Czike L�szl�

     
 Krisztus m�sodik elj�vetele
                       h�rom essz�

V�c, 2004. november

   
                      Csillagk�zi mag a f�ldi Gr�lban
                     (essz� Jim Marrs k�nyv�r�l)

1. Bevezet�s ‘A titkos uralom’-hoz

Most Jim Marrs k�nyv�r�l, ‘A titkos uralom’ c�m�r�l fogok �rni.
Bar�tommal - aki �pp�gy elolvasta, mint �n - megpr�b�ltam eg�szen r�viden �t-tekinteni a KAPU Kiad�n�l az elm�lt hetekben megjelent m� tartalm�t; �s hogy ‘medr�ben tarthassam’ a besz�lget�s folyam�t - szakaszokra bontottam a k�nyv l�nyegi mondanival�j�t. �gy mint: (1) A titkos t�rsas�gok ‘�j Vil�grendje’ avagy van-e szerves kapcsolat a p�nzoligarchia, az illumin�tusok ‘vil�g�llama’, illetve a klasszikus �rtelemben vett szabadk�m�vess�g k�z�tt? (2) Templomosok, R�zsa-keresztesek �s szabadk�m�vesek (Sioni Perjels�g) legend�riuma avagy mi lehet a Szent Gr�l, illetve mire akarj�k felhaszn�lni modern korunkban J�zus felt�telezett �s a Meroving-dinasztia ‘val�di’ v�rvonal�t? (3) ‘Annunaki’ �st�rt�nelem avagy honnan sz�rmazik a f�ldi emberis�g? Amikor a telefonban id�ig jutottam a k�nyv tartalm�nak felsorol�s�ban; - a bar�tom t�relmetlen�l k�zbev�gott: ne folytassam, mert azt m�g ‘probl�ma-mentesen’ el tudn� (tudja) k�pzelni, hogy a titkos uralom  k�z�pkorb�l eredeztethet� okkult t�rsas�gok r�v�n, illetve azok szakr�lis egy�tt-m�k�d�s�vel val�sul meg, de nagyon sz�pen k�r, hogy f�ld�n k�v�liekr�l m�gse’ besz�ljek neki, mert azt m�r nem hiszi el! H�t igen! Bar�tom sz�m�ra a 3. pontba s�r�tett ‘t�mak�r’ tartalma jelentette ‘a meg�lljt’, - azt a kritikus pontot, amelyn�l m�r elfogyott a t�relme, �s nem t�r�dve ‘a k�vetkezm�nyekkel’ �gy ki�ltott fel: „Hazudsz bitang! - m�rmint Jim Marrs, a k�nyv �r�ja - a mindens�git!”
Pedig Jim Marrs, a modern kor ‘M�nchausen b�r�ja’ cseppet sem viccelt...

A k�nyv szerkezete szerintem pontosan az elmondott ‘telefon-szindr�ma’ �gyes kiv�d�s�t szolg�lja. L�tsz�lag semmi logika nincs ugyanis abban, hogy az �r� az �jkori (mai) politikai t�rt�n�sek le�r�s�val, korpor�ci�s magyar�zat�val kezdi; a k�z�pkori legend�riummal folytatja, - majd az emberis�g f�ld�n k�v�li eredet�vel fejezi be �jszer� ‘t�rt�nelem-oktat�s�t’. Pedig okos megold�s! A pragmatikusok elolvass�k a modern r�szt; kiel�g�lnek, �s a maguk r�sz�r�l befejezt�k a k�nyvet. Akik pragmatikuss�guk mellett egy kev�s (nagy!) misztikumra, okkultizmusra is v�gynak, azok folytathatj�k a k�z�pkorb�l sz�rmaz� legend�riummal. K�pzelj�k el: ha a szerz� ‘id�rendi sorban’ mes�li el ‘az �jt�pus� t�rt�nelm�t’ - mindenki le-tenn� a k�nyvet, szinte azonnal. �gy viszont legal�bb harmad�ig-fel�ig eljutnak...

M�rpedig az �r� a t�rt�nelem id�rendj�nek ‘�sszekever�s�vel’ megengedhetetlen engedm�nyt tesz; tot�lisan felborul az ok-okozati �sszef�gg�sek logikai l�nca, �s az olvas� soha nem �rti meg sem a k�nyvet, sem a t�rt�nelmet - hacsak a k�nyv teljes k�r� elolvas�sa ut�n nem l�t hozz� a saj�t fej�ben �s a saj�t fant�zi�j�val ‘�jrav�gni’, majd �jra egybeszerkeszteni az eg�sz kapott t�nyanyagot; mert a m� legnagyobb er�nye, hogy tulajdonk�ppen minden sz�ks�ges kell�ket hi�nytalanul tartalmaz, ami a meg�rt�shez sz�ks�ges. Csak h�t - ‘�sszekavart’ sorrendben! Az �r� a kezdeteket, a Genezist teszi a k�nyv v�g�re, mintegy szem�rmesen takarva, hogy akit ‘ez ideges�t’, ne olvassa el. Pedig az emberis�g hajnal�val kellett volna elkezdeni a t�rt�netet, majd az �korral �s a k�z�pkorral folytatni; - s befejezni a mai kor magyar�zat�val. �gy mag�t�l �ssze�llt volna, ami �sszetartozik. A k�nyv �r�ja, Jim Marrs (sz�nd�kosan?) ugyanazt a hib�t k�veti el a kisziv�rogtat�sban, az id� m�lys�g�ben, vertik�lisan, - mint amit a magyar Dr�bik J�nos k�vet el, a f�ldrajzi-geopolitikai t�rben tagoltan, horizont�lisan. Dr�bik J�nos k�ny�rtelen pontoss�ggal, a legapr�bb r�szletek k�nosan finomm�v� taglal�s�val t�rja el�nk a nagyvil�g (Magyarorsz�g szempontj�b�l: a komplett k�lvil�g) t�rsadalmi ellent-mond�sait, a globaliz�lt szupranacion�lis hatalom konspirat�v fel�p�t�s�t, h�l�j�t; s�t ‘h�l�zat�t’: a H�L�ZAT-ot - �m meg�ll Magyarorsz�g hat�rain�l, s csup�n igen halv�ny c�lz�sokkal (pl.: Magyar Atlanti Tan�cs tagjai, stb.) mer utalni arra, hogy bizony a mi orsz�gunk is a h�tt�rhatalom egyik kedvenc j�tsz�tere. Marrs e ‘hib�t’ az id�rendis�g megszak�t�s�val �s �sszekever�s�vel k�veti el, mi�ltal az eg�sz egybef�gg� t�rt�net egym�st�l l�tsz�lag elszak�that�, ‘modul�ris mes�kre’ oszt�dik, amelyek tetsz�s szerint rakosgathat�k �ssze, vagy szedhet�k sz�jjel. Az igazs�g azonban kegyetlen! Az emberis�g t�rt�nelme, �jkori t�rt�nete t�rben �s id�ben egy �s oszthatatlan cselekm�ny, selyemfonat a selyem�vezetben, minden t�rt�n�s szervesen �sszef�gg, a Genezist�l a V�g�t�letig, a F�ld �s az Univerzum minden szeglet�ben, az eg�sz globaliz�lt vil�gban - Hencid�t�l Boncid�ig! A j�v� �s f�leg a jelen a r�gm�ltb�l n�tt ki; s a meg nem szakad� l�nc k�ny�rtelens�ge �pp�gy igaz Magyarorsz�gra, mint a Vil�gegyetem legeldugottabb zug�ra. �m a kisziv�rogtat�s ‘t�rv�nye’ (titkos szab�lyzata) el��rja, hogy a m�rget apr�nk�nt kell adagolni; s azt is �gy, hogy eleinte csak a v�jt f�l�ek, a beavatottak �rts�k...

Ha megl�v� tudom�nyos, t�rt�nelmi �s egy�b ismereteinket �trendezz�k, ‘egybe-dolgozzuk’ a Jim Marrs k�nyv�ben felv�zolt ‘�j t�rt�nelem-szeml�lettel �s vil�g-k�ppel’, akkor a k�vetkez� hist�ria bontakozik ki a szem�nk el�tt:

1.  Az �sgenezis, az ‘Annunaki’ korszaka: a homo sapiens faj megjelen�s�ig.
2.  Az els� magasan fejlett, az ‘atlantiszi civiliz�ci�’ kialakul�sa a F�ld�n.
3.  Az �sz�vets�gi �z�nv�z, az atlantiszi civiliz�ci� elpusztul�sa.              
4.  Az �sz�vets�g kora a F�ld�n. (Maya, Egyiptom, Sum�r, Hell�sz, R�ma)
5.  J�zus Krisztus sz�let�se; - az �jsz�vets�g (a Halak) korszaka.
6.  A k�z�pkor: a kereszt�nys�g �s a gnosztikus vil�gn�zet harca.
7.  Az �jkor: felvil�gosod�s, szabadk�m�vess�g, polg�ri forradalmak.
8.  New Age, �j Vil�grend, illumin�tusok; - az Antikrisztus �vadja.
9.  J�zus Krisztus m�sodik elj�vetele; - a V�g�t�let kora (a V�z�nt� nyit�nya). 
Elolvasva a k�nyvet meger�s�d�tt bennem a meggy�z�d�s, miszerint ah�ny er� - hatalom, h�tt�rhatalom, politika, vall�s, gn�zis, kult�ra, tudom�ny, egyh�z, �llam, szupranacion�lis korpor�ci�k, titkos t�rsas�gok, stb. - m�k�dik ezen a vil�gon; annyi k�l�nb�z� vil�gk�p �s t�rt�nelem-felfog�s (r�szleges vagy teljes filoz�fia) l�tezik, melyek mind-mind legfeljebb egy-egy r�szigazs�got birtokolnak, egy-egy parci�lis �sszef�gg�sre vil�g�tanak r�. Egyre �get�bb sz�ks�gszer�s�g, hogy egy olyan egys�ges vil�gk�pet alak�tsunk ki, amely nemcsak hogy ‘�ssze�tv�zi’, de sokkal ink�bb ‘k�z�s nevez�re is hozza’ mindazokat a legk�l�nf�l�bb n�zeteket, amelyeknek az egys�ges felfog�s megteremt�se szempontj�b�l autentikus r�sz-igazs�g-tartalmuk, ‘felhaszn�lhat�’ �s az �sszk�pbe beleill� mondanival�juk van.

K�ts�gbeejt� t�ny, hogy a legk�l�nb�z�bb tudom�nyos elm�letek mennyire nem illenek egybe, mennyire ellentmondanak egym�snak is, de legf�k�ppen a Biblia genezis-t�rt�net�nek az intelligens emberis�g kialakul�s�t illet�en a F�ld�n. �m legal�bb ennyire k�ts�gbeejt� az is, hogy az emberis�g a saj�t m�ltj�t �s j�v�j�t, megsz�let�s�t �s kollekt�v c�lj�t tekintve legal�bb h�romf�le n�zetrendszerrel - vall�sossal, gnosztikussal �s tudom�nyossal - rendelkezik, illetve �l egy�tt, mely n�zetrendszereknek j�szerivel m�g k�z�s (t�m)pontjaik is alig vannak! Mintha az emberis�g t�bbf�le, ballasztszer� szellemi �r�ks�get, mint �rtelmetlen koloncot cipelne mag�val eg�sz eddigi t�rt�nelme sor�n, amelyek keresztbe-kasul zavarj�k �s dezinform�lj�k egym�st s az igazs�got hasztalanul keres� embereket. Mintha-csak t�bbf�le gig�szi kozmikus er� v�vna �lethal�l-harcot egym�ssal az emberek halhatatlan lelkeinek megszerz�s��rt, �r�k rabszolgas�gba d�nt�s��rt, - ahelyett, hogy egy viszonylag kiegyens�lyozott f�ldi �let ut�n tal�ln� meg mindenki a neki megfelel� (testhez�ll�) ‘�rv�nyes�l�st’ a t�lvil�gi �r�kk�val�s�gban is. Akinek a Pokol tetszik jobban - ker�lj�n a Pokolra; aki pedig az �r�k vil�goss�gra v�gyik - hadd jusson a Mennyorsz�gba. Csak ne itt a F�ld�n folytassanak �ld�kl�-vad h�bor�s�got a f�ldi mennyorsz�g eleve rem�nytelen projektj�nek realiz�l�s�ra, amivel furcsam�d’ (?) �pp a poklot �p�tik ‘fel’ mindannyiunknak m�r itt a F�ld�n!

Nem hagyhatjuk figyelmen k�v�l (�s okvetlen�l sz�ba is kell hoznunk!) a K�osz Herceg�nek dezinform�l� �s dezorganiz�l� szerep�t, ami tal�n ama kett�ss�gnek a negat�v oldala (�s okoz�ja!), ami az emberi t�rt�nelem val�s m�lys�geinek fel-t�r�s�t ma a legink�bb akad�lyozza. A pokol fel� vezet� �t csupa j�indulattal ki-k�vez�se ugyanis ‘mindk�t oldalra’ egyar�nt igaz. A gnosztikusok �si gy�kerekre �s tud�sra, az ember ‘istens�g�re’ hivatkoznak �s apell�lnak; s mik�zben ‘tiszta’ sz�nd�kuk az ember felemel�se - val�j�ban Istent igyekeznek letasz�tani. Az Egy-h�z tiltja ‘az okkult gy�kerek’ megismer�s�t; s ahelyett, hogy felk�sz�ten� h�v�it a S�t�n s az Antikrisztus elleni hat�kony v�dekez�sre vagy harcra - sz�zadok �ta struccpolitik�t folytat, �gy tesz, mintha komolyan azt hinn�, hogy az �rd�g�z�s egyetlen c�lszer� �s jogos ‘technik�ja’ a r�olvas�s, a foh�sz �s az im�ds�g...

Jim Marrs �r� a t�rgyi k�nyv�ben teh�t egym�st�l id�rendis�g�ben �s ok-okozati �sszef�gg�s�ben is elszak�tja a k�vetkez� h�rom t�zist (t�telt), melyek nagyon is �sszetartoznak, egym�s k�vetkezm�nyei; - s mint ilyenek, egym�s n�lk�l �ppen azt a zavaros �s �ttekinthetetlen (se f�le, se farka) t�rt�nelem-szeml�letet jelentik, ami korunkra oly jellemz�. Nincsen j�v�je annak, aki a m�ltj�t eltagadja, vagy kell�k�ppen nem ismeri; s�t, tal�n �ppen az�rt nincs az emberis�gnek k�vethet�, racion�lis j�v�k�pe, mert a meghamis�tott m�ltat sajnos nem adhatja vissza, �s nem is p�tolhatja a legr�zsasz�n�bb �lszent teleologikus c�lrendszer sem. Mintha �pp az lenne a negat�v er�k c�lja, hogy a sz�rmaz�s�t nem ismer� ember c�ltalan vesszen el az apokaliptikus k�oszban; �s �gy t�nj�n el az Univerzum galaktikus enciklop�di�j�b�l nyomtalanul, mintha soha nem is l�tezett volna. A h�rom t�zis:

 A ma �l� emberis�g fejlettebb csillagk�zi l�nyek (Annunaki) k�s�rleti term�ke
 Az ismert t�rt�nelem a degener�l�d�s �s a magunkra tal�l�s furcsa szint�zise
 Fennmarad�sunk �ra a f�ldi h�tt�rhatalom j�zan m�rt�ken fel�li koncentr�ci�ja

K�rem kedves olvas�mat; - vagy fogadja el, hogy ezt a cikket egy nagy k�pzel�-er�vel meg�ldott (vagy megvert!), �m talpig becs�letes, igazs�g-�s Isten-keres� ember �rja, aki az elm�lt 30 �ve sor�n minden el�rhet� �s sz�ks�ges ismeretet fel-dolgozott agya komputer�ben, s noha bizony�tani mindent t�telesen term�szetesen nem tud, de mostanra el�g messzire jutott az �sszes ismeretek legkisebb k�z�s t�bbsz�r�s�nek a megtal�l�s�ban. Vagy pedig - ha nem b�zik bennem, s nem akar t�bb vagy ‘jobb’ fikci�val megismerkedni; h�t itt �s most fejezze be az olvas�st..!

2. Az Annunaki �s a K�gy�kir�lyok

2.1. A vil�gegyetem: az anyag, az �let �s az ember genezise   

Az �gynevezett tudom�ny �nmag�ban a mai napig nem k�pes megmagyar�zni a Vil�gegyetem keletkez�s�t az isteni teremt�s - vall�si - elm�lete n�lk�l. A t�gul� Univerzum elm�let�b�l k�ny�rtelen vaslogik�val k�vetkezik, hogy a nulladik id�pillanatban m�g minden ‘k�s�bbi anyag’ egyetlen elm�leti m�rtani pontban s�r�s�d�tt �ssze, vagyis ekkor m�g a teljes univerzum nem volt t�bb fikci�n�l, a teremt� Isten evol�ci�s terveiben. (Ebb�l is l�thatjuk, hogy a fikci� mindenn�l el�bbre val�.) Azut�n j�tt a cselekv�-alkot� ‘v�grehajt�s’: a vak�t� f�nyrobban�s, amelyb�l a fokozatosan fel�p�l� anyag, a t�r �s az id� keletkezett. A tudom�ny ism�t csak ‘bajban van’, amikor az �let megsz�let�s�t pr�b�lja megmagyar�zni a F�ld�n, vagy b�rhol m�sutt. Vagy felt�telezi, hogy az �let az Univerzumot alkot� ‘anyag’ legbens�bb funkcion�lis t�rekv�se, - vagy a szervetlen evol�ci� alkalmas pillanat�ban seg�ts�g�l h�vja Istent, hogy ‘t�massza fel’ a halott anyagot. Ugyan-�gy vagyunk a szerves evol�ci� cs�cs�n megjelen� �llati �szt�nnel s �ntudattal, mely ut�bbi m�r a legfejlettebb (f�)eml�s�k �s legf�k�ppen az ember saj�tja. Az �ntudat az �letnek az a csod�latos �s furcsa megnyilv�nul�sa, amivel a teremt�s ‘visszat�kr�z�s�re’ t�rekszik, mintegy megk�sz�nve Istennek: �me, ilyen lettem! Isten n�lk�l teljess�ggel �rtelmetlen, �rthetetlen �s megmagyar�zhatatlan ‘t�k�r’-funkci�; - nem csoda, ha a seb�szek az agyban sehol nem lelik az �ntudatot. �m a legd�bbenetesebb az a kett�ss�g, ami az embert jellemzi! Az ember nemcsup�n �ntudattal rendelkez� (a teremt�st visszat�kr�zni k�pes) biol�giai l�ny, hanem f�ggetlen szem�lyis�g, akinek magasabb rend� �n�ll� akarata van, amellyel teremteni �s puszt�tani egyar�nt k�pes. Alkotni �s szeretni tud, abszol�t sz�ps�gre �s v�gs� igazs�gra t�rekszik; - ugyanakkor m�rhetetlen�l kapzsi s hatalomv�gy�, f�ktelen kev�lys�g�ben teremt�je ellen t�r, gy�l�l s rombol, ha az ‘agya’ elborul.

Az ember ostoba, �lnok �llat �s zseni�lis isteni g�niusz egy szem�lyben: isteni l�lek lakik a t�k�letlen porh�velyben! A tudat = t�bb�-kev�sb� adekv�t vissza-t�kr�z�d�s; a l�lek �n�ll� isteni funkci�. A pszichol�gia nev� �ltudom�ny �ssze-keveri a szezont a fazonnal, a tudatot a l�lekkel; - �s olyan megnyilv�nul�sokat m�ricsk�l, illetve elemez, amelyek d�nt� h�nyada nem anyagi term�szet�. Enn�l is nagyobb a gond - �ppen ma olvasom a Leleplez� c�m� k�nyv�js�g 2003. V/4. sz�m�ban, Dr�bik J�nos: ‘Az agy feletti uralom megd�bbent� �j vil�grendje’ cikk�ben, hogy kv�zi-s�t�nista szellemis�g�, ind�ttat�s� titkos laborat�riumokban �s klinik�kon m�r nagyj�b�l 60 �ve (!) k�s�rleteznek akt�v tudatbefoly�sol�ssal, s m�r a magzati korban, az �desanya m�h�ben beleavatkoznak az embri� tudat�nak fejl�d�s�be; elektrosokkal �s egy�b f�jdalom-okoz�ssal rekeszeket hoznak l�tre az agyban, amivel r�szekre osztj�k ‘a szem�lyis�get’, k�dolt utas�t�sokat rejtenek el (titkos k�dra �bred� alv� �gyn�k�ket k�peznek ki), hollywood-i produkci�kat (�z, a csod�k csod�ja, Alice csodaorsz�gban, Pocahontas, Harry Potter, stb.) fel-haszn�lnak rejtjeles tananyag r�gz�t�s�re, mesters�gesen el�id�zett (hamis) tudat-�llapotokat pszichedelikus szerekkel fix�lnak, stb. -, mikor ezek az �ltudom�nyos ‘szakemberek’ sarlat�n m�dj�ra belepiszk�lnak a tudatba (mely csak t�k�rk�p; - ti. a k�lvil�got �rz�kel�, k�v�lr�l j�v�, �s legbel�lr�l, a szem�lyis�g m�ly�r�l is �rkez� t�kr�z�d�sek �sszetett, �sszef�gg� rendszere), akkor istentelens�g�kben, Istent�l val� elrugaszkodotts�gukban azt k�pzelik, hogy gonosz eszk�zeikkel �s m�dszereikkel m�r a lelki folyamatokat (pszichol�gia) manipul�lj�k. Mivel a l�lekben nem hisznek; azt gondolj�k, hogy a tudat - a l�lek. Pedig a l�lek Istent�l, k�zvetlen�l a vil�g teremt�j�t�l val�, s �gy ‘f�ldi m�dszerekkel’ - el�rhetetlen...

De honnan val� az ember test�t, illetve az annak (f�ldi anyagb�l val�) fel�p�t�s�t meghat�roz� genetikai k�d? A f�ldh�zragadt, sz�k l�t�k�r� ‘tud�s’ erre haboz�s n�lk�l r�v�gn�: „Hogy honnan? H�t nyilv�n a f�ldi evol�ci�b�l ered.” Azonban vannak, akik mer�ben m�s n�zeteket vallanak maguk�nak; - m�gpedig �pphogy a ‘tudom�ny’ legmodernebb kutat�si eredm�nyei alapj�n. A szcientol�gia h�vei �gy gondolj�k, hogy az ember a csillagok k�z�l j�tt a f�ldre; �s ezt egy�ltal�ban nem szimbolikus �rtelemben �rtve hirdetik. Jim Marrs k�nyv�nek utols� r�sze olyan kutat�si ir�nyok eredm�nyeivel foglalkozik, melyek m�vel�i fej�kbe vett�k, hogy �sszeegyeztetik egym�ssal az ember �sgenezis�t le�r� �sz�vets�get, az �skori �s �kori UFO-rajzokat illetve �szlel�seket �s le�r�sokat, a paleontol�giai-antropo-l�giai �s r�g�szeti leleteket, stb., stb. - teh�t mindent mindennel, ami ismeret a rendelkez�s�nkre �ll. A bibliai �sz�vets�g szerint p�ld�ul valamikor az �skorban ‘�ri�sok’ is �ltek a F�ld�n. �d�m �s �va, mint a bibliai �sgenezis emberp�rja, az Isten �ltal teremtett els� emberek - 900-1000 �vig �ltek; s�t, a gyermekeik �s az unok�ik k�z�tt is t�bben el�rt�k a 700-800 �ves �letkort, �m az �lettartam ezut�n rohamosan cs�kkeni kezdett, b�r n�h�ny nemzed�ken bel�l m�g akadtak p�ran, akik 200-300 �vig �ltek. Vagy: amikor az ember a H�sv�t-szigeti k�szobrokat, az arcok m�reteit l�tja - szint�n �ri�sokra gondol. Igen sok rejt�ly megold�sa utalhat arra, hogy az ember megjelen�se a F�ld�n, t�rzsfejl�d�se �s szellemi evol�ci�ja, technikai civiliz�ci�ja, t�rsadalmi kibontakoz�sa egy�ltal�n nem egy felfel� �vel�, egyenes vonal� �s t�retlen sikert�rt�net. Jim Marrs k�nyve szerint az els� l�p�s az lehetett, amikor valamilyen galaktikus telep�t� brig�d lesz�llva a F�ldre kv�zi ‘beleoltotta’ az �letet a szervetlen/szerves fejl�d�s r�v�n kialakult ‘�stelev�nybe’, mi�ltal megkezd�dhetett az �l�vil�g differenci�lt t�rzsfejl�d�se. Azut�n v�rtak, csak v�rtak - milli�rd �s milli� �vekig. Eg�szen addig, am�g megjelentek azok a f�eml�s�k, amelyek k�z�s �sei a mai emberszab�s� majmoknak �s az embernek.

Ennek az �sfajnak a testi adotts�gai (a k�zponti idegrendszere, az agya, stb.) m�r lehet�v� tett�k el�bb az �ntudatra �bred�st, majd az isteni l�lek befogad�s�t. A k�t extr�m�lis esem�ny semmik�ppen nem k�vetkezhetett be egyidej�leg, vagyis egy l�pcs�ben - s�t, a t�rt�nelmi, vall�st�rt�neti m�rf�ldk�vek is al�t�masztj�k: a k�t t�rt�n�s id�ben ‘�lesen’ elv�lt egym�st�l. (...) Az ‘Annunaki’ az �rl�nyeknek egy olyan csoportj�t jel�li, akik n�lukn�l is magasabb rend�-rang� �rl�nyekt�l, de semmik�ppen nem Istent�l, kapt�k az utas�t�st s a feladatot, hogy a F�ld�n l�tre-j�tt emberszer�-emberszab�s� l�nyekb�l ‘g�nmanipul�ci�s k�s�rleti �ton’ embert, teh�t �ntudattal, �n�ll� akarattal, �n�ll� cselekv�sre k�pes gondolkod� l�nyeket fejlesszenek ki. Az Annunakik mintegy rutinfeladatot oldottak meg, amelyet ak�r emberszab�s� androidok, pszichorobotok vagy biorobotok is v�grehajthattak - a magasabbrend� emberszer� galaktikus intelligenci�k szem�lyes r�szv�tele n�lk�l.

Az �skori F�ldet mint egy ‘embergenetikai laborat�riumot’ haszn�lt�k, v�lhet�leg �vezredeken kereszt�l - f�k�nt Kis-�zsi�ban, Kelet-Afrik�ban, Mezopot�mi�ban. A genetikai (g�nseb�szeti �s g�nmanipul�ci�s) elj�r�s l�nyege abban �llt, hogy az emberszab�s� f�ldi l�nyek g�njeit a magukkal hozott (magukb�l vett?) mint�kkal ‘forrasztott�k �ssze’, mely m�veletek eredm�nyek�nt mindenfajta kevert l�nyek, ‘�s-homunkuluszok’ alakultak ki �s n�pes�tett�k be a F�ldet, rendk�v�li fajtabeli sokf�les�get produk�lva. Voltak �ri�sok �s t�rp�k, v�r�sek, z�ldek �s sz�rk�k; egyszem�ek, k�tszem�ek �s h�romszem�ek, mad�r-emberek, kentaurok, tigris-�s oroszl�n-emberek, farkas-emberek, minotauruszok, stb. Egyesek kommunik�ltak, m�sok viszont nem. (Gondoljunk csak az emberis�g tudat-alattij�ban m�g ma is �l� legk�l�nb�z�bb ‘k�pzeletbeli l�nyekre’, a mondavil�g �ri�saira �s man�ira, az �skori barlangrajzok szkafanderes ufonaut�ira, egyes n�pek legend�rium�ban megjelen� ember-�llat hibridekre, az �sz�vets�g furcsa alakjaira, stb.) Azt�n az ‘Annunaki’ k�pvisel�i elrep�ltek - mag�ra hagyt�k az igencsak megkavart f�ldi �llatvil�got. A ‘term�szetes szelekci�’ �jabb hossz� �vezredei, net�n sz�zezredei k�vetkeztek. Az �rl�nyek id�nk�nt vissza-visszat�rtek, mint�kat is vettek, meg-figyeltek, vizsg�latokat v�geztek; - majd �jra elrep�ltek. A szelekci� sor�n azok a l�nyek, amelyek nem voltak k�pesek alkalmazkodni, fennmaradni - kipusztultak.

Ami az �n. ‘�rtelmes el�embereket’ illeti - valamennyien az ‘Annunaki’ t�rzsb�l ‘kiteny�sztett’ popul�ci� g�njeit vallhatt�k maguk�nak; igen �m, de a k�l�nb�z� k�s�rletekb�l t�bbfajta elt�r� g�n�llom�ny j�tt l�tre, melyek abban is k�l�nb�ztek egym�st�l, hogy elt�r� ar�nyban k�pviselt�k a f�ldi �s a f�ld�n k�v�li evol�ci� g�njeit. K�t �g�retes fajta alakult ki 100-150 ezer �vvel ezel�tt: a neanderv�lgyi �s a cro-magnoni �s�k, amelyek a mai Izrael ter�let�n egym�s mellett �ltek - �m nem tudtak egym�ssal szaporodni, mert k�t k�l�n fajt (!) jelen�tettek meg. Mert a primit�vebb, csak �nmag�n bel�l szaporod�k�pes neanderv�lgyi popul�ci� mellett ‘kifejl�d�tt’ az intelligensebb cro-magnoni, melyet az ‘Annunaki’ intergalaktikus t�rzzsel val� folytonos ‘visszakeresztez�ssel’ nemes�tettek ki; majd mikor m�r el�rkezettnek l�tt�k az id�t, �jabb g�nmanipul�ci�val lehet�v� tett�k, hogy a cro-magnon-i ne csak fajt�rsaival, de a neanderv�lgyiekkel is k�pes legyen tov�bb-szaporod�sra alkalmas ut�dokat nemzeni. �gy a neanderv�lgyiek fokozatosan be-olvadtak az emberi evol�ci� f�sodr�ba, a cro-magnoni �gba, amely innent�l m�r egyed�l k�pviselte a homo sapiens fajt. Igen �m, de a le�rtak alapj�n er�teljesen k�l�nb�z� testi fel�p�t�s�, tudati alkat�, illetve elt�r� intelligenci�j�, szellemis�g� emberfajt�k alakultak ki; - alapvet�en att�l f�gg�en, hogy melyik t�rzsben milyen ar�nyt k�pviselt az eredeti (csillagk�zi) Annunaki-v�r, m�s sz�val g�n-�llom�ny! Annunaki r�szr�l legal�bb 5 g�nmanipul�ci�s beavatkoz�s t�rt�nt: (1) El�ember-�s�llat hibridek l�trehoz�sa. (2) �sember-Annunaki keresztez�s. (3) Fajt�jukon bel�l �n�ll�an szaporodni k�pes neanderv�lgyiek �s cro-magnoniak kifejleszt�se. (4) A neanderv�lgyiekkel keresztez�dni k�pes cro-magnoniak el��ll�t�sa. (5) A homo sapiens visszakeresztez�se Annunaki-akkal, vagyis elit fajta kinemes�t�se...

Az Annunaki t�bbsz�r�s beavatkoz�sai is mutatj�k, hogy egyr�szt nem volt val�s �s kialakult koncepci�juk; m�sr�szt, hogy a projekt r�szsikerei alapj�n d�nt�ttek a k�s�rlet magasabb szinten val� tov�bb folytat�sa mellett. Az is lehet, hogy n�ha besz�moltak eredm�nyeikr�l egy magasabb f�rumon, s onnan kaptak utas�t�sokat a folytat�sra. A k�nyvben le�rt t�rt�net szerint az Annunaki alapvet�en rabszolga-c�lra teny�sztette ki a f�ldi embert, az�rt, hogy neki dolgozzon. Arr�l nem sz�l a F�ma, hogy mit. Lehetett ez b�ny�szat, gy�jt�get�s, vagy b�rmi m�s; �mde a leg-val�sz�n�bb m�gis az - tekintettel a sokoldal� genetikai k�s�rletekre -, hogy maga az �jonnan kik�s�rletezett emberi g�n�llom�ny, annak elk�peszt� v�ltozatoss�ga volt a F�ld nev� Annunaki-laborat�rium legfontosabb term�ke, amelyet azt�n az eg�sz Tej�trendszerbe, net�n a teljes Univerzumba t�l�nk export�ltak a lakhat� bolyg�kra. Az mindenesetre biztos, hogy a f�ldi emberis�g �ntudatra �bred�se �s �nerej� civiliz�ci�s fejl�d�se, intelligencia-h�nyados�nak gyors n�veked�se, saj�t technik�j�nak (hadieszk�zeinek) rohamos kifejleszt�se - nem szerepelt Annunaki legfontosabb c�ljai k�z�tt. Az ember civiliz�ci�ja �nt�rv�ny�v� v�lt; �gy is lehet mondani, hogy az ember szelleme - terven fel�l - kiszabadult a palackb�l...!

2.2. Az Annunaki g�nmanipul�ci�s embergy�ra

Maga a k�nyv �gy �r ‘a folytat�sr�l’: „Az �sszes titkos t�rsas�g titokban �rzi ma is a tud�st err�l az egyetlen Istenr�l, aki az embert teremt� Annunaki fajt is megteremtette, valamint �rzi azt a bizonyoss�got, hogy az �letnek nem csak anyagi oldala van. (...) A teremt�snek �s az emberi faj eredet�nek ez a sum�r magyar�zata leny�g�z�. Nemcsak �nmag�ban alkot egys�ges eg�szet, de a vil�g minden t�j�r�l sz�rmaz� bizony�t�kok is kell�en meger�s�tik. Ezen k�v�l hihet� magyar�zattal is szolg�l a F�ld�n minden�tt tapasztalhat� meglep� szab�lytalans�gokra, titkokra. Egyszer�en t�bb �rtelme van, mint a tudom�ny sok eddigi pr�b�lkoz�s�nak arra, hogy ezeket megmagyar�zza. El�rkezt�nk a Titkok Titk�hoz, a misztikus iskol�k �s a titkos t�rsas�gok �ltal �vezredeken kereszt�l tov�bbadott rejtett tud�shoz: nemcsak, hogy nem vagyunk egyed�l a vil�gegyetemben, de megteremt�s�nkben minden bizonnyal szerepet j�tszottak a nem emberi �rtelmes l�nyek. (...) Erich von D�niken 1998-ban �gy �rt err�l: ‘Ahogy a f�ld�nk�v�liek �ri�s �r-anyahaj�ja bel�pett a naprendszer�nkbe, a fed�lzet�n tart�zkod�k a legk�l�nb�z�bb �letform�k gazdag v�ltozatoss�g�ra bukkantak, k�zt�k a mi primit�v �seinkre. A f�ld�nk�v�liek fogtak ezek k�z�l egyet �s m�dos�tott�k g�njeit - ami ma m�r egy�ltal�n nem elk�pzelhetetlen.’

Egyes szerz�k, p�ld�ul Charles Fort, William Bramley, David Icke �s R. A. Boulay szerint az emberis�g alig t�bb, mint idegen urak �ltal ir�ny�tott �llat-csorda. ‘�gy t�nik, az emberis�g csak egy szolgafaj, amely egy kis galaxis el-dugott bolyg�j�n teng�dik - jelentette ki Bramley 1989-ben. - Az emberi fajt egy f�ld�nk�v�li civiliz�ci� egykor munkaer�k�nt haszn�lta fel, �s m�g ma is a tulajdon�nak tekinti, teljes joggal. Hogy meg is tartsa tulajdon�ban, s hogy a F�ldet mintegy b�rt�nk�nt tartsa fenn, ez a m�sik civiliz�ci� (a ‘B�rt�n�r�k’) v�ge�rhetetlen ellent�teket sz�tott az emberi l�nyek k�z�tt, el�seg�tette szellemi hanyatl�sukat �s biztos�totta, hogy az embernek sz�ntelen �s kegyetlen fizikai neh�zs�gekkel kelljen megk�zdenie a F�ld�n. M�r �vezredek �ta ez a helyzet, �s ma sincs m�sk�pp.’ - ‘�sszefoglal�sk�nt elmondhatjuk - �rta Icke 1999-ben -, hogy egy kevert v�rvonal� (egy gy�kf�le �s ember keresztez�d�s�vel l�trej�tt ‘kir�lyi’) faj lakott az �skorban a K�zel-Keleten, �s az az�ta eltelt �vezredek alatt az eg�sz bolyg�ra kiterjesztette uralm�t, olyan int�zm�nyeket (vall�sokat) hozva l�tre, amelyek �rtelmileg �s �rzelmileg g�zsba k�tik a t�megeket, illetve h�bor�kba sodorj�k �ket.’ Boulay v�lem�nye szerint ‘�vezredek �ta csak arra kondicion�lj�k az emberis�get, hogy tagadja le val�di sz�rmaz�s�t, mi pedig csillap�t�szerk�nt az amn�zia egy k�nyelmes form�j�t fejlesztett�k ki. Vagyis elfogadtuk a saj�t befoly�s�t �jra meg �jra gondosan �t�r�k�t� paps�g �s egy tudom�nyos k�z�ss�g t�rt�nelemmagyar�zat�t.’ Charles Fort �js�g�r� 1941-ben eme k�vetkeztet�sre jutott: ‘Szerintem mi valaminek a tulajdona vagyunk.

Azt hiszem, valamihez tartozunk; valamikor r�gen a F�ld senkif�ldje volt; �m azt�n m�s vil�gokb�l valakik meg�rkeztek �s gyarmatos�tott�k, harcoltak egy-m�ssal a birtokl�s�rt, �s most valaminek a tulajdon�ban van.’ Alan F. Alford elt�prengett, hogy vajon a r�gi istenek hogyan pr�b�lhatj�k meg ma is fenn-tartani uralmukat. ‘B�rki felbukkanhat, �s azt �ll�thatja mag�r�l, hogy J�zus vagy Jahve - �rta. - �pp ez�rt nem lenne sok haszna, ha az istenek k�zvetlen�l a n�pnek jelenten�k ki magukat. A visszat�r�s�k h�r�t csak azokkal tudatn�k, akiknek ez val�ban hasznos inform�ci�, �s csak n�h�ny magas rang� vezet� tal�lkozhatna vel�k. �gy t�nne, hogy az �let a szokott mederben folyik tov�bb, �m v�ltoz�s t�rt�nne a politik�ban. Jelenl�t�ket teh�t megmagyar�zhatatlan esem�nyekben, a korm�nyzati politika megv�ltoz�s�ban, tov�bb� �rtelmetlen h�bor�kban lehet felfedezni, valamint tal�n a megn�vekedett korm�nyzati titoktart�sban.’ M�s szerz�k, �gy p�ld�ul a szabadk�m�ves Hall �s Mackey, s a kereszt�ny Webster is Mezopot�mi�t jel�lt�k meg a titkos tud�s forr�sak�nt, de az emberi s nem emberi l�nyek k�zti v�laszt�vonalat a f�ny �s a s�t�ts�g meta-fizikus k�zdelmek�nt �rtelmezt�k. Webster a ‘20-as �vekben feltette a k�rd�st: ‘Hogyan is lehetne a vil�gban m�k�d� Okkult Hatalom l�tez�s�t figyelmen k�v�l hagyni? A rombol�s gyakorlati munk�j�t (pl. Irak lebomb�z�s�t!) vil�g-uralomra t�r� emberek, szekt�k vagy emberfajt�k v�gezt�k el, de a m�g�tt�k �ll� hajt�er� a s�t�ts�g val�s�gos hatalma, amely �r�k k�zdelemben �ll a f�nnyel.’ Mackey meg�llap�totta, hogy az �si tud�s ‘k�t nagy vall�si igazs�got’ foglalt mag�ban: Isten egyl�nyeg�s�g�t �s a l�lek halhatatlans�g�t. R�mutat, hogy r�gi szabadk�m�ves ‘Alkotm�nyok’ ezt a rejtett tud�st vagy ‘tudom�nyt’, ahogy mindig nevezik, L�mecht�l (No� v�z�z�n el�tti apj�t�l) Nimr�dig (a legend�s sum�r vez�rig) vezett�k le, aki B�bel torny�nak �p�t�sekor meglelte, vagyis feltal�lta a K�m�vess�get, t�le pedig Euklid�sz g�r�g matematikusig, aki azt Egyiptomban megalap�totta, ahonnan az izraelit�k J�de�ba vitt�k, ahol viszont a Templom �p�t�s�n�l D�vid �s Salamon alap�totta meg (...); eljutott Franciaorsz�gba (...), Franciaorsz�gb�l pedig Angli�ba vitt�k.’ Hall szerint e tud�ssal ‘�t lehet l�pni az igazat a hamist�l, a szellemit az anyagit�l, �s az �r�kk�val�t a m�land�t�l elv�laszt� vonalon.’ Szerinte az �si tud�st az ember ‘el�deit�l, a K�gy�kir�lyokt�l kapta, akik a F�ldet uralt�k. Eme K�gy�kir�lyok alap�tott�k meg a misztikus iskol�kat (...) �s az �si okkultizmus m�s form�it.’
A tud�st birtokl�, v�rvonala �s gondolkod�sm�dja r�v�n a r�gm�ltba vissza-ny�l� elit hihetetlen m�rt�k� �si hatalma az, mely az emberi k�pess�gek teljes kibontakoztat�s�ra tett �sszes jelent�s k�s�rletet megpr�b�lta elbitorolni vagy ellen�rz�se al� vonni, m�r j�val a kereszt�nys�g megjelen�se el�tti id�t�l fogva eg�szen a New Age-ig. Mivel egy�rtelm�en bebizonyosodott, hogy ez a tud�s (vagy vil�gn�zet) m�g mindig szigor�an el van z�rva a titkos t�rsas�gok bels� szent�ly�be, �gy t�nik, csak h�rom lehet�s�g �ll fenn. Az els� az, hogy a kis l�tsz�m� bels� elit megpr�b�lja m�g jobban megn�velni vagyon�t �s hatalm�t, hogy kapcsolatba l�pjen �si teremt�inkkel (a nem emberi �rtelmes l�nyekkel).

A m�sodik az, hogy m�r kapcsolatba is l�ptek vel�k, �s jelenleg e nem emberi l�nyek seg�tik vagy ir�ny�tj�k �ket. A harmadik pedig az, hogy �k maguk az �si teremt�k, az Annunaki, a K�gy�kir�lyok. Ha az emberi t�rt�nelemnek a sum�r v�ltozata az igaz, akkor lehets�ges, hogy az Annunaki l�nyek m�g mindig itt vannak, fejlett technik�juk seg�ts�g�vel k�l�nf�lek�ppen �lc�zva magukat (�k lehetnek ak�r az UFO-k, a rejt�lyes rep�l� cs�szealjaikkal). V�geredm�nyben: m�g Szodoma �s Gomorra elpuszt�t�sa a mi id�sz�m�t�sunk szerint m�r t�bb mint n�gyezer �ve t�rt�nt, Annunaki m�rc�vel m�rve alig t�bb, mint egy �v telt el az�ta. (...) A m�ltban a h�bor�kat �s a vall�st igen sikeresen haszn�lt�k fel ir�ny�t� mechanizmusk�nt. Mostan�ban viszont, amikor a nukle�ris fegyverek kiz�rj�k a nagyar�ny� h�bor�kat, a vall�si int�zm�nyek napja pedig m�r le-�ldoz�ban van; - a gazdas�g, vagyis a p�nz hatalma lett a titkos t�rsas�gok bels� elitj�nek eszk�ze a t�megek k�zben tart�s�ra. (...) Ahogy bel�p�nk a III. �vezredbe, �gy l�tjuk, hogy az �j gondolatok, �j n�zetek �s az �j tud�sanyag egyre n�vekv� sebess�ggel l�knek minket el�re. Azon vessz�k �szre magunkat, hogy e k�ts�gtelen�l rendk�v�li korban vil�gk�p�nk �s gondolkod�sm�dunk folyton a meg�rt�s �jabb �s �jabb �tjaira t�r. Egyed�l 1999. els� h�napjaiban sz�mos olyan programot l�thatott az amerikai telev�zi�k k�z�ns�ge, amelyek korm�nyzati �sszeesk�v�sekr�l, uf�kr�l, �s vel�nk kapcsolatba l�p� f�ld�n-k�v�liekr�l, a nagy piramisban felfedezett �j termekr�l �s alagutakr�l, vagy �pp a fejlett �skori civiliz�ci� egyre bizonyosabb lehet�s�g�r�l sz�ltak, �s m�g tov�bbi titkok felt�r�s�t �g�rt�k. (...) A valamikor tiltott t�m�k ma - k�zhelyek.

(...) A tud�s val�ban hatalom. Ideje, hogy akik igazi szabads�gra v�gynak, er�t vegyenek magukon, �s felvegy�k a harcot azon hatalmak ellen, kik f�lelmet �s sz�th�z�st keltve akarnak uralkodni. (...) Az igazs�got mindenkinek meg kell tudnia, nem csak a titkos t�rsas�gok manipul�l� elitj�nek. (...) Akik hatalomra �s m�sok f�l�tti befoly�sra t�rnek, �ltal�ban el is �rik azt, �s meg is akarj�k tartani. �m a nyers er�szak m�r nem alkalmazhat�. Ma m�r csak f�lrevezet�s �s titkol�z�s seg�ts�g�vel tudnak a 6 milli�rd f�nyi emberis�gen uralkodni. A titkol�z�s ideje lej�rt. Ahogy J�nos evang�liuma (8,32) �rja: ‘Megismeritek az igazs�got, �s az igazs�g szabadd� tesz benneteket’.”                             

2.3. Degener�l�d�s �s a magunkra tal�l�s a t�rt�nelemben   

„Alan F. Alford brit szerz� �rta ‘Az �j �vezred istenei: h�s-v�r istenek l�t�nek tudom�nyos bizony�t�kai’ c�m� k�nyv�ben: ‘�r�ks�g�l kaptunk egy k�vek, t�rk�pek �s m�toszok form�j�ban l�tez� hom�lyos �st�rt�netet, aminek a meg-�rt�s�t csak most kezdi lehet�v� tenni huszadik sz�zadi technik�nk.’ Kik voltak h�t ezek az emberek, �s hogyan tettek szert technikai fejletts�g�kre? Lehet-e, hogy az Atlantiszr�l �s M�r�l sz�l� legend�k egy ilyen fejlett �si civiliz�ci�ra vezethet�k vissza? (...) Az a n�zet, hogy az emberis�g eredete az id� m�l�sa �s a titkol�z�s miatt m�g mindig ismeretlen el�tt�nk; term�szetesen felzaklatja azokat, akik hossz� munk�ss�guk folyam�n m�son sem f�radoztak, minthogy az emberis�g t�rt�net�t a vademberb�l civiliz�lt l�nny� v�l�s igencsak lass� folyamatak�nt mutass�k be. Azonban a rendelkez�s�nkre �ll� bizony�t�kok alapj�n egy�rtelm�nek l�tszik, hogy az emberis�g csak most kezdi visszanyerni a tud�st, amit �vezredekkel ezel�tt elvesztett.”

Az �skori emberi civiliz�ci� teh�t mind a g�njeit, mind tud�s�t �s technik�j�t, s�t gondolkod�, t�rsadalom-�p�t� k�pess�g�t is egy intergalaktikus telep�t� fajnak - az Annunakinak k�sz�nhette. Nem �ll�tjuk, hogy a f�ld�nk�v�liek ezt eredetileg is �gy tervezt�k el. Sokkal val�sz�n�bb, hogy az els� g�nmanipul�ci�s k�s�rleti c�l egy rabszolga-faj l�trehoz�sa volt, ‘munk�sk�zk�nt’, valaminek a kitermel�s�re. �m a k�s�rletek meglep� sikerrel j�rtak - imm�r a g�nmanipul�ci�s ‘m�hely-munka’ v�lt a f�ldi projekt meghat�roz� tev�kenys�g�v� -; ugyanakkor m�g azt is v�lelmezhetj�k, hogy innent�l a g�nmanipul�l�s, a fajkeresztez�s, majd vissza-keresztez�s k�zzelfoghat� eredm�nyeinek ellen�rz�se fokozatosan kics�szott az Annunaki kez�b�l. Az emberis�g fejletts�ge bizonyos szintj�n �nt�rv�ny�v� v�lt.

Az Annunaki eleinte megpr�b�lta megn�velni inv�zi�s er�it, hogy �rr� legyen a ‘l�ncreakci�n’, majd ‘oszd meg �s uralkodj’ fondorlatokkal, h�bor�k sz�t�s�val is igyekezett kord�ban tartani a r� n�zve egyre vesz�lyesebb� v�l� f�ldi popul�ci�t.

�m amikor a helyzet v�gk�pp ‘t�l forr�v�’, taktikailag tarthatatlann� v�lt; t�voli b�lcsei jobbnak l�tt�k, ha a f�ldi k�l�n�tm�ny ‘illegalit�sba’ vonul. Egy szakr�lis ‘h�tt�rhatalmat’ hoztak l�tre - ennek tagjai a t�rt�nelem kezdet�t�l a s�m�nok, a var�zsl�k, ‘a f�paps�g’, a levit�k, a gnosztikusok, a templomosok �s a szabad-k�m�vesek, illetve n�h�ny mai okkult titkos t�rsas�g; a p�nzoligarchia alkotta illumin�tusok kiv�tel�vel, akikr�l majd k�s�bb lesz sz� -, amely tulajdonk�ppen az Annunaki f�ldi helytart�s�ga, m�s sz�val ‘le�nyv�llalata’. Mi�ta a f�ldi vil�g-politik�t k�pesek helyi megb�zottaikon - a beavatottakon - kereszt�l gyakorolni, az�ta m�r az effekt�v jelenl�t�kre sincsen sz�ks�g; el�g, ha alkalmi ellen�rz�ssel �rzik hatalmi poz�ci�ikat. Ezek ut�n az Annunaki-k el is rep�ltek...

A f�ldi civiliz�ci� pedig ‘�n�ll�an’ felvir�gzott. Az emberis�g l�leksz�ma ugr�s-szer�en megszaporodott; magasan fejlett v�ros�llamok, ipar, mez�gazd�lkod�s �s kereskedelem alakult ki. S�t, ez az els� (?) felvir�gz�s er�s k�zpontos�tott �llam szervez�d�s�hez vezetett; olyanhoz, mely megval�s�thatta volna ak�r m�g az els� vil�gbirodalmat is. Ezt az �llamot �gy h�vt�k, hogy Atlantisz, m�s n�ven: M�. Az Annunaki terveivel semmik�ppen nem egyezett a f�ldi vil�g�llam ‘t�l korai’ meg-alak�t�sa. Ez�rt i.e. 11500-12500 �vvel glob�lis v�z�z�nnel �rasztott�k el a f�ldet, hogy megsemmis�ts�k (kipuszt�ts�k) az �ltaluk l�trehozott emberis�get, - a rend-k�v�l vesz�lyes fajt�t, amely tanul�konys�g�val, elk�peszt�en gyors fejl�d�s�vel perspektivikusan m�r az Annunaki strat�giai �rdekeit is vesz�lyeztette. �z�nv�z ut�n a valaha �lt emberis�gnek csak egy picinyke t�red�ke, csek�ly popul�ci�ja maradt �letben; - ez m�r csak vari�bilis g�njeiben val�s�totta meg azt a fajtabeli sokf�les�get, amely az Annunaki kor�ban legf�bb jellegzetess�ge volt. A g�nek azonban tov�bbra is �rizt�k az Annunaki, a csillagk�zi civiliz�ci� �r�ks�g�t; - �s szunnyadva v�rt�k a pillanatot, hogy soha nem l�tott mut�ci�k form�j�ban �jb�l ben�pes�ts�k �s birtokukba vegy�k a F�ld nev� bolyg�t. Hogy, hogy nem - az �si tud�s, a gn�zis is fennmaradt; annak ellen�re, hogy a lassan mag�ra tal�l� ember civiliz�ci�ja, t�rsadalmi szervezetts�ge, kreativit�sa �s kult�r�ja meg sem tudta k�zel�teni a kor�bbi, �z�nv�z el�tti sz�nvonalat. A F�ldre visszal�togat� Annunaki kv�zi ‘belet�r�d�tt’, hogy egyfajta elkorcsosult fizikum�, agy� �s gondolkod�s�, visszafejl�d�tt (retard�lt), teh�t �sszess�g�ben egy degener�lt emberis�g m�gis csak fennmaradt; �s egyel�re strat�giailag elvetett�k a f�ldi ember v�gleges meg-semmis�t�s�nek kor�bbi terv�t. Civiliz�ci�nk pedig �jra csak felvir�gzott. Annak ellen�re, hogy az �ltal�nos degener�ci�t term�szetszer�leg csak fokozta az a ‘bel-teny�szt�s’, amit a kisl�tsz�mban fennmaradottak egym�sk�zti �jra-szaporod�sa id�zett el�. V�g�l is a bibliai No� lesz�rmazottai voln�nk - valamennyien...

Amir�l most besz�l�nk, az m�r az �korban, vagyis vall�si �rtelemben a bibliai �-sz�vets�g kor�ban t�rt�nt. Jim Marrs �gy �r err�l: „�gy t�nik, hogy az �skori tud�s apr� morzs�it titkos t�rsas�gok, p�ld�ul az egyiptomi misztikus iskol�k �s Pithagorasz iskol�i �rizt�k meg k�l�nb�z� ezoterikus form�kban. Ezek a kev�ss� ismert csoportok nem csak vall�si elk�pzel�seket �riztek meg �s adtak tov�bb - p�ld�ul a reinkarn�ci� �s a l�lekv�ndorl�s fogalm�t -, de �p�t�szeti, szerkezettani, csillag�szati, agr�rtudom�nyi �s t�rt�nelmi t�rgy� gyakorlati tud�st is. E korai csoportok elgondol�sainak egyik k�z�s alapeleme a mono-teizmus, az egyetlen egyetemes, teremt� istenben val� hit (volt). A h�berek az �kor legjobban dokument�lt n�pei k�z� tartoznak, m�gsem l�tezik arr�l sz�l� feljegyz�s, hogy a nagy piramison dolgoztak volna, pedig egy�bk�nt r�szletes feljegyz�sek maradtak fenn egyiptomi rabszolgas�gban t�lt�tt idej�kr�l. (Mi is k�vetkezhet ebb�l?! Vagy az, hogy a piramisokat nem az egyiptomi civiliz�ci� �p�tette; - vagy az, hogy a zsid�k Egyiptomban nem rabszolg�k voltak.) Minden hagyom�ny �gy tartja, hogy a h�berek tud�sa �brah�m s M�zes p�tri�rk�kt�l sz�rmazott. Ut�bbi nemcsak az egyiptomi szolgas�gb�l vezette ki �ket, de � volt az is, aki a t�rv�nyek �s t�rsadalmi el��r�sok hossz� list�j�t �tadta nekik. Az eddigiekb�l vil�gosan k�vetkezik, hogy a r�gi �s modern titkos t�rsas�gok �ltal rejtegetett tud�s az �si Egyiptomb�l sz�rmazik. A Biblia szerint M�zes volt az, ki azzal, hogy a zsid�kat kivezette Egyiptomb�l, az �ltalunk ma ismert ir�nyba ford�totta a vil�gt�rt�nelmet. Webster szerint M�zes megkapta az egyiptomi misztikus iskol�k sz�jhagyom�ny �tj�n terjed� tud�s�t, �s ezt tov�bb is adta az �t k�vet� zsid� vezet�knek. Sok kutat� �gy gondolja, hogy a nyugati vil�gba is eljutottak ennek a tud�snak a t�red�kei a Talmud, a zsid� Kabbala �s az �-sz�vets�g rejt�lyes r�szein kereszt�l, valamint a titkos t�rsas�gok �ltal �r�k�tett sz�jhagyom�ny �tj�n. T�bb gondolkod� is megk�rd�jelezi M�zes sz�rmaz�s�t �s besz�mol�it. Sigmund Freud 1939-es k�nyv�ben, a ‘M�zes �s a mono-teizmus’-ban felvetette, hogy M�zes val�j�ban nem is zsid�, hanem el�kel� egyiptomi (Szet-Amon egyiptomi kir�lyl�ny ‘t�rv�nytelen’ fia) volt, �s Eknaton (Akhenaten) f�ra� uralm�hoz k�t�d�tt. Ezt al�t�masztand� �gy �rvelt, hogy a M�zes �ltal a zsid�knak �tadott t�rv�nyek nagy r�sze egyiptomi eredet�. A T�z-parancsolat �s az egyiptomi Halottak K�nyve k�zti hasonl�s�got eml�tett�k. Freud felteszi a k�rd�st: ugyan mi�rt akart volna egy zsid� egyiptomi szok�st (ti. a T�zparancsolatot) megtartani, ha m�r megszabadult a rabszolgas�gb�l?!

Nem Freud volt az els�, aki k�telkedett M�zes h�ber eredet�ben. Az Egyiptom t�rt�nete c�m� m�v�ben a Manetho nev� pap �rja, hogy M�zes magas rang� egyiptomi pap volt, aki Heliopolisz misztikus iskol�j�ban tanult. Gardner m�g enn�l is mer�szebb feltev�ssel �llt el�. (...) Meggy�z�en �rvelve kifejtette, hogy M�zes nem m�s, mint Eknaton, vagy hivatalos nev�n IV. Amenhotep f�ra�. Ez nem volt teljesen �j gondolat, hiszen m�r a XVIII. sz�zadi r�zsakeresztesek is ezen a v�lem�nyen voltak. (...) T�ny, hogy Eknaton �s M�zes gyermekkora k�z�tt sz�mos p�rhuzamot tal�lunk. (...) III. Amenhotep m�sodik fia csak �gy menek�lt meg, hogy a b�b�k �sszefogtak az any�val, �s a gyereket n�db�l font kos�rba tett�k, amelyben le�sztatt�k a foly�n. A fi�t h�berek nevelt�k fel, majd vall�sos nevel�st kapott Heliopoliszban, �s k�s�bb feles�g�l vette f�ltestv�r�t, Nefertitit, mi�ltal sz�m�thatott a tr�nra. A s�sb�l k�sz�tett kos�rban menek�lt gyermek t�rt�nete eg�szen a sum�rokig vezethet� vissza. (...) Eknaton nev�t sem volt szabad kiejteni, ami csak n�velte az �let�t k�r�lvev� titokzatoss�got. Gardner szerint Eknaton fia volt a h�res gyermekf�ra�: Tutenk�men. (...)

Eknaton akkor l�p �jra a bibliai (�sz�vets�gi) t�rt�netbe, amikor ‘testv�r�vel’, �ronnal, a levit�val - a ‘levita’ sz�r�l jut eszembe, nyilv�n bel�le ered a ‘levit�l’ ige! - egy�tt visszat�r Egyiptomba, hogy ‘�brah�m Isten�nek’ a parancs�ra megszabad�tsa a zsid�kat. Egyiptomi var�zsl�kkal v�vott m�gikus p�rbaj ut�n a megmaradt zsid�kkal egy�tt elhagyj�k az orsz�got. (...) Gardner arra is r�-mutatott, hogy Eknaton k�vet�i m�g mindig �t tartott�k a jog szerinti tr�n-�r�k�snek, �s Moze, Mezes, vagy Mozis n�ven sz�l�tott�k, ami ‘�r�k�s’-t vagy ‘valakit�l sz�letett’-et jelent. �gy teh�t lehets�ges, hogy a M�zes nem is n�v, hanem rang. (...) A M�zes-Eknaton elm�letet t�mogatja Miriam alakja is - � volt a pr�f�t�hoz legk�zelebb �ll� asszony; nagy szerepet j�tszott az egyiptomi kivonul�sban s az azt k�vet� esem�nyekben. Gardner meg�llap�totta: ‘Minden feljegyz�s arra mutat, hogy Eknaton uralkod�s�nak v�ge fel� Miriam lett a f� kir�lyn� Meri-Amon (‘�mon kedveltje’) n�ven. Kett�s kir�lyi �r�ks�get �rz�tt: egyiptomit �s mezopot�miait. K�s�bb � volt az, aki sz�m�zet�sbe vonult M�zes-Eknatonnal, �s akit az izraelit�k Miriam (M�ria) n�ven ismertek meg (...) s az � kir�lyi v�re volt az, ami l�ny�n, Tutenk�men testv�r�n kereszt�l biztos�totta az ut�dl�st J�da uralkod�h�za sz�m�ra.’ Ha M�zes val�ban azonos szem�ly volt Eknatonnal; ez sokkal szorosabb kapcsolatra utal az �si egyiptomiak �s a h�berek k�z�tt, mint amit eddig sejtettek �s megmagyar�zza a h�ber teol�gi�ba beolvadt egyiptomi elemeket. De m�g ha M�zes �s Eknaton nem ugyanaz a szem�ly volt is, rendelkez�s�nkre �llnak feljegyz�sek, melyek szerint M�zes igen j�rtas volt az �si tud�sban �s magas rangra jutott Egyiptomban. Az �j-sz�vets�gi Apostolok Cselekedetei (7,22) meg�llap�tja: ‘�gy M�zes szert tett az egyiptomiak minden tudom�ny�ra, s szavaiban �s tetteiben egyar�nt hatalmas volt.’ A bibliai t�rt�net szerint M�zes azut�n lett a h�berek p�tri�rk�ja, hogy a S�nai-hegyen �zeneteket �s parancsolatokat kapott Istent�l. M�g Jehov�val tal�lkozott, k�vet�i biztos t�volb�l figyeltek. Amit l�ttak, az M�zes m�sodik k�nyv�ben �gy van le�rva (19,18): ‘Az eg�sz S�nai-hegyet bebor�totta a f�st, mivel az �r t�zben sz�llt le r�. A f�st �gy sz�llt fel, mint az olvaszt� kemence f�stje, s az eg�sz hegy hevesen megrend�lt.’ A le�r�s �sszecseng Ill�s pr�f�ta k�s�bbi elbesz�l�s�vel, aki le�rja, hogyan tal�lkozott Jahv�val (Kir�lyok els� k�nyve 19, 9-13). Ill�s elmondja, hogy amikor a H�reb szent hegy�n �llt, az �r hatalmas, homokot �s szikr�kat f�j� sz�lv�sz �s f�ldreng�s k�zepette haladt el mellette. ‘A f�ldreng�s ut�n t�z k�vetkezett, de az �r nem volt a t�zben - �gy Ill�s. - A t�z ut�n szel�d suttog�s hallatszott.’ Ezut�n a pr�f�ta besz�lt Istennel.

(Mint a bibliai j�vend�l�sekb�l tudjuk: Ill�s pr�f�ta nem halt meg, hanem ‘t�zes szek�ren’ - �rhaj�n? - elvitt�k a F�ldr�l. Soha nem t�rt vissza; illet�leg a v�g�t�let k�zeledt�t jelzi, mikor majd visszaj�n.) Mikor M�zes visszat�rt a szent hegyr�l, k�t�bl�k voltak n�la. Itt ism�t felmer�l a ford�t�s k�rd�se. Mivel mindez az �rott h�ber nyelv megsz�let�se el�tt ezer �vvel t�rt�nt; Knight �s Lomas szerint ‘ezeken a t�bl�kon csak egyiptomi hieroglif�k �llhattak, hiszen M�zes semmi m�s �r�st nem tudott volna elolvasni.’ (...) A Jehova sz� a h�ber Jahve (�r vagy Isten) �t�r�sa; - ezt a sz�t kezdetben csak a YHWH m�ssalhangz�kkal jel�lt�k, annak megakad�lyoz�s�ra, hogy valaki ok n�lk�l a sz�j�ra vegye. ‘A sz�let� h�ber kult�ra hajnal�t�l azonban minden megv�ltozott; Jehov�t egyre ink�bb abszol�t individuumk�nt fogt�k fel, aki mindenek f�l�tt egyoldal�an uralkodik - mondta Gardner. - A zsid�k Jehov�t v�g�l m�r teljesen elvontnak tekintett�k, �gy minden fizikai kapcsolat�t elvesztette az emberi nemmel.’ ‘A zsid� vall�sban s csak a zsid� vall�sban elveszett az ember �s a term�szet k�zti �si kapcsolat - magyar�zta Henri Frankfort, a K�zel-Kelet szak�rt�je. - Akik Jehov�t szolg�lt�k, le kellett mondaniuk a nagy f�ldi �s �gi ciklusokkal �ssz-hangban mozg� (�rtsd ezen: a N�lus �letad� ki�rad�sait, amelyek a f�ldm�vel�s �s a mez�gazd�lkod�s alapfelt�tel�t jelentett�k) �let ny�jtotta gazdags�gr�l, ki-teljesed�sr�l �s vigaszr�l.’ M�zes Jehova t�rv�nyeivel tele�rt t�bl�kat adott �t n�p�nek, akik s�rg�sen megszegtek p�r t�rv�nyt - ugyanannak az Istennek a parancs�ra. Miut�n felsz�l�totta M�zest �s n�p�t, hogy ne �ljenek, ne lopjanak �s ne k�v�nj�k m�s tulajdon�t; - Jehova arra utas�totta �ket, hogy menjenek be az amorit�k, hettit�k, k�na�nit�k �s m�s n�pek f�ldj�re, �lj�k meg a f�rfiakat, asszonyokat �s gyermekeket, s vegy�k el a f�ldj�ket �s minden tulajdonukat.

Ez a kegyetlen parancs nem t�nik m�lt�nak egy szeret� �s kegyelmes Istenhez. Lehet, hogy az egyiptomi pap, Manetho tal�lta meg a magyar�zatot r�, ugyan-is szerinte ‘a csod�k, amik M�zes szerint a S�nai-hegyen t�rt�ntek vele, azt az egyiptomi beavat�si szertart�st �rj�k le rejtjelesen, amit M�zes tov�bbadott a n�p�nek, mikor k�r�kben megalap�totta az Egyiptomi Testv�ris�g (�si szabad-k�m�ves, ritu�lis p�holy?) egyik �g�t.’ M�s sz�val a parancsok nem valamif�le szellemt�l, hanem egy h�s-v�r szem�lyt�l �rkeztek. Dr. Joe Lewels, az El Pasoi Texasi Egyetem �js�g�r�i szak�nak volt tansz�kvezet�je m�g az el�bbin�l is meglep�bb magyar�zattal �llt el�. ‘Az Isten-hipot�zis’ k�nyv�ben kifejti, hogy Jehova val�j�ban h�s-v�r l�ny (egy Annunaki?) volt, aki t�zet, viharos szelet �s zajt kelt� rep�l� j�rm�vel (�rkomppal, cs�szealjjal?) k�zlekedett. Eme j�rm�vel vitte fel M�zest a S�nai-hegy tetej�re, ahogy meg is van �rva M�zes m�sodik k�nyv�ben (19,4): ‘L�ttatok, mit tettem az egyiptomiakkal, s hogy mint sassz�rnyon hordoztalak benneteket s ide hoztalak magamhoz.’ Lewels arra is r�mutat, hogy M�zes �s az izraelit�k sohasem l�thatt�k Jehova arc�t...

Lehets�ges - k�rdi -, hogy ez az arc annyira nem emberi lett volna; f�lelmet �s undort keltett volna benn�k? ‘Meg kell jegyezni, hogy ez egy�ltal�n nem �j gondolat’ - �rta, megeml�tve a korai zsid� mande�nus szekt�t, akik a dualista vil�gegyetemben hittek, mely k�t egyenl� r�szre, a f�ny �s a s�t�ts�g vil�g�ra van osztva. ‘Szerint�k a fizikai vil�got, �gy a F�ldet is a S�t�ts�g Ura, h�ll�-szer� l�ny teremtette �s korm�nyozta, akit K�gy�nak, S�rk�nynak, Sz�rnynek �s �ri�snak is h�vtak, �s aki szerint�k az emberis�g igazi teremt�je volt.’ R. A. Boulay kutat� ugyanezt az elk�pzel�st hirdette. Felt�nt neki, hogy vil�g �sszes kult�r�j�b�l maradtak fenn olyan t�rt�netek, amelyek az emberekkel egy�tt �l� - vagy ak�r az embereket megteremt� - s�rk�nyokr�l, h�ll�kr�l sz�lnak. E h�ll�knek k�l�n�s er�vel b�r� �kk�veik vagy krist�lyaik voltak, l�bon j�rtak �s rep�ltek a leveg�ben, ter�letek�rt harcoltak egym�ssal, �s az emberek ‘isten’-k�nt tisztelt�k �ket. ‘Az, hogy vil�gszerte le�rt�k a rep�l� h�ll�ket, egy�rtelm� bizony�t�ka, hogy teremt�ink �s �seink nem az eml�s�kt�l sz�rmaztak, hanem f�ld�nk�v�li gy�kf�l�k (szerintem: �rtelmes, f�ldi sz�rmaz�s� dinozaurusz-f�l�k is lehettek! - Cz. L.) voltak.’ - vonta le a k�vetkeztet�st Boulay ‘Rep�l� k�gy�k �s s�rk�nyok - az emberis�g h�ll�-eredet�nek t�rt�nete’ c�m� k�nyv�ben.

Lewels, Boulay �s m�s kort�rs szerz�k �gy gondolj�k, hogy a bibliai Jehova val�j�ban valamely �si sum�r ‘isten’ volt, aki k�l�n�sk�pp �rdekl�dni kezdett a mezopot�miai p�tri�rka, �brah�m lesz�rmazottai ir�nt. ‘A h�ber n�ppel val� kapcsolat�ban Jehova kezdett�l fogva minden rendelkez�s�re �ll� eszk�zzel arra t�rekedett, hogy hatalma �s ellen�rz�se alatt tartsa (v�lasztott!) n�p�t.’ - mondja Lewels. A M�zes els� k�nyv�nek 17. fejezet�ben le�rt, �brah�m �s Jehova k�zti szerz�d�s egyik felt�tele az �sszes f�rfi k�r�lmet�l�se volt. Lewels szerint ez arra hasonl�t, mint amikor az �llatteny�szt� gazda a f�l�n ejtett be-v�g�ssal jel�li meg saj�t (tulajdon�t k�pez�) �llatait (azonos�that�s�g c�lj�b�l).

(...) A m�toszoknak nevezett alleg�ri�k adj�k a nyugati vil�g korai vall�sos �s filoz�fiai hiedelmeinek gerinc�t. B�r �ltal�ban �gy gondolj�k, hogy az �si nagy kult�r�k ‘�gi istenei’, mitikus alakjai kult�r�nk�nt k�l�n panteonokat alkotnak, az alaposabb tanulm�nyoz�s megvil�g�tja k�z�s eredet�ket. Amikor a min�szi kult�r�b�l sz�rmaz� legkor�bbi sz�veget leford�tott�k, kider�lt, hogy egy mezopot�miai s�mi nyelvj�r�sban �r�dott. Azt pedig m�r r�gebben meg-�llap�tott�k, hogy a nyugati civiliz�ci� alapj�ul szolg�l� g�r�g kult�ra a Kr�ta sziget�n �l� korai min�sziakt�l eredt. (...) Az igazi k�rd�s az, hogy M�zes �s az egyiptomiak hogy szerezt�k meg az �si Miszt�riumokra vonatkoz� tud�sukat. �gy t�nik, nagy r�sz�t Izs�k �s �brah�m p�tri�rk�k adt�k tov�bb nekik. (...) A Biblia felsorolja �brah�m �sszes �s�t; - apj�n, Terachon kereszt�l majdnem k�tezer �ven �t vissza lehet �ket k�vetni No� fi�ig, S�mig: �gy pedig eg�szen �d�mig. Fontos momentum, hogy �brah�m a k�ldeus Ur v�ros�b�l, a Perzsa-�b�l �szaki r�sz�n fekv� sum�r v�rosb�l sz�rmazott. M�zes els� k�nyv�nek elej�n m�g csak mint egy 318 f�s k�pzett hadsereggel rendelkez� h�ber f�rfi szerepel, akit a titokzatos Melkizedek meg�ld. K�s�bb, a 24. fejezetben ez az �brah�m m�r gazdag ember, hatalmas csord�i �s ny�jai vannak, aranya �s ez�stje, tev�i, h�ztart�sa pedig szolg�kkal van tele. Nyilv�nval�an nem valami egyszer� nom�d volt, hanem Sum�r j�m�d� �s befoly�sos polg�ra. Miut�n Ur v�ros�t kb. Kr.e. 2000-ben egy h�bor� sor�n lerombolt�k, �brah�m csal�dja �szakra, H�r�nba ment. Ezt a v�rost �brah�m testv�r�r�l nevezt�k el, aki a Szodoma �s Gomorra t�rt�net�b�l ismert L�t apja volt. A XX. sz�zad elej�n a r�g�szek sz�mos olyan v�rost tal�ltak Mezopot�mia �szaki r�sz�n, amelyeket �brah�m csal�dtagjair�l neveztek el, ilyenek p�ld�ul: H�r�n, Terach, N�h�r, Serug �s Peleg. ‘Egy�rtelm�, hogy a p�tri�rk�k nem egy h�tk�znapi csal�db�l sz�rmaztak, s�t, igen befoly�sos dinaszti�t alkottak.’ - jegyezte meg Gardner. Ez a dinasztia adta tov�bb az �si sum�r hagyom�nyokat �brah�mt�l M�zesig. A vil�g legm�lyebb titkai mind a mezopot�miai Sum�rba, az els� ismert nagy civiliz�ci�ba vezetnek, ami a Perzsa-�b�l torkolat�n�l, a Tigris �s az Eufr�tesz foly�k k�z�tt ter�lt el. A bibliai id�kben K�lde�nak vagy Sine�rnak h�vt�k ezt a ter�letet - ma pedig Iraknak. A sum�r kult�ra mintha a semmib�l bukkant volna el�, t�bb mint hatezer �ve, �s miel�tt titokzatos m�don elt�nt volna, a hat�sa hatalmas ter�letre kiterjedt: kelet fel� eg�szen az Indus-foly�ig, ami a Himal�j�b�l Pakiszt�non kereszt�l az Arab-�b�lig folyik, nyugaton pedig a k�s�bbi egyiptomi kir�lys�gok k�zpontj�ig, a N�lusig. Kb. Kr. e. 2400-ban a sum�r birodalmat s�mita t�rzsek t�madt�k meg nyugatr�l �s �szakr�l. Nagy Sargon alap�totta meg a s�mi akk�d dinaszti�t, ami a Perzsa-�b�lt�l eg�szen a F�ldk�zi-tengerig uralkodott. Tov�bbi harcokkal �s kitelep�t�sekkel t�lt�tt �vek ut�n a sum�r ter�leteket a babil�niai Hammur�bi egyes�tette, akinek a h�res t�rv�nygy�jtem�nye, lehet, az�rt sz�letett, hogy f�ken tartsa a katasztr�f�kat k�vet� n�pv�ndorl�sokat. Alan F. Alford r�mutatott, hogy a g�r�g Szantorini-sziget puszt�t� kit�r�se, valamint a Kr�ta-sziget�n �s Mohendzsod�r�ban (az Indus-v�lgyi kult�ra k�zpontj�ban) t�rt�nt titokzatos puszt�t�s (atomh�bor�?!) mind nagyj�b�l Hammur�bi alatt k�vetkezett be. Alford szerint az esem�nyek kapcsolatban �llnak a H�sv�t-szigetek n�pess�g�nek elv�ndorl�s�val, Andok-beli civiliz�ci�k megsz�let�s�vel s a maj�k meg�rkez�s�vel K�z�p-Amerik�ba, hiszen ezek mind nagyj�b�l egy id�ben t�rt�ntek. (...) A sum�rokr�l semmit nem lehetett tudni kb. 150 �vvel ezel�ttig, amikor a korai XVII. sz�zadi utaz�, Pietro della Valle �r�sain fellelkes�lve a r�g�szek elkezdt�k fel�sni az Irak d�li r�sz�n s�r�n tal�lhat� k�l�n�s mesters�ges dombokat. Miut�n a francia Paul �mile Botta 1843-ban megtal�lta II. Sargon palot�j�t a mai Khorszabad alatt, a r�g�szek eltemetett v�rosokat, romba d�lt palot�kat, m�t�rgyakat �s agyag-t�bl�k ezreit t�rt�k fel, amik a sum�rok �let�nek minden r�szlet�t le�rt�k. A XIX. sz�zad v�g�re elismert�k, hogy a sum�r �n�ll� nyelv, �s m�r nagyj�b�l le is tudt�k ford�tani. A m�ra felhalmoz�dott tud�s ellen�re a nagyk�z�ns�gnek mindm�ig igen keveset �rultak el az els� nagy civiliz�ci�r�l, ami egyszercsak megjelent Mezopot�mi�ban. �rdekes m�don lehet, hogy t�bbet tudhatunk meg err�l a hatezer �ves civiliz�ci�r�l, mint amennyit valaha is tudni fogunk a k�s�bb �lt egyiptomiakr�l, g�r�g�kr�l vagy r�maiakr�l. Ennek a sum�r �k�r�s az oka. M�g m�s r�gi civiliz�ci�k papiruszai id�vel sz�tm�llottak vagy h�bor�k t�zei em�sztett�k el �ket, addig a sum�r �k�r�s jeleit �r�vessz�vel nedves agyag-t�bl�kra v�st�k, amiket azt�n megsz�r�tottak, ki�gettek, �s hatalmas k�nyv-t�rakban t�roltak. Kb. �tsz�zezer ilyen �k�r�sos t�bl�t tal�ltak, �s ezek a mai kutat�knak felbecs�lhetetlen �rt�k� inform�ci�val szolg�lnak a sum�rokr�l.

(...) A r�g�szeti kutat�sok felt�rt�k, hogy nem sokkal Kr. e. 4000 ut�n a Tigris �s az Eufr�tesz v�lgy�ben mocsarakat csapoltak le, csatorn�kat, g�takat �s t�lt�seket �p�tettek, bonyolult �nt�z�rendszert alak�tottak ki; hatalmas, pomp�s v�rosokat �p�tettek. Az els� tizenk�t nagy v�ros�llam, oly’ egzotikus nevekkel, mint Ur, Nippur, Lagas, Akk�d �s Kiss, mind egy-egy zikkurat (‘szent hegy’), vagyis egy l�pcs�zetes, toronyszer� templom k�r� �p�lt. Mindegyik v�rost a saj�t ‘istene’ uralta. A zikkurat k�r�l gy�r�kben helyezkedtek el el�sz�r a k�z-�p�letek, majd a piacok �s a lak�h�zak. A v�rosokat nagy f�ldter�letek vett�k k�r�l, amik szint�n a helyi ‘isten’ uralma alatt �lltak. Ahogy e v�ros�llamok fejl�dtek, egy-egy kir�ly uralma al� ker�ltek, aki a helyi ‘istennek’ tartozott sz�mad�ssal. (...) ‘Tud�sok mindeddig megker�lt�k a k�nos k�rd�st: hogyan is figyelhettek meg, jegyezhettek fel a sum�rok egy 25.920 �vig tart� csillag�szati ciklust, hogyha az eg�sz sum�r civiliz�ci� mind�ssze 2000 �vig �llt fenn?!’ - k�rdezte Alford. Tov�bbmenve feltehetj�k a k�rd�st: a majdnem 6000 �vvel ez-el�tt, kis csoportokban vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytat� primit�v emberek hogyan v�ltak egyik napr�l a m�sikra k�pess� egy teljes, m�g mai szemmel n�zve is fejlett civiliz�ci� l�trehoz�s�ra?! Az �j Enciklop�dia Britannica is el-ismeri, hogy a sum�r t�rt�nelem k�r�l m�g sok a s�lyos �s tiszt�zatlan k�rd�s. (...) A v�lasz pedig az, hogy minden, amit a sum�rok el�rtek; �ll�t�suk szerint az isteneikt�l sz�rmazott. (...) ‘Ezeket a t�rt�neteket sohasem vett�k komolyan, hiszen a tud�sok kezdett�l fogva m�tosznak b�lyegezt�k �ket.’ - �rta Sitchin.

Fontos r�mutatni, hogy a sum�rok sosem tartott�k ‘istenek’-nek a l�nyeket, akikt�l tud�sukat kapt�k, �s nem is utaltak �gy r�juk. Ez csak a k�s�bbi g�r�g �s r�mai �rtelmez�s volt, akik a saj�t ‘isteneiket’ a kor�bbi sz�jhagyom�nyok alapj�n k�pzelt�k el. (Mondom, hogy a t�rt�nelem a le�p�l�s�nk t�rt�nete!)
A sum�rok ezeket a l�nyeket egyszer�en �gy h�vt�k: Annunaki, vagyis ‘Akik a F�ldre a mennyb�l j�ttek’.”

Nyilv�nval�, hogy az emberis�g �kori t�rt�nelme alapvet� kett�ss�get mutat. Az Annunaki ‘t�voz�sa’ (vagy illegalit�sba vonul�sa) �ta az emberi civiliz�ci� nagy-r�szt folyamatosan degener�l�dik; - ugyanakkor jelent�s (els�sorban technikai) term�szet� felismer�seknek �s fellend�l�seknek, s�t, ‘megvil�gosod�soknak’ is a tan�i lehet�nk, ami �jra meg �jra a t�rsadalmi halad�s ill�zi�j�t kelti. Azonban a l�tsz�lagos szellemi fellend�l�seket, r�vid �bred�si szakaszokat m�ly depresszi�k k�vetik, amelyek egyr�szt k�ts�gess� teszik, hogy az emberis�g v�g�l is k�pes-e �n�ll�an meg�llni a l�b�n �s v�gre b�k�t k�tni Istennel �s �nmag�val, - m�sr�szt ezek a hull�mv�lgyek sajnos nyilv�nval�v� (k�ts�gtelenn�) teszik, hogy az ember jobbik er�i felett minden esetben, kiv�tel n�lk�l az a m�rhetetlen�l �nz�, a titkok monop�lium�t kiz�r�lagosan �lvez� rejt�zk�d� elit gy�zedelmeskedik, amelyik semmilyen eszk�zt�l nem riad vissza, hogy f�ldi hatalm�t mind�r�kre meg�rizze. K�rd�s: kik ezek? Egy idegen, bitorl� fajta, - vagy maguk, a K�gy�kir�lyok?!

Azt hiszem, most m�r kezdj�k meg�rteni, hogy val�j�ban milyen c�lt is szolg�lt a nemr�g lezajlott Iraki h�bor�! Els�dlegesen az�rt kellett s�rg�sen lebomb�zni, el-foglalni �s kifosztani az egykori Mezopot�mia f�ldj�t; - nehogy kider�lhessenek az �si titkok, ismeretek, amelyek ‘haszna’ pedig az eg�sz emberis�get megilletn�. Hogy soha senki ne tudhassa meg: honnan is sz�rmazik az emberis�g. A m�ltunk ismerete megvil�g�thatn� el�tt�nk lehets�ges j�v�nket, de azt is elveszik t�l�nk. Irak elpuszt�t�sa �gy nagyban hasonl�t a k�z�pkori keresztes-hadj�ratok c�lj�hoz: akkor �s ott a Szentf�ld titkait �s �r�ks�g�t akart�k (�s fogj�k) megsemmis�teni.                                   
K�s�rt a m�lt; - az Annunaki vagy a K�gy�kir�lyok m�ltja. Lehet, k�zt�nk �lnek...