czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Elnki plyzat
Elnki plyzat : Tvelnki plyzat III.

Tvelnki plyzat III.

  2005.03.01. 18:27


3.
Az MTV Rt. trvnyi, zleti-piaci (konkurrencia) s pnzgyi-vagyoni
helyzete, adottsgai, mkdsnek felttelei, - az alaptsi tranzakci, a
tulajdonosi-felgyeleti konstrukci, a jogi s gazdlkodsi kondcik
nagyvonal rtkelse s kritikja.

A Magyar Televzi Rt. anyagi s morlis helyzete ma s tvlatilag egyarnt rend-kvl bizonytalan, legalbbis az albbi tnyezk kvetkeztben, illetve tkrben:        
 A trvnyi httr, illetleg az alapts (talakts) jogi felttel-rendszere a legkevsb sem teremtett stabil mkdsi feltteleket a mkdst frissen megkezd kzszolglati rszvnytrsasg szmra. Mr nmagban ez a dlt-bets terminus technicus is nyilvnvalan fbl vaskarika. (Amit "n-vallomsa szerint" Szilrd Tibor, akkori gazdasgi figazgat tallt ki, - de korntsem a "megvalsult" tartalommal.) A kzszolglatisg formai-mkdsi keretl - gy utlag - sokkal inkbb a kzhaszn trsasg felelt volna meg. Komoly morlis s pnzgyi ellentmondsok, feszltsgek keletkeznek a Mdia Trvny klnbz (reklm-s szponzorci-)korltoz elrsaibl is, amelyekbl nagyjbl az kvetkezik, hogy a Magyar Televzi Rt. egy olyan specilis kereskedelmi televzi, amelyet a Trvny(ek) rszben a ktelez kzszolglatisggal, zleti-pnzgyi vonatkozsban pedig a legklnbzbb korltozsokkal sjtanak, - miltal a konkurrencia piaci helyzete relatve jobb. Radsul az alaptk (az talaktk) "elfelejtettek gondoskodni" az MTV Rt. mkdsnek legelemibb jogi-pnzgyi feltteleirl, s "megfeledkeztek" az elzetesen ktelez reorganizci, illetve szervezet-karcssts elvgzsrl is. Nem kszlt elzetes zletpolitikai s talaktsi koncepci, s/vagy komplett talakulsi terv, - de zleti terv, cash-flow, illetleg zletrtkels sem.
 A leltri vagyonrtkels is elnagyolt volt, amibl szmos slyos - ma is megoldatlan - problma keletkezett. A mkds eleve kszpnzhinnyal, - millirdos sszeg konszolidlatlan adssgokkal, s mindssze 4 szzalknyi kszpnzzel indult. Az mr csak hab a tortn, hogy az 1997. vi Kltsgvetsi Trvny nknyesen megkurttotta az MTV Rt. finanszrozsnak tmogatst, - st, mg tovbbi restrikcis intzkedseket is kiltsba helyezett. Ami 1998-ban (azta) be is kvetkezett.
 Az MTV Rt. piaci helyzete - szintn a Mdia Trvny, illetleg az elnagyolt talaktsi tranzakci kvetkezmnyeknt - tvlatilag szinte kiltstalan.          A Mdia Trvnnyel megteremtett dulis (kzszolglati/kereskedelmi)  televzizs, a kereskedelmi televzis rszvnytrsasgok ltrehozsa olyan komoly piaci konkurrencit jelent a Magyar Televzi Rt. szmra, amely a rszben rklt htrnyos bels-, valamint a "szerzett" htrnyos kls adottsgok folytn tvlatilag szinte lekzdhetetlennek ltszik. A problma lnyege az, hogy a Magyar Televzi Rt. az talaktsa eltt elmaradt szanlst, reorganizcit mostmr a sajt erejbl, utlag knytelen megoldani - ami rendkvl slyos anyagi terhekkel s energia-befektetssel is jr -, mikzben a folyamatosan cskken kltsgvetsi tmogats kies sszegt, valamint a sugrzsi djak, illetve az egyb kltsgek nvekedst a reklmbevtel nvelsvel nem kompenzlhatja, mert azt egyrszt a rohamosan lesed piaci konkurrencia, msrszt a Mdia Trvny tiltsai nem teszik lehetv. A "nagy ijedtsg", valamint az ezttal ORTT-bntets nlkl megszott 1997. vi tl-reklmozs "vissza-hatsra" az MTV Rt. reklmbevtelei tervezett sszegt 1998-ra kzel 30 szzalkkal cskkentette, - gy az zleti terv "koncepcija" krtyanyelven szlva: betli... Az MTV Rt-nl a mai napig nem kszlt tfog zletpolitikai koncepci, piac-s konkurrencia-elemzs, - de valdi, komoly ves zleti terv sem, nemhogy tvlati. Az MTV Rt. zleti terve ma, 1998-ban is egy minden szakrtelmet nlklz, kell altmaszts nlkl a levegben lg zavaros dokumentum-, illetve sarokszm-halmaz, lnyegben hasratssel "megtervezett" fsszegek jl-rosszul lebontott, lazn sszefgg gyjtemnye. Konzisztens informcis rendszer, tovbb a valban decentralizlt n-elszmols megteremtse nlkl ilyen is marad, mert addig nem pthet fel induktv-analitikus zleti terv. Ma az a sanyar helyzet, hogy mikzben az j kereskedelmi televzis trsasgok - mint reklm-konkurrencia - folyamatosan ersdnek, akzben az MTV Rt. minden tekintetben ltvnyosan egyre gyengl.
 A tulajdonosi-felgyeleti konstrukci brlata, rtkelse s kritikja igazbl nem az n plyzi tisztem, m a krds mgsem kerlhet meg, hiszen az MTV Rt. elnknek tevkenysgt, munkjt s egzisztencijt kizrlag a tulajdonos rtkeli s hatrozza meg, teht a fggs jogilag egyirny s kizrlagos. Dolgozhat teht az elnk akrmilyen jl, hasznosan, - ha az eredmnyeket az Elnksg "mskppen rtkeli": a TV-elnk nem tehet semmit, levltjk. Msoldalrl: ha a tulajdonos nem biztostja, vagy nem kpes biztostani a j TV-elnki munkavgzs kls, objektv (pnzgyi-, jogi-, szablyozsi-, stb.) feltteleit, akkor az elnk brmit megprblhat, br-mennyire igyekezhet, - erfesztsei nem rtkesl(het)nek a szksges hats-fokkal, ismtcsak levltjk. Hatskre ugyanis csak ltszlag korltlan (elnki + igazgatsgi jogkrk egytt), - valjban nem tbb elre kdolt, viszonylag rvid "tfutsi idej" generlis bnbaknl. A plyzati kirs rszeknt a Kz-alaptvny tevkenysgrl megkapott folytatlagos beszmol is szemlletesen mutatja be a szbanforg problmakrt. A sajt munkakri tapasztalataim alapjn is az a megltsom, hogy az MTV Rt. felett a Mdia Trvnnyel ltre-hozott tulajdonosi-felgyeleti konstrukci rendkvl mesterklt viszony-rendszer, tbb ok miatt is, amelyek az albbiak:
    (1) Az MTV Kzalaptvny valjban semmilyen termszetes tulajdonnal,
          vals vagyoni betttel, eszkzkkel s forrsokkal, de mgcsak igazi
          tulajdonosi jogostvnyokkal sem rendelkezik, - e trgykrben minden
          puszta trvnyi s szmviteli konvenci, kitalci, illetve fikci.
    (2) A Kzalaptvny Kuratriuma - mint az MTV Rt. tulajdonosi-felgyeleti
          szerve - 29 kurtorbl ll, akik ugyan a legklnflbb trsadalmi
          szervezetek kpviseli, m nagyrszk, vagy valamennyik nyilvnval,
          br tbbnyire ismeretlen politikai (esetenknt konkrt prt-)rdekek
          hordozja. Ennek ltjogosultsgt jmagam most nem vitatom, - csupn
          tnyknt megllaptom, hogy az MTV Rt. felgyeleti szerve
          mkdsnek, viselkedsnek valdi identitsa, meghatrozja sokkal
          inkbb a plurlis politikai rdek, mintsem a termszetes tulajdonos vals
          anyagi rdeke.
    (3) Az elzekbl - fiktivits, konvenci, plurlis politikum - egyrtelmen
          leszrhet, hogy nem lehet csodlkozni azon, ha jl krlhatrolhatan
          kialakul(t) a Kzalaptvny, illetve a Kuratrium (st, az Elnksg!)
          kln rdeke (nrdeke) is, legfkppen sajt tevkenysgnek
          nvdelme cljbl. Ez mr nem biztos, hogy hasznos az MTV Rt.
          szempontjbl, - viszont tny.
    (4) Az elmondottak kvetkeztben a Kzalaptvny s a Kuratrium, az
          MTV Rt. tulajdonosi-felgyeleti szerve egszben kicsit lgres trben
          mozog, hiszen llandan "kt tz", az Orszggyls s az MTV Rt.
          menedzsmentje kztt "rldik". A meghatroz trvnyeket (Mdia
          Trvny, Kltsgvetsi Trvny) az Orszggyls hozza, - az MTV Rt.
          operatv mkdst, tnyleges vagyongazdlkodst pedig az
          igazgatsgi hatskrt is gyakorl MTV-Elnk egyszemlyi felelssggel
          irnytja. Komoly - politikai, tulajdonlsi s szakirnytsi-ellenrzsi -
          veszlyt jelent a Kuratrium hatskre s felelssge szempontjbl, ha
          az MTV Rt. elnke "nllstja magt", s elkezd kln utakat jrva -
          politizlni. Az igny nyilvn a prtoktl ered, - gy ezt igen nehz
          megakadlyozni. Ugyanakkor mikzben az Orszggyls, annak
          bizottsgai, az ORTT, a Kzalaptvny, a Kuratrium, az Elnksg
          felelssge mindig kollektv s jobbra megfoghatatlan, - addig a TV-
          elnk felelssge egyszemlyes-szemlyi, teht vglis brmilyen
          konfliktus vagy vita esetn "eleve elrendelten" marad alul. Ezrt
          "termszetes vdelmet" keresve szvesen "bartkozik" prtelnkkkel,
          tisztsgviselkkel - a kszsg teht klcsns -, hiszen az MTV Rt. valdi
          gazdi (sajnos!) a politikai prtok.
    (5) A "kt tz kzttisget" plasztikusan szemllteti, hogy a Kuratriumnak
          tulajdonkppen folyamatosan kt ellenttes, sszeegyeztethetetlen anyagi
          rdeket kell kpviselnie, illetve koordinlnia. Az Orszggyls s a
          trvnyek fokozatosan cskkentik az MTV Rt. bdzsjt, pnzgyi
          mozgstert, - mikzben az MTV Rt. menedzsmentje folyamatosan a
          Kuratrium segtsgt, kzbenjrst krte az Orszggylshez a kezd
          pnzgyi felttelek "visszamenleges megteremtsre", valamint a
          tovbbi restrikcik megakadlyozsra. Emellett az MTV Rt.
          menedzsmentje a Kuratriummal folytatott nyls zleti terv-alkuban is
          igyekezett anyagi lehetsgeit tgtani.
          A Kuratrium mint tulajdonos hasztalan igyekezett az MTV Rt. rdekeit
          kpviselni felfel, - ugyanakkor mint felgyeleti szerv folyamatos kltsg-
          vetsi szigort kzvettett s rvnyestett az MTV Rt. irnyban, lefel.
A fentieket egyrtelmen bizonytjk a megfelel dokumentumok. Mindezekrl persze taln nem is rtam volna, ha a plyzatban nem kapom kzhez ezeket.

 

4.
 A magyar nemzeti kzszolglatisg meghatrozsa, rtelmezse az MTV Rt.
kvnatos mkdse vonatkozsban, - a kperny, mint "komplex trid-
ltvny" kialaktsnak (talaktsnak) programad elvi vezrfonala.

Szmomra ez a fejezet a tanulmnyom legnehezebb, egyszer'smind legszebb rsze.
Kzgazdasgi egyetemet vgeztem, szakmai gyakorlatom vtizedeire s valahol egsz alaptermszetemre is jellemz a gazdasgossgi-rtkelemz, takarkos letszemllet: mgsem lettem/vagyok pnzgyi szakbarbr.
jsgr s r bartaim szerint kivteles judciummal, s kifinomult eszttikai rzkkel is rendelkezem. Ifj korom ta magam is folyamatosan rok, korbban zmmel verseket, novellkat, esszket rtam, - nhny v ta azonban jobbra globlis kzgazdasgi elemzseket, politolgiai ckkeket, valamint pamfleteket, trckat publiklok. Taln - remlem - e tanulmnyom is kicsit szpirodalmi stlus. gy gondolom, hogy az ember lete sorn autodidakta mdon sok-mindenn kikpezheti magt, anlkl is, hogy rsztvenne a megfelel intzmnyes szakkpzsben.
Sosem rtam forgatknyvet, sosem voltam televzis szerkeszt, sem producer, vagy gyrtsvezet, de mg csak operatr sem, - egyetlen filmet vagy msort sem ksztettem, rendeztem, vagy gyrtottam. Viszont vtizedek ta szenvedlyesen szeretem a televzit.
Ez a lelkesedsem a korbbiakban tisztn atavisztikus-emcionlis gykerekbl tpllkozott, - a ksbbiekben viszont filozfikus mlysgv ersdtt, illetve fejldtt. me nzeteim fejldsnek eredmnye:
A televzi csodlatos tallmny s eszkz, amikoris komplexen megmutatja neknk a messzi tjak termszeti szpsgeit, a tvoli orszgok ismeretlen lakinak rejtlyesen klnleges lett, letmdjt, - mindazon gynyrsgeket, izgalmakat, amelyeket a sajt szemnkkel kzvetlenl lben taln sohasem pillanthatunk meg. A televzi teht egyrszt a nz tvolba lt szeme.
De rettenetes mlyllektani fegyver lesz a televzi akkor, amikoris a korltlan hatalomra tr politikusok a diktatra tmegbefolysol eszkzv silnytjk-aljastjk, vagy amikor rtkek helyett kultrlis szemetet kzvett a nzkhz. Mert az zlstelen, zlsrombol, rossz, hazug, hamis rtkrendet kzvett msorok (ltvny s mondanival) a nz lelkt rontjk meg, jzan tl-kpessgt roncsoljk szt, miltal vgrvnyesen a hatalom kiszolgltatottjv teszik.
Az emberi civilizci technikai fejldse mra oda vezetett, hogy a televzi gyakorlatilag mindenhat: aki a televzi, az az adott vilg ura. A vilgban ugyanis eluralkodott a fikci: nem az trtnik, ami trtnik, - hanem az, amit a televzi kzvett. Ennek egyszeren az az oka, hogy a valsgos trtnseket mindig csak a trben s idben ppen jelenlvk ltjk/halljk, - a televzit viszont mindig mindenki nzi s hallgatja, teht a nz vdtelen a valsg minden hts szndk manipulcijval szemben.
A televzi informl az aktulis hrekrl, megparancsolja neknk, hogy mit vsroljunk (reklm!), meghatrozza tkezsi s egyb szoksainkat, erklcsi-s vilgnzetnket, tudomnyos felfogsunkat, valamint eszttikai zlsnket, kultrlis ignyeinket is. A vilgrl, az letrl, a trsadalomrl, a munkrl, a csaldrl s nmagunkrl alkotott elkpzelseink sszessgt - ha akarjuk, ha nem - a televzi alaktja ki, de legalbbis dnt mrtkben befolysolja.
Mindezektl csak gy menteslhetnk, ha egyltaln nincs televzink, vagy ha kikapcsoljuk a kszlket. Gyermekeink akkor is tovbb nzik - a msikat.
A mholdas televzizssal bekvetkezett egy jabb forradalom: otthonunkban egyszerre lnk egytt csaldunk mellett az egsz nagyvilggal. Az jabb "robbanst" az fogja jelenteni, amikoris ltalnoss - s minden valsznsg szerint ktelezv (lsd: Ray Bradbury - Fahrenheit 451) is! - vlik az inter-aktv televzi csaldi hasznlata, miltal eredeti rtelemben vett magnletnk valsznleg "megsznik", s az egsz emberisg egy bbeli-interaktv tele-kommunikcis zrzavarban (nyelvzavarban) olvad ssze egyetlen szocilis organizmuss. Ez nem utpia, hanem a kzeljv szrny valsga. Ugyanis minden hatalom az "ltalnos Gyrt" kezben van. Gondoljuk csak meg: ki akar(hat)n normlis sszel nylon-tasakbl enni a szalmit, vagy plh-dobozbl inni a srt?! Senki! Viszont az "ltalnos Gyrt" szmra ez gy olcs s praktikus, - neki csak gy ri meg. Magnyos tiltakozsunk el sem jut hozz.
Nosht mindez - s mindez lesz/lehet - szmunkra a televzi! s nemcsak akkor, s azrt, ha s mert nem vigyzunk. Egyrszt nem vigyztunk eddig sem. Msrszt maga, a technikai fejlds vezet oda, hogy a trsadalom tmegkommunikcija elektronizltan koncentrldik. Ilyenformn a televzis "msorsugrzs" hasonl az atomsugrzshoz: lehet hasznos, lehet kros - lehet gygyt, de pusztt is.
Mindez attl fggen alakul jl vagy rosszul, hogy ezt a csodlatos tallmnyt mennyire lltja ns cljai szolglatba a szintn koncentrld (vilg)politikai hatalom. Mert amennyiben teljes egszben, akkor megvalsul Orwell 1984-e.

A fentiek elrebocstsa utn szeretnm meghatrozni, hogy az n szemlyes "olvasatomban" mit is jelent a magyar televzi kzszolglatisga. Mindenekeltt definilom, hogy szerintem mit nem jelent.
Nem jelentheti teht a kzszolglatisg a mindenkori politikai prtok, a politikai hatalom, a politikus szemlyisgek, a nemzetgazdasg mkdst meghatroz termszetes s/vagy jogi szemlyek, az llam s/vagy klnbz intzmnyeinek, szervezeteinek s hivatalainak, vagy akrmilyen trsadalmi kztudatnak, illetve vallsnak a szolglatt. Mrpedig ma sajnos ppen mindezt egyszerre jelenti!
A kzszolglat napi-aktulis hatalom-kiszolgl, valamint "kultrlis vegyes-felvgott" rtelmezse egyszeren - szndkos vagy tudatlan - tvhit. Elhajls a knnyebb irnyba. Mg nagyobb tveds, ha egy elnk azt hiszi, st, hivatalosan-nyiltan deklarlja is, hogy az a j kzszolglati televzi, amelynek  adott napi adsban mindenki megtallja az zlsnek ppen megfelel msort. Ez a meghatrozs lehet egy kereskedelmi televzis trsasg ars poeticja, de a kzszolglati televzi semmikppen sem.
A kzszolglati televzinak vllalnia kell a kzerklcs s a kzzls aktv formlst. Ennek megfelelen a kzszolglati televzi ltal teljestend legfbb szolgltatsok az albbiak:        
 Prtatlan s objektv, tnyszer s trgyilagos tmegtjkoztats a legfontosabb aktulis politikai, trsadalmi, tudomnyos, mvszeti, kultrlis s vallsi esemnyekrl, valamint azok lnyeges ok-okozati sszefggseirl, lehetsges magyarzatairl s kvetkezmnyeirl a teljessg s az egyenslyra trekvs ignyvel, - m termszetesen minden rdektl, j-, vagy rossz szndk torztstl vagy manipulcitl mentesen.
 Az egyetemes s a nemzeti rtkek folyamatos kzvettse a nzk fel, egy stabil erklcsi s kultrlis rtkrend megteremtse s fenntartsa cljbl.
 A nemzeti ntudat kvnatos erstse, - a vals trtnelmi mlt, a nemzet- gazdasg, a tudomny s a mvszet rtkeinek, eredmnyeinek ismertetse s npszerstse a fejlds, a trsadalmi halads elmozdtsa rdekben.
 A trsadalom rdeke, a kzrdek valamennyi llampolgr jogos s vals egyni rdekeinek sszessge, - ebbl kvetkezik, hogy a televzinak sajtos eszkzeivel kell elsegtenie minden magyar llampolgr egyni boldogulst.
 A fenti clok megvalstsa rdekben a kzszolglati televzinak olyan nevel, oktat, ismeretterjeszt s szrakoztat msorokat kell sugroznia, amelyek megtekintse a nzt a legjobb rtelemben vett kzerklcs s kzzls erstse s megvalstsa irnyban pozitven inspirlja.
 sszessgben a kzszolglati televzinak olyan egyetemes, nemzeti, trsadalmi s egyni, erklcsi s gazdasgi rtkeket, letformkat kell npszerstenie, amelyek trhdtsa minden llampolgr, valamint az egsz magyar nemzet anyagi s szellemi gyarapodst, felemelkedst, let-krlmnyeinek mennyisgi s minsgi javulst, fejldst eredmnyezi.

A fentiek rtelmben vlemnyem szerint gykeresen t kell alaktani "a kp-ernyt", a Magyar Televzi mindkt kzszolglati csatornjnak "ltvnyt". gy gondolom, hogy vek ta erre egyetlen elnknek sem volt komplex koncepcija, - vagy ha volt, ht egyiknek sem volt btorsga meg is valstani azt.
Vagy valakik nem engedtk meg nekik (?), - nem tudom. Nemcsupn a prtoktl, vagy az llami intzmnyek operatv befolystl kell mentesteni, fggetlenteni a Televzi (vagy az elnk!) mkdst, hanem mindenfajta szemlyes vagy szervezett hatalom minden lehetsges beavatkozstl. A Televzi ne az ppen regnl hatalom televzija (kp-s szcsve) legyen, hanem maga az autonm informlis hatalom, a mindenkori objektv igazsg szszlja.
A kzszolglati msorfolyam ltvnybl folyamatosan sugroznia kell a magyar nemzeti elktelezettsgnek, - a legfontosabb cl teht a legtisztbb rtelemben vett magyar nemzeti szellemisg, a magyar hagyomnyok tudatos polsa, ln tartsa.
Egyszeren csak a feje tetejrl a talpra kellene lltani a mai magyar televzis "kzszolglati valsgot", ennek megfelelen "visszjra kell fordtani" az eredeti cljuktl eltvelyedett torz rel-folyamatokat, - a problmk mris megolddnak.
Nzzk ht:       
 A rendszervlts ta javarszben - nagyrszt "f alatt" - lezajlott az elektronikus mdia-piac (benne az MTV kltsgvetsi piacnak) privatizcija is. Ltszatra amgy megkezddtt az MTV megrendel televziv alakulsnak spontn folyamata, - ami 1996-tl rszben tudatos elemekkel prosulva felersdtt. Csakhogy a privatizci Magyarorszgon tbbsgben vagyonfellst jelent.  Az vek sorn az MTV-bl - produceri irodkbl nll kft.-kk - kvlre szervezdtt msorksztk "mint farok, kezdtk el csvlni a kutyt". Nem az MTV hatrozta meg, hogy milyen msort, s mennyirt akarna megrendelni, hanem "a kvlre szakadt volt tvsztrok" mr ksz szerzdseket hoztak, amelyekben gyakorlatilag megszabtk: mit s mennyirt akarnak sugroztatni. Ennek a msorksztsi-kltsgvetsi privatizcinak termszetesen az lett az egyenes kvetkezmnye, hogy a korbbi limit-kalkulcik egyre tbb fiktv ttellel "felhgulva" egyre lazbbakk vltak, hiszen mr nem szolgltak ms clt, csupn "a kialkudott" vllalkozi szabadr gy'mond altmasztst. Magtl rtetd, hogy ez a fajta "rabl privatizci" minden vonatkozsban kizrlag krokat okozott, ugyanis a minden vben szinte teljesen szabadon elfolyt hatalmas pnzsszegek semmilyen befektetst, vagy ms hasznos tke-akkumulcit nem eredmnyeztek: tkeers, fejldkpes kls produceri kft.-k nem jttek ltre, - a knnyen szerzett pnzeket maradktalanul felltk.  Ezek az egyik naprl a msikra l kis ltszat-vllalkozsok prdra hesen kborolnak az MTV Rt. krl, jellemzen mg egy haveroktl szerzett hamis-nyeszlett bankgarancit sem kpesek felmutatni. Az MTV Rt.-nek viszont "minden hasznos forintot" kimutathatan dupln kell kifizetnie, - hiszen'ht mindenki ugyanarrl a (mdia-)piacrl l.
 A fentiekben lert "fordtott helyzeten" - amg mg vgkpp nem ks - csak gy lehet vltoztatni, ha az MTV Rt. egyik naprl a msikra "befagyasztja piact", s kizrlag megfelel tkeerej, komoly kls msorkszt cgeknek ad megbzst, - s tbbet senkinek nem nyjt hitelt, tritsmentes technikai-infrastruktrlis szolgltatsokat, ingyenes archvum-hasznlatot, valamint kategrikusan megtiltja sajt dolgozinak, hogy "pro-form kls produkcikba" kln bedolgozzanak. Segthet az is, ha az MTV Rt. sajt maga prblja meg jtpus, sajt nevels, egszsges "vllalkozs-embrikbl" (bels produceri irodkbl) felpteni kvnatos holdudvart, illetleg szatellit-vllalkozsainak rendszert.
 A rabl kltsgvetsi privatizci azonban nem csupn a limit-kalkulcik tteleinek cca. 100 szzalkos devalvcijt hozta, hanem - persze szerves sszefggsben - vele rtktelenedett bizonyos szrakoztat msorok rdemi mondanivalja, tartalma, mvszi minsge is. Rszben a klfldrl beraml multikultrlis bvlikat, az olcsn, sorozatban elllthat nagy nyeresg-tartalm kultrkacatot kezdtk el gyrtani a fentiekben lert l-vllalkozsok is. Az rtkek minden vonatkozsban rohamosan devalvldtak: gyakorlatilag eltntek a komoly mondanivalj mvszi alkotsok, a helyket pedig gyorsan elfoglaltk a szappanoperk, a vetlkedk, a klnbz - fleg talk - show-k. Ettl kezdve nevezzk: mvsznek a magamutogat riportert, sztrnak az egyszer msorvezett, zseninek a trsalkod-partnert, msornak a beszlgetst, humornak a hlyskedst, tombol sikernek a mtaps-vihart, tovbb honorriumnak a knyvel s a takartn brt. Nem vletlen - erre mr tbb helyen rmutattam! -, hogy: ltszat-vllalkozs, fiktv kltsgvets s mvszi szemfnyveszts (kultrbvli-gyrts) kz a kzben jrnak. Az rtk-vlsgot az egyszer gyeskedk azonnal a maguk javra fordtjk, mihelyt elbizonytalanodst ltnak "a megrendeli" oldalon. Az ltalnos kontra-szelekci folytn bels szerkesztk s kls producerek borulnak ssze.       
 Az rtk-vlsgbl kivezet utat csak gy tallhatjuk meg, ha a rendszer fontosabb elemeit, az alkalmazott mdszereket, technikkat, s mindezekkel egytt a msor-koncepci, a megrendels, a szerzdskts, a msorgyrts s a effektv msorszerkezet - teht a szolgltats, a kperny - teljes egszt gykeresen megjtjuk. Erre teszek javaslatot a tovbbiakban.
(1) Az igazi megrendel-tpus televzi elszr komplex msor-koncepcit
     dolgoz ki, - alkalmasint mindkt kzszolglati csatornra, kln-kln.
(2) Msodszor komplex zleti tervet kszt, amely szerkesztsgekre lebontva
      tartalmazza a trgyvben msorksztsi(produkcis-), illetve filmbeszerzsi
      szerzdsktsekre felhasznlhat keretsszegeket.
(3) Harmadszor konkrt msortervet kszttet, sszelltja a msor-szerkezetet
      a kvetkez aktulis naptri idszakra.
(4) Negyedszer versenyplyzatot hirdet tervbevett msorainak esetleges
      kls kszttetsre, illetve a tenderek gyzteseivel megkti a szerzdseket.
(5) tdszr tteles utkalkulcik ellenrzse alapjn elszmol a kls
      producerekkel, - kzvetlenl a msorsugrzs (ads) megtrtnte utn.
Megjegyzem: mindezeknek ma "mg az ellenkezje sem igaz", illetve zajlik, - ami viszont zajlik, az szablyozatlanul, rendszertelenl, a feje tetejre lltva, ssze-vissza: logiktlanul s gazdasgtalanul. Mikzben horribilis produkcis kiadsok ramlanak kifel jrszt feleslegesen, akzben mindenki abszolt jogosan elgedetlen, - a nzk pedig vagy szdjk a tv msort, vagy tehetetlenl hemperegnek a "rejuk sugrzott (szrt)" rtktelen-langymeleg limondban.

 

5.
Az MTV 1. s az MTV 2. (+ a Duna TV) kzszolglati csatornk, - mint a
magyarsg jelenkori letnek s trtnelmnek, trsadalmi viselkedsnek,
politikai s kultrlis tevkenysgnek elsdleges elektronikus "lekpezi",
mdium-tkrkpei. Javaslat a csatornk msor-szerkezetnek talaktsra.

Tekintettel arra, hogy szakmai rtelemben egyltaln nem rendelkezem semmilyen televzis mlttal, illetve gyakorlattal, - egyrtelm, hogy a kperny rszletes talaktsnak mindenfajta munklatait az ehhez legjobban rt szakemberekre kell bznom. Isten rzz, hogy belekontrkodjam olyasmibe, amihez kevss rtek! m gy gondolom, hogy a szakmunka elvgzse nem is elnki feladat.
Az elnk dolga, hogy jl tgondolja az egsz feladat-rendszert (analzis), tlssa
a legfontosabb sszefggseket (absztrakci) s megragadva a lnyeget, koncepcit alkosson (szintzis), amely vezrfonalra jrafelfzve a mkds ffolyamatait (modellezs) az j rendszer szimullhatv, "letre kelthetv" vlik. 
Kigondoltam egy komplex koncepcit, ami nem biztos, hogy mindenkinek egyformn tetszik, - mindenesetre megvalsthat, s szimblikus rtelemben mindenkppen megmutat(hat)ja a kvetend utat.
Abbl indulok ki, hogy a Mdia Trvny ltal generlt dulis televzis tridben (a "trid"=szimblum, - az adott tevkenysg, vagy szervezet anyagi s szellemi mozgstert meghatroz dimenzik egysge, ami egyben kijelli az adott aktivits korltait is) a kereskedelmi s a kzszolglati msorszolgltatst klnbz arnyban "vegyt" msorszerkezet csatornk, adk mkdnek.
A kereskedelmi adk f clja az nfeledt szrakoztats s a bevtel-szaport reklm, ami a msorid meghatroz hnyadt teszi ki, - s mellktevkenysg a kzszolglati hrszolgltats, illetve a tmegtjkoztats.
A kzszolglati adk f clja a kzszolglati hrszolgltats, valamint az egyetemes s nemzeti kultra terjesztse, - s msodlagos a kvzi-ncl szrakoztats, tovbb harmadlagos funkci-, illetve jelentsg tevkenysg a reklm-msorok sugrzsa. (Sajnos, a kzszolglati funkci elltsa manapsg anyagilag dnt mrtkben reklm-fgg, ami eleve megkrdjelezi a Mdia Trvny ltal alkotott mestersges rendszer mkdkpessgt, komolysgt.)
Az alapvet problmnkat egyrszt a kzszolglatisg pontos meghatrozsnak hinya jelenti, msrszt az, hogy a hivatalos definciknak a Magyar Televzi Rt. mkdse jelen llapotban egyszeren nem felel meg.
A Mdia Trvny 2. paragrafusnak 20. pontja szerint "Kzszolglati msor-szolgltat: olyan msorszolgltat, amelynek (...) feladata tbbsgben kz-szolglati msor szolgltatsa, fenntartsa alapveten kzpnzekbl trtnik, trsadalmi felgyelet alatt ll (...)." A "tbbsgben" kifejezs a jogrtelmezs (Dr. Srkzy Tams professzor) szerint tbb mint 50 -ot jelent, mrpedig egyrtelmen kzszolglati msoraink vals arnya mindkt MTV-csatornn messze 50  alatt marad. Az "alapveten" kifejezs a jogrtelmezs szerint legalbb 75-ot jelent, mrpedig a Magyar Televzi Rt. mkdsnek finanszrozsa ktharmad-rszben ppenhogy nem kzpnzekbl, hanem zleti-kereskedelmi bevtelekbl trtnik. Noch dazu, - itt emltem meg, hogy echte kzszolglati msorokra szinte lehetetlen szponzort tallni, ennek megfelelen az MTV Rt. vals szponzorcis bevtelei szinte teljes egszben olyan msorok tmogatsra folytak be (Friderikusz-show, Kepes-show, Szatellit, Lehetetlen, Szerencsekerk, Top-show, Koktlbr, Exkluzv, Dosszi, rgammk, Kisvros, Szomszdok, Famlia Kft., stb.), amelyek mindenfajta szponzorlst igazbl tiltja a Mdia Trvny! (Ms krds persze, hogy: vajon milyen megfontolsbl?)
Nomrmost akkor: mi is az - illetve, hol van itt? - a kzszolglatisg?!
Vals mkdse alapjn - a jogszablyi besorolst alkalmazva - az MTV Rt. egyrtelmen kereskedelmi televzinak tnik.
Mint trvnytisztel ember gy gondolom, hogy mg a rossz trvny elrsait is ktelez betartani. A magam rszrl a demokrcit s a tolerancit legkevsb sem gy kpzelem el, hogy a honatyk s az llampolgrok kvzi "bkn hagyjk egymst": utbbiakat a trvny alkotsa, elbbieket a betartsa nem rdekli.  Az effajta ssztrsadalmi mimikri, illetve cinkos sszekacsints valjban ki nem mondott, klcsnsen elfogadott anarchia. szintn remlem, hogy a trvnyeket nem azrt alkotja az Orszggyls, hogy legyen mit naponta thgni...
Mert a jelenlegi eszmei zrzavarbl nagyjbl a kvetkez sszkp bontakozik ki:   
 Az llam kzszolglati televzit akar, de nem tudja, mi az, - viszont elrja.
 A Mdia Trvny deklarltan kzszolglati televzira "gondolt", de - ki tudja, mirt? - zleti rszvnytrsasgot, kereskedelmi televzit alaptott (illetleg: "talaktott").
 A Mdia Trvny azonban - kzszolglatisgra hivatkozva - tiltja a Rszvny- trsasgnak, hogy zleti alapokon, kereskedelmi televziknt mkdjk.
 A Mdia Trvny gyakorlatilag minden olyan msorkszts szponzorlst megtiltja, amelyekre a multinacionlis cgek vagy a magyar bankok hajlandk tmogatst nyjtani. Kzszolglati msorokat mg az llam is csak hatalmi manipulciinak (lsd: Famlia Kft./NATO-belps reklmja, - vagy a "NAT" npszerstse, stb.) szabad televzis gyakorlsa rdekben szponzorl.
 Az egyszer kzemberek (figyelem: kzszolglatisg!) rajonganak a sokfle csillog-villog show-msorrt, amelyek ksztsre viszont az llami kltsgvets (vigyzat: az elfizetk ltal befizetett kszlk-zembentartsi djakbl!) nem ad "tmogatst" az MTV Rt.-nek, - szponzorcijukat viszont tiltja.
 A fontos emberek (V.I.P.) nagyon szeretnek show-msorokban szerepelni, csak azt nem zenik meg a "kzszolglati" magyar televzinak, hogy az honnan a csudbl teremtse el az ezek ktszeres, vagy nyolc-tzszeres kltsgvetseinek finanszrozshoz (kifizetshez) szksges sszegeket.
Eszmei zrzavar, sanda-hts szndkok, bvs kr, ltudomnyos defincik, meghgott trvny, skizofrn kzszolglati rszvnytrsasg. Kontraszelekci.
A fenti "trvnyi-jogszablyi defincis kurflit" csupncsak azrt tettem gondolat-menetemben, hogy mindenki szmra nyilvnvalv tegyem: mi a tennival:
(1) A kereskedelmi televzik mkdjenek, ahogy akarnak, vagy tudnak. Az
     MTV Rt. mkdst befolysolni nem tudjk, - mi sem a konkurrencit.
(2) Legalbb nmagunk szmra szksges pontosan meghatroznunk a kz-
      szolglatisg lnyegi mibenltt, - mr csak azrt is, hogy el ne tvedjnk.
(3) Legjobb taln, ha a Mdia Trvny defincijhoz ragaszkodunk, - vglis
      nem rossz az, csak minden szinten kvetkezetesen/makacsul be kellene
      tarta(t)ni. Egyszeren higyjk/fogadjuk el, hogy azt jelenti, amit jelent.
(4) Az MTV Rt. kt kzszolglati csatornjnak (msornak) koncepcijt gy
     kell kialaktanunk, hogy a kett egytt kpezzen egysget, valamilyen kerek
     egszet.
A Vilgegyetem, a Fldgoly, a rajta l Emberisg a ngy dimenzis tridben l, illetve fejlesztette ki sokezerves technikai civilizcijt, amelynek jelen ismereteink szerinti legfejlettebb tmegkommunikcis eszkze, a kultra s az informci legfbb hordozja az elektronikus mdium: a televzi.
Magyarorszgon a Mdia Trvny "kifesztette" a dulis (a kzszolglati s a kereskedelmi) televzizs jogi s zleti "mozgstridejt", amelyben a Magyar Televzi Rszvnytrsasg - a maga kt (1 fldi + 1 mholdas terjeszts) kz-szolglati csatornjval - mindenkppen tvlatilag is centrlis szerepet jtszik.
A Mdia Trvny ltalnos kereteket s - furcsa mdon - egszen konkrt teendket, intzkedseket s tiltsokat is elr. A dulis televzis rendszer gyakorlati mkdsnek fbb dimenziit, konkrt paramtereit az Orszggyls, a kltsgvets, az ORTT, illetleg az adott mdiumok feletti kzvetlen tulajdonosi felgyeletet gyakorl kzalaptvnyok kuratriumai, tovbb az egyes televzis trsasgok menedzsmentjei hatrozzk meg, alaktjk ki.
Minden konkurrencia, htrnyos trvnyi besorols, alaptsi "feledkenysg", illetve korltozs ellenre tulajdonkppen rlnnk kellene, hogy a kereskedelmi televzik ltrejtte levette a vllunkrl egyrszt a tmegtjkoztats s a kvzi-ncl tmeg-szrakoztats terheinek jelents rszt, msrszt vele a Mdia Trvny alapjn nem szponzorlhat drga show-msorok produkcis kltsgeinek dnt hnyadt is! Mostantl kezdve gnyes magyar kzszolglati msorokat kszthetnk.
Ms krds persze - nagyon gy tnik! -, hogy a magyar llam nem akar, a kltsgvets pedig mr nem tud 2 db kzszolglati televzis rszvnytrsasgot el-s fenntartani. Legalbbis az MTV Rt. "llamilag kigondolt s folyamatosan fellrl vezrelt (s/vagy passzvan eltrt)" csdmenedzselse, illetve pnzgyi mlyreplse erre enged kvetkeztetni. Az MTV 2 "maradk-elv" alapjn mkdtetett, vgletesen elszegnytett gi csatornjn mr kizrlag csak amiatt lehet idnknt viszonylag rtkes programokat is ltni, mert azok az  MTV 1 csatornjnak msoridejben mr egyszeren nem frnek el a rengeteg kultr-kacat-sugrzsi "ktelezettsg" szolgai teljestse kvetkeztben. (Csak pldaknt emltem: tegnap este a "Mlyvz"-ben 8-10 "tuds" - kztk 3 n! - a magyar parasztemberek nemi letrl, illetve annak zes nyelvi kifejezseirl rtekezett.)
Ha ez gy van, akkor "clszer" megolds lehet az MTV 2 csatorna beolvasztsa mindenestl a Duna TV-be, - vagy ppen az MTV 2 csatorna krltekinten megtervezett s lebonyoltott privatizcija is. Brmi inkbb, mint ami ma van.
gy gondolom, hogy az MTV 1-es s az MTV 2-es kzszolglati csatornk msor-szerkezetnek nem kell leutnoznia semmilyen ms orszg kzszolglati televzijnak msorszerkezett, de koncepci-alkotsunkat nem befolysolhatja a hazai kereskedelmi adsok msorrendje sem. Vgre letisztult msor-szerkezetet alkothatunk.
Mindkt csatorna sikeres megrzse esetn olyan ktdimenzis kzszolglati televzis-rendszert teremthetnk, amelynek egyik dimenzija (MTV 1) a jelenkori magyar let aktulis valsga, - a msik dimenzija (MTV 2) pedig a trtnelmi id mlysge. Az elektronikus mdia-mozgstrid horizontlis (MTV 1) s vertiklis (MTV 2) csatorninak msor-szerkezetei egymst szervesen kiegsztik s egytt kzs, dinamikus egysget kpeznek: a magyarsg jelenkori letnek s lettrtnetnek objektv lekpezst, valsgh mvszi brzolst jelent(het)ik, - bemutatjk a magyarsg helyt, eredett, jelent s jvjt az Univerzumban, az Egyetemes Tridben, a Fldn, az Emberisg igaz trtnelmben. (Csak megjegyzem, hogy ez a ketts rendszer - vegyk szre! -  szinte pontos msa az MTV 1 s a Duna TV jelenlegi tnyleges msorszerkezeti viszonynak, - az MTV 2 az, amelynek a jelen konstellciban egyszeren nincs, nem maradt helye.)
Lthat, hogy a vrhat felsbb llami dntsek - politikai akarat, kltsgvetsi restrikci, csdmenedzsels/privatizci, felaprzs/levlaszts/sszevons, stb. - (amelyek persze mindig anyagi-pnzgyi rdekeket kzvettenek) hatrozzk meg a megvalsthat msorszerkezet(ek)et, s a legkevsb sem megfordtva.
Mindazonltal: a fentebb lert koncepcim csupn a kzszolglatisg lnyegi ltkrt, tr-s idbeli horizontjait, fbb mondanivaljt, zenett, valamint a msor-tmakrk 75-80 szzalkos tbbsgi arnyt jelli meg, illetve ki. A tbbi "szabadon vlasztott" lehet. Nyilvnval azonban: a valdi megrendel televzi nem a mindennnen re zporoz mindenfajta multikultrlis kacatbl vlogat - vaktyk is tall gyngyszemet alapon -, hanem vlasztott tmakreihez aktvan keres, illetve rendel megfelel filmanyagot. Mellesleg: rendkvl fontos a kperny-zenetnek, az uralkod stlus s hangvtel jellegnek megvltoztatsa, talaktsa is. Az j alaptnus: sokkal kevesebb klssg, cifrasg, harsnysg, sallang s pkhendisg, - sokkal tbb finomsg, rnyalat, mlysg, mondanival, eszmeisg, tolerancia, blcsessg s mltsg. Kerlni kell minden "olcs" hats-vadszatot, a felsznessget, - a valdi sznessg, a vltozatossg fokozsval. Jelmondat: az rtk, a minsg nem a drgasggal, nem a kltsgek sszegvel arnyos!
Ajnlott msor-tmakrk az MTV kt kzszolglati csatornja szmra:
MTV 1. csatorna
Magyarorszg s a nagyvilg magyarsgnak jelenkori lete
Hrek, aktulis hrmsorok, hrmagyarzatok, oknyomoz riportok
Politikai, tudomnyos s mvszeti vitk, kerekasztal-beszlgetsek
Jelenkori termszetfilmek, ismeretterjeszt eladsok
Magyarorszg tjainak, lakosai letnek, gondjainak s kultrjnak bemutatsa
Jelenkori magyar kltszet, prza, zene s tnc
Tancsads egyni s csaldi vllalkozsok alaptshoz, mkdtetshez
A magyar falu, a falukzssgek, a tanya vilga s lete
A klfldi magyarsg, tvoli magyar kolnik letnek bemutatsa
Beszlgetsek, riportok, kzvlemnykutatsok, tallkozsok az utca embervel
Kzssgi sszefogs a bajbajutottak, a szegnyek gondjainak enyhtsre
dlsi, pihensi s szrakozsi lehetsgek szegnyek szmra
A mezgazdasg problminak bemutatsa
Tudomnyos, mvszeti, kultrlis s sport vetlkedk
Hasznos tancsok nknek, anyknak, regeknek, fiataloknak, tanulknak
Gyerekmsorok, sportkzvettsek, l koncertek, sznhzi kzvettsek
Vallsi msorok, mise-kzvettsek
Jelenkori magyar tvjtkok, magyar tvfilm-sorozatok
MTV 2. csatorna
Magyarorszg s a nagyvilg magyarsgnak trtnelme
Minden, az MTV 1-nl felsorolt msor-flesg, - de nem a jelenben, hanem a valamikori trtnelmi mltban
Az srobbans: az atomok s a csillagok, - az Id kialakulsa
A Vilgegyetem, a Galaxis, a Naprendszer, a Fld, az let fejldstrtnete
Az emberisg egyetemes trtnelmnek bemutatsa, vallstrtnet
Filmek, filmsorozatok a vilgtrtnelembl
Trtnelmnk bemutatsa, trtnelmi epizdok, magyar trtnelmi filmek
Helynk az emberisg egyetemes trtnelmben
Nemzeti kultrnk, hagyomnyaink, tudsunk, vallsunk, llamunk, jogrendnk,
gazdlkodsunk, nyelvnk, irodalmunk, zennk s tncaink trtneti kialakulsa
Trtnelmi oknyomozs: mi, mirt alakult (ki) ppen gy?
Trtnelmi vitakr vltakoz tmkrl
A vilggazdasg trtneti fejldsnek ismertetse
Mlt, jelen s jv sszefggsei: merre tart a vilg, s benne Magyarorszg?
Idegen civilizcik ltezsnek lehetsge

A fentiek termszetesen csupn a kvnatos msor-tmakrk, illetve msor-tpusok - a knlat - kijellst clozzk. Mindemellett - ppen a magyar kz-szolglatisg megvalstsa, az erteljes profiltisztts rdekben - szksgesnek ltom felsorolni, hogy mely msortpusok, illetve magatartsok (stlusok) ne szerepelhessenek egyltaln a kt kzszolglati csatornn: egyrszt azrt, mert nem oda valk, msrszt azrt, mert azokat a kereskedelmi csatornk amgyis irdatlan mennyisgben knljk. Msoraink legyenek emelkedettek, - ppen ezrt legyenek szmzve a kzszolglati kpernyrl:
- a klfldi s magyar szappanoperk, vgtelentett sorozatok, talk-show-k,
- az akcifilmek, horrorfilmek, pornfilmek, jellegtelen tucat-thrillerek,
- az zlstelen, agyonismtelt s hamis reklmok, zlstelen magamutogatsok,
- a brmilyen egyetemes, magyar, vallsi vagy kisebbsgi rtket srt
  "msorok",
- a politikai prtok, politikusok nyilvnvalan nrdek npszerstsei,
- a brmifle hazugsgok, ellenrizetlen tnykzlsek, riporteri
  nknyeskedsek.
Elkpzelseimet rte olyan kritika, illetve heves "vd" is, miszerint n magyar nemzeti "elit-televzit" akarnk csinlni a Magyar Televzibl, - flrertelmezett kzszolglatisg rgyn. Nem gy van. Ma a televzinz ember kt alapvet msor-knlat, illetve a kett valamilyen kombincija kztt vlaszthat. Vagy a telepls (ahol lakik) kbeltv-rendszerbe kapcsolt 10-12 magyarnyelv program valamelyikt nzi, - vagy a mholdvev 40-200 klfldi s kt belfldi msornak valamelyikt. Mindkt esetben 99 szzalkban (magyar vagy idegen-nyelv) kereskedelmi adsokat lt, - magyar kzszolglati msorokkal csak nagyritkn, kvzi elvtve tallkozik. Arrl nem is szlva, hogy a magyar np jelenlegi tudati-, illetve kultrlis llapotban a kzszolglati televzi egyfajta paternalista, apa-ptlk szerepkrt is betlt, - mivelhogy szemlyes-valdi "apinkat" a rendszervltssal mintegy rkre "elvesztettk". A kzszolglati televzi paternalista "ktelezettsge" fknt abban ll, hogy j rtelemben vett, mindennapi "eligaztst/eligazodst" kell nyjtson az nll vlemny-formlsra, illetve egzisztencia-teremtsre jrszt kptelen elszegnyedett millik szmra.
A kereskedelmi televzik msora az apaptlk-szerepkr betltsre nem kpes, s nem is alkalmas. Jl lthat ez a TV2, a TV3, az RTL, a SzvTV, az Msat, a HBO, vagy a  Ztv msoraibl. Alternatv megoldst jelenthet a helyi kbeltv-trsasgok msorszolgltatsa, amely elssorban az adott telepls sajt letvel, konkrt problminak megoldsval foglalkozik. m ezek a helyi kzszolglati televzis adsok csak amolyan "loklis/rszleges apa-ptlkot" nyjthatnak, - a "kzponti szli gondoskodst" semmikppen nem kpesek kivltani. A kzszolglati televzi nemzettudat-erst szerepe gy llektani ktelezettsg is.
Ez a kzponti "elit-televzi" egyszerre szolgln minden magyar kzrdekt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!