czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Magyar privatizci
Magyar privatizci : Magyarorszg privatizcija III.

Magyarorszg privatizcija III.

  2005.03.01. 17:26


2.5. Orbn Viktor adssg-terija

Orbn Viktor, a Fidesz elnke 1996. mjus 2-ikn Varga Domokos Gyrgy krdsre: „Kormnypozciba kerlve a Fidesz mit kezdene az llam-adssggal?” - a kvetkezket vlaszolta: „Szmtsaink szerint ma rendszeresen fizetni az adssgot, tbb gazdasgi haszonnal s kevesebb krral jr, mint ezt megtagadni. Az olyasfajta ttemezsek amelyek az elmlt kt vben is megtrtntek szpen, csendben - teht a rvid lejrat hitelek talaktsa hossz lejratv -, tovbbra is kvethetek. vi nyolcszzmilli-egymillird dollr klfldi tke beramlsa szksges ahhoz, hogy Magyarorszg jobban jrjon, ha fizet, mintha nem fizet. Ha ez al a szint al esik vissza a beramls mrtke, akkor el kell gondolkodni az adssg nem a szoksos eszkzkkel val kezelsnek krdsn. A most beraml mintegy vi ktmillird dollr egyelre azonban lehetv teszi Magyarorszg szmra, hogy sszeroppans nlkl teljestse az adssg-szolglatot.” Korbban az Antall-kormny ugyangy gondolkodott errl a krdsrl, - a beraml klfldi tktl „vrta” a fizetsi mrleg hinyaibl keletkez adssg-nvekeds szolglatnak tarts finanszrozst...
A krds a kvetkez: (1) Szksgszer volt-e a rendszervlts utn az adssgszolglat tovbbfolytatsa, vltozatlan felttelekkel val tvtele a szocialista llamtl? (2) Szksgszer-e, hogy a magyar gazdasg kl-kereskedelmi-, s emiatt fizetsi mrlege minden vben hinnyal zrjon, akkor is, ha nem lenne „jogfolytonos” adssgszolglat? Nem ktsges ugyanis, hogy a nvekv adssgszolglat egy vgelthatatlan adssg-spirlba, lassan elviselhetetlen kamatterhek elviselsre knyszerti a magyar gazdasgot, - m legalbbis ktsges, hogy ez a folyamatosan roml adssg-pozci akkor is fennllna-e, ha nincs rklt adssg?!
Magyarn: az a krds, hogy nfinanszroz-e, jvedelmez-e, nllan mkdkpes-e, profittermel-e, vgl is megll-e a sajt lbn a magyar gazdasg, ha nem rklt volna 20,5 millird USD kls adssgot?

2.6. A pnzforgalom vals irnya

A Demokratban megjelent Orbn-interj kapcsn tanulmnyt rtam „Orbn Viktor szupersztr” cmmel, amely 1996. augusztus 8-ikn ltott napvilgot, szintn a Demokratban. Ebben a kvetkezket rtam a fentiekben idzett adssg-teria cfolataknt: „Ez tveds! 1982. ta mr a kamatokra vesszk fel az jabb hiteleket, teht nem is az adssgot fizetjk vissza, hanem csak a kamatait. Kizrt dolog, hogy az adssg-kezelsnek ez a msfl vtizede begyakorolt mdja a szmunkra kedvez lenne! Akkor ugyanis az adssg-llomny cskkent, a GDP pedig ntt volna. Mindezeknek azonban mr 15 ve ppen az ellenkezje trtnik: a felvett hiteleknek nincs hozamuk, az adssg-llomny egyre n, - 8-10 ve mr a GDP is folyamatosan cskken. Nem az a baj vajon, hogy a Fidesz szakrti ugyanabbl a restrikcis emlbl szvtk magukba a pnzgyi ismereteket, mint az MSZP, vagy az SZDSZ szakrti?”

Az 1996. v szeptembertl a Fidesz gazdasgi szakrtje lettem, s Varga Mihly, a gazdasgi kabinet vezetje (ma: pnzgyminiszter) megbzsbl fellvizsgltam az llami kltsgvets 1995. vi zrszmadsrl (a Horn-kormny els ve) szl dokumentcit. Szeptember 16-iki jelentsemben a gazdasgpolitikai ktetben foglaltakrl a kvetkezket rtam:
„Persze, hogy a fizetsi mrleg "romlsnak ellenslyozsa" (1992-1994.) beszktette a monetris politika cselekvsi tert. Az ppen regnl kormny ugyanis a gazdasg lnktsn "fradozott", - a pnzgyi lobby, a Magyar Nemzeti Bank pedig azzal ellenttes, pnzszkt taktikt folytatott. A hivatalos kormny a nvekedst forszrozta, - az rnyk-kormny pedig a privatizci gyorstst, a fizetsi mrleg stabilizcijt. Az llamadssg viszont tovbb ntt. Nem hihet llts, hogy a klfldi tke-s hitelpiacok, a nemzetkzi intzmnyek (IMF, Vilgbank) magatartsa egyre tartzkodbb vlt, hiszen jabb hiteleket kaptunk, - s a brutt kls llamadssg 1994-ben elrte a 25 millird USD-t. (...) Alapveten reform-kommunista-voluntarista tlts az els oldal aljn tallhat mondat, amely azt sugallja, mintha az llam kereteket hatroz(hat)na meg a gazdasgi nvekeds finanszrozsra. Az sszefggs ppen fordtott: a gazdasgi nvekeds teremt automatikusan alapokat az  egyensly helyrelltshoz s fenntartshoz. A nvekeds teht elsdleges, az egyensly msodlagos. Az egyensly a nvekeds termszetes eredmnye. A nvekeds termszetes folyamat, a fogys viszont betegsgre utal. Ktve hiszem, hogy a vllalkozsok dinamikusan nveltk volna sajt forrsaikat, s ezltal sikerlt volna lefkezni az llamhztarts hinynak nvekedst! ppen az ellenkezje trtnt: a bankok egyszeren semmilyen hitelt nem nyjtottak a vllalkozsoknak, helyette inkbb llamktvnyeket vsroltak, s azok kamataibl tartjk fenn "mkdsket". Lthat teht, hogy nem az llam finanszrozza az egybknt sem ltez gazdasgi nvekedst, - hanem a bankok, a vllalkozsok s a lakossg finanszrozza a tlkltekez llamot. A jvedelem-kivons, a pnzszkts tudatosan alkalmazott legfbb eszkze: az inflci. A betti kamat mrtke - rlet! - egyenl az ves inflcis rtval. Az egybknt nem ltez hitelek kamata pedig 35-40 %. (...) A 19-20. oldalon kiderl, hogy a brutt kls llamadssg nem cskkent, hanem ntt, s elrte a 31 millird USD-t, - ami a GDP cca. 90 %-t teszi ki. (...) A mindenkori kormny a Magyar Nemzeti Bank jegy-kibocst, monetris pnzszkt, valamint kls s bels llam-adssgkezel tevkenysgeit nem ellenrizheti, csak az Orszg-gyls. Az Orszggyls viszont nem tudom, hogy ellenrzi-e, s ha igen, akkor milyen mlysgben s gyakorisggal. (...) A 4. oldalon - a javul tendencikkal ellenttben - az inflci gyorsulsrl esik sz. Vlemnyem szerint az MNB elre bejelentett n. cssz lertkelsi rfolyam-politikja egyrszt mindenfajta rfolyam-spekulcik tp-talajv vlt, - msrszt kifejezetten gerjesztette az inflcit. A forint n. megersdsrl szl rthetetlenl magabiztos hradsok s szakvlemnyek szerintem megalapozatlanok. Egy nemzeti valuta erejt soha nem a voluntarista "szakrti" trkkk hatrozzk meg, - hanem a tnyleges nemzetgazdasgi teljestmnyek mgttes ereje. A gazdasgi nvekedsrl terjesztett vlekedsek tl optimistk, - legfeljebb "stagflci"-rl beszlhetnk. Egybknt is: az inflci valsgos mrtke lnyegesen meghaladja a Kormny ltal beismert 24-25 %-ot. Mindezek egyttes kvetkezmnyeknt a kzeljvben vrhat a forint jabb, nagymrtk s vratlan lertkelse. (...) Az  eddig elmondottakat sszefoglalva megllapthat, a Kormny csak ltszlag ura a gazdasgi helyzetnek, az n. stabilizcis csomagok (rtsd: Bokros-csomag!) csak ltszat-, vagy tmeneti eredmnyeket hoztak. A pnzszkt, jvedelemelvon intzkedsek hatsra a foly fizetsi mrleg hinya jelentsen cskkent, az llami kltsg-vets deficitje  stabilizldott, a gazdasgi nvekeds megllt, - s a privatizci felgyorstott befejezse hatsra (rtsd: az energia-szektor rtkestse cca. 4 Mrd USD-rt) a nett kls llamadssg 17 Mrd USD-re cskkenhetett, mikzben a konvertibilis deviza-tartalkok sszege 12 Mrd USD-re ntt. A brutt kls llamadssg azonban 31 Mrd USD-re emelkedett. (...)  Klnsen aggasztak az orszg jvben vrhat fizetsimrleg-s adssgkondcii , mert:
  jelentsebb privatizcis bevtelek a jvben mr nem vrhatk;
 a tkeemels-jelleg befektetsek beramlsa bizonytalan;
 a klfldi befektetsek „kivitt” ves jvedelme cca. 2 Mrd USD;
 a vllalkozsok klfldi hiteleinek sszege cca. 1,5-2 Mrd USD;
 a foly fizetsi mrleg vrhat hinya cca. 1 Mrd USD.
 Mindezek alapjn prognosztizlhat, hogy amennyiben az orszg nem vesz fel jabb hiteleket klfldrl (ez hatrozott optimizmus!), s egybknt minden ms folyamat is vltozatlanul rvnyesl, - a nemzetgazdasg brutt konvertibilis kls adssga 1996. vgre akkor is elrheti a 36 Mrd USD-t. (...)
A Kormny - gy tnik - bvs krbe kerlt, knyszerplyra terelte sajt magt, amelyrl nemigen van letrs. A "szakrtk" egy olyan elmleti "hatrozatlansgi relciba" tvedtek, s jrnak egyhelyben, miszerint Magyarorszg nemzetgazdasgnak kvnatos nvekedsi teme, s a mg elviselhet egyenslytalansg (fizetsi mrleg-hiny) mrtke egytt, egyidejleg nem hatrozhat meg. Ha "fel-szabadtjuk" a nvekeds temt, felborul az egyensly, - ha tartjuk az egyenslyt, akkor nincs nvekeds. Ennek az rdgi krnek az alapvet oka az 1990-ben rklt, s azta is meredeken nvekv kls adssgllomny. Az adssg nvekedsnek azonban soha nem a gazdasgi nvekeds volt az oka, hanem ppen hogy a tlzott llami jvedelemkoncentrci-s elvons, a monetris restrikci. Az sem igaz, hogy az adssg kamatos trlesztsnek a folytatsa mindaddig a kisebbik rossz, ameddig tbb konvertibilis tke rkezik az orszgba, mint amennyi kivonsra kerl. vek ta tbb tke megy ki, mint amennyi bejn.” (V..: az Orbn-teria korbbi brlatval.)

Varga Mihly kpvisel r megbzsbl ttelesen fellvizsgltam az 1997. vi llami kltsgvetst is. Oktber 30-iki jelentsemben a kvetkezket rtam: „Ami a pnzfolyam irnyt illeti. A kormny, a kltsgvets s a hivatalos statisztikk furcsa mdon azt regisztrljk - azt lltjk -, hogy a klfldi tke  valsggal feltartztathatatlan folyamknt mlik be az orszgba. A valsg ezzel szemben az, hogy: az a pnz nem a mink, tetejbe annak sszegt az MNB - radsul devalvlt forint formjban - gyszlvn azonnal ki is vonja a gazdasgbl, magyarn szlva a klfldi befektetsektl valjban egy fillrrel sem lesznk gazdagabbak. Ugyanakkor viszont a rendkvl magas bels inflci, a cserearnyok folyamatos romlsa kvetkeztben a relatv rtkvesztsnk, rfolyamvesztesgnk olyan mrtk, mint- ha a pnz folyamatosan kifel mlene az orszgbl. Emellett a pnz-folyam termszetesen - kamatok, hitel-trleszts, tke-jvedelem formjban, valamint illeglis csatornkon keresztl - a valsgban is kifel irnyul. (...) A szveg tovbbra is kitart a restrikci folytatsa mellett, azon a „jogcmen”, miszerint a beraml rengeteg klfldi deviza ltal okozott forintlikvidits-nvekedst pnzkivonssal kell ellenslyozni. Tartok attl, hogy 1997-ben egyltaln nem mlik majd befel az a rengeteg deviza, - msrszt, ami eddig beramlott, az sem okozta a fogyasztsra fordtott forint-forrsok ugrsszer bvlst. Legalbbis - nem a mienkt! A deviza ugyanis az llamhoz, illetve a bankokhoz folyik be; m a forintot tlnk vonjk el. (...) A  kltsg-vets adssgszolglati kiadsai (202-203. oldal) 1997-ben ugrs-szeren megemelkednek, s meghaladjk a 800 Mrd forintot, ami a legkevsb sem vall egyenslyi helyzetnk javulsra, br az elmlt kt vben sszes knldsunknak az egyensly helyrelltsa volt a clja.”

 


2.7. A kormnyprogram kritikja

Amikor a Fidesz 1998-ban megnyerte az orszggylsi vlasztsokat s megalakult az Orbn-kormny; az eredetileg 40 pontban megfogalmazott feladatokat kormny-programm bvtettk, amelynek kritikjaknt 1998. augusztus 1-jn a kvetkezket rtam, az j Idk cm lapban:
„Ami a nemzetllam cash-flowjt illeti: halmozott brutt kls s bels adssg-llomnyunk sszege cca. 45-50 millird USD-re rg, ami a mai teljestmnyek szintjn nagyjbl 1 vi teljes GDP-nek felel meg. A klkereskedelmi mrleg passzvuma, illetve az egyre nvekv hsg (s kamat-ktelezettsg!) kltsgvetsi tlkltekezs miatt az orszg fizetsi mrlegnek hinya - hol kisebb, hol nagyobb mrtkben, de - llandan fennll. Teht mindig jabb, megjul/ bvl hitelfelvtelekre, vagy befektetsi cl tkebehozatalra szorulunk, az egyensly teht rendkvl labilis, illetve folyamatosan romlik. A szksges srgs intzkedsek: (1) Stabil (j), rtkll forint (magyar valuta) megteremtse, a cssz lertkels vgleges megszntetse. Amg a magyar valuta folyamatosan devalvldik, addig a tnyleges felzrkzs az Eurpai nihoz matematikailag sem indulhat meg. (...) (5) A kls s bels llamadssg teljes kr fellvizsglata, "kezelsnek" elvtele a Magyar Nemzeti Banktl, - erre a clra kln llami szervezet ltrehozsa. A fellvizsglat eredmnytl fggen jratrgyals, ttemezs, trls, s/vagy moratrium, illetve egyb knnytsek krelmezse a klfldi hitelezktl. Egyidejleg a belfldi/magyar bankok szmra az llami kltsgvets finanszrozsnak szigortsa, illetve teljes kr megtiltsa.” Mint a felsorolsbl lthat; mra sok minden megvalsult, - tbb olyan pozitv irny intzkeds is (pl. a forint cssz lertkelsnek a megszntetse, 2001-ben) trtnt, amit az effektv kormny-program nem is tartalmazott, - llamadssg-gyben azonban mig nem trtnt semmi...

2.8. A Horn-s az Orbn-kormny rksge

Az 1999. v szeptemberben „ismt” - nhny hnapra - a Fidesz (immr a kormnyprt) tancsadja lettem. Domokos Lszl, a Fidesz orszggylsi frakcijnak gazdasgi kabinetvezetje megbzsbl fellvizsgltam az 1998. vi kltsgvets zrszmadsnak trvny-tervezett. Szeptember 20-iki jelentsemben az albbiakat rtam: „A Horn-kormny idejn ismt felersdtt az eladsods, majd "kompenzciknt megkaptuk" a Bokros-csomagot. Az llamadssgot gy cskkentettk brutt 4 Mrd dollrral, hogy eladtk a komplett energiaszektort. Tovbbi, 1,5 Mrd dollrnyi "cskkentst" is produkltak, amikor a ciklus vgn Surnyi Gyrgy MNB-elnk javaslatra "belfldiv forintostottk" (2000 Mrd forint) a Nemzeti Bank „0-s adssgt”, jelents kamattal is megterhelve ezltal az llami kltsgvetst. Egyfajta egyoldal forint-konvertibilits jogszablyi s technikai megteremtsvel az „llamadssg” kategrijt egzakt mdon meghatrozhatatlann tettk, mert az tbb nem egyezik a nemzetgazdasg egsznek adssgval, ami nagyobb. A pnzfolyamatok globlis sszegzse is megnehezlt. (...) A zrszmads jellemz adatai az albbiak:
 A fizetsi mrleg hinya 1998-ban 2,3 Mrd USD volt.
 A fizetsi mrleg hinya 1999. els 7 hnapjban: 1,3 Mrd USD.
 A magyar llam bels adssga 6.166 Mrd forint. Kls adssga brutt 23,2 Mrd USD, ami a GDP 50 %-nak felel meg.
Ha beltjuk, hogy az llami kltsgvets kiszolgltatott az MNB-nek s a ktszint bankrendszernek, amelyek az llamktvnyek rvn a tlkltekez llamot finanszrozzk; a bankrendszer pedig a klfldi kapcsolatokon keresztl kiszolgltatott a klfldi hitelezknek, akkor mr knnyen tlthatjuk a kvetkez sszefggseket:  (1) A klfldi tke azrt fektet be Magyarorszgon, mert hazai relbrnk alig 1/5-e a nyugat-eurpainak, teht a brkltsgek klnbsge a szmra extraprofit. (2) A magyar gazdasgi nvekeds (3-4 %/v) 80 %-t a multinacionlis nagytke hazai vllalkozsai produkljk. (3) A fizetsi mrlegnk folyamatosan hinyos, a cserearnyok meg nem szn romlsa kvetkeztben. Termelsnk importja mindig drgbb az exportnl, amit a forint meg nem szn lertkelse is biztost,  kifejez. (4) Az llamadssgunkat gy teljes egszben dollrban clszer kifejeznnk, ami sszessgben 48,7 Mrd USD. A trkk az, hogy az adssg forintban ( = 11.785 Mrd forint, ami nagyjbl  az ves GDP!) inflldik, miltal automatikusan, folyamatosan n, a munknk pedig lertkeldik. Hozzteszem, hogy amita a nemzet-gazdasgunk ms szerepli is korltlanul s ellenrizhetetlenl (emlkezznk csak: a 2001. v zrsakor potom 1 millird eurval tvedtek a fizetsi mrleg hinynak a regisztrlsban; amely hiba „egy nagy multinacionlis cg tves adatszolgltatsa folytn kvetkezett be”!) juthatnak klfldi hitelekhez, az eladsodsunk felgyorsult.”
rdemes nhny mondatot idznnk is az 1998. vi zrszmadsbl:
"A versenykpessg tovbbi ersdst lehetv tette, hogy a vllalkozsok jvedelmezsge tovbb javult, felhalmozsi sajt forrsaik gyorsabban nttek a GDP-nl. (...) Tovbb enyhlt az llamhztartsi centralizci s cskkent az jraeloszts. (...) A tke meneklse tmenetinek bizonyult, a forint rfolyama jra ersdni kezdett. (...) Folytatdott az inflci temnek cskkense. Ehhez a vilgpiaci rak mrskldse (illetleg a cserearny-javuls) s a krltekint pnzgypolitika egyarnt kedvez felttelt jelentett. (...)     A nemzetkzi krnyezetben tbb helyen vlsggcok alakultak ki, megkezddtt a konjunktra lanyhulsa. (...) Japn nvekedsi teme egyenesen negatvba vltott. (...) Magyarorszgon a tzsdei cgek rszvnyei nyomott ron cserltek gazdt, a tarts befektetk rdekldse lanyhult, a profitkivons felersdtt, megnehezedett a nemzeti valuta rfolyamnak a vdelme.” - No s a lnyeg: "A kl-fldiek kezben lv magyar llampapr-llomny 1998. augusztusig dinamikusan nvekedett, majd a vlsg okozta bizonytalansg miatt hirtelen nagymrtk eladsokba kezdtek a klfldi befektetk, s csak oktber kzepn kezdtek el jra vsrolni. m azta tretlenl folytatdik az emelkeds, s december vgn az llomny mr elrte a 280 Mrd Ft-ot is."
Egyenslyi jellemzk (172-173. oldal): "A klkereskedelmi mrleg hinya 2,7 Mrd dollrt tett ki, 567 milli dollrral tbbet az 1997. vinl, s lnyegben megegyezett a programban szmtottal. (...) A klkereskedelmi mrleg hinynak elz vihez s a programhoz kpest (!) megvalsul tbblett az okozta, hogy a prognzistl eltren a kivitel s a behozatal lnyegben azonos nvekedse nem kvetkezett be. A valsgban foly ron 1 pont, sszehasonlt ron kzel 3 pont negatv elnyls jtt ltre a behozatal 'javra'." (Nesze neked, "cserearny-javuls"! Romlik az meredeken; akrcsak azeltt.) "A foly fizetsi mrleg 1997-hez kpest 1,3 Mrd dollrral romlott. Az ru-devizaforgalom szaldja kzel 400 milli dollrral lett rosszabb, mint 1997-ben."

A Fidesz-kormny regnlsnak idszakban (1998-2002.) a gazdasg (a GDP) a „szolid konjunktra” jegyben, tlagosan vi 3-4 %-kkal nvekedett. Az llam adssga mgis jelentsen emelkedett; a bels adssg elrte a 9.000 millird forintot. Az llam brutt klfldi adssga 24,9 Mrd USD; a magyar nemzetgazdasg brutt kls adssga pedig 32,7 Mrd USD, - a Magyar Nemzet 2002. janur 19-iki kzlse szerint. (Az eurban megadott adatokat tszmtottam USA-dollrra az sszehasonlthatsg rdekben.) Amennyiben a - kls s bels - llamadssgot sszevontan, egyetlen szmmal prbljuk kifejezni, akkor azt kapjuk (1 USD = 277 Ft), hogy az llam sszes adssga 24,9 Mrd USD kls + 32,5 „USD” bels = 57,4 millird USA-dollr, - szemben az 1998. vi 48,7 millird dollrral. Ez ngy v alatt 18 %-os nvekedsnek felel meg (s ez mg nem is tartalmazza az egyb gazdlkod szervezetek eladsodst, ami 7,8 millird dollr)...
Tekintve, hogy - szintn a Magyar Nemzet adata alapjn - a nett llam-adssg 9,5 Mrd USD; ezt a szmot a brutt llamadssg sszegbl kivonva, addik, hogy a valuta-tartalk sszege (ami nagyjban-egszben  1990. ta befolyt klfldi tke-befektetsekbl keletkezett) 23,2 Mrd USD.
Ez a valuta-tartalk azonban nem a magyar llam tulajdona, hanem affle „garancilis fedezet” bizonyos elre nem lthat esemnyek, trsadalmi kataklizmk (npfelkels, forradalom, puccs, anarchia, „visszallamosts”, stb.) esetre, amikor is a klfldi befektetk elhagyjk az orszgot, viszik magukkal a tkjket, - legalbbis kszpnz (visszavsrls, krtalants dja az llam rszrl) formjban. Ilyenformn a klfldi befektetsek egy-fajta lettnek (bettnek) is tekinthetk, amelyek sszegt adott esetben az llam kteles visszafizetni. Ha ez gy van, akkor tulajdonkppen a valuta-tartalk (a klfldi bett) is egyfajta specilis „llamadssg”, amely utn az llam nem ves kamatot fizet dollrban a klfldnek, hanem amely profitot termel (mint mkd tke), amit persze a befektetk, zmmel dollrban, - ki is visznek az orszgbl. A magyar llam sszes adssga gy 57,4 + 23,2 = 80,6 millird USA-dollr, amely kls s bels adssgbl, valamint a klfldi befektetsek garancilis lettjbl (valuta-tartalkbl) ll. Ezt az sszeadst annl is inkbb megtehetjk, hiszen az n. bels adssg (mint a vsrolt llamktvnyek ellenrtke) tlnyom rszben szintn effektve klfldi (multinacionlis) cgekkel szemben ll fenn, amelyek trtnetesen Magyarorszgon, forintban mkdnek s gazdlkodnak, m a profitjukat gyis valutban repatriljk. Mrpedig ismeretes, hogy a magyar gazdasg 80 %-ban az itt tevkenyked multik gazdasgi tevkenysgvel egyenl... 
Amennyiben az llamadssg sszesen 80,6 Mrd USD, tovbb ehhez jn mg az egyb gazdlkod szervezetek klfldi adssga, ami 7,8 Mrd USD, - megllapthatjuk, hogy nagyjban-egszben 88,4 millird dollrra rg az a tkesszeg (hitel, klcsn, bett, portfoli, ktvny, stb.), amelynek a profitjt minden vben teljes egszben ki is vihetik Magyarorszgrl. Ha tlagosan 8-10 %-os profitrtval (kamat-jvedelemmel) szmolunk, akkor belthatjuk, hogy kb. 8 millird USA-dollr/v kamatot fizetnk a multiknak.  De az is tlthat, hogy a 80,6 Mrd USD llamadssg ves kamata is kb. 7,3 Mrd USD, ami (277 forinttal szmolva) tbb mint 2.000 millird forintot tesz ki, - „csak” ennyi, kzel 40 % az llami kltsgvets vi kamatterhe...
Ez azt jelenti, hogy ennyi adt - 2.000 millird forintot - mindenkppen be kell „szedni” az llampolgroktl, hiszen ez az sszeg „automatikusan” az llam hitelezit illeti meg, minden vben. s akkor mg nem trtnt semmi; az llam nem mkdtt, nem fordtott egy fillrt sem szocilis, egszsggyi s egyb juttatsokra, nem finanszrozott s nem tmogatott semmit, - csak kamatot fizetett a klfldnek, a multiknak, azrt, mert befektettek nlunk.
Nem lehet csodlkozni, ha a fizetsi mrleg tartsan deficites, ha az llam adssga (kls, bels, stb.) llandan n, hisz’ az adssg trlesztsre mr nem is futja; rl, ha az ves kamatokat valahogyan kifizeti! A kamat-kltsg 2.000 millird forintos sszege egybknt minden egyes (mind a 10 milli!) llampolgrra vi 200.000.- forint terhet r, ami azt jelenti, hogy egy ngytag csaldtl vi nett (teht adzottan) 800.000.- forintot vesz el az llam kamatfizetsi ktelezettsge, - teht „ennyivel kell tbbet dolgozniuk” annl, mintha „csak” a meglhetsket kellene fedeznik. Ebbl knnyen rthetv vlik aztn az is, mirt marad mindig csak a prtok vlasztsi grete az adk jelents cskkentse; - mert nem lehet cskkenteni...
Az adssgteher vrl-vre tovbb n, ami viszont egyre meredekebben tovbb nveli a kamatfizetsi kltsg-terheket is, - ez az adssg-spirl.
Egyszer az adssgot is vissza kellene fizetni, ami majdnem lehetetlen.

Eddig a trtnet, itt tartunk ma, - 12 vvel a rendszervlts utn.

 3.  sszefoglals: a rendszervlts elzmnyei   

3.1.  Gazdasgi tnyezk - az llam eladsodsa 

Miutn a trtnetet „elmondtuk”; trjnk vissza az elejre s prbljuk meg rekonstrulni a trtnteket. Trjuk fel a fontosabb kauzlis sszefggseket s szrjk le a szksges kvetkeztetseket: mi vezetett el idig?!

Induljunk ki abbl, hogy - noha a kzpontostott gazdasgirnyts (az t-ves tervek) csdje mr 1980. tjkn elgg nyilvnval volt - a reform-kommunista prt-s llami vezets gazdasgi fellendlst, konjunktrt s jltet grt a trsadalomnak mg akkor is, amikor mr (1982-tl) javban folyt a klfldi (elssorban vilgbanki) klcsnk megalapozatlan, igazbl fedezet nlkli felvtele, teht Magyarorszg tudatos eladstsa! A rend urai ugyanis pontosan tudtk, hogy a hitelknt beraml dollrmillirdok nem  a gazdasg felvirgzst, hanem visszafordthatatlan eladsodst fogjk eredmnyezni. A „tudatossgot” legalbbis az albbi t motvum bizonytja: 
 A hitelfelvtelek minden npi legitimits, orszggylsi jvhagys nlkl zajlottak (s zajlanak a mai napig is). Az orszg llami kltsgvetse (mint cash-flow) tartalmazza ugyan a klcsnk, az eladsods kamatkiadsi kvetkezmnyeit (mint nvekv foly-kiadsokat), mde mgsem lehet az egsz nemzetgazdasg mkdst megrenget nagysgrend hitel-felvteleket normlis, htkznapi pnzgyi tranzakciknak tekinteni.
 A millirdos sszeg dollr-hiteleket kezdettl fogva a Magyar Nemzeti Bank (radsul a maga nevben, mint llam az llamban) vette fel, illetve intzte teljes kren; amely Nemzeti Bank nem tartozik a mindenkori kormny (az llami kltsgvets gazdja) felgyelete al, - fggetlen attl, s gy mindezen tevkenysgrt csak az Orszggylsnek tartozik felelssggel. Az MNB teht „ksz helyzet el” lltotta a kormnyt.
 A hitelfelvtelek (vagy az import ruhitelei) egyltaln nem a lakossg fogyasztsnak javtst szolgltk, de mg csak nem is olyan produktv beruhzsok finanszrozst, melyektl az export-termels fokozst, a versenykpes termel-alapok bvlst lehetett volna vrni. A hiteleket tlnyom rszben olyan, hossz megtrlsi idej infrastruktrlis, vagy improduktv fejlesztsekre (tvkzlsi hlzatpts, tpts, hivatalok s irodahzak ptse, kzlekeds, honvdelmi cl beszerzsek, stb.) fordtottk, amelyek gyors s kzvetlen visszatrlse sohasem vrhat.
 Ktsgtelen, hogy a szocialista llam vezeti a sajt szempontjukbl, kt rossz kzl vlaszthattak; vagy bejelentik a rendszer politikai s pnzgyi csdjt, mr az 1980-as vek elejn, - vagy „a menekls elre” jelsz gisze alatt eladstva az orszgot a fejlett Nyugatnak: igyekeznek sajt uralmukat fenntartani, s minl „knyelmesebben berendezni” az utols veket. Ez utbbit tettk, a hitelezk hallgatlagos beleegyezsvel.  
 A npet (az 1980-as vekben mg „np”, - ma mr „polgri” lakossg) az llam  az eladsods teljes, tbbvtizedes folyamatrl  egyszer sem tjkoztatta, a rendszervlts 1990-ben bekvetkezett pillanatig, amikor is Nmeth Mikls (rendszervlt, reform-kommunista) miniszterelnk kihirdette, hogy Magyarorszg kls llamadssga 20,5 millird USA-dollr. A diktatra teht mindvgig eltitkolta az orszg vals gazdasgi helyzett a np ell, s ksz helyzet el lltotta az els szabad vlaszts utn a hatalmat tvev demokratikus Antall-kormnyt is.
A jelen tanulmnyom - mivel a cme: A rendszervlts 12 vnek politikai gazdasgtana - keretei kztt nem foglalkoz(hat)om rszletesebben a kor politikai elemzsvel (ez egybknt is inkbb egy szociolgiai, politolgiai dolgozat trgya lenne), azonban a „politikai gazdasgtan” jelzs szerkezet  „ktelezv teszi” a tudatossg kimondst, hiszen egyfell az „sztns cselekvs” puszta felttelezse is kptelensg egy mrnki pontossggal elre megtervezett folyamat esetben (hiszen pontrl-pontra mig minden ppen gy trtnt, ahogyan „a rendszervltk” azt kigondoltk!), - msfell a tudatossg kiiktatsval visszamenleg rthetetlenn s rtelmetlenn vlik az egsz trtnet, az elkszt munka sszes fontos mozzanata.

Elemi iskolai s kzpiskolai (sokszor mg egyetemi!) tanulmnyai alapjn is - klnsen a marxizmus mig hat, s mindent that ideolgija s terminolgii szerint - azt gondolhatn az tlagember, hogy a trtnelem, a trsadalmi halads amolyan tudattalan folyamat, mint amilyennek az ntudat nlkli termszet „vakon ismtld” folyamatai is ltszanak. Azt tanultuk ugye, hogy egy adott termelsi mdon bell vtizedeken, vszzadokon t fokozatosan, szinte szrevtlenl (a httrben) zajlik a termelerk, a technika szakadatlan fejldse, mennyisgi felhalmozdsa, ami minsgi vltozshoz vezet; a megnvekedett termelkenysg mintegy kiknyszerti a termelsi (tulajdon-s elosztsi) viszonyok hirtelen megvltoztatst. Az uralkod osztly (pl. rabszolgatartk) mr nem kpes a rgi mdszerekkel kormnyozni; a np, a tmegek pedig mr nem akarnak a rgi mdon lni, - gy kitr a forradalom, amely mint sztns, spontn lzads (npfelkels) elspri az irnytsra alkalmatlann vlt hatalmat s hatalmi elitet, majd mr a megtisztuls utn, tudatosan felpti az j trsadalmi (pl. feudlis) rendet, amely egy j, hosszabb peridusra biztostja a konszolidlt fejlds anyagi s egyb feltteleit. A tanultakbl az „a lnyeg”, hogy „mind a mennyisgi felhalmozds (az evolci), mind a hirtelen bekvetkez minsgi vltozs (a revolci); spontn folyamatok eredmnyei, a tudatossg legfeljebb az j rend megteremtsben, a konszolidciban lp el”.
Ez a trtnelmi ttel mg Marx s Engels korban (korig) sem volt minden problma nlkl bizonythat, illetve felttlenl igaz, - br ktsgtelen, hogy a ltszat igazolni ltszott a marxista tanokat. m Lenin sznre lpsvel a trtnelem addigi „gyakorlata” gykeresen megvltozott; az oroszorszgi „Nagy Oktberi Forradalom” tudatosan, szinte elre megrt tudomnyos elmlet s gyakorlati forgatknyv alkalmazsval dnttte meg a cri hatalmat, azzal a hivatalosan deklarlt teleolgikus cllal, hogy felptse „az osztlynlkli” trsadalmi rendet. Tettk ezt radsul - „a leggyengbb lnc-szem elmlete” alapjn - egy olyan trtnelmi idpontban, amikor a helyzet Oroszorszgban egyltaln nem rett meg a forradalmi rendszervltsra, hiszen a kapitalizmusnak mg csupn a csri voltak meg, - nemhogy nem a kapitalizmus klasszikus tks-munks ellentte jellemezte a viszonyokat, hanem sokkal inkbb egyfajta „tlrett feudalizmus”, tks kezdetekkel...
A kommunizmus grandizus ksrlete persze 70 v utn vgl is megbukott; m a trsadalmi folyamatok elrelt, tudatos irnytsnak ignye s l technikja - tetszik, nem tetszik - a sikertelen praxis gyakorlati eredmnye.
   
A rendszervlts - emlkezznk csak Orbn Viktor miniszterelnk orszg-rtkel szavaira! - tudatosan megfontolt, elre kitervelt folyamat legvgs mozzanata volt; a ltez szocializmusrl a pragmatikus kapitalizmusra val „ttrst” bizony tbb ves elkszt munka alapozta meg. Ha nem ltnnk tisztn az emltett folyamat minden fontos llomst, mindegyik tteles intzkedst (amelyek mind a prekapitalista viszonyok kialakulst katalizltk, segtettk el, illetve vezettk be, konkrt kormny-utastsra!), akkor egy jzan sszel teljessggel megmagyarzhatatlan, tendencizus, „spontn esemnysorozat” eltt llnnk lmlkodva: miknt trtnhetett, hogy a kommunista diktatra a vgs ktsgbeessben, mikzben foggal-krmmel igyekezett megtartani a hatalmt, - a trsadalmi tulajdon, a termeleszkzk privatizcija kivtelvel 1981. s 1989. kztt minden gyakorlati lpst elre megtett a kapitalizmus gyors, mielbbi bevezethetsge rdekben?!
A fentiek alapjn megllapthatjuk, hogy 1981. s 1989. kztt kt, ltszlag spontn, vletlenszer „politikai gazdasgtani” tendencia rvnyeslt: az llam eladsodsa s a npgazdasg liberalizcija, mint fellrl vezrelt folyamatok egyrtelmen egy kzvetlenl „kapitalizmus eltti” llapotot hoztak ltre; a kapitalizmus bevezetshez mr csak meg kellett nyomni a „rendszervlts” s a „privatizci” felirat gombokat... Ha mr belttuk az esemnysorozat nagyfok tudatossgt s tervszersgt; be kell ltnunk azt is, hogy: az llam eladsodsa, a npgazdasg liberalizcija - termszeti hasonlattal lve, mint a zajl foly viznek vad, egyre gyorsul rohansa a vzess fel -, illetve a majd 1990-ben megvalsul rendszervlts s a privatizci szervesen sszefggnek egymssal, ugyanannak a megtervezett folyamatnak a rszei: az elbbi kett a szksges, de nem elgsges felttele az utbbi kettnek. Ahhoz, hogy a szocializmusbl kapitalizmus lehessen, - privatizlni kellett a termeleszkzket. A trsadalmi tulajdont azonban csak a hald szocialista llam - mint a tulajdon „kezelje” - felhasznlsa rvn lehetett kampnyszeren privatizlni; ennek rdekben teht eladstottk az llamot, amely gy fokozatosan elvesztette a politikai fggetlensgt...
Most mr rthetv vlt, mirt beszlnk eladsods helyett eladstsrl. Ugyanazon okbl, amirt Orbn Viktor miniszterelnk az orszgot rtkel beszdben rendszervlts helyett rendszervltoztatsrl beszlt...

3.2.  Klpolitikai elzmnyek - csillaghbors fegyverkezs 

A XX. szzad trtnelmben egyltaln nem ment ritkasg-szmba, amikor egy adott orszgon belli (pl. az orosz forradalom), vagy vilgpolitikai erk megprbltk trajzolni valamely trsadalom bels szerkezett, vagy ppen az egsz fldgmb politikai trkpt. Emlkezetes pldul, hogy az I. vilg-hbort kvet trianoni bkeszerzds „bntetsbl” megfosztotta Magyar-orszgot eredeti terlete s lakossga kzel ktharmadtl. De pp ilyen emlkezetes az is, amikor a II. vilghbort lezr prizsi bkeszerzds Magyarorszg nyugati hatrainl hzta meg a kt vilgrendszer politikai vlaszt-vonalt; a nmet „Anschluss”-szal annektlt Ausztrit a nyugati, Magyarorszgot pedig a keleti letmd rszv tette, elre megpecstelve ezzel a kt orszg kztti gazdasgi s trsadalmi fejlds klnbsgt, legkevesebb a kvetkez 50-60 vre... gy is mondhatjuk, hogy az elmlt szzad trtnete sokkal inkbb a globlis vilg-s trsadalom-szervezs els, ksrletez szrnyprblgatsi jegyben telt el; egyszer’s mindenkorra megszntetve a trsadalmi fejlds folyamatainak korbbi spontaneitst.
Az Atlanti Szvetsg (a NATO) vezet tagorszgai, de elssorban Ronald Reagan elnklsvel, az Amerikai Egyeslt llamok rszrl az 1980-as vekben nyilvnvalan tudatos trekvss vlt „a Gonosz birodalmnak” „szalonkpess” ttele, demokratizlsa, illetve ha ez nem lehetsges - tnkre ttele. Ebben az idben a Szovjetni ugyanis gazdasgilag kezdett megrokkanni, politikai rtelemben pedig gyors erjedsnek indult. Fl volt, hogy amennyiben a problmit kvzi magra hagyatva, „bels nfejlds” rvn knyszerl megoldani, - ismt a bolsevik prt kemny magja, st, a hadsereg tbornokai hatrozhatjk meg „a konszolidci” irnyt, ami pedig a vilghbors veszly felersdshez vezethet. Egyidejleg kt, azonos cl „ment folyamat” indult meg - egy bels s egy kls. Gorbacsov, az j ftitkr - felvilgosult gondolkod s llamfrfi lvn -  meghirdette a reform-kommunizmust, amelynek a kt legfontosabb jelszava: igaz-monds (glasztnoszty) s talakts (peresztrojka) volt. (Ugyanezek a jelszavak nlunk „egy lpsben, azonnal” a rendszervltshoz vezettek, - a Szovjetniban elbb gazdasgi s politikai sszeomls kvetkezett, amit az llamszvetsg szthullsa kvetett.) Az USA szentusa a 80-as vek elejn nagyszabs csillaghbors fegyverkezsi tervet fogadott el, s a kormny neki is ltott annak megvalstshoz. Ennek lnyege egy olyan elektronikus rpajzs felptse s rendszerbe lltsa volt, amely a vilgrbl szleli, jelzi akrmilyen ellensges tmad rakta kilvst, s haladktalanul automatikusan gondoskodik a raktk visszairnytsrl a kilvs helyre, - „vissza a feladnak” alapon. A korabeli krnikk szerint a Szovjetni - amely kezdettl fogva fejvesztve tiltakozott a rendszer fellltsa ellen - eleinte ktsgbeesetten megprblta felvenni a szksges „kontra-fegyverkezs” temt, m az erforrsok, az utols tartalkok mozgstsa kvetkeztben a gazdasga sszeroskadt. A kls csillaghbors fenyegets, illetve a bels reformok erltetse egytt „rte el” a kvnt hatst: szthullott „a Gonosz birodalma”, a Szovjetni...
A kzponti (moszkvai) utastsok megsznsvel lehetsg nylott a varsi szerzds feloszlatsra, Nmetorszg jra-egyestsre; valamint arra, hogy a nyugati vilg jval keletebbre tolhassa ki a szabadsg keleti hatrait, amint a Vrs Hadsereg kivonul (1990.) a megszllt Magyarorszgrl is.
Nagyjbl ez a kedvez klpolitikai krlmny-rendszer alapozta meg a magyar „rendszervlts” megvalstsnak a lehetsgt; amint azt Orbn Viktor miniszterelnk mondotta: „... hogy btor politikai vllalkozk lelkes kis csapata megvltoztathassa a rendszert; hogy vget rjen a mlt, s vgre elkezddhessen a jv.”

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!