J�vend�l�s a vil�gv�g�r�l. „Vigy�zzatok, hogy senki f�lre ne vezessen titeket. Sokan j�nnek majd az �n nevemben �s azt mondj�k: �n vagyok. Sok embert megt�vesztenek. Amikor pedig h�bor�r�l �s h�bor�s h�rekr�l hallotok - ne r�m�ld�zzetek. Ennek meg kell t�rt�nnie, de ez m�g nem a v�g. Akkor nemzet nemzet ellen �s orsz�g orsz�g ellen t�mad. F�ldreng�s lesz itt is, ott is, meg �h�ns�g, de ez csak a gy�trelmek kezdete.” (Mk.13, 5-8.) El�k�pe: Jeruzs�lem pusztul�sa. „Akkor, ha valaki azt mondja: N�zd, itt a Krisztus, vagy amott! - ne higgy�tek. F�ll�pnek ugyanis hamis krisztusok �s hamis pr�f�t�k, jeleket �s csod�kat m�velnek, hogy m�g a kiv�lasztottakat is t�ved�sbe ejts�k, ha lehet. Vigy�zzatok, el�re megmondtam mindent.” (Mk.13, 21-23.) Hamis pr�f�t�k. „�vakodjatok a hamis pr�f�t�kt�l! B�r�nyb�rben j�nnek hozz�tok, azonban bel�l ragadoz� farkasok. Gy�m�lcs�kr�l ismeritek f�l �ket. Vajon szednek-e t�visr�l sz�l�t, vagy a bog�ncsr�l f�g�t? �gy minden j� fa j� gy�m�lcs�t terem, a rossz fa pedig rossz gy�m�lcs�t. Nem hozhat a j� fa rossz gy�m�lcs�t, sem a rossz fa j� gy�m�lcs�t. Kiv�gnak, t�zre vetnek minden f�t, amely j� gy�m�lcs�t nem terem. Teh�t a gy�m�lcs�kr�l ismeritek fel �ket.” (Mt.7, 15-20.) Az Antikrisztus - miut�n ‘t�bb v�ltozatban is’ fel�t�tte fej�t a t�rt�nelemben - a legk�l�nb�z�bb fondorlatokkal igyekszik megg�tolni J�zus Krisztus terv�nek, a megv�lt�snak (amely az eg�sz emberis�g egyes�t�s�nek, visszatal�l�s�nak nagy es�lye Istenben �s Istenhez) a megval�sul�s�t. Minden eszk�zzel arra t�rekszik, hogy a lelk�nket elt�ntor�tsa, �r�kre elvegye Krisztust�l; - amelynek a ‘legk�zen-fekv�bb’ m�dja, ha sz�n�szk�nt ‘�j Krisztust alak�tva’, kil�ki bel�l�nk az igazit. Krisztus ellehetetlen�t�s�re el�szeretettel alkalmazza a k�vetkez� megold�sokat:  J�zus Krisztus szem�lye ‘kital�ci�’; val�j�ban soha nem l�tezett.  J�zus Krisztus a zsid�k f�ldi kir�lya volt; nem pedig Isten Fia, a Megv�lt�.  J�zus Krisztus ‘megv�lt�’ volt ugyan, de a szent�r�sbeli szavai hamis�t�sok. A tov�bbiakban r�szletesen kifejtem ezeket, a ‘fejl�d�s�kben’ egyre rafin�ltabb n�zet-rendszereket, amelyek mindegyike term�szetesen j�l k�thet� korunk h�res-h�rhedt Krisztus-tagad� szellemi �ramlataihoz, vall�si �s m�s, leg�lis vagy titkos szervezeteihez, illetve szekt�ihoz. Tekintve, hogy j�magam sem szervezetekkel, sem szem�lyekkel nem k�v�nok semmilyen konfliktusba keveredni - vit�zni csak az �ltaluk k�pviselt eszm�vel �s/vagy annak politikai tartalm�val k�v�nok! -; meg-nevezni egyik�ket sem fogom, figyelmes olvas�m �gyis r�j�n, kikr�l van sz�... Krisztus nem l�tezett. Az istentagad�snak ez a legegyszer�bb, egyszersmind a legbl�debb �s a legpimaszabb ‘eszmei’ megnyilv�nul�si form�ja. Nem v�letlen, hogy int�zm�nyesen a kommunista �llam ‘vezette be’ s alkalmazta - �ltal�nosan a mindenszint� k�zoktat�sban. A szovjet ideol�gia sz�m�ra J�zus Krisztus �let-m�ve nem jelentett ‘filoz�fiai probl�m�t’, - a tank�nyvek m�g arra sem tartott�k �rdemesnek, hogy megeml�ts�k: ‘szerint�k’ nem is l�tezett, nem volt val�s�gos t�rt�nelmi szem�ly. Az 1960-as �vekben pl. a szovjet�ni�beli I. A. Kriveljov egy teljes k�nyvet �rt Krisztus ‘neml�tez�s�nek’ kv�zi-t�rt�net�r�i (!) bizony�t�s�ra, ami m�r csup�n az�rt sem lebecs�lend� �r�i teljes�tm�ny, hisz J�zus Krisztus �let-�tj�r�l nemcsak az �jsz�vets�g eml�kezik meg, hanem korabeli r�mai t�rt�net-�r�k is, mint Tacitus, tov�bb� a ‘r�maias�tott’ nev�, zsid� sz�rmaz�s� t�rt�net�r�: Josephus Flavius. J�zus, a zsid�k kir�lya. Vagyis szimpl�n csak f�ldi kir�ly, teh�t nem Isten Fia, nem is Megv�lt�. Ne higgy�k, hogy ez ‘a f�ldh�zragadt’ krisztus-szeml�let ritka, vagy hogy k�zvetlen�l, direkt �ll�t�s form�j�ban van jelen a mindennapos k�z-�letben, a k�zgondolkod�sban, vagy �ppens�ggel ‘a tudom�ny’ vagy a m�v�szet vil�g�ban. R�ad�sul, ha valaki ezt �gy kerek-perec kijelenten� - sz�molnia kellene a katolikus egyh�z, a r�mai p�pa �ltali azonnali kik�z�s�t�ssel. Ez�rt Krisztus ‘le-sz�ll�t�sa a f�ldre’ �sszetetten, �tt�telesen, szimbolikusan �s rafin�ltan t�rt�nik... Maga ‘a vil�gi szeml�let’ l�nyegesen gyakoribb, �ltal�nosabb, mint gondoln�nk; - s�t, olyannyira, hogy mai modern korunkban gyakorlatilag egy titkos reform�ci�s folyamat megy v�gbe, b�v�patakk�nt, amelynek a c�lja �s k�ldet�se: Krisztust megfosztani �gi tr�nj�t�l, vagyis ‘k�t legyet’ �tni egy csap�sra: (1) lerombolni a val�di istenhitet, a kereszt�nys�g alapjait, az Anyaszentegyh�zat, �s (2) ‘egy f�st alatt’ jelk�pk�nt a vil�gi hatalom, a vil�g�llam hatalmi c�ljaira haszn�lni fel Krisztus nagy t�megvonz�s� szem�lyis�g�t, �let�tj�t �s �ldozat�t, illetve a mindezekhez f�z�d� �sszes tudati �s szakr�lis-ritu�lis energi�t. Ez a roppantul alamuszi, sz�v�s �s hat�kony t�rekv�s bel�lr�l bomlasztja sz�t a kereszt�ny hitet ezernyi v�konyka sz�lra, amelyek fokozatosan a vall�sunk minden mozzanat�r�l mer�ben m�st, s�t ellent�teset hirdetnek, hogy azt�n soha t�bb� ne tal�lkozzanak. K�l�n�sen vesz�lyesek azok az �ramlatok, amelyek a fel�letes szeml�l� sz�m�ra m�g kereszt�nynek t�nnek ugyan, de m�r ‘kor�nt sem annyira’. Vigy�zzunk, mert a furcsa, szokatlanul ‘�jszer�’ sz�haszn�latok, megfogalmaz�sok - mint p�ld�ul: kereszt helyett k�nz�c�l�p, kereszt�ny helyett kereszty�n; J�zus, mint „f�pap” �l az Atyaisten jobbja fel�l, stb., stb. - t�bbnyire vaskos eretneks�get takarnak... Ebbe a t�rgyk�rbe tartoznak mindazok a rendk�v�li tudatoss�ggal szerkesztett �s terjesztett �vezredes legend�k is, amelyek modern form�ban �jra �s �jra felsz�nre ker�lnek, mint p�ld�ul: a gn�zis miszt�riuma, Arimateai J�zsef szerepe, a Szent Gr�l legend�ja, Leonardo da Vinci ‘beavatotts�ga’ �s az ‘Utols� vacsora’ c�m� festm�ny�nek ‘titkai’, hogy �ll�t�lag k�t J�zus (egyik �gi, m�sik f�ldi kir�ly) �lt volna, a kumr�ni tekercsek kapcsol�d� ‘rejt�lyei’, legenda a D�vid-v�r� J�zus �s M�ria-Magdal�na ‘k�z�s’ gyermek�r�l, a Meroving-dinaszti�r�l, a f�rfir�l, aki London mellett nevelkedik, s majd a Vil�g�llam tr�nj�ra �l, stb., stb. Ezek a t�rekv�sek egyr�szt az �sz�vets�g s az �jsz�vets�g �sz�vets�gi c�lzat� egybe-mos�s�ra, m�sr�szt az �gnek a f�lddel val� evil�gi �sszekapcsol�s�ra ir�nyulnak. Egyfel�l azt sugallj�k, hogy az egyszer Messi�sk�nt m�r a F�ld�n j�rt Krisztus nem Megv�lt�k�nt j�n el m�sodszor, �t�lni eleveneket �s holtakat, hanem f�ldi kir�lyk�nt megszervezni a Vil�g�llamot, - m�sfel�l pedig azt, hogy a Paradicsom, az �denkert itt a F�ld�n, emberi er�b�l, Isten n�lk�l is megval�s�that�, teh�t egy�nk csak nyugodtan a Tud�s F�j�r�l... Krisztus �jsz�vets�ge hamis�tv�ny. K�zismert, hogy a Bibli�t �vsz�zadokon �t ‘�rt�k, szerkesztett�k’, id�nk�nt (�gy 200-300 �venk�nt, zsinatokon) kanoniz�lt�k (beillesztett�k a ‘jogrendj�kbe’); ilyenkor rendesen �ssze is vesztek az akkori f�-m�lt�s�gok, hogy belemehet-e a ‘javasolt’ sz�vegr�sz a Bibli�ba avagy sem... Ki tudja, hogy 1500-1700 �vvel ezel�tt �lt f�papjaink milyen megfontol�sok alapj�n, �s mi�rt d�nt�ttek �gy, hogy �ppen mi ker�lj�n bele, s mi nem az �jsz�vets�gbe. Ez azonban semmik�pp nem el�gs�ges indok arra, hogy J�zus Krisztus b�rmelyik p�ldabesz�d�t, evang�liumi szavait - ak�r csak r�szlegesen is! - �nk�nyesen kv�zi hamis�tv�nynak min�s�ts�k. Ez�rt j� az �jsz�vets�gben, hogy n�gy evang�lista (�s ez informatikailag nagyon fontos!) van, akik ugyan m�sk�pp �s m�sk�pp �rt�k le a Szenved�st�rt�netet, de �sszevetve az �r�sokat esetenk�nt sz� szerint is meg-gy�z� inform�ci�t adnak Krisztus utols� napjair�l, az elhangzott p�rbesz�dekr�l. Az�rt meggy�z� informatikai szempontb�l, mert n�gyen, egym�st�l f�ggetlen�l �rt�k le, elvileg ugyanazokat a t�rt�n�seket, �s a sz�vegek ‘m�gis’ - bizonyos, val�sz�n�leg legendaszer�, kv�zi-stilisztikai r�szletekt�l eltekintve - l�nyeg�ben t�k�letesen egyeznek. �m J�zus Krisztus szavainak hiteless�g�re m�s, k�zvetett bizony�t�kaink is vannak! Ha olvas�m figyelmesen olvassa a jelen �r�somban, de a kor�bbi Biblia-magyar�z� �r�saimban is kiemelt evang�liumi id�zeteket; igen hamar bel�thatja, hogy Krisztus szavaiban semmilyen korabeli hatalmi ‘cenz�ra’ keze nyoma nem �rz�dik! Lehets�ges, hogy a v�g�l is kanoniz�lt sz�vegeken t�l ‘el�fordultak’ kem�nyebbek is, amelyeket - ilyen, vagy olyan okb�l - kihagytak. �mde ami ‘bent maradt’, arr�l sem �ll�that�, hogy b�rmilyen int�zm�nyes vagy titkos f�ldi hatalom apol�gi�ja lenne! Ellenkez�leg: Krisztus p�ldabesz�deinek, evang�liumi sz�vegeinek t�lnyom� r�sze szeg�nyp�rti, hatalom-�s gazdags�g-ellenes; de ugyanakkor m�rt�ktart� is: soha nem usz�t er�szakra, forradalomra vagy felkel�sre a fenn�ll� hatalom ellen. Magyar�n: sem a regn�l� hatalomnak, sem a hatalom ellenz�k�nek, vagy pl�ne valamilyen h�tt�r-hatalomnak soha nem ‘par�rozott’; s�t, mondanival�j�nak a l�nyege rendre irrit�l� b�rmilyen f�ldi er� szemsz�g�b�l n�zve. Emellett: (1) Krisztus szavainak adott t�rt�n�sbeli �s �r�k b�lcsess�ge fel�lm�lhatatlan. (2) Okfejt�se igen gyakran rejtett (kett�s) �rtelm�, profetikus, �s m�ly b�lcsess�ge sokszor csak hosszabb t�von, vagyis el�re nem l�that� esem�nyek lezajl�sa ut�n v�lik vil�goss�. (3) L�nyegre t�rekv�se, szel�d igazs�goss�ga, jud�ciuma, kifejez�sm�dja annyira egyedi, hogyha nem (ilyen) lenne, akkor ki kellene tal�lni. (4) Id�t �ll�bb, aktu�lisabb erk�lcsi �tmutat�s az emberis�g t�rt�nelm�ben nem ismeretes. (5) Egyszer� f�ldi ember ilyet �rni, vagy pl�ne a mindennapok t�rt�n�seiben ‘r�gt�n�zni’ nem lehet k�pes. (6) Gondolatai tisztas�ga csak ‘szent’ jelz�vel jellemezhet�; ami nyilv�n m�g a cenzori hajlam� kanoniz�l�kat is visszarettentette b�rmilyen c�lzatos sz�vegm�dos�t�st�l... De Krisztus szavainak abszol�t hiteless�g�t legf�k�ppen az mutatja meg, mikor is b�rki f�ldi haland� hevesen protest�lni pr�b�l ellen�k. Azonnal megtapinthat� az evil�gi, f�ldh�zragadt k�nyelmi szempont, az anyagias �letvitel �rdeke, az a mentalit�s, amelynek r�v�n valaki a k�t ellent�tes (f�ldi �s �gi) karriert egyar�nt sikerrel k�v�nja, pr�b�lja, er�szakolja befutni. Pedig bizony nem lehet egyszerre szolg�lni Krisztusnak s a Mammonnak: k�nnyebb a tev�nek �tmennie a t� fok�n, mint a gazdagnak bejutnia a Mennyorsz�gba... A probl�ma a legkev�sb� sem Krisztus szavaiban van. A K�p�nyegforgat� leggonoszabb sz�n�szi alak�t�sa, egyszersmind a v�gs� id�k k�zeledt�nek a legbiztosabb jele, amikor az Antikrisztus fel�lti Krisztus ruh�j�t... A v�gid�k teremtm�nyei: a „hasonm�sok” „Felmer�l a k�rd�s, hogy lehet-e �sszer� magyar�zata annak, hogy a vil�g leg-hatalmasabb emberei megk�tik a legrosszabb �zletet? A legrosszabbat, hiszen a pillanat�rt cser�be odaadj�k az �r�kk�val�s�got. - �rja Kocsis Istv�n ‘Magyar-orsz�g szent koron�ja’ c�m� k�nyv�ben. - M�sk�pp is fogalmazhatunk, - �k m�r r�gen odaadt�k az �r�kk�val�s�got a perc�rt, akkor, amikor ‘hasonm�sokk�’ v�ltak. „Hasonm�s” az, aki az �letet v�lasztotta az �LET helyett... Akiknek a lelke tetszhalott �llapotba jutott. � az, aki bement a t�gas kapun, r�l�pett a sz�les �tra, mely a „roml�sba” visz. Ezen az �ton a bukott ember j�r. A bukott ember, aki k�pes volt elv�gni az �sszek�ttet�st az Id�tlen �nj�vel... Kialudt benne az �sszek�ttet�st fenntart� titokzatos f�ny, a l�lek... Azt mondtuk: „Nem k�nny� kioltani a lelket, de az ember megteheti. De mindig csak Istenre emelt fegyverrel teheti meg... Azaz a felfoghatatlanul nagy b�n�kkel.” Aki p�ld�ul sz�nd�kosan �s aljas indokb�l �l, vagy meg�let valakit, az is voltak�pp’ Istenre emelt fegyverrel oltja ki a saj�t lelk�t. Aki pedig �llamf�rfik�nt �rulja el haz�j�t, az idegen hatalom szolg�lat�ba �ll, szint�n Istenre emel fegyvert, mert ezzel el-szeg�ny�ti n�p�t, �nmag�t pedig megfosztja att�l, ami benne, a szem�lyis�g�ben a leg�rt�kesebb. Ez�rt kell p�ld�ul annak levetnie a papi ruh�j�t, aki ateista lett, vagy t�voznia a b�r�i pulpitusr�l, aki politikai parancsra hajland� volt �rtatlan embert el�t�lni. Minthogy Isten egyed�l csak az embert teremtette a saj�t k�p-m�s�ra, �s oltotta bel� az alkot� �rtelem szikr�j�t, ez�rt minden emberben van valami isteni l�nyeg. Aki Istenre fegyvert emel, az emberk�nt m�r nem is �l tov�bb, hanem csak valami m�sk�nt, m�svalakik�nt. Ha teh�t egy ember �gy vagy �gy, de eldobja mag�t�l az isteni l�nyeg�t, az valami m�ss� v�lhat, valami min�s�gileg alacsonyabb rend�v�, mint ami kor�bban volt. Kocsis Istv�n ezt az alacsonyabb rend�v�, m�ss� v�lt embert nevezte el „hasonm�snak” - a val�di ember, az isteni l�nyeg�t hordoz� ember „ki�r�lt hasonm�s�nak”. Kocsis Istv�n �rtelmez�s�ben a „hasonm�s” az, akinek a lelke tetszhalott �llapotban van. Mondhatn�k �gy is, akiben kialudt az isteni szikra. A mai uzsoraciviliz�ci�ban �l�knek a kamatkapitalizmus t�rv�nyei szerint mindent le kell ford�taniuk a p�nz egydimenzi�s nyelv�re. Kocsis Istv�n kifejti, a mi korunk embere nem �rti, s�t, valami �lprobl�m�nak tekinti ezt. Ez j�l tetten �rhet�, mert m�g a filoz�fi�val �s a teol�gi�val (!) hivat�sk�nt foglalkoz�k is mell�zik ennek a t�rgyal�s�t, hiszen a „hasonm�sok” l�tez�s�nek a beismer�se nem egyeztethet� �ssze azzal a hamis premissz�val, miszerint minden ember egyenl�. Az egyenl� jogokkal �ppen az a probl�ma, hogy egyenl�tlen k�pess�g� emberekre tov�bb� gy�keresen elt�r� fel-t�telekre alkalmazva a legigazs�gtalanabb eredm�nyhez vezethet. Ez�rt a ‘jog-egyenl�s�g’ legfeljebb elvben elismert es�lyegyenl�s�get �s jog el�tti form�lis egyenl�s�get jelenthet. Term�szetesen nem lehet minden egyes egy�nre szabva megalkotni egy teljesen igazs�gos jogrendszert. Ez azonban nem v�ltoztat azon, hogy azt �ll�tani: mindenki egyenl� - nem egy�b j� sz�nd�k� �haj kimond�s�n�l. Ezzel az �hajjal neh�z szembefordulni, hisz t�bbek k�z�tt erre �p�l az �ltal�nos v�laszt�jog �s az „alibi-demokr�cia” vele �z�tt szemf�nyveszt� j�t�ka. Ha ehhez azt is hozz�vessz�k, hogy az emberek t�bbs�ge az uzsoraciviliz�ci� k�nyszere k�vetkezt�ben „hasonm�s” emberr� v�lt, aki m�r elvesz�tette az emberi l�nyeg�t tartalmaz� min�s�g�t, akkor m�g az a k�rd�s is okkal felmer�l, hogy az emberi l�nyeg�ket m�g megtartott �s az emberi l�nyeg�ket imm�ron elvesz�tett emberek vajon m�g ‘jog-egyenl�knek’ min�s�thet�k-e? Kocsis szerint ezekt�l a (f�ggetlen szem�lyis�g�ket, d�nt�si szabads�gukat �s szabad akaratukat elvesz�tett) „hason-m�sokt�l” retteg minden j�v�j�t f�lt� ember, mivel ezek a hasonm�sok hazudnak politikusk�nt, szerelmi partnerk�nt, igen k�nnyen kaphat�k az �rul�sra, �s �zlet-emberk�nt szint�n g�tl�stalanok, de m�s szakm�kban sem azzal a felel�ss�ggel �s k�teless�gtudattal l�tj�k el a feladatukat, mint az emberi l�nyeg�ket meg�rz� emberek. K�z�j�k tartoznak, akik p�ld�ul j� �zletnek tekintik a h�bor�t, ha lehet rajta sok p�nzt keresni, tekintet n�lk�l arra, hogy h�ny embert�rsuknak okoznak v�gtelen sok szenved�st. A jelenlegi uzsoraciviliz�ci� kamat-kapitalista rendj�ben p�nzgazdas�g m�k�dik, amelynek egyetlen c�lja, hogy a p�nzb�l m�g t�bb p�nzt �ll�thassanak el� a p�nzvagyon tulajdonosai, mi�ltal minden egy�b emberi �rt�k devalv�l�dott, �s az erk�lcsnek nincs t�bb� �zsi�ja. Egyre t�bb a profithajsz�ban hasonm�ss� v�l� ember. A legd�bbenetesebb - Kocsis Istv�n szerint - az, amikor a hasonm�s fel is fogja, hogy hasonm�s lett. Ez abban a pillanatban k�vetkezik be, amikor m�r k�pes elhitetni mag�val, hogy Istennel szembefordulva is lehet �lni. Term�szetesen lehet �gy is �lni, de nem az emberi l�nyeg�t megtart� teljes (�rt�k�) embernek, hanem csak egy emberi l�nyeg�t�l megfosztott hasonm�snak. Ez�rt van, hogy ebben a mindent p�nzzel m�r� ‘egy-dimenzi�s’ vil�gban rengeteg az olyan ember, aki �gy k�vet el b�nt, hogy nincs igaz�n b�ntudata, �s k�ptelen val�di b�nb�natra. A „hasonm�s” terminusa igen j�l eligaz�t korunk sok ellentmond�s�ban. Ugyanis ha valaki f�lfogta, hogy „hasonm�s” lett, �s ezt a l�t�t el tudja viselni, akkor a sz�m�ra semmi sem azonos m�r azzal, ami val�j�ban. A b�n t�bb� nem b�n, - minden �zlet rossz, amelyen �gy vagy �gy nem nyer�szkedik, ak�r a m�sik k�r�ra, �s a legrosszabb �zlet Kocsis Istv�n szerint „az �r�kk�val�s�gr�l val� lemond�s a perc�rt”, vagyis amikor a percnyi f�ldi l�t�rt lemond az Id�tlen �nr�l, amikor az �letet v�lasztja az �LET helyett. Az ilyen hasonm�s-embernek a f�ldi l�te percnyi kis hossz�ba kell beles�r�tenie minden hatalmat, minden �lvezetet; - ez�rt siet, ez�rt moh�, ez�rt g�tl�stalan, ez�rt g�zol �t mindenen �s mindenkin. Kocsis a Biblia alapos ismer�jek�nt azt is hangs�lyozza, hogy ezt a „hasonm�s”-k�rd�st a maga bonyolults�g�ban az Evang�lium mutatja be, de korunk embere a jelek szerint m�r nem k�pes felfogni az �jsz�vets�gnek e fontos r�szeit. Mindabb�l, amit az Evang�lium sugalmaz, a legd�bbenetesebb az, hogy a „hasonm�s”-l�t - vagyis az anyaggal val� teljes azonosul�s, a l�lek �s Isten megtagad�sa - az emberi l�nyeg�t�l megfosztott, reduk�l�dott embernek term�szetess� �s elfogadhat�v� is v�lhat, �s �gy az uzsoraciviliz�ci� p�nzhajsz�j�ban eg�sz n�peket, s�t, az emberis�get is vesz�lyezteti az ebben a „hasonm�ss�gban” val� elmer�l�s.” Az elmondottakhoz m�r csak az Evang�lium szavait lehet hozz�tenni: „Ne f�ljetek azokt�l, akik meg�lik a testet, de a lelket nem tudj�k meg�lni. Ink�bb att�l f�ljetek, aki a lelket, meg a testet is pokolba tasz�thatja!” (Mt.10, 28-29.) ************** Az Antikrisztus Krisztus hasonm�sa. Kl�nozni fognak egy n�t, - vagyis egy anya megsz�li a hasonm�s�t. �s ez a hasonm�s majd megsz�li Demiurgoszt, az Antikrisztust. S�t, - lehet, hogy ez a n� m�r r�gen megsz�letett, s�t be is �rett sz�rny� ‘k�ldet�se’ beteljes�t�s�re. (A ‘Demiurgosz’ g�r�g n�v jelent�se az Idegen Szavak sz�t�r�b�l: „Vil�gteremt� szellem, a vil�g isteni vagy term�szet-feletti l�trehoz�ja - annyi mint: ‘k�zm�ves’.” Az id�zett defin�ci�nak legink�bb a k�z�pkori katarok hite felel meg, kik szerint eme f�ldi vil�got a S�t�n teremtette. N�ha �gy t�nhet: igazuk volt! �mde az igazs�g m�gsem ez, ezt j�l tudjuk az � �s az �jsz�vets�gb�l. Az anyagi �s a szellemi vil�got egyar�nt marad�ktalanul Isten teremtette. A megv�lt�s - hasonl�an a szepl�telen fogantat�shoz - isteni k�zbe-avatkoz�s volt, �dv�z�l�s�nk �rdek�ben. Krisztus - a f�ldi k�ldet�se beteljes�t�se ut�n - visszat�rt a Mennyekbe az Aty�hoz, teh�t (vigasztal�sul �s meger�s�t�s�l a Szentl�lek oltalm�ra b�zva, de) ‘mag�ra hagyta’ az emberis�get, hogy az �ltala el-�ltetett mag megfoganjon, kics�r�zz�k, sz�rba sz�kkenjen, - �s a vir�gz�s ut�n b� term�st, j� gy�m�lcs�t hozzon. Visszat�r�s�ig interregnumot hagyott maga ut�n, ami alatt kifejl�dhetett a S�t�n uralma... Demiurgosz - annyi, mint: ‘k�zm�ves’. A katarok hit�t e jelent�ssel �sszevonva: a S�t�n volt az els� szabadk�zm�ves.) Ha valaki azt hinn�, hogy az eg�sz, �gy, ahogy van, nem egy�b history-fiction-n�l, �s a Gr�l ut�ni t�rt�nelmi vessz�fut�st is laz�n besorolja p�ld�ul az ‘�men’-filmek k�z�; - az hatalmasat t�ved! *************** De m�gis, mi lehet a Szent Gr�l? A Gr�l, amelyet m�r a templomos lovagok is kerestek a jeruzs�lemi Salamon-templom romjai alatt, s�t, amelyet m�g a szabad-k�m�vesek is keresnek mind a mai napig? K�vetkeztess�nk indirekt m�don, - a legval�sz�n�tlenebbt�l a val�sz�n�ig. Olyan titkos iratok, amelyek Krisztus �let-t�rt�net�t mer�ben m�s (a Kinyilatkoztat�ssal abszol�t ellent�tes) megvil�g�t�sba helyezn�k, nem lehetnek, - mert az 1940-es �vekben megtal�lt kumr�ni tekercsek megfejtett tartalma szinte teljes eg�sz�ben a Szent�r�s ismert sz�veg�t t�masztja al�. Krisztus holtteste sem lehet, mert J�zus felt�madott, �s mint Isten-ember, az �dv�z�lt test�ben t�rt meg az Aty�hoz; - ‘holtteste’ �gy e f�ldben nem nyugszik. Ha m�gis a holttest�t ‘keresik’, annak nagyon nyom�s oka lehet, ami hamarosan ki is der�l... Azt sem tartom val�sz�n�nek, hogy a Gr�l valamely elvont �rtelmet fedjen, - mint p�ld�ul ‘sz�rmaz�s’, ‘v�rvonal’ vagy ‘az eg�sz emberis�g’; pl�ne, valami olyat, ‘ami kv�zi megtal�lhatatlan’! Legval�sz�n�bb, hogy a Gr�l ‘fizikai l�tez�’, vagyis aminek a legenda leggyakrabban, legkonkr�tebben, val�szer�en eml�ti - a J�zus Krisztus kifolyt v�r�t felfog� kehely, serleg, kupa, ed�ny; de m�gis legink�bb: maga, J�zus Krisztus v�re! Induljunk ki abb�l, hogy ‘a val�sz�n� t�rt�nelmi cselekm�ny’ mit is v�r el a Gr�l megtal�l�s�t�l? A v�lasz megd�bbent�: valamely, el�re legy�rtott vil�guralmi terv (‘�p�t�si tervrajz’) megval�s�t�s�nak t�k�letes �s ‘egyidej�’ legitim�ci�j�t. Olyan legitim�ci�j�t, mellyel m�g a legbigottabb kereszt�nyek sem sz�llhatnak szembe. Egy olyan �rd�gi terv legitim�ci�j�t, amely a transzcendens, isteni v�rvonal fel-haszn�l�s�val egy evil�gi f�ldi, egyk�zpont� vil�g�llam l�trehoz�s�t alapozza meg. Ha egy centraliz�lt vil�g�llamra az Isten is �ld�s�t adja, hiszen ‘saj�t v�r�t’ �lteti annak tr�nj�ra - nincs t�bb� apell�ta. Ez�rt k�zenfekv�, hogy a Gr�lt, J�zus Krisztus szent v�r�t - ha megtal�ln�k - rettenetes s�t�ni c�lra akarj�k felhaszn�lni. M�rpedig: amikor az ember technikailag �s tudom�nyosan m�r el�rte azt a magass�got, hogy k�pes beavatkozni a term�szet rendj�be; akkor �s ott meg-�lljt kell parancsolni! Egyetlen-egy embernek sincs, �s nem is lehet olyan fel-hatalmaz�sa, hogy a f�ldi �letfolyamatokat manipul�lja! A S�t�n azonban azt ‘hiszi’, hogy neki erre ‘van’ felhatalmaz�sa! S�t, bele kell avatkoznia a genetikus folyamatokba, ha el akarja �rni, hogy egy f�ldi anya a m�h�ben hordja ki a S�t�n fatty�t, az Antikrisztust. Ez a f�ldi anya csak egy kl�nozott n�, egy „hasonm�s” lehet, mert a term�szetes �s Istennek tetsz� m�don fogant anya Istent�l kapott l�lekkel rendelkezik, - szem�lyis�ge ez�rt nem lehet k�pes �s nem lehet alkalmas ‘a s�t�nfatty�’ kihord�s�ra. A S�t�n az emberi tudom�nyt �s a technik�t is a saj�t szolg�lat�ba �ll�tja, hogy kereszt�lh�zhassa a megv�lt�s isteni terv�t. Ez is azon kit�ntetett pillanatok k�z� tartozik, amikor valamennyien meg�rthetj�k, mi�rt is volt tilos ‘az els� emberp�rnak’ gy�m�lcs�t ennie a Tud�s F�j�r�l! Sz� szerint el-j�tt az igazs�g pillanata. Sem a vil�gr�l alkotott �sszk�pbe, sem a kereszt�ny hitvall�sba nem f�r bele a kl�noz�s semmilyen form�ja. Hith� vall�sos ember - b�rmely vil�gvall�shoz tartozz�k is - nem lehet k�pes elfogadni a kl�noz�st, s hogy az nem s�rti emberi m�lt�s�g�t, Isten-hit�t! Mint �js�gh�rekb�l m�r �vek �ta ismeretes: valahol a F�ldk�zi-tengeren cirk�l egy haj�, mely val�di ‘ter�leten-k�v�li �sz� laborat�rium’ - a S�t�n yachtja! -; a fed�lzet�n egy d�sgazdag, ‘�r�lt’ olasz professzor senkit�l sem zavartatva v�gezheti a tiltott genetikai k�s�rleteit, melyekkel gyakorlatilag Hitler �s doktor Mengele nyomdokain halad... Antinori kl�nozott emberi embri� f�nyk�p�t akarja bemutatni. (A n�v: nomen est omen; meghat�roz, illetve balj�s el�jel. Ez a balj�s n�v mag�ban hordozza az ‘Anti’-el�tagot, ami - id�zem az ‘Idegen szavak’ sz�t�r�b�l -: „valamivel val� ellent�tess�get, szemben�ll�st” jelent. A ‘n�ria’-ut�tag „serleg vagy puttony” jelent�ssel b�r, ami utalhat a Szent Gr�lra, a kehelyre, amelyben a legend�rium szerint J�zus Krisztus v�r�t fogt�k fel. Az Antinori-n�v �gy egy felvett, ‘gonosz-ritu�lis’ �men lehet, melynek a kifejtett jelent�se: az ember, aki majd l�trehozza, ‘megteremti’ a vall�st�rt�neti hibrid-gn�mot, a l�lekn�lk�li emberl�nya-sz�lte Frankensteint; azt a szem�lyt, aki ugyan fizikailag (testileg-genetikusan) a Szent Gr�l ‘szent tartalm�b�l’ lesz kikl�nozva, de isteni l�lekkel nem rendelkezik, lelke meg�r�lt hely�re a S�t�n l�p, s megsz�letik az Antikrisztus. „Az olasz professzor 20 f�s orvos-csoportja �l�n k�tsz�z n� m�h�be kl�nozott embri�kat �ltet be. Ha k�s�rlete sikerrel j�r, megsz�lethet az els� kl�nozott ember.” L�tez� fenyeget�s-e, hogy ellen�rizetlen kl�noz�s k�vetkezt�ben szembe fogunk magunkkal j�nni az utc�n?! Nem kiz�rt, hogy ez technikailag egyszer megval�s�that� lesz. „�ri�si nemzetk�zi felh�borod�st v�ltott ki Antinori be-jelent�se. A Vatik�n egyszer�en k�ptelens�gnek nevezte az ember-kl�noz�st. Joseph Ratzinger b�boros, a Szentsz�k hittani kongreg�ci�j�nak prefektusa b�r�lta Antinori k�s�rlet�t, mondv�n: ‘Hitlert akarja ut�nozni.’ A b�boros �gy v�lekedett, hogy ‘a gyerekek f�nym�sol�sa = n�ci t�boly’. Jack Scarisbrick professzor, az abortusz-ellenes Life-csoport eln�ke szerint az emberi �let m�lt�s�g�n aluli, hogy emberi l�nyeket gy�rtsanak laborat�riumban. �mde Antinori a vall�sos ellen�rveket nem fogadja el, c�folja, hogy Isten szerep�be akar l�pni. A kl�noz�s szerinte nem vall�si k�rd�s.” A legsz�rny�bb �men azonban a fenti internetes id�zetek ut�nra k�v�nkozik. Az int�zetet, hol a h�res Dolly-b�r�nyt megalkott�k, �gy h�vj�k: Edinburghi Rosslyn Int�zet! Ugyanis a Rosslyn-k�polna kit�ntetett hely, ahol a Sk�ci�ba menek�lt templomos lovagok - a Sinclairek legend�ja szerint - a Szent Gr�lt elrejtett�k. Ha a Gr�l val�ban a kereszthal�lt szenvedett J�zus Krisztus v�r�nek a ‘fed�neve’, akkor a k�vetkez� a helyzet: a Dolly-b�r�nyt kl�noz� kutat�int�zet �s az Isten B�r�nya v�r�nek rejtekhelye azonos n�vre - Rosslyn - hallgat! Ez f�tum, csak gonosz vicc, v�letlen egyez�s lenne? T�l sok balj�s el�jel egyazon t�rt�netben... Ha a Szent Gr�l val�ban templomosok - a Sioni Rendh�z - birtok�ban van, akkor lassank�nt a ‘legend�rium’ minden apr� mozaik-kock�ja a hely�re ker�l. Tudjuk: b�rmilyen biol�giai szervezet, �l�l�ny val�sz�n�leg reproduk�lhat� egyetlen olyan sejtj�b�l, amelynek a sejtmagja, �s a benne foglalt �r�kl�d�si anyag s�rtetlen. A kl�noz�shoz felhaszn�lhat� sejt - ak�r egy v�rsejt is lehet. Tudjuk, hogy a S�t�n a v�gs�, legeslegnagyobb szerep�re k�sz�l: az Antikrisztus Krisztus k�p�ben k�v�n megjelenni, hogy elcs�b�tsa a marad�k kereszt�nyeket is. A kl�nozott l�lektelen n� a Krisztus v�r�b�l, a Gr�lb�l kl�nozott Antikrisztust fogja a vil�gra hozni - aki k�ls�re ugyan J�zussal ‘azonos’, �mde isteni lelke meg�resedett hely�re maga a S�t�n k�lt�zik be... John Hogue �rja ‘Az utols� p�pa’ c�m� k�nyv�ben, Bingeni Szent Hildeg�rd: ‘Az utols� napok �s az Antikrisztus buk�sa’ - c�m�, legh�resebb l�tom�s�t felid�zve: „A skandin�v-germ�n v�g�t�let a sz�rke farkas kor�ban k�vetkezik majd be. A l�tom�s elj�vend�, katolikus sz�rmaz�s�, XX. sz�zadi zsarnok sz�rke, katonai egyenruh�j�t �s kab�tj�t id�zi, akinek a keresztneve a germ�n ‘adolphus’, azaz ‘farkas’ sz�b�l sz�rmazik. Az �t zsarnok egy Krisztus-hasonm�s (azaz: kl�n!) el�fut�rai, - �gy is mondhatn�nk: az Antikrisztus�. A Bingeni Szent Hildeg�rd l�tom�s�ban Krisztus egy sz�z (Sz�z M�ria), az Antikrisztus pedig egy szajha (a kl�nozott Madonna?!) fia - buja, szex-�r�lt bitorl�, aki a m�sodik elj�vetel Krisztusak�nt p�zol, �s aki azt terjeszti mag�r�l, hogy egy sz�z szem�rmes gyermeke, �s k�pes felt�masztani a holtakat. A csal�t k�t �t�letnapi pr�f�ta, �li�s �s �nok veszi alaposan szem�gyre, akiket az Isten az�rt akar a F�ldre k�ldeni, hogy megakad�lyozz�k az Anti-Krisztus uralomra jut�s�t. Ez a k�t pr�f�ta m�g egy utols� es�lyt ad az emberis�gnek, hogy megl�thassa az Anti-krisztus igaz val�j�t, miel�tt a Gonosz fia - mag�t az Isten fi�nak hazudva - m�rt�rr� teszi �ket. Bingeni Szent Hildeg�rd figyelmezteti kora papjait, hogy az Antikrisztus az egyh�zon bel�lr�l ker�l majd ki. A j�slatainak eme pontj�t festm�nye t�masztja al� �rz�kletesen, amelyen az egyh�zat egy Ekl�zsi�nak el-keresztelt, gl�ri�s, koron�s asszonyk�nt �br�zolja, akinek a sz�tt�rt karjait egy aranyozott k�nt�s d�sz�ti. De l�m, az Anyaszentegyh�z szentje bugyog� n�lk�l �ll el�tt�nk...! Ezekut�n Bingeni Szent Hildeg�rd egy k�z�pkori eg�szs�g�gyi szak�rt� alaposs�g�val le�rja, m�ra h�ress� v�lt rajzai seg�ts�g�vel illusztr�lja is Ekl�zsia bels� romlotts�g�t. Ami p�ld�ul a l�bai k�z�tt l�tszik teny�szni, az ak�r minden id�k legsz�rny�bb tripper�nek t�nhet. Az Anyaszentegyh�z fan-sz�rzete �s szem�remajkai egy sz�r�s arcot, a szorosra z�rt ajkak k�z�l el�-villan�, �les fog�, torz sz�rnyeteget form�znak, a sz�rnyeteg Antikrisztust.” ************ „Aty�m adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely lesz�llt a mennyb�l �s �letet ad a vil�gnak. �n vagyok a vil�g kenyere. Aki hozz�m j�n, nem �hezik t�bb�, �s aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Annak, aki k�ld�tt engem, az az akarata, hogy abb�l, amit nekem adott, semmit el ne vesz�tsek, hanem f�lt�masszam az utols� napon. Aty�m akarata, hogy mindaz, aki l�tja a Fi�t �s hisz benne, mind�r�kk� �ljen. �n f�lt�masztom az utols� napon. �n vagyok az �let kenyere. Aty�itok mann�t ettek a puszt�ban, �s m�gis meg-haltak. Itt a mennyb�l al�sz�llott keny�r, hogy aki eszik bel�le, meg ne haljon. �n vagyok a mennyb�l al�sz�llott �l� keny�r. Aki e keny�rb�l eszik, �r�kk� �l. A keny�r, melyet adni fogok, az �n testem a vil�g �let��rt. �n vagyok az �t, az igazs�g �s az �let. Senki sem jut az Aty�hoz, csak �n�ltalam. Ha ismern�tek engem, Aty�mat is ismern�tek. Mostant�l fogva pedig ismeritek �s l�tj�tok �t.” (Jn. 6, 32-51 �s Jn. 14, 6-7.) Epil�gus Ma, amikor ezeket a sorokat befejezem, 2004. �prilis 23-ika van. Napok �ta sz�lling�znak a nemhivatalos h�rek, h�resztel�sek (SMS-ek, - Te is add tov�bb!), hogy Krisztus f�ldi helytart�ja, II. J�nos P�l p�pa im�inkat k�ri, mert a testi erej�nek lassank�nt a v�g�re �r. Im�dkozzuk el egy�tt: �dv�z l�gy M�ria, malaszttal teljes, az �r van teveled, �ldott vagy te az asszonyok k�z�tt �s �ldott a te m�hednek gy�m�lcse J�zus. Asszonyunk Sz�z M�ria, Istennek szent anyja im�dkozz�l �rett�nk b�n�s�k�rt, most �s hal�lunk �r�j�n - �men. Urunk-Isten�nk, k�r�nk T�ged, add, hogy a konkl�v� ne az Antikrisztust v�lassza meg majd a Fiad, Krisztus ‘utols� el�tti f�ldi helytart�j�nak’, a r�mai p�p�nak...! De ha m�gis meg kell t�rt�nnie, legyen meg a Te akaratod, mik�ppen mennyben, azonk�ppen itt a F�ld�n is. Aj�nl�s K�nyvemet sok szeretettel feles�gemnek �s gyermekeimnek: Pirosk�nak, - Kl�r�nak, Laur�nak, Zsuzs�nak, Barbar�nak, Gergelynek �s L�vi�nak aj�nlom. Ismertet�s a k�nyv �r�j�r�l Czike L�szl� 54 �ves okleveles k�zgazda. Budapesten sz�letett, hat gyermek �desapja. Ma V�con �l. A diplom�j�t a Marx K�roly K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem ipari kar�n v�dte meg 1977-ben, v�llalati strat�gi�b�l. Harminc�ves gazdas�gi vezet�i gyakorlattal rendelkezik; tapasztalatait m�g a rendszerv�lt�s el�tt orsz�gos szocialista �llami nagyv�llalatokn�l (Posta, K�zleked�studom�nyi Int�zet, M�V, �FOR, Hungaro-camion, stb.), - 1990. ut�n pedig mint privatiz�ci�s tan�csad� szerezte. 1994. �ta menedzsment (�zleti) tan�csad�ssal, szakmai tanulm�nyok �r�s�val is foglalkozik. 1996-t�l nagyv�llalatok vez�rigazgat�i tan�csad�ja (Antenna Hung�ria Rt., BKV Rt. stb.); 1997-ben Pet�k Istv�n eln�k f�tan�csad�ja a Magyar Telev�zi� Rt.-ben. Politikai, politol�giai, glob�lis k�zgazdas�gi tanulm�nyok, elemz�sek �s essz�k, Biblia-magyar�zatok �r�s�val �s publicisztik�val 1996. �ta foglalkozik; r�videbb-hosszabb terjedelm� cikkei t�bbek k�z�tt: a Demokrat�ban, az �j Id�kben, az �j Magyarorsz�gban, a Magyar Nemzetben, a Leleplez�ben, a Nemzet�rben, a KAPU-ban �s a Sz�vets�gben l�ttak napvil�got, s jelennek meg a mai napig is. Eddig h�rom k�nyve jelent meg: „Nexusban a Co-Nexussal” (2001.) a V�lasz Kiad�n�l, „Magyarorsz�g privatiz�ci�ja” (2003.) a KAPU Kiad�n�l, illetve „A szeretet t�rv�nye” (2004.) a Kairosz Kiad�n�l. Ismertet�s a k�nyvr�l A k�nyv mer�sz k�s�rletet tesz; az �sz�vets�gi �s �jsz�vets�gi pr�f�ci�k, tov�bb� a katolikus egyh�z �ltal nem kanoniz�lt mag�n-kinyilatkoztat�sok alapj�n, illetve m�s gondolkod�k �r�sainak feldolgoz�s�val: megpr�b�lja felv�zolni a t�rt�nelem gerincvonulat�t, mely - a szerz� konkl�zi�ja szerint - v�gs� kifejlet�ben a mai ki-l�t�stalan, glob�lisan rem�nytelen t�rsadalmi �llapotok bek�vetkez�s�hez vezetett �s mintegy el�j�t�ka, el�k�pe J�zus Krisztus m�sodik f�ldre j�vetel�nek, amelyet a kereszt�ny hit tan�t�sai alapj�n az Armageddon, vagyis az Antikrisztus uralma �s a legv�gs� h�bor� el�z meg, illetve az Apokalipszis, a v�g�t�let k�vet majd. A k�nyv h�rom �n�ll�, m�gis ‘�sszef�gg�’ essz�b�l �ll: ‘Csillagk�zi mag a f�ldi Gr�lban’, ‘A Mennyei Izrael’ �s ‘Az Antikrisztus’. Tartalomjegyz�k Csillagk�zi mag a f�ldi Gr�lban 1. Bevezet�s ‘A titkos uralom’-hoz 2. oldal 2. Az Annunaki �s a K�gy�kir�lyok 2.1. A vil�gegyetem genezise 5. oldal 2.2. Az Annunaki embergy�ra 9. oldal 2.3. Degener�l�d�s �s magunkra tal�l�s 12. oldal 3. Isten �j es�lyt ad az emberis�gnek 20. oldal 4. A kereszt�nys�g �s a gn�zis harca 25. oldal 5. A Meroving-v�rvonal 33. oldal 6. A titkos hatalom csal�df�ja 38. oldal 7. A templomosok ut�dai 45. oldal 8. A sz�p �j vil�grend 57. oldal A Mennyei Izrael 59. oldal Az Antikrisztus 90. oldal Epil�gus 114. oldal Aj�nl�s 115. oldal Ismertet�s a k�nyv �r�j�r�l 116. oldal Ismertet�s a k�nyvr�l 117. oldal Tartalomjegyz�k 118. oldal