4. A JOG �s a szabad t�rsadalom  
Tov�bb folytatva az id�zetet: „Napjaink k�zgondolkod�s�ban a jog mibenl�te �s egy jogi rendszer c�lja meglehet�sen hom�lyos. (...) A hom�ly �s a zavar f� forr�sa, hogy �gy v�lj�k, minden olyan szab�ly �s rendelkez�s, amelyet egy (egyszer� t�bbs�g�!) v�lasztott test�let elfogad, az egyform�n jognak min�s�l. (...) A legk�zismertebb jognak nevezett szab�ly-egy�ttes olyan t�rv�nyekb�l, rendeletekb�l �s m�s jogszab�lyokb�l �ll, amelyeket ugyan v�lasztott test�letek, hat�s�gok fogadtak el; - de amelyeknek a t�bbs�ge k�zigazgat�si �s szervez�si szab�ly. Az a feladatuk, hogy biztos�ts�k a korm�nyzati tev�kenys�g s a k�zigazgat�si g�pezet m�k�dtet�s�t; - el��rj�k a k�ztisztvisel�knek, hogy milyen �gyekben milyen d�nt�seket hozzanak, tov�bb� kit�zik a k�zp�nzek felhaszn�l�s�nak a c�ljait �s elosztj�k a k�zp�nzeket. Egy kollektivista k�zgazdas�gban (amilyen a kommunizmus; m�s n�ven: a szocializmus volt!) valamennyi jogszab�ly ebbe a jogi t�pusba volt sorolhat�. A kollektivista korm�nyzat ugyanis arra t�rekszik, hogy meghat�rozott t�rsadalmi �s gazdas�gi eredm�nyt �rjen el, �s ezek megval�s�t�s�ra konkr�t terveket dolgoz ki. Ezen terveknek a v�gre-hajt�s�ra jogszab�lyi form�ba �lt�ztetett parancsokat ad (ilyenek voltak az �t�ves terv-t�rv�nyek!) polg�rainak, �s �gy tereli �ket az �ltala megk�v�nt magatart�s ir�ny�ba. Egy ilyen t�rsadalom nem az �llam s a t�rsadalom felett �ll� �ltal�nos szab�lyok szerint m�k�dik, hanem a hatalmat �ppen gyakorl� elitek, hat�s�gok dikt�tuma �lt jogszab�lyi form�t, amely rendszerint �nk�nyes, �s nem kezeli egy-form�n az adott t�rsadalom tagjait �s az adott �llam polg�rait. Egy szabad t�rsadalomnak a JOG-a nem a t�rsadalom felett uralkod� hat�s�gok parancsait, hanem a t�rsadalmat alkot� szabad polg�rok �ltal elfogadott �ltal�nos magatart�si szab�lyokat tartalmazza; azt, hogy a t�rsadalom tagjainak a t�bbs�ge mit tart igazs�gosnak vagy igazs�gtalannak. Az �gy el��ll� �ltal�nos szab�lyok rendszere az, amib�l a val�di jog, a nagybet�s ‘JOG’ kifejl�dik. Vagyis nem az �llam �s a korm�ny parancsai alkotj�k a jogszab�lyokat, hanem a val�di jogot a t�rsadalmi gyakorlat alkotja meg, �s az a t�rsadalom tagjainak az �ltal�nosan elfogadott magatart�s�b�l vonhat� ki �s fogalmazhat� meg. (Nem �llhatom meg sz� n�lk�l, hogy m�r ehely�tt meg�llap�tsam: a le�rt kv�zi-tervutas�t�sos rendszer vagy nemcsak a kollektivista �llami berendezked�s saj�tja, - vagy minden kapitalista ‘rendszerv�lt�s’ ellen�re ma is ugyanabban a rendszerben, ti. �tfestett c�g�r� reform-kommunista, voluntarista t�bbp�rt-�llamban �l�nk. Az eml�tett nagybet�s ‘JOG’-nak ugyanis m�g a leghalv�nyabb l�tszata sem �rv�nyes�l; ugyanakkor a p�rtokr�cia ‘plur�lis’ elitje �let �s hal�l urak�nt, egyszer� sz�t�bbs�ggel is d�nthet a legnagyobb jelent�s�g� k�rd�sekben, t�bbnyire a n�p feje felett. De a legszembet�n�bb az a hasonl�s�g, amely az exkluz�v politikai �s p�nz�gyi elit �rdekelts�g�t legink�bb kifejez� gazdas�gi n�veked�s (GDP) hajszol�s�ban, �s a (t�bblet)forr�sok �n�rdek�, sokszor �nc�l� (pl. Gripen-vad�szg�pek v�s�rl�sa) felhaszn�l�s�ban, eloszt�s�ban nyilv�nul meg. A mostani politikai rendszer�nk �ppen olyan m�rhetetlen�l ostoba, �ngyilkos �s har�csol� - n�pet kifoszt� �s pazarl�, valamint mindenest�l korrupt -, mint az el�z�, egyp�rt-�llami diktat�rikus rezsim volt. - Cz. L.) �ppen ez�rt a mai b�r�knak nem az a feladatuk, hogy �j JOG-ot kre�ljanak, hanem az, hogy felfedezz�k, pontos�ts�k �s alkalmazz�k azt, amit az igazs�goss�gra vonatkoz� szab�lyok a gyakorlati egy�tt�l�s sor�n kialak�tottak. Ezek a jogok f�ggetlenek a mai korm�nyzatokt�l �s a mai igazs�gszolg�ltat�si rendszerek b�r�it�l. (...) Ha teh�t ezen elvek szerint elv�lasztjuk a val�di jogot az �llami parancsokt�l, amelyeket a korm�nyz� hat�s�gok �nk�nyesen adhatnak ki, akkor meg�rthetj�k, mi�rt tartotta oly fontosnak Friedrich Hayek a minimumra szor�tani az �llami k�nyszer alkalmaz�s�t. Miut�n egyed�l csak az �llam �s a korm�ny rendelkezik a k�nyszer�t�s �s az er�szak-alkalmaz�s val�s monop�lium�val, rendk�v�l fontos, hogy ezt a hatalmat ne lehessen �nk�nyesen ig�nybe venni �s vele vissza�lni. Ez�rt az �llamot �s a korm�nyt az �ltal�nos jogelveken nyugv� szab�lyok �ltal korl�tozni kell: ez az, amit a JOG uralm�nak nevez�nk. Neh�z megk�l�nb�ztetni a ‘rule of law’-hoz tartoz� JOG-okat a csak �nk�nyes �llami akaratot tartalmaz� �s jogszab�lyi form�t �lt� parancsokt�l. Egy szabad �s egy nem szabad t�rsadalmat az k�l�nb�zteti meg egym�st�l, hogy az el�bbiben minden egyes �llampolg�r elismert �s sz�les k�r� mag�n-szf�r�val rendelkezik, amelybe az �llam �s a korm�nyzat sehogyan nem hatolhat be. A val�ban szabad t�rsadalomban a szabad egy�nt nem lehet �llami �s k�zigazgat�si parancsokkal ir�ny�tani; csup�n az v�rhat� el t�le, hogy az �ltal�nosan elfogadott (JOG-) szab�lyoknak engedelmeskedj�k. Ezek rendszerint bizonyos magatart�sokat meg-tiltanak, �s mindenkire egyform�n vonatkoznak. Alapjukat �ltal�nos meggy�z�d�s k�pezi, hogy a k�zv�lem�ny ezeket igazs�gosnak tartja, egyet�rt vel�k, �s ennek megfelel�en cselekszik. (...) K�vetelm�ny a JOG-okkal szemben az, hogy azokat a t�rsadalom minden tagj�nak ismernie kell, �s biztos tud�ssal kell rendelkeznie r�luk. Ez a szil�rd tud�s akkor is ig�ny, ha teljesen soha nem lehet teljes�teni. A sz�ban megfogalmazott �s �r�sban is r�gz�tett jogi formul�knak �sszhangban kell �llniuk a jogtudat, tov�bb� az �ltal�nos igazs�g�rzet elfogadott norm�ival. Ez t�bbek k�z�tt azt is lehet�v� teszi, hogy megk�zel�t� pontoss�ggal tudni lehessen: milyen magatart�st v�rhatunk el m�sik embert�l, illetve egy konkr�t eset eld�nt�se kapcs�n a b�r� �t�let�t�l. (Magyarorsz�gon az erk�lcsi z�rzavart, a konzisztens normarendszer hi�ny�t j�l mutatja, hogy egy m�sik ember reakci�ja hasonl� esetben is teljesen kisz�m�thatatlan; a b�r�s�g �t�lete pedig vagy a legkev�sb� v�rt, ‘legval�sz�n�tlenebb’ verdikt, vagy a v�rakoz�sunkkal ellent�tes �s ellentmond�sos, j�zan �sszel megindokolhatatlan d�nt�s. Mutatja a le�rt helyzetet az is, hogy az els�fok� �s a m�sodfok� �t�let t�bbnyire egym�ssal is ellent�tes. - Cz. L.) A jog uralma megk�veteli, hogy az �llam �s a korm�nyzat �ltal meghozott d�nt�sek az ismert JOG-hoz igazodva, annak keret�n bel�l t�rt�njenek, ne pedig (tendenci�zusan) az adott korm�nyzat akarat�t fejezz�k ki egy bizonyos (manipul�lt) c�l el�r�se �rdek�ben. (A mai magyar korm�nyzati d�nt�sekr�l m�r szinte kiv�tel n�lk�l elmondhat�, hogy sajnos ‘k�sz�n� viszonyban’ sincsenek az �ltal�nos emberi JOG-okkal; s�t, a d�nt�sek t�bbs�ge - �gy, vagy �gy - ember-, n�p-, illetve j�zan �sz ellenes. Arr�l nem is sz�lva, hogy a mindenf�le jogi d�nt�seket egy�ltal�n nem az elv�rhat� jog-�s szakszer�s�g, hanem irracion�lis politikai t�lt�s jellemzi. - Cz. L.) (...) A t�rsadalomban k�t k�vetelm�nynek kell egyszerre eleget tenni: egyr�szt a szabads�g, - m�sr�szt az egyenl�s�g, a rend �s a biztons�g k�vetelm�ny�nek. (...) Ennek alapvet� �s megker�lhetetlen el�felt�tele az erk�lcsi t�rv�nyek megtart�sa. Ha a Biblia szavait id�zve t�nyleg �gy szeretj�k felebar�tainkat, mint �nmagunkat, vagy m�sk�ppen megfogalmazva: ha �gy b�nunk embert�rsunkkal, ahogy elv�rjuk t�le, hogy vel�nk b�njon. A szabads�g �s korl�tja: az egyen-l�s�g; a rend �s a biztons�g ig�nye, csak a testv�ris�g, a szolidarit�s azaz a k�z�ss�gi �rz�s seg�ts�g�vel alkothat harmonikus, egym�st ki-eg�sz�t� egys�get. Nem a logika t�rv�nyszer�s�gei �rv�nyes�lnek, ha-nem a t�rt�nelmi tapasztalat, �s az ember isteni, kozmikus eredet� vagy - ha �gy tetszik - a term�szeti t�rv�nyeken alapul� magasabb k�pess�gei. Isten teremt� akarat�b�l - vagy a term�szeti fejl�d�s, az evol�ci� t�rv�nyszer�s�gei alapj�n - egyed�l az ember rendelkezik alkot� �rtelemmel �s olyan magasabb rend� k�pess�gekkel - transz-cendens dimenzi�val -, amelyek lehet�v� teszik, hogy ezeken az ellen-t�tes k�vetelm�nyeken fel�lemelkedjen, �s azokat �sszhangba hozza.”
 5. Az erk�lcs alapvet� t�rsadalmi k�vetelm�nye  
„A l�tez� szocializmus (m�r csak Kub�ban ‘l�tezik’) s a l�tez� kamat-kapitalizmus erk�lcstelens�ge egy �s ugyanaz. Mindk�t t�rsadalmi form�ci� csak �s kiz�r�lag az integr�lt hatalmi elit �rdekeit, �rt�keit �rv�nyes�ti. A re�lszocializmusban a hatalmi elit �llami seg�ts�ggel rendelkezik a t�rsadalom vagyon�val �s az �llampolg�rok �let�vel. A kamatkapitalizmus demokr�ci�j�ban a p�nzvagyon monop�lium�val rendelkez� hatalmi elit �s korpor�ci�s vez�rkara a p�nzmonop�lium �s a gazdas�gi hatalom seg�ts�g�vel domin�lja az �llamot, s ez�ltal uralkodik a t�le p�nz�gyileg, gazdas�gilag �s politikailag is f�gg� �llampolg�rok felett. A szocializmus, a kamatkapitalizmus egyar�nt k�tp�lus� t�rsadalmak, amelyekben l�nyeg�ben ugyanaz a p�nz�gyi, gazdas�gi, politikai elit, valamint szellemi kiszolg�l� csapata (a le-fizetett �rtelmis�g) gyakorolja a hatalmat. A minden egyes ember optim�lis fejl�d�s�t biztos�t� egyetemes erk�lcsi norm�k h�tt�rbe szorulnak vagy kiiktat�dnak. Egy modern t�rsadalomban azonban sz�ks�g van olyan �llamok �s elitek felett �ll� �ltal�nos �rv�ny� (jog) szab�lyokra, amelyek nemcsak az uralkod� r�teg �rdekeit �s �rt�keit szolg�lj�k, hanem a t�rsadalom valamennyi tagj�nak a sz�ks�gleteit: �rdekeit �s �rt�keit. Ezeket a legalapvet�bb, univerz�lis szab�lyokat m�g a legkiv�l�bb szak�rt�k sem k�pesek megalkotni. Egyetlen-egy nemzed�k legkiv�l�bbjai sem alkalmasak arra, hogy ezen �llamok, t�rsadalmak, korok felett �ll� �ltal�nos szab�lyokat feltal�lj�k. E szab�lyok t�rt�nelmi fejl�d�s sor�n krist�lyosodnak ki, az egym�st k�vet� nemzed�kek fokozatosan fedezik fel �ket, fogalmazz�k meg, gyakorolj�k, �s adott esetben le is �rj�k (�rtsd pl.: �rott Alapt�rv�ny). Azon t�rsadalmak, amelyek ezeket az �llam felett �ll� legalapvet�bb t�rsadalmi egy�tt�l�si szab�lyokat ki tudt�k fejleszteni �s ezek szerint tudt�k k�z�ss�gi �let�ket megform�lni; - optim�lisan fejl�dtek, s �gy sikeres n�pekk�, t�rsadalmakk�, �llamokk� v�ltak. (A magyar egykor ilyen nemzet �s �llam volt. Ma sajnos nem ilyen. - Cz. L.) (...) Az �j erk�lcs, a modern t�rsadalom nem l�tezhet az �llamok felett �ll�, s a korm�nyok, parlamentek �ltal meg nem v�ltoztathat� JOG-ok n�lk�l. (...) A modern t�rsadalomnak term�szetesen a JOG-ai k�z� tartozik az emberi jogok �s a politikai szabads�gjogok t�rt�nelmileg kialakult rendszere. Ezekb�l is kiemelend� a mag�ntulajdonhoz val� jog, a demokratikus egy�tt�l�si szab�lyokban testet �lt�tt becs�letess�g �s tisztess�g, valamint a sz�kebb �s a nagyobb csal�di k�z�ss�g (ut�bbi a nemzet) meg�rz�se. De itt kett�s k�vetelm�nyr�l van sz�. A mag�n-tulajdon szents�ge csak a k�ztulajdon szents�g�vel egy�tt �rv�nyes. (Magyarorsz�gon a rendszerv�lt�ssal kett�s �rtelemben is t�nkretettek e tekintetben mindent. Egyr�szt csak a mag�ntulajdon szent, m�sr�szt az �ri�si mag�nvagyonok �ppen a k�ztulajdonb�l t�rt�nt kiment�ssel - v�.: az �llami vagyon privatiz�ci�j�val, pl. Gyurcs�ny sportminiszter ingatlan-szerz�seivel, a csilleb�rci �tt�r�t�bor �rt�kes ingatlanainak a KISZ �ltali elpr�d�l�s�val, stb.! - keletkeztek. Jellegzetes t�ny, hogy a szocialista-szabaddemokrata korm�nykoal�ci� ezeket a tranzakci�kat jogszer�nek, b�r ‘erk�lcsileg kifog�solhat�nak’ deklar�lja. Ugyeb�r a szocializmusban m�s sem l�tezett, mint k�ztulajdon (v�.: t�rsadalmi tulajdon); azut�n minden�nket �nk�nyesen eltulajdon�tott�k, �s m�ra minden k�zvagyon ‘mag�ntulajdonn�’ alakult. Most meg pont ez�rt m�k�dik rosszul az eg�sz. �me a ‘rend’, amelynek nincsenek erk�lcsi norm�i! - Cz. L.) Mert egyes feladatok ell�t�s�ra a mag�ntulajdon az optim�lis, m�s feladatok elv�gz�s�re a mag�ntulajdon alkalmatlan, �s kiz�r�lag a k�ztulajdon k�pes r�. (�rtsd �s l�sd: mekkora bajok is sz�rmaztak m�r eddig is a g�z-, a villany-, a telefon-, a k�ztelev�zi�-, a szem�t-elsz�ll�t�s-, vagy ‘a k�zbiztons�g’, mint k�zszolg�ltat�sok r�szleges vagy teljesk�r� privatiz�ci�j�b�l! - Cz. L.) K�l�n tanulm�ny t�rgy�t k�pezhetn�, hogy a mag�ntulajdon, amit szeretnek piacnak nevezni, mennyire nem alkalmas a fontos t�rsadalmi probl�m�k meg-old�s�ra. A mag�ntulajdon ugyanis egydimenzi�s felt�telrendszer szerint m�k�dik, �s mindent al�rendel a kamat �s a profit t�rv�ny-szer�s�geinek. A re�lszocialista p�rt�llam diktat�rikus eszk�z�kkel mag�hoz ragadta az �llampolg�rok k�z�s t�rsadalmi tulajdon�t. A rendszerv�lt�st k�vet�en a l�tez� demokr�cia �llama viszont v�gleg eladta m�soknak az �llampolg�rok n�la l�v�, de �ltala csak kezelt vagyon�t, �s ezzel s�lyosan megszegte a mag�ntulajdon alapvet� emberi jog�t, mik�zben k�pmutat�an pontosan ezen emberi jogok helyre�ll�t�s�r�l besz�lt. Mindezt tette az�rt, hogy v�get nem �r� kamatfizet�si k�telezetts�g�nek marad�ktalanul eleget tegyen. (...) Az �llam nemcsak �llamos�t�ssal, de privatiz�ci�val sem veheti el �llampolg�rait�l azok t�rsadalmi tulajdon�t. (Kis pontos�t�st teszek. Az �llampolg�rok deklar�lt t�rsadalmi tulajdon�t nem csak egyed�l a szocialista p�rt�llam ‘�llamos�totta vissza’, hanem ink�bb az Antall-korm�ny; persze ‘b�nsz�vets�gben’ a reform-kommunist�kkal, kikkel sz�gyenletes paktumot k�t�tt. M�sr�szt: a t�rsadalmi tulajdon ‘vissza-�llamos�t�sa’ �s kamp�nyszer� �llami privatiz�ci�ja nem a ‘v�gtelen’ kamatfizet�s biztos�t�sa �rdek�ben t�rt�nt, hanem az�rt, hogy annak �rt�kes�t�si �rbev�tel�b�l visszafizethess�k azt a 20,5 milli�rd doll�ros k�ls� �llamad�ss�got, amelyet ‘az �j demokratikus jog�llam’ hirtelen felindul�s�ban illegitim jogel�dj�t�l, a diktat�r�t�l meg�r�k�lt. �ppen ez a sz�gyenletes diszn�s�g l�nyege; hogy a t�rsadalmi tulajdont �n. ‘spont�n privatiz�ci�’ keret�ben, 20 %-ban ‘zsebre tette’ a szocialista n�menklat�ra; 80 %-ban pedig multinacion�lis c�gek� lett, mik�zben az �llam k�ls� ad�ss�ga m�ra meg is �tsz�r�z�d�tt. - Cz. L.) A p�nz-gazdas�g a kamatmechanizmus szerint m�k�dik. Az emberi �let �s a t�rsadalom azonban sz�mos olyan rendk�v�l fontos feladat elv�gz�s�t megk�veteli, amelyekkel sem kamatnyeres�get, sem profitot termelni nem lehet. Ilyen t�bbek k�z�tt a t�rsadalom gyeng�bb tagjair�l, a gyermekekr�l, az �regekr�l, a betegekr�l �s a szeg�nyekr�l (szoci�lis juttat�sok) val� gondoskod�s. De m�g az eg�szs�g�gy is (amit most akar privatiz�lni, azaz v�gk�pp t�nkretenni a ‘szocialista’ korm�ny! - Cz. L.) ide tartozik, mivel azoknak az �let�r�l is gondoskodni kell, azokat is gy�gy�tani s �polni kell, akiknek az �lete m�r nem alkalmas arra, hogy a p�nzvagyonos �s korpor�ci�s elit sz�m�ra hozamot is termeljen kamat �s profit form�j�ban. �gy erk�lcstelen minden olyan mag�ntulajdon, amely nem p�rosul k�ztulajdonnal, �s ahol a kett� nem tartja egyens�lyban egym�st. (...) (A mai Magyarorsz�gon nem-csak hogy nem lehet m�g csak egyens�ly-k�zeli helyzetr�l sem sz�lni, hanem az a sajn�latos t�ny, hogy a mag�ntulajdon sokszoros, �s m�r v�glegesen visszaford�thatatlan, eg�szs�gtelen t�ls�lyban van a k�z-tulajdonnal szemben, ami egyr�szt a politik�ra is r�nyomja a b�lyeg�t, m�sr�szt nagym�rt�kben bekorl�tozza a mindenkori korm�ny mozg�s-ter�t. A magyar korm�ny, az �llam - profittermel� portfoli� h�j�n, �s halmoz�d� k�ls� �s bels� ad�ss�g-teherrel a v�ll�n - egy t�bbsz�r�s m�rt�kben elad�sodott ‘helyi �nkorm�nyzathoz’ (v�. pl.: EU-r�gi�k!) kezd hasonl�tani, amely abszol�t kiszolg�ltatott egyr�szt hitelez�inek, m�sr�szt a ‘fels�gter�let�n’ m�k�d� multinacion�lis v�llalatoknak. - Cz. L.) Ami a becs�letess�get, a tisztess�get �s a k�z�leti mor�lt illeti, amely n�lk�l val�di demokr�cia nem m�k�dhet; - szint�n ellent�tes k�vetelm�nyek egy�ttes teljes�t�s�vel oldhat�k csak meg. Nem lehet tisztess�gesnek �ll�tani, hogy egy t�rsadalomban egyforma s�lya van annak, akinek milli�rdjai vannak, illetve annak, aki azzal k�szk�dik, hogy kifizesse a lakb�r�t �s villanysz�ml�j�t, �s aki egyik napr�l a m�sikra �l. Nem tekinthet� tisztess�gesnek, ha az elit kisaj�t�tja az �rdemi d�nt�s monop�lium�t mag�nak, �s a demokr�ci�t 4 �venk�nti form�lis v�laszt�sokra sz�k�ti, ahol a lakoss�g a val�di k�rd�sek k�zt nem is v�laszthat, mert ezek a k�rd�sek nem is k�pezik a v�laszt�si kamp�nyok t�rgy�t. (Csak eml�keztet��l; Magyarorsz�gon soha nem k�pezte v�laszt�s, szavaz�s vagy ‘kamp�ny’ t�rgy�t: (1) A rendszer-v�lt�s. (2) A milli�rd doll�ros hitelfelv�telek �gye, az elad�sod�s. (3) A t�rsadalmi tulajdon ‘vissza’-�llamos�t�sa. (4) A nemzeti m�k�d� t�ke kamp�nyszer� �s teljes k�r� privatiz�ci�ja. Ebb�l kimaradtunk. - Cz. L.) A p�rtok kisaj�t�tott�k a t�rsadalom d�nt�si jog�t. Szab�lly� tett�k, hogy a v�laszt�si �g�reteiket nem k�telesek betartani, azokat a v�laszt�si sz�nj�t�k sz�ks�ges kell�k�nek tekintik csup�n. Ez�rt csak az nevezhet� tisztess�ges �s becs�letes t�rsadalomnak, melyben meg-marad a v�laszt�polg�rok �nrendelkez�se az �rdemi, fontos k�rd�sek eld�nt�s�re �s ahol nemcsak ahhoz van joguk, hogy minden k�rd�sr�l �rdemi t�j�koztat�st kapjanak, hanem ahhoz is joguk van, hogy arr�l a d�nt�st kell� t�j�kozotts�g birtok�ban maguk hozz�k meg. (...) A m�sik rendk�v�l fontos JOG a k�z�ss�g v�delme, mert minden egyes ember csak k�z�ss�g tagjak�nt k�pes teljes �rt�k� emberi �letet �lni, �s a k�pess�geit maxim�lisan kibontakoztatni. A k�z�ss�g alapvet� egys�ge a csal�d. (...) A mag�ntulajdon int�zm�nye a t�rsadalom egy kisebbik r�sze sz�m�ra rendk�v�l sok el�nnyel j�r, m�g a t�rsadalom egy j�val nagyobb r�sze sz�m�ra igen l�nyegesek a h�tr�nyai. (...) A vall�si tan�t�sokban meg�rz�d�tt erk�lcsi norm�k az �llamok feletti  JOG metafizikai h�tter�t alkotj�k. Rendszerv�lt�s ide, privatiz�ci� oda; - itt kell r�t�rn�nk, mi�rt �ri�si vesztes�ge a magyar �llamnak, hogy 1989-1990-ben nem �ll�tott�k helyre a t�rt�nelmi alkotm�nyunk jogfolytonoss�g�t.”