Szakértői jelentés Domokos László úrnak
2005.03.03. 19:24
Czike Tanácsadó Szolgálat ------------------------------------------ Czike László Fidesz-szakértő ------------------------------------------ Fidesz M.P.P. képviselőcsoportja, Domokos László úrnak, a Gazdasági Kabinet vezetőjének -------------------------------------------
Kedves László!
A mellékletként számomra megküldött törvény-tervezetet (a véleményezésre felkérő, illetve meghívó leveledet) csak július 10-ikén kaptam kézhez, mert a Fidesz-től érkező küldeményeket még mindig először korábbi lakcímemre kézbesíti a posta, aztán Tahiból átküldik Vácra, ami napokat is igénybevehet. Helyes lakcímem (postacímem): 2600 Vác, Garam u. 11., I/4., - amint azt névjegyem is feltünteti. A fentiek következtében rövid szakvéleményemet, javaslataimat így csak a hét végén tudtam összeállítani. Hétfőn (VII.12.) ajánlva feladom címedre, de ettől függetlenül 14-ikén egy másik példányt személyesen is átadok majd Neked. A kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról összeállított törvény-tervezet jelen véleményezésébe beleszövöm egyéb meglátásaimat, elképzelése-imet, javaslataimat is, - amint azt leveled harmadik bekezdésében kérted. Észrevételeimet engedelmeddel kvázi kötetlen formában és stílusban teszem meg, - tekintettel arra, hogy a jelen tervezethez ez a megközelítés illeszkedik a legmegfelelőbben. Úgy gondolom, hogy a tervezet olyan pozitív kezdeményezés, amely végre-valahára konkrét összeggel (2000-ben 15 Mrd forinttal) is támogatni kívánja a hazai kis-és középvállalkozókat, - más kérdés az, hogy a végrehajtás szabályo-zása meglehetősen óvatos, túlzottan flexibilis, helyenként dodonai, míg másutt bürokratikus, egészében véve pedig a ki nem érleltség kaotikus képét mutatja.
Megjegyzéseimet általános/globális, - illetőleg részletes, a kapott anyagok logikai (szövegszerű) sorrendjét követő taglalásban állítottam össze. Általános/globális megjegyzéseim A törvény-tervezet mögött a jelek szerint nem áll átfogó, határozott, minden körülményre, összefüggésre és egyéb szabályozásokra is kiterjedő, egységes, távlati koncepció. Spontán, "tűzoltó jellegű támogatási törvényről" van szó. Egy átfogó törvénynek (és indoklásának!) a következő logikai lánc, illetve ok-fejtés mentén kellene megszületnie: (1) A törvény célja: a polgárosodás elő-segítése, a belföldi kisvállalkozások effektív pénzügyi támogatással történő felkarolása által a magyar nemezeti középréteg kialakulásának előmozdítása. (2) A törvény alanyai: mindenekelőtt és elsősorban az egyéni és a családi kis-vállalkozások, vállalkozók, mert egyrészt sikeres működés esetén a kicsiből lesz a közép-, majd a nagyvállalkozás, - másrészt a magyar nemzetgazdaság-ban jelenleg a kisvállalkozók vannak reménytelen (hitel-, piaci-, beruházási-, stb.) helyzetben, akik nem képeznek szerves egységet a középvállalkozások-kal. (3) Az anyagi függetlenség: az önálló és családi vállalkozások semmiből való megteremtése (polgárosodás) az aktuális probléma, ezt kell megoldani, és ez az egyénhez (a polgárhoz) kapcsolódik, nem a vállalkozások méretéhez. (4) Egyébként is: semmi nem indokolja a kicsi és a közepes méretű vállalko-zások közös, kvázi-homogén csoportba sorolását, - hiszen előbbieknél már a puszta "gründolás" is szinte megoldhatatlan probléma-halmazt vet fel, utóbbi-aknál viszont jobbára a piaci részesedés növelése, a hatékonyság fokozása, a technikai-technológiai felzárkózás finanszírozása a megoldandó feladat. (5) Mint a szöveg maga is mutatja, kimondja: a kis-és középvállalkozások meghatározása, megkülönböztetése teljességgel egy amúgyis abszolút bizony-talan és önkényes statisztikai adat-kollekcióra "felépített" konvenció, amely a lényeget, a jelen törvény célját inkább elkeni, mintsem megalapozza. (6) Kétségtelen: a kicsi és a közepes méretű vállalkozások egyaránt támoga-tásra szorulnak, de semmiképpen nem összevont, azonos feltételrendszer szerint. A vállalkozások méret alapján történő osztályozását, illetve preferálá-sát egyáltalán nem tartom szerencsésnek, - a támogatások és a kedvezmények nyújtását sokkal inkább az alapítás, illetőleg a működtetés egyes stádiumai-hoz, fázisaihoz, funkcióihoz kötném, tekintet nélkül a vállalkozás nagyságára. A törvény-tervezet - kétségtelen sűrgőssége, és minden jószándéka ellenére - mintegy a levegőben lóg, hiszen sem alapkoncepciójában, sem konkrét szöve-gében nem kapcsolódik más jogszabályokhoz, ami pedig teljes képtelenség. Egy ilyen átfogó törvénynek számtalan elágazása van, illetve kellene legyen, ami szükségképpen többtucat jogszabály (adó-, vám-, számviteli-, költség-vetési-, településfejlesztési-, környezetvédelmi-, stb. törvények) módosítását vonja maga után. Nem is elsősorban az európaúniós jogharmonizáció köve-telményeinek teljesítése érdekében, hanem azért, mert eme generál-törvény célja, szelleme és konkrét előírásai tovagyűrűznek a komplett jogrendszerben, hiszen megkülönböztetett, speciális "bánásmódot" érvényesítenek a kiemelt alanyok, t.i.: a kis-és középvállalkozások támogatása tekintetében. Nyilván ennek "észrevétetését" szolgálta leveled harmadik bekezdésének felhívása is! További tévedése/hibája a tervezetnek, hogy miközben "belefeledkezik" a vállalkozások nagyság szerinti (önkényes/bürokratikus = alaptalan/felesleges) osztályozásába, addig teljesen megfeledkezik legalább két, valós és fontos szempont szerinti differenciálásról, nevezetesen: a tevékenységi-, valamint a területi megkülönböztetésről. Amennyiben ugyanis egzakt koncepcióval rendelkezünk a polgárosodás elősegítését illetően, és tudatában vagyunk annak is, hogy annak lényege az anyagilag független (polgári) egzisztencia megteremtése, vagyis a sikeres, fejlődőképes, hosszútávon önfinanszírozó családi kisvállalkozás, - akkor nyilvánvaló, hogy a vállalkozások alapításá-nak és/vagy működtetésének állami költségvetési támogatását "egyfajta polgárosítási térkép" (helyzetkép és jövőkép) alapján, földrajzi területenként (pl.: megyénként, településenként, stb.), továbbá tevékenységfajtánként differenciáltan szükséges szabályoznunk. A főbb szakágak - mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás - bármelyikére alakuló/szakosodó kisvállal-kozás elősegítheti az adott terület (megye, város, negyed, kerület, község vagy falu) lakosságának polgárosodását, de nyilván eltérő hatékonysággal. A központi akarat (kormány), vagy a helyi hatóság (önkormányzat) feladata meghatározni, hogy mely területen mely tevékenységcsoportokat preferál. Nem tudom elhallgatni, hogy az én számomra ez a tervezet - minden igyeke-zete ellenére - "meglehetősen langyosnak" tűnik. A Fidesz M.P.P. a magyar polgárosodás pártja, - ars poeticája a polgári Magyarország megteremtése. Íme, itt a lehetőség, hogy megfelelő szabályozással, "kvázi-induktív alapon" végre sínre tegyük a polgárosodás folyamatát, és olyan gazdasági-jogi felté-telrendszert alakítsunk ki, amely az európaúniós csatlakozás küszöbén meg-teremtheti a nemzet munkanélkülijeinek, bérrabszolgáinak, nincstelenjeinek, szegényeinek vállalkozóvá válását, egzisztenciális talpraállását, - ami melles-leg a polgárosodási folyamatok akcelerációs automatizmusait is beindíthatná! Ehelyett azonban - úgy tűnik! - diszkréten nyitunk egy újabb exkluzív támo-gatási alapot, amelyből ismétcsak valamilyen kivételezettek fognak majd ré-szesülni, és e tekintetben szinte teljesen mindegy, hogy a támogatás elnyerése majdan miféle pályázati kiírások, bonyolult matematikai képletek "teljesítése" révén válik lehetségessé, - bizonyos, hogy a rendszer működésképtelen, ered-ménytelen lesz: a remélt polgárosodást, középréteg-erősítést nem segítheti elő. A törvénytervezetből vagy a koncepció, vagy az akarat hiányzik. Ami a kisvállalkozások támogatását illeti: az alapprobléma a gründoláshoz és a működtetés megkezdéséhez szükséges eszközök, befektetések forrásszük-séglete, amelynek előfinanszírozását "a leendő polgárok" pénztartalékok, ille-tőleg megfelelő fedezet hiányában önerőből nem képesek maguknak biztosí-tani. Lehetséges, hogy a kisvállalkozási szektor a GDP hivatalosan elismert és fontosnak nyilvánított, hasznos rész-kitermelője, - ám tevékenységének elő-finanszírozása, a szükséges hitelezés teljességgel megoldatlan kérdés. Ma Magyarországon egyszerűen nincsen olyan bank, amely készséggel, normális (teljesíthető) feltételekkel felvállalná kisvállalkozások finanszírozásának koc-kázatát, - éppen ez a magyarázata annak, hogy az ún. "kényszer-vállalkozók" ezrével mennek tönkre, illetve ezrével vegetálnak, tántorognak a csőd szélén. Szomorú, de ez az igazság: miközben például az immár legendás Postabank az elmúlt években többszöri újrafeltőkésítésének jelentős összegeit szórta szét, vállalkozónak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető személyeknek, szinte ajándéknak számító hitelek formájában, a visszatérülés legcsekélyebb reménye nélkül, - addig a GDP-termelő kisvállalkozások, a valódi polgároso-dás előfinanszírozásával nem törődik senki. Senki ne gondolja, hogy e tekin-tetben bármely más banknál akár fikarcnyival is jobb a helyzet! Ugyanolyan. Ezért a kisvállalkozásokat elsősorban nem is annyira támogatni kellene - bár ez a forma is hasznos jogintézménnyé nőheti ki magát -, hanem sokkal inkább a hitelezési rendszert kell mindenekelőtt megteremteni. Létre kellene hozni - állami költségvetési pénzből - egy szakosított bankot, amelynek egyetlen/fő feladata a kisvállalkozások, a magyar polgárosodás hitelezése, finanszírozása. Alapíthatná az ÁPV Rt., - Magyar Kisvállalkozások Bankja néven. Részletes észrevételeim: ad. "Előzmények": A kis-és középvállalkozások alig rendelkeznek a fejlesztés-hez szükséges pénzeszközökkel, így elavult technikájukkal lemaradnak a piaci versenyben, ami mellesleg az alacsony bérszínvonalat is szinte konzerválja. Ennyit a feltételezett "gyors alkalmazkodó képességről, a rugalmasságról, és a verseny élénkítéséről". ad. 'Előzmények vége": A hazai kis-és középvállalkozások teljesítménye nem azért marad el a nemzetközi színvonaltól, mert szakmai munkájuk színvonala, vagy kultúrájuk alacsony, hanem azért, mert üzleti hitelezésük megoldatlan. A kormányzati segítségnyújtást ezért a finanszírozás biztosítására célszerű kon-centrálni. Hangsúlyozni szeretném, hogy a támogatást sem feltétlenül úgy kell megoldani, hogy pénzt adunk, - úgy is lehet, hogy bevételeikből nem veszünk el. Sokkal bátrabban, erőteljesebben bánhatnánk az adókedvezmények nyújtásával. Megintcsak a határozott koncepció megalkotása, illetve a végrehajtás követke-zetessége a lényeg! A kisvállalkozás, a családi üzlet először teremtődjék meg, fejlődjék és gyarapodjék, a vállalkozók váljanak gyorsan gazdagodó független egzisztenciákká (ennek előfinanszírozását biztosítsa az állami bank!), - majd amikor pedig már valós jövedelem-felesleg is képződik, akkor kezdődjék meg, illetőleg váljék progresszívvá az adóztatás. Az állam van polgáraiért, és nem megfordítva. A vállalkozó jövedelme elsősorban a saját megélhetését szolgálja, és csak másodsorban az állam eltartását. Az állam akkor működik jól, ha állam-polgárai jólétben és biztonságban élnek. Ezt kell előfinanszírozni, 's nem pedig döglödő vállalkozások ezreivel próbálni eltartatni a túlköltekező államot. ad. 3. pont (oldal) közepe: Felmerül a szektor támogatása érdekében mozgósít-ható eszközrendszer meghatározásának igénye. A törvény-tervezet megállapít ugyan egy 15 milliárd forintos támogatási keretösszeget, - ám ez minden. Nem mondom, hogy ez kevés (ki tudja?), - de miért csak a keretösszegről esik szó?! A mozgósítható eszközrendszer (ld.: az előzőkben) ezer más dolgot jelenthetne. Nem is szólva arról, hogy a támogatási keret igénybevételének konkrét módjai sem értelmezhetők. Kitől, mikor, hogyan, kinek, mire, mennyit? Nem tudható. ad. Aláírások: Az előterjesztést Dr. Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem szignálta, csupán Chikán Attila gazdasági miniszter. ad. Törvény-tervezet 5. paragrafus (4. oldal): A tárgyi támogatásban része-síthető programok felsorolása, meghatározása teljességgel formális és dodonai. Szeretném megjegyezni, hogy tulajdonképpen az egész törvény-tervezet nagyon tankönyvízű, olyan "elvárásokat" közvetít, amelyek sem a törvényalkotó szándé-kát nem mutatják meg, sem a követendő irányt a törvény potenciális alkalmazó-inak. Aki ezt a szöveget megfogalmazta, az lehet, hogy jól ismeri a kapcsolódó KSH-statisztikákat, de a magyar üzleti valóságot még csak nyomokban sem. ad. 7. paragrafus (5. oldal): A (2) pontban érhető tetten, hogy a tervezet mö-gött nem áll gömbölyű koncepció! Az igénybevehető adó-és járulékkedvezmé-nyeket ugyanis ebben a törvényben lenne szükséges meghatározni, 's nem egyéb törvények rendelkezéseihez kötni. Éppen az elképzelés lényege esik szét. Ez a törvény-szerkesztési mód szerintem elavult, - mi több: posztszocialista. Az a jogszabályrendszer, amelynek alkalmazása folyamatosan szükségessé teszi sok-száz, minden évben össze-vissza módosítgatott, változó paraméterekkel operáló jogszabály állandó egyidejű lapozgatását, - áttekinthetetlen és zűrzavaros. Ha valaki kisvállalkozást kíván alapítani, az tudja meg egyetlen jogszabályból, hogy milyen stabil kedvezményekre, támogatásokra számíthat. A gazdasági növeke-dés legmerevebb/legerősebb korlátja/akadálya a flexibilis, kaotikus jogszabály-alkotás-, szerkesztés-, szövegezés-, illetve a feltételek szűntelen módosítgatása. Az ilyen törvény-szerkesztés kiismerhetetlen, paternalista, szemforgató, - inkább bizonytalansággal és félelemmel tölti el az állampolgárokat, remények helyett. Aki nem tudja, mire számíthat, - óvatosságból nem vállalkozik majd semmire. ad. 12. paragrafus (7. oldal): A "Vállalkozásfejlesztési Tanács"-ról nekem speciel a "Tanácsköztársaság" jut eszembe. Lehet, hogy rosszmájú vagyok.
ad. Összefoglaló a nemzetközi tapasztalatokról (2.sz. melléklet) vége: Külön szeretném kiemelni, tisztában vagyok azzal, hogy határozott véleményem némelyek számára esetleg akár fésületlennek is tűnhet. Figyelmükbe ajánlom, hogy a kapott anyag legutolsó bekezdésében foglalt hivatkozások rendkívüli súllyal húzzák alá minden megállapításom helytállóságát, miszerint a liberális "USA törvénye külön említi a kisvállalkozások által a nemzetbiztonságban és az önkifejezésben játszott szerepet." Így van! Sikeres egyéni vállalkozók meg-gazdagodása, szabad önkifejezése révén sikerült felépíteni a mai világ leglibe-rálisabb, leggazdagabb és legerősebb államát: az Amerikai Egyesült Államokat. Nem véletlen, hogy az eredetileg kisvállalkozásokból felépített óriásállam nem-zetbiztonsága ma is a legerősebb a Földön, hiszen az egyéni érdeken alapuló kreativitásnál, vállalkozó kedvnél, a siker élményénél nincs nagyobb erő. Ez az egyetlen erő, amely Magyarország polgárosodását képes megvalósítani. Szabadítsuk fel! Kisvállalkozás=polgárosodás, polgári jólét=demokrácia és nemzetbiztonság. Végezetül álljon itt az az idézet az USA kisvállalkozásokról szóló törvényének preambulumából, amely önmagáért beszél: "Csak a teljes és szabad verseny képes felszabadítani a piacokat, felszabadí-tani az üzleti életbe való belépést, és biztosítani a véleményadás, a személyi kezdeményezés növekedését és az egyéni megítélés lehetőségeit. Egy ilyenfajta versenyt megőrizni és szélesíteni nemcsak a gazdasági jólét, hanem e nemzet biztonsága szempontjából is alapvetően fontos. Csak akkor érhetjük el ezt a biztonságot és jólétet, ha bátorítjuk és fejlesztjük a kisvállalkozások meglévő és potenciális kapacitását. A Kongresszus kinyílvánított politikája, hogy a kormány a lehetőségek szerint támogassa, a tanácsadó testület pedig segítse és védelmezze a kisvállalkozások érdekeit."
Vác, 1999. július 11.
Üdvözlettel:
Czike László
|