czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
llam szervezete
llam szervezete : Az llam szervezete III.

Az llam szervezete III.

  2005.02.26. 11:09


3. Az alkotmny; - Friedrich Hayek elmleti megfontolsai   
Most folytatom a Drbik Jnos knyvbl vett idzetet: „A magyar alkotmny szerept betlt alaptrvny kevert jogszably. Ugyanis benne megtallhatk az llam felett ll JOG-ok, melyeket mrpedig semmilyen orszggyls, s semmilyen sszettelben nem vltoztathat meg; - ugyanakkor ezen alaptrvnynek szmos rendelkezse llami akaratot fogalmaz meg, amelyben az llam ktelezi llampolgrait s alattvalit. Ezek elvileg megvltoztathatak lennnek. Magyarorszg egykoron rendelkezett igazi, a nemzet egsze felett ll (!) trtnelmi alkotmnnyal, amelyet a magyar nemzet vszzadok alatt fejlesztett ki, s amely magba foglalta nemcsak a magyar kzjogi hagyomnyt, de a Szent Korona ltal szimbolizlt alapvet jogokat is. A trtnelmi alkotmnynak ez a folytonossga Magyarorszg 1944. mrcius 19-iki nmet megszllsval megszakadt, s ez a megszaktottsg folytatdott az 1945. utni szovjet megszllssal. 1989-1990-ben a jelenlegi n. ‘alaptrvny’ megfogalmazsval, s annak mr az j Orszggyls ltali szentestsvel a trtnelmi alkotmnyunk folyamatossga nem lett helyrelltva. A jelenlegi alaptrvny nem igazi alkotmny! Ez elssorban njellt csoportok (btor, ifj rendszervltoztatk; ‘fl-tmadt’ trtnelmi prtok, besgk, beptett titkos-gynkk, km-elhrtk, bel-s klfldi szabadkmves-pholyok vagy hamis lovag-rendek - Cz. L.) kpviseli ltal hevenyszve megfogalmazott szveg, amelyet ugyan jv hagyott az els ‘demokratikusan megvlasztott’ (mert ht halvny fogalma sem lehetett a npnek, hogy valjban kire, mire is szavaz! - Cz. L.) Orszggyls, de ettl ez megmaradt csupn (rtsd: rendszervlt) llami akaratot kifejez jogszablynak; nem lett belle a trsadalom s az llam (teht: mindenki) felett ll valdi Alkotmny. A trtnelmi alkotmnyok mellett, klnsen az 1789-es franciaorszgi vltozsokat (forradalom) kveten szmos orszgban rott alkotmnyok, helyesebben alaptrvnyek lptek letbe. Az gy ltrejtt alkotmnyos kormnyok elsegtettk a hatalom nknyes gyakorlsnak a korltozst. Ez az alkotmnyos kormnyzs nem csak a kormnyok tevkenysgt korltozza, de mg a trvnyhoz szervek (Orszggyls) tevkenysgt is a magasabb rend alap- trvny korltozsa al helyezi. Ezek az rott alkotmnyok bevezettk az llamhatalmi gak sztvlasztst s a trvnyhoz szervek meg-klnbztetst a vgrehajt szervektl, pl. az igazsgszolgltatsi, vagy a bri hatsgoktl. A lnyeg azonban nem az llamhatalmi gak szjjel vlasztsban, hanem az llamhatalom korltozsban rejlik. Az llam felett ll, teht csak isteni eredet - vagy termszeti trvnyszersgekbl levezethet -, csak vszzadok sorn az emberi egyttls szksgszersgeibl kvetkez alapvet jogok egy alap-trvnynl jval tbbet jelentenek. Ez a JOG-nak egy olyan uralmt jelenti, ami magban foglalja azt a kvetelmnyt, hogy a kormnyzati hatalmat csakis ennek az llamok felett ll JOG-nak megfelelen, vele sszhangban lehet gyakorolni. Az llam felett ll isteni eredet, vagy termszeti trvnyekbl fakad jogok rjk el, hogy minden egyes embert egyenlnek kell tekinteni, vagyis egyenl mdon kell bnni vele (pp ellenkezleg az elitista gyakorlattal, ami ma Magyar-orszgon zajlik! - Cz. L.). Ez megkveteli, hogy kizrlag olyan brk gyakorolhassk az igazsgszolgltatst, akik valban fggetlenek a politikai hatalomtl (s ne pldul a nmenklatrsok leszrmazottai, amint az ma mg a rzsadombi paktumbl ereden, rszben valsg! - Cz. L.). Ugyanezek a  JOG-ok rjk el mg azt is, hogy az llamnak tiszteletben kell tartania az egyes egyn (de nem az llami segtsggel elcsrt, rtsd: privatizcis kampny, bank-konszolidci, Co-Nexus, Tocsik-gy, K&H Equities, stb.!) tulajdont s szemlyi szabadsgt, s az llamhatalom kizrlag ezen JOG-ok betartst s vdelmt szolglhatja (a polgrai trsadalmi tulajdonnak ellopsa, a polgrok kisemmizse s kamatrabszolga-sorba tasztsa, s a klfldi hatalmak knye-kedvnek val kiszolgltatsa, st, a haza fldjnek kirustsa helyett! - Cz. L.). A vgrehajt hatalom pedig azrt vlasztand el a trvnyhoz hatalomtl, hogy ne az az llamhatalmi g rvnyestse a trvnyeket, amelyik llamhatalmi g a trvnyeket meghozza. A jogtrtnet tansga szerint az rott alkotmnyok elsegtettk ennek az llamok felett ll JOG-nak az uralmt, amely az angolszsz orszgokban a ‘rule of law’ kvetelmnyrendszerben vlt az llami s trsadalmi let meghatrozjv.” Kvetkezik: Hayek elmlete.

„A neoliberlis eszmerendszer egyik kiemelked kpviselje, Hayek gy vli, hogy a jog uralmnak az erzija (ami az ltalnos s meg-fkezhetetlen mtely, a liberalizci jegyben az elmlt szztven, de mg inkbb az elmlt tven v jellemz, gyorsul tendencija! - Cz. L.)  ellen szksg van az llamhatalom kt teljesen klnbz ssze-ttel gazatra, amely hatskrileg is szt van vlasztva; klnbz gyekben hozza a dntseket. Az egyik testlet feladata a trsadalmi igazsgossg szablyainak a megllaptsa, valamint oly’ ltalnos s alapvet szablyok meghatrozsa, amelyek clja a trsadalmi rend egsznek a megrzse, nem pedig konkrt s specifikus clok megvalstsa. Friedrich Hayek vlemnye szerint egy msik testlet a kormnyzati s kzigazgatsi feladatokat intzn. (Vagyis a prtok vlasztsi csatjbl gyztesen kikerl ‘lobby’ ltal kijellt, 4 vre vlasztott kormny - amely gyis csak rvidtv clokat tzhet maga el - nem vltoztathatna az alapvet emberi jogokbl levezethet JOG s a trsadalmi egyttls mindenki ltal, minden idben betartand ltalnos szablyain; hanem csak az ltalnos JOG-gal konzisztens operatv jogszablyokat alkothatna. A ktfajta jog nagyjbl akknt mrhet egymshoz, mint a trsadalom-pts vagy a gazdlkods hossz tv (stratgiai) s rvidtv (taktikai) terve. Nyilvnval, hogy a kormny soha nem alkothatna olyan rvidtv jogszablyokat, amelyek szemben llnak az egsz trsadalom, az llam, a nemzet, az llampolgrok alapvet, illetve hossz tv ltrdekeivel. Visszatrve a korbbi pldimra: egy kormny sem szavaztathatna meg az Orszg-gylssel olyan adtrvnyeket, amelyek a globlis elit gazdagodst szolgljk, mg a honi kisvllalkozsokat, kisgazdkat tnkreteszik, s az llampolgrok jelents hnyadnak egzisztencijt sztromboljk. De olyan rendelkezseket sem foganatosthatna a kormny, amelyek lehetv teszik, hogy a szavazkpes lakossg alig tbb mint 1/4-nek a szavazatai alapjn Magyarorszg NATO-csatlss vlik, a terletn amerikai tmaszpont ltesl, belesodrdunk egy hazug s igazsgtalan kvzi-vilghborba, honvdeinket zsiba viszik hdt hborra, s az orszg az EU-ba belpssel elveszti nemzeti fggetlensgt, fldjt s tzmilli ember egyetlen tollvonssal az ezerves hazjt. - Cz. L.)

A kormnyzati/kzigazgatsi jog funkcii nem lennnek taxatve meg-hatrozva; de az llam knyszert eszkzeit korltozottan vehetn csak ignybe, a JOG uralma ltal lefektetett szablyrendszer keretein bell. A trvnyhoz testletnek (orszggylsnek?) Hayek oly’ nagy fggetlensget adna, amekkora csak lehetsges, s egyedl e testlet lenne illetkes a trsadalmi igazsgossg, az igazsgos magatarts szablyainak a meghatrozsban. E testletben a prtoknak a rsz-vtele nem kvnatos, mert nem partikulris rdekek rvnyestsrl lenne sz, hanem az egsz trsadalom s az llam felett ll igazsg (igazsgossg) alapvet - univerzlis - kvetelmnyeinek rvnyre-juttatsrl. Hayek gy vli, hogy ennek a klnleges testletnek a fggetlensgt gy lehetne biztostani, hogy a tagjait hosszabb idre vlasztank meg s megbzatsuk lejrtval nem lehetne ket jra-vlasztani. (...) A hivatali idejk alatt prt-semlegesnek kell meg-maradniuk; - gy a prtok sem szlhatnnak bele a magatartsukba s a dntseikbe. Tovbbi felttel mg, hogy olyan javadalmazsban rszesljenek, amely anyagilag is fggetlensget biztost a szmukra, s gy megvja ket a hatalmas pnz-vagyonnal rendelkez pnzgyi-korporcis elit financilis tlslytl. Hayek azt is hangslyozza, hogy e testlet vlasztott tagjainak kztiszteletben ll szemlyeknek kell lennik, akik adekvtan tkrzik a trsadalom nzeteit arrl, hogy mi helyes s mi rossz, mi igazsgos s mi igazsgtalan. Hayek  ajnlja, hogy ezeket azonos korosztly tagjai ltal kell kivlasztani s megbzni; mondjuk a 45 ves nemzedk vlasztana sorai kzl egy 45 ves szemlyt egyszer letben, aki mondjuk 15 vig teljestene kz-szolglatot. gy e frfiakbl s nkbl ll testlet 45-60 ves korig terjed szemlyekbl llna, akiknek az 1/15 rszt minden vben j tagokkal vltank fel. A testlet teht mr korsszettelnl fogva is a lakossg legtapasztaltabb s legrettebb rszt kpviseln, akik mg szellemi s testi erejk teljes birtokban vannak. (...) Hayek gy vli, hogy a kortrsak ltal gyakorolt ilyen vlasztsi rendszer a sikeres s legtehetsgesebb embereket vlasztan ki, s a politikai elmlet ltal kidolgozott idelis helyzethez ez llna a legkzelebb. Hayek szerint ez tenn elszr lehetv a trtnelemben a hatalmi gazatok valdi el-vlasztst, a JOG uralmnak a biztostst az llamhatalom s a kormnyzat felett; - s olyan magas sznt jogrendszer ltrehozst, amely elsegti a trsadalom optimlis mkdst. A kormnyzati hatalmi gazat ‘gylse’ (kormny?) a trvnyhoz ‘gyls’ (orszg-gyls?) ltal lefektetett trsadalmi igazsgossgi szablyok keretei kztt mkdne. Ezen korltok kztt azonban a kormnyzati gyls teljes ellenrzst gyakorolna a kormnyz appartus, a kzigazgats felett, s ez hozn meg a konkrt dntseket az anyagi, a termszeti, a pnzgyi s a humn erforrsok felhasznlsra. Friedrich Hayek  kitr az adzs krdskrre. Az adztats knyszertevkenysg, ezrt az adzs ltalnos szablyait nem a kormnyzati, hanem trvny-hoz testletnek kell meghatroznia. Ellenben a konkrten kivetett ad mrtke mr a kormnyzati testlet hatskrbe tartozna. (mde sem az adzs ltalnos szablyait, sem a konkrt mrtkeket illeten nem lehetne olyan rendelkezseket hozni, amelyek kvetkezmnyei let-ellenesek, vagyis ellenkeznek AZ LTALNOS EMBERI JOG elrsaival. Ezrt mind a trvnyhozs, mind a kormnyzati szervek ltal alkotott jogszablyokat olyan elzetes normakontrollnak kellene minden esetben alvetni; amely egyrszt biztostan, hogy ne lpjk t egyms hatskrt, msrszt azt, hogy ne szlethessenek JOG-ellenes jogszablyok. Ezt a szerepet egy, a jelenleginl bvebb hatskr, j Alkotmnybrsg tlthetn be. Ezen intzmny feladata lenne mind az Alkotmny, mind az rott Alaptrvny meghatrozsa, szvegezse s termszetesen az llam felett ll JOG fogalomkrnek, tovbb konkrt tartalmnak a meghatrozsa is. Ami a trvnyhoz, illetve a kormnyzati ‘szervezetet’ (testletet) illeti; - a kett egytt alkothatna egy olyan ktkamars parlamentet, melynek alshza a kormnyzati, felshza pedig a trvnyhoz testlet lenne. A felshz reprezentln az llam - a JOG - llandsgt, jogfolytonossgt; mg az alshz az aktulis politikai vlasztsok ltal megvlasztott vgrehajt hatalmat. Alkalmasint megfelel megolds lehetne, ha az alshz feje a minden-kori miniszterelnk; a felshz ‘feje’ a kztrsasgi elnk, az llamf lenne. Az ‘Alkotmnybrsg’ hatrozatai mindkt hzra s a ‘fejkre’ nzve is ktelez rvnyek lennnek. Az ‘Alkotmnybrsg’ tagjai ilyenformn a Haza Blcsei fogalomkrnek s elvrsnak tennnek eleget illetve felelnnek meg. - Cz. L.) A kormnyzati s kzigazgatsi tevkenysg kltsgeit ez a kormnyzati testlet (lsd: fentebb) lenne kteles biztostani. Meg kell akadlyozni, hogy a trsadalom egyes rdekcsoportjai olyan adkat tudjanak kiknyszerteni, amelyeknek a terheit viszont a trsadalom ms csoportjai viselnk. Egy ilyenfajta megolds biztosthatn a trsadalom tbbsge ltal is kzjnak tlt feladatok finanszrozst. Ugyanakkor azonban - vli Hayek - nem tenn lehetv, hogy a piac ltal megtermelt jvedelem partikulris rdekcsoportok hasznt szolglja. Vagyis minden egynnek a sajt teljestmnyvel hozz kellene jrulnia a trsadalom szksgleteihez; a tbbi emberhez ltalnos szablyok szerint kellene viszonyulniuk. (A lertak a kvetkezt is jelentik: a kormnyzati s a kzigazgatsi kltsgeket limitlni kell; - az elrt bdzs nem lphet tl. Fknt tiltott az a ‘megolds’ - ami ma ltalnosan dvik -, amikor az llami kltsgvets fokozd mrtkben tlterjeszkedik az orszg arnyos lehetsgein, mert a bdzst folyamatosan sarcol prt-lobbyk pnz-ignye minden jzan hatrt meghalad; a nvekv hinyt pedig kls hitelfelvtelekbl fedezik, amelyek egyre nagyobb kamatkltsgt az adk lland emelsvel igyekeznek fedezni. Magyarn: a harcsol rdekcsoportok ltal ‘mkdtetett’ llam nem kltekezhet az orszg  llampolgrainak krra. Az llam csak valamennyi llampolgra, a kzj rdekben vllalhat kiadsokat. Hayek rvelsben felfedezhet a: „Mindenki a kpessgei szerint dolgozzk, s a relis szksgletei szerint rszesedjk a megtermelt javakbl.” - ‘kommunista’ elmlet hatsa is. - Cz. L.) De folytassuk tovbb a Drbik-idzetet:

Friedrich Hayek fontosnak tartja az Alkotmnybrsg mkdst is. Noha a kt klnbz (trvnyhoz s kormnyz) hatalmi gazathoz tartoz szablyalkot testlet megklnbztetse s sztvlasztsa vilgos; - ennek ellenre a gyakorlatban mindig elfordulhatnak t-fedsek, srldsok, nehzsgek (hatrterletek), amelyek mltnyos megoldshoz, az ellenttek feloldshoz specilis brsgokra van szksg. Az egyik legvalsznbb ilyen konfliktus a kt klnbz szablyalkot testlet hatskri sszetkzsbl szrmazhat. Ezek feloldsa magasan kvalifiklt brkat ignyel, akik szmra elnys lenne, ha korbban a kt emltett szablyalkot testlet tagjaiknt is mkdtek. (Az n rtelmezsem a kvetkez: (1) Az ltalnos ‘JOG’ - Alkotmny, Alaptrvny, stb. - krnek, tartalmnak meghatrozsa s ‘karbantartsa’, tovbb mindenfajta jogrtelmezsi, igazsgtevsi s konkrt ‘hatr-vita’ megoldsa az Alkotmnybrsg (a Blcsek) hatskre lenne, mely jogilag-hatskrileg mindkt hatalmi gazatnak felette ll. (2) Az orszg mkdsnek alapvet kereteit meghatroz jogszablyokat ktkamars parlament alkotja. (3) A stratgiai, nagy-jelentsg trvnyeket a trvnyhoz hatalom, a ‘felshz’ hozza. (4) A taktikai, operatv rendelkezseket a kormnyzati hatalom, az ‘alshz’ alkotja, s a felshz hagyja jv. (5) A vgrehajt hatalmat a kormny gyakorolja. (6) A felshz feje: az llamf, - az alshz: a miniszterelnk. - Cz. L.) Hayek rtelmezsben az Alkotmny rend-kvl fontos s rdekes eszkz. Az Alkotmny feladata, hogy elossza s korltozza a hatalmat, de azt mr kerlnie kell, hogy konkrten el-rja, miknt kell az elosztott hatalmi jogosultsgokat felhasznlni. Az Alkotmny csak azokat az ltalnos s kiknyszerthet magatartsi szablyokat tartalmazza, melyekre azrt van szksg, hogy a trvny-hoz testletek annak keretei kztt tevkenykedhessenek. gy pldul az Alkotmny meghatrozn az lettrnek a terjedelmt, amelyen bell az egyn sajt maga szablyozhatja - ms hatalmi gazatok beavatkozsa nlkl - a sajt lett s tevkenysgt.”

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!