Czike Tan�csad� Szolg�lat
       egy�ni v�llalkoz�s
-------------------------------------- 

A magyar rendszerv�lt�s 12 �v�nek
           politikai gazdas�gtana 
                 (elemz� tanulm�ny) 

�rta:
           Czike L�szl� 
               k�zgazd�sz-�r�

V�c, 2002. m�jus 20.

                                     Tartalomjegyz�k   

1. Bevezet�s a fogalomk�r tiszt�z�s�ra
  1.  1. Kommunizmus, szocializmus �s kapitalizmus
  1.  2. A szocialista tervgazd�lkod�s gazdas�gfiloz�fi�ja
  1.  3. T�rsadalmi (�sszn�pi) tulajdon �llami kezel�sben
  1.  4. V�lt�s, v�ltoz�s, v�ltoztat�s - forradalom, v�r n�lk�l
  1.  5. �llami monop�lium, �llami vagyonkezel�s �s privatiz�ci�
  1.  6. �llami vagyon �s �llami k�lts�gvet�s
  1.  7. �llam �s nemzetgazdas�g, - az MNB szerepe
 
2. A n�veked�s �sszef�gg�sei, t�rt�nete   
  2.  1. Posztszocialista monop�liumok rendszere
  2.  2. Cserear�ny-roml�s
  2.  3. A fizet�si m�rleg hi�nya
  2.  4. A k�tfajta gazdas�gpolitika
  2.  5. Orb�n Viktor ad�ss�g-te�ri�ja
  2.  6. A p�nzforgalom val�s ir�nya
  2.  7. A korm�nyprogram kritik�ja
  2.  8. A Horn- �s az Orb�n-korm�ny �r�ks�ge

3. �sszefoglal�s: a rendszerv�lt�s el�zm�nyei
  3.  1. Gazdas�gi t�nyez�k - az �llam elad�sod�sa
  3.  2. K�lpolitikai el�zm�nyek - csillagh�bor�s fegyverkez�s
  3.  3. Belpolitikai el�zm�nyek - a reformkommunizmus buk�sa
  3.  4. Az ad�rendszer EU-konform reformja 1988-ban
  3.  5. A t�rsas�gi �s az �talakul�si t�rv�nyek 1989-ben
  3.  6. Spont�n n�menklat�r�s privatiz�ci� 1988-t�l
 
4. �sszefoglal�s: a rendszerv�lt�s k�vetkezm�nyei
  4.  1. Az ad�ss�gszolg�lat jogfolytonos �tv�llal�sa
  4.  2. A kelet-eur�pai piacok elveszt�se
  4.  3. A t�rsadalmi tulajdon elprivatiz�l�sa
  4.  4. A nemzeti ipar �s kereskedelem elvesz�t�se
  4.  5. A multinacion�lis t�rsas�gok monopolhelyzete
  4.  6. N�veked�s helyett stagfl�ci�s visszakapaszkod�s
 
5. �sszefoglal�s: a megoldatlan probl�m�k
  5.  1.  Polg�rosod�s helyett vagyoni polariz�ci�
  5.  2. A hazai kisv�llalkoz�sok ellehetetlen�l�se
  5.  3. Az �llam tehetetlens�ge  - a t�lterhelt k�lts�gvet�s
  5.  4. A k�ztehervisel�s ar�nytalans�gai
  5.  5. A restrikci�s n�veked�s �nellentmond�sa
  5.  6. A nemzetgazdas�g n�vekv� elad�sod�sa
  5.  7. Az elhalasztott k�lts�gvet�si �s ad�reform
  5.  8. A t�rsadalombiztos�t�s �s az eg�szs�g�gy cs�dje
  5.  9. A mez�gazdas�g versenyfut�sa az id�vel
  5.10. Szakad�k az eur�pai �s a hazai b�rek k�z�tt
  5.11. A kett�szakadt, �reged� �s elszeg�nyed� t�rsadalom
 1.  Bevezet�s a fogalomk�r tiszt�z�s�ra  

1.1.  Kommunizmus, szocializmus �s kapitalizmus 

A kommunizmus a marxista klasszikusok (Marx, Engels, Lenin) eredeti terminol�gi�ja szerint a t�rsadalmi fejl�d�s legfels� foka, olyan rendszer, amelyben az alapvet� termel�eszk�z�k k�z�s, t�rsadalmi (s nem �llami!) tulajdonban vannak; az emberek egyenl�k: mindenki k�pess�gei szerint dolgozik, vesz r�szt a t�rsadalmi munkamegoszt�sban, �s sz�ks�gletei szerint r�szesedik a megtermelt anyagi �s szellemi javakb�l. Az ut�pia elm�lete szerint (Lenin) a megval�sult kommunizmusban megsz�nnek az  egym�ssal antagonisztikus ellentmond�sban �ll� �s �l� (�rtsd: oszt�lyharc) t�rsadalmi oszt�lyok, a k�z�ss�gi �gyek ir�ny�t�s�t fokozatosan a helyi �nkorm�nyzatok (�rtsd: �nszervez�d�s) veszik �t, s v�g�l - Lenin szerint - az �llam, amely az uralkod� oszt�lyok er�szakszervezete, is megsz�nik.
M�r a r�vid meghat�roz�sb�l is j�l l�that�, hogy egyr�szt a kommunizmus ut�pi�nak bizonyult, hiszen eleddig a vil�gon (a t�rt�nelemben) sehol nem val�sult meg; m�sr�szt az is, hogy alapvet�en egyfajta gazdas�gpolitikai, s�t, a jelent�s�ben els�sorban politikai elm�letr�l van sz�, amely f�k�nt a „hadikommunizmus” effekt�v szovjet�ni�beli alkalmaz�s�nak elm�leti al�-t�maszt�s�t, apol�gi�j�t, �nigazol�s�t szolg�lta az 1920-as �vek elej�n.
Vulg�ris �rtelemben kommunizmusnak nevezz�k azt az er�szakosan k�z-pontos�tott hatalmi rendszert (diktat�r�t), amely a „bolsevik” (t�bbs�gi) egy-p�rt uralm�t val�s�tja meg a „kisebbs�g” (a volt uralkod� oszt�lyok) felett - innen eredt az „egyp�rt-�llam” kifejez�s is -, f�ggetlen�l att�l az idealiz�lt t�rsadalmi �sszk�pt�l, amelyet mint v�gc�lt a lenini elm�let maga el� t�z�tt. Ebben az �rtelemben Magyarorsz�gon kommunizmus uralkodott 1919-ben, az �n. „Tan�csk�zt�rsas�g” 133 napja idej�n; majd - alapvet�en az 1956-os forradalom demokratikus v�vm�nyainak k�sz�nhet�en - egyre enyh�l�, javul� k�z�llapotokkal ugyan, de 1945-t�l 1990-ig is, folyamatosan. A kor legf�bb politikai ism�rve volt, hogy k�l�nb�z� elnevez�sekkel (MKP, MDP, MSZMP) ugyan, de mindig ugyanaz az egyp�rt, egyp�rti (moszkovita) elit uralkodott; kez�ben tartva az �sszes fontos politikai, �llami �s gazdas�gi poz�ci�t. Az alapvet� termel�eszk�z�k (gy�rak, �zemek, infrastrukt�ra, stb.) l�nyeg�ben az egyp�rti �llam kv�zi tulajdon�ban voltak, - kiv�ve a f�ld tulajdon�t, mert a term�f�ldet szovjet mint�ra er�szakkal t�eszes�tett�k, illetve nagybirtokjelleg� �llami gazdas�gok keret�ben m�velt�k. �sszn�pi tulajdont hirdettek, vagyis azt, hogy a szocialista �llam csak a kezel�je a t�rsadalmi tulajdonnak (T.T.), amely val�j�ban a n�p�, de a „koncentr�lt kezel�s” az er�forr�sok, a kapacit�sok hat�konyabb kihaszn�l�s�t teszi lehet�v�. A kezel�i jog azonban a gyakorlatban �llami tulajdont jelentett.
Politikai (uralmi) �rtelemben a szocializmus �s a kommunizmus szavakat szinonim�kk�nt haszn�ljuk; tekintve, hogy a kommunista ideol�gia eredeti terminol�gi�ja szerint a szocializmus a kommunizmust megel�z� fejl�d�si f�zis. A szocializmus l�nyege (is) a politikai hegem�nia (egyeduralom). Nem l�tezett semmilyen alternat�va, nem voltak szabad v�laszt�sok. Csak a demokr�cia l�tszat�nak fenntart�sa (�s a k�lf�ld, a Nyugat fel� t�rt�n� deklar�l�sa) c�lj�b�l m�k�dtett�k a parlamentet �s tartottak n�gy�venk�nt l�tszat-v�laszt�sokat, amelyeken a n�p mindig 98-99 %-os „t�bbs�ggel” szavazta meg a fenn�ll� rend fennmarad�s�t. A t�rv�nyhoz� hatalom �pp �gy az egyp�rt kez�ben volt, mik�nt a v�grehajt� hatalom, vagyis az �llam.

A kapitalizmusban „minden m�sk�ppen” van. A termel�eszk�z�k, a m�k�d� t�ke - bele�rtve a term�f�ldet is - mag�ntulajdonban vannak, ami nem jelenti azt, hogy pl. 30-50 %-os ar�nyban ne lehetn�nek (ideiglenesen, vagy �lland�an) �llami tulajdonban is v�llalatok, r�szv�nyt�rsas�gok; els�sorban a lass� megt�r�l�s�, nagy t�keig�ny� �gazatokban, mint p�ld�ul az infrastrukt�ra, az �t�p�t�s vagy a t�vk�zl�s. Gyakran nevezt�k a szocialista rendszert - t�vesen - �llammonopol-kapitalizmusnak. A kapitalizmust - szemben a kommunizmussal - nem egy er�szakos, egyeduralomra t�rekv� hatalmi ideol�gia reprezent�lja, illetve vez�rli vagy motiv�lja „t�rsadalmi berendezked�s�ben”, hanem elvileg a szabad v�llalkoz�s profit�rdeke, ami a szabad piaci verseny, a kereslet-k�n�lat j�t�kszab�lyai �ltal m�k�dteti a t�rsadalom gazdas�gi �let�t. A szocializmust csak igen kev�ss� motiv�lta a profit, a nyeres�g v�rakoz�sa, - gyakorlatilag �nell�t�s, natur�lis csere folyt „m�sodlagos, adminisztrat�v �rt�k-k�vet�ssel”, melyben nem a profit �llt az �rk�pz�s mozg�scentrum�ban, a termel�s �s a kereskedelem els�dleges �rdek�ben, hanem a sz�ks�gletek kiel�g�t�se, amelyeket p�rt-utas�t�sok �rtak el�. A teljes�tm�nyek �nk�lts�g�t sem a piac �t�lete, hanem a p�rt�llam regisztr�ci�ja igazolta. M�s k�rd�s, hogy minden �llami monop�lium volt...
A mai kapitalizmus m�r nem szabad-versenyes (b�r el�szeretettel terjeszti mag�r�l, hogy az!), nem is monopol-kapitalizmus, de m�g csak nem is �llami monopol-kapitalizmus, hanem valami m�s. A kapitalizmus valamikor r�gen - nagyj�b�l 1950-ig - mindaz volt, amit az el�z� mondatban jeleztem; akkor m�g a profit t�lnyom� h�nyada a produkt�v szf�r�b�l sz�rmazott, �s egy�bk�nt is a legf�bb c�l a profit minden�ron val� n�vel�se �ltal, annak t�k�s�t�se r�v�n a piac min�l nagyobb szegmens�nek a birtokl�sa volt. De addig a t�ke koncentr�ci�ja �s centraliz�ci�ja, a piaci verseny nagyj�b�l megmaradt a nemzetgazdas�gok keretei k�z�tt. Az�ta a helyzet alapvet�en megv�ltozott! A vil�gpiac a XX. sz�zad m�sodik fel�nek a term�ke, amikor is az �zleti-, befektet�si-�s hitelez�si, de legf�k�ppen a tranzakcion�lis t�ke-folyamatok (�rtsd: t�zsdei �rfolyam-spekul�ci�k, intervenci�k nemzeti valut�k ellen, az �llami bankjegykibocs�t�s „mag�nos�t�sa”, nemzet-�llamok tudatos elad�s�t�sa, eg�sz orsz�gok „hitelez�i felv�s�rl�sa”, stb.) t�ll�pt�k a nemzetgazdas�gok hat�rait, �s az egyetemes r�szv�nytulajdon-szerz�s r�v�n olyan multinacion�lis mamutv�llalatok, t�rsas�gok alakultak ki, amelyek oligop�liumokat, nemzetek feletti �rdeksz�vets�geket alkotva felosztott�k egym�s k�z�tt az �sszes l�tez� nemzeti piacot, hogy azut�n a ter�leti alrendszereket „�sszekapcsolva”, glob�lis �s integr�lt vil�gpiacc� alak�ts�k �t az eg�szet, a nemzetek feje felett. Ez a folyamat a globaliz�ci�, ami m�r egy olyan nemzetek feletti glob�lis kapitalizmus k�p�t rajzolja ki, amelyben - noha minden p�nzhatalom a lehets�ges maximumig koncentr�lt �s centraliz�lt nemzetk�zi t�k��, vagy t�n �ppen ez�rt! - m�r nem a profit �s a t�ke minden hat�ron t�li tov�bbi n�vel�se a cselekv�s k�zponti motiv�ci�ja, hanem a nemzetek piacainak teljes kisaj�t�t�s�val a hatalom megszerz�se a nemzet�llamok hitelez�i „felv�s�rl�sa” r�v�n. Az �j �rdekcentrum teh�t m�r nem a t�ke, vagy a p�nz �nmag�ban, �nmag��rt, hanem a politikai hatalom, ami a nemzetek feletti rendelkez�s �tt�teles joga. M�rpedig ezek a tendenci�k sz�ges ellent�tben �llanak a polg�ri nemzet-�llamr�l, a szabads�gr�l, a szuverenit�sr�l alkotott �s deklar�lt elvekkel �s jogokkal; mindazzal, amit a nemzeti kapitalizmus t�rsadalmi rendszere, a liber�lis polg�ri demokr�cia, a jog�llam hirdet �nmag�r�l.
A globaliz�ci�r�l a tov�bbiakban m�g sz�lunk, Magyarorsz�g kapcs�n is.

1.2.  A szocialista tervgazd�lkod�s gazdas�gfiloz�fi�ja

A szocializmusban „az effekt�v sz�ks�gleteket” p�rthat�rozatok szabt�k meg; �s nem a szabad piac, a kereslet-k�n�lat t�rv�nyszer�s�gei. �ppen ez�rt az „�rt�kfolyamatok” szinte csak k�nyvel�si-nyilv�ntart�si c�lokat szolg�ltak, legal�bbis mindaddig bizonyosan, ameddig Magyarorsz�gon be nem vezett�k az �n. �j gazdas�gi mechanizmust, 1968-ban. A gazdas�g szerkezete a l�tez� szocializmusban egy�ltal�ban nem a szabad, spont�n piaci folyamatok r�v�n alakult ki - ilyenek nem voltak -, hanem az egyp�rt hat�rozatai alapj�n, melyek t�teles tervc�lokat jel�ltek ki, amelyeket azt�n az �n. n�pgazdas�gi tervben integr�ltak, t�bb-kevesebb sikerrel. A fels� szinten j�v�hagyott n�pgazdas�gi tervet azut�n lebontott�k, leosztott�k az egyes v�grehajt� szervezetekre, amelyek �llami k�lts�gvet�si szervekre �s „�n�ll�an” gazd�lkod� v�llalatokra oszlottak. L�nyegesen leegyszer�s�tette a k�pet - b�rmely kapitalizmussal szemben -, hogy minden funkci�ra csak „egyetlen” v�llalat l�tezett, vagyis hogy semelyik gazd�lkod� szervezetnek nem volt igazi konkurenci�ja, legal�bbis belf�ld�n. Az Elektromos M�vek szolg�ltatta az �ramot, a Csepel Vas-�s F�mm�vek termelte „a vasat” (a VAS�RT meg �rulta), az IKARUS aut�buszgy�r gy�rtotta a buszokat, de p�ld�ul Magyar Telev�zi� is csak egy volt, �s �gy tov�bb... A v�llalatok mind �llami tulajdon� v�llalatok voltak, �s kiz�r�lag a magyar �llamnak tartoztak egys�ges besz�mol�si k�telezetts�ggel. „K�nny�” volt az ir�ny�t�s!
Az �j gazdas�gi mechanizmus annyiban hozott �jat, hogy r�szlegesen, �s kezdetben m�g ink�bb csak szimul�ci�s jelleggel ugyan, de bevezette a piaci �rt�k-viszonyokat, �s a direkt tervutas�t�sos rendszerr�l �tt�rt az �n. gazdas�gi szab�lyoz�k (ezek komplex �s szintetikus �rt�kmutat�k voltak) �tj�n t�rt�n�, indirekt gazdas�gir�ny�t�sra, ami alapvet�en azt jelentette, hogy a tov�bbra is t�rv�nyerej� n�pgazdas�gi terv, mint a legfels�bb szint� komplex „c�lprogram” �tt�telesen, a gazdas�gi szab�lyoz�k �ltal orient�lt gazd�lkod� szervezetek „szabadpiaci versenye” r�v�n val�sult meg. Ez a rendszer az 1970-es �vek k�zep�ig olyan m�rt�k� gazdas�gi fellend�l�st hozott, ami „hurr�-optimizmussal” t�lt�tte el a - lassank�nt elk�l�n�l� - p�rt, �llami �s gazdas�gi vezet�st. A IV. �s V. �t�ves n�pgazdas�gi tervekben (1970-1980.) monument�lis, csillag�szati �sszegeket felem�szt� �llami �s c�lcsoportos nagyberuh�z�sokat val�s�tottak meg, amelyek els�sorban az infrastrukt�ra (pl. t�vk�zl�s) moderniz�l�s�t c�lozt�k, j�r�szt igen fejlett, magas sz�nvonalat k�pvisel� nyugat-eur�pai technikai eszk�z�kkel. A p�rt der�l�t�sa nem volt eg�szen alaptalan; tekintve, hogy a gazdas�g indirekt ir�ny�t�sa - amely a komplex gazd�lkod�si mutat�k teljes�t�s�hez k�t�tte a ki�raml� b�rek (a b�remel�sek) �sszeg�t - a k�zvetlen anyagi �rdekelts�g megval�s�t�s�val rendk�v�li eredm�nyeket produk�lt, a nemzeti j�vedelem n�veked�se jelent�sen felgyorsult. Mindazon�ltal (most m�r, persze ut�lag) bizonyosnak mondhat�, hogy a fellend�l�s nem volt olyan m�rt�k�, amivel a sz�ks�ges biztons�ggal megalapozhatta volna a nagy�sszeg� kiad�sokat. Magyar�n: az orsz�g vezet�s�vel „elszaladt a l�”, ami sok fontos tanuls�g levon�s�ra ad lehet�s�get; mindenekel�tt j�l mutatja, mennyire k�ptelens�g (a gyakorlatban megval�s�thatatlan) b�rmely orsz�g teljes gazdas�g�nak k�zponti ir�ny�t�sa, a val�s�gos piaci mechanizmusok kikapcsol�s�val. Ez a kell�k�ppen nem megalapozott „t�l�l�nk�l�s” okozta, hogy Magyarorsz�g m�r az 1970-es �vek k�zep�t�l egyre jelent�sebb �sszeg� �llami hitelek felv�tel�re k�nyszer�lt; nyugati bankokt�l, majd egyre gyakrabban a Vil�g-bankt�l. Az eml�tett, 1970-1980. k�z�tt megval�sult beruh�z�sok komoly h�nyad�t is eleve nyugati hitelekb�l fedezt�k, illetve finansz�rozt�k. 1980-t�l m�r l�tszott, hogy a n�pgazdas�g indirekt ir�ny�t�sa sem k�pes „kitermelni” a fokoz�d� �llami hitelfelv�telek ad�ss�gszolg�lat�t, illetve a gazdas�g korszer�s�t�s�hez sz�ks�ges fejleszt�sek beruh�z�si �sszegeit. A p�rt �s az �llami vezet�k �tl�tt�k, hogy a megkezdett �ton m�r nem lehet visszafordulni, hiszen a nyugati kereskedelmi-�s hitelkapcsolatok kisz�les�t�se - t�bbek k�z�tt - „import�lta” a t�k�s gondolkod�sm�dot, azokat a technikai, szakmai megold�si m�dszereket is, amelyek a kapitalizmusban honosak. A magyar n�pgazdas�g tov�bbfejl�d�s�nek n�lk�l�zhetetlen „motorj�v�” v�lt - fon�k m�don - �ppen az a t�k�s k�lkapcsolati rendszer, amely az orsz�g elad�sod�s�t is okozta. Ez�rt a vezet�s �gy d�nt�tt, hogy tov�bb folytatja a m�r megkezdett �s visszaford�thatatlan gazdas�gi-p�nz�gyi, kereskedelmi liberaliz�ci�t, - magyar�n: �szrev�tlen�l „�tvezeti” az orsz�got a kapitalista fejl�d�s �tj�ra. A tudatoss�got (ut�lag is) nyilv�nval�v� teszik az 1980-as �vek legelej�n bevezetett v�ltoz�sok, illetve a megjelent �s feler�s�d�tt �j tendenci�k. 1981-t�l a korm�ny olym�don fejlesztette tov�bb a gazdas�g liberaliz�ci�j�t, kapitaliz�ci�j�t, hogy �j t�pus� v�llalkoz�si form�k (VGMK, GMK, kisv�llalat, stb.) v�laszt�s�t �s alkalmaz�s�t tette lehet�v�, annak �rdek�ben, hogy az egy�ni kezdem�nyez� er�t (az anyagi �rdekelts�get) hat�konyabban m�k�dtetve, kihaszn�lva, p�tl�lagos er�forr�sokat vonjon be a n�pgazdas�g k�ztehervisel�s�be. Ek�zben azonban folytat�dott az orsz�g fokoz�d� elad�sod�sa; 1982-t�l az �llam m�r ahhoz vett fel, igen szigor� felt�telekkel k�lf�ldi hiteleket, hogy k�pes legyen fizetni a kor�bban felvett k�lcs�n�k �ves kamatait. A folyamat akcelerat�vv�, �ner�s�t�v� v�lt; ez okozta sz�ks�gszer�en a k�zponti gazdas�gir�ny�t�s modellj�nek �s gyakorlati sziszt�m�j�nak l�tv�nyos sz�tes�s�t, az 1980-as �vek v�g�n az utols� k�ts�gbeesett „�tment�si k�s�rlet”, a reformkommunizmus buk�s�t. A rendszerv�lt� korm�nyok apol�gi�ja ut�lag �gy magyar�zza a korszakot, hogy �gymond’: sz�ks�gszer� volt a k�lf�ldi hitelek felv�tele, hiszen nem termelte meg az orsz�g a saj�t fogyaszt�s�hoz sz�ks�ges j�vedelmet, �gy gyakorlatilag a felvett nyugati k�lcs�n�kb�l �lt�nk, vagyis „j�vedelemm�” konvert�ltuk volna a doll�rhitelek �sszegeit... Ez �gy - egyszer�en nem igaz. A p�rt�llam a hiteleket a saj�t hatalma �tment�s�hez vette fel, s azokb�l monument�lis gazdas�gfejleszt�sbe kezdett; de sajnos f�k�nt azokon a ter�leteken, ahol a t�ke megt�r�l�se egy�bk�nt is rendk�v�l lass�. El�gg� k�zismert, hogy m�g a t�nyszer�en realiz�ltn�l is sokkal t�bb beruh�z�st igyekeztek megval�s�tani, vagyis a rendelkez�sre �ll� �sszegekb�l ink�bb t�bb alapberendez�st v�s�roltak, mi�ltal rendszeresen „megsp�rolt�k” az egy�bk�nt elengedhetetlen�l sz�ks�ges kieg�sz�t� felszerel�sek, k�szletek beszerz�s�t, amivel t�bblettermel�s helyett hat�konys�g-roml�st id�ztek el�. Horribilis vesztes�geket okozott, hogy a megval�sult fejleszt�sek t�l-nyom� r�szben az improdukt�v szf�r�t „gazdag�tott�k”, amely beruh�z�si r�ford�t�sok �pp�gy soha nem t�r�ltek vissza, mint a p�rt�llam pazarl�s�t, f�ny�z�s�t, �nmaga �tment�s�t szolg�l� k�lts�gek, vagy pl. a helytelen d�nt�sek miatti felesleges r�ford�t�sok, amelyek a vezet�i dilettantizmus k�vetkezm�nyei voltak. Nyilv�nval�, hogy amennyiben a p�rt �s az �llami vezet�s m�r az 1980-as �vek elej�n „bel�tja” a n�pgazdas�g k�zponti ir�ny�t�s�nak k�ptelens�g�t, �s az azonnali „rendszerv�lt�st” v�lasztja az „el�re menek�l�s” �n�tment� - �s h�tr�nyos kond�ci�j�! - hitelfelv�telei helyett, akkor m�g idej�ben elker�lhette, �s megakad�lyozhatta volna az orsz�g visszaford�thatatlan elad�sod�s�nak folyamat�t, ami mindm�ig a magyar gazdas�g igazi fellend�l�s�nek legproblematikusabb korl�tja.
Nem igaz teh�t, miszerint „megett�k” volna a felvett nyugati hitelek milli�rd doll�rokra r�g� �sszegeit, - �gy nem igaz az sem, hogy jogos, legitim lenne a rendszerv�lt� �llam r�sz�r�l az ad�ss�gszolg�lat jogfolytonos �tv�llal�sa. A t�k�s hitelez�k l�nyeg�ben „a kommunizmus fennmarad�s�t, �tment�s�t” finansz�rozt�k; a magyar n�pgazdas�g �nmag�ban megtermelte a lakoss�g fogyaszt�s�nak megfelel� �sszeg� nemzeti j�vedelmet. A kommunizmus ag�ni�j�nak, buk�s�nak k�lts�geit most m�gis a magyar nemzet fizeti meg.

1.3.  T�rsadalmi (�sszn�pi) tulajdon �llami kezel�sben   

A kommunista diktat�ra id�szak�t „gazdas�gfiloz�fiai �rtelemben” k�t nagy korszakra oszthatjuk: az els� az 1948-1968, - a m�sodik az 1968-1990. k�z�tti peri�dus. Mindkett�re a megalom�ni�s, er�ltetett �tem� felhalmoz�s („n�veked�s”) volt jellemz�, a t�rsadalmi (els�sorban persze a lakoss�gi) fogyaszt�s rov�s�ra; b�r m�s �s m�s met�dus szerint. Az els� korszakban a f� hangs�lyt a kett�s rendeltet�s� (hadi �s polg�ri c�l�) neh�zipar megteremt�s�re helyezt�k; szigor�an az autarchia (�nell�t�s) jegy�ben, teh�t figyelmen k�v�l hagyva minden esetleges komparat�v megfontol�st, ami b�rmikori el�nyt jelenthetett volna az export-import (a k�lkereskedelmi) kapcsolatokban. A m�sodik korszakban (ami elvezetett eg�szen a diktat�ra buk�s�ig) m�r teljes eg�sz�ben „feladt�k” a kor�bbiakban k�telez�nek v�lt autarchikus elk�pzel�seket �s gyakorlatot, �s teljes eg�sz�ben nyitott� (�s egyben kiszolg�ltatott�!) tett�k a n�pgazdas�got a k�lgazdas�g ir�ny�ban, olyannyira, hogy az 1980-as �vek k�zep�t�l m�r a nemzeti j�vedelem cca. 60-65 %-a a k�lkereskedelmi forgalomban realiz�l�dott. Tekintve, hogy a magyar gazdas�g nem volt versenyk�pes, mert az egy f�re jut� termel�si �s j�vedelmez�s�gi mutat�it illet�en messze elmaradt azokt�l a fejlett t�k�s orsz�gokt�l, amelyekbe a potenci�lis exportunk ir�nyulhatott volna, - ez a nyit�s „�letvesz�lyesnek” bizonyult, hiszen fokoz�d� f�gg�sbe tasz�totta az orsz�got, ugyanis az exportot �lland�an dinamikusan n�veln�nk kellett az ad�ss�gszolg�lat teljes�thet�s�ge c�lj�b�l; ami egyr�szt a forint folyamatos le�rt�kel�s�t k�vetelte meg, m�sr�szt natur�li�ban „azonos” importvolumen mellett is n�vekv� import-�rt�kh�nyaddal p�rosult, ami tov�bb rontotta a fizet�si m�rleg poz�ci�it. A b�v�s k�rb�l nem volt kil�p�s, hiszen a bels� �s a k�ls� gazdas�gi hat�konys�g k�z�tti m�ly�l� szakad�k folyamatosan el�rt�ktelen�tette a magyar munk�t a k�lf�ldivel szemben, amit a kor egyik h�res aforizm�ja ekk�nt fogalmazott meg: „Minden �vben egyre t�bbet kell dolgoznunk az�rt, hogy csak egy kicsivel �lj�nk rosszabbul, mint az el�z� �vben.” A k�zgazdas�gi szakzsargon a jelens�get elnevezte „a k�lkereskedelmi cserear�nyok roml�s�nak”, ami val�s ugyan, de elfedi az igaz l�nyeget, ami v�g�l is eg�szen a mai „kamatrabszolgas�gig” vitte el a magyar nemzetgazdas�got �s a nemzetet. A kifejez�s ugyanis egyfajta „objekt�v tudom�nyoss�g” l�tszat�t kelti, s mintha csak aff�le kiv�dhetetlen kataklizm�ra utalna, amelynek a k�vetkezm�nyeit belenyugv�ssal illen�k viselni... A cserear�nyok roml�s�hoz ezenfel�l nagym�rt�kben hozz�j�rult egy sz�munkra val�ban „kataklizmaszer�” esem�ny is, amely m�g az er�s �s felk�sz�lt, fejlett vil�ggazdas�got is majdhogynem t�rdre k�nyszer�tette: az �n. „olaj�r-robban�s”, az 1970-es �vek k�zep�t�l. Ez vezetett oda, hogy Magyarorsz�g sz�m�ra ett�l kezdve a cserear�nyok m�r a fejl�d� orsz�gok „vil�gpiac�n” is folyamatosan romlottak: s ezek a t�nyek v�g�l is szint�n jelent�sen hozz�j�rultak „az ad�ss�g-spir�lunk” meredeks�g�nek megn�veked�s�hez.
Am�g az el�z� korszakban az autarch neh�zipar �s a g�pi nagyipar gyors megteremt�se (er�m�vek, vaskoh�k, ac�lm�vek, gy�rak, vegyipari �zemek fel�p�t�se, stb.) „vonta el” az elfogyaszthat� j�vedelem nagy r�sz�t, addig a m�sodik korszakban m�r egy hangzatos politikai bl�ff - „Utol kell �rn�nk a fejlett kapitalista orsz�gokat!” - „vette �t a szerepet”, ami miatt persze tov�bbra is rendk�v�l (eg�szs�gtelen�l) magas, 25-30 %-os szinten kellett tartanunk a felhalmoz�si r�t�t. L�that� teh�t, hogy a kommunizmus mindk�t, egym�st�l m�gannyira elt�r� korszak�nak is teljesen azonos volt az alap-filoz�fi�ja, amely gyakorlatot - m�g ma sem ismeretlen el�tt�nk! - �lland� monet�ris restrikci�nak nevezhetj�k. Ennek a velej�ig kommunista p�nz-politik�nak a l�nyege, hogy �lland�an sz�k�ti a kereskedelmi forgalomban mozg� p�nz mennyis�g�t, mi�ltal - mint gyepl�vel a lovat - k�zi vez�rl�ssel igyekszik k�zben tartani az egy�bk�nt sz�m�ra „megzabol�zhatatlannak” t�n�, komplett n�pgazdas�got. Tekintve, hogy az �llami ir�ny�t�s�, k�zileg vez�relt gazdas�gban effekt�v k�szp�nz-kibocs�t�st, bankjegy-forgalmat szinte kiz�r�lag csak a lakoss�gi fogyaszt�s kereskedelmi realiz�l�sa tett sz�ks�gess�; az eg�sz gazdas�got - „H�zd meg, ereszd meg!” alapon - a lakoss�gi fogyaszt�s restrikt�v visszafog�s�val szab�lyozt�k. Eme tannak  d�nt� h�nyadukban k�sei k�vet�i, h�vei a mai �llami p�nz�gyi szakemberek is; akik mindig a ki�raml� b�rek megkurt�t�s�ban - mintha csak a k�z�pkori �rv�g�st gyakoroln�k egy m�g be nem azonos�tott betegs�gben szenved� emberen - l�tj�k a k�ros folyamatok orvosl�s�nak egyetlen lehet�s�g�t...
Azt is mondhatjuk, hogy a magyar �llami gazdas�gpolitika mindaddig poszt-szocialista (posztkommunista) marad, ameddig „a k�zelg� v�ls�g” elleni egyetlen hat�kony v�dekez�sk�nt mindig a restrikci�s monet�ris politik�t veti be, �s ennek keret�ben azonnal �s kiz�r�lag a b�rek visszafog�s�ra gondol, apell�l, �s ennek megfelel�en is cselekszik.

Az el�z�ekben felv�zolt gazdas�gt�rt�neti �sszk�p sz�ks�ges volt ahhoz, hogy meg�rthess�k a kommunizmus (vagy szocializmus) alapterm�szet�t, vagyis hogy egy�ltal�n nem n�pj�l�ti rendszer, noha k�ts�gtelen�l voltak olyan szoci�lis v�vm�nyai, amelyeket a mai rendszerv�lt� �llam is bizony joggal megirigyelhet. A kommunizmus - mint l�thattuk - minden jelent�sebb felhalmoz�si t�rekv�s�vel els�sorban a hatalom tov�bbi koncentr�ci�j�t igyekezett megval�s�tani; �s a fejlett Nyugatot sem n�pj�l�ti, hanem ink�bb strat�giai okokb�l „pr�b�lta meg” utol�rni. Sokkal fontosabb volt a rendszer sz�m�ra a koncentr�lt p�rt�llam-hatalom folyamatos er�s�t�se, mintsem a dolgoz�k b�r�nek, vagy a n�p �letsz�nvonal�nak az emel�se. Az egy�ni alkot� �s v�llalkoz� k�szs�gre is csak v�gs� k�nyszerb�l, „a veszett fejsze nyelek�nt” igyekezett sz�m�tani, hogy az emberek marad�k energi�j�t is a hatalom szekere el� k�sse, egy m�sodik m�szakban (VGMK, GMK, stb.).
Mindezek alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy a let�nt diktat�rikus rendszer nem is ideol�giai, hanem sokkal ink�bb p�nz�gyi t�ren volt �nk�nyuralom, mert az emberek minden k�pess�g�t ig�nybe vette, „bek�t�tte a termel�sbe”, �s az �ltaluk megtermelt �rt�knek csak a t�rt r�sz�t „adta vissza” b�r, vagy szoci�lis juttat�sok form�j�ban, s azt is egy igazs�gtalan, „kontraszelekt�v” eloszt�s szerint, amelyben a rezsim felt�tlen politikai h�vei sokkal nagyobb szelet kenyeret kaptak az �ltaluk ki�rdemeltn�l, a t�bbiek rov�s�ra.
Eljutottunk a kommunizmus legnagyobb cs�sztat�s�hoz, amellyel bitorolta a sz�les n�pt�megek bizalm�t. A rendszer t�bb mint 40 �ven �t elhitette az emberekkel - h�vekkel, szimpatiz�nsokkal; hozz��rt�kkel �s hisz�kenyekkel egyar�nt -, hogy minden fel�p�tett er�m�, gy�r, �zem, infrastrukt�ra, k�z�p�let, stb., az eg�sz nemzeti vagyon (ma m�r legink�bb m�k�d� t�k�nek nevezn�nk) k�z�s (�sszn�pi), t�rsadalmi tulajdon, amelyben minden magyar dolgoz� egy azonos �rt�k� „jelk�pes n�pi r�szv�nypakett” boldog tulajdonosa, amely r�szv�nypakett tulajdonjoga megilleti �t b�rmilyen m�s k�r�lm�nyek k�z�tt is, hiszen ez a r�sztulajdon a saj�t munk�j�nak olyan, r�sz�re ki nem fizetett �rt�kh�nyada, amelyr�l �ppen hogy a k�z�s tulajdon egyben tart�sa, illet�leg a fejlett kapitalizmus utol�r�se �rdek�ben mondott le, �tmenetileg. A rendszer urai teh�t elhitett�k a n�ppel: �tmeneti id�tartamra „mondjanak le” a re�lb�r�k jelent�s h�nyad�r�l, az�rt, hogy az orsz�g gazdags�gban felz�rk�zhasson a Nyugathoz; s ha ez megval�sul, akkor el�rj�k az ottani �letsz�nvonalat is. „A Gy�r - mindenki�!” - sz�lt a kommunizmus „v�laszt�si szlogenje”, s cser�ben az�rt, hogy a munk�sok ezt engedelmesen elfogadt�k; a hatalom hallgat�lagosan tudom�sul vette, mikor egyesek az �g�retet k�szp�nznek v�ve, n�h�ny csavarral, szeggel, k�ziszersz�mmal (vagy b�rmilyen apr�s�ggal, amire otthon sz�ks�g�k volt) a t�sk�jukban - �s furdal�ssal a lelk�kben - t�voztak, munkaid� ut�n...
Magyarorsz�g az 1970-es �vekben - a sikeres anyagi �szt�nz�s, a munka termel�kenys�g�nek jelent�s n�veked�se, a t�lfesz�tett �s tart�san magas felhalmoz�si r�ta, tov�bb� a milli�rdos dorll�rhitelek eredm�nyek�nt - er�-teljesen fejl�d�tt; jelent�sen gyarapodott a t�rsadalmi tulajdon. A re�lb�rek �s j�vedelmek n�veked�se ugyan m�g mindig elmaradt a lehet�s�gekt�l, de az emberek meg�rtett�k �s elfogadt�k: a saj�t orsz�gukat �p�tik, �s - valamit valami�rt - ennek �tmeneti �nmegtart�ztat�s, lemond�s az �ra.
M�s oldalr�l a kommunista rendszer azt is hirdette, hogy a t�rsadalom tulajdona az�rt marad ideiglenesen „�llami kezel�sben”, mert a fejlett kapitalista orsz�gok utol�r�se rendk�v�li er�fesz�t�seket ig�nyel, ami csak az er�forr�sok koncentr�lt kihaszn�l�s�val oldhat� meg. Ez�rt a kommunizmus - legal�bbis jelszavakban - igyekezett elker�lni mindazokat a „feleslegesnek �t�lt” kv�zi-anarchisztikus megold�sokat, kiad�sokat (profit, verseny, rekl�m, szabad v�llalkoz�s, piac, marketing, stb.), amelyekkel a kapitalizmus �gymond’ a saj�t m�k�d�sk�ptelens�g�t pr�b�lta feloldani, illetve „pal�stolni”. Az 1970-es �vek k�zep�t�l maxim�lis takar�koss�got hirdettek meg (pl. DH-mozgalom) az �n�ll� gazd�lkod� szervezetekn�l is, hogy egy forint se vesszen k�rba a t�k�s vil�ggal folytatott konkurencia-harcban. A szent c�l el�r�se �rdek�ben „ a t�rsadalom minden tartal�k�t” mozg�s�tott�k, - a p�rt m�g 1982-ben is (!) a k�zeli fellend�l�st �g�rte...
Ami a l�nyeg: a t�rsadalmi tulajdon deklar�ltan �sszn�pi tulajdont k�pezett, amelyet a n�p csak ideiglenesen, takar�koss�gi megfontol�sokb�l b�zott az �llam kezel�s�re.

1.4.  V�lt�s, v�ltoz�s, v�ltoztat�s - forradalom, v�r n�lk�l  

Amint az ma m�r t�rt�nelem; az 1980-as �vek k�zep�t�l nyilv�nval�v� v�lt, hogy az �vtized elej�n bevezetett k�zgazdas�gi szab�lyoz�-m�dos�t�sok, az �j v�llalkoz�si form�k nem teljes�tett�k a m�k�dtet�s�kh�z f�z�tt t�lzott rem�nyeket. Magyarorsz�g k�lf�ldi elad�sod�sa 1982-t�l nagym�rt�kben felgyorsult, s l�that�an visszaford�thatatlann� v�lt. A szakemberek sz�m�ra aggaszt� �sszk�p rajzol�dott ki: ha a balj�s tendenci�k, trendek tov�bbra is folytat�dnak, - komoly vesz�lybe ker�lhet az orsz�g fizet�k�pess�ge is.
Nem volt m�r t�bb tartal�k, amit mozg�s�tani lehetett volna.
Magyarorsz�g v�ls�g fel� sodr�d�s�t spont�n liberaliz�ci�s jelens�gek is k�s�rt�k; lassank�nt formailag m�r minden lehets�ges p�nz�gyi, �zleti, piaci, kereskedelmi, stb. technikai megold�st, m�dszert, kateg�ri�t, s�t, m�g a „tr�kk�ket” is �tvett�k a fejlett Nyugatt�l, �m a magyarorsz�gi alkalmaz�s sor�n, az alapvet�en m�g mindig „diktat�rikus gazdas�gi k�zegben” valahogy m�gsem �rv�nyes�lt azok „legend�s” hat�konys�ga... A kommunista rendszer, a p�rt�llami elit m�g tett egy utols�, k�ts�gbeesett k�s�rletet arra, hogy a hatalm�t meg�rizze, fenntarthassa a gy�keresen megv�ltozott gazdas�gi k�r�lm�nyek k�z�tt is. Gyakorlatilag megpr�b�lt�k bevezetni Magyarorsz�gon a kapitalizmust (�llammonopol-kapitalizmust?), az egyp�rtrendszer v�ltozatlan uralma alatt. Mihail Gorbacsov retorik�j�t (peresztrojka �s glasznoszty) k�vetve kihirdett�k, hogy a rendszert meg kell reform�lni, de meg kell �rizni bel�le mindazt, ami j�. Ezt a - szint�n kudarcot vallott - k�s�rletet az ut�kor k�s�bb reformkommunizmusnak nevezte el.
M�g n�h�ny zavaros �v telt el, s a rezsim v�gleg megbukott.
A buk�s k�r�lm�nyeir�l, az �tmenetr�l k�s�bb m�g lesz sz�; �m van egy l�tsz�lag „nyelvhaszn�lati”, val�j�ban sokkal ink�bb a l�nyeget �rint� t�ny, illetve furcsa, tendenci�zus megfogalmaz�s, amelyet szeretn�k tiszt�zni. Ez r�vil�g�t mellesleg arra is, - mik�nt „sz�p�l meg” a t�rt�nelem, ut�lag.
Magyarorsz�gon 1990-ben a kommunista rendszert mind politikai, mind pedig gazdas�gi �rtelemben felv�ltotta a kapitalizmus. A szabad v�laszt�s ki�r�s�val, a plur�lis p�rtrendszer bevezet�s�vel az egyp�rti diktat�r�t „automatikusan” felv�ltotta a liber�lis polg�ri parlamenti demokr�cia politikai rendje, a gazdas�g pedig a f�bb form�lis jellemz�it tekintve am�gy is „egyfajta prekapitalizmusra kezdett hasonl�tani”, eltekintve most att�l a nem elhanyagolhat� t�nyt�l, ami a mag�ntulajdon csek�ly ar�ny�t illeti...
Az egyidej� hivatalos verzi� szerint Magyarorsz�gon �n. rendszerv�lt�s t�rt�nt; �tv�ltottunk az �n. szocialista rendszerb�l a kapitalizmusba. Ennek az a k�l�nlegess�ge, a furcsas�ga, hogy kor�bban a t�rt�nelemben - bele�rtve a magyar t�rt�nelmet is - ezek a gy�keres t�rsadalmi v�ltoz�sok az esetek 100 %-�ban f�ldcsuszaml�sszer� kataklizm�kat id�ztek el�, s ezek r�ad�sul mindig egy v�gs� kr�ziss� fajult v�ls�gban, �gynevezett forradalmi helyzetben k�vetkeztek be, „amikor a n�p m�r nem volt k�pes �s hajland� a kor�bbi rend keretei k�z�tt �lni, az uralkod� oszt�ly pedig m�r nem volt k�pes a kor�bbi m�don korm�nyozni”. Magyarorsz�gon 1990-ben - s m�r hossz� �vek �ta - gazdas�gi v�ls�g volt ugyan, de forradalmi helyzet a leg-kev�sb� sem... �gy nem csod�lkozhatunk azon, hogy „szinte egyik napr�l a m�sikra” l�pt�nk �t az egyik t�rsadalmi rendszerb�l a minden tekintetben homlokegyenest ellent�tes m�sik t�rsadalmi rendszerbe; �s nem csup�n a forradalmak idej�n „szok�sos” v�rzivatar �s a teljes k�z�leti anarchia, vagy a mor�lis ellehetetlen�l�s maradt el, de az egyszer� �tlagember l�nyeg�ben „semmit” nem vett �szre az eg�szb�l. A politikai z�rzavarral egy�tt persze „meg�sztuk” egy esetleges forradalom (n�pfelkel�s) j�t�kony, megtiszt�t� hat�sait is; �s amikor egyesek felemelt�k a szavukat bizonyos radik�lisabb v�ltoz�sok mellett, akkor mondotta ir�nikusan Antall J�zsef minisztereln�k, hogy: „Tetszettek volna forradalmat csin�lni!”...
A rendszerv�lt�s �sszetett szavunknak k�ts�gtelen�l van egyfajta vulg�ris mell�k�ze: mag�t�l �rtet�d�, term�szetes tev�kenys�get takar, mint �rs�g-v�lt�s, nadr�gv�lt�s, stb., m�sfel�l aff�le egyszer� sz�ks�glet elv�gz�s�t sugallja, mintha annak a sz�ks�ge az emberi cselekv�st�l kv�zi f�ggetlen�l, „tragikus hirtelens�ggel” k�vetkezne be, - elv�gezz�k, �s k�sz...
M�rpedig a rendszerv�lt�s enn�l egyr�szt sokkalta bonyolultabb mozzanat volt, m�sr�szt ha amolyan hirtelen, �szt�n�s cselekv�s lett volna, az ink�bb forradalomba torkollik, amint az elh�z�d� v�ls�gok �szt�n�sb�l tudatoss� v�l� k�nyszercselekv�seket „szoktak kiv�ltani” a t�megekb�l, ami azut�n kezelhetetlenn�, ir�ny�thatatlann� teszi az eg�sz t�rsadalmi folyamatot. Ez is kulcssz�, hiszen �ppen a dolog l�nyege, hogy nem egyszeri mozzanatr�l van sz�, hanem tudatosan el�k�sz�tett, tervszer� folyamatr�l. Nem sokkal, tal�n egy-k�t �vvel a jelen tanulm�nyom meg�r�sa el�tt viszont megv�ltozott a „hivatalos terminol�gia”: a tud�s szociol�gusok rendszerv�ltoz�snak „keresztelt�k” �t az esem�nysorozatot. Ez a sz� m�r valamivel jobban kifejezi a t�rgyi l�nyeget; �mb�r ennek meg az a nyilv�nval� hi�nyoss�ga, hogy nemes egyszer�s�ggel mintha „�nmag�t�l bek�vetkez�”, auton�m, szinte automatikus folyamatnak k�pzeli, vagy t�nteti fel a t�rt�n�seket, ami nyilv�n �pp�gy tarthatatlan, mik�nt „ a rendszerv�lt�s” eset�ben mondottak. Node m�gsem maradtunk az�rt „majdnem t�k�letes” defin�ci� n�lk�l, mert 11 �v eltelt�vel, 2001. febru�r 1-j�n, a Pesti Vigad�ban elmondott orsz�g-�rt�kel� besz�dj�ben Orb�n Viktor minisztereln�k v�g�l is m�r rendszer-v�ltoztat�snak nevezte a folyamatot, ami tudatos, tervszer� cselekv�sre vall. Sz� szerint a k�vetkez�ket mondta: „A b�tor politikai v�llalkoz�k tudatosan megv�ltoztatt�k a j�v�t.” M�s sz�val megfogalmazva: „V�get �rt a m�lt, �s elkezd�d�tt a j�v�”, - a polg�ri fejl�d�s. Forradalom n�lk�l...