K�nyvkritika

                Vona G�bor, a Jobbik p�rt eln�ke

        "Sz�letett augusztus 20-�n" c�m� k�nyv�r�l

Vona G�bor k�nyve igazi politikai-irodalmi „kuri�zum”, mert egy hiteles politikus hiteles k�nyve �nmag�r�l, p�rtj�r�l, eddig meg�lt politikusi �let�tj�r�l, a Jobbik megalakul�s�t�l napjainkig. Az�rt nevezem Vona k�nyv�t „kuri�zum”-nak, mert az els� olyan k�nyv, amelyben a politikus-�r� nem csup�n „igyekszik” hiteles kr�nik�t �rni, hanem ezt meg is val�s�tja. R�viden �s t�m�ren: nem hazudik �s nem �m�t, nem akar �nmag�r�l, politikai n�zeteir�l, tetteir�l �s ind�t�kair�l „r�zsasz�n k�pet” festeni, hanem minden sor�ban val� �nmag�t adja, f�ggetlen�l att�l, hogy mindezekr�l a b�rmilyen i�dentit�s�, vil�gn�zet� vagy p�rt-hovatartoz�s� olvas� mit gondol. Ez nekem szimpatikus alap�ll�s, hiszen hazug p�rteln�k�k hamis mondani�val�j�, t�rt�nelem-hamis�t� – a m�ltat tiszt�ra �s/vagy „sz�nesre” m�zol� -, �nt�mj�nez� k�nyveib�l tizenkett� egy tucat.

A jelen k�nyvkritik�m - sz�ks�gszer�en - nem kiz�r�lag Vona G�bor itt �s most elolvasott �r�s�nak kv�zi „irodalmi” kritik�ja, sok�kal ink�bb az �r� p�rteln�k politikai n�zeteinek, cselekedeteinek a kritik�ja. Szeretn�m „felfedni”, hogy a jelent�sebb ideol�giai t�ve�d�seknek, esetleges k�vetkezetlens�geknek �s cselekv�si t�vutak�nak, hi�nyoss�goknak mik - lehetnek – a m�lyebb t�rsadalomfilo�z�fiai gy�kerei. Kritik�m nem m�ltat�s, �s nem prejudik�ci�. �pp az�rt, hogy semmilyen ir�ny� elfogults�g vagy szubjektivit�s gya�n�ja vagy v�dja ne �rhessen, h�romszor is elolvastam a k�nyvet – emellett – �jraolvas�ssal – felfriss�tettem mindazon irodalmi, filo�z�fiai �s t�rgyi politikat�rt�neti ismereteimet, amelyek a m� val�s meg�rt�s�hez elengedhetetlenek. El�rebocs�tom, hogy Vona most elemzend� �nvallom�sa, „�letrajzi �s p�rtt�rt�neti napl�ja” nem az a bonyolult olvasm�ny, melynek �rt�kel�s�hez m�lyebb-hosszabb invok�ci�ra lenne sz�ks�g. A k�nyv k�z�rthet�, egyenes vonalve�ze��t�s�, tiszta sz�nd�k� �r�s. Hogy m�gis „nekifoh�szkodom”, azt az�rt teszem, mert teljes sz�vemb�l haszn�lni akarok egy j� c�l�nak, de emellett fel szeretn�m h�vni a figyelmet olyan vonatkoz�sok�ra, s�t, effekt�v vesz�lyekre, amelyeket – specifikus ismereteim �s nagyobb �lettapasztalatom alapj�n - tal�n tiszt�bban l�tok.

K�rem Istent, engedje, hogy min�l kevesebbet t�vedjek!

Haladjunk sorj�ban, fejezetenk�nt.

Amelyhez nincsenek �szrev�teleim, azt kihagyom.

Melyek a kedvenc k�nyveim?

Vona G�bort alapvet�en a politikai �s a szem�lyes siker, a gy�ze�lem, a politikai k�zdelem – hiszen „oroszl�nnak” sz�letett! -; m�g�is tal�n legf�k�pp a t�rsadalomtudom�nyi, vall�s–�s filoz�fiat�r�t�neti �s az e t�rgyk�rb�l „v�telezett” olvasm�nyai motiv�lj�k.

Kedvenc k�nyvei alapj�n!

A politikai �letben – sok �ves vezet�i gyakorlata ellen�re – ma m�g kezd�nek sz�m�t�, �vatos fiatalembert els�sorban a tanult �s ol�vasm�nyk�nt megismert „tan�t� mesterek” gondoskod� gon�do�latai igaz�tj�k el. �rdekes, hogy lelk�ben, poli�tikai „alkat�ban” �s for�m�l�d� szem�lyis�g�ben – teher alatt n� a p�l�ma! – mennyire m�lyen is gy�kereznek ezek az olvasm�nyok!

A politika, a hatalom m�v�szete term�szetesen komoly �s m�lyen�sz�nt� t�rt�nelmi (v�. anal�gia) ismereteket is felt�telez, ugyanak�kor a hatalom szeretete, megszerz�se �s m�v�szete egy�ben okkult „tu�dom�ny” is. (Nem lehet v�letlen, hogy a magyar �n. „rendszer�v�lt�s”-ban annyi „okkult t�rt�n�sz” vett r�szt, illetve sze�repelt le. Jelen sz�haszn�latomban: okkult (t�rt�n�sz) = rejtett, fedett sz�n�d�k� szem�ly, t�bbs�g�ben valamely politikai titkos t�rsas�g tag�ja, szavaiban �s tetteiben nem a maga ura; valamely titkos politi�kai er�/meggy�z�d�s fanatikus/akt�v k�pvisel�je; titkos eszm�k, tanok, r�tusok megsz�llott rabja; politikai szlenggel �lve: vakol�). Vona �gy fogalmaz: „A bar�taim jelent�s r�sze m�r nem �l. Van, aki m�r t�bb sz�z �ve halott, m�gis �gy �rzem, nagyon k�zeli �s �szin�te a kapcsolatunk … A k�nyvekre �s azok alkot�ira gondo�lok.” N�v szerint Wass Albertet, M�rai S�ndort, Pro�h�sz�ka Ottok�rt, N�meth L�szl�t �s Szab� Dezs�t emeli ki, mint akik „arr�l (is) h�resek”, hogy a legnagyobb olvasm�ny�lm�nyeit nem (csak) t�l�k kap�ta. (Megjegyz�sem: M�rai S�ndor k�zismerten szabad��k��m�ves volt. A t�bbi eml�tett egyike sem arr�l h�res, hogy „a kv�ziliber�lis” irodalomt�rt�n�szek kedvence lenne… Mindenesetre megtudtuk, hogy – no�ha Vona „kedvencei” - m�gsem �k a legkedvesebbek.)

De h�t akkor kik a legkedvesebbek?

Huszon�ves kora k�r�l az �sz�vets�get kev�ss�, az �jsz�vets�get „napi szinten” olvasta. („Majdnem” papnak k�sz�lt. Mint tudjuk: a papi �s a kir�lyi hivat�s – egyar�nt isteni eredet�ek.) A verseket, a l�r�t, a reg�nyeket nem nagyon kedveli, ami – m�r �fj� kor�ban is - legink�bb pragmati�kus, gyakorlatias gondol�kod�s�ra vall(ott).

M�sodik olvas�i korszak�ban (egyetemista) a kereszt�ny filoz�fia ir�nt �rdekl�dik. A katolikus egyetemen megismerkedik Bolberitz P�l Filoz�fiat�rt�net c�m� k�nyv�vel. Err�l �gy �r: „Annyiszor elol�vastam, hogy mindegyik lapja elszakadt.” Egy���r�szt itt musz�j egy megjegyz�st tennem, m�sr�szt legjobb, ha „int� p�ldabesz�dk�nt” elmondok egy igaz t�rt�netet, melyben di�h�jban „minden” benne lesz. Ap�m �ccse, a keresztap�m, Czike Imre J�nos, cisztercita pap, egyh�zjog�sz, aki t�rt�netesen Bolberitz P�l j� bar�tja. (Ha j�l eml�kszem, anno egy�tt szentelt�k papp� �ket Esztergomban.) T�rt�nt egyszer, hogy a keresztap�mmal a politik�r�l, a rendszer�v�l�t�s�r�l, azon bel�l is Antall J�zsef szerep�r�l besz�lgett�nk. (Ekkoriban j�magam egy katolikus kereszt�nynek hitt levelez�lis�t�n – is – s�r�n leveleztem. „Szerencs�tlens�gemre” csak ex post �rtettem/tudtam meg, hogy a lista nagyr�szt konvertita tagokb�l �ll�, neokon (kereszt�ny cionista) „elvi alapokon” nyugv�, okkult pap (Paskai L�szl� kreat�r�ja, alias: „Var�nusz”) tulajdon�ban �s ir�ny�t�sa alatt m�k�d�, ezoterikus lista volt.) Keresztap�m nagy titokzatosan el�adta, hogy Bolberitz atya, aki Antall J�zsef hal�los �gy�n, a minisztereln�k gy�ntat� papja volt – n�gy�szemk�zt meg�gy�ntatta, �s feladta a haldokl�nak az utols� kenetet - Antall ha�l�l�t k�vet�en bizalmas k�rben „bejelentette”, hogy a miniszterel�n�k hal�l�ban megt�rt, �s h�v�k�nt t�vozott az �l�k sor�b�l. (Eh�hez magyar�zatk�nt hozz� kell f�zn�m, hogy Antall J�zsef „rend�szer�v�lt�” minisztereln�k szabadk�m�ves volt, de hal�la el�tt ett�l f�ggetlen�l sem �lt „valami” kereszt�nyi (h�zas �s csal�di) �letet. Ez�rt is kellett megt�rnie. M�s k�rd�s, hogy a megt�r�se m�rmost – t�rsadalmi, k�z�leti �rtelemben - h�r, vagy nem h�r? Mert hogyha h�r, mi�rt nem hozt�k (nagy)nyilv�noss�gra? Ha pedig nem publi�kus - mi�rt nem �rizt�k meg, mint exkluz�v gy�n�si titkot?!) Nem tudtam, hogy a t�rt�net nem publikus (?), keresztap�m pedig nem mondta. Ez�rt, mint �rdekes n�vumot, lev�lben feltettem eml�tett levelez�list�mra. �ri�si k�zfelh�borod�s volt a v�lasz, els�sorban a Var�nusz r�sz�r�l. N�h�ny nappal k�s�bb felh�vott telefonon ke�resztap�m, �s nagy rejt�lyeskedve, sz�kszav�an csak ennyit mon�dott: „Laci�k�m, t�l sokat besz�lsz!”. Azt�n, p�r nappal k�s�bb a Var�nusz – „tulajdonosi jog�val” �lve - se sz�, se besz�d, el�bb el�n�m�tott, majd adminisztrat�ve le�ratott a levelez�list�r�l. Nyilv�n�val�v� v�lt, hogy t�l sok olyan titkot tudok, amelyek list�ra t�tele – kv�zi „nyilv�noss�gra hozatala” - vesz�lyeztetheti a (polg�ri) hata�lom �s a kurzus felh�tlen �s diszkr�t kapcsolat�t, m�g egy szolid ferences Va�r�nusznak �lc�zott konvertita levelez�list�n is. Jut e�szembe, k�l�n �rdekess�g, hogy a t�rgyi lista – Angelosz majd Ha�giosz, a „bukott angyalok�” pedig Envoy – p�ldak�pe �s mentora mind�v�gig �ppen Barsi Bal�zs ferences atya (m�g j�n) volt.

Nem v�letlen�l…

Sz�val, f�lig tr�f�san sz�lva – nyugt�val d�cs�rd a papot…

Olvastam Bolberitz etikai �r�sait. No comment.

Egy�bir�nt tagja a M�ltai Lovagrendnek, annak, amelyik egyr�szt okkult �s politikai kapcsolatair�l – is – k�zismert, m�sr�szt 3 �v�vel ezel�tt kit�ntette Gyurcs�ny Ferencet �s Szili Katalint.

Ha j�l eml�kszem, valami p�nzadom�nyok�rt, t�mogat�s�rt.

A kis k�zj�t�k – adal�k-adoma – ut�n m�r visszat�rve a f�csap�s�ra, leg�nagyobb meglepet�semre (?), a szerz�, r�gt�n Bolberitz ut�n,

Hamvas B�l�n�l k�t ki. Nyolc-t�z �vvel ezel�tt S�ndor Gy�rgy humoralista – aki „szint�n” konvertita katolikus kereszt�ny – igen

j� bar�tom volt, legal�bbis �n 4-5 �ven �t bizonyos voltam ebben. Mint sokan a rendszerv�lt� magyar elit tagjai k�z�l, � is „ren�del�kezett” okkult szem�lyi kapcsolatokkal (pl. templomos lovagok), de ez egy m�sik, nem ide tartoz� t�rt�net. Gyuri Hamvas B�la kri�tika n�lk�li rajong�ja volt, mert kisebbs�gi komplexusa miatt azt hitte, hogy ami a sz�m�ra tot�l �rthetetlen, az egyben szellemi vil�gcs�cs. Nos, bar�ts�gunk �r�gy�n „k�telezett engem”, hogy �n is elolvassak t�bb k�tetnyi Hamvas B�l�t. Csak annyit mondha�tok: Hamvas okkult �r� �s gondolkod�. Nem kereszt�ny. Filoz�fi᭭ja a gn�zis, amit ak�rmennyire �gyesen is csomagol, a r�zsake�resz�tes szellemi alk�mi�ra, hogy ne mondjam a m�gi�ra, mi t�bb a teoz�fi�ra, Rudolf Steiner vil�gl�t�s�ra hajaz, amely �ramlatok ment�n hamar eljuthatunk Makovecz Imre vakol� mester n�zete�iig, aki hol �pp a Kossuth t�ren �v�lt�zik a vil�gszabads�g�rt, hol a Magyarok Sz�vets�g�nek B�lcsek Tan�cs�ban hinti a tutit, hogy v�g�l - k�zvetlen�l jutalomoszt�s �s szerz�d�sk�t�s el�tt - Orb�n Viktor vez�ri szem�lyi�s�g�nek megk�rd�jelezhetetlens�g�n�l „�lla�pod�j�k meg”. Aki johannitak�nt szint�n Mesternek sz�l�tja J�zust.

Vona G�bor harmadik olvas�i korszaka – a misztika.

Mint fentebb m�r eml�tettem, a hatalom m�v�szete okkult tud�s, vagy tudom�ny is. Mint ilyen, term�szetesen rokon a gn�zissal, az ezoterik�val, a r�zsakeresztess�ggel, az aranycsin�l�ssal (na, mi�b�l?), a B�lcsek K�ve �s a Szent Gr�l sz�ntelen keres�s�vel; pl�ne egy olyan istentagad� vil�gban, ahol a szakr�lis �gi lajtorj�t r�gen let�pt�k, ler�ngatt�k, miszlikbe apr�tott�k, lek�pd�st�k, 80 �vre titkos�tott�k, kir�lyv�zben feloldott�k, mosl�kba kevert�k, onnan is kivett�k, el�gett�k, hogy molekul�ja se maradjon fenn, amely�b�l, ne adj Isten, rekonstru�lni lehetne az �rhoz vezet� – online – utat. Nem lehet h�t csod�lkoznunk azon, hogy Vona G�bor a Bib�lia, a kereszt�ny filoz�fia majd a teoz�fia ut�n – a misztik�val l�p „ro�koni” kapcsolatba. Minden becs�letesen gondolkod� – k�telke�d� – fiatal v�gigj�rja ezt az utat, mert ha valaki a politik�val, a po�litikuss� v�l�ssal kokett�l, az sz�ks�gszer�en ide lyukad ki. M�r�mint oda, hogy a misztik�ban keresse minden f�ldi (�s �gi?) hata�lom z�rszerkezet�nek kulcs�t, a b�lcsess�g attrib�tum�t.

�mde vigy�zat! A miszticizmus elitista gondolkod�sm�dhoz vezet!

Id�zet Vona k�nyv�nek 16. oldal�r�l, ahol arr�l �r, mennyire ut�l�ja, megveti az ezoterikus bestsellerek �r�it, akik csak „huszadran�g� kont�rok”: „Nagyon megvetem �ket, mert az �let tud�s�t fo�gyasz��t�si cikk� akar�j�k tenni. Amit a trad�ci� �vezredeken, �v�sz᭭za��dokon kereszt�l gondosan v�dett, nehogy illet�ktelen kezekbe �s fejekbe ker�lj�n, azt �k most gyors�ttermi form�ban akarj�k meg�za�b�ltatni korunk t�rsadalm�val.”

Mindk�t v�glet – t�v�t.

Sem „a mindentud�s” kommersz fogyaszt�si cikk� degrad�l�sa, sem az i�gazs�g, a val�di tud�s eltitkol�sa; sem titkos t�rsas�gok, gnosz�tikus „vall�sok”, exkluz�v beavat�si szertart�sok (v�. maga�sabb szabad�k�m�ves fokozatok) privil�gium�v� t�tele nem helye�selhet�, nem fogadhat� el. Az igazs�g eltitkol�sa, 80 �vre titko�s��t�sa, okkult beavatottak kiz�r�lagos tud�s�v� aljas�t�sa, a megis�mer�s evil�gi „teljes�tm�nyekt�l” f�gg�v� t�tele – rettenetes b�n�k, mert az igazs�g, a szakr�lis tud�s mindenki�. J�zus Krisztus tan��t�sa szerint a F�ld javai minden egyes embert egyform�n – egyen�l� ar�ny�ban – megilletnek �s a felhalmozott emberi tud�s, de min�denekfelett az isteni kinyilatkoztat�s ismerete minden embert ala�nyi jogon egy�ar�nt megillet. Az elit – a gazdas�gi, a p�nz�gyi, a vall�si �s a politikai elit – nem teheti mag�t politikai hatalma r�v�n a tud�s, az inform�ci�, a lelki javak kiz�r�lagos birtokos�v�! J�zus ezt tan�totta: „Nincs titok, mi ki ne tud�dn�k. … Amit f�lbe s�gva hallotok, a h�ztet�kr�l hirdess�tek!”

Vona G�bor negyedik korszaka – a keleti filoz�fi�k, vall�sok hat�s�ra – Schopenhauer �s Nietsche �tszellem�lt tanulm�nyoz�sa. R�luk nem akarok t�bbet �rtekezni: mindketten az �bermensch filoz�fi�k e�l��fut�rai. Legyenek/lettek �k b�rmekkora gondolko�d�k, meg��gyaztak a nemzetiszocializmusnak, a fajelm�letnek, ami egy ��jabb vil�g�g�shez vezetett, �s v�g�l is oka lett a kommunizmus, a paranoi�s globalizmus �s az illumin�tus szabadk�m�vess�g je�lenlegi meg�ll�thatatlan t�rh�d�t�s�nak.

Vona G�bor jelent�s felismer�se, hogy nem l�t ellentmond�st az isteni teremt�s �s az evol�ci� k�z�tt. Nyilv�nval�, hogy az evol�ci��t is Isten teremtette. A legink�bb aj�nlott irodalom: Pierre Teil�hard de Char�din – Az emberi jelens�g. �s nem Konrad Lorenz…

Az emberr� v�l�s ut�ni kulcsk�rd�s: az �tered� b�n mibenl�te.

Az �t�dik korszak – Julius Evola �s Ren� Guenon.

Tov�bbra is ezoterika, misztikum, teoz�fia, okkultizmus – �m Ju�li�us Evola k�ts�gk�v�l: „javul�s”. M�g a k�m�vesek ellen is �rt…

A padl�sr�l

Vona G�bor egyetemi �veiben m�sf�l �vig lakott a margitk�r�ti fe�rences pl�b�nia egyik padl�sszob�j�ban, �s – t�bbek k�z�tt – Barsi Bal�zs ferences atya k�nyveit tanulm�nyozta, ami teljesen leny�g�zte. Vona p�rteln�k �r figyelm�be aj�nlom a k�vetkez�ket:

Barsi Bal�zs ferences rendi atya egy besz�d�ben (1987) - „�ssze�gy�jteni Izraelt” - id�zi J�zus szavait az �jsz�vets�gi Szent�r�sb�l:

„K�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l.” (Mt.15, 24-25) Ebb�l az egyetlen mondatb�l (valamint egy Izai�s-tekercs�b�l vett r�szlet alapj�n) a szerz� igencsak messzemen� k�vetkez�te�t�seket von le. „A messi�snak (J�zus Krisztusnak) a f�lada�ta, hogy �sszegy�jtse Izraelt. �s ugyanakkor vil�goss�ga �s �dv�ss�ge legyen a pog�ny nemzeteknek. Hogyan k�pes erre J�zus? �gy, hogy elveszi a vil�g b�n�t. B�nbocs�natot hirdet Izraelben, �s Szentlelket ad Izraelnek, hogy azt�n f�lragyog�jon ott az igazi istenismeret �s a szeretet, �s a pog�ny n�pek is j�jjenek, zar�ndokoljanak a Szent N�p fel�. J�zusnak te�h�t ez a k�ldet�se. (...) Az �r J�zus nyilv�nos m�k�d�s�nek ez a c�lja: �sszegy�jteni Izraelt. Tiszt�zza, hogy nem politi�ka�i�lag, nem kir�lys�got akar, hanem Isten kir�lys�g�t. Egy lelki orsz�got. Nem a letelepedett d�vidi kir�lys�got akarja, nem politik�t, hanem az emberis�ggel, Izraellel v�ndorl� Is�tent akarja kinyilatkoztatni. (...) Kem�ny, szinte elviselhe�tet�len: a k�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l. Ez a ‘csak’ nagyon b�nt�nak t�nik. J�zusnak nincs k�l�det�se a pog�nyokhoz, csak a zsid�khoz. Mit jelent ez? Apostolainak is ezt mondja M�t� 10,6-ban, hogy pog�nyok v�rosaiba ne menjetek. (...) Igen, mert J�zus az � k�ldet�s�t a Szent�r�sb�l is kiolvassa. Ott pedig most hallottuk, hogy az lesz a messi�snak a k�ldet�se, hogy �sszegy�jtse a zsid� n�pet. Igen. A pog�nyok �dv�ss�g�t J�zus nem z�rja ki, csak azt Izrael �sszegy�jt�se �ltal akarja a vil�gnak adni. Az egy nagy vonz�s lesz. Nagyon j�l pr�b�ljuk ezt meg�rteni! (...) J�zus nem hagyja el a szent n�pnek a ter�let�t. Csakhogy nem politikailag akarja �sszegy�jteni Izraelt, nem is egy �j val�l�si szervezetbe, hanem megt�r�st hirdet. Egy bels� hatalmas megtisztul�st, �s Isten lelk�t adja.”

K�rd�sem p�rteln�k �rhoz – egyet�rt-e ezzel a pr�dik�ci�val?

K�rd�semet nem kv�zi „provok�ci�nak” sz�nom, �s hogy mennyi�re nem, megmondom a magam �ll�sfoglal�s�t. Noha Barsi Bal�zs atya teljesen „f�lremagyar�zza” J�zus szavait – v�. m�g a k�na�ni asszony �jsz�vets�gi t�rt�net�vel is -; az id�zett „k�vetkeztet�ssel” l�nyeg�ben egyet�rtek. Mint katolikus kereszt�ny, mi m�st is te�het�n�k? Amennyiben JHWH azonos mindannyiunk egy igaz Iste�n�vel – vagyis az �jsz�vets�g az �sz�vets�g „egyenes” folytat�sa -, teh�t Isten v�lasztott n�pe a zsid�; akkor a Kinyilatkoztat�s (a Bib�lia) isteni szintj�n, Isten akarat�b�l adott, �s minden kapcso�l�d� vonzat�val egy�tt megfellebbezhetetlen a zsid� szuprem�cia. E�g�sz k�nyvet �rtam a pr�dik�ci� aprop�j�n, a c�me: „Sz�llunk al� a poklokra”. Esetleg sz�vesen elk�ld�m…

Nos, a Jobbik katolikus kereszt�ny p�rteln�k�t�l a fenti k�rd�sre ad�hat� egyik v�lasz sem lenne igaz�n j�. Ha egyet�rt a pr�dik�ci� v�gk�vetkeztet�s�vel, ak�kor szembeker�l a Jobbik vezet�s�ge, tag�s�ga �s szimpatiz�nsi k�re nagyj�b�l k�tharmad�val, h�rom�ne�gye��d�vel. Ha nem �rt vele egyet – nos, akkor nem katolikus; emel�lett megd�l a Barsi Bal�zs atya �r�sai ir�nti buzg� lelkesed�s…

Tess�k, lehet v�lasztani!

A Jobboldali Ifj�s�gi K�z�ss�gr�l

A mozgalmat – a k�s�bbi Jobbikot - Kov�cs D�viddal �s Nagy Er�vinnel, h�r�masban ala�p�tott�k. (Ut�bbiak ketten, mint politi�ku�sok, „levit�zlettek”. Nagy Ervin valami tucat-telev�zi�s polito�l�gus lett, Ko�v�cs D�vid pedig n�mi aff�rok ut�n, „b�lcsen” vissza�h��z�dott a k�d�s, �tl�thatatlan h�t�t�r�be, tal�n „parkol�p�ly�ra”.)

Vona G�bor �rja, hogy az ELTE-en a Kereszt�ny �rtelmis�giek Sz��vets�g�nek eln�ke is volt. Igyekszem k�nyv�hez hozz�tenni a saj�t tapasztalataimat, ismereteimet. Nem tudom, a jelzett id�szakban mi volt a helyzet, de azt tudom, hogy a K�SZ ma egy liberalizmus�sal er�sen szennyezett szervezet (akkor m�g finom voltam �s n��i�es). Nem is sz�lva a K�SZ foly�irat�r�l, a JEL-r�l, amely azt�n ki�fe�jezetten liber�lis ir�ny�t�s �s eszmeis�g alatt m�k�d� kiadv�ny; el�g, ha az ember – h�nyingerrel k�szk�dve - elolvas n�h�nyat a�zok k�z�l a jellegzetesen blaszf�m-giccses k�ltem�nyek k�z�l, me�lyekb�l a honlapjaikon tizenkett� egy tucat (p�ld�ul: „A k�v�n�s sz�z cse�resznyef�ja” - http://www.keesz.hu/node/819).

Orb�n Viktorral val� kapcsolatomr�l

Makovecz Imre h�za… No hiszen… M�r a le�r�s is, mintha sza�bad�k�m�ves p�holy�l�s „�p�t�si tervrajza” lenne. Egyr�szt 1985 k�r�l „elnyerte” a Windsor-kast�ly rekonstrukci�j�nak p�ly�zat�t. Val�sz�n�leg itt lett tagja a Teoz�fus T�rsas�gnak. (Vagy az Angol Nagyp�holynak.) Tagja Zelnik J�zsef „templomos” titkos t�rsas�g�nak, amely fedett kultur�lis �s karitat�v szervezetek leple alatt, szem�lyi �sszefon�d�sok selyemfonat� m�k�dtet�s�vel, 20-25 �ve effekt�v „vakol�ssal” – a t�rsadalmi folyamatok �szrev�tlen befo�ly�sol�s�val, manipul�l�s�val – is foglalkozik. Makovecz az Eln�k „jobbkeze”. Erd� P�ter b�boros – aki akkoriban m�g „csak” a P�z�m�ny P�ter Katolikus Egyetem piliscsabai koll�gium�nak rektora volt – megvonta Makoveczt�l az �jj��p�t�sre vonatkoz� szerz�d�st. (L�sd: http://hetivalasz.hu/itthon/mako-es-jeruzsalem-34280/) A m�r em�l�tett leve�le��z�list�n „m�s aff�rok” is t�rt�ntek, nem csup�n sze�r�ny szem�lyem okozott nem v�rt konfliktusokat. Katolikus papok meg�rt�k, hogy Makovecz s�t�nista, d�moni szimb�lumokkal teli�rakott �s me�r�sz statik�j� „templomaiban” nem tudnak mis�zni, mert ami�kor az �tv�ltoztat�s sz�veg�t kezdik mondani, elszorul a torkuk, �s k�ptelenek folytatni, k�nytelenek befejezni. Mikor m�r vagy az �t�dik pap �rta ugyanezt, Var�nusznak roppant kellemet�lenn� v�lt a t�ma – nem tudhatta, milyen titkok rejt�znek m�g a piliscsabai �p�tkez�s homlok-�s h�tter�ben, �gy azt sem tudhatta, mikor lesz a kegyvesztett magyar Hiram Abif-b�l �jfent az egye�s�lt �gi �s f�l�di main�stream �nnepelt tagja. (M�ra – h�la a Vik��tor�nak – �jra az lett.) Ez�rt r�gvest elhallgattatta a d�monok ellen „fell�zadt” sz�sz�ty�r papokat, ak�rcsak engem, kicsivel k�s�bb…

http://ordoguzo.blogspot.com/

M�g n�h�ny adal�k az �p�t� p�holymester portr�j�hoz:

http://www.168ora.hu/itthon/a-makovecz-akademia-penz-mellett-hatalmat-is-kap-73626.html

Miniszter�el�n���k�nk teh�t az Alkotm�nyban is „helyet adott”, s�t, „ne�kik” aj�n�d�kozta pl. a Pesti Vigad�t is, amely t�nyt m�r 4-5 �vvel ezel�tt meg�rtam, a „Rendszerv�lt� szabadk�m�vesek” c��m�, m�ig kiadatlan k�nyvemben is.

http://www.hufo.info/cgi-bin/main.cgi?szerv=czike&action=view&message=467&location=messages

A „polg�ri k�ri” �sszej�veteleknek nem csup�n a helysz�ne – a Ma�ko�vecz-villa -, de a r�sztvev�k n�vsora is igencsak besz�des. N�h�ny kiragadott p�lda:

T�k�czki L�szl� – rejt�lyes politol�gus figura, mindig talpra esik.

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12837

Vir�g Andr�s – csak nem a volt T�j�koztat�si Hivatal cenz�ra f��oszt�lyvezet�je, a volt Reform hetilapot (szint�n: T�ke) m�k�dtet� r�szv�nyt�rsas�g (tulajdonosa: az egykori Hitelbank Rt., Demj�n S�ndor vez�rigazgat�val) volt vez�rigazgat�ja, a mai Leleplez� �l��lan�d� szer�keszt�je? Mert ha az, akkor „kecsk�re a k�poszt�t”.

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20090613/hemzsegtek_a_besugok/

Martonyi J�nos – mai k�l�gyminiszter�nk, a Bilderberg-csoport tagja. M�ltj�t tekintve nem egy kifejezett „polg�ri”-k�ri szem�ly…

http://jobbik.net/index.php?q=node/5980/print

Malgot Istv�n – a Sz�vets�g c�m� Orb�n-lap egykori, rejt�lyes f��szerkesz�t�je. http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=53186

Hende Csaba – egykor, m�g az MDF-ben, D�vid Ibolya bizalma�sa, majd Orb�n Viktor „jobb�keze”, s�t, kabinetf�n�ke - ma pedig �m’, honv�delmi mi�nisz�ter.

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/hende_csaba_palyafutas_honvedelmi_miniszter

Egy szem�lyes megjegyz�s:

Deutsch Tam�ssal, Sz�jer J�zseffel, V�rhegyi Attil�val vagy Pokorni Zolt�nnal �n sem sz�vesen tartozn�k egy z�szl� al�.

Igaz, 2000 �ta nem is h�vtak…

Rendk�v�l szeml�letesnek �s igaznak, igen tal�l�nak �rzem/�rtem Vona G�bor t�m�r „jellemz�s�t” az Orb�n-szindr�m�r�l, amelynek mind a mai napig tehetetlen �s passz�v szeml�l�i vagyunk (25. o.):

„Annyit az�rt l�ttam bel�le, hogy egy rendk�v�l tehets�ges �s ��gyes politikus, akit csupa lapos �s sz�nalmas haszonles� vesz k��r�l. Egyetlen embert sem l�ttam, aki kritiz�lni merte volna a ’mi�nisz�tereln�k urat’.” Ehhez j�magam csak annyi „v�teszit” tenn�k hozz�, hogy aki csak ilyen „lapos” k�derekkel veszi mag�t k�r�l, id�vel laposs� v�lhat maga is…

H�t igen, m�g egyszer a Makovecz-vill�ban, 2009 elej�n…

Mik�zben Makovecz Imre a Magyarok Sz�vets�ge B�lcsek Tan�cs�nak is a tagja volt, tov�bbi f�ltucat vakol�val t�rssz�vets�gben. �ket m�r t�bb �r�somban eml�tettem – l�sd: az interne�ten -, most nem teszem. Id�zem a szerz�t: „Az esem�ny Makovecz Imre nagy�szer� helyzet�rt�kel�s�vel kezd�d�tt, amelyben v�zolta orsz�gunk �s nemzet�nk kiszolg�ltatotts�g�t, valamint a Fidesz bels� k�zdel�meit a liber�lis �s a nemzeti sz�rny k�z�tt. A konkl�zi� azonban d�b�benetes volt: Csak Orb�n Viktor alkalmas az orsz�g veze�t�s�re, �s mindenkinek, aki itt �sszegy�lt, fel kell esk�dnie (sic!) r�.” H�t igen, �gy val�sul meg a nyirkai j�slat szem�lyekre vonatkoz� t�tele: Paprikajancsi �s Kiskan�sz vezetik Magyarorsz�got a pokol legfenek�re, ahonnan csak sok� lesz – ha lesz - ki�t.  

http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/34589/1/belfold/Gyurcsany_a_Paprikajancsi_Orban_a_Kiskanasz

A k�vetkez� bekezd�s Vona G�bor el�rel�t�s�t �s b�lcsess�g�t, de legf�k�ppen rend�thetetlen becs�letess�g�t, elvh�s�g�t bizony�tja.

Mindv�gig �nmaga maradt!

„Makovecz arra k�rte a t�rsas�got, aki erre nem hajland�, tegye fel a kez�t, �s hagyja el a h�z�t. A l�gy z�mm�g�s�t is hallani lehe�tett. Azonnal �tl�ttam a helyzetet, hiszen mindenki, aki ott volt, ezt az esk�t form�lisan vagy inform�lisan megtette, engem kiv�ve. A k��nos helyzet persze nem befoly�solt abban, hogy feltegyem a ke�zem – egyed�lik�nt. Makovecz d�h�sen mormolta maga el�: ’Sejtet�tem’. Fel�lltam, �s elmondtam, hogy egy m�sik p�rt eln�kek�nt, ez m�r eleve v�llalhatatlan k�r�s a sz�momra, de a probl�m�m alap�vet�en nem ez, hanem az, hogy nem b�zom Orb�n Viktorban. S akiben nem b�zom, arra nem teszek esk�t. Megk�rdeztem, elhagy�jam-e a h�zat, �s mivel a M�v�sz �r b�lintott, fogtam a kab�tomat, �s hazamentem.”

A Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalomr�l

Vona G�bor 2006-ban b�cs�zott el v�gleg a Fideszt�l.

Id�zem:

„A v�laszt�si veres�g ut�n sokkol� �lm�nyben volt r�szem. 

Az egyik r�maiparti hotelbe �sszeh�vtak egy amolyan b�cs�bulit, amelyen a Fidesz t�bb prominense is jelen volt, �s megh�vtak n�h�ny kamp�nyst�b-tagot, k�zt�k engem is. Az �sszej�vetel sorsfor�d�t� volt a sz�momra. Ott d�nt�ttem el, hogy nekem ebben a p�rt�ban semmi keresnival�m t�bb�. Rettenetesen �reztem magam. Ide�gen voltam a sok k�nnyed �s felh�tlen (vagy tal�n felel�tlen) ember k�z�tt. �gy t�ncoltak, mintha nem veres�get szenvedtek volna, ha�nem mint akik f�nyes gy�zelmet arattak. V�gign�ztem rajtuk, k�l�s��leg �s bels�leg is olyan l�tv�nyt ny�jtottak, mintha v�letlen�l egy SZDSZ-rendezv�nyre �rkeztem volna. Felfordult a gyomrom t�l�k. .. �j utat kellett keresnem…”

H�t igen! �gy mulattak, mintha gy�ztek volna.

J�l tudt�k, hogy a v�laszt�si veres�g ellen�re a kommunist�k v�l�t�p�rtja ma�radnak, hatalmas j�vedelemmel, �m val�di felel�ss�g n�lk�l. Aki egyszer bilderbergi-illumin�tus politikai er�v� v�lt, azt a Vil�g�llam t�bb� nem hagyja cserben. Mit sz�m�t, hogy a Papri�ka�jancsi majd �jabb 4 �v alatt ki�rus�tja a marad�k orsz�got is? Mit sz�m�t, hogy �jabb 50 milli�rd doll�rral n�veli a m�r am�gy is r�gen visszafizethetetlenn� v�lt �llamad�ss�got? Mit sz�m�t, hogy amikor majd megk�rdik t�le, vajon hov� tette a rengeteg k�l�cs�nt, majd azt v�laszolja: „… a felvett hitel a nyugd�jakban �s az aut�p�ly�kban van.” �s noha tudni fogj�k, hogy ez szemenszedett ha�zug�s�g - majd 2011-ben, amikor v�gre �jra korm�nyra ker�lnek, h�t megpr�b�lj�k a felgy�lemlett bajt, mint kutyaharap�st sz�ri�vel „or�vosolni”. Mert a Paprikajancsi �ltal elherd�lt k�lcs�n�ket – a�miket �ll�t�lag nyugd�jakba �s aut�p�ly�kba fektetett – �gy cs�k�kentik, hogy megkurt�tj�k az �llampolg�rok kor�bban jogszer�en megszerzett nyugd�j�t, leny�lj�k a mag�nbiztos�t�k j�v�beli nyug�d�jfizet�sre felhalmozott vagyon�t, vagyis csak megford�tj�k a p�nz �ram�l�s�t. Eddig – pap�ron – a felvett �llamk�lcs�n�k �sszege fe�dezte a nyugd�jakat, most a visszavett nyugd�jak �sszege fedezi majd az �llamad�ss�g l�tv�nyos, t�nyleges cs�kkent�s�t. De azzal senki nem foglalkozik: val�j�ban hov� is t�nt el 50 milli�rd dol�l�r? �s m�g amennyivel t�bb, egy�b csatorn�kon. De mindez nem sz�m�t, mert a Paprikajancsi �s a Kiskan�sz egy�form�n a Bilder�berg tenyer�b�l eszik – nem mindegy, hogy a konkr�t neve Grand Orient vagy Johannita Lovagrend? -, teh�t egyform�n is k�telesek biz�tos�tani, hogy a magyar teljes�tm�ny, a magyar �j �rt�k v�lto�zat�lan m�rt�kben �s �temben �ramolj�k profit �s kamat form�j�ban a V�r�s C�g�r t�voli, vil�gbanki-valutaalapi �s mag�n�tulaj�do��n� trezorjaiba, mint egy velej�ig rasszista, ostoba kamatrab�szol�ga n�p �r�k�s, v�gte�le�n�tett j�v�t�teli kamatfizet�si k�telezetts�ge.

Mulattak, mert a k�vetkez� 4 �vben tov�bb javult a b�zisuk…

Mit sz�m�t, hogy a magyar n�p koldusszeg�nny� sov�nyodott?

A p�rtt� alakul�sr�l

Az alakul� kongresszust 2003. okt�ber 24-�n tartott�k.

Engem a Jobbik „politika-t�rt�net�ben” is els�sorban a szem�lyi hi�teless�g foglalkoztat, ugyanis az a szent meggy�z�d�sem, hogy a rend�szer�v�lt�snak cs�folt m�dszerv�lt�st is legf�k�ppen az�rt le�he�tett rajtunk probl�mamentesen kereszt�lvinni, mert az idegen, gyarmatos�t� puszt�t� vil�ger� (Bog�r L�szl� kedvenc, min�dent el�fed� terminol�gi�ja) �gyn�kei (a h�rszerz�k �s a szabadk�m��ve�sek) kell� sz�mban tal�ltak olyan zavaros fej�, hit �s meggy�z��d�s n�lk�li, �nim�d�-karrierista haza�rul� „�rtelmis�git”, akik a hatalom megszerz�se ir�nti f�ktelen frusztr�ci�jukt�l vez�relve k�szek voltak b�rmit megtenni, amit a gazdag gazdi parancsol(t). Az �n. „rendszerv�lt�s” hamis m�tosz�ban az egyik leger�sebb mo�t���vum, mi�szerint a „maroknyi csapat” tagjai, akik �gymond v�ghez�vitt�k, majd ut�na „az �j rendszert” fel�p�tett�k - csupa-csupa tal�pig becs��letes, b�tor, tiszt�nl�t�, politikailag f�ggetlen, feddhe�tet�len, nagy�szer� ha�za�fi volt, akik strat�giai �lesl�t�ssal, csalha�tat�lan matematikai pontoss�ggal, millim�terpap�ron tervezt�k meg, nek�nk, egy�gy� magyaroknak, a szebb j�v�t. Nos, ebb�l egy sz� sem igaz! Kev�s olyan „rendszerv�lt�” politikusunk volt/van – �n egyr�l sem tudok! -, akinek az ezerszer �jra�rt, agyonkozmetik�zott �let�rajz�ban ne lehetne m�g s�t�t titkokat, hom�lyos foltokat, gyan�s k�t��d�seket, t�tong� lyukakat, stb. tal�lni. Minden poli�ti�kusunk a puszt�t� vil�ger�h�z volt/van „bek�tve”, csak az a k�r�d�s, milyen m�lyre kell �sni, hogy a haza�rul�st valamely kritikus ponton tetten �rhess�k. A kezdet kezdet�n m�g kv�zi temetetlen�l hevertek a kompromitt�l� t�nyek – b�rki begy�jthette (volna) a�zo�kat -, �m mindezzel akkoriban l�that�an „senki” nem foglalko�zott; az �j konspirat�v hatalom igyekezett minden �rulkod� do�ku�men�tumot megsemmis�teni, nehogy id� el�tt lebukjanak a sz�l�l�s�csi�n�l�i. Vona G�bor viszonylag sok nevet megeml�t a Jobbik p�rtt� alakul�sa kapcs�n, menj�nk „v�gig” ezeken…

Csurka Istv�nnak – a MI�P parlamenti p�rti korszak�nak kez�det�n – 30 napig voltam a tan�csad�ja. Ismeretlen�l felh�vott te�lefo�non, hogy k�z�lje, kiadja a havi Magyar F�rumban a Magyar Te�le�v�zi� gazd�lkod�si �llapot�r�l sz�l�, terjedelmesebb �r�somat. Azt mondta, hogy aki �gy tud �rni, az b�rmit k�pes meg�rni. So�hasem adta ki. Ezzel szemben felk�rt, legyek a „tan�csad�ja”. Mi�vel nem volt munk�m, elv�llaltam. J�l tudta, akkoriban a Fidesz gazdas�gi kabinetf�n�k�nek, Domonkos L�sz�l�nak (ma az �SZ eln�ke) a k�ls� szak�rt�je (is) voltam; - nyilv�n rem�lhette, hogy bennfentes in�form�ci��kat nyerhet majd t�lem, amiben viszont s��lyosan t�vedett. Sem a Csur�k�nak, de akkoriban (1999.) m�r Or�b�n Viktornak sem vol�tam sem��milyen szinten a rajong�ja, mind�amellett b�rmif�le „tisz�tes�s�gtelen�s�g�re” sem el�tte, sem ut�na a�m�gy sem lehetett (volna) r�venni. Az egy dolog, hogy Csurk�val nem lehetett sem telefonon, sem szem�lyesen kap�csolatot tartani; �mb�r ez a kellemetlen k�r�l�m�ny eleve lehetetlenn� tett minden t�nyleges gyakorlati „tan�cs�ad�st”. Ugyanis Papolczi Gizella, a MI��P „first lady”-je, hihetet�len tal�l�konys�ggal, minden kapcso�lat��p�t�si k�s�rletemet ele�ve blokkolta. Egy napon azonban elj�tt „az igazs�g” pillanata. Az eln�k �r felk�rt arra, hogy elemezzem az 1998. �vi �llami k�lt�s�gvet�s z�rsz�mad�s�t, ami 7-8 vaskos k��tet�re, �sszs�lyban cca. u�gyanennyi kil�ra r�gott. Az elemz�st 1-2 h�t alatt elk�sz�tettem �s ekkor ism�t csak – els� �zben m�g 1996�-�ban, Varga Mih�ly akkori kabinetf�n�knek �rott szak�rt�i jelen�t�semben – arra a konkl�zi�ra jutottam, hogy a k�ls� �llamad�s�s�g visszafizethetetlen m�rt�k�. Csurka k�rte, hogy egy t�m�r�tett v�ltozatot is k�sz�tsek, melyet azt�n dr. Lentner Csa�ba k�pvisel� a MI�P saj�t�t�j�koztat�j�n - nagy lelkesed�ssel �zlelgetve egye�d�l��ll� jelz�s szerkezeteimet - fel is olvasott, persze a nevem eml��t�se n�lk�l. Igen �m, csakhogy Csurka ut�n a Fidesz is felk�rt, hogy elemezzem a z�rsz�mad�st! Ha egy „�zlet” egyszer beindul - gon�dol�tam naivul. Ellenkez�leg, ez a momentum ve�tett v�gle�gesen v�get �pphogy csak �ledez� politikai tan�csad�i karrieremnek. Ami t�rt�nt, minden esetleges negat�v „v�rakoz�st” fel�lm�lt. Azt hi�szem, ut�lag is �rthet� �s m�lt�nyolhat� az a becs�letes hozz��l�l�som, miszerint eszemben sem volt k�tszer dolgozni, pl�ne az nem, hogy aff�le san�da sz�nd�kkal, kv�zi k�tf�le �rt�kel�st k�sz�tsek u�gyanarr�l a z�rsz�m�ad�sr�l a k�t, elt�r� gondolkod�s� „jobboldali” p�rtnak. Pragmati�ku�san �s praktikusan - egyszer�en �tszerkesz�tettem a fejl�c�ben a c�mz�st (MI�P-r�l Fi�desz�re), �s odaadtam az elemz�st Domon�kos L�szl�nak (is). Amikor legk�zelebb – a Gizi er�fesz�t�sei ellen�re, nagy keservesen – fogadott Csurka, becs�le�tesen elmondtam neki, hogy a kapott hat�rid� r�vids�ge miatt is, meg�pr�b�ltam telefonon egyeztetni a Fidesz-felk�r�st, de lehetet��len volt �t el�rni, ez�rt megv�ltozta�tott c�mz�ssel – a Fidesz se�hon�nan sem tud(hat)ta, hogy a munk�m el�s�d�legesen a MI�P-nek k�sz�lt! - odaadtam a tanulm�nyomat ne�kik is. Csurka Istv�n �k�telen haragra gerjedt, �s hatalmas �v�lt�s k�s�ret�ben azonnal ki�r�gott, s�t legott ajt�t is mutatott. Nyilv�n azt hihette, hogy az in�form�ci�szerz�si rem�nyei „ford�tva” s�ltek el, �m arra m�r nem ha�gyott nekem id�t, hogy a f�lre�rt�s�t eloszlassam; elmagya�r�z�zam neki, hogy els�, vak d�h�ben vaskosan t�vedett, semmilyen „�rul�s” nem t�rt�nt. Fel nem fogtam, �s fel nem foghatom ugya�nis, m�g ma sem, hogy egy abszol�t ob�jekt�v, p�rt�semleges szak�mai elemz�s a k�lts�g�ve�t�s z�rsz�mad�s�r�l, mi�rt ne juthatna el, r�ad�sul egy kifejezett meg�b�z�s alapj�n, a nagyobbik „jobboldali” p�rthoz (is)? Naivi�t�s�b�l, �s persze a sikeresen elv�gzett munk�m feletti �r�m�mben azt gondoltam, hogy �r�somat sz�lesebb k�rben is ter�jeszteni kellene, �s nem el�titkolni, exkluz�v k�rben „r��lni”. Milyen sz�p is lett volna, ha – mondjuk - a parlamentben Lentner �s Domonkos, egy�m�s ut�n felolvass�k a z�rsz�mad�sr�l sz�l� je�lent�semet, k�tszer is, ugyanazt! (Megjegyzem: min�denki mag�b�l indul ki.) M�g hozz�tartozik a t�rt�nethez, hogy a munk�m�rt egyik p�rtfrakci�t�l sem kaptam, egy huncut vasat sem. A Fidesz�nek nyilv�n nem tetsz(het)ett, hogy m�r akkor is visszafizethetet�len�nek min��s��tet�tem az �llamad�ss�got, ami az�ta m�r az akkori �sszegnek minimum a h�romszoros�ra n�tt (emellett hatalmasra n��ve�ke�dett a bels�, forint�lis ad�ss�g is!), �k m�gis �d�zul hisz�nek a visszafizethet�s�g�ben, s�t cca. 20 milli�rd doll�rnyit m�r vissza is fizettek/fizetnek… A MI�P v�g�l is egy h�nap k�sede�lem�mel kifizette az egy havi tan�csad�i d�jamat – a brutt� 100 ezer forintot -, igaz, hogy „nagy �vatoss�gb�l” nem a velem szerz�d�st k�t� parlamenti frakci�, hanem a Magyar F�rum alap�tv�ny (vagy mi) b�dzs�j�b�l.

Csurk�val kapcsolatban meg kell eml�tenem egy m�sik „esetemet” is. �vekkel ezel�tt – //czl.gportal.hu/gindex.php?pg=2932111&nid=882421 – �r����tam egy „vel�s” cikket Braun R�bertr�l, aki t�rt�netesen - noha nem err�l h�rhedt, de - �veken kereszt�l a „kedvenc” ve�jem is volt. �vekig dermeszt�, n�ma m�dia-csend… Azt�n 2010. m�rcius 28-�n, az MNB „�j log�ja” kap�cs�n megjelent egy �r�s Csur�ka Istv�n toll�b�l, az internetes napl�j�ban.

http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3185:braun-robert-es-neje&catid=41:hirek&Itemid=63

Cikke min�s�t�sek�nt j�t �lcel�dtek, nevetg�ltek raj�ta/r�la az ATV st�di�j�ban K�lm�n Olga riporter �s Bra�un R�bert, a megh��vott autentikus vend�g. A szerkeszt� k�rd�s�re Braun ked�lyesen el��adta, nem pereli be Csurka Istv�nt, hadd �rogasson, amit csak akar… K�rem kedves olvas�mat, vesse egybe a k�t �r�s sz�veg�t, mondat�r�l mondatra, sz�r�l sz�ra! A k�t sz�veg 60-70 %-ban szin�te tel�jesen azonos. Nem �n vagyok/voltam Csurka epigonja…

Vona G�bor �gy �r Csurk�r�l – id�zem:

„A Jobbik bizony�ra az�rt szerepel ennyit a m�di�ban, mert a MO�SZAD �s a Fidesz (ami�ta Pista b�csi a Fidesz fel� orient�l: a MO�SZAD �s az MSZP) kital�lt egy politikai fegyvert, hogy a MI�P-et bom�lassza.”

L�that�, mind a ketten ugyanazt a Csurka Istv�nt ismerj�k…

Moln�r Tam�s – lehets�ges, hogy neves k�pz�m�v�sz, �r�, publi�cis�ta, az Inconnu-csoport (na �s?!) tagja -, mindazon�ltal egy�b k�p��zelt vagy val�s er�nyeir�l nem tudok. Elmondom a magam ke�rek t�rt�net�t. Akkoriban egyr�szt a Nemzet�r (Dobos Attila heti�lapja) vezet� publicist�ja voltam - 4 �ven �t nagyj�b�l minden lap�sz�mban megjelent egy k�zel-, vagy eg�sz oldalas publicisztik�m; m�sr�szt gazdas�gi tan�csad�k�nt dolgoztam egy milli�rdos gy�ros mellett, aki amat�r politikai �rdekl�d�ssel is b�rt, t�bbek k��z�tt a politikai szabadk�m�vess�g ir�nt. A neve m�r csak az�rt se fontos, mert k�s�bb megtudtam – 10 �ves kik�pz�sben r�sze�s�lt a Szcientol�giai Egyh�zn�l (dianetika, engramok, vezet�si is�me�retek, szem�lyis�gfejleszt�s, stb.), s nem szeretn�m diszkredit�lni. Nos, ez volt az „alaphelyzet”, amelyben Moln�r Tam�st „megismer�ni” voltam k�nytelen; - t�rt�netemben mindk�t mozzanat szerepet j�tszik, s a sz�momra negat�v el�jellel. Ebben az id�szakban m�r meglehet�s ismeretekre tettem szert a politikai szabadk�m�vess�g gyakorlati m�k�d�s�re n�zve, ami annyit (�s nem t�bbet) jelent, hogy j�el�re, pontosan tudtam, hol kell „keresni” leg�jabb politi�kai aktivit�sukat. Nos, term�szetesen ott, ahol p�ld�ul �j „proto”�p�rt szervez�dik… �s l�m, a gyan�im hi�nytalanul beigazol�dtak, mikor Kov�cs D�vid, els� p�rteln�kkel megismerkedv�n, a saj�t, b�relt lak�s�ban el�mondta nekem, kik is t�st�nkedtek szorgos sze�nior „ta��n�cs�ad�k�nt” az alakul� Jobbik k�r�l, �s �ltek m�r az els� sorok�ban az alakul� p�rtkongresszuson is (v�.: a Rendszer�v�lt� szabadk�m�vesek c�m� k�nyvemben le�rtakkal).

http://www.mommo.hu/media/Rendszervalto_szabadkomuvesek_Czike_Laszlo_irasa.

H�t – az �ltalam „templomosok” fed�n�ven titul�lt vakol�-csoport. �n felsoroltam �ket, a D�vid pedig b�lintott: „… igen, ezek, mind!”

�gy gondoltam, felfedez�semr�l – arr�l, mik�nt pr�b�lja a magyar politikai-t�rsadalmi val�s�got, a j�v�t, a politik�t, a Jobbikot m�r megsz�let�sekor manipul�lni egy sz�k, titokzatos csoport – t�j�koz�tatnom kell az olvas�kat, ez�rt a t�m�r�l 2 cikket is �rtam, me�lyek egym�s ut�n meg is jelentek a KAPU, a Nemzet�r �s a Sz��vet�s�g c�m� lapokban. Mindezekkel k�zel egyidej�leg, vagy kicsi�vel kor�bban megjelent „a sz�nen” Moln�r Tam�s, aki a milli�rdos ismer�s�m j�sz�nd�k� politikai �rdekl�d�s�t kihaszn�lva, igye�ke�z�ett r�venni �t, legyen a frissen alap�tand� (!) Jobbik-hetilap els� szponzora. A f�szerkeszt� (bus�s j�vedelemmel) Mol��n�r Tam�s lett volna. Balogh Gyula f�ggetlen orsz�ggy�l�si k�pvisel� budai h᭭z�ban �ssze is h�vtak egy alap�t� meg�besz�l�st, melyre milli�rdos ismer�s�m en�gem deleg�lt. Ott �rz�keltem, hogy semmilyen konk�r�t lap-kon�cepci� nincs – az eg�sz legf�k�ppen arra megy ki, hogy megb�z�mat an�nak rendje �s m�dja szerint „megpumpolj�k". En�gem arra akar�tak felhaszn�lni, hogy az eg�sz elk�pzel�st egyed�l dolgozzam ki, �s „adjam be �s el” a milli�rdosnak. Cser�be meg��g�rt�k, hogy ha k�t�lnek �llok, korl�toz�s n�lk�l �rhatok majd az �j lapba. Elb�cs�ztunk h�t. Megb�z�mnak a megbesz�l�s minden r�sz�le�t�t �t�adtam, elmondtam, �s nem titkoltam alapos ellen�rz�se�imet sem az eg�sszel szemben; - k�l�n�s tekintettel arra, hogy a lap, ennyire el�k�sz�tetlen�l, max. 8-10 h�nap „m�k�d�s” ut�n eleve tel�jes �sszeoml�sra, cs�dre lett volna �t�lve, ami azt is jelen�tette volna, hogy megb�z�m minden befektet�se – minimum 10-15 milli� forint – haszontalanul k�rba v�sz. Term�szetesen elfogadta az �rveimet; noha nagyon szeretett volna – �mb�r inkognit�ban – r�szt venni a politik�ban, lemondta r�szv�tel�t a lap-alap�t�sban. Ezek ut�n m�r csak a retorzi�k j�ttek, nekem c�mezve…

Rendre, Moln�r Tam�st�l.

Els�nek – mind gyakrabban - megjelent egy eg�sz oldalas �r�sa a Nemzet�rben, amelyben apr�l�kosan kielemezte a legk�l�nb�z�bb sajt�v�lem�nyeket, megnyilv�nul�sokat a Jobbik Ma�gyarorsz�g�rt Mozgalom n�ven bejegyzett politikai p�rtt� alakul�sr�l, �s ind�t� ��r�s�ban engem is, a Jobbikr�l sz�l� cikkeimet is „megb�lyegezte”, egy mondatban, valahogy �gy: „Czike a szabadk�m�vess�ggel fan�tomiz�l�” illetve hozza �ssze a Jobbikot” (Emellett Nagy Ervinnel is felh�vattak telefonon. Ervin szenved�lyes kirohan�sokkal igyeke�zett bizonygatni, hogy a Jobbik nem ismer semmilyen szabadk��m�veseket, s legyek sz�ves, hagyjam abba a szabadk�m�vesez�st, a gyan�s�tgat�st. Mint bukott politikus, �s/vagy, mint botcsin�lta politol�gus – ma m�r tudja, ismeri, mi is az a vakol�s…) Dobos At�tila, miut�n mindent „kiszedett” bel�lem, mit is tudok minder�r�l val�j�ban – egyre t�bb helyet adott Moln�r Tam�snak, aki ezt �gyesen ki is haszn�lta - egyszer csak azon kaptam magam, hogy Moln�r fizikailag �s a publicisztik�ban is minden „b�relt helyemet” �tvette a Nemzet�rben. Moln�r gyakorlatilag primit�v �s arrog�ns Jobbik-propagand�t fejtett ki egy f�ggetlen hetilap has�bjain, tel�jesen kiszor�tva engem az �js�gb�l. Dobos Attila egy napon k�z�lte velem, hogy – 4 �v ut�n - a tov�bbiakban nem tart ig�nyt az �r�saimra. (Engem nem vigasztal, hogy n�h�ny h�nap eltelt�vel Dobos Moln�rt is kir�gta. A j�l bedolgozott helyemet t�bb� nem is kaphattam vissza – a kor�bban sz�momra fenntartott terjedelmet o�lyan tu�cat-�r�csk�knak adta, akik semennyi honor�riumot nem k�rtek. Az eladott p�ld�nysz�m ezek ut�n j�csk�n megcsappant.)

Hanem hetekkel a t�rt�ntek ut�n, mit is tudtam meg?

Malgot Istv�n – miut�n elmes�ltem neki a velem t�rt�nteket – fel��h�borod�s�ban elmondta, hogyan ismeri � Moln�r Ta�m�st. Mol��n�r Tam�s - tudom�sa szerint - 1990-ben, az „els� szabad or�sz�g�gy�l�si v᭭laszt�sokon” az SZDSZ jel�ltjek�nt indult, �s kam�p�ny�t az Oszt�r�k Kommunista P�rt t�mogatta.

Magam csak er�szakos, szabadsz�j� cikkeit olvashattam.

T�l sok �p�t�, elgondolkodtat� gondolat nem volt benn�k.

J�, hogy Vona G�bort v�lasztott�k eln�knek, s nem �t…

Lovas Istv�n �s T�th Gy. L�szl� kapcs�n eml�t�st kell tennem a De�mokrata-k�rr�l, konkr�tebben a Sajt�klubr�l, amely sze�r�ny v�le�m�nyem szerint a magyar „jobboldali” telev�zi�s �js�g�r�s egyik legm�lyebb t�v�tja, sz�gyeng�dre, �nt�mj�nez�/gusztustalan �l-m��sora volt - minden v�lt, val�s vagy l�tsz�lagos „n�pszer�s�ge” el�len�re. Noha - a publicisztika ter�n - els� „mesterem”, kiad�m a De�mokrata, Bencsik Andr�s volt; Iste