Czike L�szl�

       Hallgatni = Arany R�zsakereszt

V�c, 2003. okt�ber 17.

          KRITIKAI ESSZ�  

 Zelnik J�zsef „Testamen” c�m� k�nyv�r�l,
  amely Leonardo da Vinci �lma Mefiszt�val,
         Kiss Tibor �lve boncol� grafik�ival

1. Felvezet�s

Megmagyar�zhatatlanul furcsa v�letlen, ahogy ez a reprezentat�v ki�ll�t�s�, patin�s k�nyv kezembe ker�lt, hogy el is olvashassam. (Barna, b�rszer�, b�rsonyos tapint�s� bor�t�; id�t�ll� k�t�s, hogy soha sz�t ne essen; s�rg�s, vastag, pergamenszer� lapok, melyek nem gy�r�dnek, s nem ragadnak egym�shoz; - a bor�t�n az �r�s �s a szakr�lis jelek (a ‘Testamen’ c�m m�sodik ‘t’-bet�je p�ld�ul egy kett�s kereszt) aranyozottak; - a k�zep�n egy f�nyk�pszer� kerek grafika, mely l�that�an �jsz�l�tt �rd�g�t vagy UFO-b�bit �br�zol szoknyaszer� pendelyben, �l�-pityog� p�zban.) M�g furcs�bb az, hogy �ppen id�ben jutottam hozz�; hiszen m�g meleg, alig j�tt ki a nyomd�b�l, hogy megkezdje szakr�lis k�ldet�s�t.
Mert minden k�nyvnek saj�t, k�l�n �lete van. Az �r� gondolatai (asztr�l)testet �ltenek, megfogannak �s gy�keret vernek, sz�rba is sz�kkennek az olvas� agy�ban, hogy majd befoly�solj�k a tetteit is. Minden k�nyvet szenved�llyel �s manipul�ci�s (h�ts�) sz�nd�k motiv�ci�j�val �rnak. Vagy az�rt, hogy a gondolatfolyam j�rhat�, helyes (�let)utat mutasson; - vagy �pp az�rt, hogy let�r�tsen arr�l. Vannak k�nyvek, melyek f�ld�nt�li der�t, nyugalmat sug�roznak magukb�l, s vagy a lebilincsel� cselekm�ny (�s)vagy a magasfok� eszt�tikai �lm�ny ok�n ‘letehetetlenek’; - s vannak olyanok, amit�l a h�tunk bors�dzik, a gyomrunk felkavarog, az elm�nk vaks�t�t, dermeszt� r�m�letben k�v�lyog; s menek�l�, elbitangolni igyekv� lelk�nk, mint az epilepszi�s k�ly�kkutya: mindennek nekisz�d�l, ami csak el�je ker�l. Elolvassuk; hogy mihamar�bb v�ge legyen...
Err�l a k�nyvr�l - amelynek nincsen �ra, �m az ‘�rt�ke’ m�gis fel-becs�lhetetlen; a kereskedelmi forgalomban nem kaphat�, hiszen nem anyagi haszonszerz�s c�lj�val ihletett, hanem ‘lelki aj�nd�k’ jogc�m�n terjed - nem lehet egyszer� kritik�t vagy m�ltat�st �rni; csakis terjedelmes essz�t, amely egyben a tartalom ‘foly�sz�mla-kivonat�t’ is adja; mintegy szakr�lis ‘tartozik-k�vetel’ st�lusban.
Hogy sem magam, sem az essz� majdani olvas�i ne t�vedhessenek; kivonatoltam a k�nyvet, s e kivonat az essz� szerves r�sze, vez�r-fonala. Minden olyan kit�telt hiteles id�zet form�j�ban tartalmaz, amelyekb�l a m� l�nyegi mondanival�ja �ssze�ll. Formailag �gy oldottam meg a ‘trilater�lis p�rbesz�det’, hogy csak id�z�jelben az elbesz�l� Leonardo, d�nt�tt id�z�jelek k�z�tt, d�nt�tt bet�kkel a p�rbesz�dben besz�lget� Leonardo, d�nt�tt vastag id�z�jelek k�zt �s d�nt�tt vastag bet�kkel a Leonard�val ‘p�rbesz�lget�’ �rd�g, Mefiszt� szavai szerepelnek. (Ad hoc megjegyz�seim  z�r�jelben.) Az id�zetek k�z�tt, mindig k�l�n bekezd�sben jelennek meg azok a gondolataim, amelyeket r�szben magyar�z�, r�szben kieg�sz�t�, r�szben �rt�kel� c�llal fogalmaztam meg. A t�rgyi m� ugyanis a ‘senki (egyszer� olvas�) nem veszi �szre, hogy a cs�sz�r �j ruh�ja, a legfinomabb k�zi sz�v�s� kelme nem l�tezik, s a cs�sz�r anyasz�lt meztelen’ kateg�ri�j�ba tartozik; �mde az�rt, hogy mindez teljes bizonyoss�ggal kider�lhessen; - le kell r�ntani r�la azt a m�sodik sz�nd�k� leplet, amely lehetetlenn� teszi az eszmei mondanival�(k) direkt meg�rt�s�t. A k�nyv ugyanis egys�ges, de kett�s sz�nd�kkal �r�dott. Hat�sa manipul�l, kiv�dhetetlen; - akkor is, ha meg�rted, akkor is, ha nem. De meg kell �rtened, hogy tudd, mit olvast�l, �s mit vesz�tett�l (volna), ha (n�lk�lem) soha nem �rted meg. �m ez a m� akkor is hat�ssal lesz az �letedre, ha el sem olvasod, bele sem n�zel, - csak �gy, olvasatlanul a k�nyvespolcodra helyezed, a t�bbi k�nyv k�z�! Valahov�, valakik k�z� tartozni fogsz; puszt�n att�l, hogy a polcodra tetted. Jobb h�t, ha megtudod, mi az, ami n�lad van! Az ember sose vigyen haza ismeretlen fajt�j� h�zi�llatot...
A ‘Testamen’ (Leonardo da Vinci legend�s �lma) els�, szakr�lis beavatotts�g n�lk�li elolvas�sra kv�zi-�rtelmetlen, meg�rthetetlen var�zsig�k, idegrendszer-borzol� szimb�lumok; �sszef�gg�stelen, t�rt�nelminek �lc�zott t�rt�n�sek, �nk�nyesen felvett t�nyek fura elegye, amelynek legf�bb jellemz�je a hideg, �rd�gi kegyetlens�g. �m a k�nyvb�l, az id�ben �sszevissza liftez� cselekm�nyb�l m�gis valamilyen meghat�rozhatatlan (gnosztikus) ‘tud�s’, valami nem evil�gi (alvil�gi?) magabiztoss�g �rad, amit a prof�n olvas� soha nem �rthet meg. Csak akkor, ha a nyom�ba ered az ezernyi apr� kis titoknak; s miut�n m�r meg�rtette a szavak, mondatok rejtett �rtelm�t, apr�donk�nt rakja �ssze �jra, a teljes cselekm�nyt. �gy eljuthat annak a birtok�ba, ami addig csak (a polcon) n�la volt...
A f�ldi alvil�gba, ami sajnos, de bizonyosan val�di.  
Zelnik J�zsef - aki n�prajzkutat�, a Magyar Kult�r�lis Sz�vets�g eln�ke, a Templomos Lovagrend egyik nagymestere, �r�, tov�bb� az ‘�j Ember’ katolikus hetilap szerkeszt�-bizotts�g�nak tagja - k�nyve nagyj�b�l az eg�sz emberi t�rt�nelmet fel�leli; �mb�r egy saj�tos szemsz�gb�l, ami (mondhatn�nk) a s�t�ni (Mefiszt�) �s a nagymesteri (Leonardo), teh�t k�t rokon szeml�letm�d vegy�l�ke.
T�rt�nelem-szeml�lete azonban furcsam�d’ szelekt�v; - szinte csak az olyan esem�nyekkel, �s csak �gy foglalkozik, amelyek �s amint   j� el�re ‘elk�sz�tett’ komplex te�ri�j�t, ‘prekoncepci�j�t’ kell�en al�t�masztj�k. A t�rt�nelem f�csap�sa azonban - minden l�tszat-egyez�s ellen�re! - m�shonnan ered �s m�s ir�nyba mutat. Zelnik ‘prejudik�lt hat�smechanizmusai’ eg�szen m�sk�nt m�k�dnek...
Id�zet k�vetkezik Jim Marrs ‘Titkos uralom’ (KAPU - 2003.) c�m� k�nyv�nek ‘A vez�r sz�nre l�p’ kezdet� fejezet�b�l:
„Eckart, a Thule T�rsas�g tagja, a N�met Munk�sp�rt vezet�j�t egy katonai h�rszerz��gyn�k szem�ly�ben tal�lta meg, akinek eredetileg az volt a feladata, hogy besziv�rogjon a p�rtba - a szem�ly osztr�k sz�let�s� bukott fest� volt, akit Adolf Hitlernek h�vtak, �s akit egy alkalommal ‘az illuminizmus gyermek�nek’ neveztek. Dokument�lt t�ny, hogy Hitler mennyire osztotta Eckart �rdekl�d�s�t a transz-cendens (term�szetfeletti) �s okkult dolgok ir�nt. Ausztri�ban t�lt�tt gyermekkor�ban a N�met Lovagrendr�l sz�l� mes�ken n�tt fel. Az I. vil�gh�bor� el�tt sz�k�lk�d� b�csi fest�k�nt �l� Hitler gyakran l�togatta a k�nyvt�rakat �s az antikv�riumokat, elm�j�t ezoterikus tanokkal �s zsid�ellenes propagand�val t�mte meg. Hegel (aki az �kor g�r�g b�lcsel�i ut�n a dialektika ‘�jkori s �jb�li feltal�l�ja’ volt) �s filoz�fi�ja tisztel�jek�nt tanulm�nyozta az �kori t�rt�nelmet, a keleti vall�sokat, a j�g�t, az okkultizmust, a hipn�zist, a teoz�fi�t �s az asztrol�gi�t. ‘Noch dazu’; - hallucinog�n drogok fogyaszt�s�val kereste megvil�gosul�s�t. Ravenscroft szerint: „B�cs �v�ros�ban, a k�nyvesbolt kicsiny h�ts� irod�j�ban fedte fel Hitler el�tt Pretzsche, a bolt tulajdonosa a Gr�l keres�s�t k�r�lvev� asztrol�giai s alk�miai szimbolizmust. A s�t�tlelk� p�pos ember ugyanott adta �t sz�rny� tan�tv�ny�nak azt a drogot, amely megid�zte az azt�kok l�tnoki k�pess�geit: a m�gikus peyote-ot, melyet istenk�nt tiszteltek.” Az egykori brit kommand�stiszt arr�l is �r, hogy Hitler B�csben lett az �gynevezett ‘V�gzet L�ndzs�j�nak’ fanatikusa. A l�ndzsa �ll�t�lag egy r�mai katon��, Gaius Cassius� volt, aki Longinus n�ven v�lt ismertt�. A legenda szerint Longinus ezt a l�ndzs�t d�fte a keresztre fesz�tett J�zus oldal�ba, nem k�nz�sk�nt, hanem irgalomb�l, hogy megr�vid�tse a hal�ltus�j�t. Az ugyanennek a fegyvernek tartott l�ndzsa a mai napig a b�csi Hofburg M�zeumban van ki�ll�tva. Az ifj� Hitler itt hallott el�sz�r arr�l a legend�r�l is, hogy ki megszerzi a Szent L�ndzs�t, az ir�ny�tja a vil�g sors�t. Ravenscroft „A V�gzet L�ndzs�ja” c�m� k�nyv�ben a germ�n t�rt�nelem �s folkl�r sz�mos elem�nek seg�ts�g�vel Hitlert �s a l�ndzs�t olyan h�tt�rbe helyezi, amelyet �tsz� a m�gia, az okkultizmus �s a titkos t�rsas�gok jelen-l�te. (...) Hitler transzba esett a l�ndzsa k�zel�ben, mik�zben egy nem emberi l�nnyel pr�b�lt gondolat�tvitel �tj�n kapcsolatba l�pni. „Hitler lelki�lete abban a pillanatban, amikor ez az idegen l�ny bel�k�lt�z�tt, m�g nem volt el�g fejlett ahhoz, hogy mindv�gig a tudat�ban legyen �nmag�nak �s k�rnyezet�nek.” Ezt a transz-szer� tudat�tvitelt Hitler egyik besz�d�nek hallgat�ja is lejegyezte: „M�s-f�l �r�ig csak besz�lt �s besz�lt, mintha csak megakadt volna a t� a lemezen, eg�szen addig, m�g v�g�l teljesen ki nem f�radt (...), majd amikor befejezte, �s m�r alig kapott leveg�t, �jra csak egy egyszer� s kedves emberk�nt �lt le. Olyan volt, mintha egy m�sik sebess�gbe kapcsolt volna. �s nem volt k�ztes �llapot.” Hitler maga is utalt az �t ural� metafizikai hatalomra. Sok t�rs�nak eml�tette, hogy ‘bels� hang’ ir�ny�tja �s egyszer megjegyezte: „Egy alvaj�r� precizit�s�val �s biztons�g�val k�vetem a nekem kijel�lt utat.” Ugyancsak a B�cs v�ros�ban t�lt�tt id� alatt tal�lkozott Hitler J�rg Lanz von Lieben-felsszel, az Ostara okkultista �s erotikus magazin kiad�j�val. Ez a ciszterci szerzetes, aki a titkos, antiszemita �j Templomosok Lovag-rendj�t alap�totta, tan�t�j�val, Guido von Listtel egy�tt a k�z�pkori Teuton Lovagrend testv�ris�g�t akarta felt�masztani, mely a horog-keresztet haszn�lta jelk�pk�nt. (...) Ak�rmit tanult Hitler B�csben, az nagyon megv�ltoztatta �t. Kor�bban j�mbor katolikus k�ristafi� volt, aki pap akart lenni, most azonban ny�ltan vall�selleness� v�lt; egyesek s�t�nizmussal is v�dolt�k. Epperson a k�vetkez�ket fedte fel: „A horogkereszt a Thule T�rsas�g �s a N�ci P�rt szimb�luma volt; valami k�ze volt a Napisten egyik jelk�p�hez is; - a Napisten viszont Lucifer szimb�luma.” A s�t�nim�d�s v�dj�t �s Hitlernek a term�szetfelettibe vetett fanatikus hit�t l�tszik igazolni az a vers is, amelyet m�g 1915-ben, a n�met hadsereg katon�jak�nt a nyugati fronton �rt. A k�ltem�ny John Toland Adolf Hitler c�m� k�nyv�ben is megjelent:

„Gyakran megyek keser� �jszak�n
Wotan t�lgy�hez a csendes tiszt�sra,
S�t�t er�kkel egys�gre l�pni -
A Hold r�n�t* rajzol var�zsig�j�vel,
�s mindenkit, ki napk�zben oly magabiztos,
Kicsiv� tesz m�gikus formul�j�val!” 

(Megjegyz�sem: az idegen szavak sz�t�ra szerint r�na = a skandin�v �germ�n rov�s�r�s egy bet�jegye. - Cz. L.)

N�ha a megsz�llotts�g, a megsz�llottak ir�ny�tj�k a t�rt�nelmet.        
 Kiss Tibor - Zelnik J�zsef:

                                      T E S T A M E N
                     Leonardo evang�liuma 

  (Kiad�s: 2003., - �kot�j, Budapest, III., Mikl�s t�r 1.; kiemel�sek t�lem)

Els� k�nyv: A test k�nyve
 2. Sz�vets�g az �rd�ggel

2.1. Szerz�d�s �s beavat�s

Leonardo �lm�ban megjelenik a L�ny, aki az �rd�ggel azonos.

A 8. oldal: „Szerencs�tlenebbek azt hiszik, titkos beavat�sok h�kusz-p�kuszain kereszt�l megny�lik a vil�g, s egy hirtelen beavat�s megvil�gosod�s�n �t fel-f�nylik minden isteni titok, �s mag�nak Istennek is meg tudjuk magyar�zni a teremt�st, mint Rabbi Akiba. Nem, a beavat�s az �lland� tanul�s, az �lland� k�s�rletez�s �s kutat�s, folyamatos szellemi �brenl�t, a dolgok �lve-halva boncol�sa.”
A 9. oldal: „K�l�nben ne nevezz �rd�gnek, mint a r�zsaf�z�rt morzsol� falusi �regasszonyok. �n az vagyok, amit te a megismer�sr�l fecsegsz. �n vagyok a Vil�g Megismer�se. �ltalam l�tezik a megismer�s, a tud�s minden form�ja. Eleget emeltelek ahhoz szellemileg, hogy most m�r haszn�ljalak �s te haszn�ld magad az �n hat�rtalan megismer�semben. Ne kertelj�nk tov�bb, feladatom van sz�modra. Legm�lyebb tud�sod szerint, legalkalmasabb tud�som �ltal be-avatva fel kell boncolnod ezt a testet.” - „Az �lom f�kusz�t �lesre �ll�tva, most d�bbentem csak r�, hol vagyok. A S�rban, a Test el�tt.” (Krisztus teste el�tt.)
„Mit gondolsz, mi a tisztelet? Nem m�s, mint f�lelem m�lyebb megismer�st�l. Fogalmad sincs, hogy a Sirius tsillag m�g�tt, melyet ebnek h�nak, milyen er�k mozdulnak!” - mondta, �s mint egy mozg� festm�nyt, el�m var�zsolta az Anti-krisztust, aki t�ncolt �s �nekelt, valahogy �gy:
A 10. oldal: „�n, �n, �n vagyok az igazi, nem �! Nem �l, �s nem is fog �lni! Nem t�mad fel, nem t�mad fel! Elrothadt ott lenn, a kopors�ban, elrothadt mint egy utols� f�reg!” (1) Szolovjov Antikrisztusa is �gy �nekel.
„L�tod, hogy t�ncol, �r�mk�dik ez a debilla. Nem vagyok b�szke r�, hogy az �n teremtm�nyem. Hagyj�n, hogy Isten ellen l�zad, de sokszor �gy l�tom, ellenem is fordul a pimasz. Nem b�zom benne. K�l�nben is: emberben csak az Isten b�zik. � tudja, mi�rt. L�tod, ez�rt kell felboncolnod. Amit megismer�nk, az megmarad. K�l�nben se fanyalogj, hisz’ a lelke m�r elt�vozott. Al�sz�llt a Pokolba. H�rom nap, h�rom napunk van, hogy megismerj�k a testet, a Testet amit �n sem ismerek. V�g�l meg be kell balzsamoznunk, hogy megmaradjon �r�kk�, mint a nagy f�ra�k�. (...) M�g egyszer mondom, mindent meg-ismerhetsz �ltalam. A f�ldi �s �gi vil�gok legtitkosabb tud�saiba beavathatlak. K�l�nben nem lep�dt�l meg, amikor a m�lt �vben a legtitkosabb f�ldi rend nagymestere lett�l? R�ad�sul minden el�zm�ny n�lk�l, hiszen te nem vagy arisztokrata. B�r a szent v�r, a d�vidi benned is m�k�dik.”

Megtudhattuk, hogy az �rd�g minden f�ldi tud�s atyja. Illetve, hogy a tisztelet nem t�bb, mint f�lelem a magasabb megismer�st�l. Aki teh�t v�llalja a tiszteletlens�g kock�zat�t, a g�tl�stalan pimaszs�got; �rd�ge r�v�n egyre rejtettebb titkok tud�s�ba nyerhet beavat�st, vagyis egyre magasabb gar�dicsokra h�ghat, s�t ak�r m�g a nagymesteri rangot is elnyerheti, noha igaz�b�l nem arisztokrata. Kider�l az is, hogy a fest� Leonardo da Vinci ereiben szint�n a szent d�vidi v�r cs�rgedez, - ami ellentmond�sban �ll az el�bbi �ll�t�ssal, tekintve, hogy D�vid a zsid�k kir�lya (teh�t a legmagasabb sz�rmaz�s� arisztokrata) volt.

2.2. Az emberi test temploma

A 11. oldal: „�jf�lkor egy sz�z anya l�trehozza ezt a f�nyl� �gitestet; e csod�s pillanatban Istent fiv�r�nknek h�vjuk.” (2) Fulcanellin�l is megtal�lhat� sz�veg.
A 12. oldal: „Az igazi boncol�shoz meg kell fejteni, hogyan tagoz�dik az emberi test a vil�g sz�vet�be, hogyan felel meg, hogyan r�sze annak. Sokan foglalkoztak m�r ezzel. Az ember test�ben �shonos, szellem�ben hontalan a F�ld�n. Hogyan lehetne kib�k�teni ezt a kett�ss�get, azt hiszem, ez a k�rd�s. Vannak, akik �gy pr�b�lkoznak, hogy szellemiv� emelik a testet. Templomnak k�pzelik, annyira, hogy mint�j�ra �p�tik Istennek a templomot.”

Zelnik-Mefiszt� itt a legcsod�latosabb bibliai-t�rt�nelmi esem�nyre utal; ti. arra, amikor Sz�z M�ria kar�csonykor a betlehemi ist�ll�ban vil�gra hozza a f�nyl� �gitestet, J�zust, az Isten Fi�t. A Gonosz arra c�loz, mintha � egyenrang� testv�re, ‘fiv�re’ lenne J�zusnak, ak�rcsak K�in �belnek. Ha m�sutt (Fulcanellin�l) is megtal�lhat� ez a sz�veg; ez csak arra bizony�t�k, hogy a S�t�n t�bb ir�nyban t�mad egyszerre. Az ember persze, hogy �shonos a F�ld�n, hiszen test�t a folyamatos teremt�s r�szek�nt a f�ldi evol�ci� fejlesztette ki. A hontalans�g igaz ugyan, de nem a szellemre, mert az ember nem szellem (mint a S�t�n), hanem a f�ldi test �s az isteni l�lek ideiglenes egys�ge, amely �r�kk� �s v�glegess� csak a felt�mad�s (�dv�z�l�s) ut�n v�lik. Leonardo is - az �rd�g csapd�j�ba esve - azt hiszi, hogy a test felboncol�sa �tj�n a nyom�ra lehet bukkanni a szellemnek, vagy a halhatatlan l�leknek. J� el�re tudni lehet, hogy a szik�j�vel nem fog tal�lni semmit. A testnek „szellemiv� emel�se” nem teljesen eredm�nytelen pr�b�lkoz�s; - a S�t�n haszn�l olyan tr�kk�ket (az asztr�ltest, az aura manipul�l�sa, az �rd�g �ltali megsz�llotts�g, a megk�s�rt�s, a megsz�lal�s m�diumok hangj�n, hipn�zis, telekin�zis, teleport�l�s �s telep�tia, szellemid�z�s, asztal-t�ncoltat�s, k�s�rtetek, boszork�nys�g, var�zslat, stb.), amelyek r�v�n a test l�tsz�lag vagy val�j�ban a szellem (ti. a S�t�n) szf�r�j�ba ‘emelkedik’; �m ezek a k�s�rletek mind Isten akarata ellen val�k, ez�rt cseppet sem visznek k�zelebb az �r�kk�val�s�ghoz. Nem csoda, ha a szabadk�m�ves nagymester Leonardo g�nyolja azokat, akik az emberi testet ‘templomnak’ tekintik. Mivel a szabadk�m�vesek nem �rtik, �s nem fogadj�k el a l�lek halhatatlans�g�r�l s �dv�z�l�s�r�l sz�l� hit-t�telt; ink�bb templomokat �p�tenek k�b�l, azokat aj�nlva az �r�kk�-val�s�gnak, - az emberi lelkeket pedig taktikai c�lokra haszn�lj�k fel szem�lyis�gkibontakoztat�s jelsz�val, a Mennyorsz�g helyett egy f�ldi kir�lys�got pr�b�lva fel�p�teni. Az emberben a hitetlen Leonardo �ltal feszegetett kett�ss�g - f�ldi test �s isteni l�lek - Istent�l ered, �gy azt csak Isten k�pes feloldani a b�n�k bocs�nata, a testnek felt�mad�sa �s az ember �dv�z�l�se �ltal, amikor is a megtisztult l�lek �s a felt�madt (�tl�nyeg�lt) test majd v�gleg egym�sra tal�lnak, �r�k boldogs�gban. Ez�rt Isten val�di temploma az ember, - mert minden emberi testben (szem�lyis�gben) Isten egy-egy l�lek-darabk�ja lakik. A k�templomok ‘�nc�l�’ �p�tkez�se helyett is ink�bb egym�sban �s egym�s�rt kellene Isten otthon�t fel�p�ten�nk, hogy j�l �rezhesse mag�t benn�nk, hiszen Isten a lelk�nkben lakozik, s nem a k�vekben.

2.3. A k�templomok �s Agartha

A templomosok (templar, templ�rius, stb.) nev�kben hordozz�k val�s k�t�d�s�ket. Egyr�szt az�ltal, hogy a szentf�ldi keresztes hadj�ratok sor�n a Kr.u. 70-ben, Titus r�mai seregei �ltal elpuszt�tott jeruzs�lemi templomban kerest�k a Szent Gr�lt, m�sr�szt mert a porig lerombolt templomot leg�jabban �rhaj�s lesz�ll�p�ly�nak k�v�nj�k �jj��p�teni, a t�zes szek�ren (v�.: Ez�kiel �sz�vets�gi pr�f�ta l�tom�saival; �kori ‘elrep�l�s�vel’, s Ill�s v�rhat� visszat�r�s�vel) meg�rkez� istens�gek (UF�-k?!) landol�sa c�lj�b�l. A templom-�p�t�s a templomos lovagok szent k�teless�ge. A szerz�, a templomos nagymester Zelnik J�zsef az 1998-ban (�kot�j) kiadott „A magyar kult�ra selyem�vezetei” c�met visel� egyik el�z� k�nyv�ben k�l�n fejezetet szentel Makovecz Imre f��p�t�sznek (‘Magyar Agartha’; Makovecz Imre 60. sz�let�snapj�ra), illetve: ”Mi�rt �p�t az ember templomot?” c�mmel - az �p�t�snek. Azt, hogy mi�rt - s f�leg, kinek? - csak kicsit k�s�bb ‘v�laszoln�nk’ meg, - itt �s most ink�bb a ‘hol?’ k�rd�s�t feszegetn�nk kett�s hivatkoz�ssal. Tekintve, hogy a szimbolikus nyelv� jelent�s szerint a templom�p�t�s a p�holy-szervez�s szinonim�ja - k�zenfekv�nek is t�nhet a v�lasz: ‘a f�ld alatt’. Itt hivatkozn�k egyr�szt Jezowski nev� f�h�s�mnek a ‘Nemzet�r’ c�m� hetilapban eddig m�r h�rom epiz�dban meg is jelent kalandjaira; nevezetesen a Nemzetk�zi Barlang�sz Sz�vets�gn�l, s�t a B�kk barlangjaiban tett ‘underground’ l�togat�s�ra. M�sr�szt nyilv�n-val�, hogy a ‘Magyar Agartha’ feleml�t�se egy atavisztikus ut�n�rz�s, amely �si Agartha-legend�nak Erich von D�niken ‘Jelek a kozmosz-b�l’ c�m� k�nyv�ben j�rtunk ut�na: „A k�l�nleges hegyeket mindig is az istenek lak�hely�nek vagy tr�nj�nak tartott�k. P�ldak�nt eml�thet� a Tibet nyugati r�sz�n fekv� szent hegy, Kai Lasa, vagy a babil�niai napistennek, Belnek szentelt hegy, Bagistanus, vagy a Kr�ta szigeti Ida-hegy. �brah�m is a hegycs�csokon tal�lkozott isten�vel, M�zes a S�nai-hegyen kapta a T�zparancsolatot, D�l-Amerik�ban pedig az Andok t�bb hegy�t tartj�k sz�mon ‘isteni hegyk�nt’, - amelyeken az emberek m�s vil�gokb�l sz�rmaz� l�nyekkel tal�lkoztak. Ezen szent hegyekhez szorosan kapcsol�dnak hatalmas m�ret�, f�ld alatti �p�t-m�nyekkel kapcsolatos legend�k. Az ilyen f�ld alatti, egym�ssal is �sszek�ttet�sben �ll� birodalmak m�toszait ‘Agartha’ n�ven foglalt�k �ssze. A sz� a tibeti nyelvb�l sz�rmazik, ahol is val�ban egy hajdani, legend�s, f�ld alatti birodalom neve volt Agartha. Az Agartha k�r�li mendemond�kban, �gy t�nik, m�gis van valami igazs�g. Ismeretes, hogy m�r r�g�ta, a legend�s inka uralkod�, Manco Capac el�tt �llt Peruban egy megalitikus v�ros, melynek a lak�i �gy b�ntak a szikla-t�mb�kkel, mint mi a fa �p�t�kock�val. Amikor Pachacutec, az inka uralkod� (1438-1471) �jra fel�p�tette Cuzc�t, templomok �s palot�k elevenedtek meg egy meg nem �rtett kult�ra megalitikus romjaib�l. �ll�t�lag Virarocha, a teremt�s istene �p�tette �ket, a kult�ra eredeti neve pedig Acacama volt. Az 1950-es puszt�t� f�ldreng�s nyom�n val�ban el�bukkant k�t megalitikus templom. Az egyik csiszolt, z�ld dioritb�l �p�lt, �s csak nyolcvan m�terre �llt Cuzco hajdani f�ter�t�l. A m�sik a r�gi inka szent�ly, Qoerikancha alatt tal�lhat�, mely pedig k�zvetlen�l a mai Santa Doming�-i kolostor alatt fekszik. A spanyol t�rt�net�r�k szerint ebben a szent�lyben arany tr�nokon �ltek inka uralkod�k konzerv�lt m�mi�i, minden helyis�g fal�t arany �s ez�st bor�totta, a csillagtemplomban meg egy hatalmas, arany napkorong �s sok m�s �gitest vil�g�tott a mennyezetr�l. Amikor a spanyolok rabolva �s fosztogatva behozt�k a j�mbor �s b�k�s kereszt�ny vall�st, hihetetlen mennyis�g� nemesf�met �s dr�gak�vet zs�km�nyoltak ugyan, a kincsek legnagyobb r�sze azonban, melyet a conquistadorok eredetileg m�g l�ttak, titokzatos m�don elt�nt a megalitikus id�kb�l val� hatalmas, f�ld alatti labirintusokban. ‘Chinkanas’ a neve ezen labirintusoknak m�g ma is. A mesters�gesen szikl�ba v�gott akn�k �s folyos�k, egym�st keresztezik, kanyarognak, tekerednek, egym�s alatt �s f�l�tt el�gaznak a t�r minden ir�ny�ba. Csak hozz��rt�k mer�sz-kednek le ezekbe a labirintusokba. M�g az inka Garcilaso de la Vega is csak addig mert bemenni, ‘am�g a nap f�nye vil�g�tott’. A modern r�g�szet tud a labirintusok l�t�r�l, de nem tesz semmit a titok fel-fed�se �rdek�ben. N�h�ny hal�los kimenetel� baleset ut�n Cuzco prefektusa befalaztatta a f�ld alatti labirintushoz vezet� ismert be-j�ratot. Egy alkalommal k�t egyetemista di�k hatolt be a f�ld alatti rendszerbe, de n�h�ny kanyarulat �s keresztez�d�s ut�n elt�vedtek. B�tran tov�bbmentek, �s eljutottak a Santo Doming�-i templom al�, ahol hallott�k, amint f�l�tt�k mis�znek. K�ts�gbeesett er�fesz�t�seik ellen�re sem tudt�k felh�vni magukra a figyelmet. Egyik�k a sok kilo-m�teres v�ndorl�s miatti kimer�lts�g�ben meghalt a s�t�t alag�tban. A m�sik egy h�ttel k�s�bb tal�lt egy kivezet� ny�l�st. Egy aranyb�l k�sz�lt kukoricacs�vet tartott a kez�ben - de elm�je megh�borodott. 100 �vvel ezel�tt Howard Vyse ezredes, brit kutat� antik forr�sokr�l tud�s�tott, ‘amelyek szerint az egyiptomi Szfinx alatt titkos kript�k �s egy �ri�si barlangrendszerbe vezet� bej�ratok vannak’. A piramisok alatti birodalomr�l sz�lt a forr�s, amelybe a f�ra�k kor�ban csak a legfels�bb papok rendj�hez tartoz�k l�phettek be. A kapukat m�gikus kulcsok nyitott�k, �s csak a papok tudtak b�nni e m�gikus kulcsokkal an�lk�l, hogy bajuk esett volna. (...) A Szfinx val�ban egy ‘Szez�m, t�rulj!’ lett volna egy m�sik vil�g fel�? A Szfinx volt az egyik kapu Agartha elpusztult kir�lys�g�hoz, vagy a halottask�nyvekb�l ismert titokzatos orsz�ghoz, Amentihez? Az egyik piramis felirata szerint: ‘Az e vil�gba vezet� kapuk csak H�rusznak ny�lnak meg, aki �ket �p�tette �s megalap�totta; � az, aki teremtette, � az, aki �rzi, � az, aki v�di. Sohasem fognak megny�lni azok el�tt, akik nyugaton, keleten, d�len, �szakon, vagy a F�ld k�zep�n �lnek.’ (...) A titkok birodalma, Agartha hat�rai nem korl�toz�dnak D�l-Amerik�ra, vagy Egyiptom-ra. A m�lt sz�zad v�g�n a b�nyat�rsas�gok megpr�b�lt�k �zembe helyezni S�ba kir�lyn�je n�biai aranyb�ny�it. A derekibi b�ny�ban a kutat�k �rdekes felfedez�st tettek. Egy m�ly t�rn�ban olvashatatlan hieroglif�kat tartalmaz� k�falat tal�ltak. A fal felrobbant�sa helyett, ami dinamittal gyerekj�t�k lett volna; a b�nyat�rsas�g betemette a t�rn�t, mivel egy�bk�nt aranyat nem tal�ltak. Az embernek n�ha meg�ll az esze. A r�g�szet akkor m�g gyerekcip�ben j�rt, Szud�n meg rettent�en elmaradott orsz�g volt. �rthet� h�t, ha a b�nyat�rsas�g nem akarta megfizetni egy r�g�szeti projekt k�lts�geit; �rthetetlen viszont, hogy mi�rt temett�k be a t�rn�t. Ma m�r senki sem t�r�dik vele. �gy t�nik, a hajdani kir�lys�g, Agartha n�h�ny r�szlete T�r�k-orsz�gban is megmaradt. A g�r�g mitol�gi�b�l ismerj�k Od�sszeusz bolyong�sait, aki egyik �tj�n egy var�zslatos alvil�gba ker�l, melyet oly val�s�gosan �r le, mintha t�nyleges �lm�ny lett volna az utaz�s. Kis vil�gban �l�nk, egy par�nyi goly�n a v�gtelen Univerzumban. M�r nekil�ttunk Naprendszer�nk kutat�s�nak, de saj�t F�ld�nk�n f�l�nk a lap�tot vagy a buld�zert a megfelel� helyen haszn�lni. Senki nem �s alagutat a piramisok alatt, senki sem mer�szkedik a perui ‘Chinkanas’-ba. Ilyen diszkrepanci�k mellett senki sem tehet �gy, mintha valamennyi f�ldi titok meg lenne oldva. Messze nincsenek megoldva.” S akkor m�g nem besz�lt�nk arr�l, hol b�jk�lhat Arthur kir�ly serege Sk�cia alatt, merre lehet a Walhalla, az alvil�g a sz�rny� Styx-foly�val, s mit rejtenek Atlantisz v�rosai az �ce�n m�ly�n. Vagy, hogy merre van, �s mit rejt a Magyar Agartha; vagy legal�bb tudn�nk, mi lehet a magyar rendszerv�lt�s m�g�tt �s alatt. Csak a locsog� fel-sz�nt vakargatjuk, vagy nyaldossuk; s egy egyszer�, botcsin�lta b�r�n� m�g azt sem tudja, merre van a Selyemgomboly�t�. Fogalmunk sincs, mi lehet a V�rhegy, a Budai V�r, a B�kk �s a Bakony, vagy a f�v�rosi metr� alatt - a hadsereg, a politikai elit s a milli�rdosok bunkereiben. Saj�t h�zunkt�ja helyett a nagyvil�g �s a r�gm�lt szennyes�be t�runk; m�g saj�t kazamat�ink is kopony�val, l�bsz�rcsontokkal vannak tele.   
Nos, n�zz�k, mi lehet a templomok alatt, a f�ld m�h�ben!