Czike L�szl� Helysz�ni k�zvet�t�s a Parlamentb�l az 1997. �vi �llami k�lts�gvet�s tervezet�nek �ltal�nos vit�j�r�l avagy Eld�rd�lt a f�lelmetes Bauer Tam�s startpisztolya Okt�ber 30-ik�n hangzottak el az �ltal�nos vit�ban a kijel�lt p�rtsz�nokok legfontosabb besz�dei. Bauer Tam�s (SZDSZ) a - kiz�r�lag szakmai - vit�t hirtelen �lesen politikaira ford�totta: az ellenz�k, els�sorban a FIDESZ ellen int�zett �jabb, leplezetlen politkai t�mad�st. De menj�nk csak sorj�ban. Torgy�n J�zsef (FKgP) szok�sos form�j�t hozta. Jelent�s t�rgyi t�ved�sekkel t�zdelt, hom�lyos k�zgazdas�gi eszmefuttat�sok �s levezet�sek, illetve r�szben �sszef�gg�stelen, mindenir�ny� vagdalkoz�sok jellemezt�k mondanival�j�t. Torgy�n "balszerencs�je", hogy a Korm�ny gazdas�gpolitik�ja nem jogilag, hanem k�zgazdas�gilag elhib�zott, - �s h�t neki nincs m�g igazi gazdas�gi szak�rt�je. Egy�bk�nt hatalmas egy�ni teljes�tm�ny�t lerontj�k elk�vetett hib�i. Varga Mih�ly (FIDESZ) �tfog� elemz�s�ben bemutatta a k�lts�gvet�si t�rv�ny-javaslat m�g�tt megb�v� koal�ci�s gazdas�gpolitika t�vlati tarthatatlans�g�t, �s javasolta a Korm�nynak, hogy tanulm�nyozza a FIDESZ �ltal a Magyarorsz�g k�v�natos fejl�d�s�r�l felv�zolt j�v�k�pet, illetve az azt megjelen�t� �r�sos �ssze�ll�t�st. K�d�r B�la (MDF) szokott szellemess�g�vel, k�pr�zatos t�rgyi tud�s�val rendk�v�l tal�l�an jellemezte a magyar nemzetgazdas�g �s az �llami k�lts�gvet�s mai helyzet�t, saj�tos viszony�t. H�rom kit�tele telital�lat. Az egyik: "Ez az �llami k�lts�gvet�s a j�vedelem-�jraeloszt�s k�lts�gvet�se, amelyben az �llam egy saj�tos p�nz�gyi kever�pult szerep�t t�lti be." A m�sik: "A k�lts�gvet�sben �vr�l-�vre n�vekv� ar�nyt k�pviselnek a kamatk�lts�gek, amelyek 1997-ben m�r el�rik a budget egykilenced r�sz�t. Ebb�l k�vetkez�en a gazdas�g: kamat-gazdas�g." A harmadik: "Magyarorsz�g n�pk�zt�rsas�gb�l lassan bank-k�zt�rsas�gg� alakult �t." Bauer Tam�s felsz�lal�s�b�l azonnal kil�gott a l�l�b, amint t�mad�sba lend�lt. Mondand�j�ban �nn�n fokoz�d� politikai f�lelmeit �s d�h�t vet�tette ki, - miut�n r�d�bbent, hogy K�d�r B�la tud�s�val �s szellemess�g�vel nem m�rk�zhet. Szok�sa szerint egy kalap al� vette az ellenz�ki p�rtokat, azok sz�nokait, illetve t�k�letes azonoss�got v�lt felfedezni gazdas�gfiloz�fi�jukban. Azt �ll�totta, hogy az ellenz�k - �s f�leg a FIDESZ! - koordin�lt gazdas�gpolitikai ellenszenve l�nyeg�ben a kapitalizmus ellen ir�nyul. H�romszor h�rom mond�s, - h�rom hegel-i tri�da. K�d�r B�la h�rom brilli�ns kit�tel�re Bauer Tam�s h�rom gorombas�ggal v�laszolt. Mond�saik m�lyebb tartalm�t a k�lts�gvet�si vita, illetve a k�lts�g-vet�si el�terjeszt�s - mint szakmai (sz�veg-)k�rnyezet - t�kr�ben vizsg�lom �s elemzem, majd azut�n �n is mondok h�rmat. A magyar �llam = saj�tos p�nz�gyi kever�pult (ad. K�d�r B�la/1.) Magyarorsz�gon 1990-ben �ll�t�lag lezajlott a rendszerv�lt�s. Marx �ta tudjuk, hogy minden t�rsadalmi rendszer alapja a gazdas�g. Ha t�nyleg rendszerv�lt�s t�rt�nt - az �llamszocializmust felv�ltotta a (de milyen?!) kapitalizmus -, akkor mindenekel�tt a gazdas�g-politik�nak, benne a k�lts�gvet�si sziszt�m�nak kellett volna alapvet�en �talakulnia. E t�ren viszont nem v�ltozott semmi. A mi d�lib�bos t�ved�s�nk volt csak, hogy azt hitt�k: a kommunista diktat�r�b�l egyszer�en-vid�man csak �tl�p�nk a kapitalizmus szabads�g�ba, �s azonnal gy�keresen megv�ltozik minden, - hasznos �s megbecs�lt tagjaiv� lesz�nk a vil�g polg�ri nemzeteinek, gazdas�gi k�z�ss�g�nek. Pedig folytat�lag �s jog-folytonosan az maradtunk, ami voltunk: elmaradott, elad�sodott fejletlen orsz�g. A Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Valutaalap sz�m�ra a v�laszt�v�z nem a kommunizmus kontra kapitalizmus dilemm�ja, - hanem az elad�sod�s m�rt�ke. Sz�gyen �s gyal�zat, - de Burundi-val azonos elb�n�sban r�szes�tenek minket. �gy is mondhatn�nk: a Vil�gbank sz�m�ra a p�nznek �s a rendszernek egyform�n nincsen szaga. A reformkommunista gazdas�gpolitika �s a k�lts�gvet�si sziszt�ma mind�ssze annyit v�ltozott, hogy az egyens�ly k�nyszer� helyre�ll�t�s�t az �llami vagyon �rt�kes�t�s�vel pr�b�lt�k megoldani, - �gy �j t�nyez�k�nt bel�pett a privatiz�ci�s valuta-bev�tel, ami a p�nz�gyeinket ir�ny�t� nemzetk�zi zseniket a monet�ris restrikci� (a forintp�nz-kivon�s) tov�bbi fokoz�s�ra sarkallta. Ett�l az egy�bk�nt is retrogr�d gazdas�gpolitika m�g fojtogat�bb� v�lt. A forint folyamatos-�lland� cs�sz� le�rt�kel�se, valamint az �llam �ltal a n�vekv� j�vedelemkivon�s-�s koncentr�ci� �rdek�ben tudatosan is gerjesztett �s felhaszn�lt infl�ci� k�vetkezt�ben lassan de biztosan minden�nk elv�sz �s el�rt�ktelenedik. - az �llam k�ls� �s bels� ad�ss�ga egyre n�, - a kamatok, az ad�ss�gszolg�lat elk�peszt� m�rt�kben megdr�g�t mindent. A t�ke-hi�ny egyre fokoz�dik. - az �llami k�lts�gvet�s budget-je is folyamatosan devalv�l�dik, m�g a v�ltozatlan k�lts�gvet�si t�telek re�l�rt�ke is �lland�an cs�kken. Az �llam is szeg�nyedik. - az �llam m�r egy�ltal�n nem seg�ti a gazdas�got - s�t, kifejezetten h�tr�ltatja. M�r klasszikus �s k�telez� funkci�it is k�ptelen ell�tni, ugyanakkor j�vedelem- �jraeloszt� tev�kenys�g�hez m�gis g�rcs�sen ragaszkodik. Ad�ink forintjait feneketlen k�tba hajig�ljuk. - gazdas�gi n�veked�s nincs, minden vagyon �s j�vedelem napr�l-napra kevesebbet �r. A GDP val�di nagys�ga, valamint az infl�ci� val�s m�rt�ke statisztikailag kimutathatatlan. Megsz�ntek a beruh�z�sok, az �let min�s�g�nek szinten tart�sa is akadozik. �rt�kteremt� munka �s felhalmoz�s helyett �ltal�noss� v�lt a vagyon-fel�l�s. - hitelek hi�ny�ban a m�g m�k�d� kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok egyetlen �let- lehet�s�ge a tot�lis j�vedelem-eltitkol�s, �s m�r az �llami tulajdon� v�llalkoz�sok kiz�r�lagos m�k�d�si elve is a korrupci� �s az ad�csal�s. - az �let-k�r�lm�nyek folyamatosan rosszabbodnak, a b�rek �s a nyugd�jak re�l- �rt�ke lassan 20 �ve (!) minden �vben romlik. A t�rsadalombiztos�t�s �sszeomlott, - a szoci�lis h�l� nyomokban sem l�tezik. Az �lland�sult vagyonveszt�s, a vagyonfel�l�s, valamint a j�vedelem-elvon�s �s a p�nzsz�k�t�s hat�s�ra a gazdas�g a gyorsul� kollapszus �llapot�t mutatja. Ami a p�nzfolyam ir�ny�t illeti. A Korm�ny, a k�lts�gvet�s �s a hivatalos statisztik�k furcsa m�don azt regisztr�lj�k - azt �ll�tj�k -, hogy a k�lf�ldi befektet�k p�nze val�s�ggal feltart�ztathatatlan folyamk�nt �mlik be az orsz�gba. A val�s�g ezzel szemben az, hogy: az a p�nz nem a mi�nk, tetej�be annak �sszeg�t az MNB - r�ad�sul devalv�lt forintban! - �gysz�lv�n azonnal ki is vonja a gazdas�gb�l, magyar�n sz�lva a k�lf�ldi befektet�sekt�l val�j�ban egy fill�rrel sem lesz�nk gazdagabbak. Ugyanakkor viszont a rendk�v�l magas bels� infl�ci�, a cserear�nyok folyamatos roml�sa k�vetkezt�ben relat�v �rt�k-veszt�s�nk, �rfolyam-vesztes�g�nk olyan m�rt�k�, mintha a p�nz folyamatosan kifel� �mlene az orsz�gb�l. Emellett a p�nz-folyam term�szetesen - kamatok, hitel-t�rleszt�s, t�ke-j�vedelem form�j�ban, valamint illeg�lis csatorn�kon kereszt�l - fizikai val�s�g�ban is kifel� ir�nyul. Ami p�nz m�g net�n maradna, - az elfolyik befel�, az �llami k�lts�gvet�s "�jraeloszt�" tev�kenys�ge �ltal. A hivatalos ("feh�r") v�llalkoz�si-�s mag�nj�vedelmek d�nt� h�nyad�t az �llam - k�l�nf�le ad�k (s�t, t�bbsz�r�s ad�ztat�sok!) form�j�ban - elvonja, hogy azut�n a k�zpontos�tott �ri�si �sszegeket ismeretlen, �rt�ktelen, vagy legal�bbis nyomon-k�vethetetlen alibi-funkci�k gyakorl�s�ra k�ltse. Mindenkinek jut a k�lts�gvet�sb�l, aki tagja az elitnek, illetve k�zel �ll vagy fekszik a n�menklat�r�hoz, - a felesleges int�zm�nyek �s/vagy tev�kenys�gek finansz�roz�sa r�v�n. A v�llalkoz�k, a termel�k �s a n�p nem kapnak semmit. Ennek a folyamatnak csak k�tfajta v�gkimenetele lehets�ges: a nemzetgazdas�g vagy mindenest�l �sszeroskad, vagy apr�nk�nt az eg�sz gazdas�g feket�v� v�lik. A kever�pult rosszul m�k�dik, - ford�tott ir�nyban keveri az aranyat... Nemzetgazdas�gunk = kamatgazdas�g (ad. K�d�r B�la/2.) K�lts�gvet�si vonatkoz�sban egy�rtelm�en kimutathat�: a farok cs�v�lja a kuty�t, - a k�lts�gvet�s a gazdas�got. Ma �ppen�gy az �llami k�lts�gvet�s a nemzetgazdas�g rossz �rtelemben vett k�zpontja - minden gazdas�gi folyamat kezdete �s v�ge -, mint ak�r 10-15 �vvel ezel�tt is. Folytat�dik tov�bb a reformkommunista-k�lts�gvet�scentrikus k�zi-vez�rl�s, amit "megsp�keltek" egy�bk�nt inkompatibilis vadliber�lis elemekkel. Az SZDSZ nev�t adta ehhez. Ma is mindent - v�ltozatlanul - az �n. k�lts�gvet�si, k�lts�gvet�s-egyens�lyi �rdekek hat�roznak meg. De ez csak a l�tszat! Val�j�ban megk�rd�jelezhetetlen n�menklat�ra lobby-�rdekek f�z�dnek szinte minden egyes k�lts�gvet�si t�telhez. A tiszta liber�lis gazdas�g-felfog�s szerint az �llam sz�lljon ki a gazdas�gb�l, ne avatkozz�k bele a gazdas�gi folyamatokba. Ez esetben - ad absurdum - a gazdas�g valamif�le ir�ny�t�s�t c�lz� gazdas�gpolitik�ra sem lehet, lenne semmi sz�ks�g. A gazdas�g - a szabadversenyen kereszt�l - kv�zi �nmag�t szab�lyozn�. A kommunista-reformkommunista vezet�s eleinte arra t�rekedett, hogy a k�lts�gvet�si bev�teleket egyr�szt �sszt�rsadalmi �rdek� �llami funkci�k finansz�roz�s�ra ford�tsa, m�sr�szt speci�lis csatorn�kon kereszt�l vissza-forgassa a gazdas�gba. K�s�bb folyamatosan fellazult az eg�sz. A mai k�lts�gvet�si gyakorlat sem nem liber�lis, sem nem szocialista. Nagym�rt�kben �nc�l�, �n�rdek�, kamat-orient�lt, - mintha a legf�bb c�lja az lenne, hogy kamatokat szedjen, �s kamatokat fizessen. A klasszikus �llami funkci�k akadozva, vagy sehogysem m�k�dnek, az �llam polg�rair�l szoci�lisan nem gondoskodik, a k�lts�gvet�si bev�teleket nem forgatj�k vissza a gazdas�gba, az �llam a v�llalkoz�sok hitelez�se helyett minden lehets�ges eszk�z�vel csak a p�nz kivon�s�ra koncentr�l, - mintegy �lland�s�tva ezzel a dekonjunkt�r�t. Semmi nem bizony�tja az �n. stabiliz�ci�s ir�nyzat siker�t. Egyel�re annyit tudhatunk, hogy siker�lt 2 Mrd USD-ra m�rs�kelni a foly� fizet�si m�rleg hi�ny�t, ami�rt viszont rettenetes �rat fizett�nk-fizet�nk. Nem tudhat�, hogy meg�rte-e. Az sem tudhat� el�re: mennyi lesz a hi�ny a k�vetkez� �vekben?! Hasonl�ak a k�ts�geim az infl�ci� tervezett leszor�t�s�val kapcsolatban. Nem tudom: hogyan k�pesek �rdemben korl�tozni valamit, aminek a m�rt�k�t, keletkez�s�nek okait, l�nyegi �sszetev�it nem is ismerik pontosan! Honnan veszik vajon, hogy az idei infl�ci� m�rt�ke csak 23-24 % lesz, szemben a tavalyi 30 %-os m�rt�kkel? �ll�tom, hogy az idei m�rt�k is 30 %. Azt is �ll�tom tov�bb�, hogy az 1997. �vi m�rt�k ugyanannyi lesz. Hogy mi�rt? A k�zel 50 %-os energia�r-emel�s miatt. Az �sszes t�bbire pedig a Korm�ny m�g csak margin�lis befoly�ssal sem rendelkezik, - az �rak n�nek, amennyire akarnak. Mert az infl�ci� alapvet� oka a cs�sz� forint-le�rt�kel�s, a cserear�ny-roml�s, a n�vekv� ad�ss�gszolg�lat, - egysz�val: az �lland�sul� kamat-rabszolgas�g. Agyr�m az az elk�pzel�s is, amely az�ltal akarja biztos�tani �s fenntartani a magyar term�kek versenyk�pess�g�t a nemzetk�zi (az eur�pa-�ni�s) piacon, hogy mesters�gesen alacsony szinten tartja az �rak b�r-tartalm�t. Ez egyr�szt k�zgazdas�gi nonszensz, m�sr�szt alapvet� �rdekeinkkel ellent�tes t�rekv�s. Ha a magyar v�llalkoz�, a magyar munk�s a nyugat-eur�paival azonos term�k-min�s�get produk�l, - akkor b�rt is ugyanannyit kell kapnia. �ppen ennek �rv�nyes�t�se lenne a magyar �llam egyik legfontosabb gazdas�gi feladata. Az �llami k�lts�gvet�s kamatterhei 1997-ben - nem utols�sorban a Magyar Nemzeti Bank 2000 milli�rd forintos ad�ss�g�nak az �llamra val� �th�r�t�sa (kamatoz�v� t�tele) k�vetkezt�ben - tov�bb n�nek, �s el�rik a kiad�sok 11 %-�t. A k�zponti k�lts�gvet�s ad�ss�gszolg�lati kiad�sai �sszess�g�ben ugr�sszer�en megemelkednek, �s meghaladj�k a 800 Mrd forintot, - ami 5 Mrd USD-nak felel meg. Ez a legkev�sb� sem utal egyens�lyi helyzet�nk javul�s�ra, - pedig az elm�lt k�t �vben �sszes k�nl�d�sunknak, egzisztenci�lis m�lyrep�l�s�nknek az egyens�ly helyre�ll�t�sa volt a magasztos c�lja. Lehet, hogy er�fesz�t�seink hi�baval�ak voltak, a k�v�nt c�lt m�gsem �rt�k el, - a m�lyrep�l�s �s a kamat-rabszolgas�g viszont folytat�dik?! A n�pk�zt�rsas�gb�l = a bankk�zt�rsas�gba (ad. K�d�r B�la/3.) A Korm�ny gazdas�gpolitik�ja tov�bbra is kitart a restrikci� szigor� folytat�sa mellett, azon a jogc�men, miszerint a be�raml� rengeteg k�lf�ldi deviza �ltal okozott forintlikvidit�s-n�veked�st forintp�nz-kivon�ssal sz�ks�ges ellen-s�lyozni. 1997-ben v�rhat�an egy�ltal�n nem �mlik majd befel� az a rengeteg deviza, - m�sr�szt, ami eddig be�ramlott, az sem okozta a fogyaszt�sra ford�tott forint-forr�sok ugr�sszer� b�v�l�s�t. Legal�bbis, - nem a mienk�t. A deviza ugyanis az �llamhoz, illetve a bankokhoz folyik be, - a forintot viszont t�l�nk vonj�k el. Ez az eg�sz mer� fikci�, - viszont t�k�letes alibi a mi val�s�gos megkopaszt�sunkra. Teljesen val�sz�n�tlen, hogy 1997-ben, illetve a tov�bbiakban b�rmikor is m�g jelent�s privatiz�ci�s bev�telekkel lehetne sz�molni. Ennek a bulinak �r�kre v�ge. Az a marad�k 700-800 Mrd forintnyi n�vleges �rt�k� cs�d-portfoli�, illetve kisebbs�gi r�szesed�s, ami m�g elad�, - a legjobb esetben negyed-harmad �ron lesz �rt�kes�thet�. Egyes bankok eset�ben pedig �gyis az �llam fog m�g fizetni, hogy a bankot egy�ltal�n megvegy�k (pl.: Magyar Hitelbank Rt.). Volt m�r ilyen. Az �sszes-ad�ss�gon bel�l relat�ve n�vekedni fog a v�llalkoz�i szf�ra ar�nya, az �llamad�ss�gon bel�l pedig a forint-ad�ss�gnak a deviza-tartoz�shoz viszony�tott m�rt�ke. V�rhat�an cs�kken a lakoss�g deviza-megtakar�t�sa is. Nemzeti Bankunk v�gre megszabadul t�bb �vtizedes ad�ss�gait�l, azokat mind az am�gy is m�r m�rt�ktelen�l elad�sodott �llami k�lts�gvet�s�nk nyak�ba varrja (most �ppen: 2000 milli�rd forintot!), hogy az majd - a t�bbivel egy�tt - ezt is rajtunk vasalja be. K�l�n �r�m�t jelent, hogy ezekut�n munk�ltat�ink, munkahelyeink, megb�z�ink is elad�sodhatnak a k�lf�ldnek, - �s nek�nk sem jut majd semennyi valuta. Ebben is egyet kell �rten�nk K�d�r B�l�val: a mi szempontunkb�l (de minden m�s szempontb�l is) t�k�letesen mindegy, hogy az �llamad�ss�got r�szben vagy eg�sz�ben a Magyar Nemzeti Bank, vagy a Magyar �llam kezeli. Att�l az ugyanannyi. Egy szempontb�l viszont m�gsem mindegy: ha net�n valakik �gy d�nt�ttek volna, hogy a k�zelj�v�ben privatiz�lni �hajtj�k a magyar jegykibocs�t� bankot. Az �tlet ugyanis legfeljebb els� hall�sra bizarr, vagy groteszk, - az USA jegybankja is mag�n-konzorcium tulajdon�ban van. �m a mi�nk, mindenf�le �llamad�ss�g-kacattal terhelve, nyilv�n senkinek sem kellene, - ez�rt el�bb meg kell tiszt�tani (al-eln�keit�l is). Az �llami k�lts�gvet�si reform-folyamatok egyik f� c�lja olyan bank-rendszer kialak�t�s�nak �szt�nz�se, amely egy�ttal megfelel az Eur�pa �ni� tags�gi k�vetelm�nyeinek is, illetve amely sikerrel versenyezhet majd az integr�lt eur�pai bankh�l�zatban. Egyel�re be�rn�nk azzal is, ha a magyarorsz�gi bankok mindenekel�tt megfeleln�nek, vagy legal�bbis igyekezn�nek megfelelni a belf�ldi ig�nyeknek. A bankok legfontosabb funkci�ja ugyanis a v�llalkoz�sok hitelekkel t�rt�n� finansz�roz�sa lenne, amely funkci�juk gyakorl�sa jelenleg - �vek �ta - sajn�latosan sz�netel. Az �llami k�lts�gvet�s kiad�sainak ma m�r 11 %-a kamat-k�lts�g, - a bankok pedig el�szeretettel csak a t�lk�ltekez� �llamot finansz�rozz�k. Ketten j�l elvannak egym�ssal, - mik�zben a v�llalkoz�sok veget�lnak, a nemzetgazdas�g zsugorodik, a lakoss�g pedig l�tminimumon teng�dik. A be�g�rt �n. t�keemel�ses bankprivatiz�ci� csak na�v - vagy �lna�v - �lmodoz�snak min�s�thet�. M�r volt ilyen, - az is nemsok�ra "visszacsin�l�dott" (pl.: Leumi-Hitelbank). Ma Magyarorsz�gon minden p�nz a bankokhoz folyik be, ahonnan d�nt� t�bbs�g�ben az �llami k�lts�gvet�sbe, a multinacion�lis c�gekhez, a n�men-klat�ra-lobbykhoz, - vagy egyenesen (vissza) k�lf�ldre folyik el. Nem v�letlen, hogy bank�rjaink sz� szerint h�ly�re gazdagodtak, - hivatalos �s mag�n-palot�ikat m�rv�nyb�l �p�tik, illetve k�tm�teres betonfallal ker�tik be. Minden a bankokon-bank�rokon �t, �ltaluk �s �rett�k t�rt�nik, - hiszen �k a nemzetk�zi kamat-rabszolgatart�k helyi megb�zottai, a kamatok behajt�i. Az ellenz�k val�j�ban kapitalizmus-ellenes demag�g (ad. Bauer Tam�s/1.) Bauer Tam�s szerint az ellenz�k t�mad�s�nak f� c�lpontjai: a multinacion�lis c�gek, a magyar bankok �s a magyar nagyt�ke. Az ellenz�k af�l�tti aggodalma, hogy tudniillik a m�k�d�t�ke, a termel� nemzeti vagyon 50 %-a a lakoss�g alig 10 %-�t kitev� elit (nagyt�k�sek) kez�ben �ssz-pontosul, - Bauer szerint olcs� demag�gia, "hiszen ez a kereszt�ny �s demokratikus kapitalista nyugat-eur�pa minden fejlett orsz�g�ban �gy van". Tiszta sor: Bauer az elm�lt �vekben megval�sult vagyon-�s j�vedelemeloszt�st, tov�bb� az �llami k�lts�gvet�sben megtestes�l� gazdas�gpolitika "v�vm�nyait" kv�zi �r�kre konzerv�land� - liber�lis - "�rt�keknek" tekinti, s mint ilyenekhez g�rcs�sen ragaszkodik. A FIDESZ nem liber�lis p�rt (ad. Bauer Tam�s/2.) Hozz�sz�l�s�b�l az is vil�gosan kider�l, hogy a kialakult status quo-t kit�l-mit�l is f�lti annyira! Egyszer - nemr�g - m�r mondott olyat, hogy szerinte a FIDESZ lassan az FKgP "le�nyv�llalat�v�" v�lik. Most ezt m�g tov�bb t�d�totta. Egyenesen azt nyilatkoztatta ki, hogy: "A FIDESZ nem liber�lis p�rt." Kisgazdap�rt - FIDESZ M.P.P. koal�ci� (ad. Bauer Tam�s/3.) Bauer szerint: "a FIDESZ gazdas�gpolitikai t�rekv�sei a Kisgazdap�rt-FIDESZ koal�ci�t k�sz�tik el�." Bauer f�lelme - puszt�n matematikailag - ha nem is megalapozott, de legal�bbis �rthet�. A leg�jabb k�zv�lem�nykutat�sok alapj�n a FIDESZ m�r a potenci�lis v�laszt�k mintegy 20 %-�ra sz�m�that, ami puszt�n elm�leti s�kon �sszeadva a Kisgazdap�rt abszol�t stabilnak l�tsz� 15 %-�val egy�ttesen 35 %-ot tesz ki, - �s ez �nmag�ban b�ven elegend� a jelenlegi korm�ny-koal�ci� lev�lt�s�ra. Bauer az �j leoszt�s elvi lehet�s�g�t�l is retteg. No comment. Azt v�rn�nk, hogy a "gazdas�gpolitika" majd felv�zolja az annyit emlegetett k�lts�gvet�si reform sz�ks�ges l�p�seit, egym�sra-�p�l� int�zked�seinek rendszer�t. Err�l azonban sz� sincs! Reformr�l az indokol�s maximum r�buszokban tesz eml�t�st. Minden v�ltozatlan. �sszefoglal�lag is meg�llap�that�: ez a k�lts�gvet�s sem koncepci�j�ban, sem rendszer�ben, sem szerkezet�ben, sem t�teleit tekintve nem a mi k�lts�gvet�s�nk, de nem is b�rmilyen lehets�ges j�v� �llami k�lts�gvet�se. Ez a k�lts�gvet�s az egyhelyben topog�s, az id�ben visszafel� halad�s, a r�gm�lt, - vagy m�g ink�bb a sehov� sem jut�s k�lts�gvet�se. A reform azt jelenten�, hogy a k�lts�gvet�snek hat�rozott c�lt, koncepci�t kell k�pviselnie, ami nem lehet m�s, mint a nemzetgazdas�g n�veked�se, a halad�s. A k�lts�gvet�s eg�sz rendszer�t le kell bontani, �jj� kell alak�tani, al� kell rendelni a n�veked�si c�lnak. Ezek ut�n minden egyes bev�teli �s kiad�si t�telt �jra kell gondolni, - �s amelyik nem felel meg az �j koncepci� szerinti c�lnak, azt gyorsan el kell felejteni.  A privatiz�ci�s folyamatr�l sz�lva (198.oldal) az indokl�s az 1995-ben megkezdett gyors�t�ssal, - az energia-szektor, az infrastrukt�ra �s a feldolgoz�ipar jelent�s t�rsas�gainak mag�nos�t�s�val dicsekszik. �ppen mostan�ban kezdenek sorban kider�lni azok a nagy�sszeg�, titkos �llami garancia-v�llal�sok (pl.: energia-szektor, Budapest Bank), amelyek miatt legal�bbis a t�lzott dicsekv�s indokolatlan...  Nem sz�lva arr�l a k�ptelen gyakorlatr�l, ami szerint az �V�-�PV Rt. - amelyet eredetileg a r�b�zott �llami vagyon privatiz�l�s�ra alap�tottak! - �veken kereszt�l s�lyos sz�zmilli�kkal "seg�tette ki" d�ledez�, eladhatatlan v�llalatait (pl.: December 4.Dr�tm�vek - Miskolc), mi�ltal is "siker�lt el�rnie", hogy az �n. reorganiz�ci�s kiad�sok hamarosan szinte a teljes (!) privatiz�ci�s bev�telt felem�sztett�k. Hol is van az a reform?!  A privatiz�ci�s bev�telekb�l a k�lts�gvet�st 1997-ben megillet� h�nyad v�rhat�an mind�ssze 60 Mrd forint (ugye-ugye!), - ami nevets�gesen kis �sszeg. Hat�rozott szak�rt�i v�lem�nyem, hogy �me elj�tt a v�rva-v�rt nagy pillanat, amikor is v�gre nyilv�nval�v� v�lik, hogy az �PV Rt.-re a tov�bbiakban semmi sz�ks�g nincsen, �gy mint p�nznyel� automat�t - s�t, �gyis-mint a korrupci� orsz�gos k�zpontj�t - nyugodtan, b�rmif�le k�ros k�vetkezm�ny n�lk�l felsz�molhatjuk. M�r �gysincs mit privatiz�lni. Tahi, 1996. november 4. Czike L�szl�