Tévéelnöki pályázat II.
2005.03.01. 18:23
2. Elnöki pályázásom indítékai, pályázatom benyújtásának célja (mindenekelőtt pénzügyi menedzser vagyok, tehát az alaphelyzet számomra "kedvező"). Első pályázatom (II.16.) lényege és fogadtatása, értékelése. A "gyökeres átalakítási feladat", mint pályázati-tartalmi követelmény megjelenése a II. fordulóban. Kritikai észrevételeim.
Mindenekelőtt szeretném meghatározni, hogy mit jelent - és mit nem jelent - számomra a Magyar Televízió Rt. elnöki beosztása. Nincsenek illúzióim. Ne gondoljon komolyan az elnöki beosztásra az a pályázó, aki abban pusztán, vagy elsősorban társadalmi és/vagy anyagi felemelkedést, karriert lát, mert az holtbiztosan belebukik. (Mindenki más csak valószínűleg bukik bele, 1 év után.) A mai politikai, társadalmi és gazdasági körülmények között a közszolgálati Magyar Televízió Részvénytársaság elnökének lenni rendkívül bizonytalan és veszélyes foglalkozás, illetve hivatás. Nem kell "külön jégre vinni" az elnököt, - az egész tevékenysége merőben egy nagy-hatalmas közszolgálati jégpálya. Tudom, hogy ez "rosszpont" lesz, - ám ilyen nagyléptékű pályamű írásakor semmiben nem szabad mellébeszélni. Röviden a lényeg: nem szabad elhinni a Kuratórium Elnökségének - akárhányszor nyilatkoztassa is ki -, hogy az MTV Rt. elnökének lenni kizárólag szakmai feladat, illetve beosztás. Nem! Felerészben - de teljes embert kívánóan - igenis politikai beosztás. Bizonyság erre mindaz, ami a pályázat I. fordulójának értékelése során történt! Nem szabad "elhinni" a pártoknak - elnököknek és tisztségviselőknek -, hogy az MTV Rt. elnökének lenni tisztán politikai beosztás (ők csak szeretnék elérni, hogy így legyen, - illetve szeretik, amennyiben így van!). Nem! Fele-részben - de teljes embert kívánóan - igenis kemény szakmai feladat. A mai magyar társadalmi - politikai és kultúrális - közeg a Magyar Televízió Rt. közszolgálatisága tekintetében is: üzleti-pénzügyi értelemben kétszínű és csalárd, - esztétikai vonatkozásban pedig legalábbis ellentmondásos, zavaros, illetve nagyrészt teljesíthetetlen (vagy semmilyen) elvárásokat fogalmaz meg. Az MTV Rt.-ben vígan együtt él a kincstári-költségvetési pazarló szemlélet a mohó (reklám-)üzletelési vággyal, - média-lobbysta a korrupt és/vagy ostoba hivatalnokkal. A politikai (országgyűlési) és az állami költségvetési-, vagy a média-szakirányításban a legképtelenebb "vegyes" (szociálkapitalista-poszt-szocialista) elképzelések működnek, miszerint az MTV Rt. egy olyan speciális média-hydra, amelynek egyik feje magába szívja az intim-betétek reklámjából származó "piszkos pénzt", majd a másik fejéből spontán parancsszóra előjön "a tiszta közszolgálati kultúra". A folyamat tetszés szerint meg is fordítható. Valójában azonban az MTV Rt. által hagyományosan működtetett költségvetési média-piac a külső műsorkészítő lobbyk (produceri irodák, kft.-k) szabad vadászterülete, - sőt, mi több, feltehetőleg bizonyos piszkos (vállalkozói?) pénzek "kultúrális tisztára-mosodája" is egyben. Évi 10-12 milliárd forint a tét! Az 1990-ben lejátszódott történelmi rendszerváltozással hivatalosan is össze-omlott a Kádár-rendszer aczélista szubkultúrája, - ám annak finanszírozási konstrukciója, magát kapitalistává önkényesen átrajzolva: ma is tovább él. Kultúrális vonatkozásban a valóságos helyzet még ennél is rosszabb: az össze-omlott szubkultúra helyett még nem született új, - a morális értékrendhez hasonlóan az esztétikai értékrend is megsemmisült. A kollapszus miatt keletkezett űrt hirtelen kitöltötték a külföldről "olcsón" beáramlott kultúrális bóvlik, - emellett a hazai műsorgyártás is gyorsan átállt a külföldieket utánzó, belföldi előállítású, "saját" bóvlik gyártására. (Lásd: magyar szappanoperák). A közszolgálatiság hivatalos és állampolgári értelmezése külön-külön önmagában, és a kettő összefüggésében is rendkívül ellentmondásos, - egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetek valóságos tárháza. A politikai pártok javarészt úgy gondolják, hogy az ő áldásos tevékenységük jelenti a köz legfőbb szolgálatát, ezért önreklámozásukkal legszívesebben reggeltől estig betöltenék a képernyőt. Ez az elsődleges oka annak is, hogy "instrukcióikkal" folyamatosan bombázzák az MTV Rt. mindenkori elnökét. (Ezért aztán az apolitikus elnök ideálképe örökre elérhetetlen vágyálom marad csupán.) A multinacionális nagyvállalatok Magyarországot elsősorban fogyasztási piacnak tekintik - ezért vették meg, amit megvettek -, így aztán számukra a képernyő közszolgálatisága egy feltartóztathatatlan multikultúrális reklám-áradattal egyenlő. A szponzorok egyszerűen megkövetelik, hogy az általuk pénzügyileg támogatott műsor kizárólag az ő elvárásaiknak feleljen meg. És akkor hol vagyunk még a létező korrupció okozta különböző torzulások taglalásától?! A produkciós irodák számára a Magyar Televízió Rt., és annak produkciós közszolgálati költségvetése jobb esetben a fejőstehén, - rosszabb esetben pedig a pénzmosoda szerepét tölti be. A valódi fogyasztók, a tévékészülék-üzemben-tartók, a műsorokat néző előfizetők - egyébként is zűrzavaros és heterogén - kívánságai, virtuális, valós, vagy látens ízlése-igénye igazából senkit nem érdekel. Ennek is közvetlen következménye, hogy egyes kereskedelmi tévé-csatornák tömegtájékoztatása objektívebbnek, aktuális és kultúrális műsora pedig időnként közszolgálatibbnak tűnik, mint a Magyar Televízió Rt.-é. Áprilisban már ott tartunk, hogy az MTV Rt. mindkét csatornájának hír-műsorai, valamint kultúrális-szórakoztató programjai gyakorlatilag egyaránt nézhetetlenek, míg pl. a Duna TV, vagy az RTL műsora stabilan magas szín-vonalú, illetőleg folyamatosan javuló minőségű. Az MTV Rt. legnépszerűbb műsorai egymás után szűnnek meg, a helyükre pedig kizárólag bóvli kerül. A Magyar Televízió Rt. gazdálkodási-pénzügyi és vagyoni helyzete a fentebb vázolt értékrend nélküli morális és esztétikai válság adekvát anyagi tükörképe. Az MTV költségvetési szerv adósságait nem konszolidálták, - és mindenfajta szervezet-karcsúsítás (létszám-csökkentés) és/vagy reorganizáció végrehajtása nélkül alakították át üzleti részvénytársasággá, egy meglehetősen "kétes értékű" vagyonértékelés alapján, 16 milliárd forint jegyzett és 2 milliárd forint tartalék-tőkével. Az induló készpénz összege mindössze 0,7 milliárd forintot tett ki, ami a saját tőke alig 4 százaléka! Mindezeknél is sokkal nagyobb hiányosság, hogy az MTV Rt.-t a Cégbíróság úgy jegyezte be, hogy a Részvénytársaság egyáltalán nem rendelkezett az üzleti önfinanszírozó-képességet hitelesen bizonyító üzleti tervvel sem. Az MTV Rt. 1997. évi üzleti terve - illetve annak végső sarok-száma: az üzleti eredmény - a továbbiakban a Kuratórium és a menedzsment közti nyúlós alkudozások tárgyává vált, aminek erősen kétes "eredményeként" végülis sikerült az MTV Rt.-t rákényszeríteni arra, hogy a tervezett 6 milliárd forintot meghaladó veszteségét 1997. végére szorítsa le 2,5 milliárd forintra. Az alku szó alkalmazása itt teljesen helyénvaló, hiszen az MTV Rt. rentabilitása tekintetében "vak vezetett világtalant". Mint várható, az 1997. évi valós gazdálkodási végeredmény 2-3 milliárd forint veszteségben jelentkezik majd, - bár erről még most, áprilisban sem tudhatunk semmi biztosat. Megdöbbentő, hogy az MTV Rt. végülis a tervezett üzleti "eredményt" is csak úgy volt képes elérni, hogy tudatosan megszegte a Média Törvény reklám-korlátozó előírásait. (Az 1998. évre jóváhagyott üzleti terv "sarokszámaiban" a reklámbevétel összege nevetségesen alacsony. Kizárt dolog, hogy a produkciós és/vagy a rezsi költségeket a kereskedelmi bevételekkel arányban álló, mesterségesen nyomott szintre sikerüljön csökkenteni, - így az 1998-as veszteség még nagyobb lesz.) Nomármost felmerül a kérdés: önfinanszírozóképes-e a közszolgálati MTV Rt., vagy sem?! Biztosan nem tudható. Attól függ, hogy merről nézzük. Az állami költségvetés szempontjából "minden megnyugtató", hiszen az MTV Rt. az 1997. évi költségvetési törvénnyel érvénybe léptetett támogatás-csökkentő intézkedések hatására jelentősen csökkentette büdzséjét, 1998-ra pedig még szűkösebb üzleti tervet készített. Látszólag minden tervszerűen alakul, - ám a halmozott veszteség, és így a vagyonvesztés mértéke előreláthatóan nőttön nő. Az MTV Rt. valójában szinte fizetésképtelen: amennyiben szolgáltatásainak, műsorainak színvonalát emelni kívánja, úgy 1998. folyamán lényegében bármikor bekövetkezhet a tényleges csőd. Kilátástalan kompromisszumok, konvenciók, alkuk tárgya az egész mindenség, - a közszolgálati Magyar Televízió Rt. (mint üzleti részvénytársaság) távlati jövője azonban minden tekintetben abszolút bizonytalan.
Miután az előzőekben sikerült nagyjából definiálnom a kellőképpen bonyolult kiinduló helyzetet, - szeretném feltárni legbenső indítékaimat: miért is pályázom újra az MTV Rt. elnöki beosztására? Nem kizárólag, és nem elsősorban azért nyújtom be a pályázatomat, mert a Magyar Televízió Rt. elnöke akarok lenni. Ez az én számomra mindenekelőtt egy megoldandó feladat, illetve probléma. A kérdés az: a jelenlegi körülmények között képes-e valaki, képes vagyok-e én magam gondolatban megtervezni, megkonstruálni, - azután győzelem esetén a gyakorlatban is felépíteni a jövő közszolgálati televízióját?! Azt gondolom, hogy ezt a rendkívüli nehézségekkel terhelt feladatot csak olyan személy képes megoldani, aki mindenre kiterjedő, komplex koncepcióval rendelkezik. Elnöki főtanácsadói munkám során minden vonatkozásban kimerítően feltártam, megismertem a szükséges tényezőket és összefüggéseiket ahhoz, hogy végülis megalkossam saját, önálló koncepciómat. Elképzeléseimet a "minden mindennel összefügg" alapelv útmutatásai szerint, valamint egy költség-minimalizáló célfüggvény mentén alakítottam ki. Értékrendem is komplex szemléleten alapul, amely ötvözi a gazdaságossági, a közszolgálati, a költség-vetési, valamint a kultúrális-esztétikai követelményeket, - tehát a tételes és a globális értékelemzés talaján áll. A műsor, a képernyő látványa és a hangszóró hangja - a szolgáltatás -, a közszolgálati médium mondanivalója legyen magas színvonalú és költségtakarékos is egyben, hiszen a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást. Sőt! Az igazán mély, tiszta és szép dolgok többnyire egyszerűek, - és a hasznosság legfőbb fokmérője sem szükségszerűen a befektetett pénz összegének a nagysága. A legnagyobb baj, hogy az MTV műsorai ma drágák és rosszak. Úgy gondolom, hogy amennyiben önmagamnak sikerül bebizonyítanom, hogy rendelkezem az optimális megoldásokat kínáló komplex koncepcióval, és sikerül konkrét elképzeléseimet teljeskörű összefüggésükben be is mutatnom, megírnom, illetőleg elfogadtatnom az elnöki pályázatot elbíráló bizottsággal, akkor a felvállalt feladatot sikerrel megoldottam, - tehát a többi már nem rajtam múlik. Mint Peták István elnök főtanácsadója, - szem-és fültanúja voltam az elnök minden vívódásának, amikoris naponta tucatszor került konfliktus-helyzetbe önmagával: melyik ujját, - a szakmait, vagy a politikait harapja-e inkább meg?! Ugyanis minden döntési probléma mindig pontosan így merül(t) fel. Kétségtelen, hogy az elkövetett hibák és tévedések - amelyeket én is láttam, és mint tanácsadó egyfolytában a felszámolásukra törekedtem - javarészt abból keletkeztek, hogy az elnöki vívódás sokszor eredménytelenül zárult, nem született semmilyen döntés az adott dilemma feloldására, így halmozódó patthelyzetek alakultak ki, amelyek mentén nemkívánatos feszültségek éledtek. Az MTV Rt. folyamatosan cipelte magával az egyre növekvő probléma-halmazt: minden nap újabb problémák keletkeztek, a régiek pedig csak nagyon nehezen és lassan (vagy sehogysem) oldódtak meg. Mindennek bizonyos döntésképtelenség volt az oka. Az elnök nem csak akkor hibázik, ha rosszul dönt, - hanem sokszor még nagyobbat akkor, ha nem dönt sehogysem, vagy már késve dönt. A napi döntés-mennyiséget még aznap el kell végezni, különben reménytelenül felszaporodik. Úgy gondolom, hogy a jó elnöki döntés gyors helyzetfelismerés, bizonyosság, elhatározás és temperamentum dolga. Mindezek jobbára örökletes, tehát nem tanulható személyiségjegyek. A TV-elnöki pozíció és feladatkör sikeres betöltéséhez, illetve ellátásához elengedhetetlenül szükséges tulajdonságok, jellemzők: a személyes függetlenség, a nagyvonalúság, a széles látókör, a szervezőkészség, a szakmai hozzáértés, a pénzügyi tehetség, a cselekvő erő, a kreativítás és a bátorság, amely személyiségjegyekkel elnök-elődeim nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkeztek. Szükséges itt megjegyeznem, hogy Peták István leváltása óta az MTV Rt. üzleti és kultúrális mélyrepülése "mélyzuhanássá" fokozódott, aminek alapvetően a szűk-látókörűség, a kicsinyesség, a koncepció és a stratégiai tervezés hiánya, - egyszóval a szürkeség, az ötlettelenség, az átmenetiség és a bizonytalanság az oka. A gyökeres totális átalakításhoz stabil, karizmatikus elnökre van szükség, aki tudja, mit akar, és azt univerzális szaktudásával, akaraterejével meg is valósítja. Legfőképpen azért pályázom, mert meggyőződésem, hogy sokkal jobban csinálnám, mint elődeim. Viszont: ha pályázatommal netán nyerek, - nem balek, hanem valódi elnök akarok lenni. Televíziót csinálnék ebből a trévi-kútból. Vezetői tapasztalataim, gyakorlati sikereim alapján meggyőződtem arról, hogy rendelkezem a szükséges készségekkel, - soha sem halasztottam semmilyen teendőt, vagy döntést másnapra. Alapvetően sikeres pénzügyi menedzser vagyok, szerteágazó gazdasági felsővezetői gyakorlattal, aki megfelelő judíciummal, valamint kifinomult esztétikai- (hosszú évek óta rendszeresen és gyakran publikálok), illetve humor-érzékkel is rendelkezem. Pályázati szándékom legfőbb indítéka, hogy megalkottam a feladat megoldásához szükséges komplex koncepciót, továbbá biztos vagyok abban is, hogy alkalmas, illetve képes vagyok a koncepció gyakorlati megvalósítására is. E fejezet végén lényeges kritikai észrevételeket is teszek, ezzel is igyekszem alkalmasságom tanúbizonyságát adni. A Kuratórium felhívása éppen hozzám hasonló pénzügyi menedzsert keres. Hogy azután az ismert média-nagymogulok helyett engem választ-e, az már egy másik kérdés. Én mindössze annyit tehetek, hogy "felvételre" jelentkezem.
Szükségesnek tartom megemlíteni még, hogy szerintem - szemben a kívánatos komplexitással és objektívitással - melyek "a rossz tévé-elnök" tipikus esetei: Politikus elnök: aki minden döntését a pártok érdekeinek rendeli alá, és minden probléma megoldását végsősoron a politikai vezetőktől várja. Az MTV Rt. közszolgálatisága, pártatlan tájékoztató szerepe semmisülne meg. Pénzügyér elnök: aki minden döntését üzleti-pénzügyi, száraz rentabilitási alapon hozza meg: megéri - nem éri meg alapon. Elsorvadna a kultúra. Újságíró elnök: aki minden döntését kizárólag a szakmai követelményeknek rendelné alá, és cseppet sem törődne azzal, hogy mi mibe kerül. Rövid úton fizetésképtelenné válna és csődbe menne a Részvénytársaság. Bölcsész elnök: aki minden döntését hosszasan halogatja, minden oldalról megideológizálja, rendszerint késve, vagy sohasem hozza meg, - majd az esetek többségében késve, lassan és bizonytalanul hajtja végre. Hamarosan leváltják. Produkciós elnök: aki minden döntését a gyártási technológia cizelláltan kimódolt, szép színes folyamatábrái alapján hozná meg. A milyen műsort készítsünk? kérdésnél sokkal fontosabbá válna az, hogy: hogyan, mivel. Művész elnök: aki minden működési folyamatot szertelenül liberalizál, döntéseit pedig sohasem tipizálja, nem tereli szabályozott kényszerpályákra, nem bízza automatizmusokra, - hanem mindig szubjektív benyomások alapján dönt. Szétesne a Televízió, - a folyamatok nyomonkövethetetlenné válnának. Mérnök elnök: aki megrögzött technokrata, minden döntését az alkalmazott technika és a technológiai fejlesztés, a költséges beruházások bűvöletében hozza meg, illetve annak rendeli alá. Fontosabbá válna a látványnál a kamera. Vállalkozó elnök: akit személyes frusztrációja mindig újabb és újabb kockázatos befektetések eszközlésére ösztönöz, akinek szinte mániája az árfolyam-nyereség, a tőzsde, a nyereség és az osztalék. Az MTV-t elárvereznék. Szervező elnök: aki véget nem érő, céltalan átszervezések végtelen sorozatává züllesztené az MTV Rt. működését, összes tevékenységét. Aki minden lehetséges tevékenységet kívülre szervezne, végül megvalósítaná eredeti tervét: holding + szatellita kft.-k modell-rendszerévé változtatná a Televíziót. Hamarosan minden a kétszeresébe kerülne, mind addig. Producer-lobbysta elnök: aki minden műsorkészítést külső vállalkozásba vinne ki, csak azért, hogy a háttérben ő maga maradhasson - kézi vezérléssel - a titkos keresztapa, aki a zsíros megbízásokat korlátlan hatalommal osztogatja külső lobby-társai számára, cserében nem csekély jutalékért. A Magyar Televízió ebben az esetben média-maffia lobby-központtá változna.
Pályázati indítékaim összefoglalása céljából két nyilatkozatomat idézem a napi-lapokból, amelyek jól kifejezik vezetői-elnöki "ars poeticámat": Napi Magyarország (január 24.): Czike László pályázik. "A Magyar Televízió Rt. gazdasági problémáinak megoldását nem elsősorban a szervezet karcsúsítása, hanem a média-lobbyk által folytatott pénzherdálás megszűntetése jelenti." - nyilatkozta lapunknak Czike László közgazdász, az MTV elnöki főtanácsadója. A Peták István leváltása miatt megüresedett elnöki posztra pályázó szakember terveit vázolva kijelentette: "a közszolgálati televízióban show-műsorok, csillogás-villogás helyett a magyar kultúrát, nemzeti büszkeségünk erősítését szolgáló műsorokat kell bemutatni. A programok között szerepelnie kell a kisemberek számára a különböző vállalkozási lehetőségek bemutatásának is." Magyar Hírlap (február 12.): Versenyben az MTV-elnökségért. "A pályázók között van Czike László, a volt elnök, Peták István korábbi közgazdasági fő-tanácsadója. Ő elmondta: szakértőként alaposan megismerte az intézményt, számos javaslatot is készített, amelyek közül az elnök - különböző lobby-érdekek miatt - nem mindent tudott megvalósítani. Szerinte nem jelent hátrányt számára, hogy Peták főtanácsadója volt, bár azt elismeri, korábbi szakértői tevékenysége valószínűleg nem minden kurátor számára szimpatikus. Úgy vélte azonban, esélyeit növeli, hogy megkezdődött a tévében volt főnökének rehabillitációja az ügyészség állásfoglalásával." A továbbiakban a történet úgy folytatódott, hogy a Peták István utódjaként ideiglenesen megbízott ügyvezető alelnök, Horváth Lóránt, nekem létszám-takarékossági-átszervezési (hamis-) okokra hivatkozással felmondott (II. 20.), - Peták István leváltott elnököt pedig felvette főmunkatársnak (III. 1-től) a Regionális és Kisebbségi Műsorok Szerkesztőségéhez, - 500 ezer forint/hó + autó javadalmazással. Fizetését azóta - állítólag Kovács András elnök úr személyes kezdeményezésére: "Mégse' tegyünk Petákkal ekkora jót!" jelszóval - a felére csökkentették. Mindez látszólag személyeskedésnek tűnhet, ám korántsem az. Az én furcsa eltávolításom, valamint Peták István gyanús visszavétele ugyanis egyértelműen azt a látszatot kelti, mintha "rossz tanácsaimmal én vezettem volna tévutakra, rossz döntésekre szegény jó elnököt", és így elsősorban csak az én személyemtől kellett volna megszabadítani a Magyar Televíziót. Az igazság mindezeknek homlokegyenest az ellenkezője! Mintegy 50 darab, egyenként 6-8 sűrűn nyomtatott oldalas szakértői jelentésem a nehéz helyzet szinte minden taktikai és stratégiai problémájára tartalmazta a teljeskörű és helyes diagnózist, illetve a megfelelő terápiát. Az elnök azonban nem vállalta fel a javaslataimból fakadó döntések felelősségét, - ehelyett csak taktikázott, az időt húzta, ami végülis a menesztéséhez vezetett. Jelentéseim ezután kivétel nélkül eltűntek. Peták István hazavitte őket, - így a munkámnak valóban nyoma sem maradt. Mindvégig lojális voltam hozzá, - ő viszont munkámhoz, eredményeinkhez, végsősoron hozzám: nem. Így aztán utólag, a legújabb események tükrében úgy gondolom, hogy volt főnököm "rehabillitációja" az én (II.) elnöki pályázatom értékelésére semmilyen befolyással nincs. Míg beosztottja voltam, - védtem Peták István elnököt, ami a jogszabályok szabta határokon belül munkaköri-, emberileg pedig erkölcsi kötelességem volt. A hűség - amíg nem cinkosság! - szerintem nem bűn, hanem erény. Mellette végzett szakmai munkám (eltüntetett jelentéseim tartalma) pedig önmagáért beszél. El kell őket olvasni, hogy hasznosíthatóvá váljanak. A történések alakulása következtében úgy hiszem tökéletesen érthető, ha a továbbiakban feladom az első fordulós pályázatom hangvételére általánosan jellemző óvatos visszafogottságot, a kötelező lojalitás fenntartásának vélelmét, illetve azon dolgok, intézmények, tevékenységek, szervezetek és személyek szervilis tiszteletét, akik és amelyek korántsem bizonyultak olyannyira tiszteletreméltónak, amint hittem. A Kuratórium Elnöksége első pályázatomat (II. 16.) szakmailag olyan magasra értékelte, hogy kilenced magammal szóbeli meghallgatásra (III.10.) is behívott. Több olyan elnökségi tag is akadt, aki ezután elnökjelölésemet is támogatta. Visszajelzéseim, valamint meghallgatásom alapján egyértelművé vált előttem, hogy az Elnökség elismerését és szimpátiáját - a szakmai értékeken túlmenően - legfőképpen nyílt igazmondásom, radikális problémamegoldó-és vitakészségem, továbbá szokatlanul szókimondó és olvasmányos stílusom, pályázatom erőtől duzzadó hangvétele (Bereczky: "Ez a hang!") váltotta ki. Ráadásul tudomásom szerint a "sztár"-jelöltek egyike sem adott generális és gömbölyű megoldást az MTV Rt. bajainak orvoslására, - miközben az én koncepcióm kerek egészként ígért gyökeres és komplex változtatásokat. Úgy tudom, hogy a jelenlegi pót-elnök dodonai tartalmú, archaikus latin nyelven megfogalmazott elő-pályázata sem aratott osztatlan sikert az elnökségi tagok körében. A II. forduló pályázati kiírása "mindössze" egyetlen új elemet tartalmaz ez első kiíráshoz képest: "A pályázó fejtse ki, hogyan kívánja gyökeresen átalakítani (...) a Magyar Televízió Rt.-t." Nos, - megmutatom, hogyan kívánom. A mottó változatlan: magyar közszolgálati televíziót, - jól, és/de olcsón. Ehhez "csak három dolgot" kell tudni: mit, mivé, hogyan.
Álljon itt egyelőre néhány alapvető, nagyvonalú kritikai észrevételem: (1) Az Országgyűlés (a törvényhozás), illetve felelős bizottsága(i) rendkívül súlyos szakszerűtlenségeket, alapvető következetlenségeket követett el a Média Törvénynek a Magyar Televízió átalakítását meghatározó szabályozásai megalkotásában. "Méltó folytatásként" hasonló jogi és pénzügyi hibák súlyosbították az induló MTV Rt. helyzetét az alapítási kondíciók megállapításakor, továbbá a Költségvetési Törvény előírásaiból kifolyólag. Az előzetes reorganizáció elmaradása, a készpénz-juttatás nélküli alapítás, a folyó támogatások csökkentése, a különböző reklámkorlátozások bevezetése nagyjából együttesen idézték/idézik elő az MTV Rt. pénzügyi csődjét. (2) Az MTV Közalapítvány, a Kuratórium és Elnöksége mesterséges szervezet, nem igazi tulajdonos, - csupán technikai közvetítő szerepet tölt be a háttérben meghúzódó "igazi tulajdonos politikai pártok" megbízásából az Országgyűlés és az MTV Rt. menedzsmentje között. Igazi hatásköre nincs. Ha az MTV Rt. "rosszul működik", - legfeljebb leváltják az elnököt. Ha az új elnök is rosszul működik, - leváltják őt is. Ha továbbra sincs javulás, - esetleg feloszlatják a Kuratóriumot. Ám ez utóbbi eshetőség rendkívül valószínűtlen. (3) Az MTV Rt. Felügyelő Bizottsága rendkívül meggyőző erőt mutatott fel a Peták István TV-elnök leváltását végülis előidéző közel 1 éves "hadjárat" finisének utolsó néhány hetében, amikoris sikerült összegyűjtenie és lazán dokumentálnia is mintegy tucatnyi olyan piszlicsáré szabálytalanságot, amiket aztán jól megszervezett sajtókampány segítségével sikerült akkora léggömbbé felfújni is, hogy az akció befejezése utáni kipukkasztása komoly gondokat is okozott. Ezzel jól-rosszul "sikerült" elleplezni azt kellemetlen tényt, hogy az elnököt - akit ugyebár ugyanez a grémium választott meg 1996-ban! - igazából szakmai alkalmatlanság miatt mentették fel, ugyanis képtelen volt megszervezni az MTV rt.-vé alakítását, utólagos szanálását és reorganizációját (ami mellesleg nem is az ő feladata lett volna). Az F.B. abszolút független szerv. Olyannyira az, hogy "egészen a harc finiséig" gyakorlatilag semmilyen szakmai segítséget nem nyújtott sem az MTV Rt. menedzsmentjének a gazdálkodáshoz, sem a Kuratórium Elnökségének a tulajdonosi felügyeleti ellenőrzéshez. Egyedül az elnök eltávolításának "megalapozására" volt képes.
(4) Az MTV Rt. leváltott elnöke és mai, ideiglenes ügyvezető alelnöke egyaránt képtelen (volt) arra, hogy a pazarló költségvetési intézményt prosperáló üzleti társasággá alakítsa át. A dolgot persze nehezíti, hogy a működéshez szükséges szinte minden alapfeltételt éles üzem közben, utólag kell megteremteni, mert az alapító nagyformátumú szakemberek szinte mindenről megfeledkeztek. Ámde az optimális működés szubjektív (saját szervezeti) feltételei is rendre hiányoznak. Sem a Kuratórium Elnöksége, sem az F.B., sem az MTV Rt. menedzsmentje nem rendelkezik olyan nagytapasztalatú, rendszerszemléletű, kreatív pénzügyi szakemberrel, aki képes lenne mindent összefüggésében átlátni, összefogni és gyökeresen átalakítani, illetőleg megszervezni a jelenleg teljesen anarchisztikus folyamatokat. (5) A jelenlegi, legitim elnök nélküli látszólagos hatalmi interregnum rendkívüli veszélyeket hordoz magában. (A "látszólagos" szóval éppen azt próbálom érzékeltetni, miszerint könnyen lehetséges, hogy "bizonyos hatalom" számára ez az időszak a valódi cselekvés időszaka, ugyanis hátsó szándékú céljait éppen a teljes legitimitást nélkülőző ügyvezető alelnökkel tudja zavartalanul megvalósíttatni.) Ez azt jelenti, hogy az MTV Rt. konszolidálása szünetel, - rombolása, illetve téves irányú, dilettáns "építése" pedig fű alatt folytatódik. A most zajló "folyamatok" titkos célja, hogy a majd "jól elkésve" megérkező megválasztott elnököt olyan kész helyzet elé állítsák, amelyben saját cselekvési mozgástere a lehető legszűkebbre korlátozódik. Az új elnöknek már félannyi hatásköre, döntési szabadsága sem lesz, mint a jelenlegi ügyvezető félreállított elődjének. Senki nem tudja, mi is az igazi cél?! Talán a csőd, a felaprózás, - és végsősoron a privatizáció egy ma még meg nem nevezett kedvezményezett személy, vagy csoportosulás érdekei szerint. A mai ügyvezető irányításával gyakorlatilag semmilyen pozitív átszervezés nem folyik. A kezdeti porhintést a nihil, a leépülés korszaka váltotta fel. (6) Vezetői, gazdálkodási és/vagy számviteli információs rendszerről az MTV Rt.-nél a szó klasszikus, illetve komplex értelmében nem beszélhetünk. A költségvetési elszámolási és beszámolási rendszer egyrészt anakronisztikussá vált, másrészt - de facto - szétesett. A Peták István által bevezetett - sok hibát tartalmazó, ám mégis úttörő - szabályozásokat rendre hatályon kívül helyezték, és/illetve gyorsan elfelejtették. Az ideiglenes ügyvezetőtől az MTV Rt. - a feleslegesnek ítélt SZMSZ helyett - egy még kevésbé hatékony, ám mostmár végképp áttekinthetetlenül zavaros, még inkább pazarló (és egy cseppet sem takarékosabb!) szervezetet, valamint sok-sok értelmezhetetlen színes folyamatábrát kapott ajándékba. Megfelelő szabályozás és valós információk hiányában az MTV Rt. menedzsmentje folyamatosan csak imitálja a jól szervezett működést, miközben folytatódik a valóságos problémák szőnyeg alá seprése, fokozódik a kontraszelekció és rohamosan közeledik a teljes összeomlás. Nem irigylem a majdani új elnököt, - akárha én lennék is az... (7) Az MTV Rt. pénzügyi menedzsmentje által összeállított üzleti tervek teljességgel alkalmatlanok arra, hogy betöltsék a gazdálkodás cselekvési programja szerepkörét. Döbbenetes az a dilettantizmus, amellyel a tartalmilag továbbra is költségvetési típusú szemléletmódot, tervezést, és a hasraütés alapján "megtervezett" sarokszámokat megpróbálják belekényszeríteni egy társasági üzleti terv formai keretébe, - abban a naív hitben, hogy az üzleti tervezés nem más, mint konvenció, illetve merő formalizmus. Az MTV Rt. üzleti tervei jelenleg a semmire épülnek és a semmiben lógnak, mert sem valódi alapjuk (decentralizált gazdálkodási és információs rendszer), sem működőképes, szabályozott folyamat- rendszerük (normázott technológia) nincsen. Le is tettek mindezeknek a becsületes megalkotásáról. (8) Mindez tükröződik az elnöki pályázat kiírásában is, amely pénzügyi vonatkozásban egyre szűkszavúbb. Egyre kevesebb valós információt tartalmaz, - az üzleti terv adatai pedig nagyjából használhatatlanok. Az 1998. évi üzleti terv számadatait majd a 9. fejezetben részletesen elemzem, - itt csak a "rendszerről" teszek néhány bíráló megjegyzést. Ismereteim szerint az MTV Rt. jelenlegi legfontosabb megoldandó problémája: a működés üzleti, pénzügyi és számviteli elszámolási folyamatainak átszervezése, valamint korszerűsítése, illetőleg a szervezet karcsúsítása, a produkciós költségek csökkentése, - továbbá mindezek által a fenyegető pénzügyi csőd elkerülése. Mindezen feladatok sürgős megoldása érdekében a Kuratórium Elnöksége az elnöki tisztség betöltésére elsősorban pénzügyi menedzsert keres. A nyilt pályázat természete szerint: a jelentkező pályázók jelentős hányada az MTV-n kívülről érkező szakember, - akik az MTV Rt. pénzügyi-vagyoni helyzetéről kizárólag az írott sajtó nagyonis ellentmondásos híradásaiból értesülnek csak. Már 1998. májusát írjuk, - és az MTV Rt. a Kuratórium Elnöksége által III.24-ikén jóváhagyott tárgyévi üzleti tervvel rendelkezik: anélkül, hogy az 1997. év tényleges mérlegadatait ismerné(nk). A kívülről pályázó pénzügyi szakember a kiírás részeként megkapta az elnagyolt és rossz 1997. évi üzleti terv-anyag rövidített kivonatát, amelyben mellesleg változatlanul benne maradt az általam az első fordulós pályázatomban már észrevételezett gépelési hiba is (8-9.oldal - "1,036 mrd forint, illetve 0,136 mrd forint"), ami rendkívül értelemzavaró, mert közel 1 Mrd forint "össze- adási hibát" eredeztet, teljesen összezavarva, számszaki hitében megrendítve a külső pályázót. Ám ez még szinte semmi! Írd és mondd: az MTV Rt. 1997. évi üzleti tervének várható teljesítéséről a kiírás egyetlen szám erejéig sem tájékoztatja a szerencsétlen pályázót! A leendő elnök úgy kénytelen pénzügyi-gazdálkodási koncepciót alkotni, hogy közben információ híján halvány fogalma sincs az MTV Rt. gazdálkodásának elmúlt évi eredményéről, annak összetevőiről, az üzleti terv teljesítésének (ön)kritikájáról, a valóságos pénzügyi-és hitelhelyzetről, a cash-flow-ról, a beruházási kifizetésekről, a vagyongazdálkodásról, - semmiről, ami fontos. Így az 1998-as üzleti terv is "sarokszámostul" lóg a levegőben, - alap nélkül. Ha külső pályázó lennék, - hát szívesen átvilágítanám az MTV Rt.-t, mielőtt elvállalnám az elnöki tisztséget! Szerencsére ezt csináltam 8 hónapon át.
|