4. Templomosok �s szabadk�m�vesek

4.1. A Sioni Prior�tus �s a H�l�zat

A 48. oldal: „A p�ntek tizenharmadika az�ta lett szerencs�tlen �men, hogy Sz�p F�l�p parancs�ra 1307. okt�ber 13-�n, p�nteken az �sszes megfoghat�, Francia-orsz�gban tart�zkod� templomost letart�ztatt�k.” - „Ebben is volt szerepetek.”
„V�lhet�leg utal�s, hogy a templomos rend m�g�tti titkos szervezetnek (Prieur� de Sion) m�r k�nyelmetlenn� v�lt a f�kevesztett hatalm� rend, amely �gy kezdett m�k�dni, mint egy szupranacion�lis nagyv�llalkoz�s, �s f�l� volt, hogy elszakad  titkos k�ldet�s�t�l, ami�rt l�trej�tt. �n, mint a titkos rend (Prieur� de Sion) tizen-kettedik nagymestere, ismerem, de senkinek el nem mondhatom a d�nt�st, hogy a felfuvalkodott �s v�gs�kig elad�sodott Sz�p F�l�p�t eszk�zk�nt haszn�ltuk az �gyh�z.” - Leonardo a napl�nak: „Mennyit fognak m�g err�l a templomos �gyr�l �sszevissza besz�lni!”
Itt az ideje, hogy kicsit ut�na n�zz�nk: mit takar a h�rhedt Prieur� de Sion, Sion perjeljei, vagyis el�lj�r�i (amelyet Zelnik kv�zi a Cion B�lcseivel azonos�t). David V. Barrett �rja a ‘Titkos T�rsas�gok’ c�m� k�nyv�ben: „Egy �jabb kelet� elm�let a templomosokat �s a szabad-k�m�veseket egy sokkal rejt�zk�d�bb szervezeten kereszt�l k�ti �ssze. Baigent, Leigh �s Lincoln sokat vitatott bestsellere, ‘A szent v�r �s a Szent Gr�l’ az al�bbiakat �rja: „Volt a templomos lovagok m�g�tt egy titkos rend, amely a templomosokat katonai �s adminisztrat�v szerv�kk� tette. Ez a rend, amely v�ltozatos neveken m�k�d�tt, leg-ink�bb Prieur� de Sion-k�nt (‘Sioni Prior�tus’) ismert. A nagy-mesterek sorozata ir�ny�totta, akiknek nev�t megtal�ljuk a nyugati t�rt�nelem �s kult�ra legkiv�l�bbjai k�z�tt. B�r a templomosokat sz�tz�zt�k �s feloszlatt�k 1307 �s 1314 k�z�tt, a Prieur� de Sionnak nem esett b�nt�d�sa.” Michael Howard ‘Az okkult �sszeesk�v�s - a misztikusok, templomosok, szabadk�m�vesek �s az okkult t�rsas�gok titkos t�rt�nete’ c�m� munk�ja sokkal �rtelmesebb, mint az e t�rgy-k�rben �rottak t�bbs�ge. Azon kev�s alkalmakkor, amikor megeml�ti a Prieur� de Siont, k�r�ltekint�en az al�bbiakhoz hasonl�an fogalmaz: „A Prior�tus alap�t�sa �ll�t�lag a gnosztikus adeptusig (az idegen szavak sz�t�ra szerint „valamely vall�s, tan titkaiba beavatott szem�ly vagy tud�s h�ve, tan�tv�nya”), Ormusig vezethet� vissza, aki Kr.u. az els� sz�zadban �lt”; vagy „azt kell hinn�nk, hogy a Sioni Prior�tus el�seg�tette annak az eretneks�gnek az elterjed�s�t, hogy J�zus t�l-�lte a keresztre fesz�t�st.” Lionel Fanthorpe a kev�s sci-fi �r�k k�z� tartozik, akik tagjai valamelyik szent rendnek. � m�g �vatosabb a Prieur� de Sionnal kapcsolatban: „Lehet, hogy a vil�g legr�gebbi, leghatalmasabb, legjelent�kenyebb titkos t�rsas�gainak egyike; de lehet, hogy a templomos lovagok egy bels� csoportj�nak legutols�, t�red�kes nyoma; - vagy lehet egy t�k�letesen �rtatlan, tiszteletre m�lt� �s pr�zai bar�ti t�rsas�g; �s lehet, hogy egy�ltal�n nem is l�teznek.” Tal�n �rdemes megjegyezni, hogy a templomosokr�l sz�l� komolyabb t�rt�nelmi munk�k k�z�l egy sem eml�ti meg a Prieur� de Siont, m�g fut�lag sem. Vezet� szabadk�m�ves szak�rt�k�nt John Hamill az al�bbiakat f�zi ehhez: „Tudom�som szerint a Prieur� de Sionra sehol nem utaltak ‘A Szent V�r �s a Szent Gr�l’ (id�zett m�) megjelen�se el�tt. Bizonyosan mondhatom, hogy a szabadk�m�ves szakirodalomban nincs r�juk utal�s.” Puszt�n az, hogy tudjuk, vagy legal�bbis er�sen gyan�tjuk, hogy az ‘�si’ templomos rendek, r�tusok t�bbs�g�t egy v�gb�l szabt�k a XVIII. sz�zadban, m�g term�szetesen nem jelent egyet azzal, hogy nem lehetett egy nagyon titkos t�rsas�g, amely a templomosok �ta (vagy �ppen Krisztus �ta!) teljesen szem el�l rejtve l�tezik. (...) De tal�n m�g gyanakv�bbaknak kell lenn�nk, ha a Rend nagymestereinek list�i olyan nagys�gokat tartalmaznak, mint: Leonardo da Vinci, Isaac Newton, Victor Hugo �s Claude Debussy.” Ezek ut�n l�ssunk egy m�sik m�rt�kad� id�zetet, Dr�bik J�nos ‘Uzsoraciviliz�ci�’ c�m� munk�j�b�l: „Az ut�bbi id�ben pedig egyre fontosabb szerephez jut a Prieur� de Sion, amely az eur�pai t�rt�nelmi arisztokr�ci�t �s a (kir�lyi) dinaszti�kat t�m�r�ti, hit�k szerint J�zust�l sz�rmaztatott v�rs�gi kapcsolattal �s k�ldet�studattal valamint hatalmi ig�nyekkel (v�.: Meroving-dinasztia). Egyre t�bb kutat� foglalkozik r�szletesen a ‘Black Nobility’, vagyis a ‘Fekete Nemess�g’ t�rt�nelmi szerep�vel, a H�L�ZAT ir�ny�t�s�ban j�tszott  meghat�roz� szerep�vel. Ez a nemess�g Eur�pa leggazdagabb �s leghatalmasabb �si, nemesi csal�djaib�l �ll, akiknek el�dei - t�bbek k�z�tt - olyan it�liai v�ros�llamok abszol�t uralkod�i voltak, mint Velence �s G�nua. K�z�j�k tartoznak a Grosvenorok, a Braganz�k, a Savoyaiak, a Thurn und Taxis-h�z, a Thyssen-Bornemissza-h�z, a Bernadott�k, a Hannoveriek, a Hohenzollernek, az Or�niaiak, a Grimaldik, a Wittelsbachok, az Agnellik, Colonn�k, Pallaviciniek, �s tal�n a legfontosabbak, a Guelphsek, akiknek p�ld�ul egyenes �gi lesz�rmazottja II. Erzs�bet, jelenlegi brit uralkod�. (Tal�n kevesen tudj�k, hogy az Angol Nagyp�holy vezet� nagymestere K�roly, walesi nagyherceg - Charles Windsor -, II. Erzs�bet kir�lyn� fia.) A ‘Fekete Nemess�g’ kiemelked� szerep�t is jelzi, hogy � alap�totta ‘A H�rom-sz�zak Bizotts�g�t’, amely szervezet egyike a H�L�ZAT h�rom leg-fontosabb k�zponti int�zm�ny�nek, �s amely sz�mos titkos t�rsas�got �s m�s tekint�lyes szervezetet (pl.: a R�mai Klubot) ir�ny�t ma is.” A m�r eml�tett ‘Titkos t�rsas�gok’ k�nyv �gy �r (tal�n a H�L�ZAT-r�l?) „Egy �sszeesk�v�s-elm�let” alc�m alatt: „Az 1960-as �vekben a brit minisztereln�k, Harold Wilson sok ellenfel�vel szembe tudott sz�llni, �m a ‘z�richi gn�mokkal’ szemben v�dtelen volt. Ezzel a kifejez�ssel illette azokat a nemzetk�zi bank�rokat �s p�nzembereket, kik szerinte a dolgokat val�j�ban m�k�dtett�k. Megfoghatatlan figur�k voltak; - gyakran egy�ltal�n nem is lehetett azonos�tani �ket. A n�v szerint ismert alakok m�g�tt rejtett m�sok lapultak meg; - maroknyi ember Sv�jcb�l, N�metorsz�gb�l, Franciaorsz�gb�l �s Olaszorsz�gb�l �gy ir�ny�totta a sz�lakat, hogy Eur�pa �gy t�ncolt, ahogy �k f�ty�ltek. Az �sszeesk�v�selm�let h�vei azt sejtetik, hogy Harold Wilson z�richi gn�mjai tulajdonk�pp’ az Illumin�tusok huszadik sz�zadi megfelel�i voltak. Hatalommal rendelkeztek, ellen�rz�s�k alatt tartott�k a p�nzt s a bankokat, a p�nz�gyi int�zm�nyeket, az �zleti �letet, az ipart - �s v�g�l az ezekt�l elv�laszthatatlan politik�t. Egyesek egy l�p�ssel m�g tov�bb viszik az elm�letet. Az eredeti illumin�tusok tulajdonk�ppeni sz�nd�ka az Eur�pai Egyes�lt �llamok volt. T�rt�nelmileg elker�l-hetetlen volt, hogy a K�z�s Piac, s az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g (EGK) az Eur�pai �ni� (EU) fel� haladjon vagyis egy teljes politikai sz�vets�g fel�, b�rmit is szeretn�nek az emberek egy�bk�nt. (...) Vajh’ ki szorgalmazta egykor Nagy-Britannia EU-ba bel�p�s�t (ami miatt az EFTA �sszeomlott, s Nagy-Britannia hatalmat �s preszt�zst vesztett a Brit Nemzetk�z�ss�gen bel�l)?! �s mostan�ban ki szorgalmazza az egys�ges p�nznemet, az eur�t? Term�szetesen a bank�rok, vagyis a p�nzemberek. Harold Wilson z�richi gn�mjai. Vagy az Illumin�tusok ut�dai. Tal�n �k a P2. Tal�n �k a Prieur� de Sion. Vagy tal�n egy m�s, m�g ezekn�l is megfoghatatlanabb csoport. B�rhogyan is, �k azok - nem pedig v�lasztott korm�nyunk -, akikn�l a val�di hatalom van. M�g ha titkos b�lcsess�ggel felruh�zottak is ezek az emberek, azt kevesen hihetik, hogy egy ilyen ‘j� sz�nd�k� diktat�ra’, amely a sz�nfalak m�g�l ir�ny�t, �dv�s dolog lehet.”                

4.2. A Templomos Lovagrend feloszlat�sa

Az 50. oldal: „Szent emberek pusztultak el m�ltatlanul. A templomos rendb�l ki-l�pett �rul�k, prib�kek tobz�dtak a bossz�ban. Kimunk�lt form�ban jelent meg a koncepci�s per �s a terror. A rend nagymester�t (Jacques de Molay-t) hatalmas t�lgyfaajt�ra szegezt�k, keresztform�ra, mint Krisztust, �s csapkodt�k az ajt�t.” - „Azt�n meg lepelbe bor�tott�k, �s ebb�l lett a torin�i lepel.” - vihogta az Arc.

Zelnik-Leonardo itt a Templomos Lovagrend egyik legfontosabb - ha nem ‘a legfontosabb’! - ‘titk�ra’ utal. Christopher Knight �s Robert Lomas, mindketten angol szabadk�m�vesek, err�l �rnak ‘A m�sodik Messi�s’ k�nyv�kben: „R�viden, - 1307. okt�ber 13-ik�n, p�nteken a francia orsz�gb�r�k kem�ny csap�st m�rtek a tizen�tezer templomos lovagra, akik egy ‘szent’ rend hitharcosaik�nt t�rtek nyugov�ra cs�t�rt�k�n, s eretneks�ggel megv�dolt f�ld�nfut�kk�nt �bredtek  p�nteken. (...) William Imbert (m�sn�ven William de Paris), Francia-orsz�g f�inkviz�tora, Sz�p F�l�p (kir�ly) szem�lyes gy�ntat�ja volt. Azt tartott�k r�la, hogy ‘igen j�ratos az inkviz�ci� m�v�szet�ben �s praktik�iban’. �t b�zta meg a kir�ly azzal, hogy min�l r�videbb id� alatt ‘megfelel�’ vallom�st csikarjon ki Jacques de Molay-b�l. (...) Egy John of Foligny nev� templomos gyorsan beismerte inkviz�torai r�besz�l�k�pess�ge hat�s�ra, hogy a p�rizsi rendh�z k�poln�j�ban titkos templomos szertart�sokat tartottak. (...) A bels� templomban egy faszekr�ny �llt, melyben n�gy t�rgy volt elz�rva: egy koponya, k�t combcsont, �s egy feh�r halotti lepel, csak�gy, mint a mai szabad-k�m�ves templomokban. Ak�rcsak a jeruzs�lemi egyh�z tagjai, majd  a szabadk�m�vesek; - a templomosok is egy v�szonleplet haszn�ltak arra, hogy a soraik k�z� l�p� nov�ciust beavass�k. A lepelbe tekert f�rfi al�sz�llt a ritu�lis, jelk�pes hal�l �llapot�ba, s mint a k�z�ss�g teljes jog� tagja t�madt fel ism�t. A templomosok ellen felhozott t�z v�dpont k�z�l az inkviz�torok azt tal�lt�k a legs�lyosabbnak, hogy: „minden nov�ciusnak le kellett k�pnie Krisztus keresztj�t, majd r� kellett l�pnie arra.” (...) Mikor r�j�ttek, hogy az egykor kereszt�nyi rend nagymestere beavat�sa alkalm�b�l lek�pte Krisztus keresztj�t, haragjuk felizzott. Imbert �gy gondolta, hogy a legkem�nyebben kell megtorolni az �rul�st, melyet Krisztus �s az egyh�z ellen k�vettek el. A p�pai rendelet felhatalmazta �t, hogy tort�ra al� vessen minden eretneket, aki a keze k�z� ker�l, s ez al�l a szentatya irata csak n�h�ny kiv�telt tartalmazott. �m a templomosok �pp e kiv�telezettek k�z� tartoztak. Jacques de Molay �s k�vet�i csak a p�p�nak tartoztak sz�mad�ssal, s Imbert tudta, hogy a p�pa k�zvetlen�l erre ir�nyul� parancsa n�lk�l k�nvallat�st nem alkalmazhat, legfeljebb k�rd�seket tehet fel a nagymesternek. �m F�l�p felvil�gos�totta a f�inkviz�tort, hogy neki mint francia kir�lynak jog�ban �ll enged�lyezni templomos vezet�k tort�r�j�t azon p�pai ir�nyelv alapj�n, mely felsz�l�t minden kereszt�ny uralkod�t, hogy adjanak meg minden lehets�ges seg�ts�get az inkviz�ci� szent hivatal�nak. Imbert �r�lhetett, mert felhatalmaz�st kapott a kir�lyt�l arra, hogy b�rmely neki tetsz� m�dszerrel vallassa Jacques de Molay-t. (...) Mivel Imbert megtudta, hogy a templomosok gyakorolt�k az ‘�lve kihantol�s’ szertart�s�t, mely bemocskolta J�zus val�di felt�mad�s�nak tan�t; - a felb�sz�lt f�inkviz�tor �gy d�nt�tt, hogy Molay-vel megismerteti azt a szenved�st, melyet a Megv�lt�nak kellett ki�llnia k�nzat�sai sor�n. (...) Molay-t teh�t kik�t�tt�k a k�t csukl�j�n�l fogva, majd Imbert parancs�ra egy t�bb�g� korb�ccsal kezdt�k �tlegelni, melynek sz�lv�geire csontdarabk�kat er�s�tettek. �les t�rgyakb�l k�sz�lt koron�t h�ztak nagy er�vel Molay fej�re, ami belev�gott a nagymester fejb�r�be �s a homlok�ba. Az inkviz�torok gyakran sz�gezt�k �ldozataikat p�zn�khoz, ajt�f�lf�khoz, vagy m�s fat�kolm�nyokhoz. Val�sz�n�leg ezt tett�k Molay-vel is. (...) Hogy egy ajt�ra sz�gezt�k az �ldozatukat, jelent�sen megn�velte a hatalmukat felette. Ha kinyitott�k az ajt�t, meglengett�k, majd becsapt�k, iszony� sokkhull�mokat id�zhettek el� az �r�let hat�r�n verg�d� �ldozatn�l. (...) El�rkezett a pillanat, amikor Imbert megmutathatta, hogy a lepel cs�fond�ros haszn�lata nem ker�lte el a szent inkviz�ci� figyelm�t. Mikor leemelt�k a nagymester meggy�t�rt test�t a sz�gekr�l, k�nz�i arccal f�lfel� a lepelre helyezt�k, �s a v�szon kimarad� r�sz�vel le-takart�k g�z�lg� alakj�t. (...) A lepel megkem�nyedett a r�sz�radt v�rt�l �s (tejsavban gazdag) izzads�gt�l; - �m a m�g haszn�lhat�nak �t�lt v�szondarabot ink�bb kimost�k, mintsem kidobt�k volna. Azut�n a tiszta leplet �sszehajtogatt�k �s hazavitt�k an�lk�l, hogy sejtett�k volna, milyen jelent�s�gre tesz szert k�s�bb.” Mint l�ttuk (olvastuk): Zelnik-Mefiszt� szil�rd meggy�z�d�se, hogy a torin�i lepel a m�sodik ‘Messi�s’, Jacques de Molay templomos nagymester inkviz�ci� �ltal megk�nzott test�nek lenyomata, s nem J�zus Krisztus felt�madott �s �dv�z�lt test�nek kv�zi ‘f�nym�solata’, a felt�mad�s pillanatk�p�ben. De n�zz�k, mit is vallott be a nagymester k�nz�inak, a k�nyv szerint! „Vallom�s�ban - m�g elismeri, hogy megtagadta Krisztust - tagadja azt, hogy enged�lyezte volna b�n�k elk�vet�s�t a rend tagjainak. Ez a nyilatkozat el�g furcsa egy pap sz�j�b�l, pl�ne, ha egy hatalmas kereszt�ny lovagrend vezet�je is egy szem�lyben. (...) Az ember azt v�rn� egy er�s akarat� papt�l, hogy a tort�ra alatt k�nnyed�n be-ismeri a homoszexualit�s v�dj�t, m�g ha nem is fedi a val�s�got, �m ink�bb belehalna a k�nba, minthogy bevallja, megtagadta Krisztust. De r�gt�n �rthet� e vallom�s, ha olyasvalakit�l sz�rmazik, aki J�zust Messi�sk�nt tisztelte (ugyan), �s (de!) nem azonos�totta Istennel. A templomos nagymester egy mindenhat� Istenben hitt, aki megalkotta az eget �s a f�ldet, �m nem hitt a keresztre fesz�t�s szents�g�ben. A tort�ra hat�s�ra (teh�t) a nagymester beismerte a v�dak fel�t, melyek (k�s�bb) a hal�l�t okozt�k, �m �gy t�nik, igazat mondott a k�nz�sok alatt. A templomosok nem voltak homoszexu�lisok, �gy ezt tagadta, - �mde elismerte, hogy nem hisz J�zusban �s senki m�sban, akir�l azt �ll�tan�k, hogy Isten, mivel Isten csak egy van. (Teh�t Molay a Szent-h�roms�got tagadta. - Cz. L.) �s igen, - ebb�l kifoly�lag elutas�tja a keresztet is, mint szimb�lumot. (...) A p�pa v�demel�si hat�rozatot hozott a lovagok ellen, mely azt tartalmazta, hogy a rendbe val� fel-v�telkor megk�vetelik a nov�ciusokt�l, hogy megtagadj�k a szepl�-telen fogantat�st, Krisztus isteni mivolt�t. Azt tan�tj�k, hogy Krisztus pr�f�ta volt, akit a saj�t v�tkei�rt fesz�tettek keresztre, �s nem a vil�g b�neit v�ltotta meg hal�l�val. Azzal is v�dolta �ket a hat�rozat, hogy lek�pt�k a keresztet majd megtapost�k azt, s ezt a foglalatoss�gukat kiv�ltk�pp nagyp�nteken �zt�k. (...) Kelemen p�pa 1313. m�rcius 22-ik�n elt�r�lte (feloszlatta) a templomos lovagrendet, legf�bb p�pai hatalm�val �lve, an�lk�l, hogy nyilatkozott volna �rtatlans�guk vagy b�n�ss�g�k k�rd�s�ben.” 1314. m�rcius 18-ik�n a p�pai bizotts�g, F�l�p kir�ly jelenl�t�ben nyilv�nos �t�letet hirdetett. A nagymestert, Jacques de Molay-t h�rom templomos t�rs�val egy�tt �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. De ragaszkodott hozz�, hogy besz�lhessen az egybegy�lt t�meghez, s rendje �rtatlans�g�t hangs�lyozta, illetve azt, hogy csak a tort�ra �rj�t� k�njai hat�s�ra vallotta ennek ellenkez�j�t. Mint Jahve utols� f�papja, Molay azt �ll�totta, hogy a rendje �rtatlan, s ez az � szempontj�b�l igaz is volt. �mde nem felelt a f� v�dra. Nem mondhatta, hogy „a rend nem tagadta meg Krisztust”... „Az �letemet oly’ gal�ds�g �r�n �rizhetn�m meg, amelyre k�ptelen vagyok, Ink�bb lemondok r�la minden sajn�lat n�lk�l.” (...) Besz�d�ben egyszer sem eml�tette J�zus Krisztust. A t�meg el�tt, a Notre-Dame-n�l tiszt�zta lovagjait. B�ntelenek voltak, - s az ‘igazs�g bajnokai’. Csakhogy ennek az ‘igazs�gnak’ nem volt r�sze J�zus, Isten Fia. (...) Ekkor a bizotts�gi tagok f�lbeszak�tott�k az elj�r�st, �s jelentett�k F�l�pnek, hogy a helyzet kint sz�rny� fordulatot vett. A kir�ly vill�mgyorsan reag�lt. P�pai hozz�j�rul�s n�lk�l azonnali m�glyahal�lra �t�lte a t�l �szinte templomos lovagokat. Jacques de Molay �s Geoffrey de Charney lassan �gtek el a forr�, f�st n�lk�li t�zben. (...) Amint als� v�gtagjain a h�s megfeketedett, s lassan �ts�lt, Molay meg�tkozta V. Kelement �s Sz�p F�l�p�t. Azt j�solta meg nekik, hogy egy �ven bel�l mindketten Isten �t�l�sz�ke el�tt felelnek majd. (...) Geoffroi de Paris verses kr�nik�j�ban megeml�ti, Molay �szrevette a m�gly�n, hogy k�t keze nincs megk�tve, s az utols� pillanatokat im�val t�lt�tte. Ezek voltak utols� szavai a v�dl�ihoz: „A rossz hamar utol�ri azokat, kik gonoszul �t�ltek el minket. Isten megbosszulja a hal�lunkat!”. Fel-jegyezt�k, hogy mikor m�r l�ngolt Molay teste, Charney a k�vetkez�t mondta: „K�vetnem kell a mesteremet �tj�n. Mint m�rt�rt �lt�tek meg �t. Ezt tett�tek, b�r nem �rzitek jelent�s�g�t. Isten akarata ez, �s �n is az � parancs�ra halok meg.”. Ezek a szavak gyorsan h�ress� v�ltak eg�sz Franciaorsz�gban.” (Molay �tka hamar beteljesedett.)              

4.3. Jezovics�k selyem�vezetei

A 62. oldal: Leonardo levele Galeotto Marzi�hoz: „De h�t te is tudod, hogy nem ez a k�nyv volt a f� v�tked, hanem az az �r�socska, melyben az eretnekekb�l lett t�lbuzg� inkviz�torokt�l megk�rdezted: Kik vagytok ti, fi�k? Att�l kezdve k�sz volt az �t�leted. Szerencs�d, hogy egy Jezovics nev� zsid� (!) sokat talpalt �rted Lorenzo de Medicin�l, �s f�leg Janus Pannonius bar�tod M�ty�s kir�lyn�l.”
Ez a Jezovics nev� ember nekem (Cz.L.) eg�szen m�shonnan ismer�s! Aki olvas Magyar Nemzetet, az - ha m�shonnan nem is, innen - m�r r�j�hetett a k�lt� heti publicisztik�ib�l, hogy szem�lyesen Gyurkovics Tiborral azonos. Az �r�sok f�szerepl�je Jezovics, akiben a szerz� saj�t mag�t szem�lyes�ti meg. �m a n�v kifejt�se m�g enn�l is messzebbre vezet: Gyurko + vics = Jezo + vics; ahol a ‘Jezo’-tag J�zust jelenti. J�l tudjuk, hogy J�zus zsid� volt, �m mintegy k�tezer �vvel ezel�tt hal�lra �t�lt�k, �s meghalt a keresztf�n. Kiz�rt dolog, hogy e Jezovics �ln�ven Galeotto Marzi��rt talpalt volna Lorenzo de Medicin�l, vagy az, hogy ma Gyurkovics Tibor �ln�ven �rna magyar publicisztik�kat. Vagy egy formabont� t�bbsz�r�s id�s�k-eltol�d�ssal �llunk szemben, vagy most megint a d�vidi v�rvonal ‘k�s�rt’, - nem eg�szen explicit form�ban...
Egy�bk�nt Zelnik J�zsef eml�tett „A magyar kult�ra selyem�vezetei”  k�nyv�ben k�l�n fejezetet szentel ‘Gyurkovics Tibornak’, - a fejezet c�me: ‘Cinikus gondolatok’. De megeml�ten�k m�g egy furcsas�got. A Magyar Demokrata 1999. janu�r 28-iki sz�m�ban m�ltatja e k�nyvet;  s Bodn�r D�niel ezeket �rja: „Zelnik J�zsef k�nyve egy �rtelmis�gi t�preng�s a szellemi ember felel�ss�g�r�l. Benne a magyar kult�ra selyem�vezetei �lmok, eml�kek, essz�k l�ncolat�b�l �ll �ssze. (...) Zelnik magyars�got, tisztess�get szellemi �let�nk legkiv�l�bbjait�l tanult: Makovecz Imr�t�l, N�met L�szl�t�l, Cso�ri S�ndort�l, Nagy L�szl�t�l, D�vid Katalint�l, akiknek ebben a maszatol�s korban is szil�rd �rt�krendj�k van, szavaik egys�gben vannak tetteikkel. �k azok, kik nem hagyj�k elveszni a szakralit�st, m�g a t�rt�nelem leg-ateist�bb sz�zad�ban sem, amelyben a Gul�g hal�lt�borai, Ausch-witz g�zkamr�i megmutatt�k, hov� jut az ember, ha Istent mell�zve akarja megteremteni a f�ldi Paradicsomot. A k�nyv �r�j�nak egyik legk�nz�bb k�rd�se, hogy egy �sszezavart, �rt�k n�lk�li vil�gban, melyben minden ter�leten a talmit �ll�tj�k el�nk p�ldak�nt, tudunk-e m�g k�l�nbs�get tenni a tiszta emberi v�llalkoz�s �s a s�t�ni szimb�lumokkal manipul�lt �lm�v�szet k�z�tt? (...) S hogy van-e ki�t a mai, mor�lisan z�ll�tt �llapotokb�l? Zelnik J�zsef v�lasza: igen, de ehhez isteni l�nny� kell v�lnunk, megval�s�tva a krisztusi szeretetet, vagyis nem szabad az ellens�get n�zn�nk (?!) a m�sik emberben. Meggy�z�d�se, hogy a mai antikrisztusi id�ben is lehet-s�ges a szolidarit�s, s�t a szeretet, m�g ha sokan allergi�t kapnak is ett�l a sz�t�l, eleve giccsesnek tartva. Szerinte egy �j �rtelmis�gre van sz�ks�g (!!), amely a szeg�nyek, a kitasz�tottak �rdekeit is fel-v�llalja.” Ez �gy mind - mint �r�i hitvall�s - rendben is lenne; joggal k�rdezheti olvas�m: hol itt a furcsas�g? H�t ott, hogy a ‘demokratai m�ltat�sban’ szerepl� dolgokr�l, n�zetekr�l egy �rva sz� sem esik az eg�sz k�nyvben, m�g �tt�teles vagy �thall�sos form�ban sem. �s ami a krisztusi szeretetet illeti: sem abban, sem ebben a k�nyvben ilyesmi nem szerepel, - e tekintetben k�l�nleges hidegs�g �rad mindkett�b�l...     

4.4. A j�zusi v�rvonal

A 64. oldal: „Mi van ma, ma van ma, piros p�nk�sd napja! Holnap lesz, holnap lesz a m�sodik napja. J� leg�ny, j� leg�ny! J�l megfogd a kant�rt! Ne tipord, ne taposd a p�nk�sdi r�zs�t.” (A versike tal�n zavaros, hom�lyos c�lz�s akar lenni - p�nk�sd �s a r�zsa szakr�lis �sszetartoz�s�ra?! - Cz. L.) - „Sz�momra m�r els� hall�sra kider�lt, hogy ez valamilyen n�pnyelvi form�ban rejt�zk�d� beavat�si sz�veg. Az �reg szerint egy n�pszok�s, a p�nk�sdi kir�lyv�laszt�s sz�vege.”
A 66-68. oldal: „Az �reg (szerzetes) szerint nem kis ok Eur�pa t�rt�net�nek meghamis�t�sa a 600-as �s a 900-as �vek k�z�tt. Ezt �n nem �rtettem pontosan, b�r a templomosok titkos t�rt�net�ben - amit Te (Galeotto), mint beavatott j�l ismerhetsz - is van ebben az id�szakban egy furcsa k�rd�s. A sz�munkra szent kir�lyi vonal, a krisztusi, a Meroving-dinasztia ekkor szakad meg tragikusan. �m hogy az �reg (Badiny-J�s Ferenc? - Cz. L.) m�g jobban elk�pesszen, azt adta el�, hogy a v�r�s poszt� az �sgeszt�ban s a magyar eretneks�gben az volt, hogy az �rp�d-h�z a hun Attila kir�lyon kereszt�l bibliai eredet�. Nimr�d v�re a s�lyom-beavat�s szerinti, szakr�lis kir�lys�g. S�t, tet�zve az �gyet, kifejtette, hogy M�ria, Krisztus anyja nem egyszer� zsid� asszony, hanem adiabenei hercegn�, �s ezen az �gon az �rp�d-h�z Krisztussal rokon. Ebb�l is l�thatod, hogy (a magyar) egy �letvesz�lyes n�p. �n eddig azt hittem, hogy a languedoci eretneks�g t�tel�t, M�ria-Magdolna Krisztus f�ldi v�r�t �t�r�k�t� legend�j�nak vakmer�s�g�t m�r nem lehet fel�lm�lni. H�t lehet; ezek a hungarusok emelt�k a t�tet. �gy nem csoda, hogy azt�n mindenki fel akarja sz�molni �ket.” (Szeg�ny-szeg�ny magyarok, szeg�ny Magyarorsz�g! De sok �tok �l rajtad! - Cz. L.)

El�rkezett az ideje, hogy r�szletesen kifejts�k, mire is c�loz itt Zelnik-Leonardo; - egyr�szt a D�vid-J�zus-Meroving, m�sr�szt a Nimr�d-M�ria-J�zus-�rp�d-h�z ‘sz�rmaz�s-elm�let’ emleget�se tekintet�ben. Id�zet k�vetkezik Christopher Knight �s Robert Lomas, angol szabad-k�m�ves �r�k ‘A Hiram-kulcs’ c�m� k�nyv�b�l: „�ttekintve J�zus �let�t a Bibli�b�l, a holttengeri tekercsekb�l, a szabadk�m�vess�gb�l sz�rmaz� inform�ci�k f�ny�ben (...) megtudtuk, hogy J�zus; Jehosua, J�zsef fia (...) rendk�v�l n�pszer�tlen volt mind Kumr�nban, mind Jeruzs�lemben, ami�rt mag�t ki�ltotta ki mindk�t (kir�lyi �s f�papi) pill�rnek. (...) Kor�bbi hipot�zis�nk, miszerint egyszerre k�t J�zus Krisztus l�tezett; igazol�st nyert, - �s most m�r tudjuk, hogy aki meg-halt, Jehosua, J�zsef fia, ‘a zsid�k kir�lya’ volt; m�g testv�re, az akkor megmenek�lt Jakab, ‘a J�zus Barab�s’, aznap ‘Isten Fiak�nt’ k�l�nb�ztette meg mag�t. Megtal�ltuk azt a r�g elveszett besz�det, melyet Jakab tartott a keresztre fesz�t�s ut�n, �s amelyet kiforgatva a kereszt�nyek megalapozhatt�k - majd k�tezer �vnyi - d�h�dt anti-szemitizmusukat.” A szabadk�m�ves (c�lzatos) ‘kutat�sok’ alapj�n teh�t a keresztf�n J�zus Krisztus, a zsid�k ‘val�di kir�lya’ szenvedett k�nhal�lt; m�g J�zus Barab�s (Krisztus ‘�ccse’, Jakab), az Isten Fia - megmenek�lt a hal�lt�l �s a jeruzs�lemi egyh�z vezet�je lett. �m ez a kir�lyi v�rvonalnak csak a levitikus (f�papi, isteni) tov�bbfolytat�si lehet�s�ge; - a d�vidi (kir�lyi, evil�gi) ‘es�lyekr�l’ m�r egy m�sik id�zet sz�l, Dr�bik J�nos ‘Uzsoraciviliz�ci�’ c�m� munk�j�b�l: „A vil�g korm�nyz�s�ra (�rtsd: Egyes�lt Angolsz�sz Vil�g�llam; a k�z-pontja London, Vil�gkorm�ny) m�ris megt�rt�nt a potenci�lis vezet� szem�lyek kiv�laszt�sa, �s folyamatos kiv�logat�suk is tervszer�en zajlik (�ll�t�lag: egy London melletti helyis�gben; az ‘Exterritori�lis Bizotts�gban’, mely a H�romsz�zak Tan�csa is lehet). Az illumin�tus H�L�ZAT bizotts�gai valamennyi�ket behat�an levizsg�ztatj�k. Az illumin�tus h�l�zat legfels�bb vezet�i mondj�k ki a v�gs� sz�t, hogy kiknek a kez�be ker�ljenek a vil�g ir�ny�t�s�nak a kulcspoz�ci�i. A legf�bb poz�ci�ra is m�r megvan a kiv�lasztott szem�ly, aki e kutat�k szerint London k�zel�ben �l, �s nem t�ls�gosan hossz� id� m�lva a vil�g k�zv�lem�ny�nek is be fogj�k mutatni. E titkos szem�lynek a felk�sz�t�se m�r �vek �ta folyik. E szem�lyt, mint a vil�g kv�zi meg-v�lt�j�t fogj�k prezent�lni, az �sz�vets�gi D�vid kir�ly uralkod�-h�z�b�l val�, J�zus �s M�ria-Magdolna k�zvetlen lesz�rmazottja, azaz v�rs�gi vonala J�zuson kereszt�l visszavezet Izrael uralkod� nemzets�g�hez. Az illumin�tusok egyik legr�gibb �s legtekint�lyesebb titkos szervezete a Prieur� de Sion �ll�tja �s dokument�lja a maga sz�m�ra: J�zus nem halt meg a keresztf�n; - M�ria-Magdal�na  (vagy ink�bb: Arimateai J�zsef ?!) m�g �lve levette onnan, �s a fel-gy�gyul�sa ut�n vele, mint f�rj�vel D�l-Franciaorsz�gba menek�lt. J�zus �s M�ria-Magdal�na itt csal�dot alap�tott, �s ez a v�rvonal J�zust�l a Merovingokon �s a Lotharingiai csal�dokon �t a Habs-burgokig (Ott� rangja: ‘Jeruzs�lem Kir�lya’!) k�vethet� a ‘Fekete Nemess�g’ nagy Illumin�tus csal�df�j�ig. (...) A Prieur� de Sion c�lja az volt, hogy visszahelyezze a Meroving-dinaszti�b�l sz�rmaz� ut�dokat Franciaorsz�g tr�nj�ra. Ennek a dinaszti�nak a v�rs�gi le-sz�rmaz�si vonala azonban m�r t�bb mint 1300 �ve elt�nt (t�n ez�rt ‘tettek hozz�’ gondos kezek - nem l�tez� - 300 �vet a t�rt�nelemhez!). (...) A Meroving-dinasztia tagjai azt �ll�tott�k magukr�l: �k az �-testamentumi D�vid kir�ly egyenes�gi lesz�rmazottai. Ezt az �ll�t�st,  ig�ny�ket �rv�nyesnek fogadt�k el az �ket a tr�non k�vet� dinasztia tagjai, Eur�pa uralkod�i, �s uralkod�suk idej�n a r�mai katolikus egyh�z is. (...) A ‘Szent v�r, Szent Gr�l’ �r�it, a h�rom kutat�t ez a felismer�s a Biblia alapos tanulm�nyoz�s�ra k�sztette. Fel�ll�tott�k azt a hipot�zis�ket, hogy J�zus Izrael t�rv�nyes uralkod�ja volt, aki megh�zasodott, ut�dokat nemzett, akik fenntartott�k az � sz�rmaz�si v�rvonal�t, amely h�rom �s f�l �vsz�zad ut�n �sszeolvadt Francia-orsz�g uralkod�h�z�nak a v�rvonal�val, a Meroving-dinaszti��val. (...) R�j�ttek, hogy az �gy szerzett �j ismeretek m�s megvil�g�t�sba helyezik a keresztes h�bor�kat, valamint az ezekben a h�bor�kban ki-emelked� szerepet j�tsz� templomos lovagok szerep�t. A kutat�k f� c�lja azonban annak meg�rt�se volt, hogy mit akar ma a Prieur� de Sion �s mi volt a m�ltban az igazi c�lja? Ha a Meroving-dinasztia v�rvonal�nak helyre�ll�t�sa volt a c�l, akkor ehhez milyen eszk�z�k �lltak a rendelkez�s�kre? (...) A jelen �r�s is r�szben arra keresi a v�laszt, hogy ma mit tesz a Prieur� de Sion? Milyen bizony�that� nyomai vannak jelenlegi aktivit�s�nak, �s annak, hogy ma is r�szt vesz a vil�g sors�nak alak�t�s�ban? Kik lehetnek ennek a rendk�v�l z�rt k�rnek a tagjai? Milyen p�nzforr�sokra �s hatalmi eszk�z�kre t�maszkodnak? Mi�rt ragaszkodnak ahhoz, hogy a Merovingok le-sz�rmazottai, �s �gy �ll�t�lag J�zus, illetve az �testamentumi D�vid uralkod�h�z ut�dai? Milyen k�vetkezm�nyei lehetnek mai, modern vil�gunkban az ilyen �ll�t�soknak �s ig�nyeknek? Annyit a kutat�k m�r kider�tettek, hogy a Prieur� de Sionnak van egy �gynevezett ‘grand design’-ja, egy mesterterve Franciaorsz�g �s Eur�pa, illetve a vil�g eg�sz�nek a j�v�j�t illet�en. Ezen t�lmen�en az is figyelemre m�lt�, ahogyan a Prieur� de Sion nagymestere k�z�lte a kutat�kkal, hogy t�nylegesen birtok�ban vannak a jeruzs�lemi templom elt�nt kincs�nek (vagyis: a Szent Gr�lnak; - ‘benne’ Krisztus v�r�nek). Ezt visszajuttatj�k Izraelnek, ha elj�tt r� a megfelel� id�. Ez a megfelel� id�pont f�gghet politikai, hatalmi, p�nz�gyi s term�szetesen l�lektani t�nyez�kt�l. A Prieur� de Sion l�nyeg�ben a vil�g leghatalmasabb, leggazdagabb embereit t�m�r�t� z�rt t�rsas�g, ez�rt tev�kenys�g�nek kutat�sa sok ir�nyba vezet. Az els� ir�ny a vall�si vonatkoz�sok fel-t�r�sa, �s az �sz�vets�gt�l a napjainkig val� k�vet�se. A kutat�sban kiemelked� szerepe van a messi�si koncepci�nak. A Rend szerep�t illet�en ugyanis a messi�si k�ldet�s k�l�nleges fontoss�g�. V�laszt kell adni arra a k�rd�sre is, hogy milyen gyakorlati jelent�s�ggel b�r mai vil�gunkban a messi�si k�ldet�studat, a vil�g megment�j�nek a koncepci�ja. (...) Egyes kutat�k szerint a kialakul� vil�g�llam f�bb vezet�i a ‘tizenharmadik v�rvonalb�l’ sz�rmaz�k lesznek. A v�rvonal az �korba ny�lik vissza, eg�szen Dan t�rzs�hez. A pr�f�ci�k szerint e t�rzs az �kori Izrael �gynevezett ‘fekete b�r�nya’. Ennek a t�rzsnek a kir�lys�ga az egyik leghatalmasabb v�rvonalnak bizonyult az emberi t�rt�nelemben. A t�rzs �ri�si hatalmat �s gazdags�got halmozott fel a saj�t ellen�rz�se alatt. �brah�m unok�j�nak, J�kobnak - Izraelnek is nevezi az �sz�vets�g - tizenk�t fia volt, �gymint: Ruben, Simeon, L�vi, Juda, Zebulun, D�n, G�d, J�zsef, �ser, Naftali �s Benjamin. (Benj�min: a legkisebb rang� szabadk�m�ves megsz�l�t�sa a p�holy gy�lekezet�ben. - Cz. L.) Az �brah�mnak tett �g�ret�nek megfelel�en Isten sz�vets�get k�t�tt Izrael ut�daival, amely �gy olyan n�pp� v�lt, amely Isten szolg�lat�nak szentelte mag�t (ez a sz�vets�g, mely ma is ‘�l’ - az �sz�vets�g). D�vid kir�ly uralkod�sa alatt megszil�rdult a kir�lys�g �s a paps�g (a k�t oszlop - J�kin �s Bo�z!) szerepe. Ut�dja, Salamon hal�lakor a kir�lys�g k�t r�szre szakadt: Izraelre s J�de�ra, Jeruzs�lem �s Szam�ria f�v�rossal. Izrael a t�rzsek szerint lett k�z-igazgat�silag beosztva, a levit�k feladata volt a templomi szolg�lat. (...) A k�t �llam �n�ll� �letet �lt, de mindkett� lak�i megszegt�k az Istennel k�t�tt meg�llapod�s el��r�sait. Izrael �llam�t megh�d�tott�k az assz�rok, J�dea �llam�t pedig a babil�niaiak. (...) A pr�f�t�k ezt k�vet�en az Assz�ri�ba k�lt�ztetett izraelit�kat, az Izrael nevet visel� t�z t�rzs lak�it Izrael h�za elveszett juhainak nevezt�k. (...) �mde az assz�rok minden asszimil�ci�s politik�ja, t�rekv�se ellen�re m�gsem minden izraeli t�rzs olvadt be a h�d�t� orsz�g n�p�be. D�n t�rzs�nek a jelk�pe, a sast �br�zol� pecs�t szinte eg�sz Eur�p�ban elterjedt. E t�rzs lesz�rmazottai jelent�s szerephez jutottak G�r�gorsz�gban, a R�mai Birodalomban, �s azokon a ter�leteken, ahol a frankok �ltek, kiknek ebben az id�ben az uralkod� r�teg�t Sicambriereknek h�vt�k. (...) A frankokat ellen�rz� Sicambri�nerek Assz�ri�b�l hozott sz�mos szok�sukat meg�rizt�k, �s tov�bbra is �polt�k az assz�r hagyom�nyt, noha �k maguk nem olvadtak �ssze az assz�rokkal. (Eml�kezz�nk: az essz�m 11. oldal�n Zelnik-Mefiszt� utal arra a ‘vil�gi v�detts�get’ ad� kir�lyi v�rvonalra, amely ‘az assz�r hercegekt�l’ a mai dinaszti�kig �vel! - Cz. L.) (...) A dinaszti�t, amelyik a Sicambri�nereket k�vette az uralmon, Meroving-uralkod�h�znak nevezt�k. A Meroving-h�z 448-ban ker�lt hatalomra, amikor M�rov�e a frankok kir�lya lett. A korai frank t�rt�nelem kutat�i szerint M�rov�e �s ut�dai �polt�k az okkult hagyom�nyokat �s beavatottk�nt ismert�k a m�gi�t. (...) II. Dagobert egyenes lesz�rmazottai a Merovingok. Ez a v�rs�gi lesz�rmaz�s m�g t�retlen�l folytat�dott Godfroi de Boullionig, aki 1090-ben foglalta el Jeruzs�lemet. A sz�rmaz�si vonal folytat�dik sz�mos arisztokrata �s kir�lyi csal�dban, �gy ehhez a csal�df�hoz tartozik a Blanchfort, a Gisors, a Saint-Clair (Angli�ban Sinclair) (egy kis j�t�k a modern ‘filmiparb�l’ vett nevekkel, v�.: Simon Templar, Brett Sinclair - ezek voltak Roger Moore, ‘a OO7-es �gyn�k’ felvett szerepei! - Cz. L.), a Montesqieu, a Montp�zat, a Luisignan, a Plantard �s a Habsburg- Lotharingiai-dinasztia. Ez ut�bbi feje (Habsburg Ott�) jelenleg a ‘Jeruzs�lem Kir�lya’ c�met viseli (ami egyben szabadk�m�ves rang). A Stuartok �s a Mediciek sz�mos �ga is viszi tov�bb a Meroving-v�rvonalat, azaz a Meroving-dinasztia k�zvetlen ut�dainak tekintik magukat. Figyelembe kell venni azt is, hogy t�bb jelenlegi eur�pai uralkod�h�z a m�r t�rgyalt ‘Fekete Nemess�g’-hez tartozik. Ezek a t�rt�nelmi csal�dok is vissza tudj�k vezetni v�rvonalukat a Meroving dinaszti�ra, a r�mai uralkod�kra �s D�n t�rzs�re. A Prieur� de Sion, amelyet Godfroi de Boullion 1090-ben alap�tott, kezdett�l fogva szorosan egy�ttm�k�d�tt a dinasztikus csal�dokkal, amelyek az �n. ‘tizenharmadik v�rvonal’-hoz tartoznak. (...) A Prieur� de Sion tagjai alap�tott�k meg azt a templomos lovagrendet, akik a maguk idej�n a p�nz-�s hitelrendszert ir�ny�t� nemzetk�zi bank�rok voltak. A Prieur� de Sion emellett a R�zsakeresztesek T�rsas�g�nak, illetve a szabadk�m�vess�gnek a l�trehoz�s�ban �s ir�ny�t�s�ban is r�szt vett. A Prieur� de Siont�l sz�rmazik a 32 fokozat� sk�t r�tus is, amely a szabadk�m�vess�g egy r�sz�n�l haszn�latos. A Sk�t R�tus magasabb fokozatai egyben a Prieur� de Sion legalacsonyabb fokai.                  Megalakul�s�t�l kezdve a Prieur� de Sion felhaszn�lja a hermetikus m�gi�t, mely a fekete m�gia egyik v�ltozata, �s az �kori Egyiptomb�l sz�rmazik. Le�r�sa az egyiptomi ‘Halottak K�nyv�ben’ tal�lhat�. A Rend tagjai mai is szoros kapcsolatban �llnak az okkultizmussal �s az ezoterik�val. A Prieur� de Sion ma a h�tt�rhatalom legfontosabb szervezetek�nt hat�kony befoly�st gyakorol a vil�gpolitik�ra a sz�n-falak m�g�l. A Rend kutat�i egybehangz�an �ll�tj�k, hogy ez a titkos szervezet felel�s t�bb fontos vil�gt�rt�nelmi esem�ny bek�vetkezt��rt. Ma a p�nzoligarchia elit csoportj�t k�pez� Illumin�tusok �llnak a Prieur� de Sion m�g�tt. (...) Fritz Springmeier (a t�ma egyik ismert kutat�ja) a k�vetkez� csal�dokat tekinti a legfontosabb illumin�tus dinaszti�knak: Rothschild, Warburg, Rockefeller, DuPont, Russell, Bundy, Onassis, Kennedy, Collins, Freeman, Astor, Li. Ugyancsak Springmeier kutat�sai szerint a vezet� illumin�tus dinaszti�kkal m�g szorosan egy�ttm�k�dnek: a Morganok, a Vanderbiltek, a Bauerek, a Whitneyk, a Duke-ok, a Guggenheimek, az Oppenheimek, Greyk, a Sinclairek, a Schiffek, a Solvayk, az Oppenheimerek, a Sassoon-ok, a Wheelerek, a Toddok, a Van Duynek, a Taftok, a Wallenberg-ek, a Clintonok, a Habsburgok, a Goldschmidtek.”