Czike L�szl�

                          UPC Direct, s az interakt�v telev�zi�

Amikor 1998-ban megp�ly�ztam a Magyar Telev�zi� Rt. eln�ki tiszt�t, - �prilisban meghallgatott az akkori kurat�rium eln�ks�ge is. Tekintve, hogy p�ly�zatom kv�zi-futurol�giai fejezetet is tartalmazott, ezt is megvitattuk. Ut�lag sz�ks�ges meg�llap�tanom, hogy viszonylag d�s fant�zi�m ellen�re meglehet�sen sz�k s�vban �s r�vidl�t�an �t�ltem meg a v�rhat� j�v�t.
A dolog m�diaszakmai �s politikai-hatalmi vonatkoz�sait illet�en ugyan semmiben nem t�vedtem, viszont a fejl�d�s �tem�t nagyon al�becs�ltem.
Besz�lgett�nk arr�l is, hogy a m�hold-ad�sok elterjed�se, valamint az �j kereskedelmi telev�zi�k b�s�ges m�sork�n�lata mennyiben is v�ltoztatta meg a magyar k�zszolg�lati telev�zi� s�ly�t, hely�t a t�megt�j�koztat�sban.
Kov�cs Andr�s eln�k kinyilatkoztatta, hogy a k�zszolg�lati telev�zi�z�s jelent�s�ge egyre cs�kken, monopolhelyzete minden tekintetben megsz�nt.
Konzervat�v - ne csod�lkozzunk, paternalista korszakban n�ttem fel! - gon-dolkod�som berzenkedett az ellen, hogy t�zmilli�, a liber�lis multikult�r�val szemben teljesen v�dtelen magyar ember kialakult szellemis�g�t, szem�lyi-s�g�t csak �gy el�rassza, elragadja, feloldja ez a mikrohull�m� �z�nv�z, s ne maradjon egyetlen, utols� magyar kult�rb�stya sem, melyhez igazodha-tunk. G�rcs�sen ragaszkodtam h�t a k�zszolg�lati telev�zi� „fennmarad�-s�hoz”. Na�v voltam, a lek�sz�n� eln�k pedig bizony l�tnok volt, a jav�b�l!

Az egyszer� ember nem nagyon �rti, mi�rt sz�ks�ges a Magyar Telev�zi� Rt.-t, mint gazd�lkod� szervezetet - mi a fen��rt lett r�szv�nyt�rsas�g? - az�ta is permanens fuldokl�sra k�nyszer�teni, ami�ta a polg�ri korm�ny er�teljes r�nt�ssal jobbfel� h�zta a szek�r k�pzeletbeli korm�nyr�dj�t?!
A Horn-korm�ny idej�ben m�g tudtunk erre a legk�l�nb�z�bb, k�ptelen �s perverz koncepci�kat, te�ri�kat gy�rtani, de a mai politikai, kultur�lis �s gazdas�gi helyzetben a r�gi met�dus tov�bb-er�ltet�s�nek nemcsakhogy nincsen �rtelme, de kifejezett korm�nyzati �ng�l. Kicsinyhit� �s deffenz�v
az a politika, amely �gy gondolja, hogy a magyar k�zszolg�lati telev�zi� poli-tikai h�s�g�t, vagy legal�bbis semlegess�g�t csak a p�nz�gyi ‘f�gg�sben tart�s’ tov�bbfolytat�sa r�v�n lehet biztos�tani. Aki �rt� szemmel, �s a k�p-sorok k�z�tt l�tva �s olvasva n�zi a m�sorokat, az eg�sz m�sorfolyamot, az tudja, hogy a k�zszolg�lati telev�zi� politikai lojalit�sa fikci�, nem l�tezik, ugyanakkor az anyagi cs�d m�r olyan m�rt�kben konzerv�lta a zavaros viszonyokat, a kontraszelekci�t, hogy lassan minden �rt�k k�rbav�sz.
Marad�k telev�zi�s bar�taimt�l is hallom, s�t, a mai Magyar H�rlapban is olvasom, hogy a halmozott vesztes�g, a deficit lassan ism�tcsak el�ri a 20 milli�rd forintot, annak ellen�re, hogy a - ki tudja, mi c�lb�l, de a privatiz�ci� n�lk�l is m�g mindig l�tez� - �PV Rt. m�r k�zel 15 milli�rd forinttal dot�lta.
S mindezeknek ‘jogfolytonosan’, 1998. �ta megszak�t�s n�lk�l az a tenden-cia az oka, hogy mik�zben a produkci�s k�lts�gek egy�ltal�n nem cs�kken-nek, - a bev�telek, de f�leg a rekl�mbev�telek m�r szinte null�ra olvadtak...
Magyar�n sz�lva: nyakl� n�lk�l k�ltik a m�s p�nz�t, log�kra, imidzsekre, �j m�sorszerkezetre, Forma 1-re, ak�rmire, - fizessen az �llam, az �PV Rt...
Az MTV Rt. 1996. okt�ber 1-jei nyit�m�rleg�ben szerepl� 18 milli�rd forint saj�t t�k�b�l m�ra 1 milli�rd forint maradt, - 17 milli�rdot eltapsoltak...
Noha Pet�k Istv�n eln�k ut�n nem sokkal engem, a vezet� k�zgazd�szt is kitess�keltek a Szabads�g t�rr�l; az 1997. �vi, majd az 1998. �vi m�rleget is m�lenkij robot keret�ben m�g szak�rt�k�nt fel�lvizsg�lhattam, az elm�lt �vit m�r nem. Az 1999. �vi r�szletes szak�rt�i jelent�semben kifejtettem a megrendel� Bak� Lajos kurat�riumi eln�knek, hogy komplett szan�l�s �s legitim �llami beavatkoz�s hi�ny�ban az MTV Rt. - minden �PV Rt.-s tr�kk ellen�re - l�tv�nyosan �ssze fog d�lni, mert a koncepci�juk abszol�t t�ves.
Az akkor le�rt huszonhat oldalnyi meg�llap�t�saim t�telesen beigazol�dtak.
L�tatlanban megj�solom, hogy az elsz�moltat�s, a szan�l�s, a felel�s�k megnevez�se most �pp�gy el fog maradni, amint 1998-ban is elmaradt.
Mindazon�ltal k�v�ncsian v�rom, mit tesz majd a vagyontalann� olvadt r�sz-v�nyt�rsas�ggal a mai Orsz�ggy�l�s, s a mai korm�ny, hiszen most m�r nem nagyon lehet elker�lni a felsz�mol�st. Tekintve, hogy a korm�ny a ha-t�lyos jogszab�lyok megs�rt�se n�lk�l nemigen juttathat p�nzeszk�z�ket a Magyar Telev�zi� Rt.-nek - lehet, hogy mostm�r nem is akar?! -, v�lhet�leg n�mi bagger-d�b�rg�st k�vet�en bevetik majd s�val a Szabads�g teret...
�s most jutottunk el a l�nyeghez!
Mert m�r 1997-ben is sokan rebesgett�k: Pet�kot �s menedzsmentj�t az�rt kellett elt�vol�tani, hogy szabadon m�k�dhessen az amerikai modell, misze-rint t�bbsz�z kereskedelmi csatorn�t n�zhetsz, �m k�zszolg�lati nincs...

Kapcsolgatom az UPC Direct digit�lis m�holdvev�j�nek t�vir�ny�t�j�t, �s egyszer csak a 144-es sz�mn�l ezt olvasom: CSat Interactif. K�p nincs. Nyilv�n ez is - francia - valami el�k�sz�letben l�v�, �j digit�lis csatorna.
Mert a fejl�d�s nem �llhat meg!
Olvasom, hogy novembert�l az �sszes f�ldi sug�rz�s� ad�kat is felteszik az ASTRA-m�holdra; s�t, a csomagban kaptam egy olyan k�belt is, amely-lyel majd �sszek�thetj�k a sz�m�t�g�p�nket a digit�lis m�holdvev�vel, �s k�l�n szerz�d�s keret�ben a m�holdon �t, telefonvonal ig�nybev�tele n�l-k�l is internetezhet�nk. H�t val�ban, - minek ide m�g k�zszolg�lat is?!

Ray Bradbury „Fahrenheit 451” c�m� h�res kisreg�ny�ben a f�szerepl�, bizonyos Montag (magyarul h�tf�) �r, aki foglalkoz�s�ra n�zve t�zgy�jt�
(a gyeng�bbek kedv��rt: klasszikus k�nyveket �getnek!), amikor f�radtan hazat�r a munk�b�l otthon�ba; feles�g�t meredten az �j t�v�fal el�tt �lve tal�lja, amint �ppen egy egyidej�, interakt�v t�v�show-ban vesz r�szt, mint szerepl�. A ‘cselekm�ny’ aszerint alakul, ahogyan feles�ge belesz�l.
Az egyszer� ember csak �gy elk�pzeli, hogy m�g n�h�ny �v, �s az eg�sz lak�st - mindenki lak�s�t! - t�nyszer�en beh�l�zz�k a k�l�nf�le csatlakoz� k�belek, amelyek lehet�v� teszik, hogy ak�r zuhanyoz�s k�zben is interak-t�v, telev�zi�s k�rkunzult�ci�t (ez lenne az interakt�v videofon!) bonyol�thas-sunk le, vagy �ppen interakt�v pszichodr�m�ban vegy�nk r�szt, mik�zben a szemk�zti falon k�p�js�gk�nt jelenik meg munkahely�nk reggeli post�ja, s az interakt�v lapszemle! Jules Verne sajn�lhatja, hogy nem ma �l...
A l�nyeg egyszer�en az, hogy szem�lyes mozg�ster�nk besz�k�l, a teljes mag�n�let�nk automatikusan az elektrom�gneses hull�mok (er�t�r) ellen-�rz�se al� ker�l, s �nmag�t�l val�sul meg Orwell 1984. c�m� l�tom�sa.
Nem az a k�rd�s, hogy j�-e ez, vagy rossz, hiszen m�r l�tez� val�s�g.
Mindez persze abszol�t demokratikus, mivel k�zismert, hogy r�di�telefon-besz�lget�seinket s�m�n lehallgatj�k, e-mail-jeinket laz�n felbontj�k �s el-olvass�k, - a titok, mint olyan teh�t m�r csak a b�ntet�k�dex fikci�ja.
Ami pedig egy glob�lisan demokratikus vil�grendben, annak folytat�lagos/ jogfolytonos technikai tov�bbfejl�d�sek�nt zajlik le, az szint�n, megk�rd�je-lezhetetlen�l demokratikus. (L�sd m�g: Pat Robertson �s David C. Korten, a t�rgyhoz kapcsol�d�, vil�gh�r� m�veit.)

�mde t�rt�nnek mindezekn�l sokkalta h�tborzongat�bb fejlem�nyek is.
Tekintve, hogy 10-12 �v �ta fokozatosan megsz�nt a katonai vil�ghatalom du�lis jellege (az egyed�li, glob�lisan �t�k�pes er�: a NATO), - alapvet�en felborult nem csup�n a status quo, de az elrettent�s strat�giai ir�nya is.
Nem tartozom azok k�z�, akik elhiszik, hogy a NATO-val szemben ak�r Oroszorsz�g, ak�r K�na potenci�lisan �s/vagy t�vlatilag komoly ellenf�l-k�nt l�phet fel, ez�rt azt gondolom, hogy a gl�busz felsz�n�n felhaszn�lhat� t�megpuszt�t� fegyverek gy�rt�s�nak/fejleszt�s�nek �r�kre befellegzett. M�s k�rd�s, hogy az UF�k elleni v�dekez�s sz�ks�gess� teheti bizonyos fegyverek, fegyverrendszerek kifejleszt�s�t, de azok sem hagyom�nyosak. Azt gondolom, hogy az �j vil�grend mer�ben m�s strat�giai fejleszt�si ir�-nyokat jel�l ki �s nyit meg, olyanokat, amelyekr�l eddig nem is �lmodtunk. V�lem�nyem szerint a k�zeli �s a t�volabbi j�v� legval�sz�n�bb, legfonto-sabb fejleszt�si ir�nyai a k�vetkez�k: felder�t�s �s befoly�sol�s, t�meg-kommunik�ci� �s manipul�ci� pszichikai fegyverekkel, tudatellen�r-z�s, hipn�zis �s telep�tia �tj�n, kishat�erej�, ‘gyenge sug�rz�sok’ modul�ci�ja r�v�n, lelki �s �rzelmi presszi�k alkalmaz�s�val. Hang-s�lyozn�m, hogy minden eddigin�l fontosabb� v�lik a rend k�l�nf�le k�ls� �s bels� ellens�geinek (�gyn�k�k, terrorist�k, anarchist�k, renitensek, pszichorobotok, �rl�nyek, sug�rl�nyek, stb.) hat�kony felder�t�se, ennek �rdek�ben jelent�s szerephez jut a g�nmanipul�ci� �s az emberi kl�nok el��ll�t�sa is, ami ma m�r szinte karny�jt�snyi k�zels�gben a k�sz�b�n �ll.
Mag�t�l �rtet�dik - mivel minden fejleszt�s eredetileg hadic�l�, s csak j�val k�s�bb ‘polg�riasul’ -, hogy ezeket a k�s�rleteket t�k�letesen titokban v�g-zik, viszont a dolgok term�szet�b�l fakad, hogy r�szeredm�nyek, tervezett vagy nem v�rt hat�sok �szlelhet�k, �szrevehet�k, vagy kisziv�rognak. Tekintve, hogy a tudatbefoly�sol� k�s�rletek, k�l�n�sen t�megm�retekben (t�meghipn�zis, t�megpszich�zis, stb.) nem folytathat�k le lombikban, - joggal felt�telezhetj�k, hogy a professzion�lis �s az amat�r m�diumok (tet-szik, nem tetszik - akart�k, nem akart�k) k�z�tt�nk j�rnak-kelnek...
Nagyj�b�l arr�l van sz�, hogy ameddig m�g nem t�rt�nik meg a l�gk�r, az �ter pszichol�giai �jrafeloszt�s, am�g nem t�rt�nik meg a felhaszn�lhat� frekvencia-tartom�nyok v�gleges kijel�l�se �s kioszt�sa, addig a k�l�n-b�z� legitim �s nem legitim, hivatalos �s k�s�rleti, hagyom�nyos �s modern sug�rz�sok id�nk�nt tal�lkoznak, �tk�znek, kioltj�k egym�st vagy interfer�l-nak. Ennek egyenes k�vetkezm�nyek�nt megszaporodnak az olyan, spon-t�n abnorm�lis pszichikai jelens�gek - pl.: hiszt�ria, sokk, p�nik, paranoia, tudathasad�s, lid�rcnyom�s, m�nia, l�tom�s, hallucin�ci�, depresszi�, tudatzavar, r�m�lom, kollapszus, perverzit�s, agresszi�, aberr�ci�, stb -, amelyek eddig is l�teztek, csak statisztikailag eleny�sz� sz�mban.
Nem kiz�rt, hogy pl. a vakgy�l�let, vagy a rasszizmus, mint teljesen irracio-n�lis �rzelmek - szint�n spont�n, vagy tervszer�en el�id�zett �rz�szavarok.

Nagyon kell h�t vigy�znunk! Minden felesleges t�lz�s, vagy pl�ne �ld�z�si m�nia n�lk�l, de figyelj�nk minden gyan�s jelre, aminek nincs magyar�zata.
Megeml�tek egy p�ld�t, amib�l meg�rthetj�k, mir�l is van sz�.
S�ndor Gy�rgy humoralista egyik �n�ll� estj�nek csattan� po�nja szerint: „�n itt gondolok valamit, - �s ott, Amerik�ban val�sul meg!” Ez persze egy vicc csak, de a dolog l�nyege: a ‘technol�gia’ v�resen komoly...
Nagyon figyelj�nk arra - ez tudatosan csak nagyon nehezen m�k�dik, vagy sehogyan sem val�s�that� meg! -, amikor er�s felindul�ssal, nagy akarat-�sszpontos�t�ssal valamilyen kulcssz�t, vagy �sszetett kifejez�st k�z-l�nk, mondunk ki, l�tsz�lag teljesen v�letlen�l a partner�nknek! A hangs�ly a spont�n, az �sszetett, s az akarat-�sszpontos�t�s szavakon van.
N�h�ny m�sodperc eltelik, s a bekapcsolt telev�zi� ut�nunk mondja a sz�t, a kifejez�st - ami gyakran latin -, vagy az idegen nevet.
Az emberis�g t�rt�nelme a Halakb�l a V�z�nt� korszak�ba l�pett.
Ez a kor, a New Age, az �j Vil�grend - az Interakt�v V�letlenek kora.
Balj�s id�szak kezd�dik, s az Aranykor csak ezut�n, k�s�bb j�n el.

V�c, 2000. szeptember 21.   

                                                                      Czike L�szl�