5.4. Megint a rejt�lyes Sioni Rendh�z

A Prieur� de Sion a vil�gt�rt�nelem egyik leg�sibb, legbefoly�sosabb titkos t�rsas�ga (...) 1956-t�l itt-ott �js�g s foly�iratcikkek sz�moltak be egy, Languedoc tartom�nyban tal�lhat� Rennes-le-Chateau nev� kisv�rost k�r�lleng� ‘rejt�lyr�l’, ami elrejtett kincsekr�l sz�lt. (...) A rejt�lyben f�szerepet j�tszott egy Francois B�renger Sauni�re nev� katolikus pap, akit 1885-ben b�ztak meg a v�roska pl�b�ni�j�nak a vezet�s�vel. (...) Elhat�rozta; - helyre�ll�ttatja a templomot, amelyet m�g 1059-ben M�ria-Magdoln�nak szenteltek. 1891-ben Sauni�re a templomban dolgozva elmozd�totta az olt�r k�v�t �s felfedezte, hogy annak egy �reges t�maszt�ka n�gy pergameniratot rejt. Megmutatta a felfedezett dokumentumokat el�lj�r�j�nak, a k�zeli Carcassonne p�sp�k�nek, aki elk�ldte �t P�rizsba, hogy keresse fel a Saint Sulpice papnevelde igazgat�j�t. Az�ta kider�lt, hogy a papnevelde kor�bban a hivatalos vall�si tanokat tagad� ‘Compagnie du Saint-Sacrement’ nev� t�rsas�g k�zpontja volt, mely feltehet�en a Sioni Rendh�z fed�-szervezetek�nt m�k�d�tt. Ha ez val�ban �gy t�rt�nt, akkor �rthet�, a Rendh�z tagjai hogyan ismerhett�k meg Sauni�re felfedez�seit. Az iratok b�rmit is tartalmaztak, - az �let�t gy�keresen megv�ltoztatt�k. (...) P�rizsb�l val� visszat�r�s�t k�vet�en munka k�zben felfedez�st tett: egy kis kript�ra bukkant a templom alatt, amely a tud�s�t�sok szerint csontv�zakat rejtett. (...) A s�rk�-felirat leford�tott v�ltozata szerint: „Ez a kincs II. Dagobert kir�ly �s Sion tulajdona; � holtan van ott.” (...) A restaur�lt templomban Sauni�re k�l�n�s szobrot �ll�ttatott Asm�de�s d�monnak, aki „a titkok �s rejtett kincsek �rz�je �s egy �si zsid� legenda szerint Salamon templom�nak �p�t�je.” A helyre�ll�tott templomot telezs�folta k�l�n�s festett t�bl�kkal, melyek k�z�l egy a J�zus test�t a s�rboltba viv� menetet �br�zolja. A k�pen l�that� telihold kapcs�n azonban Baigent, Leigh �s Lincoln szerint gyan�that�, hogy a festm�ny ink�bb azt a jelenetet mutatja, amikor is J�zus test�t az �jszaka leple alatt kicsemp�szik a s�rboltb�l. (...) 1917. janu�r 17-�n Sauni�re hirtelen sz�vrohamot kapott. Ez a nap volt a Saint Sulpice papnevelde hivatalos �nnepnapja (itt mutatta meg el�-sz�r szakembereknek a megtal�lt iratokat Sauni�re); de ez a nap szerepelt a s�rk�v�n is, �s mind�ssze �t nap telt el az�ta, hogy a h�z-vezet�n�je megmagyar�zhatatlan okb�l rendelt egy kopors�t. Egy k�rny�kbeli papot h�vtak, hogy feladja az utols� kenetet, �m az ‘meg-rend�lve’ megtagadta ezt, miut�n meghallgatta Sauni�re gy�n�s�t, amit soha nem hoztak nyilv�noss�gra. Marie Denarnaud (h�zvezet�-n�) visszavonult a Villa Bethani�ba, �s m�lyen hallgatott Sauni�re viselt dolgair�l. �lete v�ge fel� j�rva eladta a h�zat egy embernek �s meg�g�rte, hogy megoszt vele egy titkot, mely gazdagg�, befoly�soss� teszi majd. Sajn�latos m�don vele is v�gzett egy sz�vroham, miel�tt �tadhatta volna titk�t. Ezzel indult �tj�ra a Rennes-le-Chateau-i rejt�ly. (...) „A legpr�zaibb feltev�s szerint Sauni�re hatalmas halom kincset tal�lt, - m�g m�sok �gy v�lik, valami sokkal d�bbenetesebb leletre bukkant, pl.: a frigyl�d�ra, a jeruzs�lemi templom kincs�re, a Szent Gr�lra - vagy �ppen Krisztus s�rj�ra. (...) A Sioni Rendh�z szerint Sauni�re a Meroving-uralkod�h�z fennmarad�s�t bizony�t� geneal�giai le�r�sokat tartalmaz� pergamentekercseket tal�lt.” - �rta Picknett �s Prince. K�t dolog bizonyos: Sauni�re nyilv�nval�an a birtok�ba jutott valaminek, ami�rt valaki vagy valakik hatalmas �sszegeket fizettek neki; - illetve l�that�lag ezt k�vet�en is kutatott m�g valami ut�n, eg�szen hal�l�ig. Hasonl�k�ppen egy�rtelm�nek l�tszik, hogy egyh�zi feljebbval�i �ld�sukat adt�k tev�kenys�g�re, - b�rmi is volt az val�j�ban. A Sioni Rendh�z egy tisztvisel�je szerint Sauni�re-t magasrang� egyh�zi szem�lyek bus�san megfizett�k er�-fesz�t�sei�rt �s hallgat�s��rt. Egy m�sik besz�mol� szerint Antoine Gelis, id�s pap is k�zel �llt Sauni�re-hez, �s szint�n jelent�s p�nz-�sszegre tett szert. B�rmit tudott is Gelis, az nem der�lhetett ki, mert 1897. november�ben holtra verve tal�lt�k otthon�ban. Meg�l�s�nek k�r�lm�nyeir�l sz�l� feljegyz�sek nyomtalanul elt�ntek az egyh�zi nyilv�ntart�sb�l, csak a rend�rs�gi �s b�r�s�gi jelent�sekb�l lehetett rekonstru�lni az esetet. Henry Lincoln, a brit BBC t�rsas�g telev�zi�s dokumentumfilm-producere franciaorsz�gi szabads�ga alatt olvasott a rejt�lyr�l. �ssze�llt Richard Leigh reg�ny�r�val s Michael Baigent f�nyk�p�sz-�js�g�r�val, hogy megoldj�k a rejt�lyt, minek eredm�nye: a t�rt�netr�l sz�mos t�v�s dokumentumfilm k�sz�lt, meg egy 1982-ben kiadott sikerk�nyv ‘Szent v�r, Szent Gr�l’ c�mmel. A k�nyv meg-jelen�s�vel a Sioni Rendh�z t�rt�nete a nemzetk�zi k�z�ns�g l�t�-ter�be ker�lt. Kutat�saik Rennes-le-Chateau v�ros�b�l, a Blanche-fort csal�dt�l a templomos lovagokon �s a katarokon kereszt�l a Sioni Rendh�z nev� rendhez vezettek. Egy bizonyos Bertrand de Blanchefort volt a templomos lovagok negyedik nagymestere, �s egy Rennes-le-Chateau k�zel�ben l�v� templomos birtokr�l ir�ny�totta a szervezetet. Meg�llap�tott�k, hogy a Blanchefortok a katarok oldal�n harcoltak, Bertrand pedig a templomos alap�t�, Andre de Montbard p�rtfogoltja volt. Baigent, Leigh, �s Lincoln kider�tette: Blanchefort vezet�se alatt sok templomos �rkezett Rennes-le-Chateau k�rny�k�re, s ott kiterjedt �sat�sokba kezdtek. Elm�let�k szerint ezzel az volt a c�ljuk, hogy a jeruzs�lemi sz�ll�suk alatt felt�rt kincset biztons�gos helyen el�ss�k. Gyan�jukat meger�s�teni l�tszott, hogy megtudt�k: mikor IV. F�l�p kir�ly 1307-ben megind�totta a rend elleni orsz�gos letart�ztat�sokat, csak a Rennes-le-Chateau k�rny�k�n tev�kenyked� templomosok ker�lt�k el a zaklat�st. (!) A II. vil�gh�bor� alatt h�rek szerint a n�metek is kiterjedt �sat�sokat folytattak Rennes-le-Chateau k�rny�k�n, feltehet�en szent relikvi�k ut�n kutatva - mint ahogy az a Steven Spielberg rendezte Indiana Jones kalandfilmekben is szerepel. A h�rom brit kutat� rengeteg anyagot gy�jt�tt a Sioni Rendh�zr�l, t�bbek k�zt a francia szerz�, Gerard de Sede �ltal �rt sz�mos k�nyvet, aki, mint kider�lt, kapcsolatban �llt egy bizonyos Pierre Plantard de Saint-Clairrel, a mai Sioni Rendh�z tiszts�gvisel�j�vel. A francia Nemzeti K�nyvt�rban kutatva tanulm�nyozt�k a ‘Titkos akt�k’ nev� dokumentumok mikrofilm-m�solatait, melyek tan�s�ga szerint a Sioni Rendh�z eg�szen a keresztes h�bor�k kor�ig vezethet�k vissza, �s szoros kapcsolatban �llt a templomos lovagok rendj�vel. Az akt�k a Rendh�z r�szletes t�rt�net�t �s nagymestereinek nev�t tartalmazt�k, �s arr�l is besz�moltak, hogy Sauni�re a Rend szolg�lat�ban �llt (!) Rennes-le-Chateau-ban t�lt�tt �vei alatt. (A dokumentumokat 1950-es �vekre keltezt�k, de csak az 1960-as �vek k�zep�n ker�ltek be az �llom�nyba, ez�rt a hiteless�g�kr�l az�ta is heves vita folyik.) (...) A Rendh�z-sztori b�r�l�i �gy v�lik: a t�rsas�g nem is l�tezett azel�tt, s az eg�sz dolog ‘v�gtelen nagyz�si h�bortban szenved� kir�lyp�rtiak’ mesterked�se. Baigent, Leigh �s Lincoln szerint a VII. Lajos �ltal az ‘Ordre de Sion’-nak adom�nyozott alap�t�lev�l Orl�ans-ban m�g mindig fellelhet�, valamint egy 1178-b�l val�, a Rendet vagyon�ban meger�s�t� p�pai bulla bizony�that�an l�tezik. Magyar�zatuk szerint a Rendet �rint� dokumentumok j� r�sze megsemmis�lt az 1940-es orl�ans-i n�met bomb�z�sok idej�n. Kutat�saik sor�n a templomos lovagrenddel �s a szabadk�m�vesekkel kapcsolatban �ll� sz�mos h�res n�v ker�lt el�: Marie de Saint-Clair, a Rosslyn-k�poln�hoz k�t�d� Henry Saint-Clair lesz�rmazottja, aki �ll�t�lag h�zass�got k�t�tt Jean de Gisors-ral, a Rendh�z els� f�ggetlen nagymester�vel; azt�n Rene d’Anjou, aki m�sokkal egy�tt a ‘Jeruzs�lem kir�lya’ c�met viselte (mely a templomos Anjou gr�ft�l sz�rmaz�st jel�lte), �s 1418 �s 1480 k�z�tt a Sion nagymestere volt, a nagy Leonardo da Vinci (a Rendh�z nagymestere 1510 �s 1519 k�z�tt); Robert Fludd, Sir Francis Bacon �s t�bb angol kir�ly bar�tja (nagymester 1595-t�l 1637-ig); Johann Valentin Andrea, a hesseni szabadk�-m�vess�ggel kapcsolatban �ll� lelk�sz, akit a ‘R�zsakeresztes ki�ltv�ny’ szerz�jek�nt tartanak sz�mon, �s 1637-1654 k�z�tt sioni nagymesterk�nt szerepel a list�n; Robert Boyle, Bacon ‘L�thatatlan Koll�gium�nak’ tagja, aki �ll�t�lag Sir Isaac Newtonnak tan�tott alk�mi�t, 1654-1691 k�z�tt t�lt�tte be e tiszts�get; m�g a k�ztudottan szabadk�m�ves Newton a besz�mol�k szerint �t k�vetve, 1691 �s 1727 k�z�tt volt a Sion nagymestere. A ‘Titkos akt�k’-ban szerepl� tov�bbi nagymesterek j�l mutatj�k a Rendh�z befoly�s�nak a s�ly�t. K�zt�k van Charles Radclyffe, K�roly Edu�rd tr�nk�vetel� herceg unokatestv�re; K�roly S�ndor lotharingiai herceg, aki a templomos lovagrend ihlette n�met lovagrend nagymesterek�nt is szolg�lt; s�t, Lotharingiai Miksa J�zsef bajor v�laszt�fejedelem, K�roly herceg unokafiv�re, Haydn, Mozart �s Beethoven mentora; Victor Hugo, a lotharingiai arisztokrata (A p�rizsi Notre-Dame �s a Nyomorultak szerz�je); Claude Debussy, aki olyan �r�kkal s k�lt�kkel bar�tkozott, mint Oscar Wilde, W.B.Yeats �s Marcel Proust; Emma Calve, az �nnepelt opera�nekes; �s B�renger Sauni�re, a Rennes-le-Chateau-i pap. Kutat�saira alapozva Baigent, Leigh �s Lincoln �gy v�li, ‘meg-c�folhatatlan t�rt�nelmi t�nynek’ tekinthet�, hogy a Sioni Rendh�z az id�k folyam�n m�s-m�s n�ven ugyan, de a templomos lovagok ‘h�tt�r titkos t�rsas�gak�nt’ m�k�d�tt, �s t�l�lte a templomosok XIV. sz�zadi megsemmis�t�s�t. Legal�bbis a ‘Titkos akt�k’ szerint egyes rendh�zi tagok - a Gisors, Anjou s Saint-Clair dinaszti�k tagjai, p�ld�ul Hugh de Payens �s Gottfried Bouillon - a templomos lovagrend alap�t�i k�zt voltak. A h�rom szerz� azt is felt�telezi, hogy a Rendh�z ma is l�tezik, �s ‘a sz�nfalak m�g�l, az �rny�kb�l m�k�dve szervezte meg a nyugati t�rt�nelem bizonyos meghat�roz� esem�nyeit’. Azt azonban csak sejttetik, hogy a Rendh�z tagjai a szabadk�m�vesek, a Kerek-asztalok �s az illumin�tusok sz�kebb vezet�s�ben is szerepet kaptak. ‘A Sioni Rendh�z ny�lt �s elismert c�lkit�z�se a Meroving uralkod�-h�z �s v�rvonal visszahelyez�se nemcsak Franciaorsz�g, de m�g m�s eur�pai �llamok tr�nj�ra is’ - �rja a szerz�h�rmas. �gy tudj�k, hogy a Rendh�z tagjai a XIX. sz�zadban szabadk�m�vess�g berkein bel�l tev�kenykedve pr�b�lt�k �letre kelteni a N�met-R�mai Birodalmat, amelyet a Habsburg-csal�d �s a megreform�lt R�mai Katolikus Egyh�z k�z�sen ir�ny�tott volna. A tervet, �gy t�nik, csak az I. vil�g-h�bor� kit�r�se �s az eur�pai uralkod�h�zak buk�sa hi�s�totta meg. �vek sor�n a Rendh�zat - mely gyan�that�an �r�k�lte a jeruzs�lemi felfedez�sek eredm�nyeit, ha ugyan nem �pp maga kezdem�nyezte az �sat�sokat (!) - nemcsak a kir�lyi v�rvonalak foglalkoztatt�k, hanem a katarok �s kor�bbi szekt�k eretnek tud�sa is. ‘Eur�pa vargabet�s t�rt�net�ben hirtelen dr�mai �s �sszef�gg� cselekm�nyt fedez�nk fel - �rta Vankin s Whalen. - A katarok egyh�zi �ld�ztet�se, R�ma k�zre-j�tsz�sa Meroving-dinasztiabeli Dagobert kir�ly meggyilkol�s�ban, V. Kelemen p�pa �s a francia IV. F�l�p sikeres cselsz�v�se a be-foly�sos templomosok elnyom�s�ra (megsemmis�t�s�re!) - mindez J�zus v�rvonal�nak az elt�rl�s�re tett k�s�rlet volt. M�gpedig az�rt, mert az nem volt m�s, mint egy riv�lis egyh�z, amely a Vatik�nn�l �sszehasonl�thatatlanul szorosabban k�t�d�tt J�zus �r�ks�g�hez.’ A kor�bbi munk�j�ban Vankin amellett �rvelt, hogy az egyh�z eltitkolta a J�zus �let�vel kapcsolatos dokumentumokat, mint ahogyan erre a templomosok �s a Rendh�z besz�mol�i is utalnak. ‘K�t magyar�zat lehets�ges, hogy nem l�teznek m�ig fennmaradt szent feljegyz�sek J�zus kor�b�l - �rta. - Az els� szerint J�zus egy�ltal�n nem is l�tezett, hanem csak egy kital�lt szem�ly. A m�sodik, val�sz�n�bb v�ltozat szerint J�zusr�l sz�l� korabeli �r�sokat az egyh�z cenz�r�zta az�rt, hogy az ismert feljegyz�sek k�z�l egy se �llhasson ellentmond�sban J�zus ‘hivatalos’ �letrajz�val, amely az egyh�z hatalm�nak alapot adott. B�rmelyik v�ltozat igaz, J�zus �lete vesz�lyes titkokat rejt.’
Baigent, Leigh �s Lincoln id�vel arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy a h�rhedt Cion B�lcseinek jegyz�k�nyve val�ban a Sioni Rendh�zhoz tartozik. Hosszas kutat�sukb�l azt a k�vetkeztet�st vont�k le, hogy a jegyz�k�nyv egy l�tez� dokumentumon alapszik, amelyet nem egy nemzetk�zi zsid� �sszeesk�v�s r�szek�nt alkottak meg, hanem ‘egy szabadk�m�ves szervezet, vagy a szabadk�m�vess�ghez k�zel �ll� titkos t�rsas�g’ adta ki, ‘amelynek a nev�ben benne volt a Sion sz�, �s k�nnyen elk�pzelhet�, hogy olyan c�lokat fogalmazott meg, mint a hatalom �tv�tele, a szabadk�m�ves szervezetekbe val� besziv�rg�s �s a t�rsadalmi, politikai, illetve gazdas�gi int�zm�nyek ir�ny�t�sa. Ak�r 1090-ben, ak�r 1099-ben alap�tott�k a Rendh�zat, - Jeruzs�lem bev�tel�t k�vet�en a lovagok egy r�sz�t egy ap�ts�gban sz�ll�solt�k el, melyet Bouillon egy biz�nci templom romjai f�l� emelt a v�rost�l d�lre fekv� Sion hegy�n. Ez lett k�s�bb ‘Notre Dame du Mont Sion’ ap�ts�g, mely ut�n a Rend felvette ‘Sioni Miasszonyunk Rendj�nek Lovagjai’ nevet. A ‘Sion’ sz�t a ‘Zion’ �t�r�s�nak tartj�k, mely maga is Jeruzs�lem h�ber nev�nek �tirata. (...) Picknett �s Prince szerint a Rendh�z �s a templomosok rendje ‘gyakorlatilag egy �s ugyanaz a szervezet volt, ugyanazzal a nagymesterrel az �l�n, am�g 1188-ban bek�vetkezett szakad�sukat k�vet�en �tjuk sz�t nem v�lt’. (...) A Sion Rendj�t 1188-ban, vagyis egy �vvel azut�n, hogy a muzulm�nok �jra visszafoglalt�k Jeruzs�lemet s a tagok visszat�rtek Franciaorsz�gba - �tszervezt�k. Ekkor valamifajta szakad�s k�vetkezett be a Rend �s a templomosok k�z�tt egy Gisors nev� v�rosban. Ett�l kezdve a Rend ink�bb a francia Merovingok v�rvonal�val foglalkozott, - m�g a templomosok visszaszorultak Ciprus �s Rodosz sziget�re, �s ink�bb Angli�val, Sk�ci�val meg az ottani kir�lyi v�rvonallal t�r�dtek. (Ha mindez igaz, akkor t�rt�nelmileg ebb�l a szakad�sb�l sz�rmaztathat� ak�r a francia Grand Orient �s az Angol Nagyp�holy m�ig is fenn�ll� t�rt�nelmi rivaliz�l�sa �s harca is - a vil�g ‘�jrafeloszt�s��rt’. Ennek a szemben�ll�snak a nyilv�nval� k�vetkezm�nye nagyr�szt az 1990. �vi magyarorsz�gi rendszerv�lt�s ‘kisikl�sa’, s�t, az orsz�g bek�vetkezett politikai kett�szakad�sa is. Tal�n t�nyleg meg k�ne vizsg�lni a M�ltai Lovagrend mindezekben j�tszott balj�s szerep�t, - mik�nt ezt id�ztem, Zelnik J�zseft�l. - Cz. L.) A rendh�zi dokumentumok tan�s�ga szerint Jean de Gisors volt a Rend els� nagymestere a templomosokt�l val� k�l�nv�l�suk ut�n, amelyet ‘a szilfa kiv�g�s�nak’ neveztek. A Sioni Rendh�z Johann Andrea r�v�n ekkor m�r kapcsolatban �llt a R�zsakeresztesekkel. Egy pap 1629-es feljegyz�sei szerint a ‘Rose-Croix Rendet’ maga Gisors alap�totta 1188-ban. Baigent, Leigh �s Lincoln utal r�, hogy ez a kapcsolat fellelhet� a ‘Titkos akt�k’-ban is. (...) Egy�rtelm�nek t�nik, hogy r�viddel az els� keresztes hadj�rat ut�n az eszm�k, a teol�giai elvek �s az �si titkok olyan kevered�se zajlott le, amelyb�l a R�zsakeresztesek, a Templomosok �s a Sioni Rendh�z sz�lettek. A templomosokkal t�rt�nt szak�t�s ut�n, a XII. sz�zad k�zep�n a Sion Rendje sz�m�ra nagy rendh�zat alap�tottak Orl�ans-ban, VII. Lajos alap�t�level�vel. A Rendh�z t�rt�net�nek el-telt id�szak�t titokzatos hom�ly fedi. �jkori l�t�nek els� nyilv�nos bizony�t�ka 1956. j�lius�ban l�tott napvil�got, amikor egy bizonyos ‘Prieur� de Sion nev� szervezetet jegyeztek be a francia hat�s�gok, amely �gymond’ ‘a tanul�s �s a tagoknak t�rt�n� k�lcs�n�s seg�ts�g-ny�jt�s’ sz�nd�k�val j�tt l�tre. A bejegyzett c�m azonban m�r ekkor is lenyomozhatatlan volt, s a csoportr�l keveset lehetett megtudni. Nagyj�b�l ebben az id�ben a Rendh�z k�zel t�zezres tags�ggal b�rt, k�l�nb�z� ‘fokozatokra’ osztva, a nagymesterrel az �l�n. (...) �jabb rendh�zi dokumentumok ker�ltek nyilv�noss�gra, de csak kisebb p�ld�nysz�m� mag�nkiadv�nyokban. ‘B�rmilyen c�llal adt�k is ki �ket, biztosan nem a p�nz�gyi nyeres�g rem�ny�ben’ - �rta Baigent, Leigh �s Lincoln, akik egyre ink�bb meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy a Rendh�zzal kapcsolatos inform�ci�k tudatosan adagolt ki-sziv�rogtat�sa ‘egy kisz�m�tott taktika r�sze, valamif�le d�bbenetes, megh�kkent� leleplez�s el�fut�ra’. (Megjegyz�sem: A ‘Testamen’ c�m� k�nyv - melyr�l jelen kritikai essz�m sz�l - egyetlen p�ld�ny�t sem az anyagi haszon, illetve a b�rmilyen m�rt�k� vagy futamidej� megt�r�l�s rem�ny�vel adt�k ki. Becsl�sem szerint egyetlen p�ld�ny el��ll�t�si k�lts�ge 25-30 ezer forint lehet, mely t�ny �nmag�ban is el-gondolkodtat�. Ugyanez a meg�llap�t�s �ll m�g Kiszely G�bornak ‘A szabadk�m�vess�g’, illetve ‘A leleplezett szabadk�m�vess�g’ c�m� - a Korona Kiad�n�l 1999-ben �s 2000-ben megjelent k�nyveire, de n�mileg ‘cs�kkent m�rt�kben’ s �sszegszer�s�gben. Ezek a k�nyvek nem leleplez�sek, - ezek a c�mek csak azt az igyekezetet szolg�lj�k, hogy lehet�s�g szerint m�gis vegy�k, ‘mint a cukrot’. Igazi apol�gi�k; mellesleg - �llamk�lts�gen. Dr�bik J�nos �r�sai a Leleplez�ben, illetve ‘Uzsoraciviliz�ci� I.-II.’ c�m� k�tetei - val�ban leleplez� c�lzat�ak; m�s k�rd�s, hogy ‘a kisziv�rogtat�s t�ny�llad�ka’ a szponzorok c�ljai szerint itt is megval�sul. - Cz. L.) A h�rom szerz� ezt �rta: egy 1981-es, francia lapokbeli k�zlem�ny szerint nem m�st v�lasztottak meg a Rendh�z nagymester�nek, mint Pierre Plantard-t, s ‘ez d�nt� l�p�s a Rend felfog�s�nak s a vil�ghoz val� viszony�nak fejl�d�s�ben - hisz’ a Prieur� de Sion 121 tisztvisel�je p�nz�gyi k�r�k vagy nemzetk�zi politikai, filoz�fiai t�rsas�gok sz�rke eminenci�sa; Pierre Plantard  II. Dagobert r�v�n k�zvetlen lesz�rmazottja a Meroving-h�znak.’ A n�hai Plantard eg�sz �lete sor�n k�zeli kapcsolatban �llt a Rend-h�zzal. Nemcsak, hogy egyes kiv�lasztott kutat�k sz�m�ra � volt a Rendh�zat �rint� inform�ci�k forr�sa, hanem r�ad�sul Rennes-le-Chateau k�rny�k�n volt egy birtoka, apja pedig �ll�t�lag j�l ismerte Sauni�re-t. �gy tudj�k, a II. vil�gh�bor� idej�n r�szt vett a francia ellen�ll�sban, �s a h�bor� v�ge fel� a Gestapo t�bb mint egy �vig fogva tartotta. �rdekes m�don a h�bor� v�ge k�r�l Hitler ellen sz�tt �sszeesk�v�s egyik tagj�nak fed�neve ‘Sz�rke eminenci�s’ volt. M�r 1958-ban Andr� Malraux francia miniszterrel egy�tt seg�tette meg-szervezni a mozgalmat, amely visszahelyezte Charles de Gaulle-t a hatalomba. Plantard teh�t nyilv�nval�an nem holmi �tlagember volt. (...) �ll�totta, hogy a Rendh�z val�ban birtok�ban van a Salamon-templom elveszett ‘kincs�nek’, �s azt tervezi, hogy visszajuttatja ‘a megfelel� id�ben’ Izraelbe. Azt is kijelentette, hogy a k�zelj�v�ben vissza�ll�tj�k a kir�lys�got Franciaorsz�gban �s m�s orsz�gokban is. (...) Robert Richardson a Gnosis Magazin 1999-es tavaszi sz�m�ban egy�rtelm�en azt �ll�totta, hogy az eg�sz Rendh�z-t�rt�net egy ‘sz�l-h�moss�g’. Plantard-t szegr�l-v�gr�l kapcsolatba hozta a h�bor� el�tti ezoterikus szervezetekkel �s arra k�vetkeztetett, hogy ‘a Sioni Rendh�z csal�rd t�rt�net�t, hamis v�rvonal�t a k�nyvt�rakban b�rki �ltal hozz�f�rhet� tem�rdek ezoterikus �r�s felhaszn�l�s�val alkott�k, saj�t irataikat ezek k�z� csemp�szve’. B�r Richardson is meger�s�ti, hogy egy ‘Sioni Rendh�z’ nevet visel� katolikus monostori rend (!!!) val�ban m�k�d�tt a keresztes hadj�ratok kor�ban Jeruzs�lemben, - ez szerinte beleolvadt a jezsuit�kba (!) �s 1617-re teljesen elt�nt. A v�lem�nye szerint Plantard �s az ‘Alfa Galat�knak’ nevezett csoport m�s jobboldali (!) tagjai �tl�tt�k ki a Rendh�z t�rt�net�t ‘az�ltal, hogy hamis�tott t�rt�nelmi besz�mol�kat helyeztek el k�nyvt�rakban, hazugul kapcsolatba hozt�k magukat �si ezoterikus csoportokkal, �s elbitorolt�k a h�bor� el�tt m�k�d� ezoterikus k�r�k �r�ks�g�t’. ‘A Rendh�z legt�bbet a Templom �s a Gr�l R�zsakeresztj�nek Rendj�-t�l lopott, amelyet Josephin Peladan alap�tott 1891-ben. Ez a csoport bens�s�ges kapcsolatban �llt Rennes-le-Chateau igaz t�rt�net�vel.’ - �gy Richardson. Peladan titk�r�t, a sk�tr�tus� szabadk�m�ves Montit (Izrael gr�fj�t) el�t�lte a francia Szabadk�m�ves Nagyp�holy, - mert jogtalanul viselte a nemesi rangot. Plantard-t ugyanezzel a kegyetlen v�ddal illette: ‘nagyon is elk�pzelhet�, hogy az Alfa Galat�k (�s �gy Plantard is) Monti csoportj�nak fed�szerve volt, s a csoport fenn-maradt, v�geredm�nyben egy olyan tervet l�ptetve �letbe, amelyet azt�n majd a Sioni Rendh�z �lc�ja alatt val�s�tottak meg’. (...)
Picknett �s Prince, b�r szint�n nem adtak hitelt a Meroving-v�rvonal fenntart�s�r�l sz�l� t�rt�netnek, arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy ‘az egy�rtelm� hazugs�gok, a k�nt�rfalaz�s �s a k�d�s�t�s f�st-f�gg�nye m�g�tt v�gig ott h�z�dik egy nagyon komoly, hat�rozott sz�nd�k’.”
 6. Hajsza J�zus v�rvonal��rt �s �ellene
 
6.1. A kital�lt h�romsz�z �v

E sz�nd�k meg�rt�s�hez azonban ism�t csak vissza kell t�rn�nk a Meroving-uralkod�h�z t�rt�net�hez. Azokhoz a Merovingokhoz, kiket az uralkod�sban �ket ‘k�vet�’ Karolingok �ztek el a k�z�pkori Franciaorsz�g tr�nj�r�l, meglehet�sen hom�lyos k�r�lm�nyek k�z�tt. A szabadk�m�ves legenda szerint a p�pas�g, a sz�nd�kos t�rt�nelem-hamis�t� katolikus egyh�z ‘tal�lta ki’ a Karolingok kor�t; �gy, hogy 300 �vet betoldottak a napt�rba, amelyhez ‘k�l�n kis t�rt�nelmet’ is alkottak, azzal a c�llal, hogy megszak�ts�k a konkurens Meroving-v�rvonalat, amely �gy elmer�lt a k�z�pkor, �s a kital�lt Karoling-kor mesters�ges hom�ly�ban. A legenda szerint �gy ma m�g csak 1703-at �runk... Err�l sz�l a n�met Heribert Illig Kital�lt k�z�pkor c�m� m�ve. Eddig ugye ott tartottunk a kacskaring�s templomos-szabadk�m�ves hist�ri�ban, hogy a szentf�ldi keresztes hadj�ratok id�szak�ban aki �l �s mozog, ‘mindenki’ a Szent Gr�lt kereste a Salamon templom �si romjai alatt (v�.: Zelnik szerint ‘a Pokol Jeruzs�lem alatt van’!), - �s ha ‘azt’ nem is tal�lt�k felt�tlen�l meg; viszont tal�ltak sz�molatlanul kincseket, vagy kincset �r� �si, eredeti iratokat Krisztus �let�tj�r�l �s sz�rmaz�s�r�l, amelyeket - alkalmasint kincsekre �tv�ltva! - fel is haszn�lhattak zsarol�sra a katolikus egyh�z ellen, vagy vele szemben.