv�gig egy modernkori �ssze-esk�v�sr�l besz�ltem Izrael �llama �s k�l�n�sk�ppen Jeruzs�lem ellen. Ismert a k�zrem�k�d�k n�vsora: a vil�ghatalmak, az ENSZ, az amerikai eln�k�k �s korm�nyok, az eur�pai korm�nyok, az arab terrorist�k, a szovjet agit�torok �s a szenz�ci�hajh�sz m�dia. Sokan vannak, akik j� sz�nd�k�an, �nhib�jukon k�v�l sodr�dtak bele az �vezredes cselsz�v�sbe. M�g�tt�k azonban ott �ll a ‘legf�bb �sszeesk�v�’, aki a sakkb�bukat tologatja. A Szent�r�s �t a ‘s�t�ts�g fejedelmek�nt’ eml�ti. A S�t�n, a fondorlatos, r�vette a vil�g korm�nyait, hogy vigy�k v�ghez puszt�t� munk�j�t Isten v�rosa ellen - mindezt a ‘b�ke’ nev�ben.

A S�t�n, a hazugs�gok atyja, f�ligazs�gokat �s teljes k�ptelens�geket suttogott az �js�g�r�k �s riporterek f�l�be, akik balga m�don val�s t�nyekk�nt k�z�lt�k azokat. A S�t�n, aki csak lopni, gyilkolni �s puszt�tani j�tt, megtal�lta k�vet�it a gyilkosok �s harami�k k�r�ben, akik retteg�sben tartj�k �s megtizedelik a zsid� n�pet. Ezek az oktalan r�sztvev�k biztosak abban, hogy j�l �rtelmezik a k�zel-keleti helyzetet. Nem is sejtik, hogy a s�t�ts�g fejedelme madzagra f�zi, s r�ngatja �ket, �s hogy a s�t�ts�g munk�j�t v�gzik be �ppen, amit a pr�f�ci�k   �vsz�zadokkal kor�bban megj�soltak. Val�j�ban ez a modern politikai �ssze-esk�v�s egy �si spiritu�lis �sszeesk�v�sb�l fakad. A Jeruzs�lem�rt folytatott k�zdelem val�j�ban nem is az izraeliek �s palesztinok, hanem term�szetfeletti hatalmak �s mennyei birodalmak k�z�tt zajlik le.

Ez a spiritu�lis �sszeesk�v�s m�r az id�k kezdet�t�l tart - att�l a napt�l kezdve, hogy Lucifer ezt mondotta: „�n az �gbe megyek f�l, s az Isten csillagai f�l� �ll�tom tr�nomat. Az egybegy�l�s hegy�n telepszem majd meg, messze fenn - �szakon. Felsz�llok  felh�k magas�ba, hasonl� leszek a F�ls�geshez!” (Izaj�s, 14:13-14). Az arroganci��rt �s b�szkes�g�rt, v�gy��rt, hogy megszerezze Isten hatalm�t, a F�ny teremtm�nye nagy �rat fizetett: kitasz�tott�k a mennyekb�l. J�zus, a Megv�lt� �gy sz�lt: „L�ttam a S�t�nt: mint a vill�m, �gy bukott le az �gb�l.” (Luk�cs 10:18). Miut�n nem felelt meg az eredeti szerep�ben, ami�rt a mennyben teremtett�k, a S�t�n a F�ld�n pr�b�lt meg ig�nyt form�lni az Isten v�ros�ra, a Cion-hegyre, Isten szent hegy�re. Isten f�ldi tr�nj�t �s azt a helyet, ahol a zsid� templom �llt, a Szent�r�s M�rija hegyek�nt is eml�ti. �brah�m itt k�sz�lt fel�ldozni Izs�kot, Isten �g�ret�nek fi�t. Ha a Mennyorsz�g m�r nem lehetett az �v�, �gy a S�t�n Ciont akarta mag��nak tudni, �s odavonzani az embereket a vil�g minden t�j�r�l. Ha a mennyben m�r nem tudta legy�zni Krisztust, botor m�don �gy k�pzelte, hogy majd Jeruzs�lemn�l legy�zi �t. A Cion-hegy Isten fennhat�s�g�t, uralm�t jelk�pezi, de a S�t�n a saj�tj�t akarja hirdetni rajta kereszt�l. Tudv�n, hogy Jeruzs�lem nemcsak az Isten v�rosa, de az a hely is, ahov� Krisztus, a Messi�s vissza fog t�rni, - a S�t�n semmit sem szeretne jobban, mint elpuszt�tani a v�rost, felbor�tva ezzel Isten magasztos terveit. Nem csoda, hogy Jeruzs�lem oly sok konfliktus k�z�ppontj�ban �llt m�r az id�k sor�n. Ez a v�ros m�r D�vid kir�ly uralkod�sa �ta, h�romezer �ve �ll az er�szak, a gy�l�lk�d�s �s az �rul�sok keresztt�z�ben. De biztosak lehet�nk abban is, hogy a helyzet eg�szen addig nem fog megv�ltozni, am�g Krisztus vissza nem t�r. M�r izzik a par�zs, ami egyszer csak l�ngra kapva fel-lobbantja a v�gs� �sszecsap�st Jeruzs�lem falai k�r�l. A vil�g nemzetei fizikai �s szellemi �rtelemben egyar�nt h�bor�ba indulnak Isten v�rosa ellen. Hacsak a vil�g orsz�gai nem �llnak el abb�li sz�nd�kukt�l, hogy Izrael pusztul�s�ra t�rjenek, Isten haragja les�jt majd minden nemzetre. Isten Zakari�s pr�f�t�n kereszt�l �gy figyelmeztetett: „Azon a napon hozz�l�tok �s mind kiirtom azokat a n�peket, amelyek Jeruzs�lem ellen kivonulnak.” (Zakari�s 12:9). Az Isten meg�g�rte, hogy egy nap majd kiegyenl�ti a tartoz�st. Elj�n az id�, amikor a vil�g nemzetei t�bb� m�r nem v�vhatnak puszt�t� h�bor�t Jeruzs�lem ellen.

Akik pedig annak idej�n a v�ros ellen fordultak, borzalmas �rat fizetnek �rte. A pr�f�ta �gy sz�l: „Ez lesz a csap�s, mellyel az �r minden n�pet s�jt, ami�rt Jeruzs�lem ellen harcolt. Sz�tm�llik a test�k m�g amikor l�bon j�rnak, sz�t-m�llik a szem�k a g�dr�ben, sz�tm�llik nyelv�k a sz�jukban. Azon a napon nagy r�m�letet t�maszt k�zt�k az �r...” (Zakari�s 14:12). Hasonl� b�ntet�s v�r mindazokra, akik kez�ket Isten v�ros�ra emelt�k!”

Az igazak Krisztus szeretet�t, a hamisak Krisztus igazs�g�t fogj�k megismerni.