4.5. A kett�s beavat�s� szakr�lis kir�lys�g

A 70. oldal: „El�rulom neked, hogy �lmomban valami furcsa alkuba keveredtem a Gonosszal. R� akar venni, hogy Krisztus f�ldi test�t boncoljam. �lmomban visszavitt az id�ben a S�rhoz �s a Testhez, �s �reztette velem, mekkora t�t ez nekem, de l�ttam rajta, hogy neki is. (...) Van-� valami nyom az Attila-�rp�d-h�z �s a bibliai t�rt�n�sek k�z�tt? Hogyan lehets�ges, hogy a magyar kir�lys�g egy-szerre s�lyom-�s holl�-beavat�s�? Neked nem kell magyar�znom, hogy a kett� k�l�nben kiz�rja egym�st?!” 

A 74-78. oldal: Galeotto v�laszlevele: „M�ty�s nagy �s m�velt kir�ly, - de mint �ltal�ban a t�l fiatal kir�lyok, rendk�v�l er�szakos. Magabiztoss�g�t, amely m�r sokszor beteges, csak sz�tj�k a k�r�l�tte legyesked� neofita talpnyal�k. Parazita tan�csad�i kiszor�tott�k a legtisztess�gesebb magyar urakat a k�rnyezet�b�l, �s egy olyan m�magyarkod�sba kezdtek, amire csak a neofita buzg�s�g k�pes. Ezt a k�ptelens�get m�g a nagytekint�ly� humanista p�sp�k, Vit�z J�nos, a mi Janus Pannoniusunk nagyb�tyja, sz�v� is tette. De nem ez volt a legnagyobb baj, hanem hogy M�ty�s fej�hez v�gta azt, hogy ha tov�bb megy ez az eklektikus m�m�tosz-�p�t�s, akkor a magyar urak hazah�vhatj�k Franciaorsz�gb�l az igazi szakr�lis kir�lyi sarjat, az �rp�d-h�zit, a s�lymot, hogy lev�ltsa a holl�t. Na, ezt nem kellett volna, ugyanis m�r szinte mindenki elfelejtette, M�ty�s pedig nem is tudta, hogy II. Andr�s kir�lynak k�sei h�zass�g�b�l fia sz�letett, aki anyj�val Francia-orsz�gba menek�lt. Ott gr�fi rangot kapva el is ismert�k az ut�dok sz�rmaz�s�t, h�tha j� lesz egyszer valamire alapon. H�tt�rbe akkor ker�ltek, amikor a te�ltalad is j�l ismert erk�lcs� �s sors�, templomos-�ld�z� Sz�p F�l�p kir�ly rokona ker�lt a magyar tr�nra. A �rp�d-h�z elt�n�s�vel a s�lyom-beavat�s� kir�lys�g t�nt el a magyar korona al�l. Viszont, hogy a holl� hogyan ker�lt el�, azt m�g el�ttem is hom�ly fedi. Neked nem kell magyar�znom, hogy a holl� c�m csak birodalmi hercegi lesz�rmazottnak j�r. Ha M�ty�s holl� (�rtsd: Corvin - Cz. L.), - valahogy Zsigmond lesz�rmazottja kell, hogy legyen. (...) Nem tal�ltam nyomot az Attila-�rp�d-h�z �s a bibliai t�rt�n�sek k�z�tt. B�r az egyszer� n�p k�z�tt nyoma van egy R�m�t�l f�ggetlen anya-tiszteletnek. Sz�z M�ri�t �k Nagyboldogasszonynak h�vj�k. M�ty�s kir�ly holl�s k�rnyezet�ben mindenesetre nincs nyoma a krisztusi sz�rmaz�studat semmilyen jel�nek. Enn�l is tal�n furcs�bb elk�pzel�sei viszont vannak. J�tszadozik egy �n�ll� egyh�z gondolat�val. Ezt az elk�pzel�s�t viszont, �gy v�lem, sokkal ink�bb a R�m�t�l val� f�ggetlens�g mozgatja, mint gnosztikus gondolatok.”
Galeotto - „ha M�ty�s holl�, valahogy Zsigmond lesz�rmazottja kell, hogy legyen.” - ama legend�ra c�loz, mely szerint M�ty�s �desapja, a t�r�kver� Hunyadi J�nos (alias: ‘Szibinj�ni Jank’) val�j�ban magyar kir�ly sarja, ‘a birodalmi Luxemburgi Zsigmond’ t�rv�nytelen fia; s M�ty�s �gy lett ‘Holl�s’ (Korvin), illetve �ltala a magyar kir�lys�g ‘egyszerre s�lyom-�s holl� beavat�s�v�’: ami egyben azt is jelentheti, hogy M�ty�s a magyar kir�lyi tr�n mellett ‘jogos v�rom�nyosa’ lehet a N�met-R�mai Cs�sz�rs�g koron�j�nak is. 

A 82. oldal: „Ezeket a f�ldi pletyk�kat �n sz�v�m Krisztus f�ldi t�rt�nete k�r�. Mi�rt is nem k�rdezel meg engem M�ria-Magdolna gyermekeir�l �s a p�rthus hercegr�l?”

A t�rt�nelmi harc a h�tt�rhatalomban - ki� legyen v�g�l is az egyes�lt f�ldi kir�lys�g? - a j�zusi �r�ks�g�rt folyik. A vil�gi p�nzoligarchia nem el�gszik meg a kincsek, a vagyon, a gazdags�g, a f�ldi javak �s �lvezetek szinte kiz�r�lagos birtokl�s�val; - mennyei legitimit�sra, az �gb�l eredeztethet� sz�rmaz�sra, v�rvonalra ‘van sz�ks�ge’ egyr�szt ahhoz, hogy a hatalm�t ‘mind�r�kre’ megszil�rd�thassa �s �r�kletess� is tegye; m�sr�szt ahhoz, hogy megkezdhesse ‘a f�ldi mennyorsz�g’ fel�p�t�s�t, v�gk�ppen Isten n�lk�l. A s�t�ni terv - a krisztustalan�t�s...
Id�zet k�vetkezik Badiny J�s Ferenc: ‘J�zus kir�ly a P�rtus herceg’ c�m� k�nyv�b�l. Kezdj�k a s�lyommal, amely Zelnikn�l a ‘v�rvonal’ szerint legitim magyar kir�lys�g �si, szakr�lis jelk�pe: a Tutankhamon s�rj�ban tal�lt, „Horus”-t, „F�ny Fi�t” �br�zol� egyiptomi s�lyomt�l, az evang�liumot, �s h�t�n a „Szentl�lek-galambot” J�nos apostolnak viv� s�lymon �t, a szk�ta napmad�rig. Keresztel� J�nos megkereszteli J�zust is, a Jord�n viz�ben: J�zus is bemer�l, �s „felj�v�n a v�zb�l, n�la nem meg�jul�s, hanem a r�es� isteni kinyilatkoztat�s pillanata ez, mert a szent ‘feh�r s�lyom’ csapott le az �gb�l �s a v�ll�n meg-nyugodott. A sokas�g megb�v�lten l�tta ebb�l, hogy J�zus a Nazirit - maga a ‘F�ny Fia’, akit eddig ‘Horus’-k�nt tiszteltek s a n�p leborult el�tte, hiszen az Isten-k�ldte ‘f�nymad�r’ a v�ll�n nyugv� szent feh�r s�lyom jelezte, hogy � Isten Fia, aki lesz�llt a F�ldre.” -  J�nos ez�rt �gy �rta le evang�lium�nak ezt a vers�t: „... l�ttam a Lelket lesz�llni az �gb�l, mint egy feh�r s�lymot �s megnyugov�k �rajta.” (Jn 1:32). „Elv�geztetett! (...) Ezek ut�n pedig k�ri Pil�tust Arimatheai J�zsef (aki J�zus tan�tv�nya volt, de csak titokban, a zsid�kt�l val� f�lelme miatt), hogy levehesse J�zusnak test�t.” (Jn 19:38) „� pedig egy gyolcsot v�s�rolv�n �s levev�n �t, beg�ngy�l� a gyolcsba �s el-helyez� egy s�rboltba, mely k�szikl�b�l volt kifaragva �s egy k�vet henger�tett a s�rbolt sz�j�ra.” (Mk 15:46) Ennyi az eg�sz, amit meg-tudunk J�zus temet�s�r�l �s mindezt az eddig ismeretlen ‘arimatheai’ J�zsef v�gzi �s a legszentebb �desany�nak az eml�t�s�t gondosan el-ker�lik az evang�list�k. Vajon elk�pzelhet�-e, hogy a szint�n isteni k�ldet�s� �desanya, M�ria, akinek v�gig kellett n�znie Szent Fia k�n-szenved�s�t, keresztre fesz�t�s�t - a s�rbat�teln�l ne legyen jelen?... E sorok �r�ja (Badiny J�s Ferenc) ezt az ‘evang�liumi hi�nyt’ M�ria isteni kiv�lasztotts�ga elhallgat�s�nak v�li, vagy itt is m�s�t�sokra kell gondolnunk? A ‘szent�r�s’ Arimatheai J�zsefet teszi a t�rt�n�sek f�alakj�nak. A legmodernebb bibliai sz�t�rb�l id�zve: „Arimathea egy v�ros, de nem tudjuk hol van. - Nem szabad �sszet�veszteni a Jeruzs�lemt�l 6 m�rf�ldnyire l�v� Ramleh-hel. De tal�n azonos lehet a Jopp�t�l keletre l�v� Ramathian-Zaphim-mal, ahol S�muel pr�f�ta lakott (1S�m 1), de ez a hely Samaria-ban van.” �gy tudjuk meg azt, hogy Arimatheai J�zsef, a gentiles (gojiim) f�ldr�l (Galilea) val�, teh�t nem zsid�. (...) E ‘J�zsef’ teh�t nagyon j�l ismerte J�zus Urunk �desanyj�t �s val�sz�n�leg ‘nem v�s�rolt’ gyolcsot, hanem a Scythopolisban k�sz�tett �s ‘k�szenl�tben’ tartott, ‘kir�lyi sz�v�s� lepelbe’ fektett�k az �r dr�ga test�t, az �desany�nak int�zked�se szerint, �s az � seg�ts�g�vel; - ugyanis a Turini Lepel anyaga azonos a p�rtus uralkodok r�sz�re k�sz�tett k�l�nleges anyaggal, mely egy k�z�ns�ges haland� r�sz�re nem volt beszerezhet�. �gy a halotti lepel is bizony�tja J�zus kir�lyi sz�rmaz�s�t; de higgy�k el �s tan�tsuk azt, hogy J�zust az �desanyja takarta be a lepelbe �s biztosan � volt az utols�, aki kij�tt a s�rb�l, miel�tt ez az ‘arimatheai’ J�zsef a k�vet r�-henger�tette arra. De t�n nem is sam�riai, hanem p�rtus sz�rmaz�s� volt Arimatheai J�zsef?... ARI-MA-TI-A = a P�rtus Birodalom szent neve, a hiedelem sz�t�ra szerint. Jelent�se: ‘az �r�k �let n�p�nek orsz�ga’. Ez�rt volt a p�rtus J�zsef a Betlehemi Herceg tan�tv�nya, k�vet�je �s s�rbatev�je. J�zus �desanyj�val - M�ri�val - mint f�ldiek, egy�tt temett�k el ‘Adiabani’ (Adiabene) p�rtus hercegn� Szent Fi�t. (...) A p�rtus kir�lyok fel�p�tett�k a r�gi sum�r v�rosokat s kegyelettel �rizt�k a r�gi k�ldeus hagyom�nyokat, amit m�g a Biblia is bizony�t, hiszen a ‘h�rom kir�lyok’ Napkeletr�l j�ttek. ‘Napkelet’ pedig J�zus idej�ben a P�rtus Birodalmat jelentette, mert Palesztin�t�l Indi�ig �s a d�li �ce�nt�l a Kauk�zuson t�l, messze �szakig l�tezett, mint R�ma legy�z�je, m�g J�zus ut�n j� 300 esztend�n �t. A hatalmas birodalom uralkod�i - a r�gi k�ldeus hiedelem szerint: ‘A f�ldi uralkod�s az �gb�l k�ldetett le’ - magukat ‘karizmatikus’ kir�lyoknak tartott�k. Vagyis olyanoknak, akik az Istent�l nyert elh�v�ssal - Isten Gond-visel�s�t v�ltoztatt�k korl�tt� (t�rv�nny�) a n�peik j�l�t�t, b�k�j�t �s istenes �let�t szolg�l� int�zked�seikkel. A J�zus-k�vet�s teh�t �llam-vall�ss� lett. (...) Ez az �llamvall�s azonban nem olyan volt, mint a j�deai, mely minden m�s vall�st �ld�z�tt. A toler�ns p�rtus kir�lyok megt�rt�k a t�bbi vall�sokat is (j�daizmus, buddhizmus, zoroaszter-hit), de magukat Isten f�ldi meghatalmazottjainak hitt�k �s tudt�k.  „A J�zusra lesz�ll� �s a v�ll�n megnyugv� szent-feh�r s�lyom jelezte a Szentl�leknek benne val� megtestes�l�s�t.” A ‘F�ny Fi�t’ �vezredek �ta szimboliz�l� s�lyom mad�r �gy val�ban a Szentl�lek hordoz�ja. Ett�l kezdve, J�zus felt�mad�sa ut�n a p�rtus kir�lyok m�r a fej�k�n viselt�k a koron�jukra illesztett szent s�lyom madarat, jel��l, hogy: az Istent�l rendelt hivat�suk alapj�n a Szentl�lek-adta j�s�ggal �s igazs�ggal uralkodnak. (...) A J�zusra k�ld�tt ‘isteni kiv�laszt�s’ eml�kek�nt vall�si �s politikai jelk�p�k a Szent S�lyom volt, mint mag�nak az ‘Isteni Gondvisel�snek’ a megjelen�se, mely a F�ny �ltal jut a F�ldre. A s�lyom nyak�n l�v� d�sz�t�s - ‘szent’ volt�nak jelk�pe. A ‘Szent S�lyom’ el�tt l�thatjuk a ‘F�ny Szenth�roms�g�nak’ a k�t ‘standardj�t’, vagyis a ‘t�rv�nyt ad�’ szimb�lumait. A cs�cson l�v� s�lyom jelzi a Szentl�lek jelenl�t�t; az alatta �br�zolt ‘F�ny Anya’ �s a mellette - a m�sikon - a ‘F�ny Fia’ felett. Az alattuk l�v� k�t egybe-font, k�ralak� �br�zol�s az ‘�gi �s F�ldi T�rv�ny’ egys�g�nek a jel-k�pe. (...) Mindh�rom domborm� a Kr.u. 2. sz�zad elej�r�l sz�rmazik Hatr�b�l. Ebben az id�ben m�g tombol a r�maiak kegyetlens�ge, a ‘kereszt�ny�ld�z�s’ is, ahol a h�res ‘cs�sz�r-istenekn�l’ legolcs�bb az emberi �let... A l�gi�k �tjait a keresztre fesz�tett legy�z�ttek ezrei jelzik. A cerberus teh�t a r�mai f�ldi istenekhez kapcsolt �s vall�snak egy�ltal�n nem nevezhet� ‘hivatalos kegyetlens�get’ �br�zolja. A tekerg� k�gy�: a J�zus-k�vet�ket �ld�z� saul-p�li zsid�-kereszteny-s�get jelk�pezi, mely b�k�s �larccal befurakodott minden�v�, hogy az ‘eretnekeket’ puszt�tani tudja. A skorpi�: k�ts�gtelen �s j�l ismert szimb�luma a zsid�s�g jehovaizmus�nak. A kir�ly jobbj�n: a ‘F�ny Fi�t’ �br�zol� uralkod�i standard, annak jel��l, hogy az uralkod� k�teless�ge �ltala van megszabva, �s az � ‘szeretet t�rv�ny�t’ kell tov�bb �rv�nyes�tenie. A kir�lyn�: kez�ben a kir�lyn�i standard, mely a megdics��lt �s a k�ldet�s�t bet�lt� Adiabani (Adiabene) M�ria eml�k�t viv� ‘F�ny Sz�z�nek’ k�p�vel az any�kr�l val� gondoskod�s k�telezetts�g�t b�zza az uralkod� (mindenkori) feles�g�re, aki szint�n �desanya is �s fej�n ott van a ‘szent s�lyom’, melyet ebben az id�ben m�r ‘Tur-Ul’-nak neveztek. (Attila kir�lyunknak is a ‘turulos z�szl�’ volt a hatalmi jelv�nye.) El kell fogadnunk s hirdetn�nk kell azt, hogy ez a ‘szent s�lyom’ - a ‘Turul’ - az �si hagyom�nyok pr�f�ci�i szerint a p�rtus kir�lyi v�r� testben megjelent ‘F�ny Fi�t’ jelenti nek�nk, az � n�p�nek; �s lehet a nev�nk galileai, sam�riai, arimatheai, p�rtus, hun, avar vagy magyar: a ‘Vil�g Vil�goss�g�nak’, a minket vezet� TUR-UL-nak ut�dai vagyunk. �gy - a rendel�s szerint - ‘f�nyl�t�k’, a ‘F�ny Fiai’ lenn�nk..., de hivat�st vesztve bandukolunk MA, idegen hagyom�ny� lelkis�gnek a nyugtalans�g�val. �s ez mindig �gy lesz �s marad mindaddig, m�g a ‘F�ny Fi�t’ - f�lrevezetett lelkivil�gunkkal - ‘b�neink bocs�nat�ra’ (!) fel�ldozzuk. �gy v�lem, hogy csod�latos �jdons�got k�pez a mi ‘f�lrecs�sztatott’ kereszt�nys�g�nkben a szent s�lyomnak ‘Szentl�lek hordoz�jak�nt’ val� felismer�se �s a P�rtus Birodalom uralkod�in�l az - �ltala �s vele jelk�pezett - karizmatikus hivat�studatnak a felfed�se. (...) A ‘szent s�lyom’ ut�ni nyomoz�som azt eredm�nyezi, hogy a korai, minden zsid� gy�k�rt�l, vonatkoz�st�l mentes kereszt�nys�g - J�zus Urunk szimb�lum�nak tartotta ‘�t’, �s a P�rtus Birodalomban ‘TUR-UL’ (kisebbik f�ny) volt a neve. (...) Az anat�liai ki�ll�t�son, Isztambulban tal�ltam egy hajdani ‘p�teri kereszt�ny’ templomb�l sz�rmaz� k�pet (domborm�vet), amelyen a sz�tterjesztett sz�rny� szent s�lyom l�that�. Edessai vagy antiochiai eredet�. Alatta l�v� ‘kopt’ felirat bizony�tja a saul-p�li ideol�gi�t�l mentes, ‘korai kereszt�nys�ghez’ val� tartoz�s�t, mert a J�zus Urunk igaz �s val�di alakj�t �s nem-zsid� volt�t bizony�t� gnosztikus evan-g�liumok nyelve is ugyanaz. (...) J�zus Urunk legr�gibb szimb�luma nem a kereszt, sem a fesz�let, hanem a sz�rny�t sz�tt�r�, rep�l�sre lend�l� ‘szent s�lyom’, a P�rtus Birodalom TURUL madara. Ezt meger�s�ti a Kr.u. 7-8. sz�zadi s az �rorsz�gi kereszt�nys�g erekly�j�t k�pez� s�lyom is, melynek fej�t a Napkorong z�rja k�r�l, a bel�je illesztett �s a szenth�roms�got jelk�pez� h�rom kereszttel. E s�lyom az �rek hiedelme szerint Keresztel� Szt. J�nos szimb�luma. Mintha k�zeledn�nk a J�nos evang�lium�b�l id�zett sz�veghez. Ahhoz, hogy Keresztel� Szent J�nos val�ban ‘s�lyom k�p�ben’ l�tta a Szentlelket J�zus Urunkra lesz�llni �s v�ll�n megnyugodni. (Ha ‘galamb’ lett volna, - az �rek is galambnak jelk�pezn�k Keresztel� Szent J�nost.) (...) �gy v�lem, ezek ut�n senki el�tt sem lehet k�ts�ges, hogy a sok-ezer�ves pr�f�ci�kat bev�lt� �s teljes�t� Adiabani M�ria fi�nak - a f�ldre sz�llt ‘Vil�g Vil�g�nak’ - felt�mad�sa ut�n az � ‘rejteki’ jel-k�pe a Szentlelket hoz� �s �gbe-emelked�sre kit�rt sz�rny� s�lyom volt. A ‘szent s�lyom’ - a P�rtus Birodalom hagyat�kak�nt - Attil�n�l �s magyari n�peikn�l ‘Turul’-k�nt volt tisztelve, �s mint a hiedelem szent szimb�luma n�pet �s nemzetet az igazs�g �tj�n vezet� Istent�l rendelt ‘ir�ny�t�ul’ elismerve. Teh�t a mi ‘Turul hagyom�nyunk’ nem egyszer� n�pi monda vagy mese, hanem minket a F�ldre sz�llt ‘Vil�g Vil�goss�g�hoz’, J�zushoz kapcsol� �s a magyari n�pek lelkivil�g�t Istenhez emel�, hitbeli val�s�g. A gondvisel�s tudata, a j�v�ben�z�s (maga)biztoss�ga �s nem a rem�nyt vesztett ellankad�s.”
�s most a J�zus �r�ks�g��rt folytatott harcr�l; - ugyanazon k�nyvb�l. „Az elm�lt 2000 �v alatt J�zus hagyat�k�t nemcsak a vall�sok, de a vil�guralmi t�rekv�sek is kisaj�t�tott�k c�ljaik el�r�se �rdek�ben - a maguk m�dszereivel. Tekints�nk bele ezekbe a szakad�kokba is...
‘J�zus (a P�rtus Herceg) k�ldet�studata a P�rtus Birodalomban v�lt vall�sos hiedelemm�. Leger�sebben az ADIABENE Kir�lys�gban, ahol az ADIABENE dinasztia uralkodott.’ A ‘harc’ azonban J�zus Urunk felt�mad�sa ut�n azonnal megindul, - a Saul-rabbib�l ‘P�l apostoll�’ v�ltozott ideol�gi�val. Vagyis azzal a zsid�nak hirdetett J�zussal, aki b�r ‘Melkizedek szerinti f�pap’, m�gis zsid� identit�s�. Tekintve, hogy az ortodoxi�nak siker�lt ezt a J�zus-alakot - a zsid� J�zushoz illeszked�v� form�lt evang�liumok �ltal ‘kereszt�nys�gnek’ nevezett, de val�j�ban zsid�-kereszt�nys�gben - v�glegesen r�gz�teni; minden �l� �s anyagi bizony�t�k, amely a P�rtus Herceg val�s�g�t hirdette, e zsid�-kereszt�ny t�rv�nyes�tett inkviz�ci� puszt�t�s�nak �ldozata lett. Az egyetlen bizony�t�k a csod�latosk�pp’ megmaradt ‘Turini Lepel’, melyr�l meg�llap�that� J�zus Urunk hovatartoz�sa �s a Felt�mad�s csod�j�t is megmutatja. Mert k�ts�gtelenn� teszi J�zus Urunk test�nek F�nny� v�l�s�t. F�nyb�l j�tt �s F�nny� lett a Vil�g Vil�ga. De m�gis, hi�ba mondjuk azt, hogy ‘az evang�liumokb�l nem bizony�that�’ J�zus Urunk �desanyj�nak - M�ri�nak - zsid� mivolta. Hi�ba hivatkozunk a ‘szepl�telen fogantat�sra’ is. M�t� �s Luk�cs evang�list�k azon geneol�gi�ja, mely szerint J�zsef, az �cs - J�zus Urunknak �ll�t�lagos nevel�apja - zsid� volt, elegend� indokol�sa annak, hogy MA, 2000 �v ut�n II. J�nos P�l p�pa ‘visszak�veteli’ J�zus Urunkat a zsid�s�gnak! Mi�rt e ‘visszak�vetel�s’...? �ppen 2000 �v ut�n...? ‘Ha a zsid�-kereszt�ny k�non 1997-ig zsid�nak tan�totta J�zus Urunkat, hitte �s h�veiben �gy tudatos�totta; - mi�rt kell 1997-ben ezt 60 biblia-tud�snak, vatik�ni szimp�ziuma �ltal meger�s�teni �s J�zus zsid� identit�s�t ‘visszak�vetelni’...? 

4.6. A Szent Gr�l: a legitim hatalom tana

Most pedig a Szent Gr�lr�l, szint�n Badiny J�s id�zett m�v�b�l:
„A legr�gebbi hagyom�ny, hogy a ‘Szent Gr�l’ az a poh�r (kehely) volt, melyb�l J�zus tan�tv�nyai itt�k az � ‘v�r�t’, az utols� vacsor�n. A m�sik hagyom�ny, hogy Arimatheai J�zsef ebbe a kehelybe fogta fel a keresztre fesz�tett J�zus v�r�t. L�tezik olyan v�ltozat is, hogy az utols� vacsor�n haszn�lt kehely �s Arimatheai J�zsef kelyhe egy �s ugyanaz volt.” Majd a t�rt�n�sz id�z h�rom �r� (Lincoln: angol film-rendez�, Baigent: �jz�landi pszichol�gus, Leigh: amerikai novellista) ‘Szent v�r, Szent Gr�l’ c�m� k�nyv�b�l: „Azt�n megjelennek a ‘Gr�l legend�k’, a ‘Gr�l rom�ncok’, amelyek nem zsid�-kereszt�ny alapon nyugszanak, hanem a k�zel-keleti term�kenys�gi r�tushoz k�t�dnek. Teh�t a ‘pog�ny’-nak nevezett hitvil�g a forr�suk. Ezekben a ‘Gr�l-rom�ncokban’ mindig megtal�lhat� a f�h�s misztikus sz�rmaz�sa �s egy bizonyos geneol�giai vonal hangs�lyoz�sa is �szlelhet�. A korai k�ziratokban a Gr�l ‘Sangraal’ �s ‘Sangreal’ kifejez�sekkel szerepel, melyek �rtelmesen �s �rthet�en fejezik ki a mondanival�jukat. �gy a ‘Sangraal’ - Szent Gr�lt, vagyis a j�zusi kelyhet jelenti, m�g a ‘Sang-raal’ vagy ‘Sang-real’ azaz ‘Sang-Royal’ = a Kir�lyi V�r, a v�rs�gi k�tel�kre, a v�rs�gi kapcsolatra vonatkozik. (...) A Szent Gr�l egy-szerre k�t dolgot is jelentett. Egyr�szt J�zus v�rs�gi vonal�t, valamint lesz�rmazottait, vagyis a ‘Sang Raalt’, az ‘Igazi’ vagy ‘Kir�lyi V�rt’, amelynek �rz�j��l a Prieur� de Sion a saj�t maga �ltal �letre h�vott Templomos Lovagrendet (eddig ford�tva tudtuk! - Cz. L.) jel�lte ki. Ugyanakkor a Szent Gr�l a val�s�gban az az ‘ed�ny’ volt, amelyben J�zus v�r�t fogt�k fel �s �rizt�k, vagyis (�tvitt �rtelemben) M�ria-Magdolna m�he, illetve tulajdonk�ppen � saj�t maga. Val�sz�n�leg a korai Magdolna-kultuszb�l fejl�d�tt ki a k�z�pkor folyam�n a Sz�z kultusza, �s a k�t kultusz k�s�bb keveredett egym�ssal. Kimutathat� pl., hogy a h�res ‘Fekete Sz�z’, vagy ‘Fekete Madonna’ �br�zol�sok a kereszt�nys�g korai id�szak�ban nem Sz�z M�ria, hanem a M�ria-Magdolna ir�nti tisztelet megnyilv�nul�sai, melyek �ltal�ban egy�tt �br�zolj�k any�t �s gyermek�t. (...) A Szent Gr�l teh�t egyr�szt J�zus sz�rmaz�si vonal�t szimboliz�lta, m�sr�szt pedig M�ria-Magdoln�t, akinek m�h�b�l ezen sz�rmaz�si vonal fakadt. Lehetett azonban a Gr�l m�g valami m�s is! Kr.u. 70-ben a nagy j�deai felkel�s idej�n Titus (Vespasianus) r�mai l�gi�i kifosztott�k �s porig lerombolt�k a Jeruzs�lemi Templomot. A Templom elrabolt kincse ezut�n �ll�t�lag a Pireneusokba ker�lt, �s (...) a Prieur� de Sion birtok�ban van. A Jeruzs�lemi Templom kincse val�sz�n�leg nemcsak a Titus katon�i �ltal elrabolt kincset jelentette. Az �si j�daizmusban a vall�s �s a politika elv�laszthatatlanok (!!) voltak egym�st�l. A Messi�s Isten-kir�ly volt, aki vil�gi �s vall�si tekintetben is (mint majd k�s�bb l�tni fogjuk; Zelnik-Mefiszt� k�l�n c�loz is arra ‘Leonard�nak’, hogy a p�rhuzamos vonalak - �rtsd: a k�t mitikus oszlop, J�kin �s Bo�z, mai szimb�lummal a World Trade Center lerombolt iker-tornyai, esetleg Orb�n Viktor minisztereln�k sz�noki ‘kotta-�llv�nya’ a mell�kletben; �tvitt �rtelemben pedig a k�t J�zus-testv�r, Krisztus �s Jakab, a f�ldi �s az �gi kir�lys�g, a f�papi �s a kir�lyi hatalom megszem�lyes�t�i - valahol, valamikor tal�lkoznak. A szabadk�m�ves legenda szerint ez a tal�lkoz�si pont a t�rt�nelemben az a fennk�lt pillanat, amikor a J�zus-v�r� kir�ly, aki egyben a Jeruzs�lemi Egyh�z felkent f�papja is: az Egyes�lt Angolsz�sz Vil�g�llam tr�nj�ra l�p. Ekkor a szabad-k�m�ves vil�ghatalomban �g �s F�ld mind�r�kre egyes�lnek - Cz. L.)  egyar�nt uralkodott birodalm�ban. �ppen ez�rt lehets�ges, s�t, val�sz�n�, hogy a Jeruzs�lemi Templomban �rizt�k az Izrael kir�lyi h�zaira vonatkoz� dokumentumokat, melyek megfeleltek egy modern kir�lyi csal�d, vagy arisztokrata csal�d sz�let�si bizony�tv�nyainak, h�zass�gi enged�lyeinek �s m�s l�nyeges iratoknak. Ha J�zus t�ny-szer�en a ‘Zsid�k Kir�lya’ volt, akkor csaknem bizonyos, hogy a Templom b�s�ges inform�ci�t �rz�tt a szem�ly�re vonatkoz�lag. (...) A Prieur� de Sion ma is l�tezik �s akt�van m�k�dik. Nagy befoly�ssal rendelkez� szervezet; �pp�gy szerepet j�tszik magasszint� nemzetk�zi esem�nyekben, mint bizonyos eur�pai orsz�gok (mint mondjuk: a mi kis Magyarorsz�gunk! - Cz. L.) bels� �gyeiben. A Rend a legnagyobb m�rt�kben felel�s az 1956. �ta kibocs�tott inform�ci�k k�zl�s��rt (az eddig elhallgatott t�nyek, t�rt�nelmi ismeretek halmaza m�r akkor�ra n�tt; m�sr�szt a ‘Meroving-vil�gkir�ly’ tr�nra l�p�se annyira ‘k�zeli’, hogy a vil�gforradalom �s vil�gp�nik elker�l�se �rdek�ben elkezdt�k a val�s�g kisziv�rogtat�s�t, ‘a m�reg cseppenk�nti adagol�s�t’. Itthon �s j�l meghat�rozhat�, kik ezek ‘a felt�n�’ kisziv�rogtat� szem�lyek). A Prieur� de Sion ny�ltan bevallott �s deklar�lt c�lja a Meroving-dinasztia s v�rs�gi vonal restaur�ci�ja nemcsak Franciaorsz�gban, hanem m�s eur�pai orsz�gokban is, - ami jogilag �s mor�lisan egy-ar�nt szentes�tett �s igazolhat�. B�r az i.sz. 8. sz�zadban a tr�njukt�l megfosztott�k �ket, a Meroving v�rvonal nem halt ki, s�t egyenes-�gon II. Dagoberten �s fi�n IV. Sigisberten kereszt�l fennmaradt. A dinasztikus sz�vets�geken s h�zass�gk�t�seken kereszt�l e sz�rmaz�si vonalba tartozott Godfroi de Bouillon, aki 1099-ben Jeruzs�lemet is elfoglalta, valamint sz�mos m�s nemesi �s kir�lyi csal�d a m�ltban �s jelenben. (...) Korunkban a Meroving v�rvonalnak legitim joga van jogos �r�ks�g�hez.” Badiny J�s Ferenc ezek ut�n �sszefoglalja: „A Zsid�-J�zus HIPOT�ZIS Vil�guralmi Sz�rmaz�stana a Titkos T�rsas�gok Tervei Szerint: A zsid� J�zus �s a szint�n zsid� M�ria-Magdal�na h�zass�g�b�l sz�letik egy fi�. A szint�n zsid� Arimateai J�zseffel (h�rman) �tk�lt�znek D�l-Franciaorsz�gba. A ‘fi�t’ �s az ut�dait nevezik ‘SZENT GR�L’-nak. Ut�daik lettek a Merovingok: Clodvig, Clotild, Dagoreth, - az ut�djuk Balduin, a Prieur� de Sion rendnek a nagymestere. Ut�dai: az Anjouk (a magyar Anjouk itt ki-v�lnak); VII. K�roly, ut�dja Ren� Anjou (nagymester). Az � ut�djai a HABSBURGOK, M�ria Ter�zia, kinek fia Maximilian Habsburg (nagymester), s ut�dja Habsburg Ott� - Jeruzs�lem Kir�lya.”            
 5. A templomosok buk�sa �s sz�trajz�sa

5.1. Cion B�lcsei: a k�osz az �j vil�grend

A 86-88. oldal: „A perspekt�va sz� eredeti jelent�se szerint messzel�t�s. Annak filoz�fiai �rtelm�ben az id�ben is messze l�tni, teh�t l�tni a j�v�t, az elj�vend� igazs�got. �gy a perspekt�va a rem�ny. Az igazi perspekt�va: k�r�s-k�r�l n�zni a dolgot, �s belel�tni annak legm�ly�re. Na, ehelyett mi mit csin�ltunk Battista Albertivel, Piero della Francesc�val, Garibaldival, Paolo Uccel�val, D�rerrel, Mantegn�val, �s v�g�l j�magamat sem k�m�lhetem - egy illuzionista vil�got dolgoztunk ki. Megalkudtunk; az igazs�g helyett az igazs�g ill�zi�ja ir�ny�ban mozdultunk el.” - „� dehogy, csacska l�ny, csak �rz�ki csal�sr�l besz�l�nk, az   m�g csak az �lom. A hal�l, az nem is l�tezik. A hal�l csak az �n perspekt�v�m ellenetek. Ezt az egyetlen eszk�zt hagyta kezemben az �r, k�l�nben teljesen fegyvertelen lenn�k. Mit kezden�k �n, szeg�ny �rd�g, halhatatlan tudat�, be-k�pzelt emberek k�zt! Figyelj, most j� kedvemben tal�lsz. A p�rhuzamosokkal, amelyek vagy tal�lkoznak, vagy nem a v�gtelenben, m�g sokat kezdhetn�l. Ebben benne van egy �j szakr�lis geometria lehet�s�ge. Persze az �gyet nem csak matematikailag kellene megoldani...” (V�.: a fent eml�tettekkel! - Cz. L.)

A 90. oldal: Leonardo a napl�nak: „(Clairvaux-i Szent) Bern�t azt mondta: Isten tev�kenys�g�nek h�rom fajt�ja van: az els� ‘�ltal de n�lk�l’, a m�sodik ‘annak ellen�re’, a harmadik ‘vele egy�tt’!”
A 94-96. oldal: Leonardo gy�n�sa Szent Bern�tnak: „L�tezhet-e a r�zsa neve, ha nincs t�bb� r�zsa? K�l�nben aty�m, te tudod, mi a r�zsa neve?” - „A r�zsa, a r�zsa, a titkos �rtelm� r�zsa, a ro�zsaf�z��r... - Bern�t ezekkel a szavakkal v�gig �nekelt egy gregori�n dallamot, mintha ott sem lettem volna.” - „Aty�m, ha nem is gy�nni, de besz�lgetni j�ttem. Borzalmas �lmok gy�t�rnek. Megl�togatott egy L�ny, v�lhet�leg a S�t�n, alkut akar k�tni velem, hogy abban a bizonyos h�rom napban, amikor Krisztus teste egyed�l, ki�r�lten ott van a S�rban, boncoljam fel. Vagdossam fel, mint egy semmi hull�t?” - „Fiam, tudd meg, mindny�junk teste Krisztus teste. Ezt hirdette ki, mikor h�s-v�r emberr� lett. Ezzel a tudattal kellene �ln�nk. Persze tudom, neh�z ez egy olyan vil�gban, ahol a l�lek curv�v� v�lt, el-g�rb�lt Istent�l, �s �gy nem hagyja, hogy Isten r�vonatkoz� akarata kiteljesedj�k benne.” - Leonardo a napl�nak: „N�ha azt hiszem, hogy a papok csak azoknak a lelki �dv�ss�g�n munk�lkodnak, akiknek a neve benn van az �let k�nyv�ben.”

Zelnik-Leonardo itt a ‘Jelen�sek K�nyve’ sz�vegr�sz�re utal, - ebb�l id�zek: „K�roml�sra nyitotta sz�j�t Isten ellen: k�romolta nev�t, hajl�k�t �s a Menny lak�it. M�g azt is megengedt�k neki, hogy harcot ind�tson a szentek ellen �s legy�zze �ket. S�t, hatalmat kapott minden t�rzs, n�p, nyelv �s nemzet f�l�tt. Im�dni fogj�k �t a F�ld lak�i mind, akiknek neve nem �ll a vil�g kezdete �ta a meg�lt B�r�ny �letk�nyv�ben. (Jel. 13-14.) Leonardo, aki a Prieur� de Sion ‘�gyeletes’ nagymestere - ugyeb�r nem hisz a ‘B�r�ny’-ban, m�rmint Krisztusban, Isten Fi�ban, aki elvette a vil�g b�neit (qui tollis peccata mundi). Milyen jogon v�rn� h�t el, hogy a papok az � lelki �dv�n is munk�lkodjanak, mik�zben � az elj�vend� Antikrisztus (Demiurgos) tr�nra l�p�s�n munk�lkodik?!
A 98-104. oldal: Leonardo a napl�nak: „Milyen emberi, m�lys�gesen emberi az a gondolat, hogy a S�t�n az Isten els�sz�l�tt l�zad� fia!” - Szent Bern�t folytatja: „A katharok szerint a f�ldi vil�got a S�t�n teremtette, aki azonos az �sz�vets�g bossz��ll� isten�vel, az � szava a T�rv�ny, amit a katharok elvetettek.” - „Ezek szerint �k antiszemit�k voltak.” - „Ez t�bbsz�r�sen is fel�letes gondolat. El�sz�r az�rt, mert itt ink�bb egy l�telm�leti csapd�ba estek. M�sodszor meg az�rt, mert a kathar albigensek haz�ja a d�l-franciaorsz�gi Languedoc-vid�k, t�rt�nelmileg folyamatosan a zsid� telepesek haz�ja. A r�maiak is ide sz�m�zt�k Her�dest, �ll�t�lag M�ria-Magdolna is ide menek�lt Krisztus keresztre fesz�t�se ut�n.” - „�s a szent v�r is itt folytat�dott...” - „Na sz�p, hallom, ezt tal�lt�tok ki, ti Sion B�lcsei, �s meghamis�tott�tok az �n tiszta templomos rendemet.” - „El�sz�r is a nev�nk pontosan Prieur� de Sion �kes francia nyelven, �s hogy ki mit hamis�tott, azt �rdemes lenne m�r egyszer tiszt�zni.” - „J�, tiszt�zzuk. Sz�val, minek is h�vj�tok magatokat?” - „Sion perjels�ge.” - „Nagyszer�, nem �rtem, de ez biztos annak k�sz�nhet�, hogy *‘fogyi’ vagyok. J�, de mi�rt �rtatok megval�s�that�s�gi tanulm�nyt (Zelnik-Bern�t a ‘Cion B�lcsei’-nek jegyz�k�nyv�re c�loz. - Cz. L.) a vil�guralomr�l?” - „Mir�l? Mi csak egy elk�pzel�st �rtunk a vil�gban lehets�ges �j rendr�l. (...) Mi a baj a terv�nkkel az �j rendr�l?” - „H�t nemcsak az, hogy nagyon emberi, hanem az, hogy nagyon s�t�ni. Csak tiszta �sz, kritika n�lk�l, �s k�v�lr�l n�zv�st nem tekinthet� m�snak, mint egy h�tt�rhatalmi �sszeesk�v�snek. (...) P�ld�ul a ti�tek, amelyet m�r �vsz�zadok �ta fenntartotok �s rejt�zk�dve er�s�tgettek, mi�ta a gyenge jellem� Sz�p F�l�ppel �sszeesk�dve kiny�rt�tok a rendet. (...) Gondold el, hogy ez az anyag illet�ktelen k�zbe ker�l, p�ld�ul egy orsz�g titkosszolg�lata (a GESTAPO? - Cz. L.) elkezdi manipul�lni, behelyettes�t egy m�sik n�pet, ahogy ez lenni szokott, p�ld�ul a zsid�kat, akiket azzal v�dol, hogy �gy akarj�k megszerezni a vil�guralmat. Tudod, hogy milyen sohasem l�tott �ld�z�s lenne abb�l?” (Zelnik-Bern�t a zsid� holocaustra utal. - Cz. L. *Ami a ‘fogyi’-t illeti: bics�rdista-veget�ri�nus, mediterr�n, Rockefeller-fogy�k�ra.)