6.
Az MTV Rt. vagyon-és pénzgazdálkodásának szigorú determináltsága, "az 
immobíliák" (a szabadságtéri székház, a bojtárutcai gyártóbázis, valamint az
archívum), illetőleg "a lehetséges cash-flow" értékelése.

Ebben a fejezetben azt szeretném bemutatni, hogy az MTV Rt. induló (1996. október 1.) vagyoni kondíciói, a vagyon immobilitásának "tehetetlenségi nyomatéka" mennyire döntő mértékben meghatározta a további kifejletet, - mennyire szigorú korlátok közé szorította a gazdálkodás önállóságát.
Az 1996. december 31-iki (a pályázati felhívással kézhez kapott) záró könyvviteli mérlegben - 3 hónappal az alapítás után - szereplő saját tőke összértéke 17,6 milliárd forint.
Azt fogom bizonyítani, hogy az MTV Rt. vagyonának döntő hányada nemcsak-hogy kvázi-reménytelen immobíliákból áll - amelyek értékére elméletben is legfeljebb jelzálog-kölcsönök vehetők fel, persze megalázó feltételekkel -, hanem mindjárt azt is, hogy ennek ellenére egyesekben olthatatlan vágy él mindenfajta "bűvészmutatvány-számba illő" pénzügyi tranzakciók lebonyolítására, jelentős "nyereség", illetve költség-csökkentés reményében.
- A bojtárutcai gyártó-komplexum (telep),
- a szabadságtéri (17.) székház, valamint
- a szabadságtéri (5-6.) épület,
mint ingatlanok összesített értéke a mérlegben 8,0 milliárd forintot képvisel,
az e telephelyekhez kötődő műszaki berendezések és gépek összesített értéke pedig nagyjából 7,0 milliárd forintra tehető. Ez azt jelenti, hogy a három, lényegében tökéletesen immobíl fő-telephely (mint komplexumok) együttes nyilvántartási értéke összesen mintegy 15,0 milliárd forintot tesz ki, - a jegyzett tőke (16,0 milliárd forint) fedezete tehát szinte teljes egészében immobília!
(Ezek után már további bizonyításra tulajdonképpen nincs is szükség, bár a sor még tovább folytatható, mint eszköz "van még": vagyoni értékű jog (0,3 Mrd Ft), adott kölcsön (0,1 Mrd Ft), anyagkészlet (0,3 Mrd Ft), részben behajthatatlan vevő-követelés (4,3 Mrd Ft!), egyéb követelés (1,0 Mrd Ft), - valamint  0,6 Mrd forintnyi készpénz! Az eszközöket finanszírozó források helyzete sem rózsás. Az MTV Rt. szállítói tartozása 2,1 Mrd forint, a hosszúlejáratú kölcsönök összege pedig 0,3 Mrd forint.)
Van azonban még egy tétel az eszközök között, amely külön említést, illetve "elbírálást" igényel, - mégpedig az archívum, amely a mérlegben 3,5 Mrd forint értékkel szerepel, mint szellemi termék.
Az "immobíl"-eszközökről, illetőleg a hozzájuk kapcsolódóan tervezett különböző tranzakciókról, vélt vagy valós várakozásokról, hasznosítási lehetőségekről, - azok kritikájáról szólok a továbbiakban:
(1) Szabadság téri székház(ak)
A Magyar Televízió Rt. soron következő években megvalósítandó nagyszabású beruházási tervei között szerepel az új - az elképzelések szerint már minden műszaki-technikai igényt távlatilag tökéletesen kielégítő - székház megépítése és berendezése, a szabadságtéri székház(ak) szándékolt értékesítéséből remélni vélt pénzforrás (bevétel) terhére. Az építési tender kiírása már régen meg is történt.
Megalapozott a félelmem, miszerint - a mindig előre menekülés jegyében - újfent egy megalapozatlan, kvázi-megalomániás projekttel állunk szemben, amely része egy rafinált vagyonfelélési koncepciónak. Ami megalapozatlan, az elkapkodott, - ami elkapkodott, az megalomániás. Miért állítom, hogy a projekt megalapozatlan?

Két alapvető ok miatt, amelyek az alábbiak:
- Az MTV Rt.-nek a "terv" szerint még legalább 1500 embert kellene (?)
  elbocsátania. Az akció jelenleg egy abszolút titkos - vagy tán nem is létező -
  létszámleépítési koncepció alapján meglehetős homályban "zajlik". Kik, és
  miért maradnak meg?! Látta valaki az elérni kívánt, tervezett létszám-és/vagy
  szakma-struktúrát? Nem, mert ilyen hatás-tanulmányt nem is készített senki.
- Teljességgel ismeretlen, hogy a következő években az MTV Rt. milyen
  összeget fordíthat majd belső és külső műsorkészítésre, továbbá az, hogy az
   ismeretlen mennyiségű és fajtájú műsorok előállításához mekkora és milyen
   gyártó-kapacitásra, stúdiókra lesz majd szüksége. A "béljóslás nélkül",
   megalapozottan előrebecsülhető kapacitás-nagyság még sohasem volt olyan
   bizonytalan, mint éppen ma. Dehiszen a szükséges kapacitástól függne a
   létszám nagysága is!
A fentiek alapján állítom, hogy az MTV Rt. ügyvezetésének halovány fogalma sincsen arról, hogy a felépíteni tervezett új székház miért, és mekkora befogadó-képességű, illetve műszaki-gyártási kapacitású legyen. Ilyenformán az egész egy drága blöff, aminek a valódi mögöttes oka vagy az, hogy valaki szemet vetett a volt tőzsde-palotára, vagy az, hogy a műszaki igazgatónak, és/vagy a gyártási alelnöknek ez a projekt nyújt biztos állást, majdnem egészen a nyugdíjig, - de az is lehet, hogy mindkét ok egyszerre fennáll. Céltudatosan menekülnek előre.
A "vagyonfelélési koncepcióra" is nagyon gyanakszom, ugyanis a Napi Magyarország január 31-iki számában megjelent egy elképzelés, mely szerint a székház eladási árából - 7 milliárd forint bevételt remélnek - 2 milliárd forintot dolgozói tulajdonú kft.-k alakítására, azok hosszútávú hitelezésére "kellene" fordítani. (Szerencsére: az ötletet szülő pályázó a II. fordulóra visszalépett.)
Mindezekről az a véleményem, hogy nem kéne előre menekülni, sőt, egyáltalán nem kéne menekülni, - hanem rohangálás, kapkodás, újabb kiköltekezés és kiköltözés helyett: józanul és takarékosan kellene gondolkodni és gazdálkodni.
(2) Bojtár utcai gyártó-komplexum
Nem lehet és nem kell túlzottan csodálkozni azon, ha és amennyiben a magyar-országi privatizáció fokozatosan szinte általánossá vált, "generális megoldása":
a felszámolásos-végelszámolásos hivatalos, - vagy az észrevétlen, nemhivatalos vagyonfelélés. Tekintettel arra, hogy az ötlettelen, valódi vállalkozói-menedzseri adottságokkal nem rendelkező posztkádárista vezetői elit - miattuk mondott csődöt a reformkommunizmus is - egyszerűen nem volt képes hatékonyan működtetni a gondjaira bízott hatalmas állami vagyont, - a spontán privatizáció "hivatalos lezárását" is jelentő rendszerváltás (1989-1990) után megkezdődött a korábban össznépinek deklarált társadalmi tulajdon hivatalos-intézményes végkiárusítása. Ez a privatizációnak nevezett folyamat azt jelentette a még "fontos állami vezetői beosztást betöltő" személyek számára, hogy az egész társadalom által, évtizedek nehéz munkájával felhalmozott, és általuk működtetett működő-tőkét a "rendszerváltozott állam" hirtelen elhatározással kisajátítja ("államosítja"). kiszervezi az ő hatáskörükből ("alóluk"), külföldi befektetőknek eladja, a befolyt bevételt pedig (pl.: államadósság-törlesztésre) nyomtalanul feléli, - minek következtében neki, állami vezetőnek sem jut semmi, sőt, biztos állása is komoly veszélybe kerül. Ezzel megszületett egyes vezetőkben a kísértés a még meglévő állami vagyon felélésére.
Ezen - csak látszólag öncélú - elméleti bevezető után már most jelzem, hogy a bojtárutcai gyártóbázis megfelelő hasznosítása olyan nagyfokú nehézségekbe ütközik, hogy a megoldás messze meghaladja az MTV Rt. - egyébként is labilis egzisztenciájú - felsővezetőinek cselekvési kompetenciáját, ami a legképtelenebb verejtékszagú-pótcselekvésszerű ötlet-variánsok "kitalálásához" vezetett. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak a gyártóbázis leválasztása és értékesítése után lett volna szabad az MTV-t részvénytársasággá átalakítani, hiszen a probléma vagyonvesztés nélküli, önerőből és utólag történő megoldására a Részvény-társaság nem lehet képes, - ezt csak az elmaradt reorganizáció rendezhette volna.    
 A Társaság szét(ketté-)választását az Alapító Okirat szerint (VIII./8.2./b. pont) kizárólag az alapító határozhatja/döntheti el (ez jó megoldás lehet).      
 A gyártóbázis RTL-nek történt bérbeadása csak ideiglenes, áthidaló megoldás lehet, - hosszútávon ez inkább káros, mint hasznos variáció.
 A gyártóbázis kétségtelenül alkalmas arra, hogy az MTV Rt. "törzs-telepévé", központi székhelyévé váljék, amennyiben feltétlenül szükséges - pl.: pénzügyi okokból - a szabadságtéri épületek értékesítése. Ez esetben dönteni kell az eladásból befolyó összeg ésszerű felhasználásáról.
 Amennyiben az ingatlan-értékesítésből remélt 7 milliárd forintnyi pénz-összeget az MTV Rt. nagyobb részben a leépítendő létszám végkielégítésére (3 Mrd Ft), illetve dolgozói kft.-k alapításának hosszútávú hitelezésére (2 Mrd Ft)  kívánja fordítani, - akkor ez egyértelmű vagyonfelélési szándék. (Nem is szólva arról, hogy a létszámleépítés költségvonzatát az állam megtérítheti.)
 Egy belső, valamint egy külső vaskos tanulmány is készült 1997-ben arról, miszerint a bojtárutcai gyártóbázist egyszemélyes, MTV Rt.-tulajdonú, önálló  rt.-vé célszerű alakítani, amely szolgáltatásainak ellenértékét részben az MTV Rt.-nek, részben külső megrendelőknek számlázza majd. Az elképzelések szerint ezzel a megoldással a gyártóbázis működése rentábilissá, profitábilissá, illetve önfinanszírozóvá tehető. Ez nem igaz! Amennyiben a gyártóbázis az összes költségét beépíti áraiba, úgy ezeken az árakon nem lesz megrendelője. De egyébként sincs a piacon annyi potenciális szabad megbízás, amennyi elégséges lenne a jelenleg felesleges kapacitások teljes kitöltésére. Mindebből az következik, hogy
    - a Gyártóbázis Rt. minden fedezetlen költségét az MTV Rt.-nek számlázná,
      a mai reálköltségek kb. 1,3-szeres áraival, ami az MTV Rt. költségét
      növelné.
    - a Gyártóbázis Rt. mindezekután és ellenére is előbb-utóbb fizetés-
      képtelenné, veszteségessé válna, a veszteséget pedig az MTV Rt. pótolná ki.
    - a helyzet további romlásával fokozatosan végbemenne a Gyártóbázis Rt.
      vagyonának vélelmezett teljes felélése, de nem lehetetlen, hogy a vázolt
      folyamat az MTV Rt. csődjét is előidézné. (Elég nagy a kő ahhoz, hogy a
      saját alapítóját is víz alá húzza.)
 Létezik még egy variáció, ami egyben az egyetlen üdvözítő hosszútávú megoldás is lehetne, mégpedig az, hogy nyílt tenderkiírás keretében külföldi befektetőt keresünk, aki készpénzes tőke-emeléssel lépne be az új Gyártóbázis Rt.-be, amelybe az MTV Rt. a naturáliában meglévő vagyont apportálná. Ennek "mindössze" az a feltétele, hogy találjunk egy olyan külföldi szakmai készpénztőke-befektetőt, aki kvázi egész Európa filmgyártási megrendeléseinek piacára építené befektetési, illetve vegyesvállalat-alapítási koncepcióját. A leírt tranzakció grandiózus volta is mutatja, hogy a probléma nagysága messze túlmutat az MTV Rt. ügyvezető menedzsmentjének kompetenciáján.

(3) Az MTV Rt. archívuma
Az archívum egyrészt megannyi rendezetlen probléma kusza halmaza, másrészt viszont az MTV Rt. számára hatalmas kihasználatlan kereskedelmi-bevételi kapacitás, - emellett mellesleg felbecsülhetetlen értékű kultúrális nemzeti vagyon.
A mérlegben 3,5 milliárd forint összértéket képviselő szellemi termékkel  - film-anyag, videokazetta, stb. - kapcsolatos gondok az alábbiak:        
 Az archívum átalakuláskori leltári vagyonértékének megállapítása állítólag bármifajta védhető koncepció nélkül, gyakorlatilag hasraütéssel, kvázi kilóra történt. Ezt a "rosszindulatú rémhírt" sajnos igen nehéz lenne szakmailag megcáfolni, - ugyanis az MTV Rt. teljes vagyonának leltári felértékelése az üzleti életben minden vonatkozásban abszolút használhatatlan újraelőállítási költség-becslés módszerével történt, a valós üzleti érték megállapításának mellőzésével. E tekintetben tehát az archívum egy nagy halom immobília, - holt leltári értéktömeg, amelynek valódi piaci értéke meghatároz(hat)atlan.
 Az archívum és tartalmának folytatólagos mostohagyermek-voltát támasztja alá az a tény is, hogy az MTV Rt.-nek a mai napig nincsen jóváhagyott, hatályos archíválási szabályzata.
 Az archívummal kapcsolatos legsúlyosabb probléma, hogy ennek a hatalmas nemzeti-kultúrális kincsnek a nyilvántartása és értékmegőrzése megoldatlan, - üzleti értékesülése (profittermelése) pedig teljesen rendezetlen. A külső produceri irodákkal kötött műsorkészítési szerződések évek óta bevett szokásként tartalmazzák azt a vérfagyasztó kitételt, miszerint a megbízott vállalkozó műsorának készítéséhez korlátlanul és ingyen igénybe veheti az archívum tartalmát, szolgáltatásait. Ilyenformán az archívum, mint nemzeti kincs, mint az MTV Rt. vagyonának, jegyzett tőkéjének szerves része valóban holt számviteli vagyon csak, hiszen a tőle, mint működőtőke-résztől elvárható cca. évi 10 százalékos, 350 millió forint összegű profitot nem termeli meg.   Ha ugyanis a mérlegben szereplő összeg üzleti érték, akkor termeljen nyereséget. Vagy netán az archívum is "ingyenes" közszolgálat csupán?!
A leírtakból kitűnik, hogy az MTV Rt. mérlege, vagyonértéke, üzleti működése és operatív gazdálkodása számos olyan nyilvántartási-értékelési, reorganizációs-konszolidációs, illetőleg működőtőke-hasznosítási, profitabilitási problémával, immobíliával és passzívával, továbbá a költségvetési múltból magával-hurcolt káros örökséggel terhelt, - aminek együttes következményeként áll elő az üzleti hatékonyság tényszerűen rendkívül alacsony mértéke.
Ha mindezen tényezőkhöz hozzávesszük még az átalakulás miatt és óta fennálló, eredendő készpénzhiányt, akkor egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy az MTV Rt. már első teljes gazdálkodási évének (1997.) nyarán elkezdte halogatni, késleltetni és csúsztatni esedékes-aktuális tartozásainak kiegyenlítését, - 1998. februárjára pedig már az effektív fizetésképtelenség szélére sodródott. Felszámolási indítványok (pl.: Friderikusz) is készültek ellene, amelyeket eddig sikeresen kivédett. A külsősök felé fennálló fizetési késedelem mértéke már 3 hónap, és folyamatosan tovább nő. Ennyit az operatív cash-flow-ról.
Vajon melyik bank, milyen fedezetre fogja meghitelezni az esetleges székházépítés beruházási kiadásait? Az MTV Rt.-nek ugyanis pénze nincs, vagyonmérlege csupa immobília, hitelképtelen, illetve lassanként fizetésképtelenné is válik, mégis nagyszabású üzleti tranzakciókra, új székház építésére, leány-részvénytársaság alapítására készül. Nem túlzás mindez?!

7.
A megrendelő típusú televízió szükséges kapacitásai (létszám, technika,
szervezet, székház, stb.), egyéb feltételei, - a karcsúsítás és/vagy lényegesen
olcsóbb műsorkészítés dilemma feloldása.

A megrendelő televízió az én értelmezésemben azt jelenti, hogy a karcsúsított (profiltisztított) tevékenységű, szervezetű és redukált létszámú MTV Rt. az aktuális és hírműsorok kivételével már szinte egyáltalán nem gyárt majd semmilyen műsort, hanem valamennyi sugárzandó műsorát külső műsor-készítőktől, a műsorgyártásra szakosodott produceri irodáktól kvázi készen veszi.
(Viszont például a reggeli "Napkelte" műsorát - tekintettel annak alapvető köz-szolgálati, amellett határozott politikai jellegére - nem volna szabad "gebinbe adni", azt az MTV Rt.-nek szigorúan belső műsorként kellene előállítania.)
A lényeg tehát az, hogy a jövő MTV Rt.-je számára 70-80 százalékban feleslegessé válik mindaz a létszám és technikai felszereltség (gyártóbázis, stúdiók, stb.), amivel ma még működőtőkeként, illetve élőmunka-tényezőként - mint tulajdonos gazdálkodó szervezet - rendelkezik.

(1) Törzstelephely, - illetve székház
Határozott véleményem, hogy ameddig az MTV Rt. média-piaci szerepe, költség-vetési pozíciója, reklám-részesedése, produkciós büdzséje távlatilag nem rendeződik, stabilizálódik, illetve konszolidálódik, továbbá ameddig nem fejeződik be a drasztikus létszámcsökkentés, - addig az új székház építésével kapcsolatos beruházási tervek a pénzügyi kalandorság kategóriájába tartoznak.
Cserélhet az MTV Rt. elnököt, az pedig irodai bútorzatot vagy autót, - de szék-házat semmiképpen nem. Elképesztő mértékű, drámai bukás lenne belőle.
Úgy gondolom, hogy mindössze két megoldás létezik:         
 Eladni a székházat, és a bojtárutcai törzstelephelyre költözni. Ezzel a megoldással az MTV Rt. sovány cash-flow-ja 5 Mrd forinttal javulhatna.        (A székhely kialakítása és a költözés költsége együtt cca. 2 Mrd forint.)
 Készpénzbefektetéssel nemzetközi részvénytársasággá szervezni a gyártó-bázist, - s így óriási cash-flow tehertől megszabadulva, működni tovább a meglévő szabadságtéri székházban.
A döntést részletes, összehasonlító gazdaságossági elemzések, konkrét megvalósíthatósági tanulmányok alapján célszerű, illetve lehet csak meghozni.

(2) Létszám-szükséglet
Jómagam is úgy vélem, hogy a megrendelő televízió működtetéséhez elégséges mintegy 800-1000 fős saját teljes munkaidős dolgozó létszám foglalkoztatása.
A kérdésem csupán az, hogy melyik 800 fő maradjon meg, - illetőleg a létszám csökkentése révén mikorra érjük el a tervezett "álom-határt"?
Ezek távolról sem költői kérdések, különösen annak tükrében nem, ha jól meggondoljuk: ilyen nagyléptékű, érzékeny érvágások gyakorlati végrehajtása előtt célszerű lenne részletes koncepciót készíteni a megrendelő televízió effektív kapacitás-szükségleteiről. Nem ártana egy olyan elemző hatástanulmány össze-állítása sem, amely egzakt módon bemutatná a drasztikus létszámcsökkentés következtében felmerülő költségtöbbleteket, - rendre összehasonlítva azokat a realizálható megtakarításokkal. Konkréten arra gondolok, hogy a létszám-csökkentés folytán az eddig még jól-rosszul "beállt" egyensúlyok felborulnak, ad hoc élőmunka-hiányok és technikai eszköz-feleslegek keletkeznek, - miáltal a működési folyamatok akadozni fognak, illetve több fronton nem várt költség-növekedés következik majd be. Az összehasonlító elemzés értékelése alapján azonnal kiderülne: mennyiben érdemes a létszámot hirtelen és drasztikusan csökkenteni? Az "intuitív elbocsátások" csak mérhetetlen károkat okozhatnak.
Nem ártana magát a létszámcsökkentési folyamatot időben kicsit széthúzni sem, mert akkor több lehetőségünk nyílna a szükséges beavatkozások, korrekciók elvégzésére is, - választási, illetve válogatási döntéseink hatékonysága javulna.
Az a véleményem, hogy aki előbb csökkenti a létszámot, és csak utána dönt a székház és a gyártóbázis kérdésében, - az bizony a gombhoz varrja a kabátot.

Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy nagyon rossz helyen keresi az MTV Rt. minden gazdálkodási-pénzügyi problémájának a megoldását az, aki azt hiszi, hogy a szervezet karcsúsítása, illetve az ezzel kombinált drasztikus létszámcsökkentés - valamint a bojtárutcai gyártóbázis egyszemélyes részvénytársasággá szervezése - majd olyan mértékű költség-megtakarítást eredményez, amiből fenntartható az előző években megszokott mennyiségű és összegű műsorkészítés finanszírozása.
Számításaim szerint az 1500 fős létszámcsökkentés mintegy 3 milliárd forintos végkielégítési költségterhet jelenthet, amit természetesen az állam támogatásként visszatérít majd. Évente hasonló nagyságrendű megtakarítás mutatkozhat majd látszólag a bérköltség és járulékai tekintetében, - ám az egyszemélyes részvény-társasággá átalakított Gyártóbázis Rt. pontosan ugyanezt az összeget (1000 fő költsége + nyereség + infláció) fogja évente visszaszámlázni az MTV Rt.-nek. Pénz tehát az "ablakba", - más szóval: sok hűhó semmiért.
A fentiekkel összefüggésben én egy percig sem akarom azt állítani, hogy a szervezet karcsúsítása, és/vagy a létszám csökkentése nem szükséges és fontos intézkedések. Én csak azt mondom, hogy: mindez másodlagos jelentőségű.
Elsődleges jelentőséggel a műsorkészítési költségek csökkentése, a fiktív és szükségtelen költségvetési tételek kiszűrése, - egyszóval az értelmetlen pazarlás megszűntetése bír. Nem úgy tenném tehát fel a kérdést, hogy: produkciós költségcsökkentés vagy karcsúsítás, - hanem úgy, hogy megvalósítsuk-e mind-kettőt egyszerre, vagy esetleg egymás után.
A kérdésre adott helyes válasz szerintem: produkciós költségcsökkentés, és - csak utána - karcsúsítás és fokozatos, átgondolt létszámcsökkentés.
Az első fordulós pályázatom benyújtása óta (II.19.) a fenti problémák kezelése tekintetében részben örvendetes változások is mutatkoznak "az ügyvezető menedzsment szemléletmódjában". Nem állítom, hogy az én javaslataim kizárólagos hatására, - mindenesetre a változások irányát tekintve azokkal kísérteties összhangban. Nevezetesen arra gondolok, hogy a menedzsment megkezdte a műsorkészítési költség-keretek drasztikus lefaragását, - ugyanakkor a meglévő létszámot gyakorlatilag befagyasztotta, a Gyártóbázis Rt. szervezése pedig láthatólag megfeneklett. Nagy kár, hogy az ügyvezetés mindezt a költség-vetési "fűnyíró-elv" alkalmazásával, mechanikusan úgy hajtja végre, hogy a legjobb, legnépszerűbb produkciókat "száműzi a televízióból", miközben a pazarlás a felére csökkentett büdzsé keretében zavartalanul folyik tovább.
Mindenesetre a produkciós költségek csökkennek, - a létszám viszont nem.

(3) Az alkalmazott technika
Amennyiben a megrendelő televízió kapacitás-szükségletének nagyságát és összetételét, a székház, a gyártóbázis, illetve a létszám-csökkentés kérdéseit - mint minden más feltételt determináló kérdéseket - eldöntöttük, úgy az alkalmazandó technikai eszközök köre és mennyisége tökéletesen meghatározottá válik. Hogy konkréten milyen beruházásokra, vásárlásokra - illetve értékesítésekre és/vagy selejtezésekre - kerül majd sor, ezt eldöntik és kidolgozzák a műszakiak.

(4) Az MTV Rt. optimális szervezete
Tekintettel arra, hogy szervezet-átalakítási javaslataimnak egy külön fejezetet szentelek, ehelyütt csupán egy rövid megjegyzést teszek. A megfelelő döntési sorrend ugyanis a következő lenne:
- a megrendelő televízió komplex koncepciójának, tevékenységének 
  kidolgozása,
- az adekvát szervezeti felépítés és a konkrét létszámszükséglet
  meghatározása,
- a szükséges technikai-technológiai feltételek megtervezése,
- a létszám és a technika optimális elhelyezése (székház/telephely biztosítása).
Ezzel szemben most folyik a gombok öntése/faragása egy olyan kabáthoz, ami még nagy vonalakban, globális képzetként sem ismert.
Ám lehet, hogy jelenleg már a gombokkal sem foglalkozik senki.

8.
Javaslataim az MTV Rt. irányításának és szervezetének modernizálására.

A jelenleg Horváth Lóránt ügyvezető alelnök irányításával folyó szervezet-átalakításról ("karcsúsításról-ésszerűsítésről") kevés pozitív információval rendelkezem, - amit tudok, az rendkívül zavaros/ellentmondásos helyzetre utal.
Ráadásul tárgyi ismereteim túlnyomó részét a nyomtatott sajtóból merítettem, ami köztudomásúan nem a legautentikusabb hírforrás. Ha a "Sajtószemle" Magyar Televízióval - elmúlt félévi pénzügyi-gazdálkodási, illetve szervezet-átalakítási intézkedéseivel - foglalkozó híradásainak sűrítményét áttekintjük (én megtettem), akkor egy logikátlan, összefüggéstelen, ellentmondásokkal teli, tudománytalan zagyvaság-halmazt látunk, amelynek "se füle, se farka". Mindez vagy a sajtót, vagy magát az átszervezést minősíti. Vulgáris leegyszerűsítéssel élve a "három boríték" (a csiki-csuki) szervezési elvét érvényesítették, amikoris visszaállították az intendatúra-rendszert. Az összemosódó, egymást átfedő és keresztező döntési hatáskörök zűrzavara tovább nőtt, hiszen az alelnökök, főigazgatók/igazgatók, valamint a programigazgatók (intendánsok) intézkedéseinek "kereszttüzében" sok bába közt elvész a gyermek (t.i.: a fürdővízzel együtt kiöntik).
A hierarchia, a vezetői piramis nemhogy kikristályosodna, hanem lassan végképp láthatatlanná válik, eltűnik. A kiforrott és időtálló Szervezeti és Működési Szabályzatot, a hatálytalanított "Szerződéskötések rendjé"-t, a működés folyamait szabályozó alapvető szabályzatokat, a technológiai (műsorgyártási) folyamatok normázását nem helyettesíthetik a gyártási alelnök színes folyamatábrái.
Tudomásom van arról, hogy néhány hónapja formálisan megszűntették az Elnöki Hivatalt, - pontosabban Humánpolitikai és Szervezési Igazgatósággá keresztelték át. Az Üzemgazdasági Csoportot áttették a Műszaki Igazgatósághoz, a Jogi Osztályt pedig közvetlenül az ügyvezető alelnökhöz csatolták. Az utóbbi intézkedés szöges ellentétben áll azzal a korábbi kuratóriumi állásfoglalással, miszerint csökkenteni kell az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek, beosztott vezetők számát. Az Elnöki Hivatal névváltoztatása semmiféle  létszám-megtakarítással nem párosult, - sőt, létszám-többlet keletkezett.
Így az "átszervezés" nagyjából hasonló eredménnyel járt, mint egykor a nyilvános házak nevének masszázs-szalonra változtatása, - az alárendelt szervezeti egységek funkciója ma is ugyanaz, mint a "racionalizálás" előtt volt.
A fenti látszat-szervezésekkel - amelyek csak tovább rontották/rontják az MTV Rt. működésének amúgyis alacsony hatékonyságát - ellentétben saját javaslataim ténylegesen a "vízfej"-szervezet lebontását, a "rangkórságból" származó felesleges vezetői beosztások felszámolását, a folyamatok ésszerűsítését, és mindezek által az általános/irányítási költségek jelentős csökkentését szolgálják. Elképzeléseim a vezető közgazdászi munkakörömben, illetve elnöki főtanácsadói beosztásomban végzett munkám, konkrét tapasztalataim feldolgozásának és értékelésének eredményei.    
 A bojtárutcai gyártóbázist - külföldi készpénztőke bevonásával (tőke-emeléssel) - nemzetközi részvénytársasággá kell alakítani. (Ezzel a kiszervezéssel praktikusan egy alelnöki beosztást is megtakaríthatunk.)
 Megszűntetném az összes (a másik két) alelnöki pozíciót is, - ezek ugyanis a költségvetési korszakból fennmaradt "társadalmi-politikai" rangok csak, a részvénytársasági működést inkább nehezítik, mintsem segítenék.
 Teljesen különválasztanám egymástól az elnök törzskari (menedzsment-) szervezetét, illetve az MTV 1 és MTV 2 műsor-csatornák szolgáltatás-irányító (programigazgató-) szervezetét. (Ma a Társaság irányítása összekeveredik a műsor-készítés és lebonyolítás irányításával - a menedzsment-funkciók az intendatúra-funkciókkal.) Módszeres szétválasztás, és induktív-analitikus újrafelépítés után az utóbbiak működését az előbbiek felügyelete alá kell helyezni. (A két csatorna intendatúrája = két szolgáltató üzem, - "vonal alatt".)
 Az új, immár racionális szervezeti felépítés lényege, hogy a Társaság működését irányító törzskari szervezeti egységek = (rezsi-)költség-centrumok, míg az MTV 1 és MTV 2 "szolgáltató-üzemek" alárendelt szervezeti egységei = profit-centrumok (a főszerkesztőségek termelik a Társaság profitját).
 A műsor(fő)szerkesztőségeket tehát közvetlenül a programigazgatókhoz - alkalmasint mindkettőhöz egyszerre - csatolnám be.
 A fentiekkel összefüggésben teljesen feleslegessé válik a műsoregyeztetési-, valamint a gyártástervezési igazgatói pozíció is. Ezeket a feladatokat egyrészt a két programigazgatóság-, másrészt a gazdasági igazgatóság veheti át.
 Megszűntethető a vállalkozási főigazgatóság is, ugyanis - kvázi-törzskari tevékenységét tekintve - besorolható a gazdasági igazgató alá. A reklám-és szponzorációs-, továbbá egyéb vállalkozási szerződések kezdeményezése az önálló elszámoló divíziók feladatává válhat, szerves összefüggésben műsor-szerkesztő/megrendelő tevékenységükkel. Nőjön egybe, ami összetartozik.
 A műsor(fő)szerkesztőségeket önálló elszámoló és gazdálkodó divíziókká tenném/szervezném. Olyan adekvát számviteli és vezetői (gazdálkodási) információs rendszert alakítanék ki, amely - a vezetői hatáskör és felelősség egyensúlya jegyében - minden kiadást, költséget és árbevételt az azt önállóan keletkeztető (szerződést, számlát, bizonylatot aláíró), gazdálkodó szervezeti egységnél számol el (regisztrál). Tekintettel arra, hogy a rendszer outputja az adott profitcentrum(ok) profitja, - az üzleti tevékenységek jövedelmezősége is közvetlenül mérhetővé, összehasonlíthatóvá válik.

Szervezet-átalakítási javaslataim - amelyek a legkorszerűbb társaság-szervezési szakirodalom és a sikeres gyakorlat ismeretei alapján állanak - megvalósítása révén létrehozható az üzleti részvénytársasági működésnek leginkább megfelelő forma: a decentralizált gazdálkodású, önálló divíziókból álló, egyszerű és racionális szervezet.

9.
Az MTV Rt. 1997-es üzleti terve és teljesítésének kritikája, - az 1998-1999.
évekre javasolt nagyvonalú üzleti terv.

Tekintettel arra, hogy a megvásárolt pályázati kiírás anyaga tartalmazza az MTV Rt. 1997. évi üzleti tervét is, - mindenekelőtt az ehhez kapcsolódó kritikai észrevételeimet teszem meg, az alábbiak szerint:
 Miért csak kivonat, amiből gyakorlatilag semmi nem derül ki?
 A valós pénzügyi-vagyoni helyzetről igazi tájékoztatást az anyag nem tartalmaz, - mindez csak a mérleg-tervből, valamint a cash-flow-ból lenne megismerhető.
 "Lóg a levegőben", mert adatai mögött nincs megfelelő információs rendszer, amit például az értelemzavaró, kétfajta ráfordítás-összesítő (8-9. oldal) struktúra tartalmi ellentmondásai is bizonyítanak (az "egyéb rendkívüli ráfordítások" vonatkozásában változatlan gépelési hibával).
    Az igazi üzleti tervnek - megfelelően működő, létező komplex információs
    rendszer adatai alapján - kétfajta (számszakilag egyező végeredményű)
    megközelítésben kellene készülnie: (1) Árbevétel üzleti tevékenységenként -
    ráfordítások költségnemenként (ezen belül: költség-fajtánként). (2) Árbevétel
    és ráfordítások, valamint eredmény profit-és költség-centrumonként -
    irányítás és szolgáltatás megosztásban. A kapott anyag semmilyen elvnek
    nem felel meg.
 A 11. oldal alján szerepel, hogy "az 1997-ben megkezdésre váró beruházásokat az MTV Rt. a versenyképes kapacitás létrehozására összpontosítja". Egyrészt: az MTV Rt.-nek a műszaki-technikai kapacitások tekintetében ma Magyar-országon egyáltalán nincsen semmilyen verseny-társa, - éppen ez az oka annak, hogy évek óta minden külső produceri iroda az MTV Rt. tárgyi kapacitásait használja, jórészt ingyenes szolgáltatásként. (Sőt, az RTL is a bojtárutcai stúdiókat bérli.) Másrészt: a szóbanforgó beruházásokról sem a tervezett-, sem a tényleges 1997. évi kifizetések szintjén nem kaptunk semmilyen tájékoztatást.
 A 12. oldalon olvasható: "A szabadságtéri ingatlanok felújításával megoldódik az MTV Rt. rendkívül szabdalt, heterogén adottságú, egymástól elkülönült elhelyezésének egységesítése, koncentrálása, viszonylag homogén, európai körülményekhez hasonló feltételek közötti működése". Mivel a jelzett, tárgyi felújítások megtörténtek, vélhetőleg minden probléma megoldódott...Hurrá, akkor nem kell új székházat építeni?! Mégis, melyik állítás az igazi?
 A tervben foglalt "átalakítási koncepció" - bojtárutcai gyártóbázis MTV Rt.-tulajdonú, egyszemélyes, zárt részvénytársasággá szervezése - nemhogy nem valósult meg, hanem szerencsére el sem kezdődött. Az itt kecsegtetőleg "belengetett" többszáz-milliós nagyságrendű megtakarítás egyszerűen blöff, azt semmilyen komoly összehasonlító gazdaságossági számítás nem támasztja alá. A "koncepció" megvalósítása valójában horribilis többletköltséget okozna.
 Az 1997. évi tervben előirányzott 1000 fős létszámleépítésnek csupán csak a szerény töredéke valósul(hat) meg. Nem derült még ki, hogy ezt az elképzelést vajon mire alapozták, - de az sem, hogy valójában mi az, ami megvalósult.        Az sem ismeretes, hogy a tételes szakmastruktúra-változtatásokat tekintve, mi az az etalon, az az ideális állapot, amelynek elérésére az MTV Rt. ügyvezető menedzsmentje törekszik?!
 Az üzleti terv alkotója szerint: "a tervezett veszteség mértéke (2,5 Mrd forint) a mérleg fő összegéhez képest 10 százalék mértékű és átmeneti jellegű, az üzleti életben szokásos, a hazai gyakorlatban elfogadható mértékű és kezelhető a veszteség, ami 3-5 évre elhatárolható." Hűha! De sok ostobaság!                    (1) A veszteséget kizárólag a saját vagyonhoz van értelme mérni, ugyanis a gazdálkodás vesztesége = vagyonvesztés! (2) Így a tervezett vagyonvesztés mértéke 13 százalék. (3) A veszteség (és a vagyonvesztés) egyáltalán nem átmeneti jellegű, hiszen a terv alkotója 1998-ban ismét veszteséget tervez!      (4) A gazdálkodási veszteség (pláne a 13 százalékos vagyonvesztést okozó!) egyáltalán nem szokásos az üzleti életben, hiszen az üzleti részvénytársaságokat normálisan kizárólag profittermelés céljából alapítják (az MTV Rt. sem karitatív intézmény). Lehetséges, hogy az ÁPV Rt. a portfoliójában rekedt, csődbevitelre ítélt társaságainál "hallgatólagosan elfogadta és kezelte" az ilyen mértékű krónikus vagyonvesztést, ami lényegében a vagyon felélésével egyenlő, - de vajon hogyan lehetséges a Média Törvény  "zenés jogi kíséretével" eleve csődre ítélt Magyar Televízió Részvénytársaságot alapítani?! Csak két lehetséges magyarázat adódik: aki ezt az üzleti tervet összeállította, az vagy abszolút dilettáns (ennyire?), - vagy nagyon be van avatva valamibe! (Nem beszélve arról, hogy a "szerző" expressis verbis, explicit formában elő-ítélkezik: azt állítja, hogy egy hazai vállalat esetében elfogadható a veszteséges gazdálkodás... Szörnyű!)
 Ám a dráma folytatódik, - miszerint: "gyorsan befejezhető az átalakítás".  Felelősségem teljes tudatában kijelentem: semmilyen pozitív átalakítás nem fejeződött be, - sőt, el sem kezdődött. A munka dandárja ezután következik.
 Az MTV Rt. gazdasági vezetése 1998-ban 0,6 Mrd forintnyi újabb veszteséget tervez. Tekintettel arra, hogy az 1997. évi veszteség várhatóan 3 Mrd forint körüli összeget tesz ki - megbízható információnk erről sincs! -, vélelmezhető, hogy 1998. végére a Társaság eredeti saját tőkéjének cca. 20 százalékát már elveszíti, ami nagyon sok. Az MTV Rt. így működésének második évében bizonyosan csődbe jut, de már sokkal előbb fizetésképtelenné válik. Így azután már szinte nevetséges az 1997. évi üzleti tervben foglalt azon naív vélekedés (a 12. oldal alján), miszerint: "1998-ban már egyensúlyi állapot alakul ki".
 A 13. oldalon leírt vágyakozó elképzelések közül semmi nem valósult meg. Mindössze annyi állapítható meg teljes biztonsággal, hogy az MTV Rt. gazdálkodásának irányítása és végrehajtása minden józan előrelátást, valamint elemi céltudatosságot nélkülöz. Sem a beígért új információs rendszer, sem az integrált pénzügyi, számviteli, gazdálkodási rend nem épült ki. Vajon miért?!
 A 13. oldal utolsó négy francia bekezdéséből ismétcsak kincstári optimizmus árad, mivelhogy feltámad az "európai nívójú székház", valamint az "új arculat" megteremtésének anyagilag és erkölcsileg teljességgel megalapozatlan vágy-álma. Az alkotók offenzív piaci magatartásról, javuló versenyképességről álmodoznak, ám a szomorú valóság ezzel éppen ellentétes képet mutat: (1) Az MTV Rt. fizetési késedelme növekszik, vagyonvesztése fokozódik, ellene felszámolási indítványok készülnek, - rohan a csőd felé. (2) Az MTV Rt. műsorainak nézettsége látványosan romlik, a konkurrencia (TV2., RTL, stb.) nézettsége folyamatosan javul. (3) Az MTV Rt. reklámpiaci részesedése nőttön csökken, az 1997. évi médiatörvény-ellenes túlreklámozást - átesve a ló másik oldalára! - 1998-ban a kereskedelmi bevételek "betliző" tervszáma jellemzi. A konkurrencia reklám-pozíciói rohamosan javulnak, piaci részesedésük nézettségükkel azonos arányban javul. (4) Az MTV Rt. sorra veszíti el a legnépszerűbb műsorait - azok egyrésze a konkurrenciához vándorol -, ami akcelerátor-hatást fejtve ki, tovább gyengíti reklámpiaci pozícióit. (5) Költség-takarékosságot (csökkenést) eredményező, valódi racionalizálás nem történt (nem is folyik), - a produkciós költségeket pedig úgy csökkentik, hogy a felére redukált kereteken belül a pazarlás jottányit sem csitult. No comment.
Tekintettel arra, hogy az 1997. évi üzleti terv várható, vagy tényleges teljesítéséről a pályázati kiírás semmilyen információt nem nyújt, - egyrészt rendkívüli mértékben megnehezül a pályázó gazdasági-pénzügyi koncepció-alkotó, tervező munkája, hiszen az 1998. évre javasolt üzleti tervet az 1997. év végére kialakult vagyoni pozícióra, mint pénzügyi bázisra kellene ráépítenie, másrészt prognózisa és üzleti terve kialakításában szinte kizárólag saját intuíciójára van utalva. 
Javaslatom az 1998-1999. évekre reálértékben azonos összegeket irányoz elő.                                                                                                                                                               

                                                                                   adatok milliárd forintban
----------------------------------------------------------------------------------------------
Megnevezés                      1997. terv  1997. várható   1998. évi előirányzat
                                      (MTV szerint)   (szerintem)  (MTV szerint) (szerintem)              
----------------------------------------------------------------------------------------------
Árbevételek összesen                24,1               25,0              21,2             24,7
----------------------------------------------------------------------------------------------
Reklámbevételek                        13,1               15,1              10,3             13,0
Szponzorbevételek                       1,1                 1,1                0,5               0,5
Exportbevételek                           0,4                 0,5                  -                 0,5
Más kereskedelmi bevételek        0,5                 1,1                  -                 1,0*
Szolgáltatási bevételek                 0,9                 0,5                  -                  -        
----------------------------------------------------------------------------------------------
Kereskedelmi bevételek         16,0              18,3               10,8             15,0
----------------------------------------------------------------------------------------------
Üzembentartási díjbevétel         4,4                4,4                 4,4               4,4                               
----------------------------------------------------------------------------------------------
Műsorterjesztési költség
közvetlen támogatása                  -                   -                  3,8                3,8
Költségvetési és alapítványi
támogatások                              2,3                2,3                 1,5               1,5
----------------------------------------------------------------------------------------------
Rendkívüli bevételek                 1,4                1,4                 0,7                 -
----------------------------------------------------------------------------------------------
*   A kereskedelmi bevételeknél  0,4 Mrd forintot vettem figyelembe -
     archívum-bérleti díjbevétel címén.                                 
                                                                                   adatok milliárd forintban
----------------------------------------------------------------------------------------------
Megnevezés                      1997. terv  1997. várható   1998. évi előirányzat  
                                       (MTV szerint)   (szerintem)  (MTV szerint) (szeintem)
----------------------------------------------------------------------------------------------
Anyagjellegű ráfordítások             1,8                2,0               3,1                3,1
Személyi jellegű ráfordítások        6,8                7,6                6,1                7,0
Értékcsökkenési leírás                  1,4                1,4                1,5                1,5
Nem anyagjellegű szolgáltatás       8,5                8,9                4,7                6,0
Sugárzási díj                                 4,4                4,4                4,4                4,4
Hírdetési jutalék                            0,6                0,6                0,6                0,6
Egyéb ráfordítások                       1,7                1,7                 1,4                1,8
Rendkívüli ráfordítások               1,4                1,4                   -                   -
---------------------------------------------------------------------------------------------
Ráfordítások összesen              26,6              28,0               21,8              24,4
----------------------------------------------------------------------------------------------
Az MTV Rt. eredménye           - 2,5             - 3,0               - 0,6             + 0,3
----------------------------------------------------------------------------------------------
Mint az üzleti tervből látható, - négy alapvető dologra törekedtem:
 a "túlreklámozás" és a "betlizés" elkerülésére,
 a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával az egyéb kereskedelmi bevételek (archívum hasznosítása) növelésére,
 a műsorkészítési (valójában fel sem merülő) költség-kifizetések reális szintre mérséklésére, valamint
 a gazdálkodási veszteség elkerülésére, tehát valamekkora nyereség elérésére, - az 1997. évi vagyonvesztés részbeni visszapótlása érdekében.

10.
Összefoglalás: hatékony közszolgálati televízió - minimális költséggel.
A gyökeres átalakítás tervezett intézkedéseinek forgatókönyve.

Úgy gondolom, hogy pályázatomban minden olyan lényeges kérdésre részletes választ adtam, ami a Magyar Televízió Rt. működésével összefügg.
Konkrét változtatási javaslataimat komplex, globális értékelemzéssel igyekeztem kidolgozni, az alábbi fő célok megvalósítása érdekében: 
 A Magyar Televízió Részvénytársaság, mint a Közalapítvány tulajdonlásában működő sajátos üzleti vállalkozás legyen önfinanszírozó, ne szoruljon állandó állami költségvetési támogatásra, - sőt, ha lehet, gazdálkodjék nyereségesen.
 A Magyar Televízió Részvénytársaság maradéktalanul valósítsa meg a Média Törvényben meghatározott fő feladatát: a magyar nemzeti közszolgálati tömegtájékoztatást és műsorszolgáltatást.
 A Magyar Televízió Részvénytársaság jellegéből adódóan az egész magyar társadalom tulajdona, - következésképpen akkor működik maximális hatékonysággal, ha szerteágazó tevékenységét optimális pénzgazdálkodással, illetve költséggazdálkodással valósítja meg, tehát idegen tőle bármifajta fényűzés vagy pazarlás.
 Végezetül, de nem utolsósorban: a Magyar Televízió Részvénytársaságnak egész tevékenységével - minden nap minden percében - a teljes magyar nemzetet, a társadalmi haladást kell szolgálnia, ezért aktív, zászlóvivő szerepet kell vállalnia a magyar kultúra felvirágoztatásában, a nemzeti öntudat és az alkotó összefogás fejlesztésében, illetve folyamatos megvalósításában.
Tanulmányom befejezéseként szeretnék valami olyan "pluszt"  nyújtani, amit a pályázati felhívás igazából még nem kér, illetve - a kiírás alapján - a pályázó csak elnökké jelölését követő két hónapon belül köteles átadni az Elnökségnek.
A legsürgősebb elnöki intézkedések, tennivalók szükséges időhorizontját próbálom meg kijelölni az alábbi ütemtervben, illetve forgatókönyvben.
A nagy vonalakban meghatározott határidőket nem soroltam szigorú időrendbe, -gondolva arra is, hogy az általam rögzített prioritási sorrend rugalmasan változtatható legyen, mindenekelőtt a T. Elnökséggel egyetértésben.
Tekintettel arra, hogy manapság - a meg nem szűnő média-hidegháború felpörgetett ritmusú korszakában - egy-egy TV-elnöknek maximum másfél év áll rendelkezésére elképzelései megvalósítására: szándékosan olyan, ám egyáltalán nem erőltetett időütemezésű forgatókönyvet állítottam össze, amely másfél év leforgása alatt minden fontos intézkedést foganatosít, illetve realizál.
Szerénytelenség nélkül állítom és (el)fogadom, hogy az MTV Rt. szervezetének gyökeres átalakításához, az üzleti részvénytársaság működési folyamatainak modernizálásához, gazdálkodásának stabilizálásához nekem nem áll rendelkezésemre 4 év, illetve a feladat maradéktalan megoldásához nincs is erre szükségem. Hozzáteszem azonban, hogy amennyiben ígéretemet betartva, sikerül másfél év alatt "rendbe tennem" az MTV Rt.-t, akkor természetesen legalább a ciklus végéig szeretném - immár békés, magam teremtette nyugodt körülmények között - irányítani a Részvénytársaságot.

       Az MTV Rt. gyökeres átalakításának (elnöki) intézkedési ütemterve

1. A végleges szervezet kialakítása, az SZMSZ hatálybaléptetése - 1998.VIII.1.
2. A még szükséges működési szabályzatok kiadása - 1998.IX.30.
3. Komplex (decentralizált gazdálkodású) vezetői információs rendszer
    kidolgozása és életbe léptetése az SZMSZ-szel összhangban - 1998.XII.31.
4. Megvalósíthatósági hatástanulmányok készíttetése annak megállapítása
    érdekében, hogy technikai/gazdaságossági szempontból melyik megoldás
    célszerűbb:  a./ A bojtárutcai gyártóbázist törzs-székhellyé átalakítani, és oda-
                            költözni az eladásra kerülő szabadságtéri székházból,
                        b./ A szabadságtéri székházban maradni, miközben a bojtárutcai
                             gyártóbázist nemzetközi részvénytársasággá alakítjuk,
                        c./ Új székházat építeni, és abba költözni, - miután a szabadság-
                             téri székházat eladtuk, illetve a bojtárutcai gyártóbázist
                             nemzetközi részvénytársasággá szerveztük - 1998.IX.30.
                             (tanulmány).
5. Nyílt nemzetközi tender kiírása a bojtárutcai gyártóbázis többségi külföldi
    tulajdonú társasággá alakítása céljából, készpénztőke-emeléssel - 1998.IX.30.
    (tenderkiírás + cégismertető), 1999.V.1. (vegyesvállalat alapítása).
6. Az 5. pont szerinti tender sikertelensége esetén az MTV Rt. szétválasztása
    két önálló részvénytársaságra (a gyártóbázis "leválasztása") - 1999.VIII.31.
7. Az MTV 1 és MTV 2 műsor-programok fokozatos és folyamatos
    átalakítása a magyar nemzeti közszolgálatiság követelményei szerint - 1999.
    XII.31.
8. Hatástanulmány készíttetése annak megállapítására, hogy - természetesen
    minden szükséges tényezőt figyelembevéve - mekkora, és milyen szakmai
    összetételű legyen a modernizált MTV Rt. teljes munkaidős dolgozó
    létszáma - 1998.X.31. (tanulmány).
9. Fokozatos létszámcsökkentés az egyéb intézkedésekkel, valamint a
    gazdasági lehetőségekkel/szükségszerűségekkel összhangban - 1999.XII.31.

Budapest, 1998. május 5.
                                                                    Czike László
                                                                        pályázó