czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Magyar privatizci
Magyar privatizci : Magyarorszg privatizcija IV.

Magyarorszg privatizcija IV.

  2005.03.01. 17:30



3.3.  Belpolitikai elzmnyek - a reform-kommunizmus buksa  

Mint mr emltettem, - a gorbacsovi reform-trekvsek Magyarorszgon is kvetsre talltak; br nlunk „a rendszer tptsnek trekvse” kornt sem prosult azonnal a vezets igazmondsra irnyul igyekezetvel. Mint visszaemlkezhetnk r; a magyarorszgi reform-kommunizmust vgl is kibontakoztat Nmeth-kormny mindenekeltt a klfldi diplomcival volt elfoglalva: gyjtttk a jpontokat (pl. a „disszidens” kelet-nmetek bks tengedse a hatrokon, stb.) nmaguk minl sikeresebb elfogadtatsa s hatalmuk remlt tmentse rdekben. A belpolitikban a zrzavar honolt. Legfkppen egyrszt azrt, mert a szovjet csapatok mg nem vonultak ki az orszgbl; msrszt azrt, mert a reform-kommunistk sokig kt vasat tartottak a tzben, - latolgattk az eslyeiket: tadjk-e a hatalmat a tbb-prti demokrcinak, vagy sem. Vgl a Nmeth-kormny idszaknak vgn (1989.) az MSZMP kivonult a munkahelyekrl, feloszlatta nmagt, s talakult Magyar Szocialista Prtt, a Nmeth-kormny pedig kirta az els szabad orszggylsi kpviseli vlasztsokat, 1990. tavaszra.
Mindezek a politikai esemnyek a keleti blokk minden orszgban, Magyar-orszgon is azt a remnyt keltettk, hogy az egyprti diktatra megsznt, s ez egsz Kelet-Eurpban a kommunista reform-ksrletek vgs bukst  jelenti, ami a plurlis s szabad, parlamentris, polgri demokrcia kezdete.
A ksbbiekben - 1990-tl 2002-ig, napjainkig - sajnos kiderlt, hogy a rgi meggyzds, mentalits, mdszerek s gyakorlat a reform-kommunizmus buksval nem mlt ki, csak mint kriptokommunizmus ksrt tovbb... 

3.4.  Az adrendszer EU-konform reformja 1988-ban 

E pont s a kvetkez tartalma szintn meggyz bizonytk arra, hogy a magyar rendszervlts gondolata egyrszt mr jval 1989-1990. eltt is fel-merlt; msrszt arra, hogy a tks gazdasgi-trsadalmi szisztmra val ttrs elkpzelse szksgszeren prosult az Eurpai niba (korbban mg Eurpai Gazdasgi Kzssg: EGK) val belpsnk koncepcijval; termszetesen csak akkor, ha a KGST mr feloszlott.
A Pnzgyminisztrium szakorientlt (direkt erre a feladatra specializlt, s fellltott) munkacsapata mr 1986-1987-ben kidolgozta az j adrendszer koncepcijt, - s Bkesi Lszl pnzgyminiszter elnkl irnytsval, Kupa Mihly fosztlyvezet effektv vezetsvel „kulcsra kszen” meg is oldottk a bevezets minden legkisebb gyakorlati rsz-problmjt is. 1987-ben a munkacsapat „utaz PM-missziv” alakult; s beutazvn az egsz orszgot, tematikus konferencikat tartottak, ahol egyrszt „betantottk” az llami vllalatok s intzmnyek pnzgyi s szmviteli alkalmazottait az j adrendszer bevezetsvel, alkalmazsval kapcsolatos gyakorlati tennivalikra, msrszt npszerstettk az j adrendszert a vezetk eltt.
Az j adrendszert 1988. janur 1-jtl teljes kren be is vezettk, ami a gazdlkod, a kltsgvetsi s az egyb szervezetek szmra rendkvli problmkat okozott, - mind a szakvezeti/szakemberi ellts tern, mind a vllalati informcis/informatikai rendszerek talaktsban; legfkppen azonban az ralkalmazsban, illetve a fogyaszti rak kpzsben. Az j adrendszer bevezetst - amennyiben a magyar npgazdasgot olyan egysges, nmagban zrt s fggetlen rendszernek tekintjk, amely csak „input-output modellknt”, a klkereskedelmi export-import forgalommal kapcsoldik ms, klfldi gazdasgokhoz, s 1988-ban mg ppen ilyen is volt! - lnyegben semmi nem tette promt szksgess. Formlisan azzal indokoltk a bevezetst, hogy: „Most mr pp itt az ideje alkalmazkodnunk a fejlett tks orszgok modern adrendszerhez, - ami nluk hibtlanul mkdik, az neknk is pont j lesz!” De vajon ez volt a valdi ok?!
Vizsgljuk meg kzelebbrl, mibl is ll, miben ms az j adrendszer!
Els rnzsre az a dolog lnyege, hogy a modern llam alapveten hrom adfajtbl gyjti be a kltsgvets bevteleit: a gazdlkod szervezetek nyeresgbl (nyeresg-, vagy profit-ad, ami megvolt), a kereskedelmi ruforgalombl (hozzadott rtk-ad, magyarul: ltalnos forgalmi ad, FA, - ami teljesen j volt), illetve a szemlyi jvedelmek progresszv adztatsval (SZJA, - ami a mrtkt s a progresszivitst tekintve merben j volt). Az j adrendszernk teht alapveten az ltalnos forgalmi adra s a szemlyi jvedelemadra plt, megteremtve ezzel azt a lehetsget, hogy a magyar ruforgalom (az rak), a szemlyi jvedelmek s az llami kltsgvets bevteleinek fbb tnyezi, elemei s kpzsk kompatibiliss vljk azokkal a tks orszgokkal, amelyekkel kiterjedt zleti, kereskedelmi s ms pnzgyi (pl. hitel-)kapcsolatokat folytat, vagyis hogy a gazdasgi tevkenysg sszetevi rendre megfeleltethetk legyenek egyms szmra. Ezt nyilvn a Vilgbank, a Nemzetkzi Valutaalap, - tovbb „a sznfalak mgtt kszld” eurpai-nis csatlakozs rta felttelknt el; magyarn: Magyarorszg „rendszervltsa” s beintegrlsa az Eurpai niba eldnttt tny volt, mr 1986-1987-ben...
Hangslyozom: az j adrendszernek semmilyen ms rtelme - nem volt.

3.5. A trsasgi s az talakulsi trvnyek 1989-ben
 
A rendszervltsra „kszl” prtllam nem csupn az euro-konform ad-rendszert dolgozta ki s vezette be j elre (1988-ban), hanem a trsadalmi tulajdont mindenfajta tollvons nlkl llami tulajdonn tve (kezeli jogt tulajdonjogra vltva), a Dr. Srkzy Tams jogsz-professzor vezetsvel mkd munkacsoporttal kidolgoztatta az n. trsasgi s talakulsi trvnyeket, amelyeket 1989-tl mr be is vezettek s alkalmaztak.
Az n. talakulsi trvny arra ktelezte az llami vllalatokat, hogy zros hatridn bell rtkeltessk fel a vagyonukat valamely hites knyvvizsgl cggel, s azutn, az illetkes szakminisztrium jvhagysval, alakuljanak t egyszemlyes, llami tulajdon rszvnytrsasgg, vagy korltolt felelssg trsasgg. A trsasgi trvny meghatrozta az alakthat trsasgok fajtit, az alapts s a mkds feltteleit, a tisztsgviselk funkciit s felelssgket. A trvnyek hatlybalpsnek pillanattl gy elvileg Magyarorszgon is uralkodv, meghatrozv vlt az egsz tks vilgon (msfl-kt vszzada, szerves fejlds tjn kialakult) azonos alapelvek szerint alkalmazott s mkdtetett egyetemes rszvnytulajdon jogintzmnye, annak szemlytelensgvel egytt. Hangslyozom, hogy ezeknek a trvnyeknek a szakszer kidolgozsa s  joghatlyos bevezetse mg a ltez szocializmus, a reform-kommunizmus utols veiben trtnt; akkor, amikor mg a vals cljukrl csak tallgatni lehetett, - tekintve, hogy a „kzelg rendszervlts” konkrt mibenltrl az tlagembereknek a leghalvnyabb fogalmuk sem volt. A trvnyek legalbb is a kvetkez clokat szolgltk, illetve valstottk meg:
 Elksztettk a trsadalmi tulajdon talaktst els lpsben az llam, mint „egyszemlyes tulajdonos” rszvnytulajdonv, ami ksbb minden privatizcis tranzakci elsdleges alapfelttelnek bizonyult. E lpssel tulajdonkppen a szocialista prtllam - mg jval az talakuls(a) eltt - kisemmizte a magyar trsadalom minden egyes tagjt, a npi tulajdon „ssztrsadalmi” tulajdonosait; mert egy jogszablyi trkkel, tjkoztats nlkl elvette tlnk a mkd tkt, melyrt „kzmegegyezses alapon” vtizedeken t dolgoztunk alacsony brrt, hogy utolrjk a kapitalizmust.
 Innentl kezdve a rendszervlt llam (amely minden tekintetben az elz llam „jogfolytonos jogutdjnak” bizonyult) akkor, gy, s annak adta el, illetve „privatizlta” a korbbi trsadalmi tulajdonunk brmelyik darabjt, - amikor, ahogyan, s akinek csak akarta, a megkrdezsnk nlkl. Ami utbb, 6-8 ven keresztl a valsgban pontosan gy is trtnt meg.
 m nem csupn arrl volt sz, hogy a szocialista llam „elvette tlnk” a trsadalmi tulajdonunk tulajdonjogt, de arrl is, hogy az „ebl szerzett” tulajdonjogrl sajt maga is kszsgesen, elre lemondott, hiszen az llami vllalatok ktelez trsasgg alaktsa csak egyetlen „rtelmes” clt szolglhatott: a majdani (a szinte azonnali), teljes kr privatizcit. Tekintve, hogy - a kapitalizmusban klnsen! - annak van, s akkora „hatalma”, aki, s amekkora vagyon felett rendelkezik; megllapthatjuk, hogy a szocialista llam vagyoni vonatkozsban is jelre s nkntesen lemondott a hatalomrl a rendszervlt llam javra. ppgy, amint sajt vagyonrl - privatizci rvn -, a majdani klfldi befektetk javra...
 Mindazonltal a legfontosabb mozzanatnak mgis azt a jogharmonizcit kell tekintennk, amely - hasonlan az j adtrvnyek ltal megteremtett euro-kompatibilitshoz - Magyarorszgot potencilisan bekapcsolta az egyetemes rszvnytulajdon tks vilgrendszerbe, hogy aztn a jogi kereteket, formkat valsgos tartalommal is megtltve, annak a szerves rszv integrlja nemzetgazdasgunkat. Az talakulsi s a trsasgi trvny bevezetse tulajdonkppen maga volt a rendszervlts, a tbbi mr csak szksgszer kvetkezmny.  
Nyilvnval, hogy a rendszervlts, mint politikai metamorfzis; elssorban gazdasgi hatalmi clokat szolglt: fel kellett trni a szocialista trsadalmi tulajdon, mint „jogi kemny di” csonthjas burkt. A politika - mint tudjuk - a srtett gazdasg. A jogi s a gazdasgi hatalomvltst kvette a politikai...

3.6.  Spontn nmenklatrs privatizci 1988-tl 

A politikai rendszervltst - ma gy mondannk: rendszervltoztatst - teht megelzte annak cltudatos, tervszer s megfontolt jogi s kzgazdasgi elksztse; ami persze felttelezi, hogy a hatalomvlts jval korbban mr eldnttt tny lehetett. Akik az j adrendszer, illetve az talakulsi s a trsasgi trvnyek bevezetst 1986. tjn elhatroztk, csak biztosra mehettek, hiszen ilyen horderej vltoztatsokat kizrlag a folytats, a kvetkezmnyek tkletes ismeretben hajthattak vgre, - teht pontosan tudtk, mi kvetkezik majd 1990-ben, illetve kzvetlenl a rendszervlts utn. A jvkp teht mr a 80-as vek kzeptl nagyjbl ismert lehetett, de csak szk, exkluzv (reform-kommunista) krben. Ez a kr cltudatosan kszlt a rendszervltsra; arra, hogy a maga javra fordtsa az elnyket, de legalbbis az informci, a tuds monopliumt...
Emlkezznk csak vissza! Amikor 1988-ban az llam bevezette a szemlyi jvedelemadt (az SZJA-t), akkor ez els krben a munkabrek s egyb kereseti elemek (pl. prmium) n. „bruttstst” involvlta, illetve tette szksgess. Akik kzel lltak a tzhz, azoknak (mint minden szentnek) maguk fel hajolhatott a kezk; tbbet bruttsthattak maguknak, gy sokkal jobban jrtak, mint azok, akik nem voltak a rendszer kitntetettjei. Valahogy gy volt ez az „llami” vagyon privatizcijval is... Ha kicsit belegondolunk a kvetkez „jogi” idrendbe, - mindjrt ltjuk: valami nincsen rendjn! 
 1988.: az j adtrvnyek bevezetse
 1988.: a spontn nmenklatrs privatizci „megkezddse”
 1989.: az talakulsi s a trsasgi trvnyek bevezetse
 1990.: hivatalos gazdasgi s politikai rendszervlts, j kormny
 1990.: a szovjet megszll csapatok vgleges kivonulsa
 1990.: az llami Vagyongynksg fellltsa
 1990.: az llami vagyon llami privatizcijnak megkezdse
 1992.: a privatizcis trvny hatlyba lpse 
A kvetkez konzekvencikat vonhatjuk le:
Az j adtrvnyek bevezetse utn a prt s llami irnyts bennfentesei mr pontosan tudtk, hogy a reform-kommunizmus utols ksrletei is megbuktak, kudarccal vgzdtek. Azt is tudtk: hamarosan jn a kapitalizmus... Ami a legszembetnbb az idsorbl, az az, hogy a spontn privatizci mr megkezddtt a reform-kommunizmus utols kt vben, akkor, amikor mg a rendszervlts nem trtnt meg, s nem llhattak mg fel a hivatalos „llami privatizci” szervezeti s jogszablyi keretei sem. Kln rdekessg, hogy „a spontn vagyonszerzs folyamatnak mr megindult sodra”, a jogi szablyozs nlkli privatizcis gyakorlat hevlete eleinte magval ragadta az alig megalakult llami Vagyongynksget is, hiszen mr kt ve hivatalosan folyt az llami vagyon kampnyszer llami privatizcija is, mire megszletett a tevkenysget szablyoz trvny!
A spontn privatizci lnyegt abban foglalhatjuk ssze, hogy „az llami  tz kzelben munklkod” bennfentesek, a nmenklatra tagjai elre kivlasztottk, kivlaszthattk maguknak azokat a vagyonrszeket, amelyeket mint kommunistkbl lett tksek „a privatizci sorn” sajt maguknak, a sajt tulajdonuknak kvntak megszerezni. Nyilvn-val, hogy ez a ktszeresen is illegitim reform-kommunista „elvsrlsi jog” mindenekeltt azokat a szemlyeket „illette meg”, akik, mint a letnben lv rendszer odaad hvei, jelents szolglatokkal vvhattak ki politikai el-ismerst, s ezltal vltak bennfentess az llami vagyon nprivatizcijra irnyul trkkk menedzselsben is. Volt, akinek kft.-t alaptott az Ifjsgi Lapkiad Vllalat (pl. tlet Kft.), - volt, akinek llami rszvnytrsasgot a Pnzgyminisztrium (Co-Nexus Rt.). Volt, aki nagy rtk ingatlant, iroda-hzat, palott szerzett magnak; volt, aki komplett vllalatot, olyan bankhitel ignybevtelvel, amivel soha egyetlen sajt forintjt sem kockztatta...  
 4. sszefoglals: a rendszervlts kvetkezmnyei 

4.1.  Az adssgszolglat jogfolytonos tvllalsa 

A kelet-eurpai volt szocialista orszgok llamainak mindegyike ms s ms pnzgyi helyzetben lte meg a rendszervlts pillanatt. A lengyelek pldul mr az 1970-es s 1980-as vekben vgigltk „az llamcsdt”, s igaz, hogy rettenetes ldozatok (szinte „hbors” mrtk inflci, msfl vtizednyi szegnysg, zuhan letsznvonal s nlklzs, stb.) rn, de ttemeztettk a hatalmasra duzzadt llamadssgot, st, a hitelezik nagy rszt el is engedtk. A kettvl Csehszlovkinak szintn sikerlt elrnie az llamadssg egy rsznek trlst. Romninak, amikor a Ceausescu rendszert 1989-ben elfjta a forradalom, - nem volt dollr-llamadssga: igaz, hogy mg Magyarorszghoz kpest is elkpeszt szegnysgben lt (s l mg ma is) a np, de a romn llam nem vett fel hiteleket, gy nem is adsodott el. A szintn sztesett Szovjetnibl kivlt Oroszorszg sok-tz-millird dollrnyi llamadssgot rklt a bukott kommunista rendszertl, - m ennek a nagy rszt (Jelcin bbkormny-demokrcijnak tmogatsa igen sokat rt, s sokba is kerlt a Nyugatnak!) soha nem fizette vissza, de amit trlesztett, azt sem ruval, vagy kszpnzben - hanem arannyal... Az orosz llam sokszz-milli dollrral tartozott - noch dazu - Magyarorszgnak is, amelynek a nagy rszt barter-gyletek keretben (elssorban tengizi fldgzzal) trlesztette, hossz veken t, az 1990-es vekben. Ezekbl az gyletekbl szintn a szocialista nmenklatra tagjai, mint jdonslt tks vllalkozk gazdagodtak meg...
Magyarorszg - amelynek egy fre jut brutt llamadssga a vilgrekord szintjhez, vagyis Mexikhoz kzeltett - „eminens tanulknt” nem krt ttemezst. Az els szabad vlasztsok rvn 1990-ben hatalomra kerlt Antall-kormny felvllalta a brutt 20,5 millird USA-dollr sszeg adssg „jogfolytonos szolglatt”, - csak hogy biztostsa az orszg hitelkpessgt. Tulajdonkppen ez sorsdnt dnts volt, a vgelthatatlan adssgspirl „kezd lkse”, els pillanata. Magyarorszg - amelynek akkoriban szinte nem volt valuta-tartalka! - soha vissza nem tr eslyt szalasztott el, hogy kiszabaduljon a kommunista vezets ltal fellltott adssg-csapdbl. Az eslyek azta - elszlltak. Hiba sikerlt az 1990-es vekben a kedveztlen struktrj adssg-llomnyt (az „rklt” hitelek dnt hnyadt magas kamattal terhelt, rvidlejrat llamklcsnk tettk ki) jval „elnysebb” szerkezetre (hosszabb lejrat, alacsonyabb kamatszint „lakossgi” s kishitelezi bankklcsnkre) kicserlni, konvertlni, - utolrni mr sosem fogjuk magunkat. Csak az arnyok rzkeltetse vgett, emlkezznk: az 1990. vi llamadssg egy lakosra jut sszege cca. 200 ezer forintot tett ki; a mai, 2002. vi (bels + kls) llamadssg = 57,4 USA-dollr x 277 forint : 10 milli lakos = cca. 1.600 ezer forint, - vagyis a 8-szorosra ntt! Amennyiben 1990-ben - az egybknt is sszeoml posztszocialista - gazdasgot nem terheli, mr indulskor a folytatlagos adssgszolglat fojtogat „plusz terhe”; akkor taln bebizonythattuk volna, hogy a magyar nemzetgazdasg kpes nllan megllni a sajt lbn, s akr mg roml cserearnyok ellenre is kpes nerbl visszakapaszkodni a GDP 1989-es szintjre, - tarts fizetsimrleg-hiny s jelents eladsods nlkl...
Ehelyett maradt a titkoldzs, a nemzetgazdasg sszkpnek rzsasznre festse, a nvekv kamat s adterhek egyre kptelenebb, remnytelenebb felvllalsa, „kitermelse” s kifizetse, - a vgtelen adssg-spirl.

4.2.  A kelet-eurpai piacok elvesztse  

Magyarorszg nemzetkzi klkereskedelmi kapcsolatait 1990. eltt dnt mrtkben a KGST (Klcsns Gazdasgi Segtsg Tancsa) rtkestsi relcik hatroztk meg, amelynek keretben a kelet-eurpai szocialista  tagorszgok kztt klcsns tervben rgztett kontingensek alapjn folyt az rucsere, bilaterlis elszmolssal. Mind a magyar preczis ipar, mind a mezgazdasg csak kisebb arnyban rendelkezett olyan dollr-viszonylat rtkestsi lehetsgekkel, piacokkal (Nyugat-Eurpa, Kzel-Kelet, stb.), amelyeken a magyar ruk minsge megfelel rfekvst volt kpes kivvni. A rendszervlts idpontjban a magyar gazdasg szerkezetvltsa mg ppen hogy csak elkezddtt; igazbl mg 4-6 vig szksge lett volna a technolgiai felzrkzshoz a biztos piacra (vdburra), amit a KGST - egybknt minden negatvuma ellenre - nyjtani tudott...
A KGST-tagorszgok „kzs piaca” azonban a rendszervltssal - a varsi szerzds, a Szovjetni s/teht a kommunizmus teljes kr eszmei s gyakorlati sszeomlsval - egyidejleg megsznt mkdni. A tagorszgok egyike sem tudta, s egyike sem akarta mr tovbb fenntartani a knyszer egyttmkdst, munkamegosztst. Ami kapcsolat, szerzds mg fennmaradhatott; azt egyoldalan felmondta az Antall-kormny. Mindez rendkvl slyosan rintette a magyar nemzetgazdasg egszt; mindenekeltt a gpi nagyipart, a gpipart. Totlis „mlyrepls”, ltalnos dekonjunktra kezddtt, amely eltartott nagyjban-egszben 1993-1994-ig. A magyar nagyipar kapacitsai dnt tbbsgkben megrendelsek, s gy munka s rbevtel nlkl maradtak. A korbban nemzetkzi rtelemben is sikeres nagyvllalatok - mint pldul az IKARUS, vagy a VIDEOTON - adssgot adssgra halmoztak, a minimumra korltoztk a termelsket, s alapvet reorganizcira szorultak. Ktsgtelen tny, hogy az elkerlhetetlen pnz-gyi csd szln tntorg, s megfelel rtkestsi piacok hinyban a biztos tnkremens eltt ll llami nagyvllalatok egyetlen remnye csak a mielbbi privatizci lehetett; ami aztn minden esetben menetrend szerint be is kvetkezett, amikor mr a cg zletrtke elrte a minimumot. Potom, legtbbszr 20-30 %-os ron jutott a klfldi befektetk tulajdonba az ipar legrtkesebb nagyvllalatainak a dnt tbbsge, s velk egytt az egsz belfldi piac...
A kelet-eurpai piac sszeomlsa, a piacok szinte azonnali s teljes kr elvesztse meghatroz rszben jrult hozz ahhoz a katasztrfhoz, amit a magyar gazdasg a rendszervlts utni els vekben tlt. A gpipar s az ptipar lnyegben padlra kerlt; szinte a teljes kapacits parlagon hevert, a sikeres vllalatok szzai vesztettk el zleti rtkket, piacaikat s teljes kapcsolatrendszerket. Egy-kt v alatt megsznt kzel msfl milli munkahely, a GDP az 1989-es szint 60 %-ra zuhant vissza. Az let-sznvonal a nvekv munkanlklisg s a 30 % fl felszk ves inflci kvetkeztben nhny v alatt kt vtizednyi htrnyba kerlt...

4.3.  A trsadalmi tulajdon elprivatizlsa  

Az „elprivatizls” msz persze nem felttlenl tartozik a legszebb nyelvi kifejezseink kz; m elgg meghonosodott, „tment” a kztudatba, s gy megfelelen kifejezi, amit kzlni kvnunk ltala. A sz valamilyen vagyon-trgy elbirtoklst, jogtalan eltulajdontst jelenti, - de hogy mgsem lehet a lops szinonimjaknt hasznlni, annak az az oka, hogy a lopst a trvny bnteti, az elprivatizlst azonban nem. Az llam - amikor rjtt, hogy nem a legjobb tulajdonos - eldnttte, hogy a nemzeti mkd tkt mindenestl, nhny ritka kivtellel magnkzbe adja, s ezt radsul „kampnyszeren” csinlta, ami risi mrtkben megnvelte a bennfentes plyzatok, vagyis az llami korrupci, esetenknt a gondatlan vagy szndkos „tvedsek”, hibk veszlyt, - ami szintn a kzs tulajdon elprivatizlshoz vezetett. Szigoran elmletben persze ltezik, ltezhet „pozitv indttats”, sikeres magnosts is; m a magyar nemzeti mkd tke hirtelen, kampnyszer „vgkirustsa” - nhny elszigetelt esettl eltekintve - ltalban nem ilyen volt. Mint tudjuk; valamely vllalkozs vals rtkt egyltaln nem a mrleg aktvi, a tulajdonban lv eszkzk knyvi rtke, vagy n. jraellltsi rtke hatrozza meg, - hanem az zleti rtk (ma: rszvny-rfolyam), ami a hosszabb idszak alatt kialakult, kiptett kapcsolat-rendszer, a sikeres zletvitel (goodwill), a piaci rszeseds s az elismertsg fggvnye. A kampnyszer llami privatizci olyan idpillanatban rte a magyar llami vllalatokat, mikor zleti rtkk nemhogy a lehet legkisebb, de mr szinte „negatv”, vagyis rtelmezhetetlen volt. A kelet-eurpai piac sszeomlsa miatt a magyar iparvllalatok tlnyom tbbsge elvesztette minden goodwill-jt, zleti rtkt, emellett remnytelenl eladsodott. Az llami meghirdetsre rkez, jelentkez klfldi befektetk, plyzk ilyen krlmnyek kztt tlagosan a knyvi eszkzrtk 20 %-t fizettk meg vtelrknt, - mely rrt nemcsak a vllalat vagyona, de teljes belfldi piaca is a tulajdonukba ment t. Az „elprivatizls” sz ilyen rtelemben elrontott privatizlst jelent; hiszen az rtelmes ember, ha tl akar adni portfolijn,  ezt a legkevsb akkor teszi, amikor a „rszvnyeinek rfolyama” nulla fel kzelt! Arrl mr nem is szlva; - mirt volt szksg a rubel-elszmols piacok felmondsra kzvetlenl a vllalatok privatizcijt megelzen?! Hiszen a KGST-piacaik birtokban mg komoly zleti rtkkel rendelkeztek.

De menjnk mg vissza az „elprivatizls” sznak az elbirtoklssal rokon-rtelm jelentshez! Mint ismeretes, - bizonyos vagyontrgyak esetben rtelmezhet jogilag „az elbirtokls” fogalma, ami azt jelenti, hogyha valaki „jhiszemen” bizonyos idn keresztl gyakorolja „a tulajdonosi jogkrt”, s az igazi tulajdonos ez ellen valamilyen okbl nem protestl: megszerezheti a tulajdonjogot adsvteli szerzds nlkl, teht vtelr kifizetse nlkl is... Az elprivatizls, az elbirtokls „minstett alapesetei” az albbiak voltak:
 Spontn nmenklatrs privatizci (prtllami-prtvezeti eljogok, mint „kvzi elvsrlsi jog” rvnyestse; mg jval a trvnyi szablyozs megjelense eltt, annak teljes mellzsvel, vagy annak ellenre).
 Valamilyen bevlt, standard trkk (korrupcis bankhitel, „vagyonkezelsi szerzds”, privatizcis lzing, menedzsment-szolgltats, exkluzv hitel a privatizland portfoli fedezetre, a trsasgi trvny kijtszsa, stb.) alkalmazsa, kivtelezett belfldi plyz vagyonszerzse cljbl.
 A piacait, goodwill-jt, sajt tkjt elvesztett magyar vllalat mltatlan lerazsa (rtktelennek nyilvntsa) a klfldi plyz rszrl, - amit „ms plyz nem lvn” az llami Vagyongynksg vgl is elfogadott, gy a befektet „ron alul” szerezte meg a vllalat s piacai tulajdonjogt.
Mindezek az esetek nagymrtkben hasonlatosak az „elbirtokls” jogi tny-llshoz, - hiszen a plyzk jhiszemsgt senki nem vitatta, s a vals tulajdonos sem tiltakozott a privatizcis tranzakcik ellen. Rendkvl kevs gylet kerlt brsg el, s mg kevesebb elmarasztal tlet szletett. Az esetleges korrupci, vagy ms bnesetek megtrtntt visszamenleg mr szinte lehetetlen feltrni s/vagy bebizonytani, - annl is kevsb, hiszen a bizonyt erej dokumentumokat vagy „rkre” titkostottk, vagy el sem kerltek (vagy eredetileg nem is kszltek ilyenek!), de a legtbb esetben egyszeren eltntek. Az utkorra nem maradt ms, csak a ktsgbeejten csekly sszeg privatizcis rbevtel, - mrmint a vagyon eredeti zleti vagy bekerlsi rtkhez viszonytva. (A krdskr bvebb elemzst a mr emltett msodik tanulmnyom tartalmazza majd.) Nem csoda, ha az eredeti tulajdonos nem tiltakozott a htlen kezels bntetjogi tnyllst megvalst privatizcis gyletek ellen sem, - hiszen meg sem krdeztk! Az eredeti tulajdonos ugyanis a np, az egsz magyar trsadalom volt, akit meg sem krdeztek arrl, hogy akar-e rendszervltst vagy privatizcit, - csak egyszeren ksz helyzet el lltottk. De a rendszervlt, privatizl kormny „ksz helyzet el” lltotta a parlamentet is, hiszen a privatizci mr vek ta folyt, amikor jogi legitimcit kapott a Privatizcis Trvny (1992.) formjban. Mint emlkezetes, - a privatizcit jogi rtelemben el-kszt, megalapoz s elindt talakulsi s Trsasgi trvnyeket mg a Nmeth-kormny szavaztatta meg jval a rendszervlts eltt (1988.), a nem legitim orszggylssel, hogy megindulhasson a spontn nmenklatrs privatizci... Tulajdonkppen pont ezeken a furcsa jogtechnikai aktusokon mlt, hogy az eredetileg vtizedeken t trsadalmi, ssznpi tulajdonknt deklarlt nemzeti mkd tke „egyszer csak” llami tulajdonn vlt, amit a rendszervlt kormny azonnal privatizlni kezdett ssznpi beleegyezs, illetve parlamenti jvhagys nlkl. A np akaratt ezekben a „fllegitim” mozzanatokban tetten rheten nem kpviselte senki. Nem volt frum, ahol a np a tulajdonjogt rvnyesthette volna. Utlag pedig mindenki bottal thette a trsadalmi tulajdona nyomt...
A trsasgi trvny ismeretben nmi analgit vonhatunk: az gyvezet igazgat sajt hatskrben rtkestette a trsasg vagyont; anlkl, hogy a tulajdonosok vlemnyt megkrdezte volna a tervezett gyletrl.
Ami ugyebr jogi nonszensz!
A kormny ugyanis csak a kltsgvets (a bdzs) bevtelei s kiadsai felett rendelkezhet; a nemzeti vagyon privatizcija minimum orszggylsi hatskr. Klnskpp, ha a trsadalmi tulajdon sorsa a tt.

 

4.4.  A nemzeti ipar s kereskedelem elvesztse

Napjainkban (2002. mjus elejn) a legfontosabb politikai aktualits, hogy a tvoz, lekszn Orbn-kormny tadja helyt a Medgyessy-kormnynak;  az eddigi legnagyobb kormnyprt s a legnagyobb ellenzki prt szerepet cserlnek. mde az orszg helyzetnek tfog rtkelsekor egyetrtenek abban, hogy a nemzetgazdasg kivlan teljest; nincs ok aggodalomra...
Az rm „indokolt”, azzal a szpsghibval, hogy a brutt hazai ssztermk 80 %-t multinacionlis cgek adjk, amelyek tbbsge teljes egszben klfldi tulajdonban van; vagyis a portfoli, a tevkenysg, az alkalmazottak, az rbevtel s a kltsgek, a fejleszts, az rkpzs, a piaci kapcsolatok, a piac s a profit, a vagyon, valamint a menedzsment feletti rendelkezs teljes joga az vk, - Magyarorszgnak mindebbe mg csak beleszlsa sincsen. A termels s az rtkests, a mkds minden sikere a multik. Vajmi csekly rszesedst jelent a sikerbl, hogy ezek az risvllalatok magyar fldn, magyar dolgozkkal, magyar elszmolsi s adzsi rend szerint, rszben magyar eszkzkkel s anyagokkal (energival), magyar forinttal fizetve mkdnek, s magyar kis-s kzpvllalkozk vgeznek brmunka-beszlltst a rszkre. A lnyeges krdsekben k dntenek!
A magyar nemzetgazdasg GDP-je teht „klfldi irnytssal” termeldik; ebben a mindenkori magyar llamnak, kormnynak csak csekly rsze van.
Ha a multik termel(tet)nek - „nveksznk”; ha nem - nem... Ki is nvekszik?!
A multik nvekszenek - a GDP-nk csak egy szm! -; mi pedig dolgozunk...
Ktsgtelen tny, hogy a mai globalizld vilgban igazbl mr nem sok rtelme van egykor volt (taln igaz sem volt!) szp magyar kzgazdasgi sikerekrl nosztalgizni. Magyarorszg 2 v mlva taln mr az Eurpai ni egyik j tagja lesz; megsznik a hagyomnyos megyerendszer, mint az orszg megszokott kzigazgatsi struktrja, - s tadja a helyt az ni regionlis szerkezeti rendjnek. Mg nhny v - ezen trtnelmi tvlatban nem sokat vltoztat a nemrg kapott pr ves haladk - s a termfldnk is multinacionlis tulajdonba kerl; tekintve, hogy tkeer, illetve tks vsrler dolgban a magyar gazda nincs versenyhelyzetben velk. Ami gazdasgi termszet, jelentsg gy; az lassan kicsszik a keznkbl... A nemzeti bszkesg s az ntudat, a nemzeti teljestmny „visszaszorul” a kultra szkebb terletre; a nemzeti nrendelkezs a rgik szervezsre s tevkenysgk koordinlsra, a civil let kiteljestsre, a kultrlis hagyomnyok megrzsre s tovbbfejlesztsre korltozdik majd.
A nemzeti nagyipar s a nemzeti kereskedelem - mind a tulajdonjogt, mind a nemzeti sajtossgait, azonossgt tekintve - rkre elveszett...

4.5.  A multinacionlis trsasgok monopolhelyzete 

Nem egyszeren csak arrl van sz, hogy a nemzeti mkd tknk 1990-es vekbeli erltetett tem magnostsa sorn „odaveszett” a szocialista krlmnyek kztt felptett s felhalmozott nemzeti ipar s kereskedelem; hiszen egy tnylegesen szabad s fggetlen belfldi piac megteremtsvel csupn id krdse lenne, mikorra pl fel jra - immr az igazi! - nemzeti ipar s kereskedelem. Valjban a megjuls eslye is elveszett, mert:
 A belfldi piacunk nem szabad s nem fggetlen; hanem egy, a multi-nacionlis risvllalatok ltal integrlt s uralt globlis vilgpiac rsze.
 A magyar belfldi piacon mkd magyar nemzeti vllalkozsok tkeer tekintetben nem vehetik fel a versenyt a multinacionlis trsasgokkal; az rtkestsi rakat gy az utbbiak hatrozzk meg.
 A piacunkon nincs eslyegyenlsg; a magyar llam a legklnflbb preferencikkal (direkt juttatsok, adkedvezmnyek, vmszabad-terlet, stb.) tmogatja a multikat, amelyeket a hazai vllalkozsok nem lveznek.
Ilyenformn a nemzeti vllalkozsok mg a belfldi piacunkon sem kpesek versenyezni a multinacionlis cgekkel, lemaradnak a versenyben, mind htrnyosabb helyzetbe kerlnek, s vgl tnkremennek. Ez a kifejezetten nylt llami kontraszelekci eleve lehetetlenn teszi a nemzeti ipar s a kis-kereskedelmi zlethlzat brmikori regenerldst, rekonstrulst. Mint tudjuk, - az llam „a tarts fizetsimrleg-hinyra van belltva”, amit csak gy tarthat folyamatosan kezelhet szinten, ha az vek tlagban legalbb annyi klfldi befektets (kszpnztke) ramlik be az orszgba, amennyi a halmozd mrleghiny finanszrozshoz (kompenzlshoz) szksges. Az llamadssg gy persze folyamatosan n, m mgis „megfelelhetnk” a Nemzetkzi Valutaalap s a Vilgbank hitelezi kvetelmnyeinek, amelyek az adssg nagysgt arnyban, a GDP-hez viszonytva rgztik. Ha a brutt nemzeti ssztermk minden vben megfelel mrtkben n, ez mr nmagban megteremti a folyamatos eladsods „tovbbi lehetsgt”, hiszen az adssg nvekedse ellenre, - a GDP-hez viszonytott arny vltozatlan maradhat... Az llam emiatt ktszeresen is fgg a multiktl:
 A multik tkeereje s befektet kedve biztostja a kszpnz folyamatos beramlst, ami a fizetsimrleg-hiny kiegyenltshez szksges.
 A multik (tkeerejnek, piaci rszesedsnek, profitjnak, termelsnek s rtkestsnek) nvekedse biztostja a magyar GDP kvnatos tem nvekedst - a „magyar gazdasg” nvekedst -, ami lehetv teszi a nvekv sszeg, de szinttart arny kls adssg kezelst.
Nem lehet csodlkozni azon, ha a magyar llam a multikat preferlja a hazai vllalkozsok tmogatsval szemben, hiszen a magyar llam stabilitsa - legalbbis pnzgyi rtelemben - a multinacionlis cgek jindulattl fgg.

A multik monopolhelyzete Magyarorszgon ma mr a gazdasgi let, a piac minden szegmensre kiterjed, meghatroz priorits, - ez all bizonyos rtelemben mg kivtel a mezgazdasg, illetve a termfld tulajdona.
Az ipar s kereskedelem terletn az egyeduralom abszolt s kizrlagos.

4.6.  Nvekeds helyett stagflcis visszakapaszkods

A „stagflci” kzgazdasgi msz, ami a stagnls s az inflci szavak sajtos sszevonsbl szrmazik. Ezzel a mszval szoktk jellni azokat a viszonylag hosszabb (5-10 ves) „nvekedsi” peridusokat, amelyekre a tarts dekonjunktra s az inflcis lz (az eredmnytelen tlftttsg) egyarnt jellemz. A rendszervlts utni 12 vnk - ppen ilyen szakasz... A tzist az albbi megfontolsokkal igyekszem bizonytani:
 A GDP 1990. krnykn az 1989-es szint 60 %-ra zuhant vissza.
 A GDP 1989-es szintjt csak 2001. krnykn rtk el jra.
 A magyar GDP-nek ma mr a 80 %-t a multik teljestmnye adja.
 A magyar GDP nvekedse teljes egszben a multik teljestmnybl ered, hiszen a gazdasg tovbbi szereplinek a hozzjrulsa cskken.
 Ebbl kvetkezik, hogy a GDP profitjnak 80-100 %-a a multik zsebbe vndorol, mikzben „a magyar” teljestmny a legjobb esetben stagnl, - teht tlagban vagy „null-szalds”, vagy stabilan vesztesges.
 A rendszervlts utn az inflci „azonnal” vi 30 % fl szktt fel.
 Az 1990-1993. kztti szakaszt inflcis ltszat-fellendls jellemezte.
 Az 1993-1996. kztti szakaszban ers dekonjunktra jelentkezett.
 Az 1990-1996. kztti veket tlagosan 25-30 %-os inflci ksrte.
 Az 1996-1998. kztti veket stabilizci s konszolidci fmjelezte; - ennek eredmnyeknt az inflcit is sikerlt vi 20 % al leszortani.
 Az 1998-2002. kztti szakaszban szolid konjunktra jelentkezett - vi 3-4 %-os tlagos nvekedssel -, az inflci 10-12 %-os szintre cskkent, s az MNB megszntethette a forint cssz lertkelst is.
 A ciklus utols vben mr ismt negatv tendencik mutatkoztak: lassult a nvekeds, s megint felgyorsult az eladsods. Vagyis az eleinte mg gyors nvekeds „jbl megbosszulta magt”; a fizetsi mrleg pozcii ismt romlottak, cskkent a beraml klfldi tke sszege, - s lanyhult a beruhzsi s a befektetsi hajlam. Egyelre „tlftttsgi jelek” nlkl...
 Ami az inflcit illeti, - e tekintetben nem rt nmi „egszsges” ktely, illetve szkepticizmus. Tekintettel arra, hogy nem csupn az llamadssg GDP-hez mrt szzalkos arnya, hanem az inflci alacsony szintje is eurpai integrcis „belpsi kvetelmny”; rthet, hogy az inflci volt az Orbn-kormny „tmadsainak” egyik f clpontja. Ebbl kvetkezik, hogy az inflci vi 10 % al mrsklse nem elssorban „az egszsg” rvendetes jele, hanem sokkal inkbb olyan „erszakos intzkedsek”, amelyekkel tmenetileg sikerlt „a lassanknt magtl megszn inflci” ltszatt kelteni. A vals inflci ma is legalbb 10-15 %-os mrtk.
Stabil nvekedsi plya helyett teht a magyar nemzetgazdasg az elmlt 12 vben egy olyan „stagflcis plyra” llt r, amelynek ugyan lehetnek ltszlag „kedvezbb” szakaszai, de az eredenden is fennllt (a fizetsi mrleg tarts hinya, az llam kls s bels eladsodsa, a monetris restrikci s a fisklis gazdasg-lnkts ellentmondsa, a tlftttsg inflcit gerjeszt hatsa, vgletes fggs a klfldi hitelezktl s a multinacionlis cgek nvekedstl, stb.), alapvet problmkat nem sikerlt felszmolni. A nemzeti mkd tke viszont visszaszerezhetetlenl eltnt, elveszett, - akrcsak a rendszervlts keltette valamennyi illzink... 

 

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!