czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Elnki plyzat
Elnki plyzat : Tvelnki plyzat IV.

Tvelnki plyzat IV.

  2005.03.01. 18:30


6.
Az MTV Rt. vagyon-s pnzgazdlkodsnak szigor determinltsga, "az 
immoblik" (a szabadsgtri szkhz, a bojtrutcai gyrtbzis, valamint az
archvum), illetleg "a lehetsges cash-flow" rtkelse.

Ebben a fejezetben azt szeretnm bemutatni, hogy az MTV Rt. indul (1996. oktber 1.) vagyoni kondcii, a vagyon immobilitsnak "tehetetlensgi nyomatka" mennyire dnt mrtkben meghatrozta a tovbbi kifejletet, - mennyire szigor korltok kz szortotta a gazdlkods nllsgt.
Az 1996. december 31-iki (a plyzati felhvssal kzhez kapott) zr knyvviteli mrlegben - 3 hnappal az alapts utn - szerepl sajt tke sszrtke 17,6 millird forint.
Azt fogom bizonytani, hogy az MTV Rt. vagyonnak dnt hnyada nemcsak-hogy kvzi-remnytelen immoblikbl ll - amelyek rtkre elmletben is legfeljebb jelzlog-klcsnk vehetk fel, persze megalz felttelekkel -, hanem mindjrt azt is, hogy ennek ellenre egyesekben olthatatlan vgy l mindenfajta "bvszmutatvny-szmba ill" pnzgyi tranzakcik lebonyoltsra, jelents "nyeresg", illetve kltsg-cskkents remnyben.
- A bojtrutcai gyrt-komplexum (telep),
- a szabadsgtri (17.) szkhz, valamint
- a szabadsgtri (5-6.) plet,
mint ingatlanok sszestett rtke a mrlegben 8,0 millird forintot kpvisel,
az e telephelyekhez ktd mszaki berendezsek s gpek sszestett rtke pedig nagyjbl 7,0 millird forintra tehet. Ez azt jelenti, hogy a hrom, lnyegben tkletesen immobl f-telephely (mint komplexumok) egyttes nyilvntartsi rtke sszesen mintegy 15,0 millird forintot tesz ki, - a jegyzett tke (16,0 millird forint) fedezete teht szinte teljes egszben immoblia!
(Ezek utn mr tovbbi bizonytsra tulajdonkppen nincs is szksg, br a sor mg tovbb folytathat, mint eszkz "van mg": vagyoni rtk jog (0,3 Mrd Ft), adott klcsn (0,1 Mrd Ft), anyagkszlet (0,3 Mrd Ft), rszben behajthatatlan vev-kvetels (4,3 Mrd Ft!), egyb kvetels (1,0 Mrd Ft), - valamint  0,6 Mrd forintnyi kszpnz! Az eszkzket finanszroz forrsok helyzete sem rzss. Az MTV Rt. szllti tartozsa 2,1 Mrd forint, a hosszlejrat klcsnk sszege pedig 0,3 Mrd forint.)
Van azonban mg egy ttel az eszkzk kztt, amely kln emltst, illetve "elbrlst" ignyel, - mgpedig az archvum, amely a mrlegben 3,5 Mrd forint rtkkel szerepel, mint szellemi termk.
Az "immobl"-eszkzkrl, illetleg a hozzjuk kapcsoldan tervezett klnbz tranzakcikrl, vlt vagy vals vrakozsokrl, hasznostsi lehetsgekrl, - azok kritikjrl szlok a tovbbiakban:
(1) Szabadsg tri szkhz(ak)
A Magyar Televzi Rt. soron kvetkez vekben megvalstand nagyszabs beruhzsi tervei kztt szerepel az j - az elkpzelsek szerint mr minden mszaki-technikai ignyt tvlatilag tkletesen kielgt - szkhz megptse s berendezse, a szabadsgtri szkhz(ak) szndkolt rtkestsbl remlni vlt pnzforrs (bevtel) terhre. Az ptsi tender kirsa mr rgen meg is trtnt.
Megalapozott a flelmem, miszerint - a mindig elre menekls jegyben - jfent egy megalapozatlan, kvzi-megalomnis projekttel llunk szemben, amely rsze egy rafinlt vagyonfellsi koncepcinak. Ami megalapozatlan, az elkapkodott, - ami elkapkodott, az megalomnis. Mirt lltom, hogy a projekt megalapozatlan?

Kt alapvet ok miatt, amelyek az albbiak:
- Az MTV Rt.-nek a "terv" szerint mg legalbb 1500 embert kellene (?)
  elbocstania. Az akci jelenleg egy abszolt titkos - vagy tn nem is ltez -
  ltszmleptsi koncepci alapjn meglehets homlyban "zajlik". Kik, s
  mirt maradnak meg?! Ltta valaki az elrni kvnt, tervezett ltszm-s/vagy
  szakma-struktrt? Nem, mert ilyen hats-tanulmnyt nem is ksztett senki.
- Teljessggel ismeretlen, hogy a kvetkez vekben az MTV Rt. milyen
  sszeget fordthat majd bels s kls msorksztsre, tovbb az, hogy az
   ismeretlen mennyisg s fajtj msorok ellltshoz mekkora s milyen
   gyrt-kapacitsra, stdikra lesz majd szksge. A "bljsls nlkl",
   megalapozottan elrebecslhet kapacits-nagysg mg sohasem volt olyan
   bizonytalan, mint ppen ma. Dehiszen a szksges kapacitstl fggne a
   ltszm nagysga is!
A fentiek alapjn lltom, hogy az MTV Rt. gyvezetsnek halovny fogalma sincsen arrl, hogy a felpteni tervezett j szkhz mirt, s mekkora befogad-kpessg, illetve mszaki-gyrtsi kapacits legyen. Ilyenformn az egsz egy drga blff, aminek a valdi mgttes oka vagy az, hogy valaki szemet vetett a volt tzsde-palotra, vagy az, hogy a mszaki igazgatnak, s/vagy a gyrtsi alelnknek ez a projekt nyjt biztos llst, majdnem egszen a nyugdjig, - de az is lehet, hogy mindkt ok egyszerre fennll. Cltudatosan meneklnek elre.
A "vagyonfellsi koncepcira" is nagyon gyanakszom, ugyanis a Napi Magyarorszg janur 31-iki szmban megjelent egy elkpzels, mely szerint a szkhz eladsi rbl - 7 millird forint bevtelt remlnek - 2 millird forintot dolgozi tulajdon kft.-k alaktsra, azok hossztv hitelezsre "kellene" fordtani. (Szerencsre: az tletet szl plyz a II. fordulra visszalpett.)
Mindezekrl az a vlemnyem, hogy nem kne elre meneklni, st, egyltaln nem kne meneklni, - hanem rohangls, kapkods, jabb kikltekezs s kikltzs helyett: jzanul s takarkosan kellene gondolkodni s gazdlkodni.
(2) Bojtr utcai gyrt-komplexum
Nem lehet s nem kell tlzottan csodlkozni azon, ha s amennyiben a magyar-orszgi privatizci fokozatosan szinte ltalnoss vlt, "generlis megoldsa":
a felszmolsos-vgelszmolsos hivatalos, - vagy az szrevtlen, nemhivatalos vagyonfells. Tekintettel arra, hogy az tlettelen, valdi vllalkozi-menedzseri adottsgokkal nem rendelkez posztkdrista vezeti elit - miattuk mondott csdt a reformkommunizmus is - egyszeren nem volt kpes hatkonyan mkdtetni a gondjaira bzott hatalmas llami vagyont, - a spontn privatizci "hivatalos lezrst" is jelent rendszervlts (1989-1990) utn megkezddtt a korbban ssznpinek deklarlt trsadalmi tulajdon hivatalos-intzmnyes vgkirustsa. Ez a privatizcinak nevezett folyamat azt jelentette a mg "fontos llami vezeti beosztst betlt" szemlyek szmra, hogy az egsz trsadalom ltal, vtizedek nehz munkjval felhalmozott, s ltaluk mkdtetett mkd-tkt a "rendszervltozott llam" hirtelen elhatrozssal kisajttja ("llamostja"). kiszervezi az hatskrkbl ("alluk"), klfldi befektetknek eladja, a befolyt bevtelt pedig (pl.: llamadssg-trlesztsre) nyomtalanul felli, - minek kvetkeztben neki, llami vezetnek sem jut semmi, st, biztos llsa is komoly veszlybe kerl. Ezzel megszletett egyes vezetkben a ksrts a mg meglv llami vagyon fellsre.
Ezen - csak ltszlag ncl - elmleti bevezet utn mr most jelzem, hogy a bojtrutcai gyrtbzis megfelel hasznostsa olyan nagyfok nehzsgekbe tkzik, hogy a megolds messze meghaladja az MTV Rt. - egybknt is labilis egzisztencij - felsvezetinek cselekvsi kompetencijt, ami a legkptelenebb verejtkszag-ptcselekvsszer tlet-varinsok "kitallshoz" vezetett. Teljesen nyilvnval, hogy csak a gyrtbzis levlasztsa s rtkestse utn lett volna szabad az MTV-t rszvnytrsasgg talaktani, hiszen a problma vagyonveszts nlkli, nerbl s utlag trtn megoldsra a Rszvny-trsasg nem lehet kpes, - ezt csak az elmaradt reorganizci rendezhette volna.    
 A Trsasg szt(kett-)vlasztst az Alapt Okirat szerint (VIII./8.2./b. pont) kizrlag az alapt hatrozhatja/dntheti el (ez j megolds lehet).      
 A gyrtbzis RTL-nek trtnt brbeadsa csak ideiglenes, thidal megolds lehet, - hossztvon ez inkbb kros, mint hasznos varici.
 A gyrtbzis ktsgtelenl alkalmas arra, hogy az MTV Rt. "trzs-telepv", kzponti szkhelyv vljk, amennyiben felttlenl szksges - pl.: pnzgyi okokbl - a szabadsgtri pletek rtkestse. Ez esetben dnteni kell az eladsbl befoly sszeg sszer felhasznlsrl.
 Amennyiben az ingatlan-rtkestsbl remlt 7 millird forintnyi pnz-sszeget az MTV Rt. nagyobb rszben a leptend ltszm vgkielgtsre (3 Mrd Ft), illetve dolgozi kft.-k alaptsnak hossztv hitelezsre (2 Mrd Ft)  kvnja fordtani, - akkor ez egyrtelm vagyonfellsi szndk. (Nem is szlva arrl, hogy a ltszmlepts kltsgvonzatt az llam megtrtheti.)
 Egy bels, valamint egy kls vaskos tanulmny is kszlt 1997-ben arrl, miszerint a bojtrutcai gyrtbzist egyszemlyes, MTV Rt.-tulajdon, nll  rt.-v clszer alaktani, amely szolgltatsainak ellenrtkt rszben az MTV Rt.-nek, rszben kls megrendelknek szmlzza majd. Az elkpzelsek szerint ezzel a megoldssal a gyrtbzis mkdse rentbiliss, profitbiliss, illetve nfinanszrozv tehet. Ez nem igaz! Amennyiben a gyrtbzis az sszes kltsgt bepti raiba, gy ezeken az rakon nem lesz megrendelje. De egybknt sincs a piacon annyi potencilis szabad megbzs, amennyi elgsges lenne a jelenleg felesleges kapacitsok teljes kitltsre. Mindebbl az kvetkezik, hogy
    - a Gyrtbzis Rt. minden fedezetlen kltsgt az MTV Rt.-nek szmlzn,
      a mai relkltsgek kb. 1,3-szeres raival, ami az MTV Rt. kltsgt
      nveln.
    - a Gyrtbzis Rt. mindezekutn s ellenre is elbb-utbb fizets-
      kptelenn, vesztesgess vlna, a vesztesget pedig az MTV Rt. ptoln ki.
    - a helyzet tovbbi romlsval fokozatosan vgbemenne a Gyrtbzis Rt.
      vagyonnak vlelmezett teljes fellse, de nem lehetetlen, hogy a vzolt
      folyamat az MTV Rt. csdjt is elidzn. (Elg nagy a k ahhoz, hogy a
      sajt alaptjt is vz al hzza.)
 Ltezik mg egy varici, ami egyben az egyetlen dvzt hossztv megolds is lehetne, mgpedig az, hogy nylt tenderkirs keretben klfldi befektett keresnk, aki kszpnzes tke-emelssel lpne be az j Gyrtbzis Rt.-be, amelybe az MTV Rt. a naturliban meglv vagyont apportln. Ennek "mindssze" az a felttele, hogy talljunk egy olyan klfldi szakmai kszpnztke-befektett, aki kvzi egsz Eurpa filmgyrtsi megrendelseinek piacra pten befektetsi, illetve vegyesvllalat-alaptsi koncepcijt. A lert tranzakci grandizus volta is mutatja, hogy a problma nagysga messze tlmutat az MTV Rt. gyvezet menedzsmentjnek kompetencijn.

(3) Az MTV Rt. archvuma
Az archvum egyrszt megannyi rendezetlen problma kusza halmaza, msrszt viszont az MTV Rt. szmra hatalmas kihasznlatlan kereskedelmi-bevteli kapacits, - emellett mellesleg felbecslhetetlen rtk kultrlis nemzeti vagyon.
A mrlegben 3,5 millird forint sszrtket kpvisel szellemi termkkel  - film-anyag, videokazetta, stb. - kapcsolatos gondok az albbiak:        
 Az archvum talakulskori leltri vagyonrtknek megllaptsa lltlag brmifajta vdhet koncepci nlkl, gyakorlatilag hasratssel, kvzi kilra trtnt. Ezt a "rosszindulat rmhrt" sajnos igen nehz lenne szakmailag megcfolni, - ugyanis az MTV Rt. teljes vagyonnak leltri felrtkelse az zleti letben minden vonatkozsban abszolt hasznlhatatlan jraellltsi kltsg-becsls mdszervel trtnt, a vals zleti rtk megllaptsnak mellzsvel. E tekintetben teht az archvum egy nagy halom immoblia, - holt leltri rtktmeg, amelynek valdi piaci rtke meghatroz(hat)atlan.
 Az archvum s tartalmnak folytatlagos mostohagyermek-voltt tmasztja al az a tny is, hogy az MTV Rt.-nek a mai napig nincsen jvhagyott, hatlyos archvlsi szablyzata.
 Az archvummal kapcsolatos legslyosabb problma, hogy ennek a hatalmas nemzeti-kultrlis kincsnek a nyilvntartsa s rtkmegrzse megoldatlan, - zleti rtkeslse (profittermelse) pedig teljesen rendezetlen. A kls produceri irodkkal kttt msorksztsi szerzdsek vek ta bevett szoksknt tartalmazzk azt a vrfagyaszt kittelt, miszerint a megbzott vllalkoz msornak ksztshez korltlanul s ingyen ignybe veheti az archvum tartalmt, szolgltatsait. Ilyenformn az archvum, mint nemzeti kincs, mint az MTV Rt. vagyonnak, jegyzett tkjnek szerves rsze valban holt szmviteli vagyon csak, hiszen a tle, mint mkdtke-rsztl elvrhat cca. vi 10 szzalkos, 350 milli forint sszeg profitot nem termeli meg.   Ha ugyanis a mrlegben szerepl sszeg zleti rtk, akkor termeljen nyeresget. Vagy netn az archvum is "ingyenes" kzszolglat csupn?!
A lertakbl kitnik, hogy az MTV Rt. mrlege, vagyonrtke, zleti mkdse s operatv gazdlkodsa szmos olyan nyilvntartsi-rtkelsi, reorganizcis-konszolidcis, illetleg mkdtke-hasznostsi, profitabilitsi problmval, immoblival s passzvval, tovbb a kltsgvetsi mltbl magval-hurcolt kros rksggel terhelt, - aminek egyttes kvetkezmnyeknt ll el az zleti hatkonysg tnyszeren rendkvl alacsony mrtke.
Ha mindezen tnyezkhz hozzvesszk mg az talakuls miatt s ta fennll, eredend kszpnzhinyt, akkor egyltaln nem csodlkozhatunk azon, hogy az MTV Rt. mr els teljes gazdlkodsi vnek (1997.) nyarn elkezdte halogatni, ksleltetni s cssztatni esedkes-aktulis tartozsainak kiegyenltst, - 1998. februrjra pedig mr az effektv fizetskptelensg szlre sodrdott. Felszmolsi indtvnyok (pl.: Friderikusz) is kszltek ellene, amelyeket eddig sikeresen kivdett. A klssk fel fennll fizetsi ksedelem mrtke mr 3 hnap, s folyamatosan tovbb n. Ennyit az operatv cash-flow-rl.
Vajon melyik bank, milyen fedezetre fogja meghitelezni az esetleges szkhzpts beruhzsi kiadsait? Az MTV Rt.-nek ugyanis pnze nincs, vagyonmrlege csupa immoblia, hitelkptelen, illetve lassanknt fizetskptelenn is vlik, mgis nagyszabs zleti tranzakcikra, j szkhz ptsre, leny-rszvnytrsasg alaptsra kszl. Nem tlzs mindez?!

 

 

 

 

 

 

 

7.
A megrendel tpus televzi szksges kapacitsai (ltszm, technika,
szervezet, szkhz, stb.), egyb felttelei, - a karcssts s/vagy lnyegesen
olcsbb msorkszts dilemma feloldsa.

A megrendel televzi az n rtelmezsemben azt jelenti, hogy a karcsstott (profiltiszttott) tevkenysg, szervezet s reduklt ltszm MTV Rt. az aktulis s hrmsorok kivtelvel mr szinte egyltaln nem gyrt majd semmilyen msort, hanem valamennyi sugrzand msort kls msor-ksztktl, a msorgyrtsra szakosodott produceri irodktl kvzi kszen veszi.
(Viszont pldul a reggeli "Napkelte" msort - tekintettel annak alapvet kz-szolglati, amellett hatrozott politikai jellegre - nem volna szabad "gebinbe adni", azt az MTV Rt.-nek szigoran bels msorknt kellene ellltania.)
A lnyeg teht az, hogy a jv MTV Rt.-je szmra 70-80 szzalkban feleslegess vlik mindaz a ltszm s technikai felszereltsg (gyrtbzis, stdik, stb.), amivel ma mg mkdtkeknt, illetve lmunka-tnyezknt - mint tulajdonos gazdlkod szervezet - rendelkezik.

(1) Trzstelephely, - illetve szkhz
Hatrozott vlemnyem, hogy ameddig az MTV Rt. mdia-piaci szerepe, kltsg-vetsi pozcija, reklm-rszesedse, produkcis bdzsje tvlatilag nem rendezdik, stabilizldik, illetve konszolidldik, tovbb ameddig nem fejezdik be a drasztikus ltszmcskkents, - addig az j szkhz ptsvel kapcsolatos beruhzsi tervek a pnzgyi kalandorsg kategrijba tartoznak.
Cserlhet az MTV Rt. elnkt, az pedig irodai btorzatot vagy autt, - de szk-hzat semmikppen nem. Elkpeszt mrtk, drmai buks lenne belle.
gy gondolom, hogy mindssze kt megolds ltezik:         
 Eladni a szkhzat, s a bojtrutcai trzstelephelyre kltzni. Ezzel a megoldssal az MTV Rt. sovny cash-flow-ja 5 Mrd forinttal javulhatna.        (A szkhely kialaktsa s a kltzs kltsge egytt cca. 2 Mrd forint.)
 Kszpnzbefektetssel nemzetkzi rszvnytrsasgg szervezni a gyrt-bzist, - s gy risi cash-flow tehertl megszabadulva, mkdni tovbb a meglv szabadsgtri szkhzban.
A dntst rszletes, sszehasonlt gazdasgossgi elemzsek, konkrt megvalsthatsgi tanulmnyok alapjn clszer, illetve lehet csak meghozni.

(2) Ltszm-szksglet
Jmagam is gy vlem, hogy a megrendel televzi mkdtetshez elgsges mintegy 800-1000 fs sajt teljes munkaids dolgoz ltszm foglalkoztatsa.
A krdsem csupn az, hogy melyik 800 f maradjon meg, - illetleg a ltszm cskkentse rvn mikorra rjk el a tervezett "lom-hatrt"?
Ezek tvolrl sem klti krdsek, klnsen annak tkrben nem, ha jl meggondoljuk: ilyen nagylptk, rzkeny rvgsok gyakorlati vgrehajtsa eltt clszer lenne rszletes koncepcit kszteni a megrendel televzi effektv kapacits-szksgleteirl. Nem rtana egy olyan elemz hatstanulmny ssze-lltsa sem, amely egzakt mdon bemutatn a drasztikus ltszmcskkents kvetkeztben felmerl kltsgtbbleteket, - rendre sszehasonltva azokat a realizlhat megtakartsokkal. Konkrten arra gondolok, hogy a ltszm-cskkents folytn az eddig mg jl-rosszul "bellt" egyenslyok felborulnak, ad hoc lmunka-hinyok s technikai eszkz-feleslegek keletkeznek, - miltal a mkdsi folyamatok akadozni fognak, illetve tbb fronton nem vrt kltsg-nvekeds kvetkezik majd be. Az sszehasonlt elemzs rtkelse alapjn azonnal kiderlne: mennyiben rdemes a ltszmot hirtelen s drasztikusan cskkenteni? Az "intuitv elbocstsok" csak mrhetetlen krokat okozhatnak.
Nem rtana magt a ltszmcskkentsi folyamatot idben kicsit szthzni sem, mert akkor tbb lehetsgnk nylna a szksges beavatkozsok, korrekcik elvgzsre is, - vlasztsi, illetve vlogatsi dntseink hatkonysga javulna.
Az a vlemnyem, hogy aki elbb cskkenti a ltszmot, s csak utna dnt a szkhz s a gyrtbzis krdsben, - az bizony a gombhoz varrja a kabtot.

Itt hvom fel a figyelmet arra, hogy nagyon rossz helyen keresi az MTV Rt. minden gazdlkodsi-pnzgyi problmjnak a megoldst az, aki azt hiszi, hogy a szervezet karcsstsa, illetve az ezzel kombinlt drasztikus ltszmcskkents - valamint a bojtrutcai gyrtbzis egyszemlyes rszvnytrsasgg szervezse - majd olyan mrtk kltsg-megtakartst eredmnyez, amibl fenntarthat az elz vekben megszokott mennyisg s sszeg msorkszts finanszrozsa.
Szmtsaim szerint az 1500 fs ltszmcskkents mintegy 3 millird forintos vgkielgtsi kltsgterhet jelenthet, amit termszetesen az llam tmogatsknt visszatrt majd. vente hasonl nagysgrend megtakarts mutatkozhat majd ltszlag a brkltsg s jrulkai tekintetben, - m az egyszemlyes rszvny-trsasgg talaktott Gyrtbzis Rt. pontosan ugyanezt az sszeget (1000 f kltsge + nyeresg + inflci) fogja vente visszaszmlzni az MTV Rt.-nek. Pnz teht az "ablakba", - ms szval: sok hh semmirt.
A fentiekkel sszefggsben n egy percig sem akarom azt lltani, hogy a szervezet karcsstsa, s/vagy a ltszm cskkentse nem szksges s fontos intzkedsek. n csak azt mondom, hogy: mindez msodlagos jelentsg.
Elsdleges jelentsggel a msorksztsi kltsgek cskkentse, a fiktv s szksgtelen kltsgvetsi ttelek kiszrse, - egyszval az rtelmetlen pazarls megszntetse br. Nem gy tennm teht fel a krdst, hogy: produkcis kltsgcskkents vagy karcssts, - hanem gy, hogy megvalstsuk-e mind-kettt egyszerre, vagy esetleg egyms utn.
A krdsre adott helyes vlasz szerintem: produkcis kltsgcskkents, s - csak utna - karcssts s fokozatos, tgondolt ltszmcskkents.
Az els forduls plyzatom benyjtsa ta (II.19.) a fenti problmk kezelse tekintetben rszben rvendetes vltozsok is mutatkoznak "az gyvezet menedzsment szemlletmdjban". Nem lltom, hogy az n javaslataim kizrlagos hatsra, - mindenesetre a vltozsok irnyt tekintve azokkal ksrteties sszhangban. Nevezetesen arra gondolok, hogy a menedzsment megkezdte a msorksztsi kltsg-keretek drasztikus lefaragst, - ugyanakkor a meglv ltszmot gyakorlatilag befagyasztotta, a Gyrtbzis Rt. szervezse pedig lthatlag megfeneklett. Nagy kr, hogy az gyvezets mindezt a kltsg-vetsi "fnyr-elv" alkalmazsval, mechanikusan gy hajtja vgre, hogy a legjobb, legnpszerbb produkcikat "szmzi a televzibl", mikzben a pazarls a felre cskkentett bdzs keretben zavartalanul folyik tovbb.
Mindenesetre a produkcis kltsgek cskkennek, - a ltszm viszont nem.

(3) Az alkalmazott technika
Amennyiben a megrendel televzi kapacits-szksgletnek nagysgt s sszettelt, a szkhz, a gyrtbzis, illetve a ltszm-cskkents krdseit - mint minden ms felttelt determinl krdseket - eldntttk, gy az alkalmazand technikai eszkzk kre s mennyisge tkletesen meghatrozott vlik. Hogy konkrten milyen beruhzsokra, vsrlsokra - illetve rtkestsekre s/vagy selejtezsekre - kerl majd sor, ezt eldntik s kidolgozzk a mszakiak.

 

(4) Az MTV Rt. optimlis szervezete
Tekintettel arra, hogy szervezet-talaktsi javaslataimnak egy kln fejezetet szentelek, ehelytt csupn egy rvid megjegyzst teszek. A megfelel dntsi sorrend ugyanis a kvetkez lenne:
- a megrendel televzi komplex koncepcijnak, tevkenysgnek 
  kidolgozsa,
- az adekvt szervezeti felpts s a konkrt ltszmszksglet
  meghatrozsa,
- a szksges technikai-technolgiai felttelek megtervezse,
- a ltszm s a technika optimlis elhelyezse (szkhz/telephely biztostsa).
Ezzel szemben most folyik a gombok ntse/faragsa egy olyan kabthoz, ami mg nagy vonalakban, globlis kpzetknt sem ismert.
m lehet, hogy jelenleg mr a gombokkal sem foglalkozik senki.

 

 

 

 

 

 

 

8.
Javaslataim az MTV Rt. irnytsnak s szervezetnek modernizlsra.

A jelenleg Horvth Lrnt gyvezet alelnk irnytsval foly szervezet-talaktsrl ("karcsstsrl-sszerstsrl") kevs pozitv informcival rendelkezem, - amit tudok, az rendkvl zavaros/ellentmondsos helyzetre utal.
Radsul trgyi ismereteim tlnyom rszt a nyomtatott sajtbl mertettem, ami kztudomsan nem a legautentikusabb hrforrs. Ha a "Sajtszemle" Magyar Televzival - elmlt flvi pnzgyi-gazdlkodsi, illetve szervezet-talaktsi intzkedseivel - foglalkoz hradsainak srtmnyt ttekintjk (n megtettem), akkor egy logiktlan, sszefggstelen, ellentmondsokkal teli, tudomnytalan zagyvasg-halmazt ltunk, amelynek "se fle, se farka". Mindez vagy a sajtt, vagy magt az tszervezst minsti. Vulgris leegyszerstssel lve a "hrom bortk" (a csiki-csuki) szervezsi elvt rvnyestettk, amikoris visszalltottk az intendatra-rendszert. Az sszemosd, egymst tfed s keresztez dntsi hatskrk zrzavara tovbb ntt, hiszen az alelnkk, figazgatk/igazgatk, valamint a programigazgatk (intendnsok) intzkedseinek "kereszttzben" sok bba kzt elvsz a gyermek (t.i.: a frdvzzel egytt kintik).
A hierarchia, a vezeti piramis nemhogy kikristlyosodna, hanem lassan vgkpp lthatatlann vlik, eltnik. A kiforrott s idtll Szervezeti s Mkdsi Szablyzatot, a hatlytalantott "Szerzdsktsek rendj"-t, a mkds folyamait szablyoz alapvet szablyzatokat, a technolgiai (msorgyrtsi) folyamatok normzst nem helyettesthetik a gyrtsi alelnk sznes folyamatbri.
Tudomsom van arrl, hogy nhny hnapja formlisan megszntettk az Elnki Hivatalt, - pontosabban Humnpolitikai s Szervezsi Igazgatsgg kereszteltk t. Az zemgazdasgi Csoportot ttettk a Mszaki Igazgatsghoz, a Jogi Osztlyt pedig kzvetlenl az gyvezet alelnkhz csatoltk. Az utbbi intzkeds szges ellenttben ll azzal a korbbi kuratriumi llsfoglalssal, miszerint cskkenteni kell az elnk kzvetlen irnytsa al tartoz szervezeti egysgek, beosztott vezetk szmt. Az Elnki Hivatal nvvltoztatsa semmifle  ltszm-megtakartssal nem prosult, - st, ltszm-tbblet keletkezett.
gy az "tszervezs" nagyjbl hasonl eredmnnyel jrt, mint egykor a nyilvnos hzak nevnek masszzs-szalonra vltoztatsa, - az alrendelt szervezeti egysgek funkcija ma is ugyanaz, mint a "racionalizls" eltt volt.
A fenti ltszat-szervezsekkel - amelyek csak tovbb rontottk/rontjk az MTV Rt. mkdsnek amgyis alacsony hatkonysgt - ellenttben sajt javaslataim tnylegesen a "vzfej"-szervezet lebontst, a "rangkrsgbl" szrmaz felesleges vezeti beosztsok felszmolst, a folyamatok sszerstst, s mindezek ltal az ltalnos/irnytsi kltsgek jelents cskkentst szolgljk. Elkpzelseim a vezet kzgazdszi munkakrmben, illetve elnki ftancsadi beosztsomban vgzett munkm, konkrt tapasztalataim feldolgozsnak s rtkelsnek eredmnyei.    
 A bojtrutcai gyrtbzist - klfldi kszpnztke bevonsval (tke-emelssel) - nemzetkzi rszvnytrsasgg kell alaktani. (Ezzel a kiszervezssel praktikusan egy alelnki beosztst is megtakarthatunk.)
 Megszntetnm az sszes (a msik kt) alelnki pozcit is, - ezek ugyanis a kltsgvetsi korszakbl fennmaradt "trsadalmi-politikai" rangok csak, a rszvnytrsasgi mkdst inkbb neheztik, mintsem segtenk.
 Teljesen klnvlasztanm egymstl az elnk trzskari (menedzsment-) szervezett, illetve az MTV 1 s MTV 2 msor-csatornk szolgltats-irnyt (programigazgat-) szervezett. (Ma a Trsasg irnytsa sszekeveredik a msor-kszts s lebonyolts irnytsval - a menedzsment-funkcik az intendatra-funkcikkal.) Mdszeres sztvlaszts, s induktv-analitikus jrafelpts utn az utbbiak mkdst az elbbiek felgyelete al kell helyezni. (A kt csatorna intendatrja = kt szolgltat zem, - "vonal alatt".)
 Az j, immr racionlis szervezeti felpts lnyege, hogy a Trsasg mkdst irnyt trzskari szervezeti egysgek = (rezsi-)kltsg-centrumok, mg az MTV 1 s MTV 2 "szolgltat-zemek" alrendelt szervezeti egysgei = profit-centrumok (a fszerkesztsgek termelik a Trsasg profitjt).
 A msor(f)szerkesztsgeket teht kzvetlenl a programigazgatkhoz - alkalmasint mindketthz egyszerre - csatolnm be.
 A fentiekkel sszefggsben teljesen feleslegess vlik a msoregyeztetsi-, valamint a gyrtstervezsi igazgati pozci is. Ezeket a feladatokat egyrszt a kt programigazgatsg-, msrszt a gazdasgi igazgatsg veheti t.
 Megszntethet a vllalkozsi figazgatsg is, ugyanis - kvzi-trzskari tevkenysgt tekintve - besorolhat a gazdasgi igazgat al. A reklm-s szponzorcis-, tovbb egyb vllalkozsi szerzdsek kezdemnyezse az nll elszmol divzik feladatv vlhat, szerves sszefggsben msor-szerkeszt/megrendel tevkenysgkkel. Njn egybe, ami sszetartozik.
 A msor(f)szerkesztsgeket nll elszmol s gazdlkod divzikk tennm/szerveznm. Olyan adekvt szmviteli s vezeti (gazdlkodsi) informcis rendszert alaktank ki, amely - a vezeti hatskr s felelssg egyenslya jegyben - minden kiadst, kltsget s rbevtelt az azt nllan keletkeztet (szerzdst, szmlt, bizonylatot alr), gazdlkod szervezeti egysgnl szmol el (regisztrl). Tekintettel arra, hogy a rendszer outputja az adott profitcentrum(ok) profitja, - az zleti tevkenysgek jvedelmezsge is kzvetlenl mrhetv, sszehasonlthatv vlik.

Szervezet-talaktsi javaslataim - amelyek a legkorszerbb trsasg-szervezsi szakirodalom s a sikeres gyakorlat ismeretei alapjn llanak - megvalstsa rvn ltrehozhat az zleti rszvnytrsasgi mkdsnek leginkbb megfelel forma: a decentralizlt gazdlkods, nll divzikbl ll, egyszer s racionlis szervezet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


9.
Az MTV Rt. 1997-es zleti terve s teljestsnek kritikja, - az 1998-1999.
vekre javasolt nagyvonal zleti terv.

Tekintettel arra, hogy a megvsrolt plyzati kirs anyaga tartalmazza az MTV Rt. 1997. vi zleti tervt is, - mindenekeltt az ehhez kapcsold kritikai szrevteleimet teszem meg, az albbiak szerint:
 Mirt csak kivonat, amibl gyakorlatilag semmi nem derl ki?
 A vals pnzgyi-vagyoni helyzetrl igazi tjkoztatst az anyag nem tartalmaz, - mindez csak a mrleg-tervbl, valamint a cash-flow-bl lenne megismerhet.
 "Lg a levegben", mert adatai mgtt nincs megfelel informcis rendszer, amit pldul az rtelemzavar, ktfajta rfordts-sszest (8-9. oldal) struktra tartalmi ellentmondsai is bizonytanak (az "egyb rendkvli rfordtsok" vonatkozsban vltozatlan gpelsi hibval).
    Az igazi zleti tervnek - megfelelen mkd, ltez komplex informcis
    rendszer adatai alapjn - ktfajta (szmszakilag egyez vgeredmny)
    megkzeltsben kellene kszlnie: (1) rbevtel zleti tevkenysgenknt -
    rfordtsok kltsgnemenknt (ezen bell: kltsg-fajtnknt). (2) rbevtel
    s rfordtsok, valamint eredmny profit-s kltsg-centrumonknt -
    irnyts s szolgltats megosztsban. A kapott anyag semmilyen elvnek
    nem felel meg.
 A 11. oldal aljn szerepel, hogy "az 1997-ben megkezdsre vr beruhzsokat az MTV Rt. a versenykpes kapacits ltrehozsra sszpontostja". Egyrszt: az MTV Rt.-nek a mszaki-technikai kapacitsok tekintetben ma Magyar-orszgon egyltaln nincsen semmilyen verseny-trsa, - ppen ez az oka annak, hogy vek ta minden kls produceri iroda az MTV Rt. trgyi kapacitsait hasznlja, jrszt ingyenes szolgltatsknt. (St, az RTL is a bojtrutcai stdikat brli.) Msrszt: a szbanforg beruhzsokrl sem a tervezett-, sem a tnyleges 1997. vi kifizetsek szintjn nem kaptunk semmilyen tjkoztatst.
 A 12. oldalon olvashat: "A szabadsgtri ingatlanok feljtsval megolddik az MTV Rt. rendkvl szabdalt, heterogn adottsg, egymstl elklnlt elhelyezsnek egysgestse, koncentrlsa, viszonylag homogn, eurpai krlmnyekhez hasonl felttelek kztti mkdse". Mivel a jelzett, trgyi feljtsok megtrtntek, vlhetleg minden problma megolddott...Hurr, akkor nem kell j szkhzat pteni?! Mgis, melyik llts az igazi?
 A tervben foglalt "talaktsi koncepci" - bojtrutcai gyrtbzis MTV Rt.-tulajdon, egyszemlyes, zrt rszvnytrsasgg szervezse - nemhogy nem valsult meg, hanem szerencsre el sem kezddtt. Az itt kecsegtetleg "belengetett" tbbszz-millis nagysgrend megtakarts egyszeren blff, azt semmilyen komoly sszehasonlt gazdasgossgi szmts nem tmasztja al. A "koncepci" megvalstsa valjban horribilis tbbletkltsget okozna.
 Az 1997. vi tervben elirnyzott 1000 fs ltszmleptsnek csupn csak a szerny tredke valsul(hat) meg. Nem derlt mg ki, hogy ezt az elkpzelst vajon mire alapoztk, - de az sem, hogy valjban mi az, ami megvalsult.        Az sem ismeretes, hogy a tteles szakmastruktra-vltoztatsokat tekintve, mi az az etalon, az az idelis llapot, amelynek elrsre az MTV Rt. gyvezet menedzsmentje trekszik?!
 Az zleti terv alkotja szerint: "a tervezett vesztesg mrtke (2,5 Mrd forint) a mrleg f sszeghez kpest 10 szzalk mrtk s tmeneti jelleg, az zleti letben szoksos, a hazai gyakorlatban elfogadhat mrtk s kezelhet a vesztesg, ami 3-5 vre elhatrolhat." Hha! De sok ostobasg!                    (1) A vesztesget kizrlag a sajt vagyonhoz van rtelme mrni, ugyanis a gazdlkods vesztesge = vagyonveszts! (2) gy a tervezett vagyonveszts mrtke 13 szzalk. (3) A vesztesg (s a vagyonveszts) egyltaln nem tmeneti jelleg, hiszen a terv alkotja 1998-ban ismt vesztesget tervez!      (4) A gazdlkodsi vesztesg (plne a 13 szzalkos vagyonvesztst okoz!) egyltaln nem szoksos az zleti letben, hiszen az zleti rszvnytrsasgokat normlisan kizrlag profittermels cljbl alaptjk (az MTV Rt. sem karitatv intzmny). Lehetsges, hogy az PV Rt. a portfolijban rekedt, csdbevitelre tlt trsasgainl "hallgatlagosan elfogadta s kezelte" az ilyen mrtk krnikus vagyonvesztst, ami lnyegben a vagyon fellsvel egyenl, - de vajon hogyan lehetsges a Mdia Trvny  "zens jogi ksretvel" eleve csdre tlt Magyar Televzi Rszvnytrsasgot alaptani?! Csak kt lehetsges magyarzat addik: aki ezt az zleti tervet sszelltotta, az vagy abszolt dilettns (ennyire?), - vagy nagyon be van avatva valamibe! (Nem beszlve arrl, hogy a "szerz" expressis verbis, explicit formban el-tlkezik: azt lltja, hogy egy hazai vllalat esetben elfogadhat a vesztesges gazdlkods... Szrny!)
 m a drma folytatdik, - miszerint: "gyorsan befejezhet az talakts".  Felelssgem teljes tudatban kijelentem: semmilyen pozitv talakts nem fejezdtt be, - st, el sem kezddtt. A munka dandrja ezutn kvetkezik.
 Az MTV Rt. gazdasgi vezetse 1998-ban 0,6 Mrd forintnyi jabb vesztesget tervez. Tekintettel arra, hogy az 1997. vi vesztesg vrhatan 3 Mrd forint krli sszeget tesz ki - megbzhat informcink errl sincs! -, vlelmezhet, hogy 1998. vgre a Trsasg eredeti sajt tkjnek cca. 20 szzalkt mr elveszti, ami nagyon sok. Az MTV Rt. gy mkdsnek msodik vben bizonyosan csdbe jut, de mr sokkal elbb fizetskptelenn vlik. gy azutn mr szinte nevetsges az 1997. vi zleti tervben foglalt azon nav vlekeds (a 12. oldal aljn), miszerint: "1998-ban mr egyenslyi llapot alakul ki".
 A 13. oldalon lert vgyakoz elkpzelsek kzl semmi nem valsult meg. Mindssze annyi llapthat meg teljes biztonsggal, hogy az MTV Rt. gazdlkodsnak irnytsa s vgrehajtsa minden jzan elreltst, valamint elemi cltudatossgot nlklz. Sem a begrt j informcis rendszer, sem az integrlt pnzgyi, szmviteli, gazdlkodsi rend nem plt ki. Vajon mirt?!
 A 13. oldal utols ngy francia bekezdsbl ismtcsak kincstri optimizmus rad, mivelhogy feltmad az "eurpai nvj szkhz", valamint az "j arculat" megteremtsnek anyagilag s erklcsileg teljessggel megalapozatlan vgy-lma. Az alkotk offenzv piaci magatartsrl, javul versenykpessgrl lmodoznak, m a szomor valsg ezzel ppen ellenttes kpet mutat: (1) Az MTV Rt. fizetsi ksedelme nvekszik, vagyonvesztse fokozdik, ellene felszmolsi indtvnyok kszlnek, - rohan a csd fel. (2) Az MTV Rt. msorainak nzettsge ltvnyosan romlik, a konkurrencia (TV2., RTL, stb.) nzettsge folyamatosan javul. (3) Az MTV Rt. reklmpiaci rszesedse nttn cskken, az 1997. vi mdiatrvny-ellenes tlreklmozst - tesve a l msik oldalra! - 1998-ban a kereskedelmi bevtelek "betliz" tervszma jellemzi. A konkurrencia reklm-pozcii rohamosan javulnak, piaci rszesedsk nzettsgkkel azonos arnyban javul. (4) Az MTV Rt. sorra veszti el a legnpszerbb msorait - azok egyrsze a konkurrencihoz vndorol -, ami akcelertor-hatst fejtve ki, tovbb gyengti reklmpiaci pozciit. (5) Kltsg-takarkossgot (cskkenst) eredmnyez, valdi racionalizls nem trtnt (nem is folyik), - a produkcis kltsgeket pedig gy cskkentik, hogy a felre reduklt kereteken bell a pazarls jottnyit sem csitult. No comment.
Tekintettel arra, hogy az 1997. vi zleti terv vrhat, vagy tnyleges teljestsrl a plyzati kirs semmilyen informcit nem nyjt, - egyrszt rendkvli mrtkben megnehezl a plyz gazdasgi-pnzgyi koncepci-alkot, tervez munkja, hiszen az 1998. vre javasolt zleti tervet az 1997. v vgre kialakult vagyoni pozcira, mint pnzgyi bzisra kellene rptenie, msrszt prognzisa s zleti terve kialaktsban szinte kizrlag sajt intucijra van utalva. 
Javaslatom az 1998-1999. vekre relrtkben azonos sszegeket irnyoz el.                                                                                                                                                               

                                                                                   adatok millird forintban
----------------------------------------------------------------------------------------------
Megnevezs                      1997. terv  1997. vrhat   1998. vi elirnyzat
                                      (MTV szerint)   (szerintem)  (MTV szerint) (szerintem)              
----------------------------------------------------------------------------------------------
rbevtelek sszesen                24,1               25,0              21,2             24,7
----------------------------------------------------------------------------------------------
Reklmbevtelek                        13,1               15,1              10,3             13,0
Szponzorbevtelek                       1,1                 1,1                0,5               0,5
Exportbevtelek                           0,4                 0,5                  -                 0,5
Ms kereskedelmi bevtelek        0,5                 1,1                  -                 1,0*
Szolgltatsi bevtelek                 0,9                 0,5                  -                  -        
----------------------------------------------------------------------------------------------
Kereskedelmi bevtelek         16,0              18,3               10,8             15,0
----------------------------------------------------------------------------------------------
zembentartsi djbevtel         4,4                4,4                 4,4               4,4                               
----------------------------------------------------------------------------------------------
Msorterjesztsi kltsg
kzvetlen tmogatsa                  -                   -                  3,8                3,8
Kltsgvetsi s alaptvnyi
tmogatsok                              2,3                2,3                 1,5               1,5
----------------------------------------------------------------------------------------------
Rendkvli bevtelek                 1,4                1,4                 0,7                 -
----------------------------------------------------------------------------------------------
*   A kereskedelmi bevteleknl  0,4 Mrd forintot vettem figyelembe -
     archvum-brleti djbevtel cmn.                                 
                                                                                   adatok millird forintban
----------------------------------------------------------------------------------------------
Megnevezs                      1997. terv  1997. vrhat   1998. vi elirnyzat  
                                       (MTV szerint)   (szerintem)  (MTV szerint) (szeintem)
----------------------------------------------------------------------------------------------
Anyagjelleg rfordtsok             1,8                2,0               3,1                3,1
Szemlyi jelleg rfordtsok        6,8                7,6                6,1                7,0
rtkcskkensi lers                  1,4                1,4                1,5                1,5
Nem anyagjelleg szolgltats       8,5                8,9                4,7                6,0
Sugrzsi dj                                 4,4                4,4                4,4                4,4
Hrdetsi jutalk                            0,6                0,6                0,6                0,6
Egyb rfordtsok                       1,7                1,7                 1,4                1,8
Rendkvli rfordtsok               1,4                1,4                   -                   -
---------------------------------------------------------------------------------------------
Rfordtsok sszesen              26,6              28,0               21,8              24,4
----------------------------------------------------------------------------------------------
Az MTV Rt. eredmnye           - 2,5             - 3,0               - 0,6             + 0,3
----------------------------------------------------------------------------------------------
Mint az zleti tervbl lthat, - ngy alapvet dologra trekedtem:
 a "tlreklmozs" s a "betlizs" elkerlsre,
 a rendelkezsre ll kapacitsok hatkonyabb kihasznlsval az egyb kereskedelmi bevtelek (archvum hasznostsa) nvelsre,
 a msorksztsi (valjban fel sem merl) kltsg-kifizetsek relis szintre mrsklsre, valamint
 a gazdlkodsi vesztesg elkerlsre, teht valamekkora nyeresg elrsre, - az 1997. vi vagyonveszts rszbeni visszaptlsa rdekben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


10.
sszefoglals: hatkony kzszolglati televzi - minimlis kltsggel.
A gykeres talakts tervezett intzkedseinek forgatknyve.

gy gondolom, hogy plyzatomban minden olyan lnyeges krdsre rszletes vlaszt adtam, ami a Magyar Televzi Rt. mkdsvel sszefgg.
Konkrt vltoztatsi javaslataimat komplex, globlis rtkelemzssel igyekeztem kidolgozni, az albbi f clok megvalstsa rdekben: 
 A Magyar Televzi Rszvnytrsasg, mint a Kzalaptvny tulajdonlsban mkd sajtos zleti vllalkozs legyen nfinanszroz, ne szoruljon lland llami kltsgvetsi tmogatsra, - st, ha lehet, gazdlkodjk nyeresgesen.
 A Magyar Televzi Rszvnytrsasg maradktalanul valstsa meg a Mdia Trvnyben meghatrozott f feladatt: a magyar nemzeti kzszolglati tmegtjkoztatst s msorszolgltatst.
 A Magyar Televzi Rszvnytrsasg jellegbl addan az egsz magyar trsadalom tulajdona, - kvetkezskppen akkor mkdik maximlis hatkonysggal, ha szertegaz tevkenysgt optimlis pnzgazdlkodssal, illetve kltsggazdlkodssal valstja meg, teht idegen tle brmifajta fnyzs vagy pazarls.
 Vgezetl, de nem utolssorban: a Magyar Televzi Rszvnytrsasgnak egsz tevkenysgvel - minden nap minden percben - a teljes magyar nemzetet, a trsadalmi haladst kell szolglnia, ezrt aktv, zszlviv szerepet kell vllalnia a magyar kultra felvirgoztatsban, a nemzeti ntudat s az alkot sszefogs fejlesztsben, illetve folyamatos megvalstsban.
Tanulmnyom befejezseknt szeretnk valami olyan "pluszt"  nyjtani, amit a plyzati felhvs igazbl mg nem kr, illetve - a kirs alapjn - a plyz csak elnkk jellst kvet kt hnapon bell kteles tadni az Elnksgnek.
A legsrgsebb elnki intzkedsek, tennivalk szksges idhorizontjt prblom meg kijellni az albbi temtervben, illetve forgatknyvben.
A nagy vonalakban meghatrozott hatridket nem soroltam szigor idrendbe, -gondolva arra is, hogy az ltalam rgztett prioritsi sorrend rugalmasan vltoztathat legyen, mindenekeltt a T. Elnksggel egyetrtsben.
Tekintettel arra, hogy manapsg - a meg nem szn mdia-hideghbor felprgetett ritmus korszakban - egy-egy TV-elnknek maximum msfl v ll rendelkezsre elkpzelsei megvalstsra: szndkosan olyan, m egyltaln nem erltetett idtemezs forgatknyvet lltottam ssze, amely msfl v leforgsa alatt minden fontos intzkedst foganatost, illetve realizl.
Szernytelensg nlkl lltom s (el)fogadom, hogy az MTV Rt. szervezetnek gykeres talaktshoz, az zleti rszvnytrsasg mkdsi folyamatainak modernizlshoz, gazdlkodsnak stabilizlshoz nekem nem ll rendelkezsemre 4 v, illetve a feladat maradktalan megoldshoz nincs is erre szksgem. Hozzteszem azonban, hogy amennyiben gretemet betartva, sikerl msfl v alatt "rendbe tennem" az MTV Rt.-t, akkor termszetesen legalbb a ciklus vgig szeretnm - immr bks, magam teremtette nyugodt krlmnyek kztt - irnytani a Rszvnytrsasgot.

       Az MTV Rt. gykeres talaktsnak (elnki) intzkedsi temterve

1. A vgleges szervezet kialaktsa, az SZMSZ hatlybalptetse - 1998.VIII.1.
2. A mg szksges mkdsi szablyzatok kiadsa - 1998.IX.30.
3. Komplex (decentralizlt gazdlkods) vezeti informcis rendszer
    kidolgozsa s letbe lptetse az SZMSZ-szel sszhangban - 1998.XII.31.
4. Megvalsthatsgi hatstanulmnyok kszttetse annak megllaptsa
    rdekben, hogy technikai/gazdasgossgi szempontbl melyik megolds
    clszerbb:  a./ A bojtrutcai gyrtbzist trzs-szkhelly talaktani, s oda-
                            kltzni az eladsra kerl szabadsgtri szkhzbl,
                        b./ A szabadsgtri szkhzban maradni, mikzben a bojtrutcai
                             gyrtbzist nemzetkzi rszvnytrsasgg alaktjuk,
                        c./ j szkhzat pteni, s abba kltzni, - miutn a szabadsg-
                             tri szkhzat eladtuk, illetve a bojtrutcai gyrtbzist
                             nemzetkzi rszvnytrsasgg szerveztk - 1998.IX.30.
                             (tanulmny).
5. Nylt nemzetkzi tender kirsa a bojtrutcai gyrtbzis tbbsgi klfldi
    tulajdon trsasgg alaktsa cljbl, kszpnztke-emelssel - 1998.IX.30.
    (tenderkirs + cgismertet), 1999.V.1. (vegyesvllalat alaptsa).
6. Az 5. pont szerinti tender sikertelensge esetn az MTV Rt. sztvlasztsa
    kt nll rszvnytrsasgra (a gyrtbzis "levlasztsa") - 1999.VIII.31.
7. Az MTV 1 s MTV 2 msor-programok fokozatos s folyamatos
    talaktsa a magyar nemzeti kzszolglatisg kvetelmnyei szerint - 1999.
    XII.31.
8. Hatstanulmny kszttetse annak megllaptsra, hogy - termszetesen
    minden szksges tnyezt figyelembevve - mekkora, s milyen szakmai
    sszettel legyen a modernizlt MTV Rt. teljes munkaids dolgoz
    ltszma - 1998.X.31. (tanulmny).
9. Fokozatos ltszmcskkents az egyb intzkedsekkel, valamint a
    gazdasgi lehetsgekkel/szksgszersgekkel sszhangban - 1999.XII.31.

Budapest, 1998. mjus 5.
                                                                    Czike Lszl
                                                                        plyz

 

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!