A Mennyei Izrael

Ilyenkor H�sv�t �nnep�n az emberfi�nak fura gondolatai is t�madnak. Mi t�rt�nik ezzel az �r�lt vil�ggal, �s benne a mi kis haz�nkkal, Magyarorsz�ggal? Keresztre fesz�tettek benn�nket is gonosz latrok, �s �pp most sz�llunk al� a poklokra, mint a Hiszekegy szerint J�zus Krisztus lelke egykor, k�tezer �vvel ezel�tt...                    
Vajon ‘harmadnapon’ felt�madunk-e halottainkb�l?!

Barsi Bal�zs ferences rendi atya egy besz�d�ben - „�sszegy�jteni Izraelt” - id�zi J�zus szavait az �jsz�vets�gi Szent�r�sb�l:
„K�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l.” (Mt.15, 24-25)

Ebb�l az egyetlen mondatb�l (valamint egy Izai�s-tekercsb�l vett r�szlet alapj�n) a szerz� igencsak messzemen� k�vetkeztet�seket von le. „A messi�snak (J�zus Krisztusnak) a f�ladata, hogy �sszegy�jtse Izraelt. �s ugyanakkor vil�goss�ga �s �dv�ss�ge legyen a pog�ny nemzeteknek. Hogyan k�pes erre J�zus? �gy, hogy elveszi a vil�g b�n�t. B�nbocs�natot hirdet Izraelben, �s Szentlelket ad Izraelnek, hogy azt�n f�lragyogjon ott az igazi istenismeret �s a szeretet, �s a pog�ny n�pek is j�jjenek, zar�ndokoljanak a Szent N�p fel�. J�zusnak teh�t ez a k�ldet�se. (...) Az �r J�zus nyilv�nos m�k�d�s�nek ez a c�lja: �sszegy�jteni Izraelt. Tiszt�zza, hogy nem politikailag, nem kir�lys�got akar, hanem Isten kir�lys�g�t. Egy lelki orsz�got. Nem a letelepedett d�vidi kir�lys�got akarja, nem politik�t, hanem az emberis�ggel, Izraellel v�ndorl� Istent akarja ki-nyilatkoztatni. (...) Kem�ny, szinte elviselhetetlen: a k�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l. Ez a ‘csak’ nagyon b�nt�nak t�nik. J�zusnak nincs k�ldet�se a pog�nyokhoz, csak a zsid�khoz. Mit jelent ez? Apostolainak is ezt mondja M�t� 10,6-ban, hogy pog�nyok v�rosaiba ne menjetek. (...) Igen, mert J�zus az � k�ldet�s�t a Szent�r�sb�l is kiolvassa. Ott pedig most hallottuk, hogy az lesz a messi�snak a k�ldet�se, hogy �sszegy�jtse a zsid� n�pet. Igen. A pog�nyok �dv�ss�g�t J�zus nem z�rja ki, csak azt Izrael �sszegy�jt�se �ltal akarja a vil�gnak adni. Az egy nagy vonz�s lesz. Nagyon j�l pr�b�ljuk ezt meg�rteni! (...) J�zus nem hagyja el a szent n�pnek a ter�let�t. Csakhogy nem politikailag akarja �sszegy�jteni Izraelt, nem is egy �j vall�si szervezetbe, ha-nem megt�r�st hirdet. Egy bels� hatalmas megtisztul�st, �s Isten lelk�t adja.”

Gyakran halljuk a m�dia politikai ‘jogi k�zbesz�dj�ben’, hogy nem c�lszer�, ne-t�n nem is jogszer� egy-egy mondatot mintegy ‘sz�vegk�rnyezet�b�l kiragadva’ id�zni. Amit Barsi atya ‘cselekedett’, az ennek �ppen hogy a tipikus esete!
J�zus ‘inkrimin�lt’ mondata egy sz�lesebb sz�veg-�sszef�gg�sben hangzik el, a M�t� evang�lium�ban, „A k�na�ni asszony” c�msz� alatti t�rt�netben. �me:

„Onnan tov�bb indulva J�zus T�rusz �s Szidon vid�k�re vonult vissza. Ott egy k�na�ni asszony j�tt a k�rny�kr�l �s �gy ki�ltozott ut�na: ‘K�ny�r�lj rajtam, Uram, D�vid fia! Le�nyomat kegyetlen�l gy�tri az �rd�g.’ De � sz�ra sem m�ltatta. Erre odamentek hozz� tan�tv�nyai s k�rt�k: ‘K�ldd haza, mert kiab�l ut�nunk.’ � �gy felelt: ‘A k�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l.’ De az odaj�tt �s e szavakkal borult le el�tte: ‘Uram, seg�ts rajtam!’ De � visszautas�totta: ‘Nem helyes, ha elveszik a gyerekek kenyer�t s a kuty�knak dobj�k.’ (Magyar�zat: A korabeli sz�haszn�latban ‘a kutya’ jelz� ‘a pog�ny’ szinonim�ja. A ‘gyerekek’ kit�tel Izrael fiaira, Isten kedves gyermekeire utalhat.) Az viszont er�s�tgette: ‘De bizony, Uram! Hiszen a kiskuty�k is esznek az uruk asztal�r�l lehull� morzs�kb�l.’ Erre J�zus �gy sz�lt: ‘Asszony, nagy a te hited, legyen �gy, amint k�v�nod.’ M�g abban az �r�ban meggy�gyult a le�ny.” (Mt. 15, 21-28.)

Az id�zett sz�vegr�sz l�bjegyzetbeli magyar�zata �gy sz�l: „A k�na�ni asszony f�n�ciai pog�ny n� volt. Isten rendel�se szerint a Messi�s tan�t�s�ban �s a j�-t�tem�nyeiben el�sz�r a zsid�k r�szes�ltek �s csak azut�n a pog�nyok (Rom. 1, 16). A pog�ny asszony �gy �rzi, nincs joga ahhoz, hogy messi�si kegyelemben r�szes�lj�n, ez�rt csak morzs�it k�ri.”

A Barsi atya �ltal hivatkozott m�sik id�zet az „Izrael elutas�tja a Messi�st” al-c�m alatti sz�vegr�szb�l sz�rmazik: „Az apostolok sz�tk�ld�se. Ezt a tizenkett�t k�ldte el J�zus �s megparancsolta nekik: ‘A pog�nyokhoz ne menjetek �s a szamarit�nusok v�rosaiba be ne t�rjetek. Menjetek ink�bb Izrael h�z�nak el-veszett juhaihoz. Menjetek �s hirdess�tek: K�zel van a mennyek orsz�ga.” (Mt. 10, 5-8.)

A szent�r�si sz�vegr�sz l�bjegyzetbeli magyar�zata a k�vetkez�: „A tan�tv�nyok k�ldet�se egyel�re csak Izraelhez sz�l, vil�gmisszi�juk J�zus mennybemenetele ut�n kezd�dik. - A szamarit�nusok Szamaria tartom�ny lak�i, kik a zsid� vall�st csak r�szben fogadt�k el, s k�l�n templomot �p�tettek maguknak. A zsid�k m�g a pog�nyokn�l is jobban megvetett�k �ket.”

Dr. Barsi atya a tov�bbiakban �gy folytatja ‘hom�li�j�t’: „A politikai �sszegy�jt�s mindig kudarcra van �t�lve Izrael t�rt�nelm�ben is, ak�rcsak a pog�ny n�pek t�rt�nelm�ben. �gy nevezz�k az egys�gmozgalmat, amelyet most is �nnepl�nk ezen a h�ten, hogy �kumenizmus. Az oikumen�, g�r�g sz�b�l sz�rmazik. Azt jelenti, hogy a F�ld lakott ter�lete, �s jellemz�, hogy ki haszn�lja el�sz�r ezt a sz�t igaz�ban - Nagy S�ndor. � egy oikumen�t akar, politikai alapon; - vagyis egy vil�gbirodalomban �sszefoglalni minden n�pet. Megbukik a v�llalkoz�sa, de megmarad az eszme, �s �tveszi R�ma. Augusztus cs�sz�rt megbabon�zza, �lland�an Nagy S�ndor (szelleme, szellemis�ge - Cz. L.) ir�ny�tja. Meg akarja val�s�tani, ami nem siker�lt Nagy S�ndornak. �s ez a k�plet eg�sz a harmadik birodalomig hat - Hitlerig. S�t, m�g ma is! Az emberis�g egys�g�t egy politikai alapon �ll� hatalmas orsz�gba akarjuk (sic!) megszervezni. A Biblia el�t�li ezt. El�t�li, �s - Babilont �s k�s�bb R�m�t, a r�mai birodalmat - ‘k�jn�nek’ nevezi, aki r�szeg�t� ital�val elb�d�tja a nemzeteket, �s tulajdonk�ppen ez a b�lv�ny-im�d�s. Mi�rt? Mert az adminisztrat�v �s politikai ‘�kumenizmus’, hogy v�gre az eg�sz emberi csal�d egyetlen birodalomban egyes�lj�n; ez az ember, a meg nem v�ltott ember bels� f�lelmeinek (vagyis: egyfajta kollekt�v paranoi�nak! - Cz. L.) a gy�m�lcse. A ‘romlatlan sz�v�’, Istent�l f�l� emberek mesterked�se, hogy minden (b�rmelyik) birodalom a (f�ldi) biztons�g ki�p�t�s�re t�rekszik. A civiliz�ci� �s az egyetemes birodalom - az a bizonyos f�gefalev�l �d�mon. Az emberek �ltal�ban f�lre�rtik ezt a jelenetet. A mez�telens�g miatt sz�gyenkez� �d�m nem azt sz�gyelli, hogy � f�rfi, nem ez�rt b�jik el. Ez teljes f�lre�rt�se a jelenetnek. Hisz J�bn�l olvassuk, hogy mez�telen�l j�ttem ki any�m m�h�b�l, �s mez�telen�l t�rek vissza oda - vagyis a f�ldanya m�h�be. Teh�t, a Bibli�ban a mez�telens�g ezt jelenti: szeg�nys�g. Hogy csak ember vagyok. A b�n el�tt is mez�telen volt, de akkor �r�lt az ember, hogy ember. Most Isten szeretet�b�l kiszakadva, hirtelen retteg�s fogja el, amit a mai filoz�fiai egzisztencializmus �gy mond, hogy ‘abszurdum, hogy l�tezek’. Ki vagyok dobva a l�tbe �s engem ‘senki sem szeret’. S akkor megkezdi, hogy leplezze ezt a mez�telens�get, ezt a gy�nges�get. A nagy birodalmak ki�p�t�se, amely fegyverre �p�l, rettenetesen gy�nge alapon - a f�lelmen! - �ll, �s �ssze is borul mindegyik birodalom! Ezen az alapon nem lehet oikumen�, �kumenizmus fegyverekkel, - de adminisztrat�v m�don sem lehet az emberis�gb�l egy csal�dot, egy egys�gesen m�k�d� nagy csal�dot form�lni. A vall�s is �tveheti ezt a politikai k�pletet - sajnos. Ak�r ha zsid�, ak�r ha kereszt�ny. A zsid�k ‘hivatalos ir�ny�t�sa’ J�zus kor�ban �gy �rtette a pr�f�t�kat. Teh�t megszervezni a zsid� �llamot �s ha lehetne, leig�zni a pog�nyokat is, mert persze ‘j�t akarunk nekik’. F�jhat nekik, hogy leig�zzuk �ket, de el kell viselni�k, hogy �k is majd Isten f�lelm�ben n�vekedhessenek... J�zus ezt visszautas�tja. A k�z�pkori egyh�z is megpr�b�lja. (M�rmint minden ‘hitetlen’ vil�gi leig�z�s�t. - Cz. L.) M�g ez a k�plet benn�nk is �l, amikor azt hissz�k, hogy a vil�g v�g�re - mire J�zus elj�n - mindenki katolikus lesz, vagy legal�bbis kereszt�ny. J�zus ezt nem mondja, - hanem azt mondja, hogy az � egyh�za val�ban s� (?!) lesz �s vil�goss�g: a megt�rtek (ha nem a kereszt�ny katolikus vall�sra, �gy mire?! - Cz. L.) gy�lekezete. J�zus hogyan val�s�tja meg az emberis�g egys�g�t? Elveszi a b�neinket, �s Isten Lelk�t (a Szentlelket - Cz. L.) adja nek�nk. Egy �ri�si dolog, hogyha nekem megbocs�tanak; ha t�nyleg tudom, hogy szeret az Isten, akkor ki tudok ny�lni m�sok fel� („bocs�sd meg a mi v�tkeinket, mik�ppen mi is megbocs�tunk az ellen�nk v�tkez�knek!” - Cz. L.) Az emberek az�rt vad�c term�szet�ek, az�rt gyilkolnak kollekt�ven is, mert �gy �rzik, hogy ‘�ket senki sem szereti’. Az a kutya a legvesz�lyesebb, amelyik f�l. Az harap. Az sz�tt�p. Ez az �llati mozzanat benn�nk is megvan nagyon m�lyen - hiszen az el�deink t�bb milli� �vig voltak �llatok, mint emberek. (Hogyha ‘�llatk�nt’ kezdt�k - mikor, hogyan kaptunk lelket? Diszkr�ten vagy apr�nk�nt? - Cz. L.) Nagyon benn�nk van. Ha mi tudjuk azt, hogy ‘mi szeretve vagyunk’, s minket nagyon szeret az Isten, �s nemcsak eltekint a b�neinkt�l, hanem elveszi a b�neinket, f�l vagyunk oldozva, akkor m�sokat is f�l tudunk oldozni. Teh�t az egys�gnek csak a b�nt�l megtisztul� sz�v lehet az alapja, �s nem pedig a romlott, f�lelemmel teli emberi term�szet. Min�l ink�bb �gy �rzi az ember, hogy �t nagyon szeretik, ann�l ink�bb szoci�lis l�ny lesz, k�z�ss�gi. (...) Ez�rt az egys�gnek a kov�sza csak a szeretet lehet. A m�sik; - nemcsak, hogy elveszi b�neinket, f�loldja f�lelmeinket Krisztus, hanem Isten Lelk�t adja nek�nk. Az egys�gnek csak az lehetne az alapja, hogy te is, �n is kedves vagyok Istennek. S�t, az a harmadik is, aki nem tudja, hogy Isten l�tezik. �s pr�b�lom ennek a szeret� Istennek a szem�vel n�zni azt a nagyon sok ut�latos alakot, kik engem esetleg s�rtenek. Nem lehet m�s alapja az egys�gnek, mint az, hogy elveszi a b�neimet Isten. Neki dr�ga vagyok, izgul �rtem. Megfoghatatlan, hogy mi�rt, de szeret, �s a szabads�gnak a Lelk�t adja nekem. Testv�reim! A vil�g j�v�je nem fakadhat m�shol, csak az emberi sz�vb�l. �spedig abb�l a sz�vb�l, ahol megsz�nt a f�lelem, s ahol felold�dik a j�g. (...) A szeretet, amit�l fegyvereket tesznek le, mert az emberek elfelejtenek f�lni... (...)             

Az al�bbi id�zeteket az elm�lt 6-8 �v sor�n sz�letett publicisztik�imb�l vettem, - annak illusztr�l�s�ra, hogy ezen t�mak�rben sem szubjekt�v (m�g kev�sb� rossz-hiszem�!), vagy j�ratlan, illetve dilett�ns nem vagyok. Ez �gyben megv�vtam a magam kem�ny bels� �s k�ls� harcait - hitem �s �ll�spontom kikrist�lyosodott.

A „S�ndor Andr�s �r�kk�val�s�g��rt” c�m� cikkb�l (�j MaO.: 1997. XI. 22.):
„Ah�ny ember, annyif�le krisztusk�p. Sz�ls�s�ges krisztusk�pek �lnek k�zt�nk. A kommunista ideol�gia �s "t�rt�net�r�s" nemes egyszer�s�ggel letagadta - min� prakticizmus! - Krisztus l�tez�s�t. A Biblia azonban - �sz�vets�g �s �jsz�vets�g - zsid�k �s kereszt�nyek sz�m�ra egyar�nt Szent�r�s kell legyen, mert a zsid�-kereszt�ny egyisten-hit az eur�pai kult�ra k�z�s alapja. Mondhatn�m �gy is: aki nem hiszi Krisztust, �pp�gy "nem eur�pai", mint az, aki nem fogadja el a zsid� n�p - ma is �rv�nyes - kiv�lasztotts�g�t, t�rt�nelmi k�ldet�s�t. Misztikus �s szent dolgok ezek. Judeo-nacionalizmus �s antiszemitizmus - azonos t�r�l fakad�, egy-form�n hal�los b�n�k. Mindkett� alapmot�vuma az atavisztikus k�ini kev�lys�g, a "f�lt�kenys�g" a m�sik isteni �ldozat�ra, �rt�keire; ami v�szterhes korszakokban k�lcs�n�s gy�l�letk�nt izzik fel. A "leg�jabb kori" t�veszme, a libertinizmus egy-�ltal�n nem tagadja Krisztus l�tez�s�t, �letm�v�nek t�rt�nelmi val�dis�g�t. �mde megtagadja az �letszents�g�t; Isten-Fia mivolt�t �s megv�lt� k�ldet�s�t. A leg-sz�ls�s�gesebb soviniszta felfog�s - amely az �l-liberalizmus egyik f� ontol�giai alapja - szerint Krisztus nem is Messi�s, hanem n�p�nek - politikai!!! - �rul�ja volt, hiszen "megpr�b�lta" egyenrang�v� tenni a g�jokat a v�lasztott n�ppel.”

A „S�ndor Andr�s �r�ks�ge” c�m� �r�somb�l (�j Id�k: 1998. I. 15.):
„A Teremt� minden n�p�t egyform�n szereti, - k�t nemzete sors�t m�gis fokozott figyelemmel k�s�ri. Az Atya �vsz�zadokon kereszt�l - l�sd: az �sz�vets�gben! - szinte k�zi vez�rl�ssel viselte gondj�t a v�lasztott n�pnek. Mintegy k�tezer �vvel ezel�tt a Teremt� el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy minden gyermek�t a k�z�s isteni csal�dba fogadja, ez�rt a F�ldre k�ldte az Ig�t, hogy egysz�l�tt fia, J�zus k�p�ben testes�lj�n meg, aki - mint �ldozati b�r�ny - a kereszthal�l�val v�ltsa meg b�neit�l az eg�sz emberis�get (l�sd: az �jsz�vets�gben!). A Megv�lt� �des-anyja, M�ria ‘kiv�lasztott’ mag�nak egy m�sik n�pet is, amelynek a v�d�szentje lett. Ez az esend�, szerencs�s n�p: a magyar. A Regnum Marianum.

Krisztus n�pe sz�tsz�ratott a nagyvil�gban - az�rt, hogy a t�rt�nelem folyam�n az emberis�g sokasod�s�nak �s tud�sa koncentr�l�d�s�nak v�gig a vezet� ereje, a kov�sza �s motorja lehessen; - minden�tt a f�ldgoly�n. M�ria n�pe a nagyobb r�sz�ben egy�tt maradhatott (b�r milli�k �lnek haz�jukon k�v�l!); - az�rt, hogy az emberis�g �l� lelkiismerete lehessen: eg�szen az id�k beteljes�l�s�ig.”

Az „Elbesz�l� t�rt�nelem” c�m� essz�mb�l (KAPU: 2003. IV. 2.):
„Most kell, hogy m�g egyszer �jra �tgondoljuk, mit is jelent: „Szemet szem�rt, fogat fog�rt!” vagy: „Ki fegyvert fog, fegyver �ltal v�sz el!”

Most, az emberis�g utols� �r�j�n kell meg�rten�nk v�gre-valah�ra: mit is jelent a bossz�val szemben a megbocs�t�s, a gy�l�lettel szemben a megv�lt� szeretet, a f�lt�kenys�ggel szemben a szel�d �ldozatv�llal�s, teh�t Jahveval szemben helyett Jahve �s Krisztus - az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g egys�ge.

Most kell meg�rten�nk v�gre, hogy K�in �s �bel ugyanannak az isteni f�nak az el�gaz�sai, hajt�sai; - no meg azt is, hogy magyar �s zsid�: �destestv�rek.

Mostan�ban bizony egyre t�bbet gondolkozom a Biblia k�t r�sz�nek, az � �s az �j Testamentumnak a v�lt, vagy val�s ellentmond�sain, megpr�b�lva magamban feloldani azokat, - hogy eggy� v�lj�k ez a kett�osztott balj�s alvil�g, mik�ppen Mennyben, azonk�ppen itt a F�ld�n is; de nem a vil�gcsend�r szuperhatalom minden rem�nyt fel�get� aljas h�bor�ja v�gezt�vel, egy sokkal aljasabb l�tszat-b�ke r�v�n, hanem a val�di Aranykor bek�sz�nt�s�vel, az egy igaz Isten szent akarat�b�l.”

„A gy�l�letbesz�d kibesz�l�se” (2004. I. 22.) c�m�, meg nem jelent �r�somb�l:
„Kor�bbi �r�saimban m�r �vekkel ezel�tt is publik�ltam, hogy teljesen egyet�rtek az al�bbi k�t kijelent�ssel, melyek k�z�l az els� keresztany�mt�l, m�g a m�sodik s�goromt�l, Boz�ki Andr�s politol�gust�l sz�rmazik. Az els�: „Ha egyszercsak megint zsid�-�ld�z�s lenne; - zsid�nak vallan�m magam.” A m�sodik: „Ha a zsid�-�ld�z�sek idej�n minden magyar zsid�nak, �s minden zsid� magyarnak vallotta volna mag�t; - nem lett volna holocaust.” Szerintem igen m�lyensz�nt� gondolatok ezek; a nagyap�m pontosan ezek szerint cselekedett, ami�rt majdnem feltett�k a Dachau fel� indul� vonatra, s meg is hal, ha meg nem sz�ktetik...

A havi Magyar F�rum 1998/1. sz�m�ban Sz�cs Zolt�n �gy �r: "A megboldogult �j Magyarorsz�g cikk�r�ja - Czike L�szl� - felismerte ezt az �sszef�gg�st, �s be is �llt az �j hit pr�f�t�j�nak: '... aki nem hiszi Krisztust, �pp�gy 'nem eur�pai', mint az, aki nem fogadja el a zsid� n�p - ma is �rv�nyes - kiv�lasztotts�g�t, t�rt�nelmi k�ldet�s�t.' - Ez legal�bb egyenes besz�d. Tulajdonk�ppen tetszik is a ny�lts�ga, megmutatja: ez a j�v� kontinens�nk�n, kispajt�s. Vagy megszoksz, vagy megsz�ksz.”

Amint Barsi atya szentbesz�d�b�l, valamint a ‘magamt�l vett’ id�zetekb�l l�tjuk: az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g ‘Istene’ nem �ll�that� szembe egym�ssal, nincs t�r�s az egyistenhit evol�ci�j�ban; - nem k�ts�ges, hogy a zsid� n�p ‘v�lasztott n�pi’ funkci�ja t�retlen�l tov�bb folytat�dik; legal�bbis ‘az utols� �t�letig’, J�zus m�sodik elj�vetel�ig tart. J�zus k�ldet�se els�dlegesen Izrael �sszegy�jt�se volt, �s csak mintegy m�sodlagosan - az els�dleges k�ldet�s teljes�t�se r�v�n - a vil�g �sszes n�peinek (a pog�nyoknak is) a megv�lt�sa. �m J�zus nem politikailag akarta a zsid�kat �sszegy�jteni, - teh�t nem egyfajta ‘kir�lys�g’, s egys�ges �llam l�trehoz�s�ra t�rekedett. Hangs�lyozta, hogy orsz�ga nem err�l a vil�gr�l val�, - soha nem t�rekedett a vil�gi ‘zsid�k kir�lya’ c�m megszerz�s�re. Lelki egys�get szeretett volna el�rni a zsid�k k�z�tt - egyfajta k�z�s megt�r�st -, melynek k�z�s kisug�rz�s�t�l v�rta (volna) az �sszes pog�nyok megt�r�s�t is. B�neink ‘elv�tele’ (a folyamatos �s fokozatos megv�lt�s - eredm�nyek�nt a kollekt�v megt�r�s) teh�t egyfajta ‘�ngerjeszt� l�ncreakci�k�nt’ zajlott volna le, J�zus eredeti terve szerint.

Ezt sugallja az a t�ny is, hogy J�zus tan�t�i, messi�si �let�tja sor�n val�ban nem hagyta el a szent n�p ‘fels�gter�let�t’; s a pog�nyok megt�r�t�s�t tan�tv�nyainak a  feladat�ul hagyta, a felt�mad�s�t �s a mennybemenetel�t k�vet� (P�nk�sd ut�ni) id�szakra. Mindez igen tudatos ‘tervez�sre’ vall; J�zus pontr�l-pontra el�re tudta (megtervezhette), mikor �s mi fog t�rt�nni, vagyis semmit sem b�zott a v�letlenre.

Nyilv�nval�, hogy amennyiben zsid�k s pog�nyok megv�lt�s�t ‘egyl�pcs�ben’ akarta volna megval�s�tani, akkor ennek megfelel�en is cselekedett volna, �s j�maga meg apostolai aktivit�s�t a legkev�sb� sem korl�tozta volna ‘a szent n�p’ ter�let�re. Er�it ‘nem forg�csolhatta sz�t’, hisz tudta, hogy f�ldi m�rt�kkel m�rve az � ideje ki van m�rve. Nem markolhatott sokat, nehogy keveset fogjon; - ez�rt megv�lt� energi�j�t a kiv�lasztott n�pre koncentr�lta, hogy k�ldet�se m�lt� befejez�s�t a v�lasztott n�p megt�r�s�nek, egys�g�nek szent kisug�rz�sa v�gezze el majd, a hal�la, felt�mad�sa �s mennybemenetele ut�n. A terv azonban nem �gy val�sult meg, s�t, bizonyos l�nyegi elemei a mai napig egy�ltal�n nem val�sultak meg. Nem j�runk messze az igazs�gt�l, ha azt �ll�tjuk, hogy bizonyos �rtelemben m�ig az val�sult meg, amit J�zus ‘a legkev�sb� sem’ akart, s�t, sok tekintetben a megv�lt�s els�dleges v�rakoz�sainak �pp az ellenkez�je t�rt�nt!
L�ssuk: mi�rt �s hogyan?

J�zus a zsid� n�p �sszegy�jt�s�t, kollekt�v megt�r�s�t, Lelki Izrael l�trej�tt�t tervezte, eg�sz messi�si k�ldet�se teljes�t�se sor�n ez�rt k�zd�tt. Ehelyett a k�vetkez� k�zel 2000 �vben a zsid� n�p lelki �s fizikai sz�tforg�csol�d�sa, sz�t-sz�rat�sa (divergenci�ja) val�sult meg; - ‘lelki �rtelemben’ a szent (v�lasztott) n�p nemhogy nem �llt �l�re a pog�ny vil�g, a pog�ny n�pek megt�r�t�s�nek, hanem �ppen �gy megtagadta a megv�lt�s t�ny�t az elm�lt t�rt�nelmi id�-szakban is, mik�nt az egykori szenved�st�rt�net sor�n. Noha J�zus apostolai �s legels� k�vet�i t�bbs�g�kben a zsid� n�pb�l sz�rmaztak, - 200-300 �v eltelt�vel m�r a kereszt�ny h�v�k nagy t�bbs�ge a volt pog�ny n�pek, a r�mai polg�rok �s a provinci�k lakosai k�z�l ker�lt ki. Ez a tendencia a k�vetkez� �vsz�zadok sor�n tov�bb er�s�d�tt, uralkod�v� v�lt. J�zus ‘alap�tv�nya’, a r�mai katolikus egyh�z pedig a teljes k�z�pkor sor�n ‘antiszemitak�nt’ viselkedett; - t�bbek k�z�tt az�rt, mert J�zus Krisztus kiv�gz�s��rt, keresztre fesz�t�s��rt kollekt�ven a zsid� n�pet tett�k felel�ss�. A ‘Lelki Izrael’ m�ig nem j�tt l�tre, m�g cs�r�j�ban sem; - s�t, a divergencia, a vak gy�l�let ‘pog�nyok �s zsid�k k�z�tt’ (r�szben a kereszt�nys�g  passz�v ‘r�szv�tel�vel’) elvezetett eg�szen a holocaustig, amikor Hitler �s a n�cik ‘v�gs� megold�sk�nt’ megpr�b�lt�k kiirtani legal�bbis Eur�pa teljes zsid�s�g�t. 

A II. vil�gh�bor� ut�n megval�sultak Herzl Tivadar ‘cionista �lmai’: a h�bor�ban gy�ztes nagyhatalmak Palesztina ter�let�n l�trehozt�k az �n�ll� zsid� �llamot. Ez a mozzanat l�nyeg�ben ‘lez�rta’ a Krisztus ut�ni k�zel 2000 �ves korszakot; - az �j Izrael �llam l�trej�tt�vel a vil�gban sz�tsz�ratott zsid� n�p visszakapta �saty�i f�ldj�t, s a zsid� �llam (r�v�n) jogi legitimit�st nyert a F�ld nemzet�llamai k�z�tt. Vagyis: Krisztus ‘Lelki Izrael’-je helyett egy f�ldi megv�lt�s-p�tl�k sz�letett, egy jog�llam, mely lelkis�g�ben �s viselked�s�ben alapvet�en szemben �ll a krisztusi szeretet-eszm�vel, s puszta l�trej�tt�nek k�r�lm�nyei �ltal k�nyszer�tve van arra, hogy az �sz�vets�g ‘pog�ny-harcait’ folytassa tov�bb - ez�ttal a szarac�nok (az arabok) ellen! -, saj�t fennmarad�sa �rdek�ben. Jahve seg�ts�ge n�lk�l �s Krisztus terv�vel szemben, de a vil�gcsend�r Amerikai Egyes�lt �llamok t�mogat�s�val...

A vil�gon sz�tsz�r�dott ‘vil�gi’ zsid�s�g a d�nt� t�bbs�g�ben hitetlen (liber�lis) felfog�s� (vil�gn�zet�); - igen kis l�leksz�m� a kereszt�ny vall�sra kit�rt (neofita, konvertita) zsid�k ar�nya. Az anyaorsz�g (Izrael) uralkod� �llamvall�sa, illet�leg a diaszp�r�kban �l�k jellemz� vall�sa az ortodox-zsid� egyistenhit. �m sem az ortodoxok, sem a neol�gok nem ismerik el Krisztus istens�g�t, �s m�ig ‘az igazi’ Messi�sra v�rnak. Krisztus Isten-Fia k�ldet�s�t, Messi�s-mivolt�t csak a ma m�g szinte jelent�ktelen l�leksz�m�, �gynevezett „messi�si zsid�” vall�si k�z�ss�gek ismerik el.

Eml�kezz�nk csak vissza! „Izrael elutas�tja a Messi�st.” J�zus m�gis �gy utas�tja az apostolokat: „A pog�nyokhoz ne menjetek �s a szamarit�nusok v�rosaiba be ne t�rjetek!” A k�na�ni asszony le�ny�b�l is csak ‘n�mi kelletlenked�s ut�n’ �zi ki az �rd�g�t. J�zus az �sszes pog�ny n�pek megv�lt�s�n�l el�bbre helyezi a ki- v�lasztott n�p, a zsid�s�g megt�r�t�s�t, �sszegy�jt�s�t. Mintha csak egy ‘kett�s fel�p�t�s�’ tervet hajtana v�gre: vagy siker�l az eredeti terv, ami Izrael �ssze-gy�jt�se, a zsid� n�p megt�r�t�se �s a ‘Lelki Izrael’ �letre kelt�se; - vagy ha nem (mert Izrael elutas�tja a Messi�st!), �gy �t keresztre fesz�tik. Ekkor azonban m�r nemcsak a v�lasztott n�p sorsa ‘az els�dleges t�t’, hanem az eg�sz vil�g sorsa - zsid�k� �s pog�nyok� egyszerre �s egyar�nt! Ekkor a krisztusi megv�lt�s terv�nek a m�sodik, a nehezebbik �s bonyolultabb ‘vari�ci�ja’ l�phet �letbe, - vagyis sz�ledjenek sz�t az apostolok most m�r az eg�sz vil�gban, hirdess�k J�zus Krisztus tan�t�s�t �s t�r�ts�k meg az �sszes pog�nyt is a kereszt�nys�g r�v�n. De vajon mi lesz a v�lasztott n�p funkci�ja ett�l kezdve, az �jsz�vets�g kor�ban?!

Mivel Izrael n�pe 2000 �vvel ezel�tt nem fogadta el J�zus megv�lt� �ldozat�t, - ezt a borzaszt� t�nyt az eg�sz vil�g m�ig s�nyli. (Paradoxon persze, hogy maga az �ldozat teljes sz�less�g�ben �s m�lys�g�ben �pp csak az �ltal tereb�lyesedhetett ki, hogy J�zust kiv�gezt�k.) Mik�nt a ‘Lelki Izrael’ helyett csak egy p�tl�k-�llam j�tt l�tre, akk�nt a komplett ‘pog�ny (�rtsd: ‘g�j’-)emberis�g’ is paranoi�ss� v�lt; ahelyett, hogy ‘istenf�l�v�’ lett volna, - k�r�lbel�l szint�n 1948. �ta ‘siets�ggel’ �p�ti a saj�t vil�gi �llam�t (vil�g�llam�t), hogy abban Istent�l val� retteg�s�ben, vakon, egy akolba terelje �ssze a Gl�busz minden nemzet�t, de Istent kirekessze.    
Mert a krisztusi szeretet hi�ny�nak hamis �rzete vakk� tette az emberis�get...

Barsi aty�nak a t�rgyban szint�n id�zett sorai �ttekint�se el�tt ism�t n�h�ny olyan sz�vegr�szlet k�vetkezik, melyeket saj�t kor�bbi �r�saimb�l vettem.

A „Levajazott szent vil�gszabads�g” c�m� cikkb�l (Hunnia: 1999. VIII. 26.):
„A kommunista ‘demokr�cia’, az eg�sz vil�gon megval�sul� �s m�k�d� Glob�lis Vil�g�llam aff�le rendszerp�tl�k, paranoid skizofr�n k�pz�dm�ny. P�tcselekv�s, a vil�gforradalom elker�l�s�re. Am�gy liber�lis demokr�ci�nak nevezt�k el...
Sz�ntiszta ut�pia - maga a l�thatatlanul h�d�t�, illumin�lt irracionalit�s.
Az emberis�g f�ldi civiliz�ci�j�nak egyfajta titkos hatalomkoncentr�ci� ment�n t�rt�n� Glob�lis Vil�g�llamm� fejl�d�se, mint elvi lehet�s�g, a kezdetekt�l fogva l�tezik. A lehet�s�g Hitler �ta objekt�v sz�ks�gszer�s�gg� v�lt, a folyamat imm�r egyes�lyes �s visszaford�thatatlan. A Vil�g�llam kapui bez�rultak, aki pedig kinn-rekedt, annak annyi. A bent l�v�knek sem j�, �m ez egy m�sik k�rd�s. Csak k�t lehets�ges megold�s ad�dik, hogy a glob�lis hatalmi v�gkifejlet mi�rt is torkollik tot�lis irracionalit�sba, a l�tsz�lagos rendet mi�rt is v�ltja fel az �ltal�nos k�osz?!

(1) Az emberi nem az �tered� b�n, vagy m�s �s-ok k�vetkezt�ben menthetetlen�l degener�lt, kollekt�v ‘�dv�z�l�se’ lehetetlen, �gy a F�ld�n soha nem j�het l�tre  egy t�vlatokban is stabil t�rsadalmi k�pz�dm�ny, amelyben vezet�k �s vezetettek b�k�ben/tisztess�gben �lnek, megf�rnek egym�ssal. Ezt a vari�ci�t val�sz�n�s�ti Krisztus kereszt�ldozata, az egy�n megv�lt�sa b�neit�l. (2) Az emberi nem mindenest�l degener�lt ugyan, de a balj�s divergencia nem bels� �nfejl�d�s�nek sz�ks�gszer� v�gkimenetele, hanem t�rt�nelm�nket k�v�lr�l elhajl�t� er�hat�s (pl. a S�t�n) m�k�d�s�nek k�vetkezm�nye. Ezt a vari�ci�t t�masztja al� n�h�ny s�t�t t�rt�nelmi figura �nt�rv�ny� f�szerepl�se, s�t, n�h�ny meghat�roz� jelent�s�g� forradalom gyan�s eredm�nye, s egy�ltal�n az a t�ny, hogy a sz�les n�pt�megek mindig csak felhaszn�lt, kiv�reztetett szenved� alanyai voltak/maradtak minden kataklizmaszer� t�rsadalmi v�ltoz�snak; - m�g az �llamhatalom egyre �nz�bb, gonoszabb, illetve tehetetlenebb ‘er�k’ kez�ben �sszpontosult. Lenin tudat-hasad�s�t pl. h�ven illusztr�lja, hogy mik�zben megteremtette a kommunista vil�ghatalom elvi/gyakorlati alapjait, addig ritka vil�gosabb pillanataiban az �llam v�gs� elhal�s�r�l elm�lkedett. Ehelyett az Antikrisztus kerekedett fel�l...”

„A vil�g�llam gyarmati kasztrendszere” �r�somb�l (Hunnia: 2000. III. 27.):
„Az egyszer� vil�gpolg�r sz�m�ra - �ljen b�rhol is ezen a F�ld�n! - l�tezik egy mesters�gesen gener�lt virtu�lis val�s�g, amely a j�l megszokott, hagyom�nyos elemekb�l �p�tkezik, �s alkotja az operett minden sz�nes d�szlet�t. Vannak elt�r� n�pek, �nrendelkez� nemzetek, ‘�les’ orsz�ghat�rok, f�ggetlen �llamok, alkalmi sz�vets�gek, katonai t�mb�k �s �rdekk�z�ss�gek. Azonosul�sok, �sszefog�sok, torzsalkod�sok �s konfliktusok. Mozg�sok, viszonyul�sok minden c�lir�nyults�g n�lk�l - ami az �n�ll� �let szelekci�ja. �m mindez csup�n egyszer� kirakat - a hatalom elfed�s�nek technik�ja. A hatalom paranoid-skizofr�n, mert az �ltala t�rt�nelmileg m�dszeresen ki�p�tett kett�ss�g a forradalmakt�l val� m�ni�kus f�lelem k�vetkezm�nye. A hatalom �gy gondolja, hogy val�s strukt�r�j�nak, fel-�p�t�s�nek megismer�se �r�letbe, t�meghiszt�ri�ba - forradalomba, s�t: vil�g-forradalomba!  - kergetn� a n�peket, a szolid vil�gpolg�rok milli�rdjait, ami �n-mag�ban v�gvesz�lyt jelentene a v�gletekig k�zpontos�tott vil�ghatalom sz�m�ra. Senki nem ismerheti meg a teljes igazs�got, csup�n a megegyez�ses szertart�sok rendje szerint beavatottak sz�k k�re, akik eset�ben m�r semmilyen v�letlent�l, spont�n/ellen�rizetlen cselekm�nyt�l nem kell tartani. Fokok a rejt�lyes l�tr�n.”

A „Magyarorsz�g globaliz�ci�ja” t�rgy� essz�mb�l (KAPU: 2002. XII. 15.):
„Az egys�ges vil�g�llam a liber�lis �nfejl�d�s �tj�n, �nmag�t�l soha nem j�nne l�tre, vagy ha igen, nincs (nem volt) el�g id� „kiv�rni”; ez�rt l�tre kell hozni, - a vil�gt�rsadalom (minden orsz�g t�rsadalm�nak) a befoly�sol�sa �s manipul�ci�ja �tj�n. Minden orsz�gban egys�ges p�nz�gyi, gazdas�gi, jogi, politikai �s egy�b szab�lyokat kellett bevezetni, �s olyan korm�nyzatot kell a „hatalomba seg�teni”, melyet beavatottak vezetnek, akik �rtik az �j id�k (New Age) h�v� szav�t, egyet-�rtenek a vil�g�llam koncepci�j�val �s k�pesek is a k�v�natos ir�nyba vezetni a saj�t t�rsadalmukat, a saj�t n�p�ket.

Ne higgy�k, hogy a vil�g�llam elk�pzel�se a kezdetekt�l fogva egys�ges volt; - az egys�g ugyan folyamatosan alakul, de m�g nem teremt�d�tt meg a mai napig! Az eddig ismert(etett) k�t legfontosabb (legal�bbis 1950-ig szemben�ll�) h�tt�r-hatalom mell� ugyanis - szint�n nagyj�b�l 1950. �ta - felz�rk�zott egy harmadik, amely j�val er�sebbnek t�nik m�g az el�z� kett�n�l is. M�r nem kell „mintegy szem�rmesen” takargatnia farizeusi hitetlens�g�t, m�r nem is invit�lj�k g�nyosan a Megv�lt�t, hogy: „Gyere le, Krisztus, a keresztr�l, ha tudsz, �s igy�l vel�nk egy j� kupa v�r�sbort!”. Az Illumin�tusok Rendje, a f�ktelen libertari�nizmus m�r nem keres p�tcselekv�seket; - abszol�t pragmatikusan minden hit hely�be a p�nzf�tis (az aranyborj�) b�lv�nyim�dat�t illeszti, �s olyan egys�ges vil�gvall�s, illetve politikai vil�grend fel�ll�t�s�ra t�rekszik, amelyben „a hit” csak k�z�s elm�lked�s,  v�lasztani csak egyazon hatalom „k�t p�rtja” k�z�tt lehet, az �let pedig munka �s fogyaszt�s, semmi t�bb. Az �j rend olyan er�s, hogy 1950-t�l t�bb l�pcs�ben „megszel�d�tette” az Angol Nagyp�holyt �s a Grand Orientet is...

A t�rsadalmi rendszer egys�ges�t�se, a vil�g n�peinek beterel�se k�z�s kar�mba - nem megy el�zetes k�s�rletek n�lk�l. A XX. sz�zadi t�rt�nelem tulajdonk�pp az �tkeres�s, a m�dszerek t�k�letes�t�se jegy�ben telt. A k�s�rletezget�s borzalmas �ldozatokat k�vetelt! A Nagy Francia Forradalom s�t�ni orgiaszer� v�rf�rd�je, Bonaparte Nap�leon v�res hadj�ratai, a H�t�ves H�bor� (az angolok �s franci�k k�z�tt - Amerik�ban), a ‘48-as levert szabads�gharcok, a Monarchia sz�tver�se el�j�t�k volt a XX. sz�zad vil�gh�bor�ihoz, kommunista �s fasiszta diktat�r�ihoz, mert ut�bbiak m�r a f�pr�b�t jelentett�k...

Akik m�ig sem tudtak szabadulni ilyen vagy olyan jobb-vagy baloldali szubjekt�v gy�l�leteikt�l; - fel fognak szisszenni a k�vetkez� mondatokban foglalt, �sszetett anal�gia olvast�n! De nem lehet nem le�rnom, mert az igazs�g mindig dialektikus. Krisztus kereszt�ldozata, mellyel a b�neit�l akarta megszabad�tani az embereket - individu�lis �rtelemben megadta az egyes embernek a b�nb�nat �s b�nbocs�nat (a megtisztul�s) lehet�s�g�t; kollekt�v �rtelemben viszont m�r nem volt ennyire „hat�kony”, az eg�sz emberis�get nem tudta k�z�ss�gileg megv�ltani. A zsid�s�g  �ldozata, a holocaust adta meg a v�gs� l�k�st, a kiv�lt� okot, hogy l�trej�jj�n a Vil�g�llam. A vil�g j�l ezut�n sem m�k�dik, �mde fennmarad m�g egy ideig...”