czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Magyar privatizci
Magyar privatizci : Magyarorszg privatizcija V.

Magyarorszg privatizcija V.

  2005.03.01. 17:34


 5.  sszefoglals: a megoldatlan problmk 

5.1.  Polgrosods helyett vagyoni polarizci 

Magyarorszg a II. vilghbort kzvetlenl megelzen kzepesen fejlett, erteljesen iparosod, polgrosod orszgnak volt tekinthet; a gazdasgi fejlds szlssges ellentmondsai, s nyilvnval negatvumai ellenre is. A II. vilghbor utn az orszg azonnal szovjet megszllsi vezett vlt, s gy a szovjet szuronyok vdelme alatt uralomra jutott kommunista diktatra felszmolta az sszes kvzi-polgri vvmnyt. „Osztlynlkli” trsadalmat akart ltrehozni; pontosabban a munksosztly (s a vele „szvetsges” parasztsg) hegemnijt, ami - tekintettel az alapvet termeleszkzk trsadalmi (!) tulajdonra - nem trte el a vagyonosod polgrsg, vagy a fldbirtokos nagygazdk („kulkok”) mkdst, jelenltt, st, a ltt sem...
A dolgoz np (munksok, parasztok, rtelmisgiek, stb.) tagjai tlnyom rszben llami alkalmazottakk vltak; a parasztok nagy rszt a fldjkkel egytt beknyszertettk a termelszvetkezetbe, a tbbieket az llami gazdasgokba tmrtettk. Nem voltak tbb kizskmnyol tksek, csak a szocialista llam s a dolgoz np, - a termel vagyon nlkli tmegek.
Megszntek a polgrok s a nagygazdk, - megsznt ht a polgrosods...

A rendszervlts gy 1990-ben egy olyan Magyarorszgon ksznttt be, mely kzel 50 ves htrnyba kerlt a globalizld vilg polgrosodsval szemben. Mrpedig a megbukott szocializmust csak gy vlthatta fel (jra) a kapitalizmus, ha az alapvet termeleszkzk (a nemzeti mkd tke) megint magnkzbe, praktikusan polgri kzbe kerlnek...
Polgrsg azonban nem volt!
pp ez az a sarkalatos pont, ami mutatja a magyarorszgi „rendszervlts” alapveten mvi, mestersges, nem szerves polgri fejldsen nyugv, - fellrl s kvlrl elhatrozott, meghatrozott s vezrelt voltt; hiszen a kapitalizmust a vilgtrtnelemben azeltt mindig a feltrekv, vagyonosod polgrsg hozta ltre, vvta ki, azrt, hogy a gazdasgi hatalma alapjn s mell megszerezze a vezet pozcikat, a politikai hatalmat is. Kzenfekv persze, hogy a rendszervltst azonnal, mintegy „gombnyomsra” kellett (?) megvalstani, - nem lehetett (?) megvrni, amg a nemzeti polgrsg majd nhny vtized alatt kifejldik a semmibl...! A polgrsg lnyege a vagyon, a sajt tulajdonban sajt profitot termel mkdtke. Nemzeti mkd tke volt ugyan - mintegy 8000-10000 millird forintnyi becslt sszrtkben -, de nem polgri magnkzben, hanem a rendszervlt llam „tulajdonban”. A rendszervlts „hirtelen felindulsbl elkvetettsgt” szintn jl mutatja  az a nagyfok elvi bizonytalansg, ami a vzolt problma - vagyon van, polgrsg nincs! - megoldsa krl a gyakorlatban kibontakozott. Legalbb hrom „szerves fejldsszer” megolds knlkozott (volna):
 Magyar nemzeti „polgrsgknt” elfogadni, s llami szinten hivatalosan is tmogatni, legitimlni a spontn privatizciba mr amgy is „bele-kezdett” nmenklatra-burzsozit. (Ez kisebb, 20 %-os rszben meg is valsult: bellk lett a csekly ltszm „kzpvllalkoz kzposztly”, - mikzben nhny szz „kitntetett” millirdos nagytkss avanzslt.)
 A trsadalmi tulajdont tzmilli egyenl rszben, kvzi npi rszvnyknt sztosztani (Csehorszgban rszlegesen trtnt is valami hasonl, - itt nlunk csak nhny „elvetlt ksrletet” tettek a Munkavllali Rszvny-vsrlsi Program - M.R.P. - amerikai mintj meghonostsra) a vals tulajdonosok (a np) kztt. Ki-ki vlaszthatott volna: portfoliknt meg-rzi a rszvnyeit, vagy rtkesti azokat a kzben megnylt tzsdn.
 Hivatalosan felrtkeltetni a nemzeti mkd tkt (annak minden egyes darabjt, elemt), dnteni az llami tulajdonban marad rszekrl, majd megalkotni s jvhagyatni az Orszggylssel a Privatizcis Trvnyt, vgl lassan s vatosan, fokozatosan, kizrlag szigoran a trvnyi keretek kztt tartva, - tervszeren megindtani a privatizcit, gy, hogy az llam ltal kirt nylt versenyplyzatokon minden magyar llampolgr eslyegyenlsget lvezzen a plyz klfldi befektetkkel. Ehhez meg kellett volna teremteni a szksges hitel-konstrukcikat is; a trvnyhez kapcsoldan. A folyamatot 8-10 vre elnyjtva kialakulhatott volna egy ers polgri kzposztly, amely gy taln soha tbb nem jn ltre.
A rendszervlt magyar llamvezets egyik fenti utat sem vlasztotta, csak „gzervel”, kell trvnyi szablyozs nlkl nekifogott a privatizcinak. 
Az egsz - politikai s gazdasgi - rendszervlts alapvet ellentmondsa, hogy ktsgtelenl felllt valamifle kapitalizmus, de ez (mivel nem szerves nfejlds eredmnye) minden nemzeti jelleget nlklz, de amennyiben „nemzetinek” tekinthet (rtsd: spontn nmenklatrs privatizci, 20 %), gy viszont nem polgri, hanem posztszocialista eredet s tartalm. m a legnagyobb problma a 80 %-os arnyt kpvisel mkdtke-hnyaddal kapcsolatos, ami kampnyszer, erltetett tem llami privatizci keretben, tlagosan a knyvi rtk 20 %-nak megfelel ron kerlt 1990-1996. kztt klfldi, multinacionlis tketulajdonosok kezbe, aminek kvetkeztben a mestersgesen ltrehozott magyar kapitalizmus nem szabadversenyes (a belfldi piacot is multinacionlis monopliumok uraljk), nem nemzeti (hanem nemzetkzi, globlis s multinacionlis), mert nlklzi legfontosabb szerepljt, a magyar polgrsgot, a nemzeti polgri kzposztlyt. Ennek hinyban a nemzetnek gazdasgi rtelemben sincs vezet ereje; a magyar trsadalom nem tksekre s munkavllalkra, csak szerencssekre s szerencstlenekre, - jgazdagokra s szegnyekre tagozdik. A trsadalmunk igazi tksei - a globlis klfldn lnek...
A posztszocialista jgazdag elit nem felel meg az igazi nemzeti polgrsg kritriumainak, mert egyfell a gazdlkodsi kondciit, a tkeerejt tekintve nem versenyezhet a multikkal, msfell a vllalkoz szellemt, menedzseri kpessgeit s mentalitst tekintve nem igazi kapitalista: a nmenklatrs nprivatizci portfolijt, vagy az llami kltsgvets klnbz tteleit lik fel lobby-kapcsolatok formjban, - vagyonkezel „rzkk” mit sem javult... A volt prtllami vezetk kapitalistaknt is ugyanolyan rossz tulajdonosok.

5.2. A hazai kisvllalkozsok ellehetetlenlse

Korbban emltettem, hogy a rendszervlts utn Magyarorszgon egy-kt v leforgsa alatt megsznt kzel msfl milli munkahely; a gazdasgi csd (az ltalnos tkehiny), a hagyomnyos kelet-eurpai piacok (a KGST) felszmolsa, az llami vagyon privatizcija, valamint az ltalnos pangs miatti tmeges elbocstsok, a ltszmcskkents kvetkeztben. A mai magyar statisztikk tlzottan „derlt”, flrevezet, teht lnyegben hamis kpet festenek a munkanlklisg mrtkrl, amikor a nyilvn-tartsok alapjn maximum 5-7 % krlire becslik azt. Alapos okkal, joggal felttelezhetjk, hogy a vals arny ennek krlbell a ktszerese.
Kzismert, hogy a multinacionlis cgek (amelyek ma mr orszgosan az alkalmazotti ltszm legalbb 70-80 %-t foglalkoztatjk) alapveten ms alkalmazsi feltteleket vezettek be a magyarorszgi vllalkozsaik, gyr-egysgeik, stb. munkahelyein, mint amilyeneket a korbbi vtizedekben, a ltez szocializmusban megszokhattunk. Ezek a vltozsok alapveten felforgattk a megmaradt, vagy az jonnan ltestett munkahelyek kpestsi elrsait, - az „egybknt szksgesnl is” nagyobb munkanlklisget okozva. Sok tzezer ember „vlt alkalmatlann” olyan munkakr elltsra, amelyet korbban gond nlkl betlttt. Az okok nagyjbl a kvetkezk:
 A multik „a legszvesebben” 25 v krli diploms frfiakat alkalmaznak.
 Szlkpes, vagy kisgyermekes fiatalasszonyokat nem foglalkoztatnak.
 Aki valamilyen krnikus betegsgben szenved, nem alkalmazzk.
 Aki elmlt 45-50 ves, - mr nem tall j munkahelyet.
 Magasabb beosztsokban ktelez elrs az angol nyelvtuds.
 Szellemi munkt csak szmtgp-hasznlattal lehet vgezni.
 Mind gyakoribb „alkalmazsi felttel” a vllalkozi igazolvny.
Azok a kzp-s felsfok vgzettsg kzpkorak, akik az 1990-es vek elejn valamilyen okbl elvesztettk a korbban stabil munkahelyket, mr tbbsgben nem voltak kpesek „vltani”, hogy megfeleljenek az jonnan tmasztott alkalmazsi kvetelmnyeknek; gy munkavgz kpessgk ellenre az utcra kerltek, s tbb mr nem tudtak elhelyezkedni. Kzlk igen sokan nem vllaltk fel „a tarts munkanlkli sorsot”, ezrt be sem jelentkeztek, hanem vllalkozi igazolvnyt vltottak ki, vagyis mindenfajta munkanlkli ellts s nyilvntarts szmra rkre eltntek szem ell...
Azokat a munkavllalkat, akik a munkanlklisg (segly) helyett az nll vllalkozst vlasztottk, vagyis hogy nmaguk alkalmazi, munkltati s munkavllali lesznek egyszerre, - knyszer-vllalkozknak nevezzk.
Jelenleg Magyarorszgon egymilli-, egymilli-ktszzezer kisvllalkozst regisztrlnak, amelyek mintegy 80 %-ban csak nhny (1-10) f dolgozik. Ezek olyan mikro-vllalkozsok, amelyek zme a fent emltett knyszer-vllalkozi kategriba sorolhat. A mintegy 300-400 ezer fnyi knyszer-vllalkozi rteg legfontosabb kzs jellegzetessgei a kvetkezk:
 Jelents mkd tkvel sem eszkzk, sem kszpnz formjban nem rendelkeznek, gy banki viszonylatban ltalban nem is hitelkpesek.
 A vllalkozi letmdot, zletvitelt nem jszntukbl, nknt vlasztottk, csak knytelensgbl; gy vllalkozi kpessgeik s eslyeik cseklyek.
 Folyamatos munkaelltottsggal nem rendelkeznek, csak alkalmanknti megbzsokkal; vagyis hol van munkjuk, - hol „valban” munkanlkliek.
 Tarts munkaviszonyban, tovbbi alkalmazottak foglalkoztatsra nem kpesek, ezrt a knyszervllalkoz nmaga fnke s beosztottja.
 A legjobb esetben a minimlbrt kpesek biztostani, vagy csak alkalmi megbzsi djakat. Sokan tnkrementek a minimlbr felemelse miatt.
 A legtbbjk feje felett lland „Damoklsz kardjaknt” lg a felszmols veszlye; mert a minimlbr utn akkor is kell havi trsadalombiztostst fizetni, ha nincs munka, s gy nincs rbevtel sem.
 Kszpnztke, bankhitel-lehetsg, folyamatos, stabil munkaelltottsg hinyban a knyszervllalkozsok vegetlnak; naprl-napra mkdnek. Komoly fejlesztsi, beruhzsi, zleti felfutsi lehetsgk nincsen.

A rendszervlts, a rendszervlt kormnyok tevkenysgnek taln az egyik legnagyobb hinyossga, tvedse, hogy a magyar vllalkozsok, a magyar kisvllalkozsok tmogatsa, „helyzetbe hozsa” helyett kezdettl, 1990-tl fogva a multinacionlis cgek minl gyorsabb s zkkenmentesebb trhdtst, egyeduralkodv vlst helyezte eltrbe. St, egyedl az Orbn-kormnynak „jutott eszbe” 2000. krl, hogy tmogatni kellene a belfldi piacon a magyar vllalkozsokat, azrt, hogy ne szenvedjenek minden tekintetben htrnyt a multikkal szemben, a sajt hazjukban. De mg ezek az jszer elkpzelsek is elferdltek, mert a tmogat trvny „kis-s kzpvllalkozsokra” vonatkozik, sszemossa a mikro-vllalkozsokat (amelyek jelents hnyada knyszer-vllalkozs!) a 100-nl is tbb ft foglalkoztat, tbbszz-milli forintnyi sajt tkvel is rendelkez, hitel-s fejldkpes vllalkozsokkal, - msrszt pldul a „Szchenyi-terv” keretben kiutalt (egybknt az llami kltsgvetsben kis, elenysz hnyadot kpvisel) sszegek jelents rsze multinacionlis cgeket (!) is tmogatott...
Mrpedig nem szmthat nerejbl tarts felemelkedsre az az orszg, amely elsknt s legfkppen nem a sajt polgrainak, kisvllalkozinak kezdemnyez kszsgre pt, hanem arra, hogy majd a multinacionlis cgek tkeereje s teljestmnye adja a GDP nvekedst. Megfontolsul idzek az USA - amely eredetileg a szabad, nll kezdemnyezsek kibontakoztatsa rvn lett a mai vilg legersebb, fggetlen nagyhatalma - kisvllalkozsokrl szl trvnynek preambulumbl, amely nmagrt beszl:
"Csak a teljes s szabad verseny kpes felszabadtani a piacokat, felszabadtani az zleti letbe val belpst, s biztostani a vle-mnyads, a szemlyi kezdemnyezs nvekedst s az egyni megtls lehetsgeit. Egy ilyenfajta versenyt megrizni s szle-steni nemcsak a gazdasgi jlt, hanem e nemzet biztonsga szem-pontjbl is alapveten fontos. Csak akkor rhetjk el ezt a bizton-sgot s jltet, ha btortjuk s fejlesztjk a kisvllalkozsok meg-lv s potencilis kapacitst. A Kongresszus kinyilvntott politi-kja, hogy a kormny a lehetsgek szerint tmogassa, a tancsad testlet pedig segtse s vdelmezze a kisvllalkozsok rdekeit." 

5.3. Az llam tehetetlensge - a tlterhelt kltsgvets

Messze viv, rendkvl slyos politikai kvetkezmnyekkel is jr rksg, hogy a nemzetllam gazdasgi-pnzgyi mozgstere erteljesen beszklt s folyamatosan szkl, napjainkban is. Amikor a rendszervlt llam „toll-vons nlkl” llamostotta a trsadalmi tulajdonunkat, majd mr mint sajt tulajdont, tlagosan 20 %-os ron „elprivatizlta” szinte az egsz nemzeti mkd tkt, - akkor „mg nem gondolt” arra, hogy hosszabb tvon (ami mr 12 v alatt is megmutatkozik!) maga alatt vgja a ft... A magnosts ta ugyanis a volt llami vllalatok valamennyi hozadkt a multinacionlis „privatiztorok” lvezik; az llam pnzgyi felsgterlete visszahzdott az llami kltsgvets korltai kz. Tekintettel arra, hogy a kvnatos mrtk polgrosods, vagyongyarapods s jvedelem-nvekeds az elmlt 12 v sorn nem kvetkezett be (hiba ri el az egy fre jut GDP-nk az eurpai nis tlag kzel felt, az tlagos relbrnk alig 1/5-1/8 nagysgrend), - a lakossg adteherbr kpessge csekly, illetve a szinte egyedlllan progresszv s szertegaz adztats sem biztostja azt a kltsgvetsi bevteli sszeget, melyre a pazarl s eladsodott llamnak szksge van. Mint az elzekben mr emltettem, az llami kltsgvets egyre nvekv hnyadt (ma mr kzel a felt) a kls s bels adssgszolglat kamat-kltsgei emsztik fel; az llam beszed s elklt kzel 2000 millird forintot, anlkl, hogy ezzel brmilyen hasznos hazai (belfldi) clt szolglna...
Az llam tehetetlensge egyre n; egyetlen tja „az elre menekls”, - vagyis hogy sszegszeren egyre tbb adt kell beszednie nfenntartsa rdekben; folyamatos hinnyal kzd, s a halmozott deficit mind magasabb adssgszolglati ktelezettsgeket keletkeztet. Amennyiben megprbl pnzt pumplni a nemzeti vllalkozsokba, hogy ezltal ners fellendlst gerjesszen; ehhez mg tbb adt kell beszednie, - ugyanakkor ezzel vals konkurencit is teremt a multinacionlis cgeknek, ami azok invesztcis hajlamt cskkenti, s ez vgs soron a fizetsi mrleg romlshoz vezet...
rdgi kr, melybl nincsen kibv; s mindez a rendszervlts tvedsen alapul gazdasgi koncepcijnak a kvetkezmnye. Az llam nem kpes a nemzeti vllalkozsok kell mrtk tmogatsra; nem kpes a szocilis, egszsggyi s kultrlis ktelezettsgeinek teljestsre sem. Mikzben vrl-vre egyre tbb pnz klt; a klasszikus funkciit (pl. kzbiztonsg) is csak egyre alacsonyabb hatkonysggal kpes teljesteni.
Elszakad az llampolgrok, a tmegek rdekeinek a kpviselettl.

5.4.  A kztehervisels arnytalansgai 

A klasszikus rtelemben vett (normlis) nemzetllam esetben a kzteher-visels azt jelenti, hogy a trsadalom kzs terheit (ami kzeltleg az llam fenntartsval, illetve a kzssgi cl funkcii hatkony gyakorlsnak a kltsgeivel egyezik) a vllalkozk, a lakosok, az llampolgrok viselik - „tehetssgk”, teht a relis anyagi lehetsgeik arnyban -, hiszen gy illik, hogy az viselje a kltsgeket, aki a gazdasg mkdsnek hasznait is lvezi... Tekintve, hogy a gyarapods - akr szervezetek, akr szemlyek vonatkozsban rtelmezzk is - mindig a vagyon, a portfoli, a profit, az elklthet pnzjvedelem nvekedsben testesl meg; elgg kzenfekv, hogy a kzterheket a haszon arnyban clszer megosztani. Mint mr emltettem, - a magyar trsadalom, a lakossg, a kisvllalkozsok arnytalanul magas kzterheket viselnek. A termkek s szolgltatsok tl-nyom tbbsgt 25 %-os FA terheli, amit a vgs fogyaszt fizet meg. A szemlyi jvedelemad az alacsony kereseteket rendkvl magas kulccsal „bnteti”: a magyar tlagbrt - ami cca. brutt 100 ezer forint/h - mr 40 %-os adkulcs terheli, pedig ez a nominl-brsszeg az eurpai nis tlagnak csak kb. 1/8 rszt teszi ki. Az n. trsadalombiztostsi jrulkok mrtke s „vltozatossga” is szinte elviselhetetlen terheket jelent; st, a fizetsi ktelezettsg szigorbb, mint a szemlyi jvedelemad esetben. Az egymst kvet kormnyok greteikben mindig az adk cskkentst „szorgalmazzk”; aztn tovbb bvtik az adk krt, nvelik azok mrtkt, s ily mdon folyamatosan emelik az adterhelst, a jvedelem-elvons llami koncentrcijt. A megfelel szmtsok elvgzse alapjn pldul kiderl, hogy az egyni vllalkozk minden megtermelt s befolyt 100 forintnyi rbevtelbl 88 forintot kzvetve vagy kzvetlenl „elvisz” az llam, - elklthet nett jvedelemknt alig 12 forintjuk marad...
Magyarorszgon a kzterhek dnt rszt az llam - rthetetlen mdon - a brbl s fizetsbl lkre, a kis-s knyszervllalkozkra terheli; kzlk is „a derkhad”, a kiskeresetek adjk az adbevtelek jelents hnyadt. A meglhetshez kptelenl kis sszeg minimlbr mg mindig 20 %-os kulccsal adzik; s a nyugdj mellett keresk plusz-jvedelmnek „additv-progresszv” adzst is csak nemrg szntette meg az Orbn-kormny...
A gazdasg szerepli adteherbr kpessgnek vals arnyai alapjn mindenkppen olyan adrendszerre lenne szksgnk, amelyben:
 A szemlyi jvedelemad nem terheli a minimlbrt, az tlagbr szintjig lineris, alacsony kulcs (10-20 %); s magas progresszivitssal, magas kulcsokkal (akr 60-70 %-kal) sjtja a soktz-millis ves jvedelmeket.
 Az llamhztarts szksges adbevteleit tlnyom rszben szemlyi vagyonad s trsasgi profitad biztostan.
A mai „kzteherviselsnk” ugyanis alapveten arnytalan s mlysgesen igazsgtalan, hiszen a nemzetgazdasg mkdsnek gyszlvn minden hasznt a vagyonosok (millirdosok) s a multinacionlis trsasgok aratjk le, mikzben alig-alig vesznek rszt a kzterhek viselsben.
A multik arnyosan s mltnyosan vegyenek rszt annak az llamnak a fenntartsban, amelytl a „monopolisztikus” piacot, a kedvez mkdsi feltteleket s a kivteles kedvezmnyeket kaptk.

5.5.  A restrikcis nvekeds nellentmondsa 

Kizrlag olyan gazdasgi nvekeds tekinthet egszsgesnek, amelyik magtl, automatikusan biztostja a stabil egyensly feltteleit. A „stop-go” szisztma, ami egy n. „fenntarthat nvekeds” apologetikus terijra pl; az elmlt 12 v sorn bebizonytotta abszolt alkalmatlansgt.
Addig s csak azrt kell szinte patika-mrlegen „kislyozni” a nvekeds egyenslyi feltteleit, amg az llam a sajt ltfenntartst tekinti elsdleges fontossgnak, ahelyett, hogy a vllalkozsok ltfeltteleit alapozn meg:
 Minden mssal szemben abszolutizlja az adssgszolglat primtust.
 Elkerlhetetlennek tekinti a fizetsi mrleg tarts hinyt.
 A mrleghinyt kizrlag a multik tkebefektetseivel kpes ellenslyozni.
 Kptelen kikerlni „a kamatos kamatok” adssg-csapdjbl.
 Fisklis szemllettel fokozza az adbevteleket, - kamatfizets cljbl.
 A multik rdekeivel szemben nem tmogatja a hazai kisvllalkozsokat, - gy eleve lemond a nemzetgazdasg legfontosabb potencilis motorjrl.
 A beraml klfldi tke gazdasg-lnkt (tlft) hatsval szemben monetris restrikcit (leht pnzkivonst) alkalmaz; lnyegben a multik tlslynak folyamatos biztostsa rdekben mestersgesen „lefojtja” a nemzeti (kis)vllalkozsok termszetes gazdasg-lnkt hatst.
Az llam gy nem bzik abban, hogy egy nll, nemzeti kezdemnyezsen, szabad vllalkozson alapul nemzetgazdasg kpes lenne nvekedsre, a tarts egyensly feltteleinek egyidej megteremtse mellett; mert attl tart, hogy a magyar munka eleve rtktelenebb, s folyamatosan is tovbb rtktelenedik a vilgpiacon uralkod „nemzetkzi munkval” szemben, - ezrt az egsz nvekedsi „problma” megoldst a multikra bzza...   

5.6.  A nemzetgazdasg nvekv eladsodsa 

A magyar nemzetgazdasg tulajdonkppen mr az 1970-es vekben „bele-lpett” az adssgcsapdba; amennyiben millird-dollros nagysgrend vilgbanki hitelek felvtelvel az infrastruktra fejlesztsbe-, produktv (profittermel, teht gyorsan megtrl) beruhzsok helyett gigantikus projektek megvalstsba kezdett, - olyanokba, amelyek kamatokkal meg-nvelt visszafizetsre a magyar gazdasg nem lehetett kpes. Az olajr-robbans s a klkereskedelmi cserearnyok hirtelen jelents romlsa mr olyan helyzetet idzett el, ami ellehetetlentette az V. tves terv (1975-1980.) sikeres teljestst; s egyszerre vget vetett az tves terveknek...
Az 1980-as vek elejn (1982-tl) az adssgcsapda - legalbbis a ltez szocializmus idszakt tekintve - vgleg „bekattant”. Az llam ekkor mr olyannyira nem volt kpes az emelked adssgszolglat nerbl trtn teljestsre, hogy csak azrt vett fel megjul klfldi hiteleket, hogy a mr korbban felvett klcsnk kamatait ki tudja fizetni. A reform-kommunista ksrletek, a gazdasg fokozd liberalizlsa; st, nvekv mozgstr biztostsa az egyni kezdemnyezs/vllalkozs szmra sem javtott az llam „teherbr kpessgn”, - vgl is ez vezetett a rendszer teljes csdjhez, majd a rendszervltshoz, 1990-ben...
A szakrtk s az tlagemberek mind azt gondoltk, hogy a rendszervlts majd gykeresen megold minden globlis problmt; gy termszetesen rendezni fogja az adssg-konszolidci megoldatlan krdseit is. Nem gy trtnt! Pontosabban: ami trtnt, az minden negatv vrakozst alulmlt...
 Az Antall-kormny 20,5 Mrd USA-dollr kls llamadssgot rklt a Nmeth-kormnytl. Legalbbis a politolgus trtnetrink „utlagos diszkrt magyarzatai” szerint, - azrt vllalta fel a felhalmozott adssg „jogfolytonos szolglatt”, hogy biztostsa az orszg hitelkpessgt. A gazdasg reorganizcijhoz, konszolidcijhoz ugyanis mg tovbbi klcsnkre volt szksg; amit a klfldi bankok „csak gy” adtak, ha nem krnk elengedst, moratriumot vagy ttemezst.
 rdekessgknt emltem meg, hogy Dr. Schamschula Gyrgy, aki Antall Jzsef miniszterelnk szemlyes tancsadja, ksbb pedig a kormny kzlekedsi minisztere volt; a Demokrata hetilap hasbjain (1997. V. 29., 22-23. oldal) „Egy modern legenda” cmmel a kvetkezket rja errl: „... Azzal gyakorlatilag minden klfldi delegci, szakember, politikai szemlyisg egyetrtett, hogy Magyarorszg vllalja tovbb az adssgszolglat terheit. (...) Antall Jzsefet mindenkppen arra akartk rbeszlni, hogy Magyarorszg vllalja fel az elmlt rend-szer ltal felhalmozott klfldi adssgot s annak trlesztst. Ez gyben igyekeztek a problmt elbagatellizlni, s ltalnossgba men segtsget ajnlottak fel, melyek azonban soha nem konkrt formban, vagy visszahivatkozsi alapknt voltak megfogalmazva.  Az urak fltettk bankjaik s kormnyaik ide kihelyezett pnzt, s az volt a f szempontjuk, hogy az j magyar kormny az adssg-szolglat folyamatossgt s rvnyt magra nzve kteleznek tartsa.”
 De amint az a tovbbi esemnyekbl - szintn utlag - kikvetkeztethet; kellett lennie legalbb mg egy klcsn-felttelnek, hiszen mskppen nem magyarzhat meg: mirt kezddhetett meg a spontn privatizci mg 1990. eltt, mirt hagytk hallgatlagosan jv a rendszervlt kormnyok „a nmenklatrs” tranzakcikat; illetve egyltaln mirt is volt szksg az „llami” vagyon kampnyszer magnostsra a meg-felel jogszablyok meghozatala eltt, tovbb a legelemibb elkszt (pl. teljeskr vagyonfelrtkels, stb.) intzkedsek megttele nlkl?
 Ismt Schamschula Gyrgy rsbl idzek: „A msik, amiben nem ilyen ers, de hatrozott befolysols volt rezhet, a privatizci felgyorstsra vonatkozott. reztettk velnk, hogy amennyiben Magyarorszg nem tanst renitens (sic!) magatartst az adssg-szolglat krdsben, gy a fejlett tks llamok hajlandk (sic!) llami garancival elsegteni a vllalataiknak s a bankjaiknak a magyar privatizciba val belpst, az ide irnyul tke-kihelyezst, ami egyben a magyar nemzetgazdasg lnktst, t-struktrlst jelentheti, s ez a csd fel sodrd orszg szmra ltfontossgnak tnt.”
 rdekes, hogy az emltett „trtnetrk” a nemzeti mkd tke vlogats nlkli, szinte azonnali, s 6-8 v utni „kvzi-vgeredmnyt” (az utols igazn jelents eladsok 1996-1997-ben voltak) tekintve gyakorlatilag maradktalan kampnyszer privatizcijt nem is a kapitalista „szabad-piaci” szereplk (a tks rteg)  „megteremtsnek szksgessgvel” magyarztk; hanem azzal, hogy rendkvli srgssggel bevtelekre kellett szert tenni, - egyrszt az llamadssg visszafizetse, ms-rszt a szinte teljesen valuta-tartalk nlkl maradt orszg fizetsi mrleg-egyenslynak, fizetkpessgnek helyrelltsa cljbl. Egyetlen pnzgyi forrsknt, megoldsknt a privatizci knlkozott.
 Schamschula Gyrgy a krdsrl gy emlkezett meg: „Antall Jzsef termszetesnek tallta, hogy ha Magyarorszg a nyugat-eurpai llamok kz akar integrldni, nem lphet fel azzal, hogy a piac-gazdasg alaptrvnyt, mely szerint a hiteleket vissza kell fizetni, felrgja, s ebben a meggyzdsben gyakorlatilag valamennyi pnzgyi szakember tmogatta. Most, ht v tvlatbl is r kell mutassak, hogy a korbbi magyar kzgazdszok rszrl nem volt egyetlen szmottev vlemny sem, amely az adssgszolglat teljestsvel szemben hangzott volna el. Az alapgondolat az volt, hogy Magyarorszgnak mintegy 20 millird dollrra becslt kls adssga mellett (akkor) nem volt jelents bels adssga, s ezzel szemben a privatizland s privatizlhat llami (!) vagyon mrtkt jelents eltrsekkel (mivel hivatalos rtkels nem volt!), de 40-60 millird dollrra becsltk. (...) gy teht a leend kormnyf eltt az a kplet llt, hogy a privatizci rvn rtkestnk 40-60 millird dollrnyi llami vagyont, amibl kifizetjk a meglv llami adssgokat, s mg jelents sszeg pnz marad a gazdasg modernizlsra, az llamszerkezet talaktsra s nem utols-sorban szocilis tmogatsokra. Azt hiszem, hogy nem volt parlamenti prt Magyarorszgon, amely ettl jelentsen eltr gazdasgpolitikai koncepcit fogalmazott volna meg.”
 A rendszervlts utn (1990.) „az llam rendelkezsre” ll nemzeti mkd tke vals rtkre csak nagyon hozzvetleges becslsek lteztek. Az eltrsek mindenekeltt abbl fakadtak, hogy a privatizlhat vagyon krt minden szakrt msknt hatrozta meg. (A Horn-kormny pldul olyan vagyonrszeket is privatizlt, amelyeknek tartsan llami kzben kellett volna maradniuk.) Idzek Schamschula Gyrgy cikkbl:   „A privatizland s privatizlhat llami vagyon mrtkt jelents eltrsekkel, de 40-60 millird dollrra becsltk. Termszetesen ebbe a privatizland vagyonba nem rtette bele az uralkod kz-gazdasgi felfogs azokat a privatizcis tlkapsokat, amelyeket a Horn-kormny nemzetnk srelmre (sic!) elkvetett (energia-hlzat, infrastruktrlis hlzatok, llami gazdasgok, stb.).”
 A nemzeti mkd tke (szndkosan nem llami vagyont rok, hiszen amirl beszlnk, az korbban a trsadalmi tulajdonunk volt!) kampny-szer privatizcija ktsgbeejten negatv vgeredmnnyel zrult. Az a kormnyzati koncepci, amely a nemzeti vagyon profittermel rsznek a klfldi befektetk szmra trtn rtkestsi rbevtelbl kvnta volna finanszrozni (v..: „s mg marad is”!) a kls llamadssgunk kiegyenltst - csfos kudarccal vgzdtt. Ma mr egyrtelmen meg-llapthat, hogy egyrszt valjban jval nagyobb (cca. 60-80 millird dollr) sszrtk vagyon privatizcijra kerlt sor, mint amennyinek a magnostst korbban terveztk; msrszt viszont az llamadssg nemhogy nem tnt el, hanem - mintha mi sem trtnt volna! - meredeken tovbb nvekszik. Schamschula Gyrgy minderrl az albbiakat rja: „Az MDF-en bell nhnyan felvetettk az adssg-s rszvnycsere lehetsgt, melyben azt javasoltuk, hogy a klfldi llamadssg egy rszt ne pnzben, hanem a magyar vllalatokban lv llami tulajdoni hnyaddal bonyoltsk le. Ennek alapjn nem dollrban, mrkban, stb. kellett volna fizetni az adssgot, hanem bizonyos klcsnk ellenttelezseknt odaadtuk volna, mondjuk a Csepel Mvek rszvnyeinek bizonyos szzalkt. Ez biztos, hogy nem okozott volna kitr rmt a nyugati hitelezinknl, de meg-gyzdsem, hogy hasznosabb lett volna a privatizci egy rszt gy megoldani, amellett, hogy a mdszer hatkonyan cskkentette volna adssgterheinket is. (...) Teht gy indult el Magyarorszg 1990. tavaszn azon az ton, amely ht v alatt gazdasgilag igen mrskelt sikert hozott, hiszen a privatizlhat nemzeti vagyont eladtuk, jval nagyobb mrtkben, mint ahogy azt clszernek s hasznosnak tartottuk volna. A brutt klfldi adssg ma is (akkor, 1997. mjusban) meghaladja az 1990-es vt, emellett hatalmas belfldi llami adssg is felhalmozdott, amelynek a terhei nyomasztbbak, mint feltteleztk, a haszonlvezi pedig els-sorban klfldi befektetk, illetve egy szk magyar vllalkozi rteg lett. 1998-ban az j kormnynak ezzel a realitssal kell szembenznie, s ebbl a helyzetbl kell kiutat tallnia. Nehz lesz.”    

Nehz lett, - olyannyira, hogy nem is sikerlt.
A brutt kls llamadssg nvekedse 1990. ta mindssze kt zben torpant meg: elszr 1997-ben, amikor a Horn-kormny eladta az energia-szektort, - msodszor pedig az Orbn-kormny regnlsa alatt, amikor is a fizetsi mrleget olymrtkben sikerlt stabilizlni, hogy az adssg egy-kt vig gyakorlatilag stagnlt. A brutt kls llamadssgunk a kampnyszer privatizci idszakban (illetve ellenre!) is tendencijban folyamatosan tovbb nvekedett; a bels llamadssgunk pedig 1990. ta nullrl 9000 millird forintra ntt. A kt tnyezt sszevonva; a magyar llam sszes brutt adssga ma 57,4 millird USA-dollr, - a nemzetgazdasg pedig 65,2 millird USA-dollr, ami jbl, gyorsul nvekedsnek indult. Az eddig befolyt, nagyjbl 23,2 Mrd USD sszeg kls befektets ll szemben azzal az eredeti becslsek szerint 60-80 Mrd USD sszrtk nemzeti mkd tkvel, ami mindenestl eltnt..., - pontosabban a multik.
Magyarorszg ma sokkal nehezebb helyzetben van, mint 12 vvel ezeltt, - legalbbis a kvetkezk miatt:   
 Eladhat, privatizlhat nemzeti mkd tknk mr egyltaln nincs; gy az adssg cskkentsre csak egyetlen forrsunk knlkozik, a magyar munka termelkenysge. A helyzetet sajnos ehhez kpest is jelentsen bonyoltja, megnehezti, hogy munknk eredmnye s profitja (hla a privatizcinak) ma mr 70-80 %-ban a multinacionlis trsasgok tulajdona; s a cserearnyaink ennek ellenre is romlani ltszanak.
 A Magyar Nemzeti Bank nemrgiben megszntette ugyan a forint cssz lertkelst, m hiba konvertibilis s „ers” a magyar forint; paritsa 1990. ta folyamatosan romlik az USA-dollrhoz viszonytva, - a romls az elmlt 12 v alatt mintegy hromszoros. Mrpedig a valutk parits-arnyvltozsai mgtt tendencijban a gazdasgok termelkenysgi, teljestkpessgbeli, nvekedsi erklnbsgei hzdnak meg.
 Mig sem sikerlt megtrni az llam fisklis s az MNB monetris-restrikcis politikjnak az ellentmondst; amely erk s az ltaluk induklt pnzgyi s gazdlkodsi relfolyamatok mintha csak „szembe mennnek” egymssal, lerontva a kzs hatkonysgot, ahelyett, hogy tmogatnk egyms erfesztseit a kzs trsadalmi clok elrsrt.
 Az llam „pnzgyi struccpolitikja” titkolja az adssgteher-problma valsgos nagysgt, s igyekszik gy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Elre menekl, egyre nagyobb kedvezmnyeket biztost a klfldi befektetknek, a multiknak, a kszpnztke-beramls fokozsa rdekben, mert a fizetsi mrleg egyenslyt csak ettl remli. Pedig nyilvnval, hogy egyrszt a tkeberamls adott szintje nem fokozhat (nem biztosthat) a vgtelensgig, - msrszt a lakossg adteherbr kpessge is vges: nem lehet a nvekv llamadssg nvekv kamat-kltsgeit a kltsgvets adbevteleinek lland nvelsn keresztl a lakossgra akrmeddig s akrmilyen mrtkben thrtani.
Politikai gazdasgtani sszefggsben „adssg-gyben” (utlag) minimum a kvetkez koncepcionlis dntsek krdjelezhetk meg:
 A 20,5 Mrd USD kommunista eredet kls llamadssg tvllalsa
 Az adssg kiegyenltsnek „privatizcis” megoldsi terve
 A spontn s a kampnyszer privatizci gyakorlati kivitelezse
 A fizetsi mrleghiny „ellenttelezse” klfldi tkebevonssal
 A forint tervszer devalvcija, cssz lertkelse
 Fisklis gazdasglnkts s monetris restrikci ellentmondsa
 Az n. „fenntarthat nvekeds”, a nvekeds-elmlet egsz terija.
A megfogalmazott ktelyeinket teljessggel megalapozza, hogy az elmlt 12 v alatt a magyar gazdasg egyetlen rklt „nyavalyjt” sem sikerlt fel-szmolni, - ugyanakkor „nem vrt” jak is keletkeztek. A szmszer adatok megdbbentek: a nemzeti mkd tke szinte teljes egszben multi tulajdonn vlt, - ugyanakkor az adssg hrom-ngyszeresre ntt. Ki, mibl s hogyan fogja ezt visszafizetni?!

5.7.  Az elhalasztott kltsgvetsi s adreform 

Az elz - kicsit hosszabbra nylt - levezets ismeretben mr tkletesen rthet: mirt is dzkodnak a rendszervlts utni kormnyok az llami kltsgvets s az adrendszer teljes kr reformjtl? Nyilvnvalan azrt, mert egyrszt az elz sorokban krvonalazott „tvedsek” egy egysgesen posztkommunista eszmerendszer folyomnyai, amely helyett egy teljesen jat kellene vgre kitallni, bevezetni s megvalstani, amire senki nem vllalkozik, - msrszt pedig az llami kltsgvets s az ad-rendszer szintn a posztkommunista terira pl, azt szolglja ki, amirt is nem lehet „csak gy, nmagban” megreformlni: elbb t kellene trni egy egszen msfajta, valdi nvekedsi plyra, ami kit lehetne a mai adssg-csapdbl, s az ltala generlt „kamat-rabszolgasgbl”.
A rendszervlts ta gyszlvn mindegyik kormny - legalbbis az gretei szintjn - „napirendre tzte” az n. „nagy eloszt rendszerek” teljes kr reformjt, ami gyakorlatilag azonos j szerkezet bdzs s j adrendszer bevezetsvel. A Medgyessy-kormny immr a negyedik a sorban, melyre az a feladat „vr”, hogy megtegye azokat a korszakalkot lpseket, amit a posztszocialista kltsgvetsi struktra s a szintn rklt adrendszer generlis talaktsa jelent. Furcsa dolog; de taln a kvetkez, profnnak tn hasonlattal lehet a legjobban jellemezni „a rendszervlts utni” fisklis (kltsgvetsi s ad-), illetve az egsz llami gazdasgpolitika maradand konzervativizmust. Adva van egy hz, egy laks - ez az llam; benne a kltsgvetsi-s az adpolitika azok az alapvet gazdasgpolitikai jtkszablyok, amelyek a lakk viselkedst meghatrozzk. Most a rendszervltssal - kis tlzssal - annyi trtnt, hogy jrafestettk a „cgtblt”, kicserltk vagy csak tkereszteltk a tulajdonosokat, bejttek a multik, jra-btoroztk az sszes helyisget; a hzirend pedig vltozatlanul, ma is ugyanaz...
Az llami kltsgvets alap-koncepcija, filozfija, rendszere, szerkezete s lnyeges funkcii ma is ugyanazok, mint 1990. eltt. Ez mg nmagban nem lenne felttlenl problma. Csakhogy a bdzsnek meglehetsen nagy a tehetetlensge s az nmozgsa, amit „nemes egyszersggel” fisklis bzisszemlletnek nevezhetnk. Ez azt jelenti, hogy hossz vek tlagban a kltsgvets hagyomnyos szerkezete vajmi keveset vltozik, s emellett nem is knny azt megvltoztatni. Egyik vrl a msikra maximum annyi vltozhat, hogy az egyes rubrikk sszegszer tartalma egymstl eltr temben n. A bdzs tehetetlensge legnagyobbrszt abbl ered, hogy a kiadsi ttelek zme: (1) az llami intzmnyek mkdtetsi kltsgeit, (2) a kamat s az egyb pnzgyi kltsgek fedezett, (3) a klnfle lobby-rdekek ltal motivlt - tulajdonkppen fix (!), s automatikusan nvekv - sszegeket tartalmazza. A „szabad rendelkezs” keret rendkvl csekly. Az orszggylsi kpvisel-vlasztsokat 1998-ban megnyer Fidesz, az Orbn-kormny eleinte (a rendszervlts ta elsknt) napirendre tzte az llami kltsgvets rtkelemzsen (funkci/kltsg) alapul tteles fellvizsglatt - ami azt jelentette volna, hogy kvzi-induktv felmrssel alapozzk meg a kltsgvetst, vagyis az alapoktl kezdve megri, nem ri meg mrlegelssel hatrozzk meg az egyes szksgletek, funkcik vals kltsgeit, amelyekbl vgl sszell a komplett kltsgvets; s nem pedig a megszokott mdon, amikor is „fentrl lefel” haladva, deduktv mdszerrel osztjk le a keretszmokat, attl fggen, hogy „van-e mg” pnz -, azutn rviddel ksbb letett rla. Gyakorlatilag minden eddigi kormny a knnyebb mdszert, elhajlst vlasztotta; lnyegesen egyszerbb volt „beleplni” a mr megszokott kltsgvetsi struktrba, mint alapjaibl jraalkotni azt...
Knny beltni, hogy a kltsgvetsi pazarls 30-40 %-ban ppen abbl ered, hogy brmelyik adott vi bdzs jelents arnyban tartalmaz olyan kiadsokat, amelyeknek vagy a mrtke, vagy a puszta lte feleslegesnek tlhet, mert sokkal fontosabb feladatok finanszrozstl vonja el a pnzt. A rendszervlts utni kormnyok nagy sszeg posztszocialista ballasztot cipeltek magukkal a megkvesedett (kbe vsett!) llami kltsgvetsek „kies” zugaiban, megszntethetetlen rubrikiban... Nem szmolhat fel a bdzs nvekv hinya (mint rksg), ameddig tovbb l a rgi szerkezet.

A mai adrendszer 14 v ta mg mindig az 1988-ban bevezetett rendszer, pontosabban annak ttekinthetetlenl tlburjnzott vltozata; melynek mind az alapelkpzelse, mind a szerkezete (az sszetevi), mind a konkrt mrtkei (kulcsai) rges-rgen elavultak, gy nem felelnek meg a jelenlegi gazdasgpolitikai cloknak s realitsoknak. „Kzben”, 1990-ben lezajlott egy gazdasgi s politikai rendszervlts, aminek kvetkezmnyeknt az  zleti, kereskedelmi, piaci viszonyrendszer gykeresen talakult, a profit-s jvedelmezsgi arnyok felborultak, a szemlyes vagyoni s jvedelmi szerkezet pedig vgletesen polarizldott. Lehetetlen - s nincs is gy! -, hogy ebben az egszen ms szituciban (mechanikusan rtelmezve) ugyanaz az adrendszer hatkonyan fejezze ki a megvltozott gazdasgpolitikai prioritsokat. Olyan j adrendszerre van szksg, amely viszonylag egyszer, vilgosan ttekinthet, idtll s stabil, - megfelelen biztostja az llami kltsgvets szksges bevteleit, kvnatos irnyba orientlja a gazdasg szereplit, ugyanakkor elfogadhat, teljesthet mind a gazdlkod szervezetek, mind a magnszemlyek szmra egyarnt.

5.8.  A trsadalombiztosts s az egszsggy csdje  

A rendszervlts alapveten annyiban klnbzik a trsadalom forradalmi talakulstl, hogy a vltozsok lnyegesen kevsb radiklisak; minden vltozs hosszas egyeztetsek, kompromisszumok eredmnye. Filozfiai megkzeltsben a rendszervlts „a tagads tagadsa”, ugyanis sok tnyez, szerepl, viszony, szoks(jog) fennmaradt az elz, letnt trsadalmi rendszerbl; ezek mintegy tmentdtek az j rendszerbe. A polgri llam „megszntetve megrizte” a szocialista trsadalmi rend majdnem sszes pnzgyi ffolyamatt, benne elssorban az n. „nagy elosztsi rendszereket”, - minden ltez hibjukkal egytt.
Ezek a „tvedsek” ma is a rendszervlts legnagyobb adssgai.

A trsadalombiztosts s az egszsggy - mint a rendszervltst szinte a legkisebb lnyegi reform nlkl tllt nagy elosztsi rendszer - gazdasgi „skori lelet”, amely mr nem rzi, s fknt nem vgzi a szocializmus kevs valdi vvmnyt, illetve az annak megfelel sznvonal szolgltatsokat...
A ltez szocializmusban az 1970-es s az 1980-as vekben mr eurpai minsg, s radsul ingyenes egszsggyi elltsban rszeslt minden llampolgr, alanyi jogon. (A szocilis juttatsok magas sznvonalrl is az llam gondoskodott, - csaldi ptlk, GYES, lakshoz juts tmogatsa, seglyek, stb. formjban. Mindenkinek, aki dolgozni akart, volt lland, stabil munkahelye; a munka jvedelme lehetv tette legalbbis a szerny, de biztos meglhetst.) Az llami nyugdjrendszer is mindaddig tkletes biztonsgot, rtkrz nyugdjakat, nyugelltst biztostott a jogosultaknak, ameddig fel nem gyorsult az llam eladsodsa (1983-1985.), s ennek kvetkeztben az inflci. Ekkortl kezddtt el a nyugdjak devalvldsa. A szocializmus korszaknak a trgyunk szempontjbl vett legfontosabb jellemzje, hogy a munkabreket, a kereseteket terhel trsadalom-biztostsi cl levonsok, illetve jrulkok mind a munkavllalk, mind a munkltatk szmra az elviselhet mrtken bell maradtak; s gy tnt, hogy a trsadalombiztosts cljaira az llam ltal kz-pontostott sszegek hosszabb tvon is fedezik a rfordtsokat.
Ma mr tudjuk, hogy ez nem volt gy; a ltez szocializmusban ignybevett trsadalombiztostsi, egszsggyi, szocilis elltsok s juttatsok mind mennyisgben, mind minsgben messze meghaladtk azt a szintet, amit az llam nfinanszroz mdon, a befolyt sszegekbl biztosthatott volna. Mindazonltal megllapthatjuk, hogy a korszak magyar relbr-szintje tartalmazta - mint „kvzi-termszetbeni” juttatst - az egszsggyi szolgltatsok magas sznvonalt s ingyenessgt, a kltsgvets kiadsai terhre. A lnyeg az, hogy a trsadalombiztostsnak, „s benne” a teljes egszsggynek semmilyen tekintetben s semmilyen mrtkben nem kellett „nfinanszroznak”, vagy plne rentbilisnak lennie, - az llami bdzs tartotta el mindenestl az egszet. A nyugdjrendszer tekintetben sem merlt fel lesen a krds, hogy a befizetett jrulkok fedezik-e, s ha igen, milyen mrtkben, s meddig a kifizetend nyugdjakat. Az llam vllalta s teljestette a ktelezettsgeit, - minden megolddott „a nagy kalapban”... 

A polgri trsadalom, a szocilis piacgazdasg - hogy ne mondjam: a jlti llam! - e tekintetben vett filozfija egszen ms. Az ugyan egyrtelm, hogy az llam a kapitalizmus, a piacgazdasg ltalnos felttelei kzepette sem „szllhat ki” az egszsggy finanszrozsbl; az azonban mr nem, hogy hogyan, s mibl tegye ezt... ltalnos felfogs, hogy az llam elvons tjn (trsadalombiztostsi jrulkok) kzpontostson egszsgbiztostsi s nyugdjbiztostsi jrulk-alapokat, amelyekbl alapszint juttatsokat s szolgltatsokat finanszroz, illetve biztost, - aki pedig ennl magasabb sznvonal, vagy tbblet-szolgltatsokra tartana ignyt, az vsrolja, illetve fizesse meg azokat „a privatizlt” egszsggyi-s nyugdj-biztostsok s szolgltatsok szabad piacn. Ez eddig rendben is lenne!
A magyar trsadalombiztosts mai helyzete „vegyes rendszer”; annyiban, hogy a letnt szocialista rendszer sszes hibit „konzervlt formban” rzi, a mr rgen finanszrozhatatlan egykori vvmnyok nlkl, - ugyanakkor a kapitalista (szocilis piacgazdasgi s jlti llami) viszonyrendszer mg mkdskptelen, mert az tlagos jvedelm llampolgrok kptelenek piaci ron megfizetni a magas sznvonal egszsggyi s nyugdj-biztostsi szolgltatsokat, az llam pedig a kzpontostott alapok sszegeibl kptelen megfelel sznvonalon finanszrozni az llami egszsggyet s az llami nyugdjrendszert. A legslyosabb jelensg, hogy a trsadalombiztostsi jrulkok mrtke vllalkozi szinten ma mr elviselhetetlen terhet jelent - a kulcsok Eurpban a legmagasabbak! -, s oly mrtkben megdrgtja a munkaer kltsgeit, ami nem rvnyesthet az rakban (a piac nem fogadja el), teht a foglalkoztats akadlyv vlt. Mindez kzvetve mutatja, hogy a magyar tlagbrek annyira alacsonyak, hogy mr elviselhetetlen mrtk jrulk-kulcsokkal sem lehetsges olyan sszegeket kzpontostani, amelyekbl az llami finanszrozs megoldhat. Ezen az sem segt, hogy az llam „egyre jabb jrulk-formkat” tall ki s vezet be, amelyek sszegeit s mrtkeit azutn vrl-vrl folyamatosan emeli (mikzben egyfolytban cskkentsrl beszl!); de az sem, hogyha a jrulkok elrst s beszedst mg az adknl is szigorbban kezeli... A trsadalombiztosts - az egszsggy s a nyugdjrendszer - letkpes reformja csak akkor s annyiban vrhat, ha s amennyiben az az llami kltsgvets, vagyis „a nagy elosztsi rendszerek” egyidej, komplex reformja keretben valsul meg. Addig minden csak toldozs-foldozs...

5.9. A mezgazdasg versenyfutsa az idvel   

A valdi rendszervlts mg nem ment vgbe a magyar mezgazdasgban sem. St, a legslyosabb megoldatlan problmk valsggal feltorldtak; 2-3 vvel az Eurpai nihoz val, immr biztosra vehet csatlakozsunk eltt. Ezek rendre a kvetkezk:
 Nincs mkdkpes, kvetkezetes s rvid hatridvel megvalsthat „rendezsi terv” a magyar termfldek kvnatos tulajdonjogt illeten.
 Mg nem „dlt el” az optimlis, versenykpes zemnagysg krdse, - a nagybirtok kontra csaldi gazdasgok gye, politikai vitja.
 A magyar gazda mg nem kpes nerbl megvsrolni a termfldet, amelyen gazdlkodik, s mivel tbbsgben nem is hitelkpes, - a csaldi gazdasgok tmeges ltrejtte lassanknt illuzrikuss vlik.
 Az elmlt 4 vben llami tmogatsknt „belepumplt” tbbszz-millird forintnyi „feltksts” ellenre a magyar mezgazdasg tbbsgben ma is tkeszegny, nem kellen hatkony, kevss versenykpes; st, jelents hnyadban vesztesges gazdasgokbl ll.

Mint lthat, - a magyar mezgazdasg hatkony, versenykpes bevitele az Eurpai niba sok-sok pnz (hitel, befektets, beruhzs, tmogats, stb.) krdse; ami a belpsig rendelkezsnkre ll rvid idszakban mr vagy nem biztosthat, vagy ktsges a pnzek hatkony felhasznlsa.
Vgl is ma mr nem felttlenl az a krds - pontosabban az nem  krdses -, hogy megvalsul-e Magyarorszgon vgre a hatkony s versenykpes (a kedvez adottsgokkal konform termshozamokat produkl, megfelel profitot elllt) mezgazdasgi termels. Ez nem lehet krdses, hiszen az Eurpai ni egysges bels piaca, a tke s a technolgia szabad mozgsa majd kiknyszerti az azonos   hatkonysgot...
Tekintve, hogy a megkttt egyezmnyek alapjn 8-10 v mlva a magyar termfld is megvsrolhatv vlik; az lesz, aki a versenytrgyalsok, a licitlsok alkalmval jobban gyzi tkeervel, kszpnzzel. Nyilvnval, hogyha a termfld is klfldi tks (multinacionlis) tulajdonba kerl, akkor a kedvez termszeti s ghajlati (s egyb) adottsgok sszes hozadkt is a klfldiek aratjk le, - vagyis a magyar gazda a legjobb esetben is csak brmunks lehet hazja termfldjn, azon a fldn, ami egykor az v volt. Az igazi krds teht az, hogy lesz-e mg magyar nemzeti termfld-tulajdon, s lesz-e magyar nemzeti mezgazdasg 2010. utn is...  

5.10.  Szakadk az eurpai s a hazai brek kztt 

Emlkezetes, hogy a szemlyi jvedelemad-rendszer 1988-as rvnybe-lpst megelzen sor kerlt a munkabrek s az egyb kereseti elemek n. „felbruttstsra”, ami azt jelentette, hogy az sszegeket felkerektettk a levonand adnak megfelel sszeggel, hogy a kzhez kapott nett br - elszr s „utoljra” - ugyanannyit rjen, mint az SZJA bevezetse eltt...
E pont mondanivalja egyltaln nem az adzsrl szl, hanem a brekrl, gy aztn a „felbruttstst” csupn egy trfs „analgia” kedvrt hozom szba! Ktsgtelen ugyanis, hogy a szemlyi jvedelemadzsunk 1988-tl legalbbis a rendszer lnyegt tekintve eurokompatibiliss vlt, - m a brek megmaradtak egy szegny kelet-eurpai orszg szintjn; radsul a keresetek relrtke 1990-1997. kztt az vi 25-30 %-os vgtat inflci kvetkezmnyeknt folyamatosan jelents mrtkben cskkent. Olyannyira, hogy 1997. krl a magyar tlagbr relrtke, a relbr szintje mr csak az 1969-es sznvonalnak felelt meg...
Tekintettel arra, hogy a magyar munka termelkenysge, tlagos minsge mr legalbbis erteljesen megkzeltette (egyes terleteken tl is haladta) az eurpai nis sznvonalat - Magyarorszg egy fre jut GDP-je kzel a fele az nis tlagnak -; elvrhat, hogy a belpsnket megelzen trtnjk valamifle jabb „felbruttsts”, ne kelljen a kvalifiklt magyar munkaernek klfldn munkt vllalnia ahhoz, hogy „eurs szint” munkabrt kaphasson! Ma ugyanis az a helyzet, hogy a magyar nominlbrek tlaga (brutt 100-110 ezer forint/h) krlbell 1/5-e, 1/8-a az Eurpai ni tagorszgaiban megszokott tlagnak. Mivel a magyar rak szintje mg nem ri el az nis sznvonalat, - a relbrnk kb. 1/5-nek felel meg. De amint belpnk, - az rak kiegyenltdnek; a brek azonban nem.  Ebbl az kvetkezik, hogy a belpssel a relbreink viszonylagosan ismt romlani fognak. Az Orbn-kormny „szrevette” ezt a problmt, s amikor felemelte brutt 50 ezer forint/h sszegre a minimlbrt, akkor tulajdonkppen azt hasznlta ki, hogy a felemelt minimlbrt sszessgben, 70-80 %-ban a multinacionlis munkltatk fizetik ki, - viszont a br, illetve a levont SZJA sszegvel a magyar munkavllalk, illetleg az llami kltsgvets jr jl. A kormny teht azt tette, hogy megdrgtotta a magyar munkavllalk foglalkoztatst a multik szmra, de nem elgg. A tovbbiakban ezt az utat lehet, s clszer is jrni, - aprnknt fel kell emelni a minimlbrt az eurpai nis minimlbrek szintjre (ez kb. a mai tlagbrnknek felel meg), ami azutn majd (persze nem konfliktusok nlkl, de) maga utn vonja az tlag arnyos felemelkedst is...

5.11.  A kettszakadt, reged s elszegnyed trsadalom 

Magyarorszg lakossga, a magyar nemzet mrhetetlen, arnytalanul nagy ldozatot hozott azrt, hogy - megint csak „a feje felett” - megvalsulhasson a politikai rendszervlts, s Magyarorszg a posztkommunista diktatrtl megszabadulva rtrhessen a polgri fejlds tjra. A terheket jelentsen nveli, hogy egyrszt a rendszervlts rt mg ma is fizetjk, s nem ltjuk tisztn a szmla vgsszegt; msrszt a politikai, de mg sokkal inkbb a gazdasgi rendszervlts rszben befejezetlen: sok problma megoldatlan. Ezeket a megoldatlan problmkat ma mr nem lehet kizrlag a levltott rendszer felszmol(hat)atlan maradvnyainak tekinteni, hiszen 1990. ta mr 12 v telt el, - „a sznyeg al sprt” rksgnk az lland halogats kvetkeztben tovbb slyosbodott, msfell rszben mg a letnt korszak talajn, rszben azonban mr kifejezetten a rendszervlts hinyossgai, s az azta lezajlott torz fejlds folyomnyaknt: jabbak is keletkeztek...
Igen nagy a veszlye - amennyiben a kvetkez vekben sem sikerl dnt vltozsokat vghez vinni -, hogy a sokasod megoldatlan problminkkal egytt lpnk be az Eurpai niba, ahol aztn azok „konzervldhatnak”.
A rendszervlts „negatv rksge” az albbiakban foglalhat ssze:
 Megsznt a ltbiztonsg, nagyarny (10-12 %) a munkanlklisg.
 Polgrosods helyett csak szlssges vagyoni polarizci zajlott le.
 Az llam a kisvllalkozsok helyett a multinacionlis cgeket tmogatja.
 Kettszakadt a trsadalom: vagyonos gazdagokra s szegnyekre.
 A lakossg nagyjbl fele a ltminimum szintjn, vagy az alatt l.
 Az letsznvonalunk nincs arnyban a munkateljestmnyeinkkel.
 Az llam lemondott arrl, hogy nerbl szmoljuk fel a mrleghinyt.
 Az llam, a gazdasg eladsodott; s az eladsods ma is folytatdik.
 Az llam nvekv adkbl finanszrozza a nvekv adssg-szolglatot.
 Az llami kltsgvets tlmretezett, funkciinak hatkonysga csekly.
 Munkateljestmnyeink dnt hnyadt kamatfizetsre fordtjk.
 Arnytalan, igazsgtalan a kztehervisels; a multik nem fizetnek adt.
 Nincs nemzeti ipar s kereskedelem; immr veszlyben a termfld is.
 Brmunks beszlltkknt, vagyontalanul lpnk be az Eurpai niba.
 Teljessggel megoldatlan a trsadalombiztosts s az egszsggy.
 Magyarorszg az egyre szegnyed (3 milli) nyugdjasok orszga.
 Magyarorszg lakossga fogy; s benne egyre n az eltartottak arnya.
 nernk hinyban egyre jobban rszorulunk az nis tmogatsokra.
 Elveszthetjk a nemzeti felemelkeds eslyt is, s vgl „beolvadunk”.

 

                                                       Czike Lszl

 


 

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!