9. Zar�ndoklat ‘Az utols� vacsor�hoz’

Id�zet Zelnik J�zsef ‘Zar�ndoklat a borhoz’ - Dion�szoszt�l az Euchariszti�ig -, a 2000-ben, a Pesti Vigad� Gal�ri�ban elhangzott, ki�ll�t�si megnyit� besz�dj�b�l:
Aj�nl�s: ‘A vil�g csakis a titok �ltal l�tezik.’ (R�szlet a Sz�fer ha-Z�h�r-b�l)
„Ha most k�stolok egy poh�rral - �gy Zelnik - Antinori m�rki Sangiovese (ez valami ‘v�rsz�n�’ v�r�sbor-fajta) sz�l�b�l k�sz�lt, Santa Cristina nev� (az eg�sz n�v �gy egy�tt nagyon ‘Krisztus Szent V�r�re’ asszoci�l! - Cz. L.) toszk�n (mint kor�bban olvashattuk: a TESTAMEN-ben Mefiszt� nemes egyszer�s�ggel csak ‘toszk�n gazembernek’ nevezi Leonard�t! - Cz. L.) bor�b�l, akkor merek tenni n�mi kit�r�t, hogy v�zlatosan feltehessek m�g n�h�ny �j k�rd�st. A m�v�szet �s az Eucharisztia koordin�ta-tengely�nek orig� pontj�ban ott �ll az eur�pai m�v�szett�rt�net legrejt�lyesebb k�pe, az Utols� vacsora, �s alkot�ja, a meg-fejthetetlen m�v�szember, Leonardo da Vinci. Az Utols� vacsora a kereszt�ny vil�g legh�resebb k�pe lett, annak ellen�re, hogy alkot�ja r�mai k�non szerint nem volt h�v�, s�t m�r saj�t kor�ban is boszork�nys�ggal, homoszexualit�ssal, m�gikus praktik�kkal v�dolt�k; - tal�n nem v�letlen�l, hiszen �lete tele volt tal�nyokkal. Ezt maga is gerjesztette, amikor arr�l mes�lt, hogy csecsem� kor�ban egy olyan monte-alban�i kecske tej�vel t�pl�lt�k, amelynek a gazd�ja boszork�ny h�r�ben �llt. Vagy hogy gyermekkor�ban �lm�ban egy s�lyom sz�llt re� �s ‘beavatta’. De fokozta a Leonardo k�r�l leng� misztikumot rend-k�v�li sz�ps�ge is. Err�l tan�skodik Verrocchio r�la mint�zott ifj� D�vidja �s Botticini Szent Mih�ly arkangyala. Eg�sz �letvitele k�l�n�s. Veget�ri�nus volt �s n� n�lk�l �lt. T�bb k�p�n �tsejlik a Tantra J�ga: ‘Mi�rt is volna sz�ks�gem asszonyra; bennem, magamban van egy bels� asszony.’ - t�tele. Pontos p�lda erre a m�ig megfejthetetlen jelent�startalm� Mona Lis�ja. Az eg�sz k�pet �t-j�rja a l�rai k�t�rtelm�s�g. V�lhet�leg a huszadik sz�zadi pszichoanal�zisen iskol�zott m�v�szetkutat�s j�r k�zel az igazs�ghoz, amikor azt �ll�tja, hogy Leonardo ebben a k�pben a nemek el�tti emberit, az �n. androg�n-jelens�get k�v�nta megk�zel�teni. (...) Az sem v�letlen, hogy az ezoterikus iratokban a kozmikus ember mindig androg�n, a gnosztikus Antroposz. Megk�rdezhetj�k, felt�telezhet�-e Leonard�r�l, hogy �t ezek a gondolatok foglalkoztatt�k? Nem tudjuk. Mindenesetre a neve felker�lt egy furcsa list�ra, a ‘Dossiers Secrets’ n�vsor�ra, amely a Prieur� de Sion titkos t�rsas�g nagymestereit tartalmazza. Eszerint 1510-1519. k�z�tt � volt a nagymester Sandro Filipepi ut�n, akit mi Botticellik�nt ismer�nk. Ilyen v�lt vagy val�di t�nyek vett�k k�r�l az embert, aki (1495-ben, Mil�n�ban, a Santa Maria delle Grazie kolostor refekt�rium�ban) hozz�fogott az Utols� vacsora, az Eucharisztia megfest�s�hez. Term�szetesen m�r sohasem tudjuk meg, mire gondolhatott a vil�g legtudatosabb, de egyben legszenzibilisebb m�v�sze, amikor elkezdte ezt a munk�t. Egy olyan m�r�l van sz�, melynek rejtelmeit t�bb k�nyv sem lenne k�pes felt�rni; bizony�tja ezt az eddig r�la �rt k�nyvt�rnyi irodalom. �n is csak n�h�ny k�rd�st merek itt fel-tenni t�m�nk, a bor�ldozat szempontj�b�l. Mi�rt helyez Leonardo egy n�t (M�ria-Magdal�n�t) az apostolok k�z� Krisztus jobbj�ra? Er�s�teni akarta-e ezzel Krisztus �lett�rt�nete gnosztikus szeml�let�t? Mi�rt nem akarta, merte, tudta befejezni Krisztus arc�t? Kev�s �s egy�gy� magyar�zat erre, hogy az el�bb megfestett Jakab arca olyan sz�pre siker�lt, hogy azt ut�na m�r nem tudta fel�lm�lni. (...) A m�v�szet, a tudom�ny �s a vall�s megismer� egybe-�tv�z�s�vel, szint�zis�vel k�s�rletezik. A festm�ny m�rtanilag is kiv�telesen megszerkesztett fel�p�t�se azt sugallja, hogy az alkot� c�lja az Opus Magnum, a centr�lis pont megh�d�t�sa; az� a pont�, ahol a vil�got kiegyens�lyoz� er� sz�kel. Ebbe az �thelyezhetetlen, lev�lthatatlan �s megfellebbezhetetlen k�z�p-pontba helyezi Leonardo az Euchariszti�t, a keny�r �s a bor�ldom�st (nem j� ez a megfogalmaz�s, hiszen nem �ldom�sr�l hanem �ldozatr�l van sz�; Krisztus az emberi �let�t, test�t �s v�r�t �ldozta �rett�nk a keresztf�n! Az Eucharisztia az �tv�ltoztat�s, az Olt�riszents�g, Krisztus testamentum�nak manifeszt�ci�ja, s�t, ritu�l�ja), �gy, hogy a Krisztus arca m�g� helyezett ablak-csillagkapu Sion hegy�re ny�lik, amely f�ldi l�t�ben a var�zslatos toszk�n t�j. (...) A festm�nyen Krisztus m�r nem figyel a tan�tv�nyok f�ldi vit�ira. Bal keze mellett egy poh�r bor, jobb kez�n�l keny�r. Megnyitja a vil�gegyetem l�tez�s-eml�kezet-rend-szer�t: hogy mindny�jan egyek legyenek, mint te, Aty�m, �nbennem, �s �n te-benned... Besz�ln�nk kell m�g arr�l is ebben a v�zlatunkban, hogy a bor �pp a misztik�n kereszt�l, nagy titkok tud�ja. El�g, ha Melkizedekre, Arimateai J�zsefre, a Gr�lra �s a gnoszticizmus rejt�lyes vil�g�ra utalok. (...) Krisztus v�re, a szent v�r a kereszt�ny vil�g tal�n legfontosabb szimb�luma. (Meg kell jegyeznem, hogy a kereszt�nys�g alapvet�en nem szimb�lumokkal �p�tkez�, jel-k�pes hitvall�s, mint a szabadk�m�vess�g, - hanem maga a legteljesebb val�s�g, amelynek a cs�cs�n a megv�lt�s t�nye, a megv�lt� Krisztus, mint az egyetlen �s abszol�t igazs�g helyezkedik el. A Szent Gr�l, Krisztus ‘felt�telezett’ v�re els�-sorban templomos, illetve vil�guralmi fikci�k�nt szabadk�m�ves szimb�lum; - a Jeruzs�lemi Templom romjai alatt ‘megtal�lt’ Szent Gr�lb�l, Krisztus v�r�b�l az Antikrisztust akarj�k kl�nozni, az�rt, hogy ‘a kir�lyi’ Meroving-v�rvonalb�l val� ideiglenes helytart�t a vil�g�llamukat ‘val�ban’ legitim�l� �l-Krisztussal v�lts�k fel.) Ennek a szimb�lumnak a keletkez�s�n�l ott �ll egy m�sik rejtelmes alak, Arimateai J�zsef. A h�sv�ti dr�ma h�tter�ben csendesen, szinte rejt�zk�dve ott mozog egy ismeretlen f�rfi. A legfontosabb pillanatokban f�lt�nik, k�nnyed�n j�r-kel a gy�l�lk�d� f�papok, katon�k, r�mai hivatalnokok k�r�ben. � fogja f�l Krisztus v�r�t egy kehelybe, mely k�s�bb Gr�lk�nt h�res�l el, �s �v� az a s�r is, melyben a felt�mad�s csod�ja megval�sul, s ahol megtal�lja M�ria a leplet, mely a f�nny� v�l�s f�ldi lenyomat�t �rzi. Arimateai J�zsef t�rt�nelemileg meg nem fejtett alakj�ban �s a Gr�l-mondak�rben tal�lkozik a bor misztik�j�nak szimb�lumkutat�sa a gn�zis �s a kereszt�nys�g, vagy m�g ink�bb a gn�zis �s a szabadk�m�vess�g, valamint a r�mai kereszt�nys�g m�g�tt m�k�d� er�k (?!) �lethal�l-harc�nak k�zponti gondolataival. A t�t a szent v�r, a kereszt�nyek szerint Krisztus v�re (milyen v�r?!), �s a m�sik f�l, a ‘Sang-Royal’ = a Kir�lyi V�r, a Szent Gr�l t�bb ezer �ves vit�ja. Ez a vita sajnos a huszadik sz�zadban �lgnosztikusok �s �lkereszt�nyek harc�v� v�lt. F�ny fel� tarthatatlan, zavaros borok h�d�tottak. (A t�t nem a ‘Krisztus v�re’ kontra ‘kir�lyi v�r’ vit�ban �ssz-pontosul, mert nem ez ‘a vita’ t�rgya. A k�zdelem a val�di katolikus kereszt�ny Isten-hit - Krisztus-hit -, �s a Krisztus Isten Fia mivolt�t tagad� gnosztikus tanok, els�sorban az eretnek templomosok �s szabadk�m�vess�g, illetve a re�juk �p�l� francia �s angol gy�ker�, egy angolsz�sz ir�ny�t�s� �s berendezked�s� egys�ges vil�g�llam ideol�giai megalapoz�s�t c�lz� deista legend�rium h�vei k�z�tt zajlik.  Ami a szabadk�m�vess�g term�szetes, gnosztikus vil�gvall�s mivolt�t, illetve az ebbeli rem�nyeit illeti - ti., hogy a kereszt�nys�g ‘hely�be’ l�phessen - nos, ezt  V�r�smarty Mih�ly h�res szavai jellemzik a legfrapp�nsabban: „V�znek zavaros, bornak ihatatlan.” - Cz. L.) Az elm�lt k�tsz�z �vben egy felfokozott szellemi k�s�rletez�s �s er�szak pr�b�lta a krisztusi megv�lt�st visszavonni a megv�lt�s el�tti f�ldi pog�ny �ldozatok k�r�be. Erre a kereszt�nyek azt v�laszolj�k, hogy a gnosztikusok lehet, hogy a tud�s birtok�ban vannak, de az olyan tud�s, ami szellemi m�morban m�k�dik, a hit kegyelme n�lk�l. Mintha csak egy b�dult szellemi bor�ldozat mondatn� a csillagj�s sz�veget. Mi, f�l�sebb gondolkod�k ink�bb v�rjunk azokra az �ldott id�kre, melyekben Isten n�ha fellebbenti a titok f�tyl�t a F�ld�n. Ilyenkor �jbor ker�l a r�gi kelyhekbe - vagyis egy Anti-Krisztus, az igazi, az eredeti, a r�gi hely�be?! -, a m�mor malasztt� v�lik, �s az �j ‘bor’ (mi�rt az aposztrof; mert val�j�ban ‘v�rr�l’ van sz�?) t�ze �gy hatol be a f�ldi l�nyekbe, hogy mennyei sz�v�k lesz.”
 10. Ut�sz� �s Evang�lium

Olvas�mra b�zom, hogy �t�lje meg: Zelnik J�zsef n�zetei kereszt�nyi vagy ink�bb  gnosztikus ir�nyban fejl�dtek-e 2000 �s 2003. k�z�tt, vagy miben �s mennyiben! A most id�zett t�rlat-megnyit� besz�d ugyanis 2000-b�l, - a TESTAMEN-k�nyv pedig 2003-b�l sz�rmazik. Mindenesetre a szem�lyes aj�nl�s sz�vege is furcs�n hangzik: „... Krisztusr�l �s a testnek felt�mad�s�r�l.” Ez ugyanis egy cs�sztat�s vagy atavisztikus elsz�l�s, hiszen az emberis�g t�rt�nelm�ben eddig mind�ssze egyetlen emberi test t�madott fel halottaib�l: Krisztus�. R�ad�sul a TESTAMEN kifejezetten csak Krisztusr�l sz�l, de nem �m a felt�mad�s�r�l, hanem arr�l, hogy az �rd�g Mefiszt� k�p�ben szerz�d�st k�t Leonard�val, a Sioni Rendh�z nagy-mester�vel, az eretnek zugboncol�val, hogy szeleteln� fel a halott Krisztus test�t (h�rom napot kap r�), - s a koponyafed�t, a k�lv�ri�t is felt�rva egy�tt keress�k meg az attributumot (Krisztus Isten Fia l�nyeg�nek kvintesszenci�j�t), amely a testnek harmadnapon val� felt�mad�s�t ‘el�id�zi’. Nem �nnepelni akarj�k teh�t  Isten Fia felt�mad�s�t, de barb�r v�g�eszk�zzel (szik�vel) megakad�lyozni azt!
Ez�rt v�lasztja sz�jjel egym�st�l Zelnik Krisztust �s a testnek felt�mad�s�t, ez�rt besz�l r�luk k�l�n-k�l�n, - holott sz�tv�laszthatatlanul �sszetartoznak. „Krisztus felt�mad�s�r�l” kellene k�nyv�t aj�nlania - de h�t sajnos nem arr�l sz�l...
Kerek-perec m�gsem mondhatja ki, hogy nem hisz Krisztus felt�mad�s�ban.
Hiszen eml�ksz�nk, hogyan v�gezte Jacques de Molay.          

A szabadk�m�ves vil�g�llam szakr�lis-ideol�giai alapvet�se, �p�t�si tervrajz�nak elk�sz�t�se helyett sokkal ink�bb aj�nlott az �jsz�vets�g, az evang�liumok, az �r J�zus eredeti szavainak gyakoribb forgat�sa, olvas�sa. Ez k�vetkezik most:
„Ne f�ljetek azokt�l, akik meg�lik a testet, de a lelket nem tudj�k meg�lni. Ink�bb att�l f�ljetek, aki a lelket, meg a testet is pokolba tasz�thatja!” (Mt.10, 28-29.) �vakodjatok a k�pmutat�st�l! M�skor pedig J�zus �gy tan�totta �ket: „�vakodjatok az �r�stud�kt�l! Sz�vesen j�rnak hossz� k�nt�sben, �s szeretik, ha nyilv�nos tereken k�sz�ntik �ket, sz�vesen foglalj�k el az els� sz�keket a zsinag�g�kban �s a f�helyeken a lakom�kon. F�l�lik az �zvegyek h�z�t �s sz�nleg nagyokat im�dkoznak. Ez�rt s�lyosabb �t�let v�r r�juk.” (Mk.12, 38-40.) J�vend�l�s a vil�gv�g�r�l. J�zus �gy v�laszolt: „Vigy�zzatok, hogy senki f�lre ne vezessen titeket. Sokan j�nnek majd az �n nevemben �s azt mondj�k:  �n Vagyok. Sok embert megt�vesztenek. Amikor pedig h�bor�r�l �s h�bor�s h�rekr�l hallotok, ne r�m�ld�zzetek. Ennek meg kell t�rt�nnie, de ez m�g nem a v�g. Akkor nemzet nemzet ellen �s orsz�g orsz�g ellen t�mad. F�ldreng�s lesz itt is, ott is, meg �h�ns�g, de ez csak a gy�trelmek kezdete.” (Mk.13, 5-8.) El�k�pe: Jeruzs�lem pusztul�sa. „Akkor, ha valaki azt mondja: N�zd, itt a Krisztus, vagy amott! - ne higgy�tek. F�ll�pnek ugyanis hamis krisztusok �s hamis pr�f�t�k, jeleket �s csod�kat m�velnek, hogy m�g a kiv�lasztottakat is t�ved�sbe ejts�k, ha lehets�ges. Vigy�zzatok, el�re megmondtam mindent.” (Mk.13, 21-23.) Hamis pr�f�t�k. „�vakodjatok a hamis pr�f�t�kt�l! B�r�ny-b�rben j�nnek hozz�tok, bel�l azonban ragadoz� farkasok. Gy�m�lcs�kr�l ismeritek f�l �ket. Szednek-e t�visekr�l sz�l�t, vagy a bog�ncsr�l f�g�t? �gy minden j� fa j� gy�m�lcs�t terem, a rossz fa pedig rossz gy�m�lcs�t. Nem hozhat a j� fa rossz gy�m�lcs�t, sem a rossz fa j� gy�m�lcs�t. Kiv�gnak �s t�zre vetnek minden f�t, mely j� gy�m�lcs�t nem terem. Teh�t gy�m�lcs�kr�l ismeritek fel �ket.” (Mt.7, 15-20.) A hamis tan�t�k sorsa. „Akadtak azonban a n�p k�z�tt hamis pr�f�t�k is, aminthogy k�z�ttetek is lesznek t�vtan�t�k, akik, k�rhozatos eretneks�geket terjesztenek, megv�lt� Urukat megtagadj�k s gyors pusztul�st z�d�tanak majd �nmagukra. Sz�mosan szeg�dnek t�rsukul a ki-csapong�sban, miattuk becsm�rlik majd az igaz utat. Kapzsis�gukban h�zelg� szavakkal ki is fosztanak majd titeket. De r�g�ta k�szen �ll m�r sz�mukra az �t�let: k�rhoztat�suk nem alszik el.” (2 P�t.2,1-3.)
�vakodjatok hamis pr�f�t�kt�l! „Szeretteim, ne higgyetek minden l�leknek! Vizsg�lj�tok meg a lelkeket, vajon Istent�l val�k-e, mert sok hamis pr�f�ta l�pett f�l a vil�gban. Az Istent�l val� l�lek err�l ismerhet� f�l: Minden l�lek, amely vallja, hogy J�zus Krisztus testben j�tt el, Istent�l van. Minden olyan l�lek viszont, amely nem vallja J�zust, nem Istent�l val�. Ez az Antikrisztus szelleme, akir�l hallott�tok, hogy elj�n, s�t m�r a vil�gban is van. Ti Istent�l vagytok, gyermekeim, �s gy�zedelmeskedtetek azon. Hiszen, ha bennetek van, hatalmasabb, mint az, aki a vil�gban van. Azok e vil�gb�l val�k, az�rt is besz�lnek e vil�gr�l, �s a vil�g hallgat r�juk. Mi Istent�l vagyunk. Aki ismeri Istent, hallgat r�nk. Aki viszont nem az Istent�l val�, nem hallgat r�nk. �gy k�l�nb�ztetj�k meg az igazs�g szellem�t a hamiss�g szellem�t�l.” (1 Jn.4,1-6.)
�vakodjatok az Antikrisztust�l! „Gyermekeim, itt az utols� �ra! Amint azt hallott�tok, elj�n az Antikrisztus. M�r eddig is sok Antikrisztus t�madt. Ebb�l tudjuk, hogy itt az utols� �ra. K�z�l�nk ker�ltek ki, de nem tartoztak k�z�nk. Ha k�z�nk tartoztak volna, k�zt�nk is maradtak volna. Rajtuk kellett nyilv�n-val�v� lennie, hogy nem mindny�jan tartoznak k�z�nk. Ti azonban a Szent kenet�t kapt�tok, s mindent tudtok. Nem is az�rt �rtam nektek, mintha nem ismern�tek az igazs�got. Ti ismeritek, s azt is tudj�tok, hogy semmi hazugs�g sem sz�rmazik az igazs�gb�l. Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy J�zus a Messi�s? Ez az Antikrisztus: tagadja az Aty�t �s a Fi�t. Mindaz ugyanis, aki tagadja a Fi�t, nem ismeri el az Aty�t sem. Aki megvallja a Fi�t, elismeri az Aty�t is. Maradjon meg bennetek, amit kezdett�l fogva hallottatok. Ha meg-marad bennetek, amit kezdett�l fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fi�ban �s az Aty�ban. Az �g�ret pedig, amelyet ehhez f�z�tt, az �r�k �let. Ezeket akartam �rni nektek azok miatt, akik f�lrevezetnek. Ami titeket illet, maradjon meg bennetek a t�le kapott kenet. M�s tan�t�ra nincs sz�ks�getek: b�rmire is tan�tson az � kenete, az igaz s nem hazugs�g. Maradjatok teh�t �benne, amint tan�totta. Igen, gyermekeim, maradjatok �benne, hogy amikor majd meg-jelenik, bizalommal t�lts�n el, �s elj�vetelekor meg ne sz�gyen�lj�nk. (1 Jn.2, 18-28.)
„... Aty�m adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely lesz�llt a mennyb�l �s �letet ad a vil�gnak. (...) �n vagyok a vil�g kenyere. Aki hozz�m j�n, nem �hezik t�bb�, �s aki bennem hisz, nem szomjazik soha. (...) Annak, aki k�ld�tt engem, az az akarata, hogy abb�l, amit nekem adott, semmit el ne vesz�tsek, hanem f�lt�masszam az utols� napon. Aty�m akarata, hogy mindaz, aki l�tja a Fi�t �s hisz benne, �r�kk� �ljen. �n f�lt�masztom az utols� napon. (...) �n vagyok az �let kenyere. Aty�itok mann�t ettek a puszt�ban �s m�gis meghaltak. Itt a mennyb�l al�sz�llott keny�r, hogy aki eszik bel�le, meg ne haljon. �n vagyok a mennyb�l al�sz�llott �l� keny�r. Aki e keny�rb�l eszik, �r�kk� �l. A keny�r, melyet adni fogok, az �n testem a vil�g �let��rt.  (...) �n vagyok az �t, az igazs�g �s az �let. Senki sem jut az Aty�hoz, csak �n�ltalam. Ha ismern�tek engem, Aty�mat is ismern�tek. Mostant�l fogva pedig ismeritek �s l�tj�tok �t.” (Jn.6,32-51. �s Jn.14,6-7.)
 11. Z�rsz� a fot�kr�l
                                             
A k�nyvekr�l �s k�nyvekb�l �rott k�nyvemet k�t fot� mell�kel�s�vel z�rom. Az egyiken Zelnik J�zsef a mesterd�jat ny�jtja �t Kiss Tibor grafikusnak, aki a TESTAMEN �lve boncol� grafik�it rajzolta. �m a Demokrata sajnos ism�t nem bizonyul hiteles h�rforr�snak, ak�rcsak Zelnik kor�bbi k�nyv�nek m�ltat�sakor. Azt �rj�k ugyanis a fot� jobboldal�n, hogy az ‘elismer�st ez alkalommal Mih�ly G�bor, Munk�csy-d�jas szobr�szm�v�sz, a d�j bronzszobor alkot�ja adta �t a nyertesnek’. Ez nem igaz, az �tad�: szem�lyesen Zelnik J�zsef, a k�nyv �r�ja.

A m�sik fot�n Orb�n Viktor volt minisztereln�k�t l�thatjuk, sz�nokl�sa k�zben.
A kotta�llv�ny k�t p�rhuzamos ‘oszlopa’: J�kin �s Bo�z.
 12. Aj�nl�s  

A k�nyv�b�l - t�bb k�nyvb�l - �rott k�nyvemet Zelnik J�zsef templomos nagy-mesternek aj�nlom, aki a ‘TESTAMEN, Leonardo evang�liuma’ c�m�, �ltalam elemzett m� szerz�je. Csak k�t p�ld�nyr�l tudok; - az egyiket Kov�cs D�vidnak, a ‘JOBBIK Magyarorsz�g�rt Mozgalom’ (n�h�ny nap m�lva p�rt!) eln�k�nek, a m�sikat pedig nekem aj�nlotta, az al�bbiak szerint:

„Aj�nl�s: Kov�cs D�vidnak, -
j� h�rrel arr�l, hogy van �r�k �let, �s van az testnek felt�mad�sa.
�bud�n, 2003-ban - Zelnik J�zsef.”

„Aj�nl�s: Czike L�szl�nak, -
a k�z�s gondolkod�s ok�n is Krisztusr�l �s a testnek felt�mad�s�r�l.
�bud�n, 2003-ban - bar�ts�ggal Zelnik J�zsef.”

Aj�nl�sk�nt megfontol�sra aj�nlom a k�vetkez�ket:
 Kelemen r�mai p�pa 1313. m�rcius 22-�n elt�r�lte �s feloszlatta a Templomos Lovagrendet, amely az�ta egyh�zi szempontb�l, jogilag mind a mai napig il-legitim szervezet; - a vagyon�t (mint a k�nyvben is szerepel) m�s lovagrendek ‘�r�k�lt�k’, mivel maga megsz�nt l�tezni. Ha teh�t ‘m�g ma is l�tezik’ a Rend, �gy az csak p�pai j�v�hagy�s n�lk�l ‘lehets�ges’ - ett�l illegitim. Val�sz�n�bb azonban, hogy egy ‘szab�lytalan titkos t�rsas�g’, amely csak bitorolja egykori ‘el�dj�nek’ a hivatalos nev�t. M�g val�sz�n�bb, hogy a t�rsas�g val�j�ban egy szint�n ‘szab�lytalan kv�zi-szabadk�m�ves p�holy’ (vagy kl�n), amely f�lre-vezet�s�l veszi mag�ra a Templomos Lovagrend nev�t, s r�szben a m�ltj�t is.
 A R�mai Katolikus Anyaszentegyh�z bels� szervezeti szab�lyai mind a mai napig tiltj�k a kett�s tags�got; - vagyis aki szabadk�m�ves rend tagja, az nem lehet a katolikus egyh�z tagja, mert a p�pa kik�z�s�ti. V�lhet�leg fed�szervnek kell a nem l�tez� ‘Templomos Lovagrend’, a kik�z�s�t�s elker�l�se c�lj�b�l.
 A kett�s tags�g megtilt�s�nak, a kik�z�s�t�snek jogi �rtelemben az az egyszer� magyar�zata, hogy a szabadk�m�vesek (�s az egykori templomosok) tagadj�k J�zus Krisztus Isten Fia �s Megv�lt� mivolt�t; egyszer� embernek, tan�t�nak (messi�snak), vagy ami m�g rosszabb: zsid� forradalm�rnak, szekt�s f�papnak tekintik. Nem ismerik el a Szenth�roms�got, a szepl�telen fogantat�st sem; �s eretnek legend�kat �polnak, melyek szerint J�zus nem halt meg a keresztf�n, - gyerekei sz�lettek M�ria-Magdal�n�t�l; s�t, ikertestv�re is volt: Igaz Jakab. E n�zetek nem felelnek meg a t�rt�nelmi (vall�st�rt�neti) t�nyeknek, az egyh�z dogm�ival is ellent�tesek �s tagadj�k az Szent Evang�liumot, mint az Atyaisten kinyilatkoztat�s�t. Kereszt�ny ember nem �lhet ilyen skizofr�n n�zetekkel.
 Mindezek ut�n rendk�v�l furcsa, ha egy illegitim titkos t�rsas�g nagymestere hozza a j� h�rt, vagyis az Evang�liumot - amelyben nem hisz! - ‘a testnek fel-t�mad�s�r�l’; r�ad�sul csak �gy, �ltal�ban. A test ugyanis �gy �ltal�ban nem-hogy nem t�mad fel, hanem elrothad a f�ldben, mert ‘porb�l v�tett�nk s porr� lesz�nk’. A felt�mad�s a b�neikt�l Isten kegyelm�b�l feloldozott emberek ki-v�teles jutalma, az �dv�z�l�s velej�r�ja, eredm�nye, - amelynek r�v�n az arra �rdemesek a hal�luk bek�vetkezte, �s az utols� �t�let ut�n �jra ‘visszakapj�k’ a m�r �dv�z�lt (felt�madott), �tl�nyeg�lt test�ket, hogy az �r�k boldogs�got el-nyerve a Paradicsomba, a Mennyorsz�gba jussanak. Mind a mai napig csup�n ‘egyetlen Ember’, J�zus Krisztus (teste) t�madott fel; - ez�rt nonszensz �gy besz�lni a Felt�mad�sr�l (a testnek felt�mad�s�r�l), mintha az J�zus Krisztus szem�ly�t�l f�ggetlen�thet� ‘j� h�r’ lehetne.
 V�gezet�l: J�zus Krisztusr�l nem gondolkodni kell - k�z�sen vagy egyed�l -, hanem hinni kell �benne, mint Isten emberr� lett Fi�ban, aki meghalt �rett�nk a keresztf�n (�s nem a kett�s kereszten, vagy egy ajt�n), b�neink bocs�nat��rt. Mert a benne val� hit az ember kereszt�nys�g�nek n�lk�l�zhetetlen alapja.
                                                   Tartalomjegyz�k

 1.      Felvezet�s

 2.       Sz�vets�g az �rd�ggel 
    2.1. Szerz�d�s �s beavat�s
    2.2. Az emberi test temploma
    2.3. A k�templomok �s Agartha
    2.4. �ldom�s �s rendszerv�lt�s

 3.       A beavatottak v�detts�ge
    3.1. Evil�gi �s t�lvil�gi k�ldet�s
    3.2. A fejkultusz gy�kerei
    3.3. A hal�lfejes rend
    3.4. A fejmot�vum: a beavatottak sorozata 
    3.5. R�zsa �s kereszt

 4.       Templomosok �s szabadk�m�vesek   
    4.1. A Sioni Prior�tus �s a H�l�zat
    4.2. A Templomos Lovagrend feloszlat�sa
    4.3. Jezovics�k selyem�vezetei
    4.4. A j�zusi v�rvonal
    4.5. A kett�s beavat�s� szakr�lis kir�lys�g
    4.6. A Szent Gr�l: a legitim hatalom tana

 5.       A templomosok buk�sa �s sz�trajz�sa
    5.1. Cion B�lcsei: a k�osz az �j Vil�grend
    5.2. Clairvaux-i Szent Bern�t
    5.3. A templomosok ut�d-szervezetei
    5.4. Megint a rejt�lyes Sioni Rendh�z

 6.       Hajsza J�zus v�rvonal��rt �s �ellene 
    6.1. A kital�lt h�romsz�z �v
    6.2. Rennes-le-Chateau �s Rosslyn k�poln�ja
    6.3. A misztikus Rex Deus csal�dok
    6.4. Leonardo s�t�ni l�r�ja
    6.5. Az �rd�g sz�m�t�g�pe
    6.6. Saint-Germain, Jezovics �s a history-fiction
    6.7. A Perzifal-lovag: Arimatheai J�zsef v�rvonala

 7.       D�vid kir�lyi v�rvonala
    7.1. A Meroving-dinasztia
    7.2. A Habsburgok �s a N�met-R�mai Cs�sz�rs�g
    7.3. A vil�g�sszeesk�v�s centruma: a Sioni Rendh�z
    7.4. A Szent Gr�l szabadk�m�ves titka
    7.5. A kl�nozott ‘Madonna’
    7.6. A S�t�n fia: az Antikrisztus
    7.7. A j�sn�-l�tom�s intelmei
    7.8. Bingeni Szent Hildeg�rd
    7.9. Mefiszt� kudarca �s b�cs�levele
    7.0. A zugboncol� nagymester foh�sza

 8.       Leonardo da Vinci �letrajza

 9.       Zar�ndoklat ‘Az utols� vacsor�hoz’

10.       Ut�sz� �s Evang�lium

11.      Z�rsz� a fot�kr�l    

12.      Aj�nl�s     

V�c,  2003. okt�ber 17.

                                                                  Czike L�szl�