3.8.  Titkos adatok, elt�nt akt�k, k�tes gazdas�gi eredm�nyek 

Mivel minden nemzet eredend� okokb�l csak a saj�t sors�t, csak a saj�t �lete sorsd�nt� esem�nyeit �lheti meg - s�t, gyakran m�g az sem adatik meg, hogy egy nemzet igaz�n �t�lje, s meg�rtse, mi is t�rt�nt vele -, csup�n megalapozott feltev�seinkre apell�lhatunk, amikor m�s n�pek t�rt�nelm�b�l keres�nk anal�gi�t a magunk�hoz... M�gis, alapos okkal v�lelmezhetj�k, hogy a nemzeti m�k�d�t�ke kamp�nyszer� privatiz�ci�ja minden egyes kev�ss� fejlett �s nagyon tapasztalatlan orsz�gban ugyan�gy zajlott le, mint n�lunk. A multinacion�lis c�gek - a k�nyvszak�rt�k, az �gyv�di irod�k, a tan�csad�k �s a privatiz�ci�s befektet�k - „orgi�ja” volt ez, minden�tt a vil�gon. K�r, hogy filmfelvev�nkkel nem lehett�nk ott, valamelyik kor�bbin�l.

N�h�ny �sszegz�s, tanuls�g a magyar privatiz�ci� t�rt�net�b�l:
 A t�k�s �zlet�rt�kel�s „lenull�zta” a t�rsadalmi tulajdon vagyon�rt�k�t.
 Multinacion�lis tulajdonba ment �t a nemzeti m�k�d�t�ke kb. 80 %-a.
 Az �rt�kes�t�si �tlag�r a k�nyvi vagyon�rt�k 20 %-a k�r�l mozgott.
 A privatiz�ci�val megsz�nt a magyar nemzeti ipar �s a kereskedelem.
 Csak kev�s, „sz�rv�nyos” v�llalkoz�s maradt magyar tulajdonban.
 A v�llalatokkal a multik megvett�k az eg�sz magyar �llami piacot is.
 A multik minden �gylethez maxim�lis �llami garanci�t k�rtek �s kaptak.
 A multik kedvezm�nyeivel a magyar c�gek nem tudnak versenyezni.
 Az �llam elvette a n�pt�l a t�rsadalmi tulajdont, hogy azut�n eladhassa.
 Az �llam ut�lag szentes�tette a n�menklat�ra spont�n privatiz�ci�j�t.
 Az �llam megg�tolta, hogy a magyar befektet�k tulajdonhoz jussanak.
 A magyar privatiz�ci�s technik�k mind megsz�ntek vagy megbuktak.
 A k�lf�ldiekkel k�t�tt szerz�d�seket kiv�tel n�lk�l titkos�tott�k.
 Ut�lag kev�s �gyet vizsg�ltak, szab�lytalans�got sehol nem tal�ltak.
 Egyetlen k�lf�ldi privatiz�ci�s tranzakci�t sem �rv�nytelen�tettek.
 Belf�ldi viszonylatban sz�mtalan korrupci�s �gyletre der�lt f�ny.
 A legnagyobb privatiz�ci�s botr�ny-�gyek a mai napig lez�ratlanok.
 Sok tranzakci� irat-anyaga elt�nt vagy megsemmis�lt.
 F�k�nt a n�menklat�ra tagjai lettek magyar milli�rdosok.
 Viszonylag kev�s sikeres magyar privatiz�ci�r�l tudunk.
 A megmaradt �llami tulajdon t�lnyom� r�sze �n. „cs�d-portfoli�”.
 A rendszerv�lt�s �ta t�bb-t�zezer magyar v�llalkoz�s ment cs�dbe.
 A magyar t�k�s „standard m�dszere” a vagyonfel�l�s, a felsz�mol�s.
 A privatiz�ci� ut�n az �llam mozg�stere a harmad�ra zsugorodott.
 A privatiz�ci� �ta rohamosan n� a nemzetgazdas�g ad�ss�ga.
 A privatiz�ci� �ta rohamosan n� a k�lts�gvet�s kamatkiad�sa.
 A privatiz�ci� �ta nincs t�rsadalmi tulajdon, nincs nemzeti m�k�d�t�ke.
 Az �llam �s a munkav�llal�k k�z�s j�v�je a kamatrabszolgas�g.
 M�sodrend� �llamk�nt �s nemzetk�nt l�p�nk be az Eur�pai �ni�ba.

3.9.  K�rk�r�s bank-konszolid�ci�k 

Amennyiben „a privatiz�ci�” kifejez�st nem csup�n a t�rsadalmi tulajdon, a magyar „�llami” v�llalatok, a m�k�d�t�ke-vagyon spont�n �s kamp�nyszer� mag�nos�t�s�ra �rtelmezz�k, hanem sokkal t�gabb, sz�lesebb k�rben; �gy bel�thatjuk, hogy m�g sok minden t�rt�nt, amir�l eddig nem besz�lt�nk...
„Privatiz�lni” ugyanis nem csak az effekt�v termel�eszk�z�ket - v�llalatokat, �p�leteket, ingatlanokat, sz�kh�zakat, portfoli�t, r�szv�nyeket, �zletr�szt, t�k�t, bankot, stb. - lehetett, hanem: bankhitelt, szerz�d�st, megb�z�st, kapcsolatrendszert, gy�rt�si jogot, technol�gi�t, tal�lm�nyt, f�ldet, erd�t, halastavat, futballp�ly�t, stadiont, szoci�lis otthont, tartoz�st-k�vetel�st, �llamad�ss�got, �llami k�lts�gvet�si t�telt, k�zm�vet, �nkorm�nyzati vagyont, magyar telev�zi�t, m�rkanevet, stb. is...
Term�szetesen a rendszerv�lt�s ut�n minden �rt�k, minden profit-termel� c�lra felhaszn�lhat� egy�b eszk�z privatiz�ci�j�ra is sor ker�lt; amire pedig nem azonnal, annak a mag�nos�t�sa, kisaj�t�t�sa m�g most is folyik.      

A magyarorsz�gi privatiz�ci� tal�n legsaj�tosabb form�ja a bankhitelek „kv�zi-mag�nos�t�sa” volt, ami szint�n �sszef�gg azzal a k�zgazdas�gi, jogi �s politikai „jogfolytonoss�ggal”, amit a rendszerv�lt�s megval�s�tott...
Arr�l van sz�, hogy az 1980-as �vek k�zep�t�l-v�g�t�l a t�bbs�g�ben reform-kommunista vezet�s� kereskedelmi bankok el�szeretettel, egyre s�r�bben ny�jtottak „elvt�rsi hiteleket” a n�menklat�ra tagjainak; majd ez a gyakorlat m�g intenz�vebben folytat�dott tov�bb a t�rsas�gi t�rv�ny adta �j v�llalkoz�s-alap�t�si lehet�s�gek kihaszn�l�s�ra, a rendszerv�lt�s ut�n. A legk�l�nb�z�bb c�llal, nagy �sszeg� hiteleket helyeztek ki a privatiz�ci�s tranzakci�k lebonyol�t�s�hoz; �j t�rsas�gok indul� t�k�j�nek biztos�t�s�hoz �s portfoli�-ad�sv�teli szerz�d�sek finansz�roz�s�hoz. A gr�ndol�si l�z (a szocialista keretek k�z�tt megszerzett, szorgalmasan „fel�p�tett” k�szp�nz-t�k�k szisztematikus kiment�se) a bankokat is utol�rte, - bankk�lcs�nnel, vagy banki alapjuttat�ssal j�tt l�tre 1988-ban p�ld�ul: az �tlet �s az �ni� Kft., a Reform Rt. �s r�szben a Co-Nexus Rt. is...
Nem kell nagy fant�zia ahhoz, hogy prejudik�ljuk: a p�nzkiment�si c�llal �s sebt�ben l�trehozott �j v�llalkoz�sok, valamint a korrupci�s kapcsolatok r�v�n bankhitelekkel is agyont�mogatott, piacaikat �s hitelk�pess�g�ket is elvesz�tett r�gi, gazdas�gtalanul m�k�d� v�llalatok tov�bbi finansz�roz�sa n�vekv� m�rt�k�, „�ltal�nos” elad�sod�st eredm�nyezett. Nem bizonyult ez a gyakorlat j�vedelmez� p�nzkihelyez�snek a kereskedelmi bankok szem-pontj�b�l sem; az 1990-es �vek els� fel�ben hatalmasra n�tt az �n. cs�d-portfoli�. A kereskedelmi bankok cs�d-portfoli�ja azt a hitel�llom�nyt jel�li, amely „d�gl�tt” befektet�seket, allok�ci�kat takar; olyan hiteleket, amelyek soha nem t�r�lnek meg, „tulajdonosuk” n�vekv� gazd�lkod�si vesztes�get halmoz fel, ami a bank hitelez�si vesztes�geit is folyamatosan n�veli. De a legnagyobb probl�m�t az okozta, hogy mindezeket az „elvt�rsi” hiteleket a bankok m�g a megfelel� fedezet igazol�sa n�lk�l ny�jtott�k klienseiknek - ismereteim szerint ez a gyakorlat az�ta megsz�nt -, minek k�vetkezt�ben a lej�rt hitel�llom�ny z�me v�gleg behajthatatlan maradt. A cs�d-portfoli� t�bb �llami kereskedelmi bankn�l (pl. Budapest Bank, Hitelbank, OKHB, Postabank, stb.) m�r olyan m�rt�ket �lt�tt, hogy p�nz�gyi cs�ddel, �ssze-oml�ssal fenyegette mag�t, a hitelny�jt� bankot is. Effekt�v bankcs�d�k is bek�vetkeztek: gondoljunk p�ld�ul az Agrobank eset�re... A rendszerv�lt� �llam, a p�nz�gyminiszter - ez ut�lag b�zv�st elmondhat� - nem rendelt el �ltal�nos vizsg�latot, s nem tett gener�lis feljelent�st sem a cs�d-portfoli�t felhalmozott kereskedelmi bankok menedzsmentje ellen; �mde elhat�rozta, hogy „tabula ras�t” csin�l, - megtiszt�tja a bankokat a reform-kommunista d�gl�tt hitelek cs�d-portfoli�j�t�l. A legnagyobb titoktart�s mellett, hosszas el�k�sz�letek ut�n kezd�d�tt meg �s zajlott le, 1994-95-ben a „k�rk�r�s” bankkonszolid�ci� els� �teme, amely l�nyeg�ben arr�l sz�lt, hogy „nagy k�r�ltekint�ssel ugyan”, de v�g�l is az �llami k�lts�gvet�s megt�r�tette a bankok hitelez�si vesztes�geit, - nagyj�b�l f�ggetlen�l att�l, hogy a hitelek vissza nem t�r�l�se (behajthatatlans�ga) kinek a felel�ss�g�t terheli. Hogy mi lett „a befulladt hiteleikkel egy�tt” cs�dbement v�llalkoz�sokkal, vajon felsz�molt�k-e �ket, vagy sem - erre vonatkoz�an csak tal�lgatni tudunk. Az mindenesetre elgondolkodtat�, hogy az �ltal�nos bankkonszolid�ci� ut�n n�h�ny �vvel t�bb olyan c�g neve is �jra felbukkant az „�jra m�k�d�” c�gek k�z�tt, amelyeket teljes kil�t�stalans�guk folyt�n elvileg fel kellett volna sz�molni... Ilyen p�ld�ul az Utilitas Rt., amely mellesleg a Tocsik-�gy egyik str�manjak�nt h�res�lt el, 1996-97-ben...
A bankkonszolid�ci� els� �tem�r�l - k�zben, 1994-ben korm�nyv�lt�s is volt - semmilyen �sszes�t� h�rad�s, elemz� t�megt�j�koztat�s nem t�rt�nt; pedig h�t m�gis csak az ad�fizet�k (az �llami k�lts�gvet�s) p�nz�r�l volt sz�... Ehelyett a tov�bbiakban „mindennapos”, de legal�bbis �lland� ad hoc gyakorlatt� v�lt az �ppen „bajba jutott” kereskedelmi bankok k�lts�gvet�si megseg�t�se. A Budapest Bankot pl. (konszolid�ci� ut�n) �jabb 22 milli�rd forinttal kellett „felt�k�s�teni” ahhoz, hogy ut�na privatiz�lni lehessen, 20 milli�rd forintos �ron. A Horn-ciklus v�ge fel� besz�ntette tev�kenys�g�t a Magyar Hitelbanknak a rendszerv�lt�s ut�n l�trehozott le�nybankja, a Bank Leumi, - �s kivonva t�k�j�t az orsz�gb�l, elt�vozott. K�zel 100 milli�rd forint vesztes�g�be ker�lt ez az anyabanknak, s a j�t�ll�ssal tartoz� �llamnak. Az Orb�n-korm�ny hatalomra ker�l�se ut�n (1998.) robbant ki a Postabank-botr�ny, amelybe „belefeketedett” a bank p�nz�gyi helyzet�t „r�zsasz�nre fest�” nemzetk�zi auditor c�g, a Deloitte & Touche is... Mint kider�lt, t�bb mint 260 milli�rd forint effekt�v gazd�lkod�si vesztes�get okoztak a banknak a bed�gl�tt, soha vissza nem t�r�l� t�kekihelyez�sek. T�bb-sz�z f�s, �n. „VIP-lista” is nyilv�noss�gra ker�lt, amely olyan - mindenfajta p�rtokhoz tartoz� - k�zismert politikai �s k�z�leti szem�lyis�gek n�vsor�t tartalmazta, akik kedvezm�nyes hitelt kaptak a Postabankt�l. A Postabank �llam �ltali „konszolid�ci�ja” 170 milli�rd forint k�lts�gvet�si p�nzeszk�zt em�sztett fel. Szint�n az el�z� ciklusban der�lt f�ny a Magyar Nemzeti Bank b�csi le�ny-bankj�nak a CW-Banknak a viselt dolgaira, amelyek ugyancsak sok �v alatt v�grehajtott felel�tlen k�ltekez�sekr�l, illetve „t�kekihelyez�sekr�l” sz�ltak, - t�bbek k�z�tt k�l�nb�z� titkosszolg�latok, titkos �gyn�k�k „laza” p�nz�gyi tranzakci�i kapcs�n. A CW-Bank konszolid�ci�ja, vesztes�g-kiegyenl�t�se ut�lag t�bb, mint 110 milli�rd forintj�ba ker�lt az �llamnak, az ad�fizet�knek. Bel�that�, hogy a bankkonszolid�ci�k �sszess�g�ben m�r eddig is 6-700 milli�rd forinttal terhelt�k meg az am�gy is elad�sodott magyar t�rsadalmat! Bel�that� az is, hogy a „null�ra le�rt hitel�llom�ny” m�g�tt olyan exkluz�v, k�l�n�s okokb�l, m�g k�l�n�sebb kedvezm�nyeket �lvez�, k�l�nleges hiteleket ig�nybe vev� szem�lyis�gek h�z�dnak meg, akik a gyakorlatban �llami p�nzeszk�z�ket privatiz�ltak, tettek a mag�ntulajdonukk� egy korrupt bank seg�ts�g�vel... Tal�n ez volt a privatiz�ci� legk�nyelmesebb m�dja!
Nem l�that� be, mik�nt t�rt�nhetett meg mindez a jog�llam keretei k�z�tt.

3.10.  K�lts�gvet�si �s �nkorm�nyzati privatiz�ci� 

Ami�ta l�nyeg�ben elfogyott - �s ez m�r nagyj�b�l 1996. �ta �gy van! - a privatiz�lhat� �llami portfoli�; nem csak az �llam gazd�lkod�si mozg�stere sz�k�lt be, hanem a spekul�ci�� is, amely mindig �jabb �s �jabb vagyonok megszerz�s�re, „�rfolyam-nyeres�ges” elad�s�ra, vagy �ppens�ggel fel-�l�s�re t�rekedett... Cseppet sem cs�kkent azonban a „privatiz�ci�s l�z”, hanem a m�g �llami k�zben megmaradt funkci�k, jogok, p�nzek fel� fordult.
Ilyenek: a k�lts�gvet�si �s az �nkorm�nyzati b�dzs�, - illetve portfoli�... 
T�volr�l sem gondolom, hogy minden egyes olyan t�telt j�l ismern�k, vagy pl�ne be is tudn�k mutatni, amelyek e n�vekv� lelem�ny sz�nes csokr�ba tartoznak. Ez�rt csup�n p�ld�l�dzom - az illusztr�ci� kedv��rt.

Tudjuk p�ld�ul, hogy manaps�g az egyik legjobb �zlet - a m�dia, annak is az elektronikus v�ltozata, a telev�zi�. Azt is tudjuk, hogy p�ld�ul a kor�bban k�lts�gvet�si int�zm�ny Magyar Telev�zi� 1996. okt�ber 1-j�t�l r�szv�ny-t�rsas�gg� alakult �t, - �m az�ta is az el�fizet�k, illetve az �llam fedezik a m�k�d�s k�lts�geit, nagyj�b�l egyenl� ar�nyban. A patin�s int�zm�ny meg-alakul�sa �ta vesztes�get vesztes�gre halmoz, mostanra m�r r�gen fel�lte indul�, csaknem 20 milli�rd forintos vagyon�t (l�sd: t�zsde-palota, stb.), de m�g mindig v�gan m�k�dik; s ez �gy lesz mindaddig, ameddig az �pp regn�l� korm�ny fel tudja haszn�lni r�vidt�v� politikai c�ljai el�r�se �rdek�ben...
A Magyar Telev�zi� (Rt.) „k�lts�gvet�si privatiz�ci�ja” azonban m�r 1996. el�tt megkezd�d�tt, s tart ma is, m�g el nem t�nik minden, ami mozd�that�.
Ismeretes, hogy a saj�t, bels� m�sor-produkci�k ar�nya mindig a Magyar Telev�zi�n�l volt a legmagasabb, aminek egyr�szt a halad� hagyom�ny, a preszt�zs, m�sr�szt a „kult�ra z�szl�shaj�ja” m�tosz �s k�telezetts�g volt az alapja. Minden �vben elk�lt�ttek teh�t 10-12 milli�rd forintot erre a c�lra. �m amint a gazd�lkod�s felt�telei „szigorodni” kezdtek; Hankiss Elem�r eln�ks�ge id�szak�ban „valaki kital�lta”, - �gy lehetne cs�kkenteni a bels� produkci�s k�lts�geket, ha azokat k�v�lre szervezik, hiszen �gy azok „csak sz�ml�s k�lts�gk�nt” jelentkeznek majd. �gy j�ttek l�tre els�k�nt a h�rneves „showman”-ek - Friderikusz, Kepes, Juszt, V�mos, Frei, stb. - produkci�s kft.-i, amelyek k�ls� szatellit�kk�nt gy�rtott�k �s sz�ml�zt�k m�soraikat az e tekintetben lassan megrendel�-holdingg� alakul� Magyar Telev�zi�nak. Az ilyen produkci�s kft.-k csak annyiban v�ltak „k�ls�kk�”, hogy k�l�n�ll� jogi szervezett� alakultak - legal�bbis a c�gbejegyz�s tan�s�ga szerint -; m�s vonatkoz�sban val�j�ban minden vagyonuk, eszk�z�k, stb. eredend�en a Magyar Telev�zi�b�l, bel�lr�l sz�rmazott. Ezek a szatellit�k 1996-1997-re ugr�sszer�en megszaporodtak; s a k�ls� sz�ml�z�s v�lt a „bels�” m�sor-k�sz�t�s uralkod� form�j�v�. Csoda-e, ha a produkci�s k�lts�gek nemhogy nem cs�kkentek, hanem jelent�sen megn�ttek?! A jelzett �vekben a „bels�” m�sork�sz�t�s k�lts�gei 16-20 milli�rd forintra emelkedtek... A nagy buliba persze „besz�llt” a nagypolitika is; a legk�l�nb�z�bb parlamenti p�rtok k�pvisel�i is m�dia-v�llalkoz�sokat alap�tottak, vagy k�l�nb�z� rekl�m-(fed�) c�geik r�v�n „szolg�ltattak”, illetve sz�ml�ztak a Magyar Telev�zi�nak. S�t, a politika belesz�lt a konkr�t m�sork�sz�t�sbe is, amikor a p�rt-korifeusok a kurat�rium �s m�s ir�ny�t� szervezetek tagjai �ltal, vagy az aleln�k�k�n kereszt�l prefer�lt�k vagy megtiltott�k (egym�s) m�sorainak a sug�rz�s�t. A legh�rhedtebb politikai produkci� - amely k�l�nb�z�, m�ig kibogozatlan, k�l�n�s szem�lyi sz�lak ment�n „az elh�res�lt megfigyel�si botr�nyhoz” is elvezethetne - az �rgamm�k-t�v�sorozat volt, k�zel 1 milli�rd forint�rt...
Mondanom sem kell, hogy a produkci�k „k�v�lre szervez�se” az�rt okozta a m�sork�sz�t�s k�lts�geinek hirtelen megn�veked�s�t, mert a sz�ml�k az el��ll�t�si k�lts�gek legal�bb k�tszeres�r�l sz�ltak. A Magyar Telev�zi�t teh�t a nagypolitika beavatkoz�sa, �s folyamatos befoly�sa tette �s teszi t�nkre; persze mindig akadnak �jabb „balekok”, akik r�v�n ez v�gbemegy. A n�p, a nemzet, a nagy nyilv�noss�g minderr�l nem tud semmit, ugyanis az elhallgat�s m�g ma is a reform-kommunista sajt� legnagyobb �sszefog� ereje. Sz�p p�ld�jak�nt a „rendszerv�lt� elit” korporat�v viselked�s�nek...

De az �llami k�lts�gvet�s „privatiz�ci�s” kompetencia-k�r�be sorolhatjuk a volt szovjet �llamad�ss�g (1,7 milli�rd USD) lebont�s�t is, amelyre a volt kommunista funkcion�riusok „eg�sz hada” - M�t�, Hujber, Kapolyi - szakosodott. A c�geik meggazdagodtak; az ad�ss�gb�l jutott is - maradt is. Az utols� n�h�nysz�z-milli� doll�rnyi „t�telt” n�h�ny h�nappal ezel�tt adta el az Orb�n-korm�ny, egy b�csi k�zvet�t� c�gen kereszt�l, - megint csak tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt...

Szint�n „k�lts�gvet�si privatiz�ci�nak” tekinthet� az a megold�s, ami a k�t, strat�giailag legfontosabb k�zleked�si r�szv�nyt�rsas�ggal - a Budapesti K�zleked�si V�llalattal, �s a Magyar �llamvasutakkal - �vek �ta t�rt�nik. M�r az is felfoghatatlan - s ez vonatkozik a m�r eml�tett Magyar Telev�zi�ra is -, mi�rt kellett ezeket a „v�llalatokat” �ppen �zleti r�szv�nyt�rsas�gg� �talak�tani, amikor mindh�rom eset�ben nyilv�nval�: (1) A k�zszolg�lati f�-funkci�, ami k�zhaszn� t�rsas�gi form�t involv�l. (2) Az �n�ll�an �letk�pes (�nfinansz�roz�) m�k�d�s lehetetlens�ge. (3) A tev�kenys�geik nonprofit jellege, a nyeres�gorient�ci� �rtelmezhetetlens�ge. (4) A strat�giai �rdek, ami igen er�s kontraindik�ci� a b�rmikori privatiz�ci�val szemben... Csak egyetlen „val�s �rv” sz�lhat a r�szv�nyt�rsas�gi forma mellett: a c�gek tudatos felk�sz�t�se a mag�nos�t�sra - r�szben, vagy eg�szben. Mindk�t esetben az �llami vagyon felel�tlen elprivatiz�l�s�r�l besz�lhetn�nk...
A val�s�gban - �ppen ez folyik. Mind a M�V, mind a BKV eset�ben �vekkel ezel�tt (1996. k�r�l) egy �n. „reorganiz�ci�s programot” fogadtak el, amely az �zemeltet�si �s a m�k�d�si k�lts�gek drasztikus cs�kkent�s�t c�lozta, annak �rdek�ben, hogy az �llami direkt �s indirekt t�mogat�s m�rs�kelhet� legyen. A reorganiz�ci� l�nyege abban �llt, hogy az �gynevezett „mell�k-tev�kenys�geket” egyszem�lyes kft.-k form�j�ban a t�rsas�gon k�v�lre szervezt�k ki, majd ezeket a szatellit�kat �vekkel k�s�bb - t�nkremen�s el�tt �s �ron alul - �rt�kes�tett�k, illetve privatiz�lt�k. (Ez m�g ma is folyik.) A v�rthoz k�pest �ppen ellenkez� hat�sok k�vetkeztek be: (1) A m�k�d�s k�lts�gei ugr�sszer�en megn�vekedtek a „mell�k-kft.-k” sz�ml�i nyom�n. (2) A mell�ktev�kenys�gek v�gz�s�ben �s a f�tev�kenys�gekhez t�rt�n� kapcsol�d�sukban s�lyos zavarok, nem v�rt probl�m�k jelentkeztek. (3) A rem�lt privatiz�ci�s bev�tel nagys�grenddel elmaradt a v�rakoz�sokt�l...
�gy v�lik a k�lts�gvet�s t�mogat�si cash-flow-ja is privatiz�ci� martal�k�v�.

Mint tudjuk, az egyik legnagyobb �zlet - az �t�p�t�s; azon bel�l is a modern aut�p�ly�k �p�t�se. Az is ismeretes, hogy az Antall-korm�ny, majd a Horn-korm�ny koncesszi�s aut�p�lya-�p�t�sei (�s �zemeltet�si szerz�d�sei) a legdr�g�bb aut�p�lya-haszn�latot eredm�nyezt�k - eg�sz Eur�p�ban. De enn�l sokkal rosszabb is t�rt�nt...! Am�g k�zbeszerz�si tendereken d�lt el, hogy melyik aut�p�lya-�p�t� nemzetk�zi mamutc�g - a Beton�t�p�t� Rt., vagy a Strabag-Hung�ria Rt. - kapja meg a magyar �llam t�rgyi sokmilli�rd forintos megrendel�seit, addig a verseny n�mileg leszor�totta ugyan az �rat; viszont az (�llami k�lts�gvet�sb�l sz�rmaz�) �rbev�tel profith�nyada d�nt� m�rt�kben k�lf�ldre v�ndorolt. Ennek akart v�get vetni az Orb�n-korm�ny, amikor k�zbeszerz�si p�ly�zat ki�r�sa n�lk�l egy aut�p�ly�t addig m�g soha nem �p�tett c�gre, a Vegy�pszerre (�s konzorcium�ra) b�zta a p�ly�k meg�p�t�s�t, illetve fel�j�t�s�t. Ennek egyr�szt roml� min�s�g, m�sr�szt az �p�t�s hihetetlen megdr�gul�sa lett a k�vetkezm�nye. Eur�pa legdr�g�bb aut�p�ly�i �p�lnek - 2 milli�rd forintba ker�l 1 kilom�ter! -, viszont igaz: a k�lts�gvet�si p�nz, a profit nem megy ki k�lf�ldre... Ez is a k�lts�gvet�si privatiz�ci� tipikus esete, - multik helyett belf�ldi lobbykkal...

Nem besz�lt�nk m�g arr�l a privatiz�ci�r�l, ami a helyi �nkorm�nyzatok f�ldter�letei �s egy�b vagyont�rgyai (vagy vagyoni �rt�k� jogai) k�r�l �vek �ta zajlik. Eml�kezetes p�ld�ul, hogy az �n. �talakul�si t�rv�ny (1989.) el�-�r�sai szerint r�szv�nyt�rsas�gg� �talakult �llami v�llalatokban r�szv�ny-tulajdonhoz jutottak a helyi �nkorm�nyzatok is, az �n. „belter�leti f�ldek” �rt�k�nek ar�ny�ban. Amikor kider�lt, hogy ez a r�sztulajdonl�s a v�llalatok privatiz�ci�j�nak kifejezett korl�tj�v� v�lt a tov�bbiakban, - az �PV Rt. garant�lta a r�szv�ny-csomagok n�v�rt�k�nek k�szp�nzben val� kifizet�s�t az �nkorm�nyzatok sz�m�ra. Mint tudjuk, 1996-ban ebb�l lett a Tocsik-�gy, hiszen Tocsik M�rt�t (mint tan�csad�t) arra szerz�dtette az �PV Rt., hogy - jutal�k�rt cser�ben - alkudja le a tartoz�sai �sszegeit. Ezt siker�lt is teljes�teni, - az �PV Rt. milli�rdokat „takar�tott meg” a belter�leti f�ldtulajdonok r�v�n nyert r�szv�ny-csomagok k�szp�nzben vett �rt�k�b�l. Tocsik M�rta 804 milli� forintos jutal�k�b�l azonban b�ntet�per lett, amely mindm�ig nem z�rult le. Ha figyelembe vessz�k, hogy annak idej�n kiknek, milyen str�manoknak - taxisof�r, Utilit�s Rt. (!), stb. - utalta �t els� k�rben az �sszeg t�lnyom� h�nyad�t; amellett gondolunk a korabeli sajt�ban szinte naponta k�zz�tett korm�nyp�rtokhoz val� kapcsol�d�sokra (Boldvai = MSZP; Budai = SZDSZ) is, bel�thatjuk, hogy ez az �gy is a k�lts�gvet�si privatiz�ci� „sz�ps�gd�jas” esete, - besz�des politikai felhangokkal...

Ami m�rmost az �nkorm�nyzatok egy�b vagyon�t illeti, - az m�g hagyj�n, amikor az am�gy is tot�lisan elad�sodott helyhat�s�gok (a h�romezer-n�h�nysz�z k�z�tt m�r nincs olyan, amelynek a vagyona ne lenne �vek �ta „eljelz�logos�tva”!) vil�gbanki hitelb�l �s Phare-seg�lyb�l t�mogatott infrastrukt�r�j�nak, k�zm�veinek �p�t�s�re helyi lobbyk szervez�dnek, amelyek a helyi �s �llami, politikai notabilit�sokkal �sszefon�dva szervezik meg a p�nzek elk�lt�s�t, illetve egym�s k�z�tti eloszt�s�t, amelynek egy j� r�sze - elherd�l�s (hisz’ p�ld�ul egyes h�l�zatok „dupl�n is” meg�p�lnek)... Ez minden�tt, - Nyugaton, az Eur�pai �ni�ban is �gy zajlik. (Vonatkozik ez a g�z-, csatorna-, �s telefon-h�l�zatokra egyar�nt.) De mif�le „kapitalista tranzakci�nak” tekints�k azt a standard megold�st, amikor a h�l�zat�p�t�s �sszes k�lts�g�t a v�gs� felhaszn�l�kt�l gy�jtik be el�finansz�roz�s c�m�n, - amit azt�n soha nem fizetnek vissza, mert maga a h�l�zat az �p�t�, majd �zemeltet� v�llalkoz�s tulajdon�v�, portfoli�j�v� v�lik?! A fogyaszt�k teh�t t�ketulajdont gy�jtenek, egy t�k�s v�llalkoz�s sz�m�ra, amely azt�n - az �rakon kereszt�l is - kizs�km�nyolja a t�ke „tulajdonosait”.

�m a legnagyobb �zlet a helyi �nkorm�nyzatok vagyoni �rt�k� jogainak, bel-ter�leti f�ldjeinek, ingatlanainak „elprivatiz�l�s�ban” rejlik; f�leg Budapesten �s a nagyobb v�rosokban, - vagy azok k�lter�leti „z�ld” agglomer�ci�j�ban. A lak�s�llom�ny k�lf�ldiek �ltali felv�s�rl�sa (Budapesten) hajl�ktalann� teszi az �slakosokat. Az �nkorm�nyzatok viszont jelent�sen gazdagodnak, amennyiben enged�lyezik a ter�let�k�n plaz�k �s lak�parkok �p�t�s�t...
A bev�s�rl� k�zpontokat multinacion�lis befektet�k �p�tik �s multinacion�lis t�rsas�gok �zemeltetik; azzal a c�llal, hogy megsemmis�ts�k az �stermel� �s kiskeresked� konkurenci�t, �s begy�jts�k a lok�lis fogyaszt�s profitj�t.
A lak�parkok a Budapestr�l �s a nagyv�rosokb�l z�ld�vezetbe kik�lt�z� �j-gazdagok, valamint az orsz�gba betelep�l� k�lf�ldiek luxusotthonhoz jut�s�t szolg�lj�k, - t�l az �p�ttet� t�rsas�gok bus�s haszn�n. Ez is privatiz�ci�, - a z�ldter�letek, esetenk�nt a t�jv�delmi k�rzetek kollabor�ns privatiz�ci�ja...
 4.  T�jk�p privatiz�ci� ut�n    

4.1.  Hov� lett a privatiz�ci�s bev�tel (ellentmond�sok)? 

Ha v�giggondoljuk a magyarorsz�gi privatiz�ci� t�rt�net�t a rendszerv�lt�s t�kr�ben; akkor be kell l�tnunk, hogy a kett� nem f�ggetlen egym�st�l. Az ok-okozati �sszef�gg�s nyilv�nval�, - de mi a ki�t az �rd�gi k�rb�l?!            
Az alapvet� k�rd�sek - melyekre nincs v�lasz - a k�vetkez�k:
 A rendszerv�lt�s mi�rt jelentett azonnali, kamp�nyszer� privatiz�ci�t is?
 Az �llam mi�rt nem volt k�r�ltekint�bb a privatiz�ci� tekintet�ben?
 Mi�rt kellett a nemzeti m�k�d� t�k�nket mindenest�l eladnunk?
 Mi�rt privatiz�ltuk a k�lf�ldnek a k�zm�veket, a strat�giai ipar�gakat?
 Mi�rt �rt�kes�tett�k a portfoli�nkat ennyire olcs�n?
 Hov� lett a t�rsadalmi tulajdon?
 Hov� lett a privatiz�ci� bev�tele?
 Mi az, ami annak l�tszik?
A jogfolytonos �s egyben rendszerv�lt� magyar �llam m�g 12 �vvel az �n. rendszerv�lt�s ut�n sem elemezte, illetve �rt�kelte a lezajlott glob�lis �s globaliz�ci�s folyamatokat; nem adta magyar�zat�t a t�rt�nteknek. Ennek csak az lehet az oka, hogy: (1) mindent „j�nak” tal�l, ahogyan t�rt�nt; vagy (2) �gy �rzi, senkinek nem tartozik magyar�zattal... Mindk�t megk�zel�t�s alapvet�en t�ves, hib�s: a v�geredm�nyb�l egy�ltal�n nem k�vetkezik a „j�” min�s�t�s, - s�t, a katasztr�faszer� �llapot alapos magyar�zatra szorul. Megpr�b�lok r�vid, hipotetikus v�laszt adni a feltett k�rd�sekre:
ad 1.: A rendszerv�lt�s csak az�rt jelenthetett egyben azonnali �s teljes k�r� privatiz�ci�t is, mert a rendszerv�lt�s legfontosabb (fed�-)c�lja �ppen a t�rsadalmi tulajdon sz�tver�se, privatiz�ci� �ltali megsz�ntet�se volt. Azt is mondhatjuk, hogy a nemzetk�zi kapitalizmus „v�gyott” Magyarorsz�gra, mint megszerezhet� �j piacra, a potenci�lis profit rem�ny�ben; ez�rt el�bb elad�s�totta, hogy ut�bb - rendszerv�lt�s �tj�n - privatiz�lhassa. Ebben a „magyar�zatban” csak az a b�kken�, hogy a „nemzetk�zi kapitalizmus” nem szem�ly, hogy v�gyjon, elad�s�tson, megszerezzen, privatiz�ljon, stb. Ez�rt fel kell t�telezn�nk, hogy Magyarorsz�g esete cseppet sem egyedi, hanem „a rendszerv�lt�sunk” a globaliz�ci�, vagyis a vil�g egys�gess� v�l�s�nak,  a minden �llamra kiterjed� �s �rv�nyes politikai �s gazdas�gi folyamatnak a szerves r�sze. Fennmarad egy k�rd�s: ki, �s mi�rt globaliz�l?!
ad 2.: A rendszerv�lt� �llamot is meglephette (?), hogy a rendszerv�lt�sunk l�tsz�lagos spontaneit�sa azonnali privatiz�ci�s k�nyszerbe torkollott. Se privatiz�ci�s koncepci�ja, se privatiz�ci�s gyakorlata (szakismerete) nem l�v�n, - j�hiszem�en „�tengedte a terepet”, s r�b�zta mag�t a nemzetk�zi tan�csad� c�gekre, �s a vel�k (m�r �vek �ta) kollabor�l� p�nz�gyi elitre; azokra, akiknek - szemben az �llammal - volt koncepci�juk. Mindazon�ltal meg kell jegyeznem, hogy ez a kv�zi-spont�n „egym�sra tal�l�s” igencsak gyan�s, mert a privatiz�ci� ismert - sz�munkra negat�v - professzionizmusa azt a hiteles l�tszatot kelti, mintha ez az eg�sz (egy nemzet teljes m�k�d� t�k�j�nek rendszerv�lt�s „jogc�m�n” v�grehajtott elprivatiz�l�sa) folyamat m�r t�bbsz�r is begyakorolt, egyeztetett, s�t, „j�v�hagyott” m�don zajlott volna le. „Dej� vu” �rz�s! T�ved�s ne ess�k; amit �ll�tok, az az, hogy el�re megtervezett, tudatos folyamatok mentek v�gbe, amelyekben a magyar �llamot (s annak tisztvisel�it) „mintha k�zenfogva vezett�k volna” olyanok, akik pontosan tudt�k, mi �s hogyan fog t�rt�nni, m�g az �llam ezt nem tudta. (Ezt, a „dilett�ns”-verzi�t er�s�tik meg az akkori kompetens vezet�k mai nyilatkozatai is, amikor „beismerik”: fogalmuk sem volt arr�l, val�j�ban mi is t�rt�nik, �s mi�rt, - illetve mi lesz majd a privatiz�ci� v�geredm�nye.) Ez persze azt is jelenti, hogy a nemzetk�zi tan�csad�k az itteni akci�ikat m�r nagyon sokszor v�gigcsin�lt�k a vil�g m�s orsz�gaiban; Nig�ri�t�l a Spitz-berg�kig, - s ez mindig �gy t�rt�nt, hogy a helyi p�nz�gyi-politikai rendszer-v�lt� elitet kik�pezt�k, betan�tott�k, hogy mindent �gy csin�ljanak, mintha �k csin�ln�k, de emellett mindent egyben „a maguk�nak is” �rezzenek. Ez az attit�d nem m�s, mint az egy�ttm�k�d�s, a kollabor�ci� legbels� l�nyege...
ad 3.: Tekintve, hogy a magyar „�llami” vagyon hirtelen, kamp�nyszer� privatiz�ci�j�nak teljes folyamata am�gy is mintegy 6-8 �ves id�tartamra h�z�dott sz�t; teljess�ggel �rthetetlen �s megmagyar�zhatatlan, hogy mi�rt kellett marad�ktalanul, szinte az eg�sz nemzeti m�k�d�t�k�t privatiz�lni? Ann�l is ink�bb �rthetetlen ez, hiszen az els� �vek (1990-1993.) praxisa alapj�n m�r nyilv�nval�v� v�lt, hogy az eredeti „�llamad�ss�g-kiegyenl�t�” sz�nd�k - meghi�sult. K�t indokolt k�rd�s is felmer�l: (1) mi�rt az eg�szet; (2) mi�rt az eg�szet, k�lf�ldieknek? Ezt m�r nem lehet s�rg�ss�ggel, az �llam fizet�-�s hitelk�pess�g�nek helyre�ll�t�s�val, deviza-sz�k�ss�ggel magyar�zni! Sem a dilettantizmus, sem a koncepci� hi�nya nem el�g ok arra, hogy egy nemzet�llam szabadon v�lasztott korm�nya �s parlamentje  „szezonv�gi ki�rus�t�st” rendezzen az orsz�g strat�giai vagyonkincs�b�l... A t�rt�ntekre csak h�rom val�s (hiteles) magyar�zat adhat�: (1) k�nyszer; ami valamif�le k�lf�ldi „zsarol�sb�l” fakadhatott; (2) „�nk�nt �s dalolva” - kv�zi-�nfelad� vagyon�tad�s a magas „jutal�k” rem�ny�ben; (3) akt�v kollabor�ci�, - ami mindk�t el�z� elemet is mag�ban foglalhatja. Az al�bbi pontokba szedve, igyekszem a logikai l�ncot m�g jobban megvil�g�tani:   
 Az elad�s�t�s c�lja a kommunista rendszer gazdas�gi �s politikai t�rdre-k�nyszer�t�se, a rendszerv�lt�s kik�nyszer�t�se lehetett. A koncepci� ki-gondol�i pontosan tudhatt�k, hogy az eredm�ny sokkal kisz�m�that�bb, ha a megval�s�t�sban egy rendszerv�lt� elit, a reformkommunista p�nz-�gyi ir�ny�t�k is r�szt vesznek. Kezdett�l (1982.) fogva erre t�rekedtek!
 A hatalmasra duzzadt ad�ss�g fej�ben (1990. = 20,5 Mrd USD) azut�n „joggal” k�vetelhett�k a t�rsadalmi tulajdonunk gyors �s marad�ktalan (?) privatiz�ci�j�t. Csak „a jelz�log-jogukat” �rv�nyes�tett�k...
 A reformkommunista politikai �s p�nz�gyi elit - a tov�bbiakban „�rdek-sz�vets�gben” a rendszerv�lt�s �j, demokratikus politikai er�ivel - tagjai szint�n „joggal” rem�lhett�k, hogy egyr�szt r�szben meg�rizhetik politikai poz�ci�ikat, m�sr�szt spont�n privatiz�ci�, lobby-t�mogat�s �s egy�b m�s form�kban vagyonhoz, t�k�hez, t�rsadalmi poz�ci�hoz, jutal�khoz is „jutnak” - cser�ben az akt�v �s hat�kony k�zrem�k�d�s�rt. Pontosan ez t�rt�nt: ki�rult�k a t�rsadalmi tulajdont az elit uralm��rt �s j�l�t��rt...  Ezt nevezik - cs�nya �s rossz szlenggel - az �gylet el�re levajaz�s�nak...
Hangs�lyozom, maga a t�rt�net szigor� bels� logik�ja vezet mindezekhez a k�vetkeztet�sekhez: dilettantizmus, vagy kollabor�ci�? - m�s �t nincs.
ad 4.: Norm�lis esetben privatiz�ci� el�tt fel kellett volna �rt�keltetni a teljes nemzeti m�k�d�t�k�t, majd t�telesen meghat�rozni: mi �rt�kes�thet�, �s mi nem. Egyik sem t�rt�nt meg! A k�lf�ldi befektet�k szinte teljesen szabadon „v�logathattak” a portfoli�ban, - a frissen megalakult �V� tan�csosainak j�szerivel fogalmuk sem volt arr�l, mi strat�giai vagyon, �s mi nem, illetve: mi mennyit �r? Sem a privatiz�ci� id�rendis�g�ben, sem az �rt�kar�nyokban, sem a k�lf�ldi befektet�k kiv�laszt�s�ban nem �rv�nyes�lt semmilyen ny�lt koncepci�, priorit�s, vagy b�rmilyen nemzeti �rt�k�rz� megfontol�s. Ahogy esik, �gy puffan, - ez az egyetlen „vez�relv” �rz�kelhet� ut�lag. Egyszer�en kiz�rt dolog, nincs olyan gazdas�gi vagy politikai sz�ks�gszer�s�g, - mi�rt kellett az els�k k�z�tt multinacion�lis tulajdonba vinni az �lelmiszeripart, a t�vk�zl�st (MAT�V, stb.), majd k�s�bb az �zemanyagell�t�st (MOL) �s az energiaszektort (MVMT-Elm�), valamint a szinte komplett bank-szektort is? Ha a t�rt�netbe „belekeverj�k” a plaz�k, a nagy bev�s�rl�-k�zpontok gomba m�dra szaporod� l�tes�t�s�t is, akkor kikerekedik ugyan egyfajta „koncepci�”, �m ez meglehet�sen balj�s sz�nezet�, mert szint�n a „kollabor�ci�s elm�letet” t�masztja al�... Azt l�thatjuk ugyanis, hogy minden, ami a lakoss�gi fogyaszt�ssal k�zvetlen�l �sszef�gg, - az kiv�tel n�lk�l multinacion�lis k�zbe ker�lt, vagyis Magyarorsz�g lak�inak �letmin�s�ge mostant�l nem a saj�t munk�t�l, annak eredm�nyess�g�t�l, hanem a multik befektet�seit�l, kv�zi-j�indulat�t�l f�gg. Magyarorsz�g �gy megsz�nt �n�ll� lenni! P�nz�gyileg ezek ut�n a k�vetkez�, m�g s�lyosabb logikai l�nc l�tszik kirajzol�dni: (1) Mivel Magyarorsz�gon „infl�ci� van”; a multik �lland�an felemelik a k�z�zemi szolg�ltat�sok (g�z-, villany-, telefon-, stb.) d�jait, s lehet, hogy �pp emiatt van infl�ci�. A magyar �llam ugyanis a szerz�d�sk�t�skor garant�lta a befektet�k profit-hozamait. (2) A magyar b�rek �s juttat�sok nem n�nek olyan m�rt�kben, amilyen m�rt�kben emelkednek a k�zm�vek d�jai, - illetve ezeken kereszt�l k�zvetlen�l manipul�lhat� az �letsz�nvonal. A kialakult t�rsadalmi rend teh�t ezzel a „szel�d” er�szakkal beszab�lyozhat�. A k�z�zemi d�jak (�s az �lelmiszer-fogyaszt�s, amelynek a kereskedelme szint�n 80-%-ban  multinacion�lis tulajdon!) a meg�lhet�si k�lts�gek meg-hat�roz�, egyre nagyobb h�nyad�t teszik ki...          
ad 5.: Ha deklar�ltan az volt a rendszerv�lt� �llam strat�giai c�lja a vagyon privatiz�ci�j�val, hogy kifizesse a felgy�lemlett k�lf�ldi �llamad�ss�got (20,5 Mrd USD), akkor mi�rt adta el annyira olcs�n a teljes portfoli�t, hogy az �rt�kes�t�s �rbev�tele gyakorlatilag meg sem l�tszik a brutt� ad�ss�g n�veked�si trendj�n?! Az el�z�ek t�kr�ben erre csak az lehet a v�lasz: az ad�sv�tel - mint mindig - alku t�rgya volt, �s az alkuban mindig az er�sebb dikt�lja a felt�teleket, f�k�nt az �rat. A multik ennyivel voltak er�sebbek...   
ad 6.: A t�rsadalmi tulajdon - megsz�nt. �m a megsz�n�snek legal�bb k�t „jogi” f�zisa is volt: (1) A TT „�tmin�s�t�se” �llami (�V�-)portfoli�v�. (2) Az imm�r �llami tulajdon privatiz�ci�ja. A folyamatban a legitim tulajdonost - az „�sszn�pet” - egyik f�zisban sem k�rdezte meg senki (pl. n�pszavaz�ssal), vajon akarja-e; s�t, a parlamenti k�pviseleti demokr�cia sem �rv�nyes�lt, mert ezeket a d�nt�seket a rendszerv�lt� korm�ny nem is vitte az Orsz�g-gy�l�s el�! Erre a nagyvonal�s�gra nincsen racion�lis magyar�zat...
ad 7.: A privatiz�ci�s bev�telek „belefolytak” az �llami k�lts�gvet�sbe, - ha nincsenek, �gy m�g nagyobb lett volna a hi�ny �s az elad�sod�s m�rt�ke, mint amilyen �gy lett... A kamp�nyszer� privatiz�ci� �n. „k�lts�gei” (az �PV Rt. kiemelt b�rei, tan�csad�i, hirdet�si �s m�k�d�si kiad�sai, stb.) 1994-t�l elkezdtek rohamosan n�vekedni; 1998-ban m�r a bev�telek �s a kiad�sok egyenlege alig haladta meg „a nullszald�t”, napjainkra pedig vesztes�gess� v�lt. A megmaradt „nemzeti portfoli�” vagyonkezel�si teend�i a legkev�sb� sem indokolj�k az �PV Rt. tov�bbi fennmarad�s�t, - hacsak a privatiz�ci� „garanci�lis �gykezel�se” nem... K�nnyen elk�pzelhet� ugyanis, hogy most megfordul a p�nzfolyam ir�nya, vagyis hogy a kor�bbi �vek mag�nos�t�sa, amely milli�rd doll�ros bev�teleket hozott; mostant�l csak „k�lts�geket” fog termelni... A bev�telek teh�t elfolytak, a k�lts�gek tov�bb emelkednek, - az elad�sod�s pedig m�rt�ktelen�l tov�bb folytat�dik. �hatatlanul felmer�l a k�rd�s: ha az eredeti k�ls� �llamad�ss�got nem siker�lt visszafizetni �s cs�kkenteni sem, ha az elad�sod�sunk meg�ll�thatatlan, s vissza-ford�thatatlan folyamat, - mi sz�ks�g volt arra, hogy a nemzeti port-foli� 80 % -�t multinacion�lis tulajdonba adjuk, amikor ezzel tot�lis f�gg�sbe tasz�tottuk az orsz�g lakoss�g�t, a nemzetgazdas�got?!
A saj�t (volt) t�rsadalmi tulajdonunk r�v�n zs�km�nyolnak ki minket...
ad 8.: Az 1982. �ta Magyarorsz�gon lezajlott folyamatok arra utalnak, hogy minket valakik �jb�l csak „csapd�ba csaltak”, vagyis j�l becsaptak. Vagy soha nem volt a mi�nk a t�rsadalmi tulajdon (amit �vtizedeken �t alacsony b�rek�rt �p�tett�nk), vagy mindenest�l elvett�k t�l�nk, an�lk�l, hogy b�rmit is tehett�nk volna ellene. (1) Elad�s�tottak. (2) Rendszert v�ltottak. (3) El-privatiz�ltak. Mindez globaliz�ci�s gyarmatos�t�snak l�tszik...

A t�nyek a k�vetkez� k�pet mutatj�k: 12 �v alatt az �llamad�ss�g a n�gy-szeres�re n�tt, - mik�zben a nemzeti m�k�d�t�ke 80 %-a multinacion�lis k�zbe ker�lt, a forint USA-doll�rhoz viszony�tott parit�sa pedig harmad�ra cs�kkent. Az elm�lt 12 �v sor�n nagy keservesen siker�lt �jra el�rn�nk az 1989-es GDP-szintet, valamint a rendszerv�lt�s el�tti �letsz�nvonalat, - b�r az �tlag ma soha nem l�tott sz�ls�s�geket takar. A rendszer demokratikus �talak�t�s��rt minden�nket fel kellett �ldoznunk. Az elad�s�t�s folytat�dik... 

4.2.  Fokoz�d� kamatterhek, a kamatrabszolgas�g l�nyege   

Sokan azt hiszik - s�t, azt hiszem, nagyj�b�l mindenki, aki na�v-�lnaiv hittel, hurr�-optimizmussal tekint a j�v�be -, hogy a globaliz�ci� aff�le „kort�net”, amely els�sorban a gazdas�gi �s a kult�r�lis �let szf�r�iban h�d�t, s nem jelent m�st, mint azt, hogy a gl�busz a technika fejl�d�se hat�s�ra mintegy �sszezsugorodik, a f�ldr�szek v�gre karny�jt�snyira ker�lnek egym�shoz. Egys�ges�l az emberis�g tud�sa, s �gy a legmagasabb �letmin�s�g lassan el�rhet�v� v�lik a vil�g minden polg�ra sz�m�ra. Ill�zi�; s�t, ut�pia mindez!

M�rpedig a ver�f�nyes j�v� k�pzet�vel szemben a kamatrabszolgas�g ijeszt� val�s�ga r�mlik fel; igaz, hogy csak az erre �t�lt kisebb n�pek, mint a magyar - eset�ben... K�ts�gtelen�l t�ny, hogy a globaliz�ci�s hat�sok els�sorban a gazdas�g �s a kult�ra ter�let�n t�nnek fel. S�t, aki nem sokat �rt a gazdas�ghoz, annak a sz�m�ra a legszembet�n�bb jelens�g, hogy a k�l�nf�le nemzeti kult�r�k mintha kezden�nek v�gzetesen �sszekeveredni. Az egyszeri t�v�n�z� a vil�g minden t�j�n brazil szappanoper�kat �lvez, amelyek ugyan semmilyen brazil nemzeti specifikummal nem szolg�lnak - soha nem der�l ki: ki, mit csin�l, mib�l �l, mit�l brazil, stb. -, viszont a filmek szerepl�inek nevei legal�bb �sszet�veszthetetlen�l brazilok... Az igaz�n nagyon „olcs�” t�rt�netekb�l - amelyek egyform�n a vil�g semelyik t�j�n sem j�tsz�dhatn�nak le a val�s�gban! - visszamen�leg bizony m�r nem lehet k�vetkeztetni „a gy�kerekre”: milyen lehetett ez a hatalmas orsz�g az 1800-as �vek elej�n, amikor m�g nem a p�nz, �s nem a t�ke b�s�ge hat�rozott meg minden emberi cselekv�st �s �letet... Vajon milyenek voltak „a gy�kerek”, a m�ra j�r�szt kiirtott �serd�k gy�kerei, amelyek hely�n ma a pezsg� brazil �zlet zajlik? A szappanoper�kban ez bezzeg nem szerepel...
Megismerhetj�k viszont a gy�kerek val�s�g�t a magyar Moln�r G�bor: „Kalandok a braz�liai �serd�kben” c�m� �s m�g vagy tucatnyi l�legzet-el�ll�t�an izgalmas �tle�r�s�b�l, vad�sznapl�j�b�l. Moln�r G�bor m�zeumi gy�jt�, prepar�tor, vad�sz �s �r� egy szem�lyben, �tjai sor�n megismerte �s �sszegy�jt�tte az �slakosok �s a bennsz�l�ttek (indi�nok �s n�gerek) n�prajzi adatait, legend�ikat, a misztikus �let�kr�l sz�l� t�bort�zn�l mes�lt t�rt�neteiket, - �s bizony „k�zgazd�szi m�lys�gekbe” is leereszkedett... Az 1920-as �vekbeli Braz�lia - f�k�nt az �serd�k hom�ly�ban - kiss� m�sk�pp festett, mint a mai. Moln�r G�bort - a Magyar Tudom�nyos Akad�mia meg-b�zottjak�nt kik�ld�tt m�zeumi gy�jt�i szeg�nys�g�ben �s n�lk�l�z�s�ben is - m�lyen megrend�tette a brazil gumicsapol�k (a caboclo-k) �lete, amely ez�rt elbesz�l�seinek vissza-visszat�r� t�m�j�v� v�lt. A bennsz�l�tt erdei emberek ap�r�l fi�ra sz�ll�, �vsz�zados t�rt�neteket mes�ltek, - � pedig vad�sznapl�j�ba feljegyezve, meg�rta azokat. Ugyan ki gondolta volna, hogy a kamatrabszolgas�g „jogint�zm�nye” a brazil �serd�kb�l ered?!
Moln�r G�bor - a hallottak alapj�n - le�rja, hogy az 1820-as �vekben gumi-csapol�k (caboclo-k) gy�jt�tt�k, kezdetleges m�dszerekkel �s eszk�z�kkel az �serd�ben a kaucsuk-tejet; a gumifa nedv�t, amelyet azt�n Eur�p�ban gumi-gy�rt�sra haszn�ltak fel. A gumicsapol�k t�bbs�ge felszabadult vagy sz�k�tt (?), eredetileg Afrik�b�l sz�rmaz� n�ger rabszolga volt. (Nyilv�n „el�kel�bb emberek” nem v�llalt�k a gumicsapol�s neh�z mesters�g�t.) A „munkamegoszt�s szerinti fel�ll�s” a k�vetkez� volt: (1) A volt rabszolga dolgozott; �r�lt, hogy �lt. (2) A gumicsapol�kat (akik egyed�l, mag�nyosan v�gezt�k vesz�lyes munk�jukat) az �n. „patron” (patr�nus?) - a portug�l munkavezet� - l�tta el egyforma munkafelszerel�ssel, s sz�moltatta is el �ket a munka eredm�ny�vel, havonta. Ki mennyi gumitejet gy�jt�tt, annyi b�rt sz�mfejtett neki a „patron”, - pap�ron... (3) A „patron” fel�gyel�i fizet�st kapott; amelyet a tengerent�lr�l foly�s�tott a sz�m�ra az anyaorsz�gban �l� portug�l nemes, aki az eg�sz �zlet haszn�t learatta...
A gumicsapol�kat tulajdonk�ppen „nem hajszolta” senki, csak a meg�lhet�s �s egy sz�moszlop a „patron” napl�-f�k�nyv�ben, amely az ad�ss�g t�rleszt�s�t regisztr�lta. Mikor a „frissen be�llt” caboclo munkafelv�telre jelentkezett; a „patron” ell�tta a rakt�r�b�l v�telezett munkafelszerel�ssel (gumicsapol� eszk�z�kkel, karbidl�mp�val, f�gg��ggyal, boz�tv�g� k�ssel, machet�vel, sz�r�tott �lelmiszerrel, konzervekkel, stb.), �s az �j munkaer� neve alatt megkezdett sz�moszlop tetej�re milreis-ben kifejezve fel�rta azt az ad�ss�g-�sszeget, amelyet a caboclo-nak le kellett dolgoznia. A gumi-csapol� al��rta a tartoz�s�t, majd eg�sz h�napon �t megfesz�tett er�vel dolgozott, csapolta a gumif�kat. H� v�g�n pedig elsz�mol�sra jelentkezett a „patron”-n�l, aki �tvette t�le a kitermelt nyersgumit, s az „�tv�teli �rral” beszorozva a mennyis�get; r�gz�tette az ad�s havi teljes�tm�ny�t a napl�ban. Azut�n a „patron” kiadta a gumicsapol�nak a k�vetkez� havi �lelmiszer-ell�tm�ny�t, amelyet - szemben „a b�rrel” - ad�ss�g-n�vel� t�telk�nt adott hozz� az elsz�mol�shoz. „P�nzt nem kapok?” - k�rdezte a csapol�, persze csal�dottan. „Am�g ad�s vagy, addig nem!” - felelte a „patron”. Ez �gy ment h�napr�l-h�napra, hossz� h�napokon �t; m�g egyszer „a caboclo” szerette volna megn�zni „a sz�moszlopot”, - hogyan is �ll az ad�ss�g-t�rleszt�ssel, mikor fog m�r v�gre tisztess�ges b�rt kapni? B�r ne tette volna! A „patron” fel�t�tte napl�-f�k�nyv�t az illet� nev�n�l. „Nem dolgozol el�g j�l; t�l kev�s nyersgumit hozol, - ez�rt az ad�ss�god megk�tszerez�d�tt. T�bbet kell termelned!” - magyar�zta a „patron” a v�geredm�nyt, a sz�moszlop alj�n...
Mindegyik caboclo minden h�napban - ugyan�gy j�rt. A szem�lytelen nemes a messzi Portug�li�ban pedig mindegyik�k ut�n, minden h�napban h�rom arannyal gazdagodott...
A Moln�r G�bor �ltal meg�rt gumicsapol�-t�rt�net k�zel 200 �ves anal�gia. Cs�r�j�ban mag�ban hordja az egyetemes nemzetk�zi r�szv�nytulajdon s „az elad�s�t�s” mai technik�j�nak minden alapvet� elem�t, m�dszer�t. Ki ne hallotta volna, az ugyanezen l�nyeget kifejez�, �vtizedes, szarkasztikus magyarorsz�gi mond�st: „Ha er�nket megfesz�tve, m�g az eddigin�l is szorgalmasabban dolgozunk; csak egy kicsit fogunk rosszabbul �lni, mint most!” Err�l sz�l ugyanis a fenyeget� sz�: kamatrabszolgas�g! A kamat, mint az ad�ss�gszolg�lat legbens� l�nyege l�that�lag f�ggetlen(�thet�) az ad�s munkateljes�tm�ny�t�l, aki b�rmennyit dolgozik, soha nem �ri utol �n-mag�t, sohasem k�pes „ledolgozni” az ad�ss�g�t. Mert akit elad�s�tottak, annak az ad�ss�ga n�tt�n n�, - a kamatos kamat t�rv�nyei, az eredeti „hitelt” ny�jt�k k�nye-kedve szerint...
A mai, globaliz�l�d� vil�g fejl�d�si trendj�b�l, vagyon, j�vedelem s hatalom szerinti szerkezet�b�l m�r felsejlik a k�zelj�v� egys�ges, integr�lt vil�g-rendje, mely a „glob�lis demokrat�ra” vil�gpolg�rait �s a nemzeteket h�rom vil�g�llami kasztba sorolja: (1) Uralkod� �s ir�ny�t� politikai �s p�nzhatalmi elit. (2) Els�dleges (alap�t�) �s m�sodrend�, m�g elismert nemzet�llamok. (3) Kamatrabszolga-sorba elad�s�tott l�tszat-nemzet�llamok, provinci�k.

Az els� csoportot a nemzeti hovatartoz�st�l f�ggetlen, szupranacion�lis elit alkotja, - �k a leend� vil�g�llam ir�ny�t�i, utaz� nagyk�vetei, komissz�rjai, szak�rt�i, tan�csad�i �s helytart�i. A m�sodik csoportba tartozna alap�t�i szinten: Nagy-Britannia, USA, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Oroszorsz�g, K�na �s Jap�n. A „m�sodrend�” nemzet�llamok, p�ld�ul: az Eur�pai �ni�  tov�bbi orsz�gai. Kamatrabszolga-�llamok: az �sszes t�bbi, k�zt�k mi is...
Mindez egyel�re persze csak fikci�, de nem alaptalan!
Dr�bik J�nos �rja a „Leleplez�” nev� k�nyv�js�g 2002. IV/3. sz�m�nak 161. oldal�n: „Egy demokratikus �llam polg�ra val�sz�n�leg elutas�tan� azt a javaslatot, hogy az orsz�g�t tudatosan versenyk�ptelenn� tegy�k. M�g akkor is elutas�tan�, ha ez legitim strat�gia lehetne a vil�g er�-forr�sainak �jrafeloszt�s�ra �s fenntart�s�ra (ami n�lk�l a globaliz�lt vil�gban soha nem lesz es�lyegyenl�s�g �s val�di glob�lis demokr�cia! - a besz�r�s t�lem: Czike L�szl�). Az ENSZ adatai szerint ma az emberis�g fejlett ipari demokr�ci�kban �l� 20 %-a fogyasztja el a rendelkez�sre �ll� er�forr�sok 86 %-�t, s a F�ld n�pess�ge 80 %-�nak csup�n az er�forr�sok 14 %-a jut.”   

4.3. Marginaliz�l�d� �llam - t�lterhelt k�lts�gvet�ssel          
           
A kamatrabszolgas�g glob�lis-demokrat�rikus (demokr�cia + diktat�ra = „demokrat�ra”) „jogint�zm�nye” egyform�n h�tr�nyosan �rinti a nemzetet �s az �llamot is; b�r n�mi f�zis-k�s�ssel... Arra gondolok, hogy a rendszer-v�lt� �llam kamatkiad�sai ugyanolyan m�rt�kben n�nek - m�r 12 �ve -, mint amennyire az ad�ss�gszolg�lat n�vekv� m�rt�ke nyomja az eg�sz nemzet-gazdas�got, s ezen kereszt�l a t�rsadalom minden tagj�t; viszont a kett� k�z�tt van egy l�nyeges k�l�nbs�g! Az �llam a n�vekv� kamatterheit - m�r 12 �ve - n�vekv� ad�ztat�ssal, a j�vedelmek koncentr�l�s�val egyenl�ti ki, vagyis az ad�ss�gszolg�lat minden k�vetkezm�ny�t a polg�rokra terheli. A polg�roknak azonban nincs ilyen lehet�s�g�k; senkire nem tudj�k tov�bb terhelni a n�vekv� ad�kat, ez�rt a helyzet�k folyamatosan romlik. K�t dolgot tehetnek: ad�t csalnak �s/vagy nyomorognak... Ebb�l k�vetkezik az, hogy fokoz�d� terhel�s mellett is, �veken �t „kv�zi-zavartalanul” m�k�dhet ez a rendszer; hiszen az �llam m�k�dik, a k�lts�gvet�st v�grehajtj�k, - hi�ba n� az �llamad�ss�g, hi�ba n�nek a kamatok, s vel�k az ad�ss�gszolg�lat: a n�vekv� ad�kat a n�p - mi m�st is tehet?! - fogcsikorgatva kifizeti... �m egyszer csak elj�n a pillanat, amikor az ad�terhel�s m�r nem fokozhat� tov�bb; hi�ba pr�b�l az �llam tov�bbra is n�vekv� ad�bev�telekhez jutni, - az ad�fizet�k k�ptelenek a t�bbletet befizetni. Szerintem: itt tartunk ma...
De van egy m�sik �sszef�gg�s is. Arr�l van sz�, hogy: amilyen m�rt�kben „infl�l�dnak” az ad�bev�telek, illetve az �llami k�lts�gvet�s (hiszen egyre t�bb p�nzt kellene beszedni, mert az �llam bend�je-�hs�ge telhetetlen; de t�bbet m�r nem lehet!), - ugyanolyan m�rt�kben „devalv�l�dnak” az �llam funkci�i is... Vagyis h�t a sz�ks�gszer� „relat�v takar�koss�g” oly m�don is megval�s�that�, hogy az �llam abszol�t m�rt�kben semelyik tev�kenys�g�t nem korl�tozza ugyan - tov�bbra is minden n�vekszik! -, viszont a funkci�it egyre hi�nyosabban, cs�kken� intenzit�ssal, roml� min�s�gben l�tja el.
Gondoljuk csak meg! Mennyi mindent szeretne az - e tekintetben teljesen mindegy, hogy szocialista vagy polg�ri - �llamunk egyszerre, egyidej�leg megval�s�tani! Eur�pai-�ni�s b�rrendszert, �letsz�nvonalat, �rt�k�ll� nyugd�jakat �s szoci�lis juttat�sokat, nyugat-eur�pai infrastrukt�r�t, k�rnyezetv�delmet, megfizethet� k�z�zemi d�jakat, lak�s-juttat�st, rent�bilis eg�szs�g�gyet, virul� kisv�llalkoz�sokat, mez�gazdas�gi csal�di v�llalkoz�sokat, n�vekv� minim�lb�rt, cs�kken� ad�kat �s j�rul�kokat, �j aut�p�ly�kat �s alacsony d�jakat, ingyen internetez�st �s tand�jmentes oktat�st, a sz�let�sek �s az egyetemist�k sz�m�nak n�veked�s�t, az �tlag�letkor „felemel�s�t”, vir�gz� idegenforgalmat, professzion�lis hadsereget, modern s �nfinansz�roz� M�V-ot, BKV-t �s MAL�V-et, min�l t�bb F 16-ost, a magyar term�f�ld tulajdon�t, min�l kevesebb bankkonszolid�ci�t, n�vekv� k�lf�ldi befektet�seket �s cs�kken� ad�ss�gszolg�latot, javul� k�zbiztons�got, a korrupci� �s a b�n�z�s cs�kken�s�t, k�zszolg�lati Magyar Telev�zi�t, stb., stb.
Mindez - egyszerre lehetetlen, megval�s�thatatlan...  Ez�rt nem is val�sul meg nagyj�b�l egyik sem, csak mindegyikb�l - vagy egyikb�l-m�sikb�l - egy kev�ske. A sz�k�l� mozg�ster� �llam folyamatosan egyre korl�tozottabb m�rt�kben gyakorolja a funkci�it; noha m�g mindig mindenre egyre t�bbet k�lt, - egyre nyilv�nval�bb: k�ptelen teljes k�r�en megoldani a feladatait... 

4.4.  A nemzet�llam v�gnapjai 

Az �llam jelent�s�ge teh�t egyre cs�kken, marginaliz�l�dik. �ppen ez a c�l: a gyenge nemzet�llamok eset�ben, amelyek megm�rettek, de k�nny�nek tal�ltattak, - nem is lesz sz�ks�g a (nem olyan) t�voli j�v�ben k�l�n, �n�ll� nemzet�llamra, amely l�tszat�nak fenntart�sa t�ls�gosan dr�ga megold�s. A vil�g �ppen az�rt „globaliz�l�dik” - pontosabban globaliz�lj�k! -, hogy ami t�l sokba ker�l, felesleges „p�nzkidob�s” a fenntart�sa, azt kik�sz�b�lj�k...
A mindennapok t�rt�nete �ppen arr�l sz�l, hogy a feleslegesnek �t�lt „kv�zi-nemzet�llamok” lassank�nt elhalnak, mert a provinci�k ir�ny�t�s�t nagyobb egys�g, a lassan fel�ll� vil�g�llam veszi �t. Ha meggondoljuk, az Eur�pai �ni� fejl�d�st�rt�nete ugyanerr�l sz�l. A tagorsz�gok nemzet�llamai k�z�l a kicsik m�r egy�ltal�n nem �n�ll�ak, - de m�r a nagyok sem nemzetiek...
A konf�der�ci� laza k�tel�kei egyre szorosabb� v�lnak, s v�g�l kialakul az a fajta �llamsz�vets�g, amelyben m�r a legfontosabb funkci�kat (p�nz�gy, had�gy, k�l�gy, stb.) egy k�zponti �ni�s korm�nyzat gyakorolja, - a nemzet-�llamok m�k�d�se pedig kiz�r�lag egyfajta nemzeti identit�s: �ntudat �s kult�ra meg�rz�s�re, illetve az erre ir�nyul� t�rekv�sre korl�toz�dik...

A globaliz�ci�t az emberek egyik r�sze rajta k�v�l�ll�, objekt�v, term�szeti katasztr�fak�nt kezeli, - m�sik r�sze olyan, alapvet�en j�t�kony gazdas�gi �s kult�r�lis folyamatk�nt, amely v�gkifejlet�ben „paradicsomm�” alak�tja a F�ldet. Megint m�sok - „a j�zan realist�k” - azt mondj�k, hogy a globaliz�ci� ellen nincs v�dekez�s; ha majd lezajlik �s v�get �r, nek�nk magyaroknak  nem lesz m�s „lehet�s�g�nk”, minthogy: (1) a helyi, region�lis demokr�cia kibontakoztat�s�val igyekezz�nk megtartani, meg�rizni „a politikai”-; (2) a kult�r�lis �ntudat fejleszt�s�vel pedig „a nemzeti” identit�sunkat...   
 A globaliz�ci� nem kataklizma, hanem a vil�gelit �nv�delmi reakci�ja.
 Alapvet�en: gazdas�gi, politikai �s kult�r�lis egys�ges�t�si folyamat.
 A globaliz�ci�nak nem c�lja, s nem is fogja paradicsomm� tenni a F�ldet.
 A globaliz�ci� c�lja a vil�gelit uralm�nak �s j�l�t�nek a fenntart�sa.
 V�dekez�s val�ban nincs ellene; viszont felismerhet� �s kihaszn�lhat�.
 A region�lis demokr�cia „p�tcselekv�si” sz�lama nem egy�b bl�ffn�l.
 A politikai azonoss�g elveszt�s�vel minden identit�s elv�sz.
Mit jelent mindez, r�szletesebben kifejtve? A F�ld t�ln�pesedett; er�forr�sai nem biztos�tanak - legal�bbis a hagyom�nyos technol�giai szerkezetben nem, amelynek a fenntart�sa pedig a nemzetk�zi lobbyk el�lj�r� �rdeke -  fedezetet ahhoz, hogy 6 milli�rd, vagy m�g t�bb, egyenrang� �s egyenl� �letes�ly� ember egyform�n „amerikai �letsz�nvonalon” �lhessen. Viszont el�bb-ut�bb minden nemzet minden korm�nya, tagja ezt fogja k�vetelni...! Az elit mindezt tiszt�n l�tja, s tudja; csak k�t lehet�s�ge van arra, hogy az uralm�t meg�rizze, vagyis elker�lje a glob�lis p�nz�gyi �sszeoml�st, a vil�g �kol�giai katasztr�f�j�t, vagy - a vil�gforradalmat...: (1) Cs�kkenti kiv�vott fogyaszt�s�t, s annak jelent�s r�sz�t „�nk�nt �tengedi” a szeg�ny, fejl�d� orsz�gok lakosainak jav�ra. (2) A perif�ri�kat „elad�s�tva”, rendszerv�lt�s �tj�n (a helyi elit kollabor�ci�ja r�v�n) „provinci�kk�” teszik; s a leger�sebb nemzet�llamok (mint alap�t�k) vezet�s�vel l�trehozz�k a kv�zi-egys�ges, k�tsz�nt� vil�g�llamot, amely a k�zponti hatalomb�l (er�s nemzet�llamokb�l) �s a f�gg� viszonyba tasz�tott „szatellit-�llamokb�l” (gyenge provinci�kb�l) tev�dik majd �ssze. Holding + szatellit�k = k�tsz�nt� konszern-szervezet!
Tekintettel arra, hogy a vil�gelit nem hajland� kiv�vott �letsz�nvonala, illetve annak trendje cs�kkent�s�re; �pp most val�s�tja meg a m�sik lehet�s�get.   
Ebb�l k�vetkezik teh�t, hogy a globaliz�ci� - amely mindenekel�tt politikai folyamat, a v�zolt politikai c�lok el�r�s��rt, �s csak a m�sodlagos �ssze-f�gg�sei (ok: a gazdas�g; - okozat: a kult�ra globaliz�ci�ja) gazdas�gi, illetve kult�r�lis vonatkoz�s�ak - nem a f�ldi paradicsom el�h�rn�ke; meg-el�gszik a kataklizma elker�l�s�vel, vagy legal�bbis az elod�z�s�val...
Meg kell itt m�g jegyeznem, hogy a folyamat jelent�s f�zisk�s�st mutat(ott) a spont�n vesz�lyforr�sok felszaporod�s�hoz, a kock�zat n�veked�s�hez k�pest; ez�rt n�mi r�er�s�t�ssel fel kellett gyors�tani a globaliz�ci�t, illetve visszaford�thatatlann� kellett merev�teni azt. Ez legink�bb abb�l �llt, hogy bizonyos hatalmi t�nyez�ket, nemzeti �s nemzetekfeletti er�ket s�rg�sen, v�g�rv�nyesen meg kellett gy�zni arr�l, hogy a globaliz�ci� - a vil�g�llam - sz�mukra is a fennmarad�s, a poz�ci�k meg�rz�s�nek egyetlen es�lye. A felgyors�t�s „a katonai fenyegetetts�g” �rzet�ben, a k�z�s ellens�gk�pben; v�gs� soron a gyakorlatban az USA �s a NATO katonai akci�iban (l�sd: �b�l-h�bor�, Irak, Bosznia, Szerbia, stb.), leg�jabban a terrorizmus-ellenes koal�ci� l�trehoz�s�ban, - �s ebbe Oroszorsz�g bevon�s�ban manifeszt�l�dott. Mindez j�l mutatja, hogy a globaliz�ci� nem n�lk�l�zheti a katonai er�fitogtat�st (az ellenkez�s elrettent�s�t) sem, - valamint azt, hogy nyilv�nval�v� v�lt: a vil�g�llam felt�telezi Oroszorsz�g akt�v r�szv�tel�t is. 

A Magyarorsz�ghoz hasonl� csek�ly ellen�ll� k�pess�g�, kis orsz�gok sz�m�ra persze a globaliz�ci� fel�r egy lavin�val, amely mindent elsodor. Nem �rdemes „szembe�szni” vele, mert az t�megkatasztr�f�hoz - nemzet-hal�lhoz - vezetne... Mindazon�ltal az a fajta teljes �nfelad�s sem c�lszer�, amelyet „a rendszerv�lt� korm�nyaink” eleddig megval�s�tottak. Tiszt�n kell l�tni, hogy eddig - 12 �v alatt - nagyj�b�l semmi m�s nem t�rt�nt, minthogy a rendszerv�lt� elit nyugati mint�ra Magyarorsz�gon is fel�ll�totta a szalon-demokr�cia tetszet�s d�szleteit; hozz�csatolta mag�t a vil�gelithez, s nagy hangon kinyilatkoztatva �r�k h�s�g�t - r�gz�tette, s elvette a maga jutal�k�t. A rendszerv�lt�s �ta eltelt 12 �v r�buszokban besz�l� t�megt�j�koztat�sa mer� k�d�s�t�s, egyetlen c�lja az, hogy elleplezze a val�s folyamatokat, �s Magyarorsz�got gazdas�gi �s politikai k�nyszerp�ly�ra �ll�tva, gyorsul� menetben „beir�ny�tsa” az Eur�pai �ni�ba, melyb�l m�r nincs visszat�r�s... Mire a nemzet fel�bredne - �s �ntudatosan eld�nthetn�: j�-e ez neki, vagy rossz? -; zutty: „len�pszavaztunk” s m�r bent is vagyunk, mint a NATO-ban. �s amikor majd v�gk�pp benne vagyunk, mint provincia a vil�g�llamban, - akkor j�n a b�k�s fel�bred�s: s nemzeti helyett a region�lis politiz�l�s...
Tudni kell, hogy a politikai �nfelad�s a kult�ra felsz�mol�s�t is jelenti.
Rendszerv�lt� politikusaink minden er�fesz�t�se 12 �ve arra ir�nyul, hogy �k mint elit, a nemzet pedig mint provincia vegyen r�szt s vegye ki a r�sz�t a rendszerv�lt�sb�l, a privatiz�ci�b�l, a globaliz�ci�b�l �s majd az Eur�pai �ni�b�l, illetve a vil�g�llamb�l is; �s ha m�r bent lesz�nk, a rend �gyis az elitet v�di. Ez elitista kollabor�ci�, - m�sr�szt szerencs�re ut�pia...
Akik Magyarorsz�g j�v�j�t �gy k�pzelik el, nem ismerik a t�rt�nelmet; vagy abban a t�ved�sben vannak, hogy �k ir�ny�tj�k azt. Ugyan�gy t�vednek, mint Francis Fukuyama, aki kihirdette, hogy a liber�lis demokr�cia vil�g-m�ret� t�rh�d�t�s�val v�get �rt az emberi t�rt�nelem.
Nem �rt v�get.

V�c, 2002. j�lius 1.

                                                            Czike L�szl�