1.5.  �llami monop�lium, �llami vagyonkezel�s �s privatiz�ci� 

A l�tez� szocializmust (legal�bbis a megold�sok „egyszer�s�g�t” tekintve) form�lisan a tudatos k�zpontos�t�s �s a „takar�koss�g” jellemezte. Mivel a gazdas�gban „nem kellett konkurenci�t�l tartani”; illetve, hogy a verseny legkisebb kock�zat�t �s k�nyelmetlens�geit is elker�lj�k, - egyr�szt minden �n�ll� gazd�lkod� szervezet maxim�lis �nell�t�sra t�rekedett, m�sr�szt a k�l�nb�z� funkci�k, termel� tev�kenys�gek, elt�r� gazdas�gi profilok b�rmelyik�re csakis egyetlen, szinte kiz�r�lag erre a munk�ra szakosodott egys�get hoztak l�tre. Ritka kiv�telt jelentett, ha valamely szakter�leten k�t, vagy pl�ne t�bb, �tfed� tev�kenys�gi k�rt gyakorl� �llami v�llalat, vagy sz�vetkezet is megjelenhetett. Ebb�l k�vetkeztek a legk�l�nf�l�bb hi�nyok, hiszen amennyiben valamilyen effekt�v sz�ks�gletet kiel�g�t� term�k vagy szolg�ltat�s el��ll�t�s�ra (ny�jt�s�ra) az �llam elfelejtett idej�ben int�zkedni egy �j v�llalat szervez�s�re ir�nyul� p�rthat�rozattal, akkor s�lyos hi�nyok keletkeztek az eg�sz rendszerben. Mert az �sszes �llami v�llalat egyetlen k�z�s determinisztikus rendszert k�pezett, amely z�rt rendszerben minden v�llalat fontos, meghat�rozott funkci�t l�tott el, amelynek a kies�se azonnal blokkolhatta a vele „kereskedelmi kapcsolatban” �ll� �sszes v�llalat, vagy a rendszer eg�sz�nek a m�k�d�s�t. (Mellesleg ebb�l sz�rmazott a rendszer nagyfok� strat�giai sebezhet�s�ge is.) Tekintve, hogy a legfontosabb �s a legjelent�sebb tev�kenys�geket (pl.: villamos m�vek, vas-�s f�mm�vek, haj�z�s, l�gi forgalom, t�megk�zleked�s, vas�t, g�zszolg�ltat�s, posta, b�ny�szat, �sv�nyolajterm�kek forgalmaz�sa, �lelmiszer-belkereskedelem, szakos�tott k�lkereskedelem, stb.) csak egy-egy nagyv�llalat, t�bbnyire tr�szt v�gezte, valamint arra, hogy ezek mindegyike �llami tulajdonban volt;  val�s�gos piac hi�ny�ban is meg�llap�thatjuk, hogy a szocialista rendszer gazdas�gi �rtelemben az �llami monop�liumok z�rtl�nc� rendszere volt. Ezt a rendszert „�r�k�lte” a rendszerv�lt� �llam, �s nem csoda, ha az �j, megv�ltozott k�r�lm�nyek sokkol�, frenetikus hat�s�ra ez a rendszer szinte azonnal alkot�elemeire, atomjaira hullott sz�t. Nem t�rt�nhetett m�s-k�nt, hiszen nagyj�b�l a rendszerv�lt�ssal egyidej�leg �sszeomlott a teljes KGST-piac, ami miatt a k�lkereskedelemnek hirtelen „�t kellett �llnia” a nyugati ir�ny� piacokra, ez viszont a magasabb min�s�gi k�vetelm�nyek folyt�n megk�vetelte az export-term�kszerkezet gyors moderniz�l�s�t. Emellett azonnal meg kellett kezdeni (?) az �llami kezel�sben m�k�d� t�rsadalmi tulajdonban l�v� (!) v�llalati kapacit�sok reorganiz�ci�j�t, egyetemes r�szv�nytulajdonn� �talak�t�s�t, valamint privatiz�ci�j�t. A privatiz�ci�t r�szletesebben majd soron k�vetkez� m�sodik, „A magyar �llamad�ss�g �s a privatiz�ci� �sszef�gg�sei” c�m� tanulm�nyomban fogom t�rgyalni, ez�rt most csak annyiban eml�tem, amennyiben a t�rgyi �sszef�gg�sek elemz�s�hez n�lk�l�zhetetlen. Els�k�nt az�rt meg�llap�tjuk, hogy a privatiz�ci� m�g a rendszerv�lt�s el�tt, 1988-ban megkezd�d�tt; olyan korai id�pontban, amikor ennek m�g „praktikus legitimit�sa” sem volt. Nagyj�b�l az �talakul�si �s a t�rsas�gi t�rv�nyek meghozatal�t�l sz�m�tva.
Ezt a „szab�lytalan �s szab�lyozatlan”, tulajdonk�ppen mindenfajta val�s l�tjogosults�got n�lk�l�z� mag�nos�t�st „spont�n privatiz�ci�nak” kell nevezn�nk; tekintettel arra, hogy els�sorban a szocialista nomenklat�ra vagyonhoz juttat�s�t szolg�lta, m�g miel�tt „a szezonnyit�s” megkezd�dik. A spont�n privatiz�ci�r�l m�r csup�n az�rt is meg kell eml�kezn�nk, mert t�rt�nelmi bizony�t�ka annak a t�nynek, hogy m�g a szocialista �llam volt az, amely t�rv�nytelen�l „megkezdte” a t�rsadalmi tulajdont k�pez� nemzeti m�k�d� t�ke mag�nos�t�s�t, pontosabban eltulajdon�t�s�t a n�pt�l, - tulajdonjognak tekintve a puszta kezel�i jogot, s megszegve kor�bbi �g�reteit, amelyeket a t�rsadalmi tulajdonnal kapcsolatban tett. Az �sszeoml�ban l�v� p�rt�llam pedig „hagyta”, hogy a nomenklat�ra a saj�t hitbizom�ny�nak tekintse a n�p tulajdon�t, amely felett az �llam is csak kezel�i joggal rendelkezett. L�that�, hogy a rendszerv�lt�s t�j�k�n teljes jogi �s erk�lcsi anarchia uralta a k�z�letet, s a rendszerv�lt� �llam - az els� szabadon v�lasztott parlament �ltal kijel�lt Antall-korm�ny - hirtelen „azon tal�lta mag�t”, hogy minden orsz�ggy�l�si szavaz�s (d�nt�s) n�lk�l egyszer csak „tov�bb folytatja” a t�rsadalmi tulajdon privatiz�ci�j�t, an�lk�l, hogy erre n�zve b�rmif�le jogos�tv�nnyal, t�rv�nyi szab�lyoz�ssal rendelkezne. A rendszerv�lt� �llam m�r �gy �rt�kelte, hogy k�sz helyzetet �r�k�lt; �s m�k�d�se els� pillanat�t�l kezdve legitim �llami tulajdonnak tekintette a t�rsadalmi tulajdont. A privatiz�ci� m�r jav�ban folyt, amikor (1990-1991.) fel�ll�tott�k az �llami Vagyon�gyn�ks�get, s az Orsz�ggy�l�s megszavazta a privatiz�ci�s t�rv�nyt...
Az egyetlen tollvon�ssal „�llami vagyonn�” eltulajdon�tott nemzeti m�k�d� t�ke privatiz�ci�ja amolyan spont�n „leggyeng�bb l�ncszem elm�let” szerint zajlott, - tekintettel arra, hogy az �llami v�llalatok vezet�i igyekeztek eleinte (munkav�llal�i r�sztulajdonl�si program, vezet�i kiv�s�rl�s, privatiz�ci�s l�zing, �nprivatiz�ci� bankhitellel, E-hitel, stb. r�v�n) a saj�t maguk sz�m�ra mag�nos�tani a v�llalatot, majd miut�n ez nem siker�lt, megpr�b�lt�k �gy befoly�solni az �llami fel�gyeletet, hogy „az �ltaluk kiv�lasztott” k�lf�ldi be-fektet� v�s�rolhassa fel a c�get, lehessen a ki�rt versenyp�ly�zat (tender) gy�ztese. A kezd� privatiz�tor magyar �llam (�s az �V�) az els� �vekben m�g t�bb�-kev�sb� hagyta �rv�nyes�lni „a v�llalatvezet�i k�l�n�rdekeket”, majd (1992-t�l) a fel�lr�l szab�lyozott folyamatok vezet� ir�ny�t�j�v� v�lt. A privatiz�ci�val kapcsolatban ide k�v�nkozik m�g egy �sszefoglal�, �rt�kel� megjegyz�s, ami nem egyszer�en „j�t�k a szavakkal”, hanem a val�s�g h� kifejez�je. A magyar �llam el�lj�r� �rdek�t k�pezte a privatiz�ci�s folyamat er�ltetett �tem� forsz�roz�sa, s miel�bbi „sikeres” befejez�se. Sikernek a min�l gyorsabb befejez�st tekintett�k; a gazdas�gi eredm�ny �nmag��rt besz�l, - amit majd a k�vetkez� tanulm�nyomban mutatok be r�szletesen. A privatiz�ci� sor�n az �llam - 6-8 �v leforg�sa alatt - mindenekel�tt a legfontosabb „monop�liumait” �rt�kes�tette, t�lnyom� r�szben multinacion�lis r�szv�nyt�rsas�gok (mint �j tulajdonosok) sz�m�ra, amelyek t�bbs�g�ben nemzetk�zi monop�liumok, de magyar belf�ldi viszonylatban mindenk�pp a piac egyeduralkod�i maradtak, csak sokkal er�sebbek, mint el�deik voltak, �gy a profitk�vetelm�nyeiket is k�m�letlenebb�l �rv�nyes�thetik az �llammal, illetve a magyar lakoss�ggal szemben.  E tekintetben „a p�lm�t” az ELM� 1996-os privatiz�ci�ja viszi el, amelynek sor�n a teljes �ramszolg�ltat�sunk nyugat-eur�pai k�zbe ker�lt, noch dazu: legnagyobbr�szt francia �s n�met �llami (!) monop�liumok tulajdona lett; s a magyar �llam m�g garanci�t is v�llalt �vi 8 %-os profit „automatikus” biztos�t�s�ra �s kivihet�s�g�re... 

1.6.  �llami vagyon �s �llami k�lts�gvet�s 

Ahhoz, hogy hozz�vet�legesen meg�rthess�k, mit is jelentett �s jelent mind a mai napig a magyar „�llami vagyon” (val�j�ban: a t�rsadalmi tulajdonunk) privatiz�ci�ja; meg kell tudnunk k�l�nb�ztetni egym�st�l a vagyon �s a k�lts�gvet�s (idegen szavakkal: portfoli� �s b�dzs�) fogalom-k�r�ket.
Minden ember ismeri a csal�di k�lts�gvet�s fogalm�t; tekintve, hogy ak�r mag�nyosk�nt, ak�r csal�dban �li le a feln�tt �let�t, - valamikor, legal�bbis gyermekk�nt megismerte, megtapasztalta az anyagi korl�tokat, kereteket, amelyek k�z�tt a csal�d gazd�lkodik. Mindenki tudja, hogy a fiatal, vagy az �tlagos csal�d feln�tt, dolgoz� tagjai mindenekel�tt a mindennapi betev� falatr�l, a folyamatos meg�lhet�sr�l igyekeznek gondoskodni, �s �gy - ha csak nem �r�k�ltek valamilyen nagyobb �sszeget, vagy pl. ingatlant - eleinte  nem rendelkeznek „dinasztikus polg�ri vagyonnal”, de t�bbnyire m�g m�s, nagyobb �rt�k� vagyont�rgyakkal (pl. lak�s, h�z, telek, nyaral�, aut�, stb.) sem, s�t, �ltal�ban az otthonukat is b�rlik, s a b�rleti d�j szint�n a havonta rendszeresen el�teremtend� kiad�sokat (angolul: cash-flow) n�veli. Csak j�val k�s�bb, anyagi �rtelemben folyamatosan sikeres �letvitel, takar�kos gazd�lkod�s eredm�nyek�nt juthat a csal�d olyan helyzetbe, hogy nagyobb �rt�k�, tart�s haszn�lati t�rgyak, eszk�z�k vagy ingatlan megv�s�rl�s�ra gondolhasson. �m ez a szerencs�s �llapot m�g mindig nem jelenti azt, hogy a csal�d �n�ll�an profittermel� t�ke birtokosa lenne, - ennek el�r�s�hez m�r befektet�sekre, praktikusan �rt�kpap�rok (r�szv�nyek, k�tv�nyek, stb.) v�s�rl�s�ra van sz�ks�g, valamint arra, hogy az �vente realiz�lt profitot a csal�d hosszabb t�von �jra meg �jra „visszaforgassa”, t�k�s�tse, s ez�ltal fokozatosan akkora portfoli�ra tegyen szert, amely vagyon (m�k�d� t�ke) m�r �nfenntart�, ami azt jelenti, hogy a bus�s haszonb�l a t�ke folyamatos n�vel�se mellett b�ven futja a csal�d minden tagja j�m�d� meg�lhet�s�nek a biztos�t�s�ra is. A megszerzett vagyont azt�n a csal�d f�lt�kenyen �rzi...
Nagyj�b�l ugyan�gy m�k�dik az �llam is. Ha j�m�d�; van saj�t profittermel� vagyona - ha szeg�ny, akkor nincs semmije, csak az �ves k�lts�gvet�se.
A magyar �llam eg�szen 1990-ig kommunista diktat�rak�nt „m�k�d�tt”, �m   m�gis „gondoskodott” a t�rsadalom j�v�j�r�l, eg�szen a bek�vetkezett rendszerv�lt�sig, - legal�bbis sz�beli �g�retek form�j�ban. M�r minthogy amikor meg�g�rte, hogy a b�rek alacsony szinten tart�sa, az er�forr�sok koncentr�l�sa - csak ideiglenes megszor�t�sk�nt - a t�rsadalmi tulajdonunk gyors gyarap�t�s�t szolg�lja, amelynek eredm�nye az eg�sz n�p� lesz...
A nemzeti m�k�d� t�ke (gy�rak, �zemek, er�m�vek, �p�letek, stb.) illegitim privatiz�ci�ja gyakorlatilag �jra f�ld�nfut�v�, �jrakezd�v� tette a magyar �llamot �s a n�pet, hiszen az egyetemes r�szv�nytulajdonk�nt �n�ll�an is profittermel�sre k�pes portfoli�j�t�l fosztotta meg, mikor azt multinacion�lis c�gek birtok�ba adta. Ezzel a magyar portfoli� 70-80 %-a v�lt nemzetk�zi t�ketulajdonn�; s a privatiz�ci� �ta ennek a vagyonnak minden hozad�ka azokat illeti meg. Magyar�n: a magyar n�p egyetlen saj�t „t�ketulajdona” a k�t keze maradt; de a k�t keze munk�ja m�r nem, mert az is a „multi” t�k��. Lehet el�r�l kezdeni mindent; b�rb�l �s fizet�sb�l a portfoli� felhalmoz�s�t. Ami�ta a magyar �llam nem rendelkezik sz�mottev� �n�ll� profittermel� portfoli�val, az�ta a p�nz�gyi mozg�stere nagym�rt�kben besz�k�lt. 1990. el�tt a szocialista �llam - legal�bbis „kezel�i jogon” - monument�lis v�llalat-birodalom gazd�jak�nt, annak minden hozad�k�val gazd�lkodhatott, m�g ma csak a „fill�rre kisz�m�tott” �llami k�lts�gvet�s cca. fele-k�tharmada f�l�tt diszpon�lhat, mert a t�bbi olyan k�t�tt (kamat �s egy�b fix-) kiad�s, amely nem val�s�t meg semmilyen gazd�lkod�si szabads�got.
Az �llam p�nz�gyi-gazd�lkod�si mozg�ster�nek nagym�rt�k� besz�k�l�s�t egy egyszer� anal�gi�val szeretn�m szeml�ltetni, ami r�ad�sul a t�rgyhoz igencsak k�zel �ll. Mint eml�kezetes, az Antall-korm�ny idej�n sz�letett az az elk�pzel�s (ami azt�n r�videsen „a hamv�ba hullt”; �s tulajdonk�ppen ma is annak a terh�t, keserv�t ny�gj�k, hogy nem val�sulhatott meg!), hogy az �llam - a „saj�t kezel�s�” (�V�-) vagyon�b�l - egy �n�ll� profittermel�, „�l�” portfoli�-csomagot juttat a t�rsadalombiztos�t�si �nkorm�nyzatok birtok�ba, amelyeknek az �ves hozad�ka is �ket illeti meg, s �gy k�pess� tehet�k bizonyos fok� gazd�lkod�si �n�ll�s�gra, mert a p�tl�lagos forr�sok folyamatos, b�v�l� �jratermel�d�se r�v�n, a r�szleges �nfinansz�roz�ssal cs�kkenthet�k a t�rsadalombiztos�t�s �llami terhei. Ebb�l nem lett semmi... Nagyj�b�l az�rt, mert az �llam ebben az esetben is „lev�gta az aranytoj�st toj� ty�kot”; ink�bb eladta, privatiz�lta az �nkorm�nyzatoknak sz�nt port-foli�t is, csakhogy min�l hamarabb rendk�v�li bev�telekhez jusson. Tetten �rhet� ugyanez a sz�kl�t�k�r�, a m�nak �l� „fisk�lis” szeml�let az „�llami” vagyon privatiz�ci�j�nak minden szeglet�ben �s minden mozzanat�ban.
Nagys�grendileg megpr�b�lom bemutatni, hogy milyen vagyon�rt�kekt�l „szabad�totta meg” �nmag�t a magyar �llam a kamp�nyszer� mag�nos�t�s sor�n, an�lk�l, hogy el�zetesen v�giggondolta volna: maga alatt v�gja a f�t.
Mondj�k: „P�nz besz�l - a kutya ugat.” Azut�n: „A kutya ugat - a karav�n halad.” M�g ink�bb igaz ez olyan kapitalista k�rnyezetben, amikor mindenki (a gazd�lkod� szervezetek �s a mag�nemberek egyar�nt) munka n�lk�li kamatj�vedelemre, s ezt biztos�t� saj�t portfoli�ra t�rekszik; hogy h�tral�v� �let�ben m�r csup�n a szelv�nyek vagdos�s�ra legyen gondja. Az �llam elfeledkezett arr�l, hogy a privatiz�ci� bizony k�t�l� fegyver; hiszen minden gazdas�gi szerepl� csak addig lehet �nmaga ura, ameddig �n�ll� (profittermel�) vagyonnal rendelkezik, - ha viszont m�r nincs t�kej�vedelme, kiszolg�ltatott� v�lik azokkal szemben, akiknek a portfoli�j�t eladta.  Megnehez�ti a dolgunkat, hogy a nemzeti m�k�d� t�ke hozz�vet�leges �rt�k�r�l a privatiz�ci�t megel�z�en semmilyen �sszevont �rt�kbecsl�s nem sz�letett. A gazdas�gi szak�rt�k (1990-es �ron �s �rfolyamon vissza-men�legesen) 60-100 Mrd USD �ssz�rt�k�re teszik a magyar portfoli�t...
Tegy�k fel, hogy a becsl�s helyt�ll�. Ebben az esetben - tekintve, hogy a m�k�d� t�k�nk cca. 80 %-a ker�lt multinacion�lis t�rsas�gok kez�be - azt kapjuk, hogy a privatiz�lt vagyon mai �rt�ke kb. 20 ezer milli�rd forint lenne. Ez nagys�grendileg annyi, mint a magyar gazdas�g �ves GDP-j�nek, a brutt� nemzeti term�k �sszeg�nek a k�tszerese. Nagyj�b�l h�romnegyede a nemzetgazdas�g �sszes k�lf�ldi, - �s t�bb mint k�tszerese az �llam bel-f�ldi ad�ss�g�nak. S legal�bb n�gyszerese az �llami k�lts�gvet�s�nknek! De k�zel�ts�k meg a k�rd�st ink�bb a hozam, a hozad�k oldal�r�l!
Sz�moljunk csak a privatiz�lt vagyont�megre vet�tve �tlagosan 15-20 %-os „profitr�t�val” (vagy kamattal), s bel�thatjuk: amennyiben a magyar �llam ma is a gazd�ja lenne ugyanennek a portfoli�nak, csup�n a hozad�kb�l kitelne csaknem a teljes �llami k�lts�gvet�s, - s nem kellene ad�t beszedni...  A k�rd�sk�r enn�l azonnal m�g komplexebb� v�lik, ha hozz�kapcsoljuk az �llamad�ss�g problematik�j�t, �m ez m�r nem a jelen tanulm�ny, hanem a m�r hivatkozott k�vetkez� t�m�ja... Itt �s most csak annyit, hogy a vagyon �tgondolatlan privatiz�ci�ja k�vetkezt�ben a magyar �llam elvesz�tette t�ke-tulajdonosi poz�ci�it, �s nem utols� sorban ezek az �sszef�gg�sek azok, amelyek r�vil�g�tanak: mi�rt k�nyszer�l az �llam az ad�bev�telek �lland� n�vel�s�re, az els�dleges j�vedelmek mind fokozottabb koncentr�l�s�ra, - az�rt, mert az �llami k�lts�gvet�s egyre nehezebben viseli a k�ls� �s bels� ad�ss�gszolg�lat n�vekv� kamatterheit. �mde nem csak az �llam, hanem a nemzet, a lakoss�g is kiszolg�ltatott�, „kamatrabszolg�v�” v�lt, hiszen nem egyszer�en csak elvesz�tette �n�ll� profittermel� t�rsadalmi tulajdon�t; de emellett - saj�t t�ketulajdon h�j�n - bedolgoz� b�rmunk�sk�nt, sz� szerint a k�t keze munk�j�val kell megtermelnie azt a s�lyos ad�-�s kamatt�bbletet, amelyet az �llam (a portfoli�ja elveszt�se miatt) ad�ss�gszolg�latk�nt �vek �ta n�vekv� m�rt�kben fizet a magyar �s a k�lf�ldi bankoknak...   

1.7. �llam �s nemzetgazdas�g, - az MNB szerepe

A tov�bbiak jobb meg�rt�se �rdek�ben - most kiz�r�lag az �llamad�ss�g keletkez�se �s kezel�se szempontj�b�l - meg kell hat�roznunk, mit �rt�nk �s mit nem �rt�nk �llamad�ss�gon, tov�bb� r�viden v�zoljuk, kor�bban mi volt a Magyar Nemzeti Bank szerepe az ad�ss�gkezel�s folyamat�ban.
A l�tez� szocializmusban �llam �s nemzetgazdas�g gyakorlatilag azonos k�rt fedett le (legal�bbis gazd�lkod�si �rtelemben), hiszen minden v�llalatot az �llam, mint kv�zi-tulajdonos finansz�rozott �s m�k�dtetett. Az egyetemes k�lf�ldi valuta-elsz�mol�sok tekintet�ben a deviza-monop�lium alapj�n a magyar �llamot minden tranzakci�ban az MNB k�pviselte. A hitelfelv�telek vonatkoz�s�ban is minden esetben az MNB j�rt el, teljes jogk�rrel, minek alapj�n fokozatosan kialakult az a gyakorlat, hogy az MNB - mint �llam az �llamban - keletkeztette, nyilv�ntartotta �s kezelte az �llam hitelfelv�teleit, deviza-ad�ss�gait �s k�vetel�seit, valamint az orsz�g valuta-tartal�kait.
Az �llam (�s gyakorlatilag az MNB) deviza-monop�liuma a rendszerv�lt�s ut�n eg�szen addig fennmaradt, ameddig 1996-ban a Horn-korm�ny, majd 1998-t�l az Orb�n-korm�ny int�zked�sei alapj�n meg nem t�rt�nt a deviza-gazd�lkod�s liberaliz�l�sa, mely szerint mind gyakorlati, mind jogszab�lyi �rtelemben is megteremt�d�tt a forint konvertibilit�sa. Ezt megel�z�en deviza-hitelt csak a magyar �llam megb�z�s�b�l az MNB vehetett fel, - ett�l kezdve azonban m�r k�l�nv�lt egym�st�l a magyar �llam �s az �n-�ll�an gazd�lkod� szervezetek (bankok, v�llalkoz�sok, t�rsas�gok, stb.) hitelfelv�tele, ad�ss�gk�pz�se, kezel�se �s nyilv�ntart�sa, vagyis innent�l az �llamad�ss�g �sszege nem egyezik meg a nemzetgazdas�g ad�ss�g�nak �sszeg�vel. Mint majd a k�vetkez� tanulm�nyomban ezt l�tni fogjuk; a mai sz�madatokban szignifik�ns elt�r�s mutatkozik meg.
De t�rj�nk m�g vissza az �llamad�ss�g kezel�s�hez! Mint ismeretes, az orsz�g (az �llam) jelent�sebb m�rt�k� k�l-�s belf�ldi elad�sod�sa 1982-t�l gyorsult fel; ett�l kezdve vett fel az MNB egyre n�vekv� �sszeg� hiteleket, - persze els�sorban a fizet�si m�rleghi�ny, illet�leg a deficites k�lts�gvet�s (a vesztess�ggel gazd�lkod� n�pgazdas�g) kieg�sz�t� megfinansz�roz�sa c�lj�b�l. A P�nz�gyminiszt�rium �s a Magyar Nemzeti Bank k�z�tt saj�tos „munkamegoszt�s” alakult ki: az el�bbi int�zte a k�lts�gvet�s, m�g az ut�bbi a hitelfelv�telek �s az ad�ss�gszolg�lat �gyeit. Ilyenform�n lassank�nt az MNB �ltal - mint �llam az �llamban - kezelt deviza�sszeg forintban kifejezett �rt�ke meghaladta az �llami k�lts�gvet�s �sszeg�t, ami j�l mutatja az MNB p�nz�gyi szerep�nek rendk�v�li jelent�s�g�t, s kifejezi a felel�ss�g�t is.
A Horn-korm�ny �ltal 1995-ben alap�tott �llamad�ss�g Kezel� K�zpont tev�kenys�ge is „csak a k�lts�gvet�s brutt� ad�ss�g�b�l a belf�ldi r�sz finansz�roz�s�ra terjedt ki, a k�lf�ldi ad�ss�g kezel�s�nek �tv�tele m�g t�vlatilag sem mer�lt fel” (id�zet: az �llami Sz�mvev�sz�k 1997. decemberi jelent�s�b�l).
L�that�, hogy az MNB szerepe kulcsfontoss�g� a magyar �llamad�ss�g keletkez�s�ben �s kezel�s�ben, ugyanakkor a P�nz�gyminiszt�rium �s az MNB k�z�tti feladat-elhat�rol�sok tiszt�zatlans�ga a k�t szervezet k�z�tti „megegyez�sek” t�rgy�v� sil�ny�totta az eg�sz ad�ss�g-k�rd�st. Ennek eklat�ns p�ld�ja volt az 1996-ban v�grehajtott „ad�ss�gcsere”, amikor is az MNB 2 ezer milli�rd forint �sszegben az �llami k�lts�gvet�sre terhelte az �gynevezett „O-�s”, nem kamatoz�, 1996. el�tt keletkezett devizahitelekb�l sz�rmaz� �llamad�ss�got, ami tov�bb n�velte a k�lts�gvet�s kamatterheit. „A helysz�ni ellen�rz�s tartalmi kapcsolatot pr�b�lt felt�rni az MNB k�nyveiben l�v� devizaad�ss�gok �s azok keletkez�si okai k�z�tt. Az MNB viszont nem mutatott be olyan dokumentumot, amely szerint devizaad�ss�g�nak keletkez�se, folyamatos v�ltoz�sa az �llami fel-adatok finansz�roz�s�val k�zvetlen �sszef�gg�sbe hozhat� lett volna.” (Id�zet: az el�z� bekezd�sben eml�tett dokumentum 36. oldal�r�l.)
 2. A n�veked�s �sszef�gg�sei, t�rt�nete
  
2.1.  Posztszocialista monop�liumok rendszere 

A magyar nemzetgazdas�g a kapitalizmus rendk�v�l speci�lis verzi�ja.
A fejlett nyugat-eur�pai �s amerikai t�k�s orsz�gokban a kapitalizmus t�bb �vsz�zad szerves fejl�d�se alapj�n, spont�n mechanizmusok m�k�d�se eredm�nyek�nt, a szabad v�llalkoz�soknak a szabad piacon v�gbement szabad versenye (szelekci�ja) talaj�n alakult ki. Magyarorsz�gon mindez t�volr�l sem �gy t�rt�nt! A kapitalista fejl�d�s a II. vil�gh�bor� (1945.) ut�n  megtorpant, megszakadt, �s sz�netelt eg�szen az 1980-as �vek v�g�ig.
Az �n. reformkommunizmus (1982-1989.) id�szak�ban a magyar �llam, mint a t�rsadalmi tulajdonban l�v� nemzeti m�k�d� t�ke „kezel�je” egym�s ut�n vezette be azokat a k�zponti int�zked�seket, szab�lyoz�-v�ltoz�sokat �s a legk�l�nf�l�bb t�k�s m�dszerek, technik�k, kateg�ri�k alkalmaz�s�t (k�tszint� bankrendszer, kisv�llalkoz�sok, v�lt�, k�tv�ny, r�szv�ny-t�rsas�g, kft., �FA, SZJA, �talakul�si �s t�rsas�gi t�rv�ny, vagyon�rt�k-becsl�s, stb.), amelyek m�r kifejezetten �s k�zvetlen�l a kapitalizmusra val� „�tt�r�st” szolg�lt�k, illetve k�sz�tett�k el�. A magyar gazdas�g 1990-re „m�r meg�rett” a gazdas�gi rendszerv�lt�sra, ami be is k�vetkezett.
Eml�tettem m�r, hogy a szocialista rendszerben nagyj�b�l minden fontos termel� vagy szolg�ltat� funkci� „egyetlen” nagyobb (tr�sztszer�) �llami v�llalathoz (t�vk�zl�s = MAT�V, �t�p�t�s = Beton�t�p�t� V�llalat, biztos�t�s = �llami Biztos�t�, haj�z�s = MAHART, vas�t = M�V, t�vols�gi busz = VOL�N, l�gi forgalom = MAL�V, �lelmiszer-kiskereskedelem = K�Z�RT, z�lds�g-kiskereskedelem = Z�LD�RT, olaj-�s g�zipar = OKGT, aut�busz-gy�rt�s = IKARUS, g�pj�rm� k�lkereskedelem = MOG�RT, �zz�gy�rt�s = TUNGSRAM, villamos m�vek = MVMT, stb.) k�t�d�tt; �s ezen az �llami „monopolisztikus” szervezeti fel�ll�son sajnos sokat nem v�ltoztatott az 1990-es �vek kamp�nyszer� privatiz�ci�ja sem. N�mi leegyszer�s�t�ssel minden maradt a r�giben, mind�ssze annyi t�rt�nt, hogy a nagyv�llalatok �talak�t�sa, s r�szv�nyeik �rt�kes�t�se ut�n a portfoli� gazd�t cser�lt, �s a magyar kapacit�sok a hozz�juk tartoz� kereskedelmi h�l�zattal �s piaccal egy�tt t�k�s multinacion�lis t�rsas�gok tulajdon�ba ker�ltek. Ennek alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy a mai magyar gazdas�g �zemnagys�g s tulajdonjog szerinti szerkezete alapvet�en torz, hiszen szinte egyeduralkod� (80 %-os) a multinacion�lis c�gek t�ls�lya. Ezek a mamut-c�gek a magyar �llamt�l kapott kiv�teles kedvezm�nyeik, valamint egy�bk�nt is „utol�rhetetlen” t�ke-erej�k r�v�n abszol�t monopol-helyzetet �lveznek; szinte r�telepszenek az eg�sz piacra (amelyet teljes eg�sz�ben uralnak, �s glob�lis m�retekben fel is osztanak egym�s k�z�tt), ami eleve lehetetlenn� teszi konkurens, t�k�t felhalmoz� magyar c�gek, versenyt�rsak kialakul�s�t �s felfejl�d�s�t. Ez a merev - posztszocialist�nak nevezhet� - strukt�ra folyamatosan is �jra-teremti a „f�lgyarmati” viszonyokat, amelyeknek az a l�nyegi saj�toss�ga, hogy a magyar kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok maximum b�rmunk�s-bedolgoz�i lehetnek a multinacion�lis c�geknek, minek k�vetkezt�ben a k�szterm�kek profitja d�nt� h�nyad�ban a multikn�l csap�dik le, amelyet azt�n az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben nem forgatnak vissza, hanem kiviszik az orsz�gb�l. Tekintettel arra, hogy a magyar gazdas�g termel�s�nek cca. 70-80 %-�t az eml�tett nemzetk�zi t�rsas�gok produk�lj�k; k�zenfekv� a n�veked�s�k, hiszen ehhez minden kedvez� felt�tel - szabad befektet�s, kedvezm�nyek �s ad�preferenci�k, gyakran �llami t�mogat�s, olcs� �mde magasan kvalifik�lt munkaer�, monopol-vagy oligopol piaci helyzet, v�mszabad-ter�let, m�g mindig alacsony ingatlan-�rak, fejlett infrastrukt�ra, stb. - a rendelkez�s�kre �ll. Mag�t�l �rtet�d�, hogy amikor az �llam megb�z�s�b�l a KSH a magyar gazdas�g n�veked�si teljes�tm�ny�t m�ri, - voltak�ppen a Magyarorsz�gon m�k�d� multik n�veked�si index�t mutatja ki, aminek a magyar teljes�tm�nyekhez l�nyeg�ben semmi k�ze nincs. N�mi mal�ci�val �s „futball-hasonlattal” �lve, azt mondhatjuk, hogy a „magyar” gazdas�g egy olyan „nemzetk�zi v�logatott” csapat, amelyben a tizenegyb�l legal�bb 8 j�t�kos k�lf�ldi „idegenl�gi�s”; mik�zben k�ts�gtelen, hogy a futballist�k mezeit, cip�it �s a labd�t is „magyar b�rmunk�s bedolgoz�k” �ll�tj�k el�, a szint�n k�lf�ldi eredet� (elavult) g�psorokon dolgozva...

2.2. Cserear�ny-roml�s

Sz�ltam m�r az 1970-es �vek (�s az olaj�r-robban�s) kapcs�n a csere-ar�nyok roml�s�r�l; aminek az a l�nyege, hogy az export-�raink lassabban n�ttek, mint az import-�rak. Val�j�ban senki nem tudhatja biztosan; melyik volt el�bb, a ty�k, vagy a toj�s. Vajon a cserear�nyaink roml�sa okozta-e a k�lkereskedelmi m�rleg, �s ez�ltal a fizet�si m�rleg tendenci�j�ban tart�s negat�vum�t - s �gy a gazdas�g, az �llam fokozatos elad�sod�s�t a k�lf�ld ir�ny�ban -; vagy �ppen ellenkez�leg: az ad�ss�gszolg�latot teljes�tend�, folyamatos forint-le�rt�kel�ssel (a forint cs�sz� le�rt�kel�s�t mostan�ban sz�ntette meg az Orb�n-korm�ny!) �szt�n�zt�k az exportot, ami a magyar munka �rt�k�nek �lland�, tudatos devalv�l�s�t, vagyis a cserear�nyok „ront�s�t” jelenti...?! Ezt az �rt�k-roml�st tulajdonk�ppen szeml�letesen reprezent�lja a forint/doll�r v�s�rl�er�-ar�ny folyamatos roml�sa is. 1990. �ta napjainkig (teh�t 12 �v alatt) a parit�s h�romszoros roml�st mutat.
A lek�sz�n� Orb�n-korm�ny m�k�d�s�nek egyik b�szkes�ge a rendk�v�l er�s forint (m�r h�rlik is, hogy a nemsok�ra hivatalba l�p� �j, Medgyessy-korm�ny az ennyire er�s forintot m�r nem tartja c�lszer�nek fenntartani!), a m�sik pedig (a kett� persze �sszef�gg!), hogy �ll�t�lag az er�ltetett �tem� (4 �v �tlag�ban 3-4 %/�v) GDP-n�veked�st a cserear�nyok roml�s�nak meg�ll�t�sa mellett siker�lt volna el�rni. Amennyiben ez a t�tel igaz - ezt majd a k�vetkez� 4 �v n�veked�si mutat�i fogj�k igazolni, vagy c�folni -, �gy rendk�v�li �tt�r�sr�l besz�lhet�nk, ugyanis a k�lkereskedelmi csere-ar�nyaink �s a forint parit�sa 1990. �ta is egyfolyt�ban romlanak, romlik; annak ellen�re, hogy 1990. �ta a GDP egyre n�vekv� h�nyad�t a multik termel�se adja. Saj�t, egym�sk�zti nemzetk�zi cserear�nyaik v�lhet�leg ugyanis nem romlanak; t�n ez�rt �llt meg a „mi” cserear�nyaink roml�sa is!

2.3. A fizet�si m�rleg hi�nya

A magyar gazdas�g n�veked�se 1990. el�tt - f�k�nt a cserear�ny-roml�s �s a koncepci� n�lk�li doll�rhitel-felv�telek miatt - is folyamatosan negat�v fizet�si m�rleggel val�sult meg; nem volt ritka az olyan �v, amelyben a hi�ny el�rte a 4 milli�rd USD-t is. Az 1980-as �vtized utols� �veiben cs�d k�zeli �llapotba ker�lt a nemzetgazdas�g; m�rhet� n�veked�s helyett stagn�l�s �llt be, n�vekv� fizet�si m�rleg-hi�nnyal. A gazdas�gi rendszerv�lt�s m�r emiatt is sz�ks�gszer� �s elker�lhetetlen volt, - a nemzetgazdas�g gyors strukt�rav�lt�sra, szervezeti �s tulajdonosi �talak�t�sra k�nyszer�lt; a k�lf�ldi hitelez�k �ltali szan�l�sra, reorganiz�ci�ra, moderniz�l�sra szorult. A szan�l�s kiv�tel�vel m�ra nagyj�b�l mindez megval�sult, s hogy a szan�l�s mi�rt nem, illetve ez m�ig milyen k�vetkezm�nyekkel j�rt, arr�l a k�vetkez� tanulm�nyomban: „A magyar �llamad�ss�g �s a privatiz�ci� �sszef�gg�sei” c�mmel �rok majd. A rendszerv�lt�st kataklizmak�nt �lt�k �t. Az 1990. �vben a magyar gazdas�g teljes�tm�nye katasztrof�lis m�rt�kben visszaesett. A GDP - a brutt� nemzeti �sszterm�k - az 1989. �vi szint 60-65 %-�ra zuhant vissza; a legnagyobb m�rt�k� visszaes�s a g�piparban �s az �p�t�iparban k�vetkezett be. Az alapvet� ok a KGST-rel�ci�j� �zleti kapcsolatrendszer teljes �sszeoml�sa volt. A legs�rg�sebb tennival�k�nt jelentkezett, hogy �j, eur�pai-�ni�s �s egy�b t�k�s piacokat kellett keresni �s tal�lni a magyar ipari �s mez�gazdas�gi termel�s rent�bilis �rt�kes�t�se c�lj�b�l. Ennek �rdek�ben a megv�lasztott Antall-korm�ny liberaliz�lta a k�lkereskedelmet, valamint halad�ktalanul nekil�tott az �llami vagyonk�nt „kezelt” t�rsadalmi tulajdon kamp�nyszer� privatiz�ci�j�hoz. Az alapvet� c�l az orsz�g fizet�k�pess�g�nek a meg�rz�se volt - b�rmi �ron -, tekintve, hogy a rendszerv�lt� �llam teljes eg�sz�ben „�tv�llalta” a kommunista rezsimt�l �r�k�lt brutt� 20,5 milli�rd USD k�ls� ad�ss�g visszafizet�s�t, illetve „jogfolytonos” szolg�lat�t. A korm�ny a fizet�si m�rleg hi�ny�t �s az ad�ss�gszolg�lat k�telezetts�geinek teljes�t�s�hez sz�ks�ges deviza �sszeg�t a privatiz�ci�b�l befoly� k�lf�ldi t�kebefektet�sek doll�r-�sszegeib�l k�v�nta fedezni, illetve biztos�tani; tekintve, hogy a valuta-tartal�kok is szinte teljesen kimer�ltek. Az elk�pzel�s a k�vetkez� volt: 
 Folyamatos ad�ss�gszolg�lattal biztos�tani az orsz�g hitelk�pess�g�t, hiszen a gazdas�g moderniz�l�sa, szerkezeti �talak�t�sa �jabb hitelek felv�tele n�lk�l kil�t�stalannak t�nt.
 A gazdas�g liberaliz�ci�ja, reorganiz�ci�ja, illetve az „�llami” portfoli� gyors �s eredm�nyes privatiz�ci�ja (illetve ad�kedvezm�nyek ny�jt�sa) r�v�n „becsalogatni” a k�lf�ldi t�k�t, a befektet�ket; s ez�ltal szert tenni olyan m�rt�k�, folyamatos t�kebevon�sra, amely biztos�tja a gazdas�g talpra �ll�t�s�t, a termel�kenys�g, a hat�konys�g �s a j�vedelmez�s�g ugr�sszer� n�vel�s�t, ami majd (a folyamatos ad�ss�gszolg�lat terhei mellett) kitermeli az �jabb hitelek kamatait �s t�rleszt� r�szleteit, valamint seg�t megteremteni a fizet�si m�rleg egyens�ly�t is.

2.4. A k�tfajta gazdas�gpolitika

Miel�tt r�t�rn�k annak r�szbeni bemutat�s�ra, mennyiben is siker�lt a fenti c�lokat megval�s�tani, - valami m�st kell el�bb tiszt�znunk. Nevezetesen a magyar gazdas�g rendszerv�lt�s ut�ni �jb�li n�veked�s�nek, pontosabban ink�bb „visszakapaszkod�s�nak” lehets�ges technik�it, m�dszer�t, illet�leg az eddig t�nyszer�en megval�sult „k�tf�le modell” elvi k�l�nb�z�s�g�t.
Vil�gos, hogy a rendszerv�lt�s �r�ks�g�b�l ered�en (valamint m�s okok miatt is) Magyarorsz�gon csak olyan n�veked�si modell alkalmaz�sa t�nt c�lravezet�nek, amely m�g hosszabb id�szakon �t nagym�rt�kben �p�t az �llam k�zvetlen beavatkoz�s�ra, hiszen gyakorlatilag a t�k�s gazdas�gra t�rt�n� �tt�r�s, az �tmenet minden fontosabb t�nyez�j�t �llami vez�rlettel, „a semmib�l” kellett el�teremteni. (Nem volt t�k�s piac, nem volt szabad piaci verseny, nem voltak befektet�k, �ri�si volt a k�szp�nzhi�ny, �j piacot kellett szerezni a magyar term�keknek, a fel�re zuhant az ipari termel�s, nem volt t�zsde, s�rg�sen privatiz�lni kellett az „�llami” vagyont, stb.)
Mint ismeretes; az �llami beavatkoz�sra „�p�l�” szabad piaci gazdas�g modellj�t a nagy angol k�zgazd�sz, Keynes dolgozta ki, amely a l�nyeg�t tekintve ma is alapvet� sziszt�ma a vil�g legfejlettebb t�k�s orsz�gaiban, - m�s k�rd�s, hogy Keynes a m�dszer�t �ppen a fenyeget� v�ls�gok ellen, azok elh�r�t�s�ra dolgozta ki, s azok a t�k�s vil�gban 1950. �ta m�r (tal�n �ppen ez�rt!) egy�ltal�n nem jellemz�ek. K�ts�gtelen viszont, hogy 1990-ben Magyarorsz�g rendk�v�l s�lyos v�ls�got �lt �t; mint aff�le „gazdas�gi �llatorvosi l�”, egyszerre tucatnyi s�lyos betegs�gben is szenvedett, teh�t a helyzet gyors �s hat�kony beavatkoz�st, gener�lis megold�sokat k�vetelt. A keynes-i gazdas�gpolitika leegyszer�s�tett l�nyege szerint: amikor a gazdas�g pang, akkor �llami beavatkoz�ssal sok p�nzt kell pump�lni bele (fel kell f�teni); amikor „t�lgyorsul”, akkor sok p�nzt sz�ks�ges kivonni bel�le (le kell h�teni). Ezt a m�dszert „stop-go” (ha t�lgyorsul = stop; ha pang = go) gazdas�gpolitik�nak is nevezhetj�k, amelynek st�lusos magyar ford�t�sa: „H�zd meg, - ereszd meg!” - lehetne. A rendszerv�lt�s ut�ni �vekben a beteg magyar gazdas�got „a k�zgazdas�gi doktorok” mind a k�t, gy�keresen ellent�tes m�dszerrel is egyszerre kezelt�k, vagyis egy-idej�leg „serkentett�k a v�rkering�s�t”, amellett, hogy eret is v�gtak rajta... Ez a kett�s m�dszer a kamp�nyszer� privatiz�ci�b�l, illetve a t�kebevon�s m�rt�k�nek horribilis �sszegeib�l k�zenfekv�en k�vetkezett. A be�raml� k�lf�ldi t�ke (doll�r) jelent�s h�nyada forintban, mint p�tl�lagos v�s�rl�er� jelent meg az �ledez� szabad piacon; munkab�r, t�k�s fogyaszt�s, g�pek, berendez�sek, beruh�z�sok, illetve anyagok �s egy�b fogyaszt�si cikkek v�s�rl�sa form�j�ban. Mag�t�l �rtet�d�, hogy a k�lf�ldi t�ke �vi milli�rdos m�rt�k� bevon�sa „t�lf�t�tte” (volna) az am�gy betegesen pang� magyar gazdas�got, ami mellesleg - minden „gondos” restrikci� ellen�re - r�szben be is k�vetkezett; a gazdas�g „l�zas beteg” lett, ezt jelezte az id�nk�nt 30 % f�l� is ugr�, v�gtat� infl�ci� jelentkez�se. Mik�zben teh�t az �llam „g�z-er�vel” privatiz�lta a nemzeti m�k�d� t�k�t, s ezzel soha nem l�tott doll�r-�sszegeket vonzott az orsz�gba (ami 1990-1993. k�z�tt hatalmas, r�szint virtu�lis fellend�l�st is hozott!), addig a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan restrikt�v monet�ris politik�t folytatott, vagyis csillag�szati forint-�sszegeket vont ki a gazdas�gb�l. Els�sorban a bemutatott kett�s kezel�s vezetett el oda, hogy a magyar gazdas�g �talakul�sa (szocialist�b�l t�k�ss�) roppant ellentmond�sokkal ment v�gbe: mik�zben a beruh�z�si piac soha nem l�tott m�rt�k� pezsg�st mutatott, addig a lakoss�g fogyaszt�sa minden �vben jelent�sen cs�kkent, - els�sorban a k�tsz�mjegy� (�s n�vekv�) infl�ci�, valamint a b�rki�raml�s visszafog�sa (a re�lb�rek cs�kken�se) miatt. De az alkalmazott restrikci�nak „hagyom�nyos gy�kerei” is voltak.
Mikor a reformkommunista �llam 1982-t�l fokozatosan n�vekv� m�rt�kben ad�sodott el a k�lf�ldnek, akkor a hitelfelv�teleknek a belf�ldi p�nz-forgalmat (a fogyaszt�st) is b�v�t� hat�s�t restrikci�s p�nzkivon�ssal igyekezett kompenz�lni. Amikor a rendszerv�lt�s ut�n (a privatiz�ci�s �s egy�b t�kebefektet�sek r�v�n) megkezd�d�tt a k�lf�ldi t�ke nagym�rt�k� be�raml�sa, akkor ezt a p�nzforgalom-b�v�l�st az MNB „a szokott reform-kommunista m�don”, restrikci�val reag�lta le, holott mer�ben m�s esetr�l volt sz�! Az 1990. el�tti t�k�s hitelek egy minden tekintetben rem�nytelen�l nagybeteg, haldokl� gazdas�g „�l�n tart�s�t” pr�b�lt�k finansz�rozni, - �m az 1990. ut�ni t�kebe�raml�s „a tetszhalott” gazdas�gunk felt�maszt�s�t   szolg�lta. A mechanikus, t�ves MNB-ter�pia felesleges probl�m�kat sz�lt; olyanokat, amelyekt�l a magyar gazdas�g m�g ma, 2002-ben is szenved...
Eml�tettem, hogy az 1990. ut�ni n�veked�s�nk („visszakapaszkod�sunk”, - hiszen a GDP sz�nvonala csak 2001-ben �rte el �jra az 1989-es szintet!) k�t, mer�ben ellent�tes modell alkalmaz�s�val „val�sul meg”, - ismeretes egy konzervat�v gazdas�g�l�nk�t� (go!), �s egy szocialista, „reform-kommunista” restrikci�s (stop!) verzi�; att�l f�gg�en, hogy �ppen egy konzervat�v (Antall-, Orb�n-), vagy egy szocialista (Horn-, Medgyessy?-) korm�ny van-e uralmon.  A val�s helyzet azonban m�g enn�l is rosszabb. Nyilv�nval� ugyan, hogy az Antall-korm�ny (amely nemzeti-konzervat�v, �s gazdas�gi t�ren „szabadelv�” gazdas�g-�l�nk�t� n�zeteket vallott) eredeti elk�pzel�sei szerint egy nagym�rt�k�, k�l�n�sebb korl�tok k�z� nem szor�tott gazdas�gi n�veked�st igyekezett menedzselni; �m a privatiz�ci�s, az �llamad�ss�g-kezel�, a fisk�lis �s a monet�ris politik�t, valamint a t�vlati �s operat�v int�zked�seket ugyanazok a „reformkommunista” k�r�k, illetve tan�csad�k dolgozt�k ki �s hajtott�k v�gre, akik a restrikci�t, mint egyetlen hat�sos csodaszert „von Haus aus”, a hitelekkel egy�tt hozt�k magukkal... Elmondhatjuk, hogy az �r�ks�g - m�rmint az �lland� restrikci� �r�ks�ge - m�ig v�ltozatlan form�ban m�k�dik; m�g a konzervat�v korm�nyok �l�nk�t� int�zked�sei is r�zsasz�n l�tszatt� szel�d�lnek (l�sd: Sz�chenyi-terv val�s hat�sai), - �m a szocialista korm�nyok idej�n (l�sd: pl. Bokros-csomag) ism�t/mindig elemi er�vel „kit�r”, ha kell - ha nem, az �j restrikci�s hull�m... Voltak�ppen �gy 1990. �ta is folyamatosan restrikci�ban, megszor�t�sban �l�nk; mintha att�l kellene f�ln�nk, hogy egyszer ledolgozzuk a lemarad�st.