„K�nyszerp�ly�n a vil�g”  visszatekint� elemz�semb�l (Nemzet�r, 2004.V. 26.):
„Tegy�k fel, hogy az emberi technikai civiliz�ci� ‘�letvonala’ (hasonlat a teny�r-j�sl�sb�l) nem egyenes, hanem aszimptotikusan konvergens bizonyos ismeretlen er�k�zponthoz; s csak az a k�rd�s, hogy �ppen a lesz�ll�, vagy a felsz�ll� �gban vagyunk, haladunk-e?! Mert a ‘fejl�d�s�nk’ mindenk�ppen exponenci�lis!

A szimbolik�t most m�r a vall�si, filoz�fiai s�kra �temelve; k�pzelj�k el, hogy az eddig v�gtelen egyenesnek hitt trendvonal val�j�ban egy g�rbe, amir�l m�g nem tudjuk, parabola-e, vagy hiperbola; mert nem ismerj�k a k�plet�t... Tegy�k fel, hogy a parabola-v�ltozat az Istenhez, az �r�k �lethez - a hiperbola g�rb�je pedig a S�t�nhoz, az �r�k hal�lhoz vezet! Minden csak a k�plet felismer�s�n m�lik...
A g�rb�nk ir�nyults�g�t, ‘v�gkifejlet�t’ el�re nem ismerhetj�k, �m a meredeks�ge visszavonhatatlanul, �rz�kelhet�en fokoz�dik. Valami nagyon gyorsan k�zeledik! De a megold� k�pletb�l ered� ‘megold�s’ negat�v �rtelmez�si tartom�nya (ti. a S�t�n!) mer� k�ptelens�gnek t�nik... 

Sohasem fogjuk megtudni, vajon a ty�k volt-e el�bb, vagy a toj�s. Vagyis hogy a g�rbe meredeks�g�be van-e belek�dolva a kollekt�v sorsunk, vagy a mi szabad akaratunk, teh�t magunk csin�lta t�rt�nelm�nk id�zi-e el� az ‘�letg�rb�nk’ felfel� �vel�s�t, avagy tragikus lekonyul�s�t?! K�nny� megold�s lenne a praedestin�ci�ra ‘fogni’ mindent, amivel a Teremt�s �s a Gondvisel�s �sszes erk�lcsi felel�ss�g�t Isten nyak�ba varrhatn�nk. Eleve meghat�rozott k�plet ugyanis nincs. M�s k�rd�s azonban, hogy att�l a pillanatt�l kezdve, amikort�l m�r nem csak a gyorsul�s, de annak a m�rt�ke, s�t, m�g az ir�nya is felismerhet�v� v�lik; - att�l kezdve bizony ‘nagy baj van’, mert a k�plet ‘k�be v�sve’ t�nik el�... Innen kezdve ugyan lehet m�g elemezni, sir�nkozni, mosakodni, magyar�zni, mell� besz�lni, fogadkozni, k�d�s�teni, j�pof�skodni - de v�ltoztatni m�r nem.
K�nyszerp�ly�ra l�pett a Vil�g! (...)

Azut�n 2001. szeptember 11-ik�n egy ‘zseni�lisan’ kitervelt �s v�grehajtott aljas terrort�mad�s k�vetkezm�nyek�nt szinte percek alatt led�ltek a manhattani vil�g-kereskedelmi k�zpont (WTC) felh�karcol� ikertornyai; - majd 2001. okt�ber 7-ik�n Afganiszt�n amerikai megt�mad�s�val, l�tsz�lag minden el�zm�ny n�lk�l kit�rt a III. Vil�gh�bor� az �n. zsid�-kereszt�ny nyugati civiliz�ci� �s az arab-iszl�m vil�g k�z�tt (l�sd m�g pl. Samuel P. Huntington: „A civiliz�ci�k �ssze-csap�sa �s a vil�grend �talakul�sa” k�nyv�ben). �gy is, mint az USA, illetve a szint�n ‘mag�nyos mer�nyl�’ Usama bin Laden k�ptelen konfliktusa. S a post�n, lev�lben k�ld�tt t�m�ntelen l�pfene-bakt�rium (feh�r por) form�j�ban ism�telten kivirult a birodalom paranoid-skizofr�ni�ja is. A Vil�g lakoss�ga ett�l kezdve - az �llamhat�rokt�l igen, de a vall�si hovatartoz�st�l cseppet sem f�ggetlen�l - v�g-�rv�nyesen k�t t�mbre szakadt: USA-p�rtra �s Usama bin Laden ‘rajong�ira’; b�r a legt�bb �llam hivatalosan a NATO mell� �llt...
Most mindenki - gyarl�k, esend�k, f�ldh�z ragadtak �s v�gleg megvezetettek - gondolatai k�nyszerp�ly�n mozognak; d�nteni kell v�gre a j� �s a rossz k�z�tt. Az USA vagy bin Laden: nincs harmadik, vagy arany k�z�p�t. A vigyorg� kurafi, a K�p�nyegforgat� �gy int�zte, hogy most az egyszer, csak �s kiz�r�lag rosszul d�nthess�nk, mert mindk�t �t �hozz� vezet el. S�t�ni pof�j�nak a pillanatk�pe f�st�lve l�ngolt a falon, amint az egyik Boing becsap�dott...”

„A p�nik �s a rem�ny vil�grendje” c�m� essz�mb�l (Nemzet�r: 2003. IV. 23.):
„A Gonosz nagyj�b�l �pp olyan ‘j�l’ ismeri a teremt�s terv�t - a v�gkimenetelek lehets�ges vari�ci�ival egy�tt -, mint a Teremt�. Mivel azonban nem �ri fel sem �sszel, sem szeretettel annak nagyszer�s�g�t, - irigys�gb�l minduntalan elrontani igyekszik a Terv megval�sul�s�t. Negat�v akarat�t rajtunk, embereken kereszt�l igyekszik �rv�nyes�teni, mivel az ereje, a hatalma csak benn�nk s rajtunk l�tezik. Emberi (kett�s) term�szet�nkben - szabad akaratunk r�v�n - a terv koncepci�ja, illetve ‘az elront�s igyekezete’ egyidej�leg m�k�dik �s dolgozik; persze minden emberben m�s �s m�s ir�nyban, ar�nyokkal �s m�don. Az emberi t�rt�nelem �gy a valaha �lt, a ma �s a j�v�ben �l� �sszes ember ‘t�rgyi’ (t�rt�nelemalkot�) �letei valamennyi cselekedet�nek a kv�zi ered�jek�nt alakul ki. De ne higgy�k, hogy a t�rt�nelem maga volna a statikus, statisztikai val�sz�n�s�g; minden ‘ir�nyults�g’ n�lk�l...! Nem, a t�rt�nelem m�gis egyfajta dinamikus konvergencia, k�zeled�s Istenhez, s a grandi�zus terve (a Teremt�s) v�gs� megval�sul�s�hoz; �mde nem egyenes vonalban, hanem meglehet�s vargabet�kkel. Ezek a kit�r�k eg�szen az utols� pillanatig k�ts�gess� teszik ‘a v�geredm�nyt’; s�t, elrejtik a trend val�di ir�nyvonal�t is az avatatlan szemek el�l. Csak a beavatottak l�thatj�k viszonylag tiszt�n a j�v�t, mert �k �tl�tnak a sz�npadi m�-k�d�n, amit a S�t�n gerjeszt, hogy mindenkit megt�vesszen, s a Paradicsom helyett ‘az erd�be’ vezessen minket...
Mindez nem v�ltoztat azon, hogy a v�gkimenetel ma is k�tes�lyesnek l�tszik.

Az Amerikai Egyes�lt �llamok persze ‘tiszt�n l�tja’, mik a vil�ghatalmi �rdekei; csak azt nem l�tja tiszt�n, hogy ezek �rv�nyes�t�s�vel az isteni terv t�nkret�tel�n dolgozik, amivel az eg�sz vil�got a szinte biztos pusztul�sba tasz�tja. De mi lehet ennek az ostoba vakrep�l�snek az igazi oka? Igaz-e vajon, hogy a gy�trelmeink mindig csak arra - az egy�bk�nt val�s! - gener�lis okra vezethet�k vissza, hogy a hatalom k�deriskol�ja a kontraszelekci�ra �p�l?! N�r�, Caligula effekt�v �r�ltek voltak, val�sz�n�leg Hitler is - a hatalom cezarom�ni�s megsz�llottjai -; �mde mi a helyzet p�ld�ul Nagy S�ndorral, Julius C�z�rral, Bonaparte Nap�leonnal vagy Leninnel s Szt�linnal; az � eset�kben ez nem annyira nyilv�nval�. Mondhatn�nk: egzalt�ltak voltak ugyan, de ‘az �r�lts�g�kben’ vitathatatlanul volt - rendszer! Ez azonban m�g nem jelenti azt, hogy �k csin�lt�k volna az igazi t�rt�nelmet, - ak�r  negat�v (dezintegrat�v, sz�th�z�, rombol�), ak�r pozit�v (egys�ges�t�, �sszetart�, �p�t�) tendenci�ira, trendj�re gondolunk. B�bfigur�k voltak csak; egy rejt�zk�d� h�tt�rhatalom kez�ben, amelyik Isten n�lk�l k�pzeli el a vil�g ir�ny�t�s�t. A mai USA vezet�i mind azt hiszik, hogy a vil�g sorsa a kezeikbe t�tetett le, g�gj�kben nem veszik �szre, hogy csak eszk�zei a K�osz Herceg�nek, akinek �ppen az a c�lja, hogy a vil�g katonailag leger�sebb hatalm�t �ld�z�si m�ni�ba, paranoi�ba kergesse, s ez�ltal p�ni f�lelembe, vak retteg�sbe tasz�tsa az eg�sz emberis�get, - ami a legjobb �t a m�sk�nt gondolkod�k elhallgattat�s�ra, a vil�g elpuszt�t�s�ra.

A h�tt�rhatalom az US�-t, ostoba �s r�vidl�t� vezet�it, high-tech arzen�lj�t csak felhaszn�lja; �s egy�ltal�n nem az�rt - mint azt hiszik! -, hogy Amerik�t az eg�sz vil�g ur�v� tegye, hanem az�rt, hogy �ltala s�r� f�st, s�t�ts�g boruljon a F�ldre...
Isten n�lk�l �s ellen nem lehet Paradicsomot csin�lni sem a F�ld�n, sem m�sutt.”

„A megk�s�rt�s l�lektana” c�m� elemz�semb�l (Nemzet�r: 2003. VI. 4.):
„A semmi �s a mindens�g csatorn�i egybefolynak ugyan, de csak a m�svil�gon.
M�svalaki mesterkedik itt; akinek a legf�bb c�lja, hogy kik�sz�b�lje a Teremt�t.

Ha valaki nem hisz Istenben, a felt�mad�sban �s a l�lek �dv�ss�g�ben; az ide�lis t�rsa, szerz�d� partnere az �rd�gnek. Igen sok jelent�s intelligenci�j�, tehets�ges f�rfi� v�lt m�r �ldozat�v� a f�ldi vil�guralom k�s�rt�s�nek. A J�zust megk�s�rt� �rd�g azzal k�rkedik, hogy minden hatalmat �s dics�s�get � kapott meg, s annak adja, akinek akarja. Egyetlen felt�tele csup�n, hogy �t, az �rd�g�t kell im�dni az Isten helyett. Egy�rtelm� h�t, hogy a vil�guralom �nmag�ban b�n�s kateg�ria, amelyet senkinek sincs jog�ban megszerezni. Aki m�gis erre t�r, az Isten ellen van, s mag�val a s�t�nnal sz�vetkezik. Vagyis az �rd�g nem kevesebbre cs�b�tja J�zust, mint hogy v�llaljon cinkoss�got vele, s legyen a cimbor�ja; ahelyett, hogy beteljes�ten� isteni k�ldet�s�t. Ezek ut�n mag�t�l �rtet�dik, hogy eg�szen az id�k v�gezet�ig mindig �jabb �s �jabb Antikrisztusok j�nnek, akik megpr�b�lj�k k�zi vez�rl�ssel ir�ny�tani az egyetlen falanszterr� sil�ny�tott vil�got, hogy az egyed�l csak nekik szolg�ljon. Nyilv�nval�, hogy a soknemzetis�g� emberis�g mindenf�le egys�ges�t�se, k�z�s akolba val� ‘�sszeterel�se’ istentelen gondolat, mert v�gleg kiiktatn� a spont�n v�letlen - utols� p�r, el�re fuss! - lehet�s�g�t, ami az isteni terv megval�s�t�s�nak legfontosabb pill�re. Nem v�letlen, hogy az aktu�lis vil�g-dikt�torok (Nagy S�ndor, Caesar, Nap�leon, ..., Bush) mind a globaliz�ci� h�vei, s mint ilyenek vagy nem �rtik Isten terv�t, vagy direkt szembesz�llnak vele. Mint l�tjuk - val�j�ban az �rd�g a legnagyobb ‘globaliz�tor’; aki maga gy�v�n elb�jik a h�tt�rben, s mindig azt a figur�t tolja el�t�rbe, akivel v�rszerz�d�st k�t�tt. Igen nagy sz�ks�ge van mindig �jabb jelentkez�kre, megk�s�rthet� jelent�s f�rfiakra, - akik szerint a vil�guralom sz�ks�gszer�, s t�zzel-vassal meg is kell val�s�tani. Az igazs�g az, hogy amennyiben ez a vil�guralom b�rki ir�ny�t�sa alatt t�nylegesen megval�sul, akkor az egyben a vil�g (a jelen t�rt�nelmi korszak) v�g�t is jelenti.

A vil�g megv�lt�s�nak k�tezer �ves krisztusi projektje akkor v�get �r; bizonyoss� v�lik, hogy �rtelmetlen a megv�lt�st tov�bb folytatni (er�ltetni) egy olyan iszony� vil�gban, amelynek a vez�relve a t�bolyult hatalom paranoid kontraszelekci�ja �s melyben rohamosan pusztulnak a fel�p�tett �rt�kek, s napr�l-napra fogy a rem�ny.

�vakodjunk h�t zsoldj�ba �llni minden olyan t�rekv�snek, szellemi vagy politikai ir�nyzatnak, ‘vall�snak’ vagy szekt�nak, amelynek deklar�lt c�lja a vil�guralom! K�l�n�sen vesz�lyes az �gy, ha hangs�lyozz�k, hogy ‘a j� vil�guralma’ a c�l... A vil�gegyetemben ‘a j�’ egyed�li let�tem�nyese ugyanis a mindenhat� Isten, aki a dolog term�szet�b�l k�vetkez�en nem alap�t le�nyv�llalatokat, nincsen sz�ks�ge k�zvet�t�kre, helyette elj�r�kra, akik szenteltvizet lopva az �r templom�b�l csak a saj�t dics�s�g�kre p�ly�zva osztogatnak �ld�st: Isten helyett az �rd�g nev�ben.

A j� vil�guralma, Isten ‘territ�riuma’ - per omnia saecula saeculorum - ‘oda�t’ van; itt a F�ld�n felesleges �s k�ros ut�pia a sz�p �j vil�grend �p�t�s�n er�lk�dni. Ha az �rd�gnek siker�l el�rnie az egys�ges f�ldi vil�g�llam l�trehoz�s�t; az�ltal l�trej�n a potenci�lis lehet�s�g, hogy sz�p sz�val, vagy er�szakkal; h�zelg�ssel, vagy a t�rv�ny �tj�n - mindenkit k�telezzenek arra, hogy Isten helyett a S�t�nt im�dja. M�r ma is eszeveszett k�zdelem, l�thatatlan h�bor� folyik a lelkek�rt; �s a gonosz l�lek egy�ltal�n nem �ll rosszul. Vesz�lyben vannak m�r a legjobbak is!
Aki al��r az �rd�gnek; eg�sz �let�vel tartozik neki, s eg�sz lelk�vel b�nh�dik is.
Az �rd�g�t im�dni?! Ez a szolg�lat a l�lek hal�l�val egyenl�.”

„A politikai �sszegy�jt�s mindig kudarcra van �t�lve, Izrael t�rt�nelm�ben is, - ak�rcsak a pog�ny n�pek t�rt�nelm�ben.” - �ll�tja Barsi atya. Ez az �ll�t�s f�ldi m�rt�kkel - k�tezer �v t�vlat�b�l m�rve - nyilv�nval� t�ved�s. „Hogy azt�n f�l-ragyogjon ott (�rtsd: Izraelben - Cz. L.) az igazi istenismeret �s a szeretet, �s a pog�ny n�pek is j�jjenek, zar�ndokoljanak a Szent N�p fel�. (...) Ez egy nagy vonz�s lesz.” Nem lett! J�zust k�tezer �vvel ezel�tt keresztre fesz�tett�k, meghalt �s eltemett�k, majd harmadnapon felt�madott, felment a Mennyekbe, �s ott �l az Atyaistennek jobbja fel�l, s onnan l�szen elj�vend�, �t�lni eleveneket �s holtakat.

„Kiskuty�k is esznek az uruk asztal�r�l lehull� morzs�kb�l.” Igen �m, de a Lelki Izrael nem j�tt l�tre; - Krisztus ut�n 70-ben Jeruzs�lemet lerombolt�k a r�maiak, a zsid� n�p sz�tsz�ratott a sz�les nagyvil�gban, �s a zsid� n�p maga soha nem lett kereszt�nny�. (S�t, Krisztus teste, testamentuma, alap�tv�nya az Egyh�z sem v�lt ‘Lelki Izraell�’ - nagyon is vil�gi hatalom lett; ‘pog�nys�g�t’ bebizony�tva pl. a szentf�ldi keresztes hadj�ratokban.) A nagy vonz�s elmaradt; - helyette j�ttek sorban az antikrisztusok (Nap�leon, Szt�lin, Hitler): �s a zsid� holocaust...
Ma a vil�g �gy �ll, hogy l�that�an kiz�r�lag csak a politikai �sszegy�jt�s (Izrael, USA, NATO, Terrorizmusellenes Koal�ci�, Eur�pai �ni� - Vil�g�llam!) siker�lt, illetve ‘m�k�dik’ - a lelki: nem! Az �g�rt ‘Lelki Izrael’ sem a f�ldrajzi �rtelemben vett ter�leten, sem a nagyvil�gban, sem a kereszt�nys�gben nem j�tt l�tre, illetve m�g csak nyomokban sem l�tezik... A megv�lt�s l�tv�nyosabb r�sze - h�tra van.
Mindezekr�l �gy besz�l, a „A papokhoz, Sz�zany�nk szeretett fiaihoz” sz�l� K�k K�nyvben, a M�ri�s Papi Mozgalom mag�n-kinyilatkoztat�s�ban a Szent Sz�z:

„Mik�nt Jeruzs�lemben is meg�lt�k a pr�f�t�kat, mik�nt (...) visszautas�tott�k, meggyal�zt�k, �s el�t�lt�k mag�nak az Istennek Fi�t, a sz�zadok �ta meg�g�rt �s hirdetett Messi�st, �gy akad�lyozz�k meg igen gyakran ma az Egyh�zban, Isten �j Izrael�ben hallgat�ssal s elutas�t�ssal �desany�toknak, ez utols� id�k pr�f�t�j�nak ment�sre ir�nyul� t�rekv�seit. Oly’ sokf�lek�ppen sz�ltam, de a szavaimat nem hallgatt�k meg. K�ts�gbe vont�k rendk�v�li beavatkoz�saimat is. Te �j Jeruzs�lem, J�zus egyh�za, Isten igazi Izraele! H�nyszor akartam �sszegy�jteni fiaidat, mik�nt a ty�k �sszegy�jti csib�it... B�rcsak megismerted volna b�kess�ged napjait! De most nagy szenved�sek k�vetkeznek r�d. Megr�z a vihar �s az ork�n szele, nem marad k� k�v�n abb�l a nagy m�b�l, amelyet az emberi kev�lys�g alkotott.” (Jeruzs�lem, 1982. m�rcius 5.)

„Hiszen a kiskuty�k is esznek az uruk asztal�r�l lehull� morzs�kb�l!” - k�rte J�zust a f�n�ciai pog�ny asszony, hogy �zn� ki a l�ny�b�l az �rd�g�t. „Uram, mi nem vagyunk m�lt�k, hogy a hajl�kunkba j�jj, hanem csak egy sz�val mondd, �s meggy�gyul a mi lelk�nk!” - ak�r �gy is im�dkozhatn�nk. Mert hiszen sz�vesen s�tk�rezn�nk mi a 2000 �vvel ezel�tt a pillanat t�rt r�sze alatt megval�sult meg-v�lt�s, az �sszegy�jt�tt zsid�s�g, a megt�r�tett ‘Lelki Izrael’ �dv�z�t� f�ny�ben - ak�r ‘mandinerr�l is’ -, ha sug�rozna ilyen szent f�ny, legal�bbis nyomokban. De Jeruzs�lem, a Szent V�ros ir�ny�b�l hossz� �vtizedek �ta kiz�r�lag az iszl�m (palesztin) �s a zsid� �ldozatok s�r�s�d� hal�lh�rg�se, robbant�sos mer�nyletek, akn�k �s rak�t�k becsap�d�sainak f�lsiket�t� zaja; - a terror �s a megtorl�s, a vad �sz�vets�gi vendetta, a Krisztus test�vel (a keny�rrel) val� szent�ldoz�s helyett a megk�vez�sek zaja, vagyis a szeretet t�rv�nye helyett a ‘szemet szem�rt, fogat fog�rt’ vakgy�l�lete hallik �s �rv�nyes�l...

J�zusnak nem voltak k�ts�gei a sors�t illet�en; - pontosan tudta, mi fog t�rt�nni vele. De nem voltak ill�zi�i az emberis�ggel kapcsolatban, m�rmint a megv�lt�s gyors siker�t illet�en sem. Bizony�tja ezt az id�zet Luk�cs evang�lium�b�l, ebb�l is a „P�ldabesz�d az igazs�gtalan b�r�r�l” c�m� r�szb�l. „Azt�n hozz�f�zte az �r: „Hallott�tok, mit mondott az igazs�gtalan b�r�. Vajon Isten nem szolg�ltat igazs�got v�lasztottainak, kik �jjel-nappal hozz� ki�ltanak? Tal�n sok�ig fogja t�rni? Mondom nektek: hamarosan igazs�got szolg�ltat nekik. De mikor elj�n az Emberfia, gondolj�tok, tal�l hitet a F�ld�n?” Ehhez nem kell komment�r...
„A Messi�snak a f�ladata, hogy �sszegy�jtse Izraelt. (...) J�zusnak teh�t ez a k�ldet�se. (...) Nem a letelepedett d�vidi kir�lys�got (az egys�ges f�ldi �llamot - Cz. L.) akarja, nem politik�t, hanem - egy lelki orsz�got.” - �ll�tja Barsi atya... �mde - mint tudjuk - Isten �tjai kif�rk�szhetetlenek. Az �r akarata gyakran �gy val�sul meg, hogy el�bb l�tsz�lag �ppen az ellenkez�je t�rt�nik. Az �n�ll� Izrael �llamot 1948. m�jus 14-ik�n kiki�ltj�k, �m az a bizonyos ‘Lelki Izrael’ mindm�ig v�rat mag�ra... Ha v�giggondoljuk Izrael megalakul�s�nak t�rt�net�t, nem tudjuk nem �szrevenni benne az isteni gondvisel�st. A modernkori t�rt�n�szek gyakran kiemelik, hogy Izrael a lehet� legjobb - ha nem az egyetlen lehets�ges - id�ben j�tt l�tre. Az id�z�t�s annyira t�k�letes volt, hogy az nem lehet puszt�n a v�letlen m�ve. Ha Izrael f�ggetlens�gi harca csak egy �vet k�sik, akkor pontosan egybe-esett volna a hidegh�bor� kit�r�s�vel �s Truman - noha cionista volt - nem biztos, hogy szembe mert volna sz�llni az Izrael l�trej�tte ellen sz�vetkez� hatalmakkal.

A Szovjet�ni� az Egyes�lt �llamok ut�n m�sodikk�nt sietett elismerni Izraelt. A szovjetek, akik egy �vvel kor�bban maguk javasolt�k Palesztina feloszt�s�t, leg-ink�bb csak az�rt mutatkoztak zsid�bar�tnak, hogy ki�ss�k Angli�t a k�zelkeleti nyeregb�l, �s a saj�t poz�ci�jukat er�s�ts�k. Az ‘50-es �vek elej�re a Szovjet�ni� m�r az arabok k�r�l legyeskedett, �s h�tat ford�tott Izraelnek. F�ggetlens�g�nek kiki�lt�sa 1948. m�jus 14-ik�n a lehet� legjobb id�pontban k�vetkezett be - sem t�l kor�n, sem t�l k�s�n. Ahogy a t�rt�n�sz Paul Johnson megjegyezte: „Izrael a sz�let�s�vel kihaszn�lta az els� �s egyetlen k�n�lkoz� lehet�s�get.” 

A tov�bbiakban is Mike Evans „Jeruzs�lem el�rul�sa” k�nyv�b�l id�zek, amely a kereszt�ny istenhit m�ly intu�ci�j�val fejti ki a m�ltb�l a j�v�t.
„Ha t�bb ember olvasta volna egy Ezekiel nev� pr�f�ta �r�sait, akkor Izrael megsz�let�s�nek a k�r�lm�nyei, tov�bb� a zsid�k be�raml�sa szerte a vil�gb�l Palesztina f�ldj�re m�r k�zel sem lett volna annyira meglep�. A modern Izrael megalak�t�sa beteljes�tett egy k�tezer �vvel ezel�tt keletkezett pr�f�ci�t, hiszen Ezekiel m�r akkor megj�vend�lte a zsid� sz�mkivetettek sz�tsz�r�d�s�t majd �jb�li �sszeseregl�s�t. A kisz�radt csontokkal teli s�ks�g k�pe tal�n az egyik legmegind�t�bb r�szlet az eg�sz Bibli�ban (Ezekiel 37:1-10). Ezekiel elbesz�li, hogyan vezett�k k�rbe egy ny�ltsz�ni temet�ben, egy csontokkal teli v�gtelen mez�n. A Napnak �s sz�lnek kit�ve a csontok megsz�radtak, kifakultak, �ssze-t�redeztek. Mik�zben a r�ms�ges t�jat f�rk�szte, az �r megk�rdezte t�le, hogy �letre kelhetnek-e m�g a csontok. Erre �gy felelt: ‘Uram, Istenem, te tudod.’ ...

Akkor az �r megparancsolta neki, hogy mondjon j�vend�l�st a csontoknak, miszerint azok �jra vissza fogj�k nyerni a test�ket, a lelk�ket, az �let�ket. Alig  engedelmeskedett, - a f�ld megr�zk�dott �s hangos robaj k�zepette a csontok �sszeforrtak, inak �s izmok tapadtak r�juk, a felkel� testekre b�r fesz�lt. V�g�l egy j�kora sereg �llt Ezekiel el�tt. A pr�f�ta j�vend�l�s�b�l tudjuk, hogy az �r elmondta neki, hogy a csontok val�j�ban Izrael n�p�t (a v�lasztott n�pet! - Cz. L.) jelk�pezt�k. A kisz�radt, sz�tt�redezett �llapotuk szimboliz�lta a szerte a vil�gban sz�tsz�r�dott zsid�kat, akik rem�nytelen�l v�rt�k, hogy ism�t csak egy nemzet legyenek. Az �r utas�totta Ezekielt, hogy a k�vetkez�ket mondja nekik: ‘Kihozlak benneteket s�rjaitokb�l, �n n�pem, �s elvezetlek benneteket Izrael f�ldj�re... letelep�telek benneteket f�ldeteken.’ (Ezekiel 37:12, 14) Ezek ut�n Ezekiel hirdetni kezdte Isten ig�j�t, �s a szavai az eg�sz vil�gon a zsid�k milli�inak a sz�v�ben tartott�k �letben a rem�ny szikr�j�t. A kegyetlen �ld�z�s �s szenved�sek k�zepette Isten �g�rete volt az, amibe belekapaszkodhattak: ‘Ki-vez�rellek benneteket a n�pek k�z�l, �sszegy�jtelek minden orsz�gb�l s vissza-viszlek saj�t f�ldetekre.’ (Ezekiel 36:24) Ezekiel, �s rajta kereszt�l az �r szavai  f�nysug�rk�nt v�gtak bele a zsid� gett�k �s hal�lt�borok nyomaszt� s�t�tj�be... Izrael megalakul�s�t 1948-ban, majd pedig a zsid�k t�meges bev�ndorl�s�t a vil�g t�bb mint sz�z orsz�g�b�l, nem lehet m�ssal magyar�zni, mint Ezekiel pr�f�ci�j�nak a beteljes�l�s�vel. (...)

Jeruzs�lem k�zponti szerepet foglal el a Bibli�ban; a pr�f�ci�k szerint ez az a hely, ahov� a Messi�s vissza fog t�rni. J�zus egy muzulm�n v�rosba nem fog visszat�rni. Nem az�rt, mintha el��t�letei lenn�nek vel�k (a palesztinokkal - Cz. L.) szemben, hanem mert k�tezer �vvel ezel�tt meg�g�rte, hogy a v�ros mind-addig a pog�nyok kez�n lesz, m�g a pog�nyok ideje le nem j�r (Luk�cs 21:24). Ez a pr�f�cia �vezredeken kereszt�l szil�rdan tartotta mag�t, amihez hozz�-m�rhetj�k a zsid� t�rt�nelem gyakorta zavaros esem�nyeit. Jeruzs�lem ma Izrael f�v�rosa, a nemzet sz�ve-lelke. A v�ros zsid�k �ltali visszafoglal�sa t�n a legnagyobb jelent�s�g� esem�ny az�ta, hogy J�nos apostol P�tmosz sziget�n befejezte a Jelen�sek K�nyv�nek meg�r�s�t. J�zus Krisztus szavai tett�k azz�. A pog�nyok ideje m�r lej�rt, �s sok minden megv�ltozott. Mondhatnak b�rmit az emberek, egy dolog azonban biztos: Jeruzs�lem t�bb� m�r nincs pog�nyok kez�n. A t�rt�nelem �j ir�nyt vett, m�g ha ezt sokan nem is veszik �szre. (...)

Aligha vitatja b�rki is, hogy Jeruzs�lem er�sen r�nyomja a b�lyeg�t az emberi t�rt�nelemre. D�vid v�rosa mindig is k�l�nleges rendeltet�ssel, hivat�ssal b�rt Isten el�tt. D�niel pr�f�ta Isten ‘szent hegy�nek’ nevezte. Jeruzs�lem Isten v�rosa - a zsid� vall�s k�zpontja, az a v�ros, ahov� a Messi�s vissza fog t�rni, hogy elfoglalja f�ldi birodalm�t. (...) A Luk�cs k�nyv�ben tal�lhat� felt�mad�s t�rt�netek mindegyike Jeruzs�lemben j�tsz�dik s J�zus arra utas�tja a k�vet�it, hogy ebben a v�rosban v�rakozzanak P�nk�sd napj�ig. Akkor, mint mondta, a Szentl�lek el fog j�nni hozz�juk, - ez pedig egy �j korszak bek�sz�nt�t fogja jelezni, egy �j sz�vets�g�t, amiben Isten s ember kapcsolat�hoz nem lesz t�bb� sz�ks�g ritu�l�kra �s �ldozatokra, csak Isten Ig�j�re, ami a k�vet�k sz�v�ben lakozik. A p�nk�sdi isteni jelen�st k�vet�en egyszerre Jeruzs�lem lett a vall�s sz�ve �s az evangeliz�ci� k�zpontja, mely az id�k v�gezet�ig tart. Jeruzs�lem gyakran t�nik fel J�nos v�g�t�letr�l sz�l� l�tom�saiban, amelyeket a Jelen�sek K�nyv�ben olvashattunk. Ebben jelenik meg utolj�ra a f�ldi Jeruzs�lem J�zus Krisztus ezer�ves uralkod�sa ut�n. Itt fognak gy�lekezni a haland�k seregei, s itt veszi kezdet�t az Armageddon, a v�gs� �tk�zet. Itt szenved v�g�l veres�get a S�t�n, a gonoszs�g er�i pedig odavesznek a mindent elnyel� l�ngokban. J�nos le�rja, hogy hogyan fog k�pr�zatos m�don az �j Jeruzs�lem al�ereszkedni a mennyb�l. A gy�ny�r� �j v�ros aranyb�l, ez�stb�l �s becses dr�gak�vekb�l lesz kirakva, �s otthont tal�l benne minden igaz ember, aki Isten orsz�g�t �s dics�s�g�t kereste, aki utols� csepp v�r�ig harcolt, aki eg�sz sz�v�vel, lelk�vel, test�vel im�dta az Urat. Ilyen �rtelemben Jeruzs�lem a h�v�k v�gs�, �r�kk� fenn�ll� otthona. Manaps�g a nemzetek val�s�gos sz�csat�kat v�vnak Isten v�rosa felett. Washington a b�ket�rgyal�sok folytat�s�t k�veteli, a vil�g vezet� hatalmai �ld�sukat adj�k r�. Mindenfel�l azt halljuk: ‘B�ke, B�ke!’. Ahogy egy amerikai zsid� tal�l�an megjegyezte: ‘Ha ez a b�ke, akkor mi a h�bor�?’ Isten azt mondta, hogy elj�n az id�, amikor a nemzetek vezet�i a b�ke puszta �g�ret�vel akarj�k majd lecsillap�tani az embereket. Csakhogy a b�ke nem j�n el. ‘N�pem sebeit hazugs�ggal gy�gy�tj�k, amikor �gy besz�lnek: B�kess�g, b�kess�g!, noha nincsen b�kess�g’ (Jeremi�s 6:14). Ezekiel pr�f�ci�ja pedig a k�vetkez�k�pp hangzik: ‘Mert f�lrevezett�k n�pemet, amikor b�k�t hirdettek, noha nincs b�ke. Am�g az falat �p�tett, ezek bemeszelt�k. Mondd meg azoknak, akik bemeszelt�k: Hirtelen z�por t�mad, j�ges� esik, viharos sz�l d�h�ng, s a fal leomlik. Ugye, majd megk�rdezik: Hol van a vakolat, amivel bef�dt�tek?

Ez�rt ezt mondja az �r, az Isten: Heves sz�lvihart t�masztok haragomban �s puszt�t� z�port k�ld�k bossz�mban s j�ges�t indulatomban, hogy teljesen meg-semmis�tse. Led�nt�m a falat, amit bevakoltatok, egyenl�v� teszem a f�lddel... Nekiszabad�tom haragomat a falnak, azoknak, akik bevakolt�k �s azt mondom nektek: a fal nincsen t�bb�, sem azok, akik bevakolt�k, Izrael pr�f�t�i, akik Jeruzs�lemr�l j�vend�lnek, a b�ke l�tom�s�t l�tj�k, noha nincs b�ke - mondja az �r, az Isten.’ (Ezekiel 13:10-16).” K�l�n�s �rz�s t�lti el az embert, amikor egy�rtelm� pr�f�ci�kat olvas arr�l, milyen sorsot sz�n az igazs�gos Isten a hamis pr�f�t�knak, akik hazugs�gokat j�vend�lnek. Azoknak az �r�stud�knak, akik nem az igazs�got �rj�k meg, megtagadva ezzel II. J�nos P�l p�pa kihirdetett �haj�t is. A megj�vend�lt azonos sors v�r a politikai �s a publicista hazudoz�kra egyar�nt. Leveri �ket az �r, hamis vakolatukkal egy�tt, mint a rossz vakolatot...

„J�zus pontos �tmutat�st adott arr�l, hogy mik�nt tudjuk felismerni az �jb�li elj�vetel�nek idej�t. A k�vetkez�ket mondta: ‘Vegyetek p�ld�t a f�gef�r�l. Ha a hajt�sa m�r zsend�l �s a levelei kibontakoznak, tudj�tok, hogy k�zel van a ny�r. �gy mikor ezeket l�tj�tok, magatok is meg�llap�thatj�tok, hogy m�r k�zel van, az ajt�ban.’ (M�t� 24:32-33). Azt�n egy meglep� kijelent�st tett: ‘Bizony mondom nektek: Nem m�lik el ez a nemzed�k, m�g ezek be nem k�vetkeznek.’ (M�t� 24:34). (...) Ez a nemzed�k azoknak az embereknek a nemzed�ke, akik l�tj�k kir�gyezni �s lombokat n�veszteni a f�gef�t. Mi lehet azonban a f�gefa jelent�s�ge? Ebben a k�rd�sben a szimb�lumok jelentik a megold�s kulcs�t, r�ad�sul Krisztus m�g csak nem is neh�z vagy k�d�s szimb�lumot v�lasztott.

A f�gefa az �jj�sz�letett Izraelt jelk�pezi. Aki volt m�r Izraelben, az bizony�ra �szrevette, hogy a f�gefalev�l mot�vuma milyen gyakran is jelenik meg a k�z-�p�leteken. Ha Izraelben b�rhol reggelit rendel�nk magunknak, szinte biztos, hogy valamilyen form�ban f�ge is lesz a t�ny�runkon. A Bibli�ban a f�gefa igen gyakran jelenik meg az izraeli nemzet szimb�lumak�nt. J�zus a f�gefa seg�ts�g�vel besz�l az id�k v�gezet�r�l, mivel Izraelt mag�t is a visszat�r�se legf�bb jel�nek sz�nta. Az a nemzed�k, amelyik tan�ja lesz a f�gefa (ism�telt) vir�gz�s�nak (Izrael �llam �jj�sz�let�s�nek �s beilleszked�s�nek a nemzetek csal�dj�ba), az ‘minden dolgok beteljes�l�s�nek’ is a tan�ja lesz (a v�g�t�let jeleinek, amit M�t� evang�lium�ban olvashatunk). Az emberis�gnek az a nemzed�ke, amelyik meg�lte a modern Izrael ‘kivir�gz�s�t’, 1925 �s 1935 k�zt sz�letett. A v�rhat� �letkoruk a Biblia �s a modern statisztik�k szerint hetven �v. N�melyik�k enn�l sokkal tov�bb fog �lni, de �n szent�l hiszem, hogy az �r m�g azel�tt el fog j�nni, miel�tt az eg�sz gener�ci� elt�nne a F�ld sz�n�r�l. A Biblia le�rja, hogy senki sem fogja pontosan tudni Krisztus visszat�r�s�nek a napj�t vagy az �r�j�t, hanem nek�nk kell felismern�nk ezt a kort. Izrael �jj�-sz�let�se eszerint azt jelzi, hogy J�zus elj�vetele m�g a mi �let�nkben v�rhat�.

Nincs kiz�rva, hogy ma t�rt�nik, vagy �ppen holnap �jszaka. Ha egy nemzed�k joggal t�telezheti fel, hogy az �r elj�vetel�t k�zvetlen�l megel�z� id�szakban �l, h�t a mi nemzed�k�nk az. Hol j�r vajon az a k�pzeletbeli visszasz�ml�l�s, aminek a lej�rtakor bek�sz�nt az utols� fejezet az emberis�g t�rt�nelm�ben? Milyen esem�nyeknek kell m�g bek�vetkezni�k, amelyek azt�n megkond�tj�k az isteni pr�f�cia �r�j�t? A bibliakutat�k szerint nincs semmi, ami k�sleltetn� a Messi�s elj�vetel�t. B�rmelyik percben bek�vetkezhet, de senki sem tudja, hogy pontosan mikor fog elj�nni az id�. J�zus azt mondta: ‘Azt a napot �s �r�t azonban nem tudja senki, az �g angyalai sem, a Fi� sem, csak az Atya.’ (M�t� 24:36). Ugyanakkor figyelmeztetett is benn�nket: ‘Legyetek ti is k�szen, mert olyan �r�ban, mikor nem is gondolj�tok, elj�n az Emberfia.’ (Luk�cs 12:40).”
            
A ‘Lelki Izrael’ teh�t nem j�tt l�tre, de helyette 1948-ban megalakult - a f�ldi. A zsid� n�pnek a Teremt� visszaadta az �g�ret F�ldj�t, �sei f�ggetlen �llam�t. S�t, mint l�ttuk, - nemcsak hogy ‘siker�lt’ a zsid� n�p �sszegy�jt�se a ‘r�gi-�j’ evil�gi �llamban, de e t�rt�n�s, ez a ‘csodasz�mba men�’ t�rt�nelmi t�ny el�jel�v� lett a Messi�s, J�zus Krisztus �g�rt m�sodik, k�zelg� elj�vetel�nek - „�t�lni eleveneket �s holtakat”. �m J�zus �jb�li ‘�rkez�s�nek’ m�s, megfejthet� el�jelei is vannak - p�ld�ul: Salamon kir�ly templom�nak k�sz�l� �jj��p�t�se. Folytatva az id�zetet:  

„Az els� Templomot, Salamon templom�t a babil�niaiak i. e. 586-ban teljesen elpuszt�tott�k, �s csak hetven �vvel k�s�bb �p�tett�k �jj� ugyanazon a helyen a visszat�r� zsid� sz�m�z�ttek. Ezt az �gynevezett m�sodik Templomot Nagy Her�des i. e. 20-ban kib�v�tette �s pazarul helyre�ll�totta. J�zus Krisztus idej�n ez a m�sodik Templom �llt. Itt kapta a nev�t, itt v�gezt�k el a k�r�lmet�l�s�t, �s itt bocs�tkozott tizenk�t �ves kor�ban vit�ba a hitoktat�ival. J�zus teh�t itt pr�dik�lt �s itt tan�tott, �s itt bor�totta fel a p�nzv�lt�k asztalait, akik Isten ima-h�z�t ‘tolvajok f�szk�v�’ v�ltoztatt�k. Itt sz�letett meg az Egyh�z is, P�nk�sd napj�n, amikor a tan�tv�nyai folytatt�k, amit � elkezdett. P�ter apostol a h�res pr�dik�ci�j�t feltehet�en a Templom egyik k�ls� udvar�ban mondta el. Mivel a r�mai seregek feld�lt�k �s a f�lddel tett�k egyenl�v� (Vespasianus cs�sz�r fia, Titusz seregei, Kr. u. 70-ben - Cz. L.) a m�sodik Templomot, az m�r soha nem �p�lt �jj�. A zsid� n�p k�tezer �vig �gy volt k�nytelen l�tezni, hogy nem volt temploma, ahol im�dkozhatott volna vagy bemutathatta volna az �ldozatait. Mi t�bb, a Templom-hegy romjait �vsz�zadokig nem is takar�tott�k el. A r�maiak egy pog�ny templomot �p�tettek a hely�n, amit azut�n a biz�nci kereszt�nyek leromboltak. A IV. sz�zadt�l kereszt�ny templomok is �p�ltek Jeruzs�lemben, de sohasem a M�rija-hegy szent szikl�in (vagyis a lerombolt Salamon temploma eredeti hely�n - Cz. L.). Ez nem a zsid�k ir�nti tapintatb�l t�rt�nt �gy, hanem ink�bb a zsid� �llam kudarc�t al�h�zand�. Amikor azonban a muzulm�nok elfoglalt�k Jeruzs�lemet, ism�t vall�si helysz�nn� v�ltoztatt�k a M�rija-hegyet.

Csakhogy nem Jahve, �brah�m, Izs�k �s J�kob istene volt az, akit ezeken a szikl�kon im�dtak. Allah, a muzulm�n Isten - nem a Biblia Istene, akihez a zsid�k �s a kereszt�nyek, a ‘Biblia n�pe’ im�dkozott. (...) A XVII. sz�zad v�g�n a muzulm�nok szent�lyt �p�tettek a M�rija-hegy szentk�nt tisztelt szikl�j�n, az Alapk�v�n. Az �p�letet Szikla-mecsetnek keresztelt�k el, �s az�ta is ez a v�ros, Jeruzs�lem egyik legl�tv�nyosabb nevezetess�ge. R�vid id�szakot lesz�m�tva, amikor a keresztesek uralma alatt a mecsetet k�r�lbel�l sz�z �vre kereszt�ny templomm� alak�tott�k �t, - a Szikla-mecset m�r ezerh�romsz�z �ve hirdeti Allah dics�s�g�t. A Szikla-mecset falain olvashat� arab nyelv� feliratokon is �kesen megmutatkozik a muzulm�nok ellenszenve a kereszt�nyek �s a zsid�k ir�nt. (...) Sok k�z�l�k a Kor�nb�l vett id�zet. P�ld�ul:  „... Nincs Isten, csakis Allah, � nem fogad senkit maga mell�. A Messi�s, J�zus, M�ria fia Allah h�r-viv�je csup�n, a szavai az � szavai. Im�dj�tok Allahot, az egyetlent, �s az � h�rviv�j�t, de ne ejts�tek ki sz�tokon a ‘H�rmat’ (a Szenth�roms�got) �s akkor �dv�z�lt�k. Allah az egyetlen Isten. T�vol �ll az � hatalmass�g�t�l az, hogy fia sz�less�k. Az Allah sz�v�nek kedves vall�s egyed�l az iszl�m.” A M�rija-hegy r�vid t�rt�nelm�b�l is l�thatjuk, hogy a muzulm�nok �s a zsid�k k�z�tt �vsz�zados ellent�t h�z�dik a Templom-hegy birtokl�s��rt. Csakhogy a zsid�k m�r ezer�tsz�z �vvel a muzulm�nok el�tt itt voltak, teh�t ha egy�ltal�n b�rki is jogos ig�nyt form�lhat erre a harminck�t holdas ter�letre, akkor az minden-k�ppen a zsid� n�p. Isten nekik �g�rte a f�ldet �s rajta Jeruzs�lemet. Bibli�b�l tudjuk, hogy D�vid kir�ly megv�s�rolta ezt a bizonyos f�lddarabot a M�rija-hegyen, ami�rt �tven ez�st-s�kelt fizetett. Vajon mi�rt fizetett D�vid a f�ld�rt, amit az �r egyszer m�r a n�p�nek �g�rt? Gerson Solomon ad magyar�zatot: „Izrael f�ldj�n h�rom f�lddarabot Izrael n�pe megv�s�rolt, noha a f�ldet Isten nekik �g�rte. �gy amikor a nemzetek elj�nnek, �s azt mondj�k majd: ‘Ez a f�ld nem a ti�tek!’, �gy joggal v�laszolhatj�k: ‘Isten, aki az eg�sz vil�gmindens�g ura, nek�nk adta ezt a f�ldet, de mi fizett�nk is h�rom f�lddarab�rt, amelyek  a f�ldet jelk�pezik.’ A h�rom f�lddarab: a Templom-hegy, a hebroni Mahpel� P�tri�rk�k barlangja, �s J�zsef s�rja Szekemben.” E h�rom hely mindegyike m�r iszl�m fennhat�s�g al� ker�lt, vagy fog ker�lni, amennyiben a mai ‘b�ke-folyamatok’ zavartalanul folytat�dnak. Ne feledj�k el, a palesztinok nap mint nap az izraeliek fej�hez v�gj�k: ‘Ez a f�ld nem a ti�tek.’. Noha a kereszt�ny Egyh�z sohasem vetette meg a l�b�t a Templom-hegyen, att�l m�g t�rt�nelmi �s vall�si szempontb�l is nagy jelent�s�g� helynek tartjuk. Sokan gondoljuk, hogy ennek a szent helynek a fel�gyeleti jog�t m�r a Szent�r�s is a zsid�knak �t�lte. Hogy beteljes�ljenek a pr�f�ci�k, a zsid�knak ugyanazon a helyen, ahol az el�z� k�t templom �llt, fel kell �p�teni�k a harmadik jeruzs�lemi templomot is. Az �testamentumban D�niel sz�l egy fejedelemr�l, aki sz�vets�get fog k�tni a zsid� n�ppel �s vall�sszabads�got biztos�t nekik az �ldozataik bemutat�s�hoz.

Ezeket csak a Templomban lehet elv�gezni. A pr�f�cia azzal folytat�dik, hogy: h�rom �s f�l �v ut�n ez a herceg, az Antikrisztus meg fogja szents�gtelen�teni a Templomot, behatol az olt�rhoz, �s Istenn� nyilv�n�tja mag�t. Ez is annak a bizony�t�ka, hogy a Templom valamikor biztosan �jj� fog �p�lni. De m�g az �jtestamentum is (!) besz�mol a j�v�beli zsid� templomban folytatott (!) szer-tart�sokr�l. J�zus id�zi D�niel pr�f�ci�it az Antikrisztusr�l �s a Templomr�l (l�sd: M�t� 24:15). P�l apostol hivatkozik D�niel j�vend�l�s�re: ‘Semmik�pp meg ne t�vesszen valaki titeket, hiszen el�bb (Krisztus visszat�r�se el�tt) be kell k�vetkeznie az elp�rtol�snak, �s meg kell mutatkoznia a b�n ember�nek, a k�rhozat fi�nak, az ellens�gnek, aki mindenek f�l� emelkedik, amit Istennek �s szentnek neveznek. S�t, Isten templom�ban foglal majd helyett, �s istennek akar l�tszani.’ (Tesszalonikiaknak �rt II. lev�l, 2:3-4).

�jra �s �jra szembes�l�nk a jeruzs�lemi Templom valamikori �jj��p�l�s�nek bibliai pr�f�ci�ival. De vajon a mai zsid�k t�nyleg fel akarj�k-e �p�teni ezt a harmadik Templomot? K�ts�gtelen�l. (...) Pl. az Interneten ... a Jeruzs�lemi Templom elnevez�s� kegyt�rgybolt a k�vetkez� felirattal hirdeti a port�k�j�t: ‘�RLESZ�LL�T�S A HARMADIK TEMPLOM FEL�P�L�SE EL�TT!’ V�s�roljon most, miel�tt meg�p�l a Templom, �s felmennek az �rak! (...) A honlap alj�n a k�vetkez� mondatot olvashatjuk: ‘Miut�n a zsid� n�p visszat�rt a sz�l�f�ldj�re, a Szent Templom �lma val�s�gg� v�lik.’. Gerson Solomon, a Templom-hegy H�vei vall�si mozgalom megalap�t�ja meg van gy�z�dve arr�l, hogy a Templom m�g az � �let�ben fel�p�l. Ezt �rja: „Bizonyos, a Bibli�ban meghat�rozott felt�teleknek teljes�lni�k kell, miel�tt Izrael n�pe elnyerhetn� a megv�lt�s�t, �s Mashiach ben David (a Messi�s) visszat�rne: Izrael n�p�nek az eg�sz vil�gb�l vissza kell t�rnie az �g�ret F�ldj�re, meg kell alap�tani Izrael �llam�t ama f�ld�n, amit �r�k�rv�ny� sz�vets�gben Isten adott �brah�mnak, Izs�knak �s J�kobnak ... �s fel kell �p�lnie a harmadik Templomnak. (...) Az els� k�t felt�tel isteni csodat�tel folyt�n a mi id�nkben teljes�lt. A harmadik felt�tel, a Templom �jj��p�t�se m�g el�tt�nk �ll. Nem k�slekedhet�nk, hiszen elj�tt az id�. Olyannyi h�z �p�lt az elm�lt 50 esztend� alatt Izrael f�ldj�n, de egy h�z, a legnagyobb, legszentebb h�z mind k�z�l, Isten h�za m�g mindig romokban hever.” A vall�sos zsid�k sz�m�ra a Templom �jj��p�t�se ‘micva’, vagyis isteni parancsolat. A m�zesi t�rv�nyekben r�gz�tett 613 parancsolat k�z�l 202 a Templom fel�p�l�s�t�l teszi f�gg�v� a beteljes�l�s�t, ez�rt azt�n Izrael vall�si k�z�ss�g�b�l sokan k�sz�lnek tudatosan ezeknek a micv�knak (parancsolatoknak) a beteljes�t�s�re. M�r egyed�l csak a Templom van h�tra.

A levita paps�g �jra megalakult, a jesiv�k (vall�si iskol�k) sz�zsz�mra k�pzik a papokat, a k�zm�vesek �jra elk�sz�tik a templomi szolg�lathoz �s ritu�l�khoz sz�ks�ges ruh�kat, zeneszersz�mokat �s ed�nyeket. (...) „Ezek az ed�nyek nem makettek, ut�nzatok vagy replik�k, hanem val�di k�ser, m�k�d�k�pes darabok aranyb�l, ez�stb�l, r�zb�l �s m�s eredeti anyagokb�l. Olyan pontosan k�vetj�k a le�r�sokat, hogyha ma fel�p�lne a Templom, �gy holnap ezen ed�nyekkel �s vall�si eszk�z�kkel megtarthatn�nk az els� istentiszteletet. (...) A T�ra 93-fajta szent ed�nyt sorol fel, amit a Szent Templomban kell haszn�lni. A Templom Int�zet ezeknek m�r k�r�lbel�l a fel�t elk�sz�tette.” - mondja Chaim Richman, a jeruzs�lemi Templom Int�zet rabbija. (...)

M�rcsak mag�t a templom �p�let�t kell �jj��p�teni. Ez azonban felvet egy igen s�lyos probl�m�t: hogyan lehetne fel�p�teni a Templomot an�lk�l, hogy ne t�rj�n ki a III. vil�gh�bor�? (...) Merthogy a Templom eredeti hely�nek pont a k�zep�n, a kor�bbi templomok hely�n ma a Szikla-mecset �ll, az iszl�m vall�s harmadik legjelent�sebb szent�lye. Nemsokkal azut�n, hogy 1967-ben a zsid�k visszafoglalt�k az �v�rost, �js�g�r� megk�rdezte a h�res jeruzs�lemi �p�t�szt, Izr�el Eld�dot, hogy nem tervezik-e �jj��p�teni a Templomot. Aki ezt mondta:

„Ak�z�tt, hogy D�vid kir�ly megh�d�totta Jeruzs�lemet, �s Salamon fel�p�tette az els� Templomot, csup�n egy ember�lt� telt el. �gy lesz ez vel�nk is.” - Mi a helyzet a Szikla-mecsettel, ami most a Templom hely�n �ll? - k�rdezte m�g az �js�g�r�. „Ez k�ts�gtelen�l nyitott k�rd�s - felelte Eldad. - Ki tudja, tal�n j�n egy f�ldreng�s.” Nem elk�pzelhetetlen, hogy az �r egy f�ldreng�s seg�ts�g�vel rendezi a k�rd�st, m�r csak az�rt sem, mert a Bibli�ban sz�mos f�ldreng�sr�l olvashatunk, amelyek k�z�l nem egy isteni �t�lkez�s k�vetkezm�nye volt. A Biblia azt is megj�solja, hogy a nagy megpr�b�ltat�sok kor�t heves reng�sek fogj�k megel�zni. Jeruzs�lem �ppens�ggel nagyon is k�zel fekszik az afrikai t�r�svonalhoz, ami az egyik legm�lyebb reped�s a f�ldk�rgen. Ez Afrik�r�l ki-indulva keresztezi a V�r�s-tengert, a Holt-tengert �s a Jord�n foly� v�lgy�t. Sz�mos szeizmol�gus azt �ll�tja, hogy Kaliforni�hoz hasonl�an m�r Izraelben is esed�kes egy ‘nagy bumm’. A legend�k szerint az �si Templom pontosan azon a helyen �llt, amit ma az iszl�m szent�ly, a Szikla-mecset - Jeruzs�lem legl�tv�nyosabb �s leggy�ny�r�bb �p�lete - foglal el. (...) Ebb�l kifoly�lag b�r-milyen �j templom �p�t�se csak a Szikla-mecset lerombol�s�val oldhat� meg ... ez pedig szinte biztos, hogy h�bor�t robbantana ki Izrael �s a szomsz�dos arab orsz�gok k�z�tt.”

Az embernek - nekem - m�r ‘hosszabb ideje’ az az �rz�se, hogy a t�rt�nelemben p�rhuzamos sz�lakon fut a cselekm�ny. Ha �rtik - mire gondolok. P�lda erre az � �s az �j Sz�vets�g. Az ortodox zsid�k 2000 �ve is folytat�lagosan a Messi�sukat v�rj�k, holott J�zus Krisztus az �sz�vets�gi pr�f�ci�k �ltal megj�vend�lt Messi�s m�r egyszer itt j�rt a F�ld�n, mint a megtestes�lt Ige, �s - legal�bbis a zsid� n�p t�lnyom� t�bbs�ge sz�m�ra - ‘mintegy �szrev�tlen�l’ megv�ltotta b�neit�l ezt a velej�ig romlott vil�got. De a zsid� n�p a Salamon Temploma �jj��p�t�s�t tervezi, k�sz�l a r�gi-�j ritu�l�kra; - s k�sz�l a Messi�s fogad�s�ra, aki majd l�trehozza a ‘Lelki Izraelt’, de aki m�r egyszer itt j�rt, csak akkor nem egyszer�en nem vett�k �szre, hanem: keresztre fesz�ttett�k... Mondom, a megv�lt�s t�rt�nete p�rhuzamos sz�lakon fut... Mintha k�t k�l�nb�z� megv�lt�sr�l �s k�t k�l�nb�z� Megv�lt�r�l, s�t, k�t k�l�nb�z� sz�vets�gr�l is lenne sz�. Mik�zben az ember 100 sz�zal�kos biztons�ggal tudja, hogy a paranoi�s emberis�g skizofr�n t�rt�nelme ugyanaz az egyetlen, b�r t�volr�l sem egys�ges t�rt�net, a b�n �s a megv�lt�s, a gyilkol�s �s a kegyelem t�rt�nete, amelynek valamennyien ‘szenved� alanyai’ vagyunk. Az� az isteni kegyelem�, a megv�lt�s�, amelynek minden ember egyar�nt r�szese. De az embert m�gsem hagyja nyugodni a sz�rny� k�ts�g. Mert az ortodox vall�s�ak, mik�zben makacsul a saj�t, ‘el�sz�r elj�v�’ Messi�sukat v�rj�k; - azt is elv�rj�k Istent�l (Jahv�t�l), hogy a Szikla-mecset helysz�n�t f�ldreng�ssel tiszt�tsa meg az �jj��p�tend� III. Salamon Temploma sz�m�ra...
 A t�rt�net, a vil�gm�ret� cselekm�ny p�rhuzamos sz�lakon fut, - s�t, futtatj�k a t�rt�nelem p�rhuzamos sz�lainak nagymesteri selyemgomboly�t�i.

Z�rsz� Mike Evans „Jeruzs�lem el�rul�sa” c�m� k�nyv�b�l: „Izrael a csod�k orsz�ga. Egy csoda r�v�n sz�letett meg, �s az�ta is csod�k seg�ts�g�vel maradt �letben. Isten keze m�r t�bbsz�r is megoltalmazta a (kiv�lasztott - Cz. L.) zsid� n�pet a t�rt�nelem sor�n. Ez a kihal�sra �t�ltetett nemzet (!) a k�r�lm�nyekkel dacolva �l �s vir�gzik. Az Ezekiel l�tom�s�ban szerepl�, a vil�g zsid�s�g�t jel-k�pez� kisz�radt csontok a Biblia f�ldj�n var�zslatos m�don �letre keltek.

Mi kereszt�nyek hisz�nk Krisztus visszat�r�s�ben. A zsid�k a Messi�s m�sodik szent elj�vetel�t v�rj�k, ami�rt oly sok �vsz�zadon kereszt�l im�dkoztak. (Ez v�lhet�leg csak ford�t�si hiba, vagy f�lre�rt�s lehet. Az ortodox zsid� vall�s �s hit szerint a Messi�s m�g nem j�rt a F�ld�n. Krisztust nem tekintett�k Messi�snak, ez�rt is fesz�ttett�k meg. Teh�t: �k Messi�s(uk) ‘els�’ elj�vetel�t v�rj�k! K�rd�s ezek ut�n, hogy h�ny Isten �s h�ny Messi�s van, melyik ki�, �s aki nemsok�ra el-j�n, az ‘ugyanaz-e’? Mivel k�t Isten, �s k�t Messi�s nem lehet, csak egy, azt kell v�lelmezn�nk, hogy a v�lasztott n�p uralkod� nemzeti vall�sa legal�bb k�tezer �ve s�lyos t�ved�sben �l, - saj�t �sz�vets�gi pr�f�t�inak (T�ra) a j�vend�l�seit nem �rtette meg, az Isten Fiak�nt megtestes�lt Ig�t, J�zus Krisztust pedig r�szint f�lreismerte, r�szint megtagadta, de mindenk�ppen elutas�totta �s kiv�geztette. A helyzet e tekintetben k�tezer �v �ta jott�nyit sem v�ltozott. Az ortodox zsid�k �s a hitetlenek, s�t, az istentagad�k igencsak el fognak csod�lkozni, amikor v�g�l is elj�n a Messi�s, s mindenki sz�m�ra ‘egy�rtelm�v� v�lik’, hogy � Krisztus, aki a vil�g megv�lt�jak�nt j�rt itt el�sz�r, most pedig m�sodszor: „�t�lni eleveneket �s holtakat”. - Cz. L.) A vita kereszt�nyek �s zsid�k k�z�tt nem arr�l folyik, hogy elj�n-e a Messi�s. A k�rd�s: mi a Messi�s neve? Abban senki sem k�telkedik, hogy a Messi�s �jra el fog j�nni. �s amikor ez bek�vetkezik, a vil�g �sszes hadserege vagy tengeri flott�ja sem lesz k�pes elt�r�teni sz�nd�k�t�l az izraeli nemzettel kapcsolatban. Az �n. �j vil�grend nyomban semmiv� foszlik, amikor Isten �j rendje felt�rulkozik. Amikor teh�t veszni l�tszik a rem�ny, amikor a b�ke es�lye elhalv�nyodik - emelj�k fel b�tran a tekintet�nket.”

 
                                            ***************

„A megv�lt�s �r�ja k�zeleg. Am�g azonban nem j�n el ez a nap, nem szabad beles�llyedn�nk a k�ts�gbees�sbe, �s nem szabad engedm�nyeket tenn�nk az Isten ellens�geinek. T�retlen�l hinn�nk kell Isten ig�j�ben. Ha az �ld�s�ban rem�nyked�nk, akkor el�bb meg kell �ldanunk az � n�p�t, a Szent�r�s n�p�t. Nem csak Isten kiv�lasztott n�pe mell� kell azonban �llnunk, hanem annak f�v�rosa, Jeruzs�lem mell� is. A szavai is erre buzd�tanak: „Ti, akik az Urat eml�keztetitek, sose nyugodhattok. Ne hagyjatok nyugtot neki mindaddig, m�g Jeruzs�lemet f�l nem �p�ti, dics�s�gess� nem teszi a F�ld�n.” (Izaj�s 62: 6-7).

„�j eget �s �j f�ldet l�ttam. Az els� �g �s az els� f�ld ugyanis elm�ltak, �s a tenger sincs t�bb�. Akkor l�ttam, hogy a szent v�ros, �j Jeruzs�lem al�sz�llt az �gb�l, az Istent�l. Olyan volt, mint v�leg�ny�nek f�l�kes�tett menyasszony. Akkor hallottam, hogy a tr�n fel�l megsz�lal egy hangos sz�zat, ezt mondva: ‘�me, Isten hajl�ka az emberek k�z�tt! Vel�k fog lakni �s �k az � n�pe lesznek �s maga az Isten lesz vel�k. Let�r�l szem�kr�l minden k�nnyet. Nem lesz m�r t�bb� hal�l, sem gy�sz, sem jajgat�s, sem f�rads�g, mert az els�k elm�ltak.’ (Jelen�sek K�nyve 21:1-4).”

L�ssuk, hogyan �rtelmezi (l�tja) a Szent V�ros, az �j Jeruzs�lem elj�vetel�t a Szent Sz�z, Sz�z M�ria, J�zus �desanyja a m�r id�zett ‘K�k K�nyv’ csod�latos mag�n-kinyilatkoztat�s�ban!
„�n vagyok az emberis�g �desanyja! Hozz�m, az �j �v�nak a terv�hez, anyai feladatomhoz tartozik, hogy az eg�sz emberis�get visszavigyem Isten �let�ben val� teljes k�z�ss�gre �s seg�tsem abban, hogy �jj�sz�lessen �s n�vekedjen a kegyelemben �s szents�gben. Ez�rt tartozik hozz�m legf�k�ppen az a feladat, hogy elt�vol�tsam t�letek, az Egyh�zt�l �s az emberis�gt�l a b�n �s a rossz s�t�t hom�ly�t, hogy �gy elvezesselek benneteket a tisztas�g �s a szeretet Szent V�ros�ba. Ennek a Szent V�rosnak a f�nye mag�nak az Aty�nak a ragyog�sa, a Nap, mely meleg�ti a fel�ldozott B�r�nyt, amelynek sz�v�b�l a szeretet t�zes sugarai �radnak, leveg�je pedig a Szentl�lek lehelete, mely �letet ad �s minden teremtm�nyt dics��t� �nekre �s �gi �sszhangra ind�t.

E feladat �gi �desany�tokra van b�zva. A Szent V�ros k�l�n�sen a sz�vetekben �s lelketekben kell, hogy meghonosodjon, vagyis minden gyermekem �let�ben. Ez akkor k�vetkezik be, amikor kivon benneteket a rossz �s a szenved�lyek hat�sa al�l �s helyet adtok az Isten szeretet�nek, ami arra vezet, hogy �lland� k�z�ss�gben �ljetek Vele. �gy megszabadultok a b�n szolgas�g�b�l �s vissza-juttok a kegyelemnek, a tisztas�gnak �s az �r�mnek arra a megtapasztal�s�ra, ami �d�m �let�nek velej�r�ja volt, miel�tt a k�gy�ra hallgatott �s meg�lte els� elest�t. Akkor majd inni fogtok abb�l a forr�sb�l, ami a Paradicsomb�l ered, akkor majd legy�zitek a rosszat �s a Gonoszt, akkor majd birtokba veszitek azokat a javakat, amelyeket az �r k�sz�tett nektek, akkor majd a Magass�gbeli gyermekeiv� lesztek ti magatok is. Isten �gy sz�l tr�nus�r�l: ‘�me, �jj�alkotok mindent! Amit mondok, igaz �s m�lt� arra, hogy hitelt �rdemeljen. �n vagyok a Kezdet �s a V�g, az Els� �s az Utols�. Aki szomjazik, annak ingyen adok az �let viz�b�l. A gy�ztes r�szesedik mindenben. �n az Isten�k leszek �s �k az �n fiaim.’ A Szent V�rosnak az Egyh�zban ragyognia kell, megtisztulva minden emberi gy�nges�gt�l, megszabadulva a h�tlens�g �s a hitehagy�s foltj�t�l, megszentelten f�jdalmas szenved�s�t�l �s v�res �ldozat�t�l. Akkor az Egyh�z ism�t teljesen sz�p lesz, szepl� �s r�ncok n�lk�l, hasonl�an a ti Szepl�telen �desany�tokhoz. A megtisztult �s teljesen meg�jult Egyh�zban egyed�l J�zus Krisztus f�nye ragyog majd teljes erej�vel, amit majd ez az Egyh�z terjeszt el az eg�sz F�ld�n, �s �gy az �sszes nemzetek hozz� j�nnek, hogy t�k�letes h�l�t �s dics�s�get adjanak a Szenth�roms�gnak.

„A L�lek elragadott egy nagy magas hegyre s megmutatta a mennyb�l Istent�l al�sz�llt Szent V�rost, Jeruzs�lemet, mely Isten dics�s�g�ben ragyogott. �gy t�nd�k�lt, mint a dr�gak�, mint a krist�lytiszta j�spis. A Szent V�rosnak nincs sz�ks�ge sem napvil�gra, sem holdsug�rra: Isten dics�s�ge vil�g�tja meg, - a f�nye pedig a B�r�ny. Vil�goss�g�ban j�rnak a nemzetek �s a F�ld kir�lyai h�dolnak neki. Kincseikkel �s �rt�keikkel neki ad�znak a nemzetek. A kapuit nem z�rj�k be soha, hiszen nincs is ott �jszaka. De nem l�phet be oda senki tiszt�talan, szents�gt�r� �s hazug, csak az, aki f�l van jegyezve a B�r�ny �let-k�nyv�be.”

V�g�l a Szent V�rosnak kell befogadnia a megv�ltott �s �dv�z�lt emberis�get, miut�n a tisztul�s, a nagy szorongattat�s �s a borzaszt� b�ntet�s �ltal teljesen megszabadult a S�t�n rabszolgas�g�t�l, a b�nt�l �s a gonoszs�gt�l. Ezekben az utols� id�kben a S�t�n �s az �sszes gonosz szellemek elleni harc kem�nyebb �s v�resebb lesz, mert az � j�rm�nak egyetemes hatalma alatt �ltek. Akkor pedig meg�rtitek, mennyire az �n feladatomhoz, a Napba �lt�z�tt Asszony fel-adat�hoz, a S�t�n legy�z�j�hez tartozik az, hogy megk�t�zzem a S�rk�nyt, s hogy letasz�tsam a t�zes pokolba, ahonnan nem lesz k�pes elj�nni t�bb�, hogy �rtson a vil�gban. Abban Krisztus fog uralkodni. J�zus dics�s�gben j�n vissza, hogy az eg�sz teremtett nagyvil�got visszavigye teljes ragyog�s�ban az �j f�ldi paradicsom �llapot�ba. A b�n�s v�ros ekkorra m�r teljesen elt�nik, �s �gy az eg�sz teremt�s �r�mmel ny�lik meg a Szent V�ros befogad�s�ra, az �gb�l al�-sz�llt �j Jeruzs�lem befogad�s�ra, ami Isten lak�helye lesz az emberek k�z�tt. (Teramo, 1992. december 8.)

„Az id�k v�ge. T�bbsz�r is bejelentettem nektek, hogy k�zeledik az id�k v�ge, �s J�zus dics�s�gben megval�sul� (m�sodik - Cz. L.) elj�vetele. Most abban akarlak seg�teni benneteket, hogy meg�rts�tek a Szent�r�sban le�rt jeleket, mik az � dics�s�ges, imm�r k�zelg� visszat�rt�t jelzik. Ezek a jelek el�t�nnek az Evang�liumokban, Szent P�ter �s P�l leveleiben, amelyek ezekben az �vekben v�lnak val�ra. Az els� jel a t�ved�sek terjed�se, amelyek a hit elveszt�s�hez �s a hitt�l val� elp�rtol�shoz vezetnek. Ezeket a t�ved�seket hamis tan�t�k, h�res teol�gusok terjesztik, akik nem az Evang�lium igazs�g�t tan�tj�k, de fert�z� eretneks�geket, amelyek t�ves �s emberi �szj�r�son alapszanak. A t�ved�sek tan�t�s�nak r�v�n vesztik el az igaz hitet, �s terjed el minden�tt a nagy hite-hagy�s. A m�sodik jel a testv�rgyilkos harcok �s h�bor�k kirobban�sa, amik az er�szak �s a gy�l�let elhatalmasod�s�hoz vezetnek, �s egyre t�bb sz�vben h�l ki a szeretet, mik�zben egyre gyakoribb� v�lnak a term�szeti katasztr�f�k, mint a j�rv�nyok, �h�ns�g, �rvizek �s f�ldreng�sek. A harmadik jel az a v�res �ld�z�s, amit azok szenvednek el, akik h�s�gesek maradnak J�zushoz �s az � Evang�lium�hoz, �s er�sek maradnak a hitben. (...) K�l�n�sen szeretett fiaim, gondoljatok azokra a nagy �ld�z�sekre, amelyeknek az Egyh�z al� lesz vetve, �s az utols� P�p�k (magyar�zat: a katolikus Egyh�z �ltal m�ig nem kanoniz�lt Malaki�s-j�vend�l�sek szerint II. J�nos P�l ut�n ‘m�g k�t p�pa van h�tra’ J�zus m�sodik elj�vetel�ig; - az utols� p�pa II. P�ter, akinek idej�ben az Egyh�z bet�lti  k�ldet�s�t) apostoli buzgalm�ra, f�k�ppen az �n P�p�mra: II. J�nos P�lra, ahogyan a F�ld minden nemzet�nek hirdeti az Evang�liumot. „Azt�n majd el-fognak, �ld�znek �s meg�lnek titeket, �s miattam gy�l�lni fog minden nemzet. Sokan el is t�ntorodnak hit�kt�l, el�rulj�k �s gy�l�lni fogj�k egym�st. Isten orsz�g�nak ezt az �r�mh�r�t pedig hirdetik majd az eg�sz vil�gon bizonys�gul minden nemzetnek. Csak akkor j�n el a v�g.” (Mt 24, 9-10). A negyedik jel a gyal�zatos szents�gt�r�s, amit az k�vet el, aki Krisztussal szembehelyezkedik, vagyis az Antikrisztus. Behatol Isten Szent Templom�ba, �s helyet foglal az � tr�nus�n �s Istenk�nt im�dtatja mag�t. „... �s nyilv�nval�nak kell lennie a b�n ember�nek, a k�rhozat fi�nak, az ellens�gnek, aki Isten f�l� emelkedik, vagyis minden f�l�, ami szent. J�tt�t a S�t�n k�zrem�k�d�s�vel mindenf�le felt�n� tett, szemf�nyveszt� jel, hamis csoda k�s�ri, meg mindenf�le gonosz cs�b�t�s...” (Tessz 2). „Akkor majd megl�tj�tok a szent helyen a D�niel pr�f�ta �ltal meg-j�vend�lt gyal�zatos pusztul�st, - aki olvassa, �rtse meg...” (Mt 24,15). Fiaim, hogy meg�rts�tek, miben �ll e rettenetes gyal�zat, - olvass�tok el, mit j�vend�lt  D�niel pr�f�ta. „Eredj D�niel, mert el vannak z�rva �s le vannak pecs�telve e szavak a v�gs� id�kig! Sokat kiv�lasztanak, megtiszt�tanak �s pr�b�ra tesznek, �m a gonoszok tov�bb folytatj�k gonoszs�gukat. A gonoszok k�z�l senki sem jut el a bel�t�sra, de az �rt� sz�v�ek meg fogj�k �rteni. Att�l az id�t�l kezdve, amint megsz�nik a mindennapi �ldozat �s fel�ll�tj�k a v�szt hoz� undoks�got - ezerk�tsz�zkilencven nap lesz (ti.: ‘h�tra’ - Cz. L.). Boldog, aki b�zni tud �s meg�ri az ezerh�romsz�zharminc�t�dik napot.” (D�n 12,9-12). A szentmise, a mindennapi �ldozat, a tiszta felaj�nl�s, amit az �rnak aj�nlanak fel minden-fel� napkelett�l napnyugt�ig. A szentmise�ldozat a K�lv�ri�n J�zus �ltal fel-aj�nlott �ldozatnak a meg�j�t�sa �s megjelen�t�se. Elfogadj�k a protest�ns tan�t�st; - azt mondj�k majd, hogy a szentmise nem is �ldozat, csup�n a szent vacsora, vagyis annak eml�ke, amit J�zus az Utols� Vacsor�n v�gbevitt! S �gy elt�rlik majd a szentmise gyakorlat�t. A szentmise�ldozat mindennapi be-mutat�s�nak elt�rl�se jelenti a gyal�zatos szents�gt�r�st, amit az Antikrisztus visz v�gbe, aminek h�rom �s f�l �v lesz kb. az id�tartama, vagyis ezerk�tsz�z-kilencven nap. (Senki ne gondolja, hogy a megj�vend�lt t�rt�n�sek c�lrat�r� �s k�zvetlen el�zm�nyei nem zajlanak m�r - nem is annyira titokban! - hossz� �vek �ta. Amikor az Antikrisztus kv�zi v�gk�pp ‘felfedi mag�t’, bek�lt�zik az �jb�l fel�p�lt jeruzs�lemi Salamon Templom�ba, ahol ‘Istenn�’ ki�ltja ki mag�t, - az m�r a v�gkifejlet. �m annak a vil�g�llamnak az antikrisztusi szervez�se, melynek a kir�lyi tr�nus�ra v�g�l Krisztus k�p�ben, Krisztus �lruh�j�t mag�ra �ltve akar fel�lni, - m�r �vtizedek �ta folyik. Az Antikrisztus vil�g�llam�t a szabadk�m�ves p�holyok szervezik. A vil�g�llam fel�ll�t�s�nak egyik legfontosabb alappill�re a vil�gvall�s, ami egyfajta hamis �kumenizmus, amely �ppen protest�ns-fell�zad� szellemis�g�ben az ortodox zsid� �s a kereszt�ny katolikus vall�s egyes�t�s�re, egybe�tv�z�s�re, �s v�gs� fokon valamennyi egyistenh�v� vall�s integr�ci�j�ra t�rekszik, persze az iszl�m kirekeszt�s�vel. A k�telez� vil�g-egyenvall�s elt�rli a szentmise�ldozat bemutat�s�t, mert Krisztus Isten Fia volt�t, a vil�got megv�lt� k�ldet�s�t ‘csak form�lisan’ ismeri el. Az Antikrisztus ‘J�zus v�rvonal�b�l’ fogja ‘sz�rmaztatni’ �nmag�t, �s k�nyszer�s�gb�l mag�ra veszi J�zus Krisztus evil�gi ‘szerep�nek elj�tsz�s�t’ is, - de a v�gs� c�lja J�zus �ldozat�nak megsemmis�t�se, az eg�sz emberis�g v�gzetes f�lrevezet�se, �s Isten teremt�-gondvisel�-�dv�z�t� terv�nek meghi�s�t�sa. - Cz. L.)

„Az �t�dik jelet a rendk�v�li t�nem�nyek alkotj�k, melyek az �gbolton lesznek l�that�k. ‘A Nap els�t�tedik, a Hold nem ad majd vil�goss�got �s a csillagok lehullanak az �gr�l, s az �g er�i megrend�lnek’. (Mt 24,29). A Fatim�ban az utols� megjelen�semkor v�gbement napcsoda azt akarja megmutatni nektek, hogy imm�r bel�ptetek abba a korszakba, amelyben ezek az esem�nyek meg-val�sulnak, s amelyek el�k�sz�tenek benneteket J�zus dics�s�gben val� vissza-t�r�s�re. ‘Akkor majd felt�nik az Emberfi�nak jele az �gen, �s jajgat�sba t�r ki a F�ld minden n�pe, mert megl�tj�k az Emberfi�t, amint elj�n az �g felh�in nagy hatalommal �s dics�s�ggel.’ (Mt 24,30). (...) A v�ge fel� k�zelg� �v �s az �j esztend� r�sz�t alkotj�k a nagy szorongattat�snak, melynek sor�n elterjed a hitelhagy�s, megszaporodnak a h�bor�k, sokhely�tt term�szeti katasztr�f�k t�rt�nnek, meger�s�dnek az �ld�z�sek, az Evang�lium eljutott imm�r minden n�phez, rendk�v�li jelek �szlelhet�k az �gben �s egyre k�zeledik az Antikrisztus fell�p�s�nek ideje. (...) ‘Vegyetek p�ld�t a f�gef�r�l: amikor �ga m�r gy�nge �s levelet hajt, tudj�tok, hogy k�zel van a ny�r. Amikor mindezt l�tj�tok, h�t tudj�tok meg ti is, hogy k�zel van m�r, az ajt�ban.’ (Mt 24,32-33).”
(Vicenza, 1992. december 31.)

„J�zus dics�s�ges Orsz�ga mindenekel�tt a lelkekben alakul meg. Ez J�zus isteni uralkod�s�nak leg�rt�kesebb r�sze. Voltak�pp ez�rt lett az Ige emberr�, �s j�tt k�z�nk lakozni. A Fi� ez�rt lett engedelmes az Aty�nak eg�sz a hal�lig, m�gpedig a kereszthal�lig. J�zus v�gbevitte a Megv�lt�st a K�lv�ri�n, mi�ltal megmenek�ltetek a S�t�n hatalm�t�l, megszabadultatok a b�nt�l �s a S�t�n rabs�g�nak a j�rm�t�l, Isten fiaiv� v�ltatok, mert k�zli veletek a szeretet�t �s a saj�t �let�t. A szeretett�l meg�jult sz�vek, a kegyelemt�l megszentelt lelkek k�pezik teh�t J�zus isteni uralkod�s�nak a leg�rt�kesebb r�sz�t.

Krisztus dics�s�ges Orsz�ga egybeesik az �letszents�g �s a tisztas�g, a szeretet �s az igazs�goss�g, az �r�m �s a b�ke �ltal�nos felvir�gz�s�val. Mert az ember sz�v�t �talak�tja a Szentl�lek hatalmas ereje, aki ki�rad re�ja, �j P�nk�sdj�nek terv�vel. A lelkeket megvil�g�tja a Szenth�roms�g jelenl�te, kifejleszti benn�k minden er�ny rendk�v�li fejl�d�s�t.

Krisztus dics�s�ges Orsz�ga sug�rozni fog mindenki �j �letform�j�ban. Mert r�vezet benneteket, hogy csak az �r dics�s�g��rt �ljetek. Az �r akkor dics��l meg, amikor mindannyian t�k�letesen v�ghezviszitek az isteni Akarat�t. Az � dics�s�ges Orsz�ga egybeesik Isten Akarat�nak a t�k�letes beteljesed�s�vel, minden teremtm�nye r�sz�r�l oly m�don, hogy amint a mennyben van, �gy legyen ezen a F�ld�n is. Ez azonban nem lehets�ges, ha el�bb nem gy�zik le a S�t�nt, a k�s�rt�t, a gonoszs�g lelk�t, aki mindig k�zbel�pett a t�rt�nelemben, hogy fell�z�tsa az embereket az �r ellen, a t�rv�nye ir�nti engedetlens�g �ltal.
Krisztus dics�s�ges Orsz�ga megalakul a S�t�n �s minden gonosz l�lek teljes veres�ge �s �rd�gi hatalmuk lerombol�sa ut�n. Ez�rt megk�t�zik, a pokolba �zik, �s a m�lys�g kapuj�t bez�rj�k, hogy t�bb� ne tudjanak kij�nni �s �rtani a vil�gban. A vil�gban Krisztus fog uralkodni.

Krisztus dics�s�ges Orsz�ga v�g�l egybeesik J�zus eucharisztikus uralm�nak diadal�val. Mert egy megtisztult �s megszentelt, a Szeretett�l teljesen meg�jult vil�gban J�zus kinyilv�n�tja mag�t, eucharisztikus jelenl�te miszt�rium�ban. Az Eucharisztia felszabad�tja eg�sz isteni erej�t, �s �j Napp� v�lik, mely f�nyl� sugarait t�kr�zi a sz�vekbe �s a lelkekbe, az egy�nek, a csal�dok �s a n�pek �let�be, egyetlen tanul�kony �s szel�d aklot form�lva mindenkib�l, amelynek J�zus lesz az egyetlen P�sztora. Az �j �g �s az �j F�ld fel� vezet titeket az �gi �desany�tok, aki ma �sszegy�jt benneteket a vil�g minden r�sz�b�l, hogy az �rkez� �r fogad�s�ra k�sz�tsen fel titeket.”
(Sydney, 1993. november 21.)

„Ezek azok az �vek, amikor az �j Egyh�zat �s az �j emberis�get form�lom a Szepl�telen Sz�vem �gi kertj�ben. Ezek az �n diadalmamnak az �vei!
A S�t�n f�lrevezette az eg�sz emberis�get, elt�vol�totta az Istent�l; megalkotta sz�m�ra a romlotts�g�nak b�lv�nyait: az �lvezetet, a p�nzt, a kev�lys�get, az �nz�st, a sz�rakoz�st �s a tiszt�talans�got. Ez�rt fenyegeti az emberis�get az er�szak, a gy�l�let, a l�zad�s �s a h�bor�. Ezekben az �vekben l�tni fogj�tok a b�ntet�st, amivel az Isten Igazs�goss�ga megtiszt�tja ezt a vil�got, amely ma ezerszer rosszabb, mint a V�z�z�n idej�n volt, �s annyira a Rossz szellemeinek hatalm�ban van. Ez�rt �sszegy�jt�m a F�ld minden r�sz�b�l a gyermekeimet, �s bez�rom �ket Szepl�telen Sz�vem biztos mened�k�be, hogy megv�djem �s megmentsem �ket a nagy megpr�b�ltat�s idej�n, ami m�r el�rkezett mindenki sz�m�ra. Ugyanazokban az �vekben, amikor a S�t�n diadalmaskodik, az �n-megsemmis�l�shez vezetve az emberis�get; az anyai Sz�vem is diadalmaskodik, aki a kis fiait az �dv�ss�g �s a b�ke �tj�ra vezeti. A S�t�n behatolt az Egyh�z belsej�be, �s siker�lt neki elhom�lyos�tania annak t�nd�kl�s�t. Az �letszents�g ragyog�s�t elhom�lyos�totta a b�n s�t�ts�g�vel, a megosztotts�g seb�vel kezet emelt egys�g�nek az erej�re, a t�ved�sek terjeszt�s�vel az Igazs�g hirdet�s�ben sebezte meg. Az Egyh�z az �n annyira beteg szeg�ny le�nyom! Mindenhonnan h�vom a kis fiaimat, aj�nlj�k magukat Szepl�telen Sz�vemnek, gyermekekk�nt b�zz�k magukat �nr�m. �gy Szepl�telen Sz�vem kertj�ben mindennap alak�tom a szent, egys�ges, az Evang�liumhoz h�s�ges �j Egyh�zat, amelyik t�k�letes tan�s�got tesz majd J�zusr�l. Ezek azok az �vek, amikor a S�t�n gy�ztesk�nt uralkodik, azonban ezek az �n diadalomnak az �vei is. Az �n f�nyem ann�l er�sebb� v�lik, min�l jobban bel�ptek a k�zdelem d�nt� szakasz�ba. V�g�l a gy�zelem Szepl�telen �desany�tok� lesz, aki sz�zi sark�val sz�ttiporja a k�gy� fej�t, �s a kez�vel megk�t�zi a nagy s�rk�nyt, hogy �gy er�tlenn� v�ljon, �s ne �rthasson a vil�gban. Ez�ltal az emberis�g, valamint az Egyh�z megismeri azt a korszakot, amit most bizalomban �s im�ban, szenved�sben �s rem�nyben v�rtok. Ez�rt m�t�l kezdve l�tj�tok, mik�nt a felkel� hajnalt, hogy a f�nyem mind er�sebb� v�lik, eg�szen addig, am�g be nem fedi az eg�sz F�ldet, amely k�szen fog �llni, hogy megny�ljon az �j nappal fel�, amely Szepl�telen Sz�vem a vil�gban aratott diadal�val kezd�dik.” (Perth, 1993. december 8.)

„Nagy az �n aggodalmam, mert e nagy beteg emberis�g folytatja az Istennek s az � szeretett�rv�ny�nek a makacs visszautas�t�s�t. Sokf�lek�ppen, sok jellel �s rendk�v�li beavatkoz�ssal l�ptem k�zbe ez �v alatt, hogy felh�vjam az eg�sz emberis�get a megt�r�sre �s az �rhoz val� visszat�r�sre.
De nem hallgattak meg!

Az �r nev�t gyal�zz�k, �s az � napj�t mindink�bb megszents�gtelen�tik. Az �nz�s fojtogatja az emberek sz�v�t, kik hidegg� �s z�rk�zott� v�ltak az�rt, mert k�ptelenek a szeretetre. Az �let �rt�k�t megvetik, n�vekszenek az er�szakok �s az �ngyilkoss�gok; minden eszk�zt felhaszn�lnak, hogy megakad�lyozz�k az �j teremtm�nyek sz�let�s�t, minden�tt szaporodnak az �nk�ntes magzat�l�sek. Ezek a sz�rny� b�ncselekm�nyek, amelyek �jjel �s nappal bossz��rt ki�ltanak Istenetek sz�ne el�tt, s a tiszt�talans�g �gy terjed, mint a s�r �radata, amely mindent elbor�t.

Az isteni igazs�goss�g kelyhe betelt, �s t�lcsordult.
�n l�tom a b�ntet�st, amivel az isteni Irgalmass�g megtiszt�tani �s �dv�z�teni akarja a szeg�ny, b�n�s emberis�get. Mily sz�mosak �s nagyok a r�tok v�r� szenved�sek, szeg�ny fiaim, akiket annyira t�rbe csal �s becsap a S�t�n, a Gonoszs�g Lelke, aki megk�s�rt �s a hal�lba visz benneteket.

Nagy az �n aggodalmam, mert az �n Egyh�zam is a gonosz er�k hatalm�ban van, amelyek vesz�lyeztetik, �s megk�s�rlik bel�lr�l lerombolni.
A Szabadk�m�vess�g mag�ba az Egyh�z belsej�be helyezte - ahol Fiam, J�zus Helytart�ja (a p�pa) sz�kel - saj�t k�zpontj�t, �rd�gi hatalm�val egy�tt, �s innen terjeszti ki gonosz befoly�s�t a vil�g minden r�sz�re.

Most is az �v�i �rulj�k majd el az Egyh�zat, kegyetlen�l fogj�k �ld�zni �s v�r-padra �t�lni. �n l�tom, hogy a v�res �ld�z�s m�r az ajt�k el�tt van, s mennyien sz�r�dnak sz�t k�z�letek e sz�rny� ork�n heves vihar�t�l. Vegyetek r�szt ezen �r�kban az �n nagy aggodalmamban, �s egyes�ljetek mindannyian a k�zben-j�r�s �s a j�v�t�tel im�j�ban! (Mil�n� 1993. december 31.)

„A K�lv�ria �r�ja m�r el�rkezett.
A K�lv�ria �r�ja el�rkezett az Egyh�z