2.4. �ldom�s �s rendszerv�lt�s

A 13. oldal: „Ti azt hiszitek, hogy a Szerz�d�s a Rosszal vagy a J�val, te�tr�lis keretek k�z�tt �s egy pokoli vagy �nnepi pillanatban megy v�gbe. Nem, a szerz�d�s �ltal�ban hossz�, lass� emelked�s vagy s�llyed�s. Hajsz�lereken hatol be az �letetekbe, �szrev�tlen�l �s k�ny�rtelen�l, mik�zben ti �nfeledten rabs�gr�l �s szabads�gr�l besz�ltek. Csak egy dolog menthet meg benneteket, de azt nem �n fogom nektek megmondani. (...) T�ged okosabbnak tartottalak ann�l, hogy elhidd azokat az infantilis boh�zatokat, ahol elk�pedve szeml�li a p�rn�p, hogy valaki egy dr�mai pillanatban elhat�rozza, holnapt�l gonosz lesz vagy hogy �ldom�st iszik Mefiszt�val. Ezek a sz�nk�pek csup�n arr�l sz�lnak, hogy a polg�r h�trad�lve megnyugtassa mag�t: � ilyen ronda nagy alkut nem k�t�tt, teh�t � v�g�l is j�. L�tod, ebben a pillanatban m�r s�llyed is, - jobban mondva: hozz�m emelkedik.”
A 14. oldal: „Ennek az al��r�s-�gynek ut�nan�zek, mert az�rt nem szeretn�m, ha olyasmiben venn�k r�szt, ami nem tudatosult. Nem szeretn�k �gy j�rni, mint a polg�rok a politik�val. �gy v�lve, hogy legy�zt�k az el�z� hatalmi szerkezetet, nem veszik �szre, hogy a metafizika �rd�ge m�r rohan is vel�k ugyanabba az ir�nyba. P�ld�ul a Polg�r k�pes �gy hitetlen �s ateista lenni, hogy a hatalma meg�rz�se �rdek�ben hitre �s vall�sra sz�l�t fel. (...) Az any�m a hal�los �gy�n fek�dt, de �n m�g mindig felfirk�ltam a napl�mba, h�ny fill�rt k�lt�ttem r�. (...) Tal�n miatta lettem, ahogy ez a j�lf�s�lt �rd�g mondja, a Rend nagymestere. Mindig azt hittem, hogy saj�t megker�lhetetlen zsenialit�somnak k�sz�nhet�, �s most kider�l, hogy a d�vidi v�rvonal volt a d�nt�. V�gre kider�l, hogy az ember csak saj�t esze ok�n m�g igazi �sszeesk�v� sem lehet.”

Zelnik J�zsef - aki a p�rbesz�d mindk�t r�sztvev�j�nek mondand�j�t fogalmazta - el�szeretettel adja a saj�t n�zeteit, v�lem�ny�t Leonardo sz�j�ba. Az el�z� id�zet m�r csak amiatt is k�l�n�sen �rdekes, hiszen a rejtjeles, szimbolikus (k�dolt) kifejez�s ragyog� lehet�s�g, k�s�rt�s arra, hogy aktu�lis politikai �ll�sfoglal�s�t is kifejthesse. Zelnik ki is haszn�lja az alkalmat; ann�l is ink�bb, mert �gybuzg� indulatok f�tik. Az al�h�zott sorok igaz�b�l a k�vetkez�t jelentik: Magyarorsz�g na�v polg�rai azt hitt�k, hogy ‘legy�zt�k’ a diktat�rikus berendezked�st; a rendszerv�lt�st (1990.) k�vet�en v�gre akad�lytalanul kivir�gozhat a liber�lis polg�ri demokr�cia. (Megjegyz�sem: k�zismert t�ny, hogy a ‘polg�rok’ nem gy�zhettek le semmilyen ‘el�z� hatalmi szerkezetet’, mert amennyiben t�megesen l�teztek volna, akkor sem lett volna erre lehet�s�g�k. A ‘rendszerv�lt�st’ nem a t�megek, nem a polg�rok, ha-nem egy sz�k k�r� (z�mmel reform-kommunista) elit hajtotta v�gre - mintegy a vezet� vil�ghatalmak ‘utas�t�s�ra’, k�lf�ldi �s belf�ldi �gy-n�k�k szorgos k�zrem�k�d�s�vel. Magyarorsz�g rendszerv�lt� v�neit kijel�lt�k, fiataljait pedig c�lzatosan kinevelt�k.) De nem �gy lett! ‘A metafizika �rd�ge m�ris rohan vel�nk - ugyanabba az ir�nyba’! Ami azt jelenti vir�gnyelven, hogy a 45 �ves monolitikus baloldali rezsim ut�n most hol jobboldali, hol baloldali ‘egyeduralom’ k�vetkezik, de a diktat�ra (demokrat�ra) folytat�dik tov�bb, zavartalanul. Tudnunk kell, hogy az 1998-2002. k�z�tti politikai ciklusban Zelnik J�zsef �s Orb�n Viktor szem�lyes viszonya (politikai okokb�l) fesz�lt volt, s az is maradt. (Joggal mer�l fel a k�rd�s: hogyan alakulhat ki b�rmilyen, pl�ne fesz�lt politikai viszony a Magyar Kult�r�lis Sz�vets�g eln�ke �s a regn�l� minisztereln�k k�z�tt? A v�laszt az olvas�ra b�zom.) Az Orb�n Viktor minisztereln�k szem�lyis�g�t �vez� legend�riumb�l kb. 6-8 �ve ‘ismeretes’, hogy - feltehet�leg oxfordi tanulm�nyai idej�ben - bel�pett a R�zsakeresztes Rendbe s a Sk�t R�tus szerint rangban m�r 1997-ben el�rte a harmincadik fokozatot. Zelnik J�zsef pedig - amint ez b�szk�lked� hangv�tellel 2-3 �vvel ezel�tt az �j Ember hetilapban  megjelent, egy vele k�sz�tett interj� keret�ben - a Templomos Lovag-rend nagymestere; oly’ magas rangban, amellyel eg�sz Eur�p�ban is csak tizenketten dicsekedhetnek. Zelnik - mintegy magyar�zkod�sul - azt is megeml�tette, hogy ez az egyetlen templomos rend, amelyet m�g a r�mai p�pa is hivatalosan elismer. Ezen el�zm�nyek ismeret�ben m�r �rtelmezhetj�k az id�zett mondatot: „a Polg�r k�pes �gy hitetlen �s ateista lenni, hogy a hatalma meg�rz�se �rdek�ben hitre �s vall�sra sz�l�t fel.” A ‘polg�r’ sz�t nagy kezd�bet�vel �rtam; tekintve, hogy m�sk�pp a mondat �rtelmetlen. A ‘Polg�r’, a F�polg�r, az Els� Polg�r term�szetesen Orb�n Viktor! Ide k�v�nkozik m�g, hogy a jelen k�nyv szerz�je, Zelnik J�zsef nagymester az id�zett sorokat kb. 2003. tavasz�n, id�ben nem sokkal az eml�kezetes ‘orsz�g-l�z�t�’ Orb�n-besz�dek elhangz�sa ut�n vethette pap�rra. Vagyis leford�tva: a Polg�r val�j�ban hitetlen �s ateista (ha valakinek, �gy Zelniknek bizony�t�kai is lehetnek erre!), de hatalma meg�rz�se �rdek�ben m�g att�l sem riad vissza, hogy hitre �s vall�sra sz�l�tsa fel orsz�ga lakoss�g�t, szavaz� polg�rait, vagyis a j�hiszem� emberek m�ly vall�soss�g�ra apell�lna, manipulat�v sz�nd�kkal, hogy �jrav�lasztassa mag�t. A kettej�k k�zti fesz�lts�g pedig abb�l ad�dhat, hogy a R�zsakeresztes Rend mindig is �sibbnek tartotta mag�t mind a Templomos Lovagrendn�l, mind az Angol Nagyp�holyn�l - b�szk�n vallja, hogy a r�zsakeresztesek az �si titkok val�di �s egyed�li �rz�i! -, teh�t �rtelemszer�en nem ismerhette �s nem is ismerte el a templomosok szellemi f�l�ny�t (utas�t�si jog�t?) �nmaga felett. �jb�l csak felmer�l az arisztokratikus d�vidi v�rvonal fontoss�ga; - m�rmint abban a tekintetben, hogy val�sz�n�leg ‘�ssze-esk�v�nek is sz�letni kell’; s nem el�g, ha valaki ‘saj�t zsenialit�sa’ ok�n l�p be szabadk�m�vesnek. (Leonardo keserg� kifakad�sa n�mi ellentmond�sban ‘volna’ Orb�n Viktor el�rt magas rangj�val, hiszen a sz�rmaz�sa a legkev�sb� sem tekinthet� arisztokratikusnak. Az �ssze-esk�v�s elvileg megt�rt�nhetett ak�r a Bib�-koll�giumban, ak�r az el-h�res�lt - Orb�n, K�v�r, �der - triumvir�tusban, ak�r az oxfordi di�k-k�rben, vagy a b�tor rendszerv�lt� ifjak p�rtj�ban, a Fideszben is.) A d�vidi v�rvonal - mint majd l�tni fogjuk - a vil�gpolitika, a vil�g�llam szervez�d�se szempontj�b�l kulcsfontoss�g�, szakr�lis jelent�s�g�, de a Magyarorsz�gon kialakul� ‘kultusza’ m�r ink�bb csak szimbolikus �rtelm�. Ennek jegy�ben nem lehet teljes v�letlennek tekinteni, hogy a m�r eml�tett el�z� Zelnik-k�nyvben egy fejezet c�me „D�vid Katalin laud�ci�ja”; aminthogy a kir�lycsin�l�k ‘telital�lata’ D�vid Ibolya, s�t, leg�jabban Kov�cs D�vid kiv�laszt�sa is. Nomen est omen.          
 3. A beavatottak v�detts�ge

3.1. Evil�gi �s t�lvil�gi k�ldet�s

A 20. oldal: „Att�l nem vacogsz, hogy ennek tized��rt is, amit te csin�lsz, m�sokat eretnekk�nt meg�getn�nek? Nem �lm�lkodt�l, milyen k�nnyed�n kij�hett�l a b�rt�nb�l, amikor homoszexualit�ssal v�doltak? (...) Milyen ok kell ahhoz, hogy valakit el�t�ljenek? A mindenkori hatalom mindig tal�l okot. Igazs�gszolg�ltat�sra �s jogszolg�ltat�sra csak egy�gy�ek apell�lnak. Ha valaki a hatalmak �tj�ba �ll, nem menti meg semmi. (...) Amit te szerencs�nek v�lsz, az a v�detts�g. Van vil�gi �s t�lvil�gi v�detts�g. A vil�gi p�ld�ul az, ha egy csal�d az assz�r keresked� hercegekt�l eredve a velencei d�zs�kon �t, lombard arisztokratas�gon kereszt�l az angol kir�lyi h�zig egy sz�rmaz�si vonalon elpuszt�thatatlan. �s van a te eseted, a beavatott v�detts�ge. Ez�rt engedhetsz meg mindent magadnak. (...) Ki van az ‘Utols� vacsora’-k�peden Krisztus mellett, �s Keresztel� Szent J�nos mi�rt f�rfi-n�, s mi az az isten-k�s�rt� mosoly, mikor felfel� mutat az ujjaival.”       

Megtudtuk, hogy a kiv�teles �szbeli k�pess�gek (a zsenialit�s) r�v�n m�gis csak el�rhet� - ha m�s nem, legal�bb - egyfajta ‘beavatotts�gi v�detts�g’, ami a kit�ntetett v�rvonal (�rtsd: ‘kir�lyi csal�dok’) jeles lesz�rmazottjainak ‘kv�zi hivatalb�l’ kij�r. Ha kicsit zavarosan teszi is, de Zelnik-Mefiszt� itt a titokzatos gnosztikus tud�sra, a j�zusi v�rvonalra c�loz, m�g ha hom�lyos utal�s form�j�ban is. Az eml�tett festm�nyen J�zus mellett M�ria-Magdal�na �s Arimateai J�zsef �l, - ut�bbi a templomos legenda szerint ‘szabadk�m�ves’, akit hat�rozott k�ldet�se k�t�tte J�zushoz. Mint majd l�tni s �rteni fogjuk...   

3.2. A fejkultusz gy�kerei

A 22. oldal: „Tudod, mit jelent a Golgota sz�? Ar�m nyelven, ahogy Krisztus is besz�lt, a gulg�let-gulg�ta sz� jelent�se koponya. Az�rt kapta ezt az elnevez�st, mert ezen a k�s�bb elh�res�lt hegyen temett�k el az els� embert, �d�mot. Ez�rt mondta az �ncsonk�t� Origen�sz, hogy J�zus v�re �d�m kopony�j�ra hullt, mikor hal�lakor megrepedtek a szikl�k. Innen m�r k�nnyen kital�lhatod, ki a koponyavir�g, �s hogy a fejkultusz milyen m�ly r�tegeit birizg�lja az emberi szimb�lumt�rt�netnek, �d�mt�l a szabadk�m�ves beavat�si r�tusok f�lelmes kopony�j�ig.”  (Leonardo a napl�nak: „Mefiszt� = hazugs�gsz�l�.”)
A 26. oldal: „Szal�me �gy rendelte meg Her�dest�l Keresztel� Szent J�nos fej�t, �s a kegyetlen Her�des ezt a nagy dolgot remegve teljes�tette. Tudta, mekkora jelent�s�ge van a zsid�kn�l a fejkultusznak, �s �, a nem zsid� - atyja idomeus, anyja nabateus volt - rettegve avatkozott bele a zsid�k misztikus titkaikba.”
„�llj, mindig megd�bbent, hogy ti, f�ldiek milyen szerelmetes k�jjel mozogtok a szellemi titkok birodalm�ban. Sosem volt, �s sosem lehet� szimb�lumokat kre�ltok. Szerintem m�g az �reg (Isten) is csod�lkozik agyatok le�ll�thatatlan gondolati burj�nz�s�n. A f�ldi veget�ci� (...) elt�rp�l a mindens�get p�szt�z� agyatok lelem�nyesen beteges, m�skor viszont krist�lytiszta tobz�d�sa m�g�tt. Agyatok teljes�tm�ny�vel v�lhet�en minket, l�zad� angyalokat akart az �r megal�zni!”
A 28. oldal: „J� lenne tudni p�ld�ul, mi az igazs�g az �sb�n (az eredeti b�n) �gy�ben. Mintha az ember abban mell�kszerepl� lett volna. F�leg, ha igaz, ti bukott angyalok tiportatok bele az Isten vir�goskertj�be, a Paradicsomba, mert elh�ltatok a f�ldi asszonyokkal. Nem ett�l a tett�l (a kozmikus v�rfert�z�st�l) zavarodott meg az emberi agy? Az ember, aki addig csak a mindens�g egy�gy� kis vir�ga volt.” - „Nem volt semmilyen elh�l�s. Ezt is ti tal�lt�tok ki, hogy f�lkapaszkodjatok az angyali rokons�gba. A val�s�g az, hogy elkezdt�tek egy-m�st enni, egym�s agy�t enni, �s ett�l az agykannibalizmust�l belobbant az agyatok.” - „Zseni�lis, mivel s�t�ni az �tlet. Egyszerre v�g a m�lt �s a j�v� fel�. Egy racion�lis magyar�zattal elfed minden gyan�s beavatkoz�st, �s el�vezet egy �jabb �rd�gi cs�b�t�st: ha m�g okosabbak akartok lenni, ak�r olyanok, mint az Isten, akkor fogyassz�tok egym�s agy�t. Lehet hagym�san, mint a v�rt, vagy a gourmandoknak szarvasgomb�val, �s ki is lehet r�ntani. S�t, egy rejtett ‘b�ke-�zenet’ is benne sejlik: ne egym�st egy�tek, el�g, ha egym�s agy�t fogyasztj�tok. Veget�ri�nus ember agya tiszt�bb, t�bbet �r. Nem fogyasztott mosl�kot.” 

3.3. A hal�lfejes rend

Kieg�sz�t� okul�sul r�vid bet�t-id�zet k�vetkezik Jim Marrs: ‘Titkos uralom’ c�m� hivatkozott k�nyv�b�l, „A Hal�lfejes Rend” alc�mmel: „A Hal�lfejes Rend (Order of Skull and Bones - sz� szerint ford�tva: a Koponya �s Csontok Rendje) egy szupertitkos testv�ris�gi rend, mely kiz�r�lag a Yale Egyetemen tal�lhat� meg. Elk�peszt� mennyis�g� korm�nytisztvisel�t adott Amerik�nak, akik egyt�l-egyig a testv�reik globalista c�ljait szolg�lt�k m�s titkos szervez�d�sekben. (...) Sutton �s m�sok is azt �ll�tj�k, hogy ez a titkos t�rsas�g egy kor�bbi n�met titkos szervezet amerikai r�szlege. A csoportot k�l�nf�le neveken is eml�tik: ‘322-es R�szleg’, ‘A Hal�l Testv�ris�ge’, ‘A Rend’; azonban a legismertebb neve: ‘Hal�lfej’. A Rend amerikai r�szleg�t William Huntington Russell t�bornok �s Alpfonso Taft alap�totta meg a Yale Egyetemen 1832-ben. Taft 1876-ban had�gyminiszter, majd igazs�g-�gyminiszter, k�s�bb oroszorsz�gi nagyk�vet lett. Az � fia volt az a William Howard Taft, aki az Egyes�lt �llamok eln�kek�nt �s a Leg-fels�bb B�r�s�g eln�kek�nt is szolg�lt. Russell a connecticuti t�rv�ny-hoz�s tagja lett. Az � csal�dja �llt a Russell and Company c�g k�z�p-pontj�ban, mely Boston legnemesebb ‘k�kv�r�’ csal�djainak kez�ben volt, akik a rabszolga-kereskedelemb�l, majd az �pium-csemp�szetb�l gazdagodtak meg a XIX. sz�zad elej�n. T�bb kutat� a fenti dicstelen m�lttal magyar�zza, hogy ‘A Rend’ a kal�zok jelk�p�t tette meg a jel-v�ny�nek: a hal�lfejet; - a kopony�t, az alatta keresztben elhelyezett l�bsz�rcsontokkal. Ezt a jelk�pet eredetileg a r�gi templomos lovagok haszn�lt�k z�szl�ikon. Sutton szerint ‘A Rendet’ m�g Russell hozta �t N�metorsz�gb�l a Yale-re. (...) Egy r�pirat, mely ‘A Hal�lfejes Rend’ egyetemi f�hadisz�ll�s�n (a ‘S�rkamr�’-ban) egy riv�lis titkos t�rsas�g �ltal 1876-ban lefolytatott vizsg�lat r�szleteit �rta le, a k�vetkez�ket �ll�totta: ‘Alap�t�ja (Russell) egyetemi �vei alatt N�metorsz�gban j�rt, �s szoros bar�ts�got k�t�tt egy n�met t�rsas�g vezet� tagj�val. Ezut�n az egyetemre m�r azzal a felhatalmaz�ssal t�rt vissza, hogy itt is l�tre-hozzon egy r�szleget. �gy j�tt l�tre a ‘Hal�lfej’. A hivatkozott titkos n�met t�rsas�g val�sz�n�leg nem m�s volt, mint a h�rhedt �s rejt�lyes ‘Illumin�tusok’. (...) A Rend hivatalos hal�lfej-jelv�nye volt ugyanis az Illumin�tusok hivatalos jelk�pe is. Ecke egyenesen azt �ll�totta: ‘A Rend’ teh�t nem m�s, mint az ‘Illumin�tusok’ �lruh�ban. A beavat�si szertart�s jelk�prendszere legal�bbis szabadk�m�vesekkel val� k�zeli kapcsolatra l�tszik utalni. (...) Sutton feljegyezte, hogy a Hal�lfejes Rend akt�v tags�g�t egy k�r�lbel�l 20-30 csal�db�l �ll� mag adja. (...) (Whitney, Lord, Phelps, Wadsworth, Allen, Bundy, Adams; - Rocke-feller, Harriman, Payne, Davison, stb.) Ezek a csal�dok az �vil�gb�l hozott �r�ks�g�ket, v�rvonalukat akarj�k meg�rizni. El�re elrendezett h�zass�gokat k�ttetnek gyermekeikkel, hogy ‘meg�vj�k, nemes�ts�k’ a kv�zi-k�kv�r�ek vonalait, akik �r�kl�tt vagyonukat �s hatalmukat a k�b�t�szer-csemp�szetnek, rabszolga-keresked�snek s a j�l eltervezett h�zass�goknak k�sz�nhetik. Ezek az �sszekeveredett csal�dok seg�tik �s t�mogatj�k egym�st a p�nz�gyi, politikai s genetikai hatalom meg-szerz�s��rt folytatott k�zdelemben. (...) Sz�mos nagy nevet k�thet�nk a Hal�lfejes Rendhez, p�ld�ul Low, Forbes, Coolidge, Delano, Taft, Stimson, stb. A k�zelm�lt befoly�sos tagjai k�zt van George Bush volt eln�k is. (...) Tarpley �s Chaitkin �gy l�tta, hogy ez az eg�sz nem holmi di�kklub: ‘A sz�zad borzalmainak hossz� list�j�b�l igen sokat k�sz�nhet�nk a tehet�s angolbar�t amerikai csal�doknak, melyek �tvett�k a Hal�lfejes T�rsas�g felett az ir�ny�t�st, �s kv�zi politikai toborz�irodak�nt haszn�lj�k. F�leg a Harriman, Whitney, Vanderbilt, Rockefeller csal�dokr�l van sz�, - meg �gyv�djeikr�l: a Lordokr�l, a Taftokr�l �s Bundykr�l.’ M�s kutat�k szerint a Hal�lfejes Rend az �j Vil�grend hatalmi k�zpontja. A szervezetet egyesek a K�lkapcsolatok Tan�cs�ba (CFR), a Bilderbergbe �s a Trilater�lis Bizotts�gba vezet� �tnak nevezt�k. (...) Az 1980-as eln�kv�laszt�sok idej�n a felsz�nre ker�ltek ‘A Rendet’ �vez� ellentmond�sok. Lyndon H. LaRouche, az amerikai Munk�sp�rt (Labour Party) kor�bbi eln�ke t�madta George Bush republik�nus eln�kjel�ltet A Rend-hez f�z�d� kapcsolata miatt: ‘A Hal�lfejes Rend nem csup�n egy di�kt�rsas�g, nem is csak valami k�l�nleges �regdi�kok klubja a hozz� tartoz� halandzs�val. Ez egy nagyon komoly, nagyon elsz�nt kultusz-szer� �sszeesk�v�s az USA alkotm�nya ellen. Ak�rcsak a Cambridge-i Apostolok eset�ben, �gy a Hal�lfejes Rend beavatottja is eg�sz �let�re a brit titkos h�rszerz�s el-k�telezett �gyn�ke lesz.’ (...) Az int�zm�nyi r�szv�nyesekr�l elv�gzett egyik legalaposabb vizsg�lat jelent�se kimutatta: ‘A gazdas�gban a p�nz�gyi int�zetek domin�lnak; - s ezek mind a Morgan-Rockefeller komplexum r�sz�t k�pezik, kiterjedt kapcsolati rendszeren kereszt�l fon�dtak �ssze vele.’ (...)  Gibson szerint: ‘A Morgan-c�g k�l�nb�z� igazgat�tan�csi tagjai az USA 100 legnagyobb v�llalata k�z�l 31-nek az igazgat�tan�cs�ban benne voltak.’ (...) Ez az �tfed�s a 100 leg-nagyobb v�llalat k�z�tt igen s�r� sz�v�s� kapcsolatrendszert jelent, amit csak meger�s�tenek a z�rtk�r� klubokon, k�z�s iskolai h�tt�ren, h�zass�gokon, valamint a K�lkapcsolatok Tan�cs�ban, a Hal�lfejes Rendben, a Trilater�lis Bizotts�gban �s az �zleti Tan�csban bet�lt�tt tags�gon kereszt�l fenn�ll� gyakori k�t�d�sek.’ (...) Csak�gy, mint m�s titkos t�rsas�gok eset�ben is, sok az �rulkod� kapcsol�d�si pont a Hal�lfejes Rend �s a CIA k�z�tt. (...) A Yale minden m�s egyetemn�l jobban r�nyomta b�lyeg�t a K�zponti H�rszerz� Szolg�latra. A CIA-nek szinte olyan hangulata van, mint egy oszt�lytal�lkoz�nak.”
Ennyit arr�l: mit is jelent manaps�g ‘a fejkultusz’, illetve a v�rs�gi kapcsolat, s az egy�b �sszefon�d�s a vil�g p�nz-oligarchi�j�ban, az arisztokr�ci�ban, a titkos t�rsas�gokban �s a titkos szolg�latokban; �s persze azok k�z�tt, vagyis a hatalom-gyakorl�s minden szf�r�j�ban...    

3.4. A fejmot�vum: a beavatottak sorozata

A 30-34. oldal: „A v�g�n �gy egym�sba folynak itt a zavaros �lmok, hogy nem tudom, �n �lmodlak-e t�ged, vagy te engem, vagy mindkett�nket Krisztus a pokolban, ahov� �ppen most sz�llott al� kell� riadalmat okozva. H�rom napra. H�rom napom van, hogy m�g � a poklot j�rja, �n j�rhatom szabadon a F�ldet. A F�ld v�delem n�lk�l van, mint er�ter�t�l megfosztott, sodr�d� �rhaj�. A F�ld egyed�l van, h�rom napig templom n�lk�l. Most nem haszn�l az ima, nem m�k�dik az �ldozat. Most eny�m lehet. Csak hol ragadjam meg? Nincs m�s megold�s, csak ez a Test itt, a S�rban, �s amit mondott, hogy rombold le ezt a templomot, �s h�rom nap alatt �jj��p�tem. Mit sz�m�t nek�nk, id�n k�v�li l�nyeknek az id�? Mi ez a tal�ny? Csapda lesz ez, t�bbsz�r�sen is. Mi�rt is ragaszkodik ehhez a f�ldi testhez? Elm�ll�, elrothad�, elporl� f�ldi testhez, a h�shoz, a csonthoz. Elszabadult agy� k�r�sz-l�nyek sors�hoz. S mi ez a fel-sz�l�t�s, kih�v�s, szinte cs�b�t�s, hogy rombold le. M�g nekem rekl�mozza a rombol�st! Ez csapda a nagy lebont�nak, al�akn�z�nak, sz�tszed�nek, sz�t-szerkeszt�nek. Nekem, aki a Nagy Oldoz� vagyok, aki csak oldozni tud, de k�tni nem. Mindig oldozni, soha �ldozni. Ez csapda. Maga az a h�rom nap. Ez a par�nyi f�ldi id�. Maga az id�be szor�totts�g. Mindig azon csod�lkoztam, az emberek hogy nem �r�lnek bele percnyi l�t�k tudat�ba. Ja, a Megv�lt�s �g�rete, a Nagy M�kony. De �ppen ez�rt vagyok most itt. Egy j� gondolat, egy b�tor tett, �s a Megv�lt�s elmarad. Csak ez a h�rom nap ne lenne, �s ez a fontoskod� toszk�n gazember, aki hol tan�t�k�nt, hol tan�tv�nyk�nt n�z r�m. Lehet, hogy h�zza az id�t. Sejthet ez valamit, mire kell � nekem? Sejthetik-e az emberek, mire kellenek �k nekem?” - „Minket is nagyon foglalkoztat szabad-k�m�ves �vod�nkban, a Prieur� de Sionban, a Bafomet, a nagy fej k�rd�se. Szeg�ny templomosokat ebben az �gyben cserben hagytuk, vagy az is lehet, hogy el�rultuk, ha j�l olvasom titkos iratainkat. B�ng�sz�seim k�zben nemr�giben tal�ltam egy anyagot arr�l, hogy amikor Gerbert de Aurillacot Rheims �rsek�v� szentelt�k, megeskett�k a k�vetkez� t�telekre: (1) Hisz a h�zass�gban. (2) H�st is fogyaszt. (3) A Gonosz nem a Teremt�t�l f�ggetlen l�ny. (4) Nem im�d fejet - titokban. Kimondva, kimondatlanul ez az esk� a bogumil eretneks�g elutas�t�sa. De l�nyegesebb az, hogy ez a Gerbert II. Szilveszterk�nt az ezredfordul� p�p�ja lett, s egy az�ta is titkos nagy alkut k�t�tt a magyarok, a hungarusok kir�ly�val. Az alku l�nyege szerint visszaadja nekik a Kis Pipin �ltal elrabolt koron�jukat, cser�be az�rt, ha Magyarorsz�g mentes lesz a zsid��ld�z�st�l �s befogadja �ket. Az irat szerint egy lev�gott fej volt a birtok�ban, amely tan�csot adott neki. Ez a fej J�nos feje volt, amit Her�des hozott mag�val, amikor D�l-Franciaorsz�gba (!) sz�m�zt�k. Mag�val hozott m�g iratokat is a jeruzs�lemi templomb�l. Ezeket olvasva indultak el a templomos lovagok alap�t�i Jeruzs�lembe, megkeresni a frigyl�d�t.” - „�llj meg, mester, ha ezt te elmondod valakinek, nem az lesz a legnagyobb baj, hogy meg�getnek, hanem hogy h�ly�nek n�znek. Megs�gom neked, hogy ez a ti kicsi, nagyon egy tudati s�k� vil�gotok nincsen felk�sz�lve arra, hogy m�s vil�gokr�l is mes�lj neki. Tal�n majd csak a 2000. �v ut�n. Tal�n. De l�sd, �n tartom az alkut. A fejkultusz atlantiszi hagyat�k a F�ld�n. Egyiptom mentette �t, majd Ehnaton-M�zes a zsid�khoz. Hir�m Abifban (aki a legenda szerint a Salamon-templomban ‘m�rt�rr�’ v�lt els� szabadk�m�ves volt!) testt� is v�lt ez a m�tosz. Majd Languedoc �rizte a titkot, amit azt�n ti, templomosok, jobban mondva ti, a templomosok h�tt�rrendje vittetek tov�bb, amikor Bern�t, a Clairvaux-i megkeresztelte �s krisztusiv� �rta �t (!) a rendet. Mikor azzal a nagyon sz�p F�l�ppel sz�vetkezve el�rult�tok a templomosokat, tov�bbmentett�tek a fejmot�vumot, ami nem m�s, mint a t�rt�nelmetek szerint fel�p�tett, beavatott szem�lyek sorozat�nak okkult �br�zol�sa. Most te vagy a Fej, vagy amit ezoterikusan a fej jelent a F�ld�n. Be kell avatnod a m�ltba �s a j�v�be. Nektek adatik meg, hogy �sszekapcsolj�tok a r�zs�t �s a keresztet. A fejet most v�ltja le az egyes�lt r�zsa �s kereszt, �s R�ma ebbe beleremeg.” -
„Mi az, hogy most �n vagyok a Fej? Lepj�l meg, hogy kimondod: az emberek itt a f�ldi l�tben �gy is hordoz�i lehetnek �gyeknek, hogy k�zben fogalmuk sincs r�luk. Ez megal�z�, hogy nem tudj�k, de teszik.” - „De te tudod.” (Mefiszt�).

3.5. R�zsa �s kereszt

Ebben a r�szben is sok mindent ‘megtudtunk’: a fejkultusz atlantiszi eredet�t�l kezdve a magyarok titkos ‘szentkorona-alkuj�ig’ a p�p�val. Megtudtuk azt is, hogy Leonardo nagymester rendje a Prieur� de Sion egyr�szt a templomosok ‘h�tt�rrendje’ (?!), m�sr�szt hogy ez a ‘Cion B�lcsei’ testv�ri alakulat bizony el�rulta ‘az igazi’ templomosokat. A S�t�n (Mefiszt�) szerint t�rt�nelmi korszakv�lt�s k�vetkezik: a Cion B�lcsei fogj�k �sszekapcsolni a r�zs�t �s a keresztet, az emberis�g t�rt�nelm�nek ‘k�t legfontosabb’ szimb�lum�t. Ez misztikus utal�s lehet a R�zsakeresztes Rend l�trej�tt�re, amely rendr�l - kicsit magyar �sszef�gg�sben - m�r sz�ltam. Megjegyzem: lassank�nt kikerekedik, hogy a szerz� �gy besz�l a r�zs�r�l �s a keresztr�l, mintha azok k�t, egyenrang�, �si alap�tv�ny szimb�lumai lenn�nek. A kereszt persze Krisztus megv�lt� �ldozat�t, �s az �ltala l�trej�tt kereszt�nys�get jel-k�pezi; - a r�zsa pedig a szakr�lis tud�st, a gn�zist, a hallgatni tud�st, s a hallgat�st, vagyis a szabadk�m�vess�get. R�zsa �s kereszt; vagyis b�lcsess�g �s szeretet, illetve a kett� v�rhat� �s rem�lt egyes�l�se, - de miben?! Az eg�sz komplex elk�pzel�s k�s�rtetiesen hasonl�t Isaac Asimov Alap�tv�ny-tril�gi�j�nak alapgondolat�ra, miszerint a nagy tud�s (pszichohist�rikus-matematikus), Hari Sheldon javaslat�ra k�t, egym�sr�l nem tud� alap�tv�nyt hoznak l�tre annak �rdek�ben, hogy j� �rtelemben manipul�lva a j�v�t, jelent�sen ler�vid�ts�k a sz�tesett Galaktikus Birodalom v�ls�g�nak id�szak�t. Csakhogy a t�rt�nelem egyr�szt nem reg�ny, m�sr�szt a kereszt�nys�g s a szabadk�m�vess�g nem egyenrang� isteni - el�bbi az, ut�bbi nem - alap�tv�nyok; akkor sem ha egym�s ‘kieg�sz�t�i’, de akkor sem, ha egym�s ellent�tei vagy ‘ellenfelei’; s�t, legf�k�pp nem, ha ‘semmi k�z�k’ nincs egym�shoz. V�gk�pp megmagyar�zhatatlan; mi lenne az a legnagyobb �sszefog�, fels�bb hatalom - nagyobb Istenn�l? -, amelyben ‘a k�t alap�tv�ny’ (a kereszt�nys�g �s a szabadk�m�vess�g) ‘tal�lkozva’ egybeolvadhatna? Az eddig elmondottakt�l is eltekintve: ilyen k�z�s nevez� - nincs.
Igen; a szabadk�m�vesek olyan �gyet k�pviselnek, amelyhez vagy az ismereteik hi�nyoznak (tags�g), vagy a felhatalmaz�suk (fej). Cinikus megjegyz�s�vel Mefiszt� felvil�gos�tja Leonard�t, hogy a b�ne t�bb az egyszer� tagok�n�l, mert a nagymester j�l tudja, mit is k�pvisel...   

A 39. oldal: „... m�g az �rd�g t�relme is teremhet r�zs�t, vagy legal�bbis r�zsa-keresztet.” M�r a bels� dolgokn�l, a f�lt�rt kopony�n�l j�rtunk, �gy, hogy nem tett�nk k�l�nbs�get az �l� test �s a halott antropometri�ja k�z�tt. - „Mi a l�f... k�l�nbs�g lenne?!” - v�gott k�zbe megint t�relmetlen�l (Mefiszt�).
A 42. oldal: „... kellene a meggy�z�d�s a tud�s �ltal. B�r az is lehet, hogy az igazi tud�s, a gn�zis, nem m�s, mint az azonoss�g a mozdulatlan Istennel, t�l Jahv�n, t�l a Demiurgoszon.” - Leonardo a napl�j�nak: „A beavat�s nem egy misztikus t�rt�net. Benne a papi m�v�szet �s a kir�lyi m�v�szet egyes�l.” (5) Leonardo v�lhet�leg valami ilyesmire gondolt, de ilyen pontosan Moln�r Tam�s, a (katolikus) filoz�fus fejezte ki. T�le id�zem.
Kezd a helyzet s�lyosbodni, hiszen az �rd�g m�r l�alkatr�szeket vesz a sz�j�ra; csak fut�lag eml�tve, hogy el�bb megtudtuk: a r�zsakereszt kialakul�sa Mefiszt� ‘t�relm�nek’ lesz k�sz�nhet�. Arr�l a v�lelemr�l nem is sz�lva, miszerint a gn�zis azonos Istennel, aki mind Jahv�nak (az �sz�vets�g zsid� isten�nek), mind a Demiurgosznak (m�sik nev�n Antikrisztusnak) f�l�tte �ll. Leonard�t�l m�g azt is megtudjuk, hogy a beavat�sban a papi �s a kir�lyi m�v�szet egyes�l. M�r megint a k�t ‘egyenrang� alap�tv�ny’ te�ri�ja! A papok Istent, s a term�szetf�l�tti l�tet szolg�lj�k; - a kir�lyok a f�ldi vil�g, a hatalom let�tem�nyesei. A leghi�bb �br�nd: megpr�b�lni k�z�s nevez�re hozni, egyes�teni �ket.
Egym�s ut�n - a f�ldi ut�n az �gi �let - k�vetkeznek; nem egym�sban.

A 44. oldal: „Egyet�rtett�nk abban, hogy ha az egyh�z, a vall�sos �let nem �jul meg, nincs es�ly, a n�p elvadul. Egy tiszt�t� vall�sos mozgalmat kellene kezdeni R�ma ellen. R�ma ma b�nben fetreng, semmi j� nem v�rhat� onnan. A spanyol Borgi�k ut�n ki�resedett szellemben �s szakralit�sban. �gy n�z ki, mint halott test, amelyen a fejr�l lef�r�szelt�k a k�lv�ri�t. Kiszedt�k az agyat, �resen t�tong. Megjelenik benne a n�gyoszlopos �t�ss�g �res k�s�rtete. A legrejtettebb, a leg-fontosabb f�ldi k�plet �resedett ki. B�rki b�rmivel bet�ltheti.”
A 46. oldal: „Ez egy �j, tiszta mozgalom lesz. Ezt nem csavarod ki, mint R�m�t. Ebben a vil�g k�t legnagyobb, legtiszt�bb szimb�luma fog tal�lkozni, a kereszt �s a r�zsa. Ezt D�rerrel is meg�rtettem. � meg is rajzolta Luther c�mer�t. Benne k�r�l�leli a keresztet a r�zsa.”

�me, az annyira k�v�natos egys�g szabadk�m�ves szimb�luma, D�rer �ltal is megrajzolva: a r�zsakereszt! Ezek szerint a r�zsakeresztess�g ‘lesz’, lenne az �j, tiszta mozgalom, amely v�gleg legy�zi R�m�t. De mi�rt, s f�leg ki�rt is kellene R�m�t legy�zni?! A f�ldi hatalom�rt?