6.4. Leonardo s�t�ni l�r�ja                              

A 112. oldal: Leonardo ‘verse’, amit Marzi�nak k�ld, az �rd�g internetj�n:
C�me: „A nagy�tv�gy� Marzi�nak
Azt mondja a F�ma
V�gjad a balt�d lehet�leg minden f�ba!
Miv�gre? S�t, �ko-miv�gre?
Ha �n szeretkezem, egy asszonyban eny�m lesz minden n�
Pesten �s Bud�n
S�t, a mindens�g mindk�t oldal�n.”
V�lasz: „Le�nak pusszant�ssal
Itt egy hangasz�l �rt �ll,
Mint torkomban egy pinasz�rsz�l
Itt a tavasz
‘Let�pem ezt a hangasz�lat’
Lecs�szik a pinasz�r is
M�r itt az �sz is.”

A 116. oldal: „De ki mer beleny�lni az ilyen szent sz�vegekbe? Az eredeti T�ra m�sol�s�n�l a legkem�nyebb kik�t�s, hogy ha egy bet� is rosszul van le�rva, meg kell semmis�teni a sz�veget, mert minden bet�nek helyi �rt�ke van. Az eg�sz egy �ri�si m�trix, JEHOVA m�trixa. Beleborzadok, ha most �gy belegondolok, hogy akarva, akaratlanul �lland�an belerontunk a vil�g sz�vegeibe, �s �gy m�r r�gen nem tudjuk, mi az eredeti �zenet.”

A 118. oldal:
„H�be-h�ba elj�rok az �reghez
Dehogy fogok vele szak�tani!
Az Istent�l igaz�n kedves
Hogy az �rd�ggel ilyen emberi.”
Geothe ad hasonl� szavakat Mephistopheles sz�j�ba. 
A 120. oldal: Leonardo a napl�j�nak: „Nek�nk alkot�knak nagyon vigy�znunk kell a szexu�lis energi�nkra. Az ejakul�ci� sor�n az energia ellenkez� ir�nyba �ramlik.”
A 128. oldal: Leonardo a napl�j�nak: ”Hogyan is �rj�k a R�zsa-reg�nyben:
„Nagyuraim, aki �rul� akar lenni
V�lassza mester��l a Hamis L�tszatot.” (Vagyis az �rd�g�t. - Cz. L.) 

6.5. Az �rd�g sz�m�t�g�pe

A 130. oldal: „�n a b�nt, mag�t sem ismerem, mert az csak emberi, annyira m�lys�gesen emberi. De f�lre a nyavalyg�ssal, ma megaj�nd�kozlak valami csod�val, tess�k, fogd.” - „Minek nekem ez a t�r? Gyilkoss�got nem v�llalok.” - „Igen, ez egy spanyol t�r. Longinus l�ndzs�j�b�l kov�csolt�k. A rajta v�gig-csorg� v�r avatta szentt� ezt az egyszer� vasdarabot. Minden vil�gh�d�t� nagy kir�ly �s dikt�tor ezt az �cskavasat keresi. Megs�gom neked, joggal. Ugyanis ez a t�r kin�zet� t�rgy a legnagyobb f�ldi titok kulcsa.” - „A te titkaid�, vagy az Isten�?” - „Mi a k�l�nbs�g?” - „Gondolom, m�s a r�zsa titka �s m�s a t�vis�.” - „Ember vagy, a vil�gmindens�g legbek�pzeltebb alakja, d�ntsd el, mire van sz�ks�ged.” - „Most ink�bb arr�l besz�lj�nk, neked mire van sz�ks�ged. Nemde arra, hogy t�rjam fel a h�s titk�t. Vagy k�zben m�r v�ltozott a koncepci�?” - „Nem v�ltozott. Ez�rt illeszd ezt a t�rt �gy a Saint-Germain-k�zirat sz�l�hez. H�zd lefel� a sorokon. A t�r �tt�rt jel�ben (a penge nagyj�b�l m�rtani k�zep�n egy r�s, egy misztikus ‘v�gtelen’-jelet form�l� lyuk van, amelyet mint ‘rost�lyt’ lehet haszn�lni ‘sifr�rozott’ titkos�r�sok elolvas�s�ra) megtal�lod a legfontosabb t�teleket, �s meg�rted, mit jelent. J� sz�rakoz�st!”
A 136. oldal: Leonardo a napl�nak: „Ki a fene ez a Saint-Germain? �gy liftezik az id�ben, mintha mi avattuk volna be, vagy m�g ink�bb Herm�sz, a h�romszor nagy.” 
A 138. oldal: „L�tom, mostan�ban a Megv�lt�s-t�rt�netet is kikezdi a beavat�sdi dramaturgia. A mi perjels�g�nk iratai k�z�tt is van olyan, amely azt �ll�tja, hogy Krisztus helyett m�s halt meg a kereszten, � maga pedig M�ria-Magdoln�val el-ment D�l-Franciaorsz�gba, �s t�le sz�rmaznak a Szent Gr�l - ami Sang Royal - eur�pai kir�lyi csal�dok. A m�sik t�rt�net, hogy a tan�tv�nyok kilopt�k a S�rb�l a Testet, hogy a felt�mad�s l�tszat�t kelts�k. Erre lettek volna k�pesek a h�tszer, de legal�bb h�romszor gy�v�k, a megrettent, tudatlan hal�szok? �k biztosan nem. Tal�n Arimateai J�zsef, a csendesen h�tt�rben mozg�, minden�tt jelenl�v� nagy rejt�ly-ember.”

A 140. oldal: „Teh�t, ha �gy gondolod, akkor helyezd (a t�rt) a k�rd�ses r�szre, ford�tsd el az elef�ntcsontot a t�r markolat�n, �s kezdd el szorz�t�blak�nt m�k�dtetni. Az �gy kij�tt sz�mokat pedig azonos�tsd a h�ber �b�c� megfelel� bet�jek�nt.”
A 142-144. oldal: „N�zz�k, mit tud az �rd�g sz�m�t�g�pe. Lehet, hogy (...) ezzel behatolhatunk a Zoh�r (a zsid� ‘Kabbala’ egyik k�nyve - Cz. L.) rejtett tudat�ba. Helyezz�k a t�rt a sz�vegre, �s olvassuk, mit tal�l: ‘EGY ANYA MEG FOGJA SZ�LNI HASONM�S�T.’ (...) Majd: ‘2002-BEN KL�NOZNAK EGY N�T.’ „K�zben teleol�giai vit�kba kezdtek, hogy az a kiz�r�lagos n� a Demiurgoszt, vagyis az Antikrisztust sz�li meg.”

6.6. Saint-Germain, Jezovics �s a history-fiction
 
Legel�sz�r is: Saint-Germain-r�l. Mit tesz Isten!; - r�gi irataim k�z�tt b�ng�szve a kezembe akadt Hern�di Gyula folytat�sos ‘reg�ny�nek’ egy gy�ngyszeme, a 2001. m�jus 25-iki Kis �js�gb�l. Az id�zetb�l mi sem fogunk ugyan v�laszt kapni a leonard�i k�rd�sre - „Ki a fene ez a Saint-Germain?” -; de az�rt tal�n n�mi adal�kkal szolg�l a helyzet ‘meg�rt�s�hez’. A reg�ny c�me: ‘Egri csillagok h�bor�ja’. „M�g nem is mondtad, ha m�r egyszer gr�f vagyok, milyen c�mert kaptam?” - „J�zus Krisztus vil�g�t� teste van rajta, ny�l� r�zsa szirmai k�z�tt.” - „Ez a r�zsakeresztesek c�mere?” - „Igen, a r�zsakeresztesek�.” - „Ezek szerint �n is r�zsakeresztes vagyok?” - „R�zsakeresztes is, meg m�g sok minden m�s is.” - „�jabb �s �jabb meglepet�sek �rnek fel�led, Alexander (ti. Alexander St. Germain).” - „Most nincs id�nk, nem magyar�zom el az �sszef�gg�seket. Majd lesz r� alkalmunk. Induljunk �fels�g�hez, II. Henrik francia kir�lyhoz.” - Henrik h�zi-ruh�ban fogadta vend�geit. St.-Germaint r�gi ismer�sk�nt �dv�z�lte, ak�rcsak Habsburg Ferdin�nd Graz-ban. Bornemissza Gergely kezet cs�kolt az uralkod�nak, majd k�rd�en ‘nagyb�tyj�ra’ n�zett. Saint- Germain m�g�je �llt, meg�rintette a v�ll�t, �s mosolyogva bemutatta ‘unoka�ccs�t’. (...) Bornemissza Gergely: „Habsburgok nem szeretik a magyarokat fels�g.” - II. Henrik kir�ly: „Mi franci�k, folytonosan konfront�lunk a Habsburgokkal. Itt ez a spanyol F�l�p! Nem �tall a p�p�val sz�vetkezni ellen�nk!” A p�rbesz�db�l l�tsz�lag ugyan nem k�vetkezik semmi, mert mindennek (csak) szimbolikus jelent�se van. M�gis, t�bbr�teg� rejtett tartalom ‘h�mozhat� ki’ bel�le. II. Henrik, a francia kir�ly ‘k�rhoztatja’ spanyol F�l�p�t (aki Habsburg!); nyilv�n-val�an az�rt, mert a r�mai p�p�val k�t�tt ‘sz�vets�g�t’ speciel �ellene  haszn�lta fel. II. Henrik teh�t - ‘beavatott’. Saint-Germain bizonyosan m�g enn�l is sokkal t�bb; szabadk�m�ves, �spedig a Meroving-v�r-vonal ‘�rz�je’. Ilyenform�n unoka�ccse, Bornemissza Gergely szint�n az �si rend v�rszerinti ‘lesz�rmazottja’ - noha ‘nem tud(ott)’ r�la. De a sz�vegb�l az avatott olvas� sz�m�ra m�s, szem�lyesebb dolgok is kider�lnek. A szimbolikus cselekm�nysz�v�s (l�sd: reg�ny�r�s) igen kedvelt m�dszere, ‘fog�sa’, hogy az �r� saj�t szem�lyis�g�t �s vil�g-n�zet�t rejti el valamelyik f�szerepl�je m�g�, illetve vele mondatja ki, amit egy�bk�nt k�z�lni szeretne az olvas�val. Gyurkovics Tibor a h�rneves k�lt�, akir�l jelen essz�m 25. oldal�n m�r eml�t�st tettem - Jezovicsk�nt mint �lland� f�h�s ‘f�szerepel’ saj�t �r�saiban, m�rpedig J�zus-Jezovics ‘nyilv�n’ lesz�rmazottja a (saj�t) v�rvonal�nak. De ez vonatkozik Hern�di Gyul�ra is, aki ugyeb�r a k�zkedvelt Bornemissza Gergely ‘f�h�s�vel’ azonosul, akir�l bel�ttuk, hogy a szent v�rvonal ‘�r�k�se’. Ezek ut�n a standard nyomot v�gigk�vetve nyilv�nval�v� v�lik: Zelnik J�zsef is a Meroving-dinaszti�nak - esetleg Melkizedek �rp�dh�zi v�r�nek, Zsigmond ‘Holl�s-Korvin’ v�rvonal�nak, vagy az Anjou-knak? - a lesz�rmazottja, hiszen � meg a ‘Testamen’ Leonardo da Vincij�vel, reg�nye f�h�s�vel ‘azonos’! A science-fiction mint�j�ra �gy megalkothatjuk a ‘history-fiction’ (sci-fi helyett hi-fi) m�faj�t, - amely m�fajnak k�telez� visszat�r� mot�vuma, hogy mindenki aki �l �s mozog, J�zus v�re, azaz a Meroving kir�lyi csal�d sarja. Mintha ez a sz�rmaz�s ‘egy�bk�nt’ b�rmilyen el�jogot biztos�thatna b�rkinek...!
(N�mi magyar�zatul: 1301-ben az �rp�d-h�z kihal�sa ut�n t�bb tr�n-ig�nyl� l�pett fel Magyarorsz�gon. A gy�ztes a n�polyi Anjou csal�d-b�l sz�rmaz� K�roly R�bert (1308-1342) lett, aki magyar kir�lyk�nt c�mer�n �s z�szl�j�n a k�t csal�d sz�neit egyes�tette, heraldikailag is jelezve az �rp�dokkal val� kapcsolat�t. Nagyanyja, M�ria - magyar kir�lyl�ny volt. �gy sz�letett meg a magyar Anjou-k sz�p c�mere �s bannierje az �rp�d-h�z csal�di, v�r�ssel �s ez�sttel h�tszer v�gott c�mer�b�l �s az Anjou-k francia eredet� k�k mez�ben elsz�rt arany-liliomos c�mer�b�l. Mint l�ttuk kor�bbr�l: az Anjou-k kir�lyi csal�dja ‘a t�gabb �rtelemben vett’ Meroving-dinasztia szerves r�sze. Id�zet Duray Mikl�snak 1997. m�rcius 15-ik�n elhangzott besz�dj�b�l: „A c�l a t�r�k provinci�b�l, majd a Habsburg-olvaszt�t�gelyb�l val� ki-l�p�s �s �n�ll� �jraintegr�l�d�sunk Eur�p�ba - volt. Oly Eur�p�ban, amely a moh�csi v�sz idej�n hat meghat�roz� hatalomb�l �llt, ezek egyike volt a magyar kir�lys�g. A reformkorban a t�t kimondatlanul is ez volt: az �rp�d-h�ziak, az Anjou-k �s Korvin M�ty�s nyomdokain kell haladni. A t�t teh�t semmivel sem volt t�bb �s kevesebb, mint az, ami ma �ll el�tt�nk: felz�rk�z�s az id�k�zben ugyan megv�ltozott arculat� Eur�p�hoz, de ahol nek�nk t�rt�nelmileg �r�kl�tt hely�nk van, els�sorban Szent Istv�n j�volt�b�l.”) 
De Zelnik J�zsef ‘Testamen’-reg�ny�t egy m�sik, sokkal reg�nyesebb (v�r)vonulat is jellemzi. Tudniillik: a f�h�s(�k) s az �r� duplik�lt �n-azonoss�ga! Zelnik J�zsef igaz�b�l ugyanis hol Leonard�val, hol Mefiszt�val azonos(ul); - ami egyr�szt azt jelenti, hogy az ellent�t-p�r mindk�t oldal�n � �ll (vagyis mindenk�ppen ‘� gy�z’!), m�sr�szt azt, hogy az egym�ssal is ellent�tben �ll� felek egyar�nt s egy�tt is szembe helyezked(het)nek J�zus Krisztussal, �let�tj�val �s k�ldet�s�vel, ami alapvet� szabadk�m�ves (l�sd: Jacques de Molay ‘vallom�s�t’!) meg-nyilv�nul�s, illetve k�telezetts�g. �m Zelnik ‘reg�nysz�v�si’, selyem-gomboly�t�si technik�j�ban ezen kereszt�l m�sik, m�lyebb t�rt�nelmi felismer�s, az �sszef�gg�sek kiterjedtebb alkalmaz�sa is �rv�nyes�l, - ti. a Rothschild-technika! K�zismert, hogy Nap�leon francia sereg�t �s Wellington angol haderej�t is egyform�n a Rothschild-bankh�zak hiteleib�l fegyverezt�k fel; teh�t Waterloon�l sem az angolok gy�ztek, hanem a h�tt�r-p�nzhatalom. Most kiterjesztve az anal�gi�t: Zelnik hi-fi-j�ben ak�r Mefiszt�, ak�r Leonardo (ak�r a S�t�n, ak�r a Prieur� de Sion) kerekedik fel�l, mindenk�ppen ‘az eszme gy�z’, - J�zussal szemben. Mint ahogy az eg�sz k�nyvnek �ppen az a c�lja, hogy azon kevesek szil�rdnak hitt Krisztus-hit�t is megingassa, akikben a S�t�n ezt a rombol�st eddig m�g nem tudta kereszt�l vinni. Id�zet az ‘IGEN’ c�m� katolikus havilapb�l (az internetr�l), a ‘Szabadk�m�vess�g a glob�lis vil�gban’ c�m�, 16 nyomtatott oldalas �r�sb�l: „Mi�rt is e gy�l�let? Van r� racion�lis, b�r nehezen bizony�that� magyar�zat! A p�holyok egyh�zellenes �s ami m�g sajn�latosabb, J�zus szerep�t megk�rd�jelez� alapmagatart�sa. (...) A modern szabadk�m�vess�g m�g sz�let�se �vtized�ben s az�ta is konzekvensen megtett mindent, hogy katolikus gy�kereit kit�pje, felejtesse. A fiatal magyar kutat�, P�ter R�bert a londoni nagyp�holy lev�lt�r�t kutatva elemezte a p�holyban lezajlott puccsszer� vall�si �talakul�s folyamat�t. Ezzel igazolta a t�zist, hogy a modern szabadk�m�vess�g, amely 1717-re teszi sz�let�snapj�t, term�szetes vall�s. Az al�bbiakban �sszegezem kutat�s�nak eredm�nyeit. Hogyan jutott hozz� P�ter R�bert vagy Kiszely G�bor ‘bennfentes inform�ci�khoz’? A nyolcvanas �vek botr�nyai, k�l�n�sen Stephen Knight ‘A Testv�ris�g’ c�m� k�nyve (1984.), annyira felkavarta a brit k�zv�lem�nyt, hogy a nagymester Kent hercege (II. Erzs�bet kir�lyn� unokatestv�re) k�nytelen volt nyit�st kezdem�nyezni ‘a prof�n vil�g’ fel�. Ennek r�sze volt lev�l-t�rak megnyit�sa a kutat�k el�tt, ami lehet�v� tette P�ter eredeti forr�sokon alapul� tanulm�ny�t is. (...) A k�m�vesek a p�holyukon k�v�l ‘gyakorolhatt�k’ a vall�sukat, amelyhez a k�lvil�g szem�ben v�ltozatlanul tartoztak - akkor is, ha nem anglik�n protest�nsok,  vagy zsid�k voltak -, de a p�holyon bel�l a korszellemnek megfelel� ‘modern’ deizmusnak h�doltak. A deist�k ‘�gy v�lekednek Istenr�l, mint a vil�gegyetem alkotm�nyos fejedelm�r�l, aki egy �r�k s meg-v�ltoztathatatlan t�rv�ny szerint cselekszik’. (Innen ered a szabad-k�m�vesek ‘saj�t isten-meghat�roz�sa’: „a Vil�gegyetem Nagy �p�t�-mestere”.) Emellett a deist�k t�bb�-kev�sb� eg�sz�ben tagadj�k a kinyilatkoztat�s sz�ks�gszer�s�g�t �s igazs�g�t; azt �ll�tva, hogy az emberi �rtelem kezdetekt�l fogva k�pes volt el�gs�ges, b�r sz�ks�g-szer�en t�k�letlen isteni idea �s a minden emberre vonatkoz� alap-k�teless�gek megalkot�s�ra. A legink�bb becsben tartott k�m�ves gondolatokat a ritu�l�kban �s sz�noklatokban �gy fejezt�k ki, hogy ezek term�szetesek �s univerz�lisak legyenek, azzal a sz�nd�kkal, hogy a p�holyok ‘majdan az eg�sz f�ldkereks�gen elterjednek, egy-szer majd minden emberhez eljutva’. P�ter R�bert itt k�zvetve nem kevesebbet �ll�t, minthogy a szabadk�m�vesek - tudatosan vagy sem - kezdett�lfogva arra t�rekedtek, hogy k�pesek legyenek a sok fenn-�ll� vall�st egyetlen-eggyel p�tolni: a maguk�val, amely (mint azt kimutatja) ‘term�szetes vall�s’. P�ter szavaival: „A szabadk�m�ves vall�s m�r a kezdetek kezdet�t�l l�tezik, �s mindaz, ami az id�k folyam�n r�rak�dott, puszt�n babona.” (...) Ezek �s a hasonl� kiss� gyan�s deista klubok adt�k a p�holyoknak az ideol�gi�t, - m�g a kor�bbi, funkci�jukat vesztett ‘katolikus’ p�holyok a szervezeti keretet. El�bb puszta fed�szervek lehettek, majd, miut�n a deist�k bel�l �tvett�k az uralmat (olyannyira, hogy a m�ltjukat is ‘v�gk�pp elt�r�lt�k’): a p�holyok els� m�helyei �s modelljei lettek a lass� vagy c�ltudatos �talak�t�snak, amely el�bb a brit t�rsadalmat tette ‘posztkereszt�nny�’, majd eg�sz Eur�p��t. (...) James Anderson - a Pantheisticon kiad�s�nak �v�ben, 1720-ban - el�gette a k�z�pkori okm�nyokat, hogy ‘ne ker�ljenek idegen k�zbe’. Ezek ut�n elindult a kereszt�ny gy�kerek fokozatos �s c�ltudatos elt�vol�t�sa, amelyre a hagyom�nytisztel�k szak�t�ssal v�laszoltak. A hagyom�nyszeret�k egyes�ltek az �j�t�kkal; az egyes�l�s �ra az elkereszt�nytelened�s lett. „A r�gieknek fel kellett �ldozniuk kereszt�nys�g�ket.” Minden jel arra mutat, hogy a katolikus egyh�z hamar felismerte a t�rt�net dinamik�j�t �s gyorsan reag�lt - a ‘testv�rek’ kik�z�s�t�s�vel. Az id� a Szentsz�ket igazolta: ami a p�holyokon bel�l modellszer�en lezajlott, id�vel vil�gm�retekben is megism�tl�d�tt. A kett�s tags�g tilalma - senki sem lehet egyid�ben katolikus �s szabadk�m�ves! - megakad�lyozta azonban, hogy a katolikus vil�g is szimpla deista filoz�fi�v� fokozza le a Szenth�roms�gba vetett hitet. (...) A Knight �s Lomas-f�le ezoterikus szabadk�m�vess�g-ideol�gia (‘A m�sodik Messi�s’ c�m� k�nyv) szerint a szabadk�m�vess�g legf�bb feladata Krisztus szerep�nek �jj��rt�kel�se. A felt�mad�s puszta r�tus: �me az igazi �zenet. Ezt ‘narrat�v teol�gi�nak’ is nevezhetj�k, amely ‘felfedi a szabadk�m�ves titkokat’, hogy v�gre a prof�nok is ‘meg-�rts�k’: J�zus nem Isten Fia, �s a val�di, igaz vall�s, az �si titkok let�tem�nyese a szabadk�m�vess�g.” (�rta: Kiss Ulrich)

6.7. A Perzifal lovag: Arimatheai J�zsef v�rvonala

A szabadk�m�ves (templomos) ‘szenved�s-t�rt�net’ egyik n�lk�l�z-hetetlen ‘folyom�nya’, miszerint Arimatheai J�zsef, J�zus apostola - val�j�ban titokban ‘szabadk�m�ves’ volt. Id�zet k�vetkezik Knight �s Lomas ‘A m�sodik Messi�s’ c�m� k�nyv�b�l: „Az ut�bbi id�ben egy-egy fura leletre vonatkoz�an sokan �ll�tott�k, hogy felismerik benne a Szent Gr�lt, amelyet �ll�t�lag J�zus az ‘utols� vacsor�n’ haszn�lt iv�ed�ny�l. Meg�llap�tottuk, hogy a Gr�l nem egy meghat�rozott dolog. A Gr�l keres�se egy metafora, m�gpedig a teljes�thetetlen fel-adat metafor�ja. (...) A legismertebb legenda szerint a Gr�l a szent ed�ny, amit J�zus haszn�lt az utols� vacsor�n, s amelybe Arimatheai J�zsef �sszegy�jt�tte a Megv�lt� keresztre fesz�tett test�nek v�r�t. Az is J�zsef volt, aki meg�rizte az erekly�t. K�s�bb, mikor Britanni�ba k�lt�z�tt, mag�val vitte azt, mely szint�n gener�ci�r�l gener�ci�ra �r�kl�d�tt a csal�dj�ban. (...) �rdekesnek tal�ltuk azt a t�rt�netet is, mely azt mes�li, hogy l�tezett egy m�sik ‘apostoli �r�ks�g’, amelyik Arimatheai J�zsef csal�dj�ban sz�llt ap�r�l fi�ra. S�t, a legend�b�l azt is ki�rezhetj�k, hogy ez a csal�d rendelkezett egy bizonyos titkos inform�ci�val (tud�ssal), melyr�l az egyh�znak nem volt tudom�sa. El�fordulhat, hogy J�zsef ‘abba a papi csoportba’ tartozott, amelyik Eur�p�ba menek�tette tud�s�t. M�s meghat�roz�sok viszont egy�lt�n nem kehelyr�l mes�lnek. Az egyik szerint a Szent Gr�l az a k�, amin kir�lyokat koron�ztak. A m�sik szerint a Gr�l k�nyv, ami Krisztus titkos tanait tartalmazza. (...) Ha a Rex Deus csal�dok tervezt�k el Jeruzs�lem bev�tel�t, �s �k k�ldt�k a v�rosba a templomosok kincs-keres� t�rsas�g�t, akkor biztosak lehet�nk abban, hogy a Rex Deus v�rvonal beker�lt az angol uralkod�h�zba is (!), m�gpedig II. Henrik szem�ly�ben. � volt az els� kir�ly a Plantagenet dinaszti�b�l, mely dinasztia t�bb mint 300 �vig �lt Anglia tr�nj�n. (...) II. Henrik fia volt a legh�resebb keresztes lovag, Oroszl�nsz�v� Rich�rd, aki 1187-ben a harmadik keresztes hadj�ratot vezette Szentf�ldre, hogy vissza-vegye a Szaladin szult�n �ltal elfoglalt ter�leteket. (...) Arthur kir�ly �s a Gr�l t�rt�nete nem v�letlen�l sz�letett meg, hanem egy jelent�s �s ellen�rz�tt folyamat term�kek�nt. Ezt az eur�pai vezet� csal�dok ir�ny�tott�k, k�l�n�sen azok a fam�li�k, melyek kapcsolatban �lltak a templomosokkal. A mes�k arra �p�lnek, hogy a k�z�pkori Eur�p�t valamifajta rokoni �g k�ti J�zushoz. Graham Phillips Gr�l-kutat� �rja: „Minden �r�s, mely a Gr�llal foglalkozik, er�sen k�t�dik azon Parceval lovag csal�dj�hoz, aki Arimatheai J�zsef egyenes �gi le-sz�rmazottja volt. Az �r�k jelent�s terjedelemben ecsetelik a csal�d-f�t, �s annak jelent�s�g�t. J�zsefet �ll�t�lag maga Krisztus nevezte ki a Gr�l �rz�j�nek. Itt rejt�zik a Gr�l val�s jelent�s�ge; az, hogy ez a t�rgy nem m�s, mint egy m�sodik (sz�nd�k�) apostoli �r�ks�g l�that� �s tapinthat� szimb�luma.” Felvett�k a kapcsolatot Graham Phillips-sel, aki �rdekes n�z�pontb�l vil�g�totta meg el�tt�nk a Gr�l-m�toszt: „A Gr�lr�l sz�l� t�rt�netek azt �rj�k, hogy J�zus a vil�g els� mis�j�n, az utols� vacsor�n haszn�lt kup�j�t nem P�ternek, hanem Arimatheai J�zsefnek adta. A k�z�pkori egyh�zf�k (p�p�k) szem�ben ez a kijelent�s egyenl� lett volna az eretneks�ggel. Mivel, ha valaki megkaphatta a kup�t, az nem lehetett m�s, mint Szent P�ter, s ha a t�rt�net val�s alapokon nyugodna, akkor a Gr�l most is a p�p�k tulajdon�ban lenne. (...) Mind a Didcot-, mind a Volgate verzi�ban is szerepel, hogy Krisztus bevezette J�zsefet ‘az � titkos szavaiba’. (...) Mindegyik Gr�l-mese vil�gosan t�j�koztat arr�l, hogy l�tezik egy tiszta apostoli v�rvonal, mely Arimatheai J�zseft�l indult, �s csal�dj�ban �r�kl�dik tov�bb. Valamint arr�l sz�l, hogy ezen v�rvonal tagjai titkos tud�ssal rendelkeznek, mely rejtve van m�g az egyh�z el�tt is.” (...) Az eredeti Arthur-�s Gr�l-t�rt�netek teljes m�rt�kben ellentmondtak az egyh�z tan�t�sainak, �s csak id� k�rd�se volt, hogy mikor �s milyen l�p�seket tesz majd a paps�g e nemk�v�natos legend�k ellen. Az egyh�znak mindig megvolt a saj�tos m�dszere az ilyen probl�m�k kezel�s�re: vagy eretneknek b�lyegezt�k ezeket a gondolatokat, vagy pedig �tform�lt�k ezeket s kanoniz�lt�k, azaz felvett�k saj�t tanaik k�z�. (...) Az egyh�z �gy oldotta meg a legend�k probl�m�j�t, hogy a saj�t norm�ihoz igaz�totta ezeket a t�rt�neteket. Ezt a munk�t a ciszterci bar�tok v�gezt�k. Az ilym�don kereszt�nyire kozmetik�zott t�rt�neteket ‘Vulgate-ciklus’ n�ven adt�k k�zre. A Gr�l-legenda gyan�s r�szeit elhagyt�k, �s egy egyh�zilag el-fogadhat� ‘�j’ t�rt�netet kre�ltak, amelyben a korai kelta lovagok j� katolikusokk�nt jelennek meg az olvas� el�tt. (...) Az egyh�z hatalma a XIV. sz�zadra m�lyre hanyatlott. A Gr�l-t�rt�netek az emberek k�r�ben a templomosokhoz k�t�dtek, akiket a Szent Gr�l �rz�inek tartottak. Az egyh�z bajban volt; szinte m�r a t�l�l�s�rt k�zd�tt. (...) Arthur t�rt�net�nek v�zlata megegyezik a Rex Deus csal�dok mitikus hist�ri�j�val. A Szent Gr�l-legenda pedig Arimatheai J�zsef apostoli �r�ks�g�t mes�li el, mely megd�nt�tte Szent P�ternek a Vatik�n �ltal hirdetett priorit�s�t.”
 7. D�vid kir�lyi v�rvonala

7.1. A Meroving-dinasztia

Id�zet Jim Marrs: ‘Titkos uralom’ k�nyv�nek ‘A Merovingok’ c�m� fejezet�b�l:
„A frank Meroving-uralkod�h�zat a trad�ci� a mai Franciaorsz�g els� kir�lyi nemzets�gek�nt tartja sz�mon. Franciaorsz�g a nev�t a frankokr�l kapta, �s els� kir�lyukat, Franci�t No� lesz�rmazottj�nak tartott�k. Francio nemzets�ge a legend�s Tr�ja v�ros�b�l v�ndorolt el, �szaknyugat-T�r�korsz�gb�l, mag�val hozva Galli�ba a kir�lyi v�rvonalat. A leteleped�s�k hely�t - sz�l�v�rosuk ut�n - Troyes-nak nevezt�k el. A ‘Meroving’ sz� Meroveusra (m�sk�pp Merowig vagy Merovech) utal, I. Childeric sz�li frank uralkod� atyj�ra. A kutat� Gardner szerint Meroveus az apj�n, Chlodi�n �s Arimateai J�zsefen kereszt�l J�zusig vezette vissza csal�df�j�t. ‘A r�szletes korabeli fel-jegyz�sek ellen�re Meroveus kir�ly sz�rmaz�sa furcs�n �sszekavarva jelenik meg a szerzetesek kr�nik�iban. - �rja Gardner. - Meroveus Chlodio t�rv�nyes fia volt, �m Priszkosz Rhetor t�rt�net�r� szerint m�gis egy Bistea Neptunis (tengeri sz�rny) nev� rejt�lyes teremtm�ny nemzette. (...) Meroveus kir�lyban �s papi �r�k�seiben nyilv�nval�an volt valami k�l�nleges, hiszen megk�l�nb�ztetett tisztelet �vezte �ket, �s h�resek voltak ezoterikus �s okkult tud�sukr�l.’ (...) Egyes szerz�k felt�telezik, hogy a ‘tengeri sz�rny’ t�rt�nete annak a felfog�snak a hib�s �rtelmez�s�b�l fakad, hogy Meroveus f�lig hal volt, a hal pedig a Krisztust jelk�pez� egyik legr�gebbi szimb�lum. Gerard de Sede, francia szerz� kijelentette sokakat megd�bbentve, hogy a Merovingok val�j�ban f�ld�nk�v�li teremtm�nyek lesz�rmazottai voltak, akik az �si izraelit�k egy kiv�lasztott csoportj�val keveredtek. Ez a feltev�s �sszecseng David Wood elk�pzel�s�vel, miszerint a kir�lyi v�rvonal, �s maga az eg�sz emberis�g egy f�ld�nk�v�li ‘fels�bbrend� faj’ le-sz�rmazottaib�l �ll. (...) A Sioni Rendh�z ‘Titkos akt�i’ szerint a Merovingok �sei zsid�k voltak. Picknett �s Prince �gy tudja, hogy a Merovingok val�j�ban ‘Benj�min elveszett t�rzse, kik el�sz�r G�r�g-orsz�gba, majd N�metf�ldre v�ndoroltak, ahol sicamberekk�nt (�k a frankok) v�ltak ismertt�’. M�sok kiemelik, hogy a t�rs�gben oly nagy volt a kevered�s, hogy a ‘g�t’ �s a ‘zsid�’ kifejez�s egyet jelentett. A ‘Titkos akt�k’ arr�l tud�s�tanak, hogy J�zus �s M�ria-Magdolna ut�dai D�l-Franciaorsz�gban letelepedve h�zass�gokat k�t�ttek a sicambriai frankokkal �s �gy megalap�tott�k a Merovingok kir�lyi nemzets�g�t. A Rendh�z tagjai szerint a Sauin�re �ltal Rennes-le-Chateau-ban megtal�lt pap�rtekercsek olyan geneal�giai t�nyeket tartalmaztak, amelyekben a Meroving-nemzets�g eg�szen Eur�p�ban ma �l� lesz�rmazottjaikig nyomon k�vethet� (bele�rtve a titokzatos Pierre Plantard-t is). (...) Septimania els� kir�lya egy zsid� sz�let�s� frank nemes, Theodorik volt (a Gr�lr�l sz�l� legend�k ‘Aimeri’-k�nt eml�tik), akit ‘Kis Pippin �s a bagdadi kalifa is D�vid kir�lyi h�z�nak magjak�nt ismert el’. Sokak szerint maga Theodorik is Meroving volt. „J�zus J�dea t�rzs�b�l �s D�vid kir�lyi h�z�b�l sz�rmazott. �gy mondj�k, Magdolna Franciaorsz�gba mag�val vitte a Gr�lt: ti. a ‘Sangraal’-t, vagyis a ‘kir�lyi v�r’-t (mai francia nyelven a ‘Sang Royal’-t)” - �rta Baigent, Leigh �s Lincoln, majd �gy folytatt�k: „�s a VIII. sz�zadban D�l-Franciaorsz�gban volt egy J�dea t�rzs�b�l �s D�vid kir�lyi h�z�b�l val� uralkod� (Gellone, Theodorik fia), akit a zsid�k kir�ly�nak neveztek. Ez az uralkod� nemcsak hith� zsid�, hanem Meroving is volt.” I. Khlodvig 496-ban �tt�rt a kereszt�ny hitre, miut�n katolikus feles�ge, Klotilde �szt�nz�s�re egy sorsd�nt� �s v�g�l gy�zelmet hoz� csat�ban J�zus seg�ts�g�t k�rte. Ez akkor t�rt�nt, amikor az ari�nusokkal folyamatosan harcol� r�mai egyh�z befoly�sa �ppen hanyatl�ban volt. Az arianizmus Arius alexandriai pap ut�n kapta nev�t, s azt tan�totta, hogy Isten teremtett mindent, bele�rtve J�zust is, aki ez�rt nem Isten, hanem mennyei tan�t� - Messi�s. Ez a n�zet, amelyet a d�l-franciaorsz�gi Magdolna-trad�ci� is meger�s�thetett, jelent�s n�pszer�s�gre tett szert abban az id�ben. Az arianizmus megf�kez�s�re Nagy Constantinus r�mai cs�sz�r Kr.u. 325-ben �sszeh�vta a niceai zsinatot. Amikor Arius ki�llt, hogy meg-v�dje tanait, valaki �k�llel arc�ba csapott. A r�mai egyh�z szigor� ellen�rz�se alatt �ll� zsinat kinyilatkoztatta, hogy Isten az Atya, a Fi� �s a Szentl�lek Szenth�roms�ga; Ariust �s k�vet�it sz�m�zt�k. ‘Most m�r csak k�t t�rgya lehetett az im�datnak - �rta Gardner -: az isteni Szenth�roms�g, illetve maga a cs�sz�r, aki az �j megv�lt�k�nt l�pett el�. Aki ezt a legkisebb m�rt�kben is vitatta, r�gvest eretneknek nyilv�n�tott�k. Azokat a kereszt�nyeket, akik J�zust tov�bbra is ‘a Messi�s Krisztusk�nt’ tisztelt�k, - a birodalmi egyh�z pog�nyoknak b�lyegezte.” A r�mai rendeletek ellen�re az arianizmus tov�bbra is nagy hat�s� maradt Nyugat-Eur�p�ban. „Ha a Khlodvig el�tti korai Merovingok egy�lt�n nyitottak voltak a kereszt�nys�gre, feltehet�en a szomsz�dos vizig�tok �s burgundok ari�nus kereszt�nys�ge �llt a legk�zelebb hozz�juk” - jegyezte meg Baigent, Leigh s Lincoln. Majd amikor Khlodvig megkeresztelkedve a katolikus hitre t�rt, katon�inak k�zel a fele k�vette p�ld�j�t. „Ezut�n egy nagy megt�r�shull�m vette kezdet�t, ami gyakorlatilag megmentette a r�mai egyh�zat az egy�b-k�nt elker�lhetetlen �sszeoml�st�l - �rta Gardner. Ha Khlodvig kir�ly nem keresztelkedik meg, bizony k�nnyen elk�pzelhet�, hogy ma a Nyugat-Eur�p�ban uralkod� vall�s az ari�nus kereszt�nys�g lenne, �s nem a katolicizmus.” A r�mai egyh�z ezut�n Khlodvigot az ‘�j Contastinusnak’ ki�ltotta ki, �s h�s�get fogadott neki s ut�dainak - igaz, ezt hamarosan megtagadta. Khlodvig 511-ben bek�vetkezett hal�lakor birodalm�n 4 fia osztozott: Theodorik, Chlodomer, Childe-bert �s Chlotar. A Meroving-kir�lyok jelv�nye a hal (itt is J�zus jel-k�pe), J�dea oroszl�nja (ami szint�n a h�ber �r�ks�gre utal) �s a liliom (a francia uralkod�h�z k�s�bbi szimb�luma) volt. A testv�rek k�zti visz�lyok ellen�re a Meroving-birodalom egyre ink�bb terjedt: mag�ban foglalta a f�ldk�zi-tengeri partvid�ken a Provence illetve Spanyolorsz�g k�z�tt fekv� Septimani�t, s �szakra Sz�szorsz�gig, - keletre pedig Bajororsz�gig ny�lt. 561-re a birodalmat Khlodvig unok�i, - I. Charibert, Guntram, Sigibert �s I. Chilperich osztott�k fel maguk k�z�tt. A testv�rek el�deikhez hasonl�an intrik�ltak egym�s ellen, ami meggyeng�tette a birodalmat, �s ezt a szomsz�dos �llamok hamar kihaszn�lt�k. I. Chilperich fi�nak, II. Chlotarnak siker�lt a birodalom egys�g�t valamelyest vissza�ll�tania 613-ra. Az � fi�t, Dagobertet viszont 5 �ves kor�ban elrabolt�k, �s az �rorsz�gi Dublin k�zel�ben (!) �ll� monostorba vitt�k. Itt tan�ttatt�k; k�s�bb pedig n��l vette Matilde kelta hercegn�t. Miut�n v�ratlanul (!) visszat�rt Franciaorsz�gba, el�dein�l is hat�sosabb l�p�seket tett a Meroving uralom megszil�rd�t�s�ra; - �mde 679-ben egy vad�szat alkalm�val Heristali Pippin k�s�ret�nek egy tagja meggyilkolta. Pippin Dagobert saj�t tisztvisel�je volt, aki szoros kapcsolatokat �polt R�m�val. A p�pai hat�s�gok - Gardner szerint - sz�nd�kosan �sszezavart�k a Merovingok t�rt�net�t, hogy saj�t hatalmukat �s tekint�ly�ket meg-�rizz�k. „Ez pedig elker�lhetetlen�l ahhoz vezetett, hogy a Dagobert �let�r�l sz�l� le�r�sokat �gy elt�ntett�k, - szinte m�g a kr�nik�kb�l is teljesen hi�nyzik. �let�nek a val�di adatai m�g ezer �vig rejtve maradtak a nyilv�noss�g el�tt. Ekkor der�lt ki, Dagobertnek volt egy Sigebert nev� fia, aki 679-ben megmenek�lt Pippin h�znagy karmai k�z�l. Apja meg�let�se ut�n Sigebertet anyja languedoc-i h�z�ba, Rennes-le-Chateau-ba vitt�k. (...) Id�vel a Sigebertt�l sz�rmaz� tr�nfosztott Meroving-v�vonalb�l megsz�letett a h�res keresztes lovag, Gottfried Bouillon, a Szent S�r V�delmez�je.” - �rta Gardner. Itt egy �jabb kapcsolat �rhet� tetten a Sioni Rendh�z, a templomos lovagok �s a j�zusi v�rvonalr�l sz�l� kor�bbi hagyom�nyok k�z�tt. Ahogy Baigent, Leigh �s Lincoln r�mutattak: „Noha a Meroving kir�lyi v�rt szentnek, csod�s �s isteni term�szet�nek tartott�k, egy helyen sem utaltak r� ny�ltan, hogy az val�j�ban J�zus v�re volt.” K�ts�gtelen azonban, hogy a kapcsolat kimutathat�; bizony�t�k erre, hogy a zsid� frankok, illetve a Meroving-sz�rmaz�s� Dagobert �s Guillem de Gellone k�z�tt is l�tezik egy kapocs, m�gpedig az, amely szerint Euszt�ch (Boulogne els� gr�fja �s Gottfried Bouillon nagy-apja) egy bizonyos Hugh de Plantard-t�l sz�rmazott. „Gottfried-del pedig egy olyan uralkod�h�z �s ‘kir�lyi trad�ci�’ kezd�d�tt, amely az�ltal, hogy ‘a Sion szikl�j�ra’ �p�ttetett, egyenl�nek sz�m�tott a Franciaorsz�g, Anglia �s a n�met birodalom felett uralkod� kir�lyi csal�dokkal.” - tette hozz� Baigent, Leigh �s Lincoln. „Az uralkod�-h�zak k�z�tt l�trej�tt sz�vets�gek �s h�zass�gok r�v�n ehhez az �ghoz tartozott Gottfried Bouillon is (...) �s sz�mos m�s, m�ltb�li �s jelenlegi nemesi vagy kir�lyi csal�d: a Blanchefort, a Gisors, Saint-Clair (Angli�ban Sinclair), a Plantard �s a lotharingiai Habsburg-�g.” Dagobert hal�la ut�n �jabb rivaliz�l�s vette kezdet�t. A fenn-marad� Merovingoknak �t kellett adniuk a hatalmukat a h�znagyi rangban l�v� udvari tisztvisel�knek, kik k�ztudottan a katolikus egy-h�z befoly�sa alatt �lltak. Kr.u. 750-ben az utols� Meroving kir�lyt, III. Childeric-et az egyik h�znagy, Kis Pippin elt�vol�totta tr�nj�r�l, �s megalap�totta a Karoling-h�zat, amely apj�r�l, Martell K�rolyr�l kapta nev�t. „A Meroving-monarchia szigor�an a dinasztikus elv szerint m�k�d�tt - �rta Gardner -, de ezt a hagyom�nyt el�rel�that� m�don, R�ma azon nyomban elt�r�lte, amint lehet�s�ge ny�lt r�, hogy a p�pai hatalomn�l fogva kir�lyokat v�lasszon. (...) Az egyh�z r�gi terve v�lt �gy val�ra, �s ett�l kezdve a kir�lyok kiz�r�lag a saj�t mag�t kiv�lts�gokkal felruh�z� R�ma j�v�hagy�s�val, koron�j�val uralkodhattak. A Meroving-uralkod�k nem gyakorolt�k hatalmukat orsz�guk felett, �s nem vettek r�szt akt�van a politik�ban. Ink�bb azt tanulm�nyozt�k lelkesen, hogy az �si trad�ci�k szerint mi a helyes uralkod�s gyakorlata, �s D�vid fi�t, Salamon kir�lyt tekintett�k a p�ldak�p�knek. Elgondol�saikat t�lnyom�r�szt az �testamentumra alapozt�k; a r�mai egyh�z ennek ellen�re hitetlennek nyilv�n�totta �ket.” Az eretneks�g v�dj�t figyelmen k�v�l hagyva is nyilv�nval�, mi�rt f�lt a korai egyh�z a Merovingokt�l. Ha �r�ks�g�k val�ban ‘D�vid kir�lyi h�z�hoz’ �s f�k�pp J�zushoz k�t�tte �ket, - egy�rtelm� fenyeget�st jelentettek az egyh�z �s k�s�bb az eur�pai uralkod�h�zak �ltal megfogalmazott teol�gi�ra n�zve. „A Thule T�rsas�g (!) c�lja kezdetben az volt, hogy J�zus valamely lesz�rmazottj�t - ‘vagyis’ egy Merovingot - Eur�pa tr�nj�ra �ltesse. Hitler azonban uralomra ker�l�se ut�n le�ll�totta ezt a tervet.” - �rta Henry. Sz�mos mai �r� el�tt a friss kutat�sok �s kiadv�nyok f�ny�ben a k�vetkez� k�p t�rul ki egyre vil�gosabban: J�zus keresztre fesz�t�s�t k�vet�en M�ria-Magdolna, a feles�ge D�l-Franciaorsz�gban telepedett le J�zus gyermekeivel. Itt a nagy helyi zsid� k�z�ss�gben �lve meg�rizt�k az eredeti v�rvonalat, majd az V. sz�zadban h�zass�g �tj�n beker�ltek a frank kir�lyi csal�dba �s megalap�tott�k a Meroving-uralkod�-h�zat. A r�mai egyh�z kezdetben h�s�get fogadott a dinaszti�nak, minthogy teljesen tiszt�ban volt messi�si eredet�vel. �m az egyh�z vezet�i f�lelemmel �s f�lt�kenys�ggel tekintettek a papi �s politikai v�rvonalb�l sz�rmaz� uralkod�h�zra, ami Dagobert meg�let�s�hez �s III. Childerich tr�nfoszt�s�hoz vezetett, annak �rdek�ben, hogy R�ma kiterjeszthesse uralm�t a k�s�bbi Franciaorsz�g eg�sz�re. E cselsz�v�s sor�n v�gig felbukkannak a Plantard-ok, a Bouillon-ok, a templomos lovagok �s a Sioni Rendh�z. A XII. sz�zadra ezek az �si csal�dok, saj�t m�ltjuk teljes tudat�ban, exped�ci�ra indultak Jeruzs�lembe (ha ugyan nem �ppen �k szervezt�k meg az eg�sz els� keresztes hadj�ratot), azzal a c�llal, hogy Salamon temploma al�l megszerezz�k a csal�djuk sz�rmaz�s�t rejt� iratokat. K�zben meg-alap�tott�k a titkos Sioni Rendh�zat, �s fed�szervek�nt a templomos lovagok rendj�t. Ekkor m�g val�ban a Meroving-kir�lys�g vissza-�ll�t�sa lehetett a f� c�ljuk. A templomosok minden jel szerint meg-szerezt�k a templom kincs�t - lett l�gyen az csak n�h�ny t�rt�nelmi feljegyz�s, vagy valami nagyobb jelent�s�g� lelet, mint p�ld�ul az �sz�vets�gi frigyl�da vagy ak�r J�zus mumifik�l�dott teste. B�rmi is volt, hazasz�ll�tott�k Rennes-le-Chateau k�rny�k�re, s a kincsek olyannyira meger�s�tett�k a katarokat hit�kben, hogy az �let�ket is k�szek voltak fel�ldozni meggy�z�d�s�k�rt. Mivel a templomosok kev�sb� voltak �ldozatk�szek, vall�si tanaikkal egy�tt ink�bb bele-olvadtak m�s titkos t�rsas�gokba. Az �vek sor�n t�bb k�s�rletet is tettek arra, hogy Franciaorsz�g tr�nj�t valamely Meroving-ut�dnak szerezz�k meg, de csak egyszer, a XVIII. sz�zadban j�rtak k�zel a sikerhez. Baigent, Leigh �s Lincoln �gy �rtak err�l: „A Habsburg kir�lyi csal�dba val� beh�zasod�s�val a lotharingiai uralkod�h�z (mely a Merovingokt�l sz�rmazott) megszerezte Ausztria, illetve a Nyugat-R�mai Birodalom tr�nj�t, mely �llamk�pz�dm�ny csak 1806-ban sz�nt meg v�gleg. Amikor Lotharingiai I. Ferenc n�met-r�mai cs�sz�r le�nya, Marie-Antoinette, Franciaorsz�g kir�lyn�ja lett; a francia tr�n is m�r csak egy-k�t nemzed�knyi t�vols�gra volt. Ha nem t�r ki a francia forradalom, a lotharingiai Habsburg-h�z az 1800-as �vek elej�re k�zel ker�lhetett volna ahhoz, hogy �tvegye az uralmat eg�sz Eur�pa felett.” (Lehet, hogy ez�rt t�rt ki?! - Cz. L.)

7.2. A Habsburgok �s a N�met-R�mai Cs�sz�rs�g

„A Habsburg-dinaszti�t a Sioni Rendh�z szerves r�szek�nt tartott�k sz�mon s m�g a Rothschildokkal is kapcsolatba hozt�k II. Albrecht (m�s n�ven Archibald) r�v�n, aki Barbarossa Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r m�sodik fia volt. A csal�d eredete egy ‘Habichtburg’ avagy Habsburg (‘S�lyomv�r’ - !) nev� sv�jci birtokhoz ny�lik vissza, amit Strasbourg p�sp�ke �p�ttetett 1020-ban. A Habsburgok �gyesen ki-sz�m�tott h�zass�gok r�v�n Eur�pa leghatalmasabb uralkod�h�z�v� v�ltak. Miksa osztr�k f�herceg, Mexik� cs�sz�ra szint�n Habsburg volt, hasonl�an V. K�roly n�met-r�mai cs�sz�rhoz. Feltehet�, hogy t�rt�nt m�g egy k�s�rlet a N�met-R�mai Birodalom felt�maszt�s�ra a XIX. sz�zad v�ge fel�. A francia szerz�, Jean-Luc Chaumeil szerint a Rennes-le-Chateau-i rejt�ly sz�mos szerepl�je - bele�rtve Sauniere-t is - a sk�t r�tus� szabadk�m�vess�g egyik szupertitkos csoportj�nak tagja volt, amely (a kor�bbi illumin�tusokhoz hasonl�an) teoz�fi�n �s gnoszticizmuson alapul� eur�pai �ni� megteremt�s�n f�radozott (!!!). A t�rsas�g neve ‘Hieron du Val d’Or’ volt, c�lja pedig a K�l-kapcsolatok Tan�cs��hoz �s a Trilater�lis Bizotts�g�hoz hasonl�: l�trehozni egy olyan vil�gm�ret�, isteni renden alapul� rendszert, ‘melyben az orsz�gok csup�n tartom�nyok lenn�nek, vezet�ik pedig csup�n egy glob�lis okkult elitkorm�ny helytart�i.” A kutat�k nagy r�sz�ben ez egy korai ‘�j Vil�grend’ k�p�t id�zi fel. Baigent, Leigh s Lincoln �gy v�li: „A XIX. sz�zad sor�n a Sioni Rendh�z a szabad-k�m�vess�gen �s a ‘Hieron du Val d’Or’-on kereszt�l megpr�b�lta moderniz�lt form�ban �jj��leszteni a N�met-R�mai Birodalmat, vagyis l�trehozni egy ‘teokratikus’ Eur�pai Egyes�lt �llamokat, amelyet a Habsburg-h�z �s a radik�lisan megreform�lt katolikus egyh�z egy�ttesen ir�ny�tana.” A k�s�rlet, �gy l�tszik, a XX. sz�zadi esem�nyek hat�s�ra megfeneklett. (Addig is Habsburg Ott�, ‘�r�k�s’ osztr�k-magyar tr�n�r�k�s, P�neur�pai Mozgalom eln�ke, Jeruzs�lem Kir�lya, egykori magyar legitimist�k �lom-hercege ‘Eur�pa l�zeng� rittere’ marad, akinek a sz�l elf�tta a kalapj�t (koron�j�t), �s nem tud olyan kecsesen futni ut�na, hogy ne v�lj�k nevets�gess�. - Cz. L.)