�sszefoglal� szakv�lem�ny
                   az 1998. �vi �llami k�lts�gvet�s v�grehajt�s�r�l
                             (a T/1506. sz�m� t�rv�nyjavaslatr�l)

Bevezet�s, t�rt�neti el�zm�nyek
El�re bocs�tom, hogy a megel�z� �vekben (1996-1998.) a Fidesz gazdas�gi kabinetf�n�ke, Varga Mih�ly �r megb�z�s�b�l m�r v�geztem hasonl� elemz�st: �sszefoglal� szakv�lem�nyt k�sz�tettem sz�m�ra az 1995. �vi z�rsz�mad�sr�l, az 1997. �vi �llami k�lts�gvet�s tervezet�r�l, tov�bb� az �llamad�ss�g alakul�-s�r�l (�SZ, 1997. december), illetve az MNB havi jelent�seir�l, - mindezekr�l a megfelel� KSH-statisztik�k adatainak �sszevet�s�vel.
Meg kell jegyeznem, hogy a helyzet az�ta jelent�sen tov�bb romlott.
Az �ttanulm�nyozand� adathalmaz (7 k�tetben, mintegy 3000 oldal!) terjedel-me n�tt�n n�, �ttekinthet�s�ge azonban egyre rem�nytelenebb. Ennek oka, hogy rengeteg a kv�zi-felesleges inform�ci�, a haszn�lhatatlan, vagy semmitmond� r�szadat, - �m ek�zben a l�nyeges �sszef�gg�sek csak k�l�n kigy�jt�sekkel, c�l-orient�lt kimutat�sok k�sz�t�s�vel, m�lyrehat� elemz�ssel hozhat�k felsz�nre.
Lehets�ges, hogy pl. az �ltal�nos �s r�szletes indokol�s �s mell�kleteinek szerke-zete megfelel az eur�pa�ni�s elv�r�soknak, jogharmoniz�ci�nak; - viszont az el-m�ly�lt, l�nyeges �sszef�gg�seket felt�rni akar� vizsg�l�d�s c�lj�ra alkalmatlan.
A z�rsz�mad�s szerkezet�t �t kell alak�tani; olyann�, hogy a belf�ldi politikai �s k�lts�gvet�si gazd�lkod�si �rdekek (�tl�that�s�g) priorit�sa �rv�nyes�lhessen.
Er�s�d�tt a gazdas�g �ltal�nos helyzet�t r�zsasz�nre fest� sz�veges igyekezet is.

A rendszerv�ltoz�s �ta m�r a harmadik ciklusban vagyunk, �m az orsz�g �llami k�lts�gvet�se sem szerkezet�ben, sem tartalm�ban nem v�ltozott. Megmereve-dett posztszocialista strukt�r�t t�kr�z, a rendszer bels� tehetetlens�ge l�nyeg�-ben v�gtelen, - szinte kiz�r�lag az el�terjeszt� p�nz�gyminiszter szem�lye m�s. B�rmily' szomor�, m�r itt, a bevezet�ben meg kell �llap�tanom: �ri�si csod�nak kellene t�rt�nnie ahhoz, hogy m�g e ciklusban "�jtipus�" k�lts�gvet�s sz�less�k.
Csod�k pedig a gazdas�gban, a politik�ban - sajnos! - nincsenek.
N�mi absztrakci�val (k�pzel�er�vel) az al�bbi "t�rv�nyszer�s�g" bontakozik ki:
O. �v: Nagy�v� v�laszt�si �g�retek hangzanak el az �llami k�lts�gvet�s "�tstruk-t�r�l�s�ra", szerkezetv�ltoztat�s�ra; �rt�kelemz�/�rdemi, gy�keres �talak�t�s�ra. 
1. �v: Ez m�g az el�z� korm�ny k�lts�gvet�se! - nyilatkoztatja ki az �j korm�ny.
2. �v: Nem volt m�g id� az �r�k�lt, elavult szerkezet� rendszer �jragondol�s�ra.
3. �v: Az ellenf�l-lobbyk kiegyeznek, paktumot k�tnek. Jobb a b�kess�g!
4. �v: K�sz�l�d�s a v�laszt�sokra, p�nzeszk�z�k biztos�t�sa a kamp�nyra.

Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy a "szocialist�k" sohasem �g�rt�k a k�lts�gve-t�s �talak�t�s�t, hiszen �rdekeiknek �ppen a viszonyok konzerv�l�sa felel meg. A Fidesz-korm�ny azonban m�r gyakorlatilag �pp�gy lemondott a v�ltoztat�s lehet�s�g�r�l, mint 8 �vvel ezel�tt az MDF-korm�ny. Em�g�tt az a tragikus t�-ved�s h�z�dik meg, miszerint a k�lts�gvet�s "j�s�gfok�t", hat�konys�g�t a bir-tokos korm�ny hat�rozza meg, illetve garant�lja, s nem pedig a szerkezet! Nem �gy van. A Fidesz-korm�ny egyszer�en k�nyelmesen bek�lt�z�tt/berendezkedett a szocialista k�lts�gvet�s "h�z�ba(n)", ahelyett, hogy �g�ret�hez h�ven mer�ben �jat �p�tett volna. Az elavult "k�lts�gvet�si h�z" szob�iban, rubrik�iban pedig a Korm�ny idegen�l mozog; labirintus�ban csak az MSZP-lobbyk vannak otthon.
�ppen napjainkban vesz�tj�k el v�glegesen a k�lts�gvet�s �jj��p�t�s�nek es�ly�t. A O. �v = 1997. volt. Az 1. �v = 1998., - jelenleg a 2. �vet = 1999-et �rjuk.
A Fidesz-korm�ny �ppen "mostan�ban hiteti el saj�t mag�val", hogy semmilyen gener�lis v�ltoztat�sra nincs sz�ks�g. Ugyanaz a felt�rhetetlen p�nz�gyi-lobby ir�ny�tja a banki-, jegybanki-, �llamad�ss�gkezel�si-, hitelez�si �s k�lts�gvet�si folyamatokat ma is, mint 1989-ben, a rendszerv�ltoz�s el�tt.
 N�meth Mikl�s k�zgazd�sz minisztereln�k 1990-ben kv�zi r�csod�lkozott, amikor tudom�s�ra hozt�k az orsz�g 20 Mrd doll�ros k�ls� ad�ss�g�t.
 Antall J�zsef t�rt�n�sz minisztereln�k felel�ss�ge e tekintetben �ri�si, noha nem felt�tlen�l szem�lyes. Nem l�v�n k�zgazd�sz, tan�csad�ra t�maszkodott. Gazdas�gi tan�csad�ja Schamschula Gy�rgy k�zgazd�sz, k�s�bbi miniszter volt. Az �llamad�ss�g "�tv�llal�s�nak t�rt�net�t" 1997-ben vir�gnyelven meg is �rta saj�t, k�toldalas cikk�ben, - a Demokrat�ban. V�gkicseng�se, ut�lagos magyar�zata ugyanaz, mint az MDF-SZDSZ paktum�: mindk�t esetben Ma-gyarorsz�g - "k�ls� �s bels�" - m�k�d�k�pess�g�nek biztos�t�sa volt a t�t!
 Horn Gyula rosztovi �zemgazd�sz minisztereln�ks�ge idej�n folytat�dott (is-m�t er�s�d�tt) az elad�sod�s, majd "kompenz�ci�k�nt megkaptuk" a Bokros csomagj�t. Az �llamad�ss�got �gy cs�kkentett�k brutt� 4 Mrd doll�rral, hogy eladt�k a komplett energiaszektort. Tov�bbi, 1,5 Mrd doll�rnyi "cs�kkent�st" is produk�ltak, amikor a ciklus v�g�n Sur�nyi javaslat�ra "belf�ldiv� forinto-s�tott�k" (2000 Mrd forint) a Nemzeti Bank ad�ss�ga egyr�sz�t, jelent�s ka-mattal is megterhelve ez�ltal az �llami k�lts�gvet�st. Egyfajta egyoldal� fo-rint-"konvertibilit�s" jogszab�lyi �s technikai megteremt�s�vel az �llamad�s-s�g kateg�ri�j�t k�pl�kenny� �s egzakt m�don meghat�rozhatatlann� tett�k, mert az t�bb� nem egyezik a nemzetgazdas�g eg�sz�nek ad�ss�g�val, ami ann�l nagyobb. �gy a p�nzfolyamatok glob�lis �sszegz�se is lehetetlenn� v�lt.

Az 1998. �vi �llami k�lts�gvet�s z�rsz�mad�s�nak elemz�se eredm�nyek�nt a k�vetkez� meg�llap�t�sokra jutottam:
                   
                                     I. �ltal�nos �szrev�teleim      
N�h�ny glob�lis, gener�lis adattal/�sszef�gg�ssel kezdem, majd az ezekb�l le-vont konkl�zi�kkal folytatom:     
 A fizet�si m�rleg hi�nya 1998-ban: 2,3 Mrd USD volt.
 A fizet�si m�rleg hi�nya 1999. els� 7 h�napj�ban: 1,3 Mrd USD, n�vekv�.
 A magyar �llam bels� ad�ss�ga 6.166 Mrd forint. K�ls� ad�ss�ga brutt� 23,2 Mrd USD, amit napjainkig a regn�l� korm�nyok + az MNB hozott "si-keresen" �ssze, �s ami a GDP 50 %-�nak felel meg. Ha - n�mi fant�zi�val - bel�tjuk, hogy az �llami k�lts�gvet�s teljess�ggel kiszolg�ltatott az MNB-nek �s a teljes k�tszin(t)� bankrendszernek, amely az �llamk�tv�nyeken kereszt�l a t�lk�ltekez� �llamot finansz�rozza; a bankrendszer pedig a nemzetk�zi kap-csolatokon kereszt�l ugyanilyen kiszolg�ltatott az �t finansz�roz� k�lf�ldi hi-telez�knek, - akkor m�r k�nnyen �tl�thatjuk a k�vetkez� �sszef�gg�seket:  (1) A k�lf�ldi t�ke az�rt fektet be Magyarorsz�gon, mert hazai re�lb�r�nk alig 1/5-e a nyugateur�painak, - �gy a b�rk�lts�g k�l�nbs�ge neki extraprofit. (2) A magyar gazdas�gi n�veked�s (3-4 %/�v) 80 %-�t a multinacion�lis nagyt�ke hazai v�llalkoz�sai produk�lj�k. (3) Fizet�si m�rleg�nk folyamato-san deficites, a cserear�nyok meg nem sz�n� roml�sa k�vetkezt�ben. Terme-l�s�nk importja mindig dr�g�bb az exportn�l, amit a forint meg nem sz�n� le�rt�kel�se is biztos�t, valamint kifejez. (4) �llamad�ss�gunkat �gy igaz�b�l teljes eg�sz�ben doll�rban c�lszer� kifejezn�nk, ami �sszess�g�ben 48,7 Mrd USD. A tr�kk az, hogy az eg�sz forintban ( = 11.785 Mrd forint, nagyj�b�l  az �ves GDP!) infl�l�dik, mi�ltal az eg�sz ad�ss�g automatikusan, �lland�an n�, munk�nk pedig le�rt�kel�dik. Hozz�teszem m�g, hogy ami�ta nemzet-gazdas�gunk m�s szerepl�i is gyakorlatilag korl�tlanul, ellen�rizhetetlen�l, �s legf�k�ppen kimutathatatlanul/�sszes�thetetlen�l juthatnak k�lf�ldi hitelek-hez, az�ta az elad�sod�sunk val�s m�rt�ke ismeretlen; a k�vetkezm�nyei vi-szont (be)l�that�k, illetve (be)l�thatatlanok.
 A rendszerv�ltoz�s - "szocializmus"-b�l kapitalizmus - l�nyeg�t kifejez� tranzakci�sorozat, az �n. "privatiz�ci�" eredm�nyek�nt a kor�bban t�rsadal-mi (�s nem �llami!) tulajdonban l�v� nemzeti m�k�d�t�ke-�rt�k (cca. 6000 Mrd forint) 80 %-a multinacion�lis tulajdonba ker�lt; azzal a felki�lt�ssal, hogy a vagyon�rt�kes�t�s bev�tel�b�l t�rlesztj�k majd a k�lf�ldi hiteleket. Csakhogy: a fent eml�tett, �sszesen (k�ls� + bels�) 48,7 Mrd USD �llam-ad�ss�g 1990-es �rfolyamon sz�m�tva m�r 100 milli�rd doll�r nagys�gren-d� lenne, a forint �rfolyamroml�sa k�vetkezt�ben. Mindennek az �r�t h�rom-szorosan fizett�k/fizetj�k meg.

Miel�tt belekezden�k az 1998. �vi k�lts�gvet�si z�rsz�mad�s m�lyebb taglal�-s�ba; sz�ks�gesnek tartottam r�gz�teni a kiindul� kond�ci�kat, amelyek a mai p�nz�gyi helyzet t�rt�netileg kialakult fundamentum�t jelentik. Jelen�nk az el-m�lt 10 �v esem�nyei alapj�n abszol�t meghat�rozott. Az �llami k�lts�gvet�s konzerv�lt posztkommunista rendszer�nek m�k�d�si elve - be�p�tett akcelerat�v hat�smechanizmusok r�v�n - a folyamatosan gyorsul� elad�sod�s: a holnap, a j�v� g�tl�stalan fel�l�se - a kamatgazdas�g.

Az 1998. �vi �llami k�lts�gvet�s, a b�dzs� cash-flowj�nak t�nyleges teljes�t�se elk�peszt�en torz ar�nyokat mutat:  

 Bev�tel = 2.636,4 milli�rd forint.
 Kiad�s = 3.176,6 milli�rd forint.
 Deficit  =    540,2 milli�rd forint.

Ezek az �sszegek nem tartalmazz�k az ad�ss�gt�rleszt�si kiad�sokat, illetve a hitelfelv�teleket. A t�rleszt�sek �sszege explicit m�don kider�l: 493 milli�rd forint. A hitelfelv�telek �sszege csak t�teles �rtelmez�s, kigy�jt�s �s �sszes�t�s alapj�n �llap�that� meg; meg�t�l�sem szerint: 585 milli�rd forint. K�vetkezik ebb�l, hogy egyr�szt hitelfelv�telb�l (�llamk�tv�ny�rt�kes�t�s, kincst�rjegykibo-cs�t�s) fedezt�k a hi�nyt, m�sr�szt tov�bbi, p�tl�lagos "hiteleket" is felvettek. �me, - a n�vekv� hi�ny �ngerjeszt� mechanizmusa!
Elemz�st v�geztem arra n�zve, hogy az �llami k�lts�gvet�s a p�nz�gyi forr�sait milyen bev�telekb�l, mely szf�r�kb�l nyerte; �s kiad�sait mire, milyen szf�r�kra k�lt�tte. Furcsa k�vetkeztet�sek ad�dnak ebb�l. Az �llami funkci�k �rt�kel�se r�v�n meg�llap�that�, hogy az �llam: t�lk�ltekez�, dr�ga �s nem hat�kony.
A bev�telek bels� �sszet�tele a sz�rmaz�s forr�sa szerint az al�bbi:  
 �ltal�nos forgalmi ad� (�FA)   =  30 %
 Szem�lyi j�vedelemad� (SZJA) =  18 %
 Fogyaszt�si ad�                          =  12 %
 Illet�k-befizet�sek                       =   2 %,

vagyis a fogyaszt�st terhel� ad�kb�l sz�rmazik �sszess�g�ben a k�lts�gvet�s bev�teleinek mintegy 62 %-a. Ez a fogyaszt�s legnagyobb r�szben a lakoss�g szem�lyes fogyaszt�sa. (Az ad�khoz hozz�sz�m�thatn�nk m�g a t�rsadalombiz-tos�t�si j�rul�kot is, ami ma m�r l�nyeg�ben a legjelent�sebb "fogyaszt�si" ad�.) 

 T�rsas�gi ad�                              =   8 %
 V�m-�s import befizet�sek         =   6 %,

vagyis a termel�st, a gazd�lkod� szervezeteket terhel� ad�kb�l a k�lts�gve-t�si bev�telek alig 14 %-a sz�rmazik.
A fennmarad� 24 % az �llami (k�lts�gvet�si) szervek befizet�seib�l ered, amely bev�telek jelent�s h�nyada szint�n lakoss�gi befizet�sekb�l t�pl�lkozik.
A kiad�sok bels� �sszet�tele a r�ford�t�sok helye/c�lja szerint az al�bbi:  
 K�zvetlen�l �llami funkci�kra   =  44 %
 Bankoknak (kamatokra)            =  24 %
 �nkorm�nyzatoknak                  =  14 %
 K�lf�ldnek                                 =    4 %,
vagyis az �llam �nfenntart�si, m�k�d�si c�ljaira ford�t�dik a k�lts�gvet�s kiad�sainak 86 %-a!  

 Gazd�lkod� szervezeteknek        =   9 %
 Lakoss�gi c�lokra                        =   5 %,

vagyis a termel� szf�ra �s a szem�lyes fogyaszt�s egy�ttes t�mogat�s�ra a k�lts�gvet�si j�vedelemkoncentr�ci�/�jraeloszt�s mind�ssze 14 %-a jut!
Az ad�ss�gt�rleszt�sre ford�tott (k�l�n) �sszeg - 493 Mrd forint - egy�bk�nt 27 %-kal haladta meg a t�rv�nyi m�dos�tott el�ir�nyzatot.
A hitelfelv�telek sor�ban (155. oldal) semmilyen sz�mot nem tal�lunk, pedig a t�rv�nyjavaslat 4. �s 5. �-�ban (3-4. oldal) foglaltak szerint a hi�ny - 540 Mrd forint - finansz�roz�sa �rdek�ben �llamk�tv�ny-�rt�kes�t�s (398 Mrd forint), kincst�rjegy-kibocs�t�s (131 Mrd forint); s�t, k�lf�ldi devizahitel-felv�tel (56 Mrd forint) is t�rt�nt.
K�l�n eml�t�st �rdemel, hogy az 1998. �vi �llami k�lts�gvet�s �sszess�g�ben 787 Mrd forintot k�lt�tt bankkamat-kifizet�sekre, ami a b�dzs� 25 %-a, �s kb. m�sf�lszer-annyi, mint a hi�ny (540 Mrd forint)! Az �llam a kor�bban felvett hi-telek ad�ss�gszolg�lat�ra, kamatk�lts�g�nek fedez�s�re (�rtsd: a hi�nyra!) vesz fel egyre �jabb hiteleket, amelyek a foly� kamatkiad�sokat m�g tov�bb n�velik, mi�ltal a hi�ny �ngerjeszt� m�don felhalmoz�dik. �me: �jabb sz�p p�lda az ela-d�sod�s akcelerat�v mechanizmus�ra!
A k�lts�gvet�s rendk�v�li kiad�sai: 
 A Postabank �s Takar�kp�nzt�r Rt. t�keemel�s-fedezete = 132 Mrd forint.
 Az �PV Rt. privatiz�ci�s tartal�k�nak felt�lt�se              =   50 Mrd forint.
 A Magyar Fejleszt�si Bank t�keemel�s�nek fedezete       =   38 Mrd forint.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Az �PV Rt. a privatiz�ci�s bev�teleib�l (112 Mrd forint) mind�ssze 12 Mrd fo-rintot fizetett az �llami k�lts�gvet�sbe, mik�zben m�k�d�si k�lts�gei �sszesen 76 Mrd forintot tettek ki (147. oldal). A privatiz�ci�s �s vagyonkezel�si r�ford�-t�s 43,6 Mrd forintot, a KH r�szv�nyek v�tel�ra 15,3 Mrd forintot, a Posta-bank t�keemel�se 20 Mrd forintot, a reorganiz�ci�k k�lts�ge 13,5 Mrd forintot tett ki. Csupa-csupa technikai r�ford�t�s! Tartal�kalapj�t 89 Mrd forinttal felt�l-t�tt�k, amelyb�l 79 Mrd forintot m�r fel is haszn�lt. Az �PV Rt. kezel�s�ben l�v� portfoli� pedig mindek�zben folyamatosan el�rt�ktelenedik.
Fel kellene sz�molni az �PV Rt.-t, hiszen "t�rt�nelmi k�ldet�s�t" teljes�tette.

"A Magyar Nemzeti Bank gazd�lkod�sa �s k�lts�gvet�si kapcsolata" fejezet (192. oldal) kapcs�n eml�tem meg, hogy az MNB szerte�gaz� tev�kenys�g�nek elsz�mol�sai m�r csak az�rt sem illeszthet�k az �llami k�lts�gvet�s rendszer�be, mert a jegybank "kv�zi-r�szv�nyt�rsas�gk�nt" (saj�t t�k�je 60 Mrd forint), z�rt  egys�gk�nt csak gazd�lkod�sa eredm�ny�vel (osztal�k-megoszt�s) kapcsol�dik a k�lts�gvet�shez, - a hat�lyos Jegybank-, �s Sz�mviteli T�rv�ny szerint. Emiatt  egyes p�nz�gyi elsz�mol�sok k�lcs�n�s megfeleltethet�s�ge csak plusz/m�nusz 1 �v eltol�d�ssal lehets�ges (193. oldal). Ez mesters�ges sz�mviteli korl�t!
Az MNB-nek az �llammal kapcsolatos elsz�mol�sait k�zvetlen�l az �llami k�lt-s�gvet�s kompatibilis (szerves) r�sz�v� kellene tenni, - mint ahogy egy norm�lis gazd�lkod� szervezet sem helyezi a (hitel/ad�ss�g)k�nyvel�s�t a c�gen k�v�lre.

A t�rv�nyjavaslat �ltal�nos (I.) k�tete izgalmas lehet�s�get ny�jt a magyar �llam vagyon�nak egyfajta m�rlegszer� �sszes�t�s�re, az al�bbiak szerint: 
 A Magyar Nemzeti Bank vagyona (192. oldal) =                        60 Mrd Ft
 Az �PV Rt. hozz�rendelt vagyona (590. oldal) =                       724 Mrd Ft
 A helyi �nkorm�nyzatok vagyona (244. oldal) - (2.025-44)= 1.981 Mrd Ft
 A k�zponti k�lts�gvet�si szervek vagyona (584. oldal) =        1.735 Mrd Ft
 Az elk�l�n�tett �llami p�nzalapok vagyona (585. oldal) =        - 25 Mrd Ft
 A t�rsadalombiztos�t�s vagyona (587. oldal) =                          165 Mrd Ft
 A Kincst�ri Vagyoni Igazgat�s�g vagyona (589. oldal) =         395 Mrd Ft
----------------------------------------------------------------------------------------------
Magyar �llami vagyon mind�sszesen =                                     5.035 Mrd Ft
----------------------------------------------------------------------------------------------
�llamad�ss�g (bels� + k�ls�) �sszesen =                                    11.785 Mrd Ft.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Az �n. elk�l�n�tett alapok 1998. �vi �sszes�tett kiad�sai:  
 �talap                                                                       =                   96 Mrd Ft
 V�z�gyi alap                                                             =                     5 Mrd Ft
 Munkaer�piaci alap                                                =                 143 Mrd Ft
 Nemzeti kult�r�lis alap                                           =                     3 Mrd Ft
 K�rnyezetv�delmi alap                                            =                   22 Mrd Ft
 K�zponti nukle�ris p�nz�gyi alap                          =                     4 Mrd Ft
 T�rsadalombiztos�t�si alapok                                 =              1.433 Mrd Ft
----------------------------------------------------------------------------------------------         
Elk�l�n�tett �llami alapok kiad�sai mind�sszesen          =              1.706 Mrd Ft,
----------------------------------------------------------------------------------------------
ami (�tfed�sekkel) nagyj�b�l m�g egy f�l �llami k�lts�gvet�snek felel meg.
De vajon j�k-e, megfelel�ek-e, - optim�lisak-e a t�nyleges �sszegek ar�nyai?! Mert a nemzeti strat�gia, a korm�nyzati koncepci� (net�n akarat!), az Orsz�g-gy�l�s parlamenti k�lts�gvet�si vit�ja - k�l�n�sen ilyen sz�k�s id�kben! - pont arr�l kellene, hogy sz�ljon: "Ennyi p�nz�nk van; mire, mennyit k�lts�nk?" Ehelyett nagy fontoskod�ssal k�t�tt rubrik�k fisk�lis kit�lt�get�se folyik; min-den �tlet, koncepci� �s kreativit�s n�lk�l, �m ann�l nagyobb h�tt�r-moh�s�ggal.
A kult�ra haz�nkban fisk�lis�kn�l egyen�rt�k� a v�z�ggyel, illetve a nukle�ris alap-sz�ks�glettel, - ki tudja, milyen tudom�nyos megfontol�sok alapj�n?
Mi�rt �ppen ilyen alapok vannak, mi�rt �ppen ilyen �sszegekkel?
�gy gondolom, hogy a kialakult ar�nyokban semmilyen tudatos d�nt�s nem j�t-szik szerepet! A k�lts�gvet�st �vr�l-�vre �nn�n tehetetlens�ge, a k�t�tt rubrik�k �sszegeiben kifejez�d� folyamatos lobby-�rdekek l�kik, viszik: "el�re".
Mintegy �sszegezve az eddig elmondottakat:
 A k�lts�gvet�s restrikt�v/�nc�l�, j�vedelem�jraeloszt� funkci�ja nem a ter-mel�st �s nem a fogyaszt�st t�mogatja: szinte csak az �llamot finansz�rozza.
 A k�lts�gvet�s �ngerjeszt�en elad�sod�; negyedr�sze effekt�v kamatk�lts�g.
 A k�lts�gvet�s t�lk�ltekez�; a hi�ny n�vekv� ad�ss�gban halmoz�dik.
 A k�lts�gvet�st �llamk�lcs�n�kkel bankok finansz�rozz�k, mert ez a "leg-biztosabb" befektet�s. A bankok sem a termel�st, sem a fogyaszt�st, sem a v�llalkoz�st nem hitelezik; a klasszikus bankfunkci�k elsorvadnak.
 A k�lts�gvet�s a t�nkremen� bankokat ciklikusan konszolid�lja.
 A k�lts�gvet�s ad�bev�telei �nk�nyesek; az ad�rendszer figyelmen k�v�l hagyja a polg�ri lakoss�g ad�teherb�r� k�pess�g�t, hat�selemz�sek nincsenek.
 A k�lts�gvet�s posztszocialista szerkezet�; a p�nz�gymniniszt�riumi lobby merev rubrikarendszerben gondolkodik, - �sszegeit b�zis + infl�ci� alapon k�pzi, mi�ltal konzerv�lja az egyszer "kialkudott" (egyezm�nyes) eloszt�st.
 A k�lts�gvet�s �rt�kelemz� fel�lvizsg�lata (funkci�/k�lts�g) elmarad(t).
 A k�lts�gvet�s infl�ci�gerjeszt� �s konjunkt�ra-visszafog� is egyszerre.
 Az olcs�, hat�kony �llam megteremt�se tov�bbra is t�voli, csal�ka �lom.
 A k�lts�gvet�s t�lzottan j�vedelemkoncentr�l�; hi�nya m�gis n�vekv�.
 A k�lts�gvet�s tele van felesleges, oda nem ill�, �nk�nyes t�telekkel is.

                                      II. R�szletes �szrev�teleim

 A Magyar R�di� �s a Magyar Telev�zi� m�sorterjeszt�si k�lts�geinek �lla-mi t�mogat�sa 20 %-kal cs�kkent (16. oldal), mik�zben egyes k�sz�l�k�zem-bentart�k szoci�lis kedvezm�nye megsz�nt, mi�ltal az �llami d�jbev�tel meg-n�vekedett. Milyen megfontol�sok indokolj�k ezeket a d�nt�seket?
 A Kincst�ri Vagyoni Igazgat�s�g (20. oldal) b�rk�lts�ge 634 milli� forint. M�g mindig csom� olyan l�tes�tm�nyt, ingatlant kezelnek/m�k�dtetnek, ami semmilyen tekintetben nem hasznosul. A k�lts�g j�r�sze kidobott p�nz. A do-logi kiad�sok �ssszege is horribilis - 1,5 Mrd Ft.
 A Hat�r�rs�g (32. oldal) t�nyleg a HM-hez kellene, hogy tartozz�k.
 A Polg�ri V�delem (33. oldal) �sszes kiad�sa cca. 2,5 Mrd Ft. A szervezet, a tev�kenys�g teljes eg�sz�ben hom�lyos. Mi a c�lja; mikor, mi ellen v�d?
 A miniszt�riumok felsorol�s�ban Ifj�s�gv�delmi �s Sportminiszt�riumot nem tal�lunk, csak az Orsz�gos Testnevel�si �s Sporthivatalt (37. oldal).
 A magyar �llami Sporthivatal k�lts�gvet�se (38. oldal) c�mzetten mind�ssze h�rom sportklubot t�mogat: az MTK-t, az UTE-t �s a Vasas-t. (Az FTC ugyeb�r egy m�sik t�rt�net.) Ezt az �r�ks�get is fel�l kellene vizsg�lni.
 A K�rp�tl�si Hivatal (43. oldal) "rendes k�lts�gei" 2 Mrd Ft nagys�gren-d�ek. Ar�nyos ez a tev�kenys�g �rt�k�vel, t�rsadalmi hat�konys�g�val?
 FM kiemelt sportl�tes�tm�nyek (44. oldal): mi�rt kellenek ilyenek?!
 A Korm�nyzati Frekvenciagazd�lkod�si Hivatal (49. oldal) milyen okb�l tartozik a HM-hez? B�ke van - nem hadikommunizmus.
 A Kisv�llalkoz�s Fejleszt�si Int�zet (52. oldal) teljess�ggel felesleges.
 A Fogyaszt�v�delmi Fel�gyel�s�g (53. oldal) �sszess�g�ben mintegy 600 milli� forintb�l m�k�dik. Ehhez k�pest a fogyaszt�kat nem v�di meg senki.
 A Magyar B�ny�szati Hivatal (54. oldal) cca. 500 milli� forinttal gazd�l-kodott. B�ny�szik itt m�g valaki (m�r �gy �rtem: �llamilag)?!
 Az �PV Rt. (56. oldal) "kezel�s�ben" mi�rt vannak PHARE-programok?
 A Grassalkovich Kast�ly K�zalap�tv�ny t�mogat�sa (58. oldal) mi�rt tarto-zik a K�rnyezetv�delmi Miniszt�riumhoz? K�l�n lobby-�rdekb�l?
 A szigetk�zi v�zp�tl�ssal (61. oldal) kapcsolatban t�bb mint 2 Mrd Ft r�for-d�t�si el�ir�nyzattal szemben egyetlen forintnyi t�nyleges teljes�t�s sem �ll.  B�rmit fant�zi�lok: sem a tervet, sem a t�ny hi�ny�t nem �rtem.
 �gazati c�lel�ir�nyzatk�nt szerepel (61. oldal) a M�V Rt. "moderniz�ci�s program �llami szerepv�llal�sa, r�szben PHARE-seg�lyb�l" is. K�z�s l�nak t�ros a h�ta! (Moderniz�ci� = M�V Rt. + k�lts�gvet�s + PHARE-seg�ly?) Tov�bb�: "vas�th�l�zat fejleszt�se", "vas�teg�szs�g�gyi fejleszt�sek", "vas-�ti ... m�szaki fejleszt�s", - �s: "VOL�N aut�busz rekonstrukci�" is! A M�V ilyet�n t�mogat�sa a 8,2 Mrd Ft el�ir�nyzattal szemben 1,9 Mrd Ft volt.
 Beruh�z�si c�lprogramk�nt (61. oldal) postai �p�letrekonstrukci� is meg-fogalmaz�dik, mint �llami k�lts�gvet�si t�tel. A M�V is, a POSTA is - igaz ugyan, hogy �llami, de - r�szv�nyt�rsas�g. Az �llam helyett�k gazd�lkodik?!
 A Balatonnal kapcsolatos kiad�sok (62. oldal) m�g mindig sok k�lts�gvet�si t�tel-csoportban szerepelnek, �m az elm�lt 3-4 �vben k�ts�gtelen fejl�d�s mutatkozik. 1995-ben a "Balaton" m�g 20-30 helyen volt k�lts�gvisel�.
 A "Kombin�lt fuvaroz�s fejleszt�se", a "Logisztikai k�zpont fejleszt�se", a "Kik�t�k fejleszt�se" t�telek, mind�sszesen kereken 2 Mrd Ft-�rt (62. oldal); kifejezetten lobby-�rdek�, "gyan�s beruh�z�soknak" t�nnek.
 A Szoci�lis �s Csal�d�gyi Miniszt�rium (66. oldal) kebel�ben t�bb olyan szervezeti egys�g is tal�lhat�, amelyek - v�lem�nyem szerint - m�r a kor�bbi Munka�gyi Miniszt�rium hat�sk�r�ben is "feleslegesek" voltak. A Munka�-gyi Kutat�int�zet, az Orsz�gos Munka�gyi �s M�dszertani K�zpont szerepe tiszt�z(hat)atlan. A munkan�lk�lis�g n�vekszik, a dolgoz� emberek mind sz�-lesebb k�re v�lik k�nyszerv�llalkoz�v�, �s megy mag�nyosan t�nkre. Ezek az �llami int�zm�nyek pedig kutatnak, tanulm�nyokat k�sz�tenek, amit�l semmi nem javul, csak a k�lts�gvet�s (az ad�fiezet�k) p�nze fogy el.
 A N�pj�l�ti K�pz�si K�zpont (68. oldal) is nyilv�n s�hivatal.
 Az Oktat�si Miniszt�rium hat�sk�r�ben m�k�d� Nemzeti Szakk�pz�si In-t�zet (71. oldal) funkci�ja sz�momra ismeretlen, k�lts�gei viszont hatalma-sak: k�zel 2 Mrd Ft-ra r�gnak.
 A P�nz�gyminiszt�rium �gazati c�lel�ir�nyzatai (81. oldal) k�z�tt szerepel: "Orsz�gmozg�s�t�s gazdas�gi felk�sz�l�s k�zponti kiad�sai = az el�ir�ny-zott 300 milli� forinttal szemben t�nyk�nt 51 milli� forint". Valaki r�j�hetett, hogy nagyj�b�l b�ke van. De mit kellett volna "p�nz�gyileg" mozg�s�tani?!
 Ugyanitt: "�llamh�ztart�ssal �sszef�gg� rendszerfejleszt�si munk�ra �s �n-korm�nyzati ad�k feldolgoz�s�ra = 200 milli� forinttal szemben 38 milli� forint". F�lbeszakadt volna a szocialista h�tt�r-lobbyk k�szp�nz-ut�np�tl�sa?
 Tov�bb�: beruh�z�si c�lprogramokra terv = 1 Mrd Ft, - t�ny = 0 Ft!!  
 Nincs inform�ci�m arr�l: mit jelent a bet�sz� - KATOR vil�gbanki prog-ram. �gy csup�n tal�lgathatok, lehet pl.: k�zponti adat t�rol�s orsz�gos rend-szere; legal�bbis gyakori megjelen�se v�lt �sszef�gg�seib�l ilyesmire k�vet-keztethetek. A P�nz�gyminiszt�riumn�l (81. oldal) k�z�lt el�ir�nyzatb�l - 514 milli� forint - "szerencs�nkre" mind�ssze 40 milli� forint teljes�lt. F�lbemaradt az �p�tkez�s!
 Hasonl�k�ppen "gyan�s lobby-t�telek" (81. oldal): "ad�igazgat�s korsze-r�s�t�si program (1,6 Mrd Ft!)", "�llamh�ztart�s korszer�s�t�si prog-ram (0,6 helyett 0,3 Mrd Ft-�rt)" �s "p�nz�gyi szektor moderniz�ci�ja PHARE-seg�lyb�l (0,8 Mrd Ft!)", - meg m�g 3-4 ugyanilyen t�tel, j�val kisebb �sszegekkel. F�lre�rt�s ne ess�k, egy�ltal�n nem kifog�solom, ha a p�nz�gyi szektor "�llami ir�ny�t�s�t" fejlesztik! A probl�m�t sz�momra az jelenti, hogy iszonyatos �sszegek folynak el, - m�gsem fejl�dik semmi.  Szinte l�tom lelki szemeimmel, amint a p�nz�gyi lobbyt�rsak n�h�nysz�z rendszerszervez�je �s szoftverese a legmodernebb sz�nes filctoll-k�szlettel felszerelkezve analiz�lja �s szintetiz�lja az �llamh�ztart�s f�folyamatait, a b�ztat� k�s�rletek egyre �jabb projekteket fialnak, - a kir�ly pedig meztelen.  A vil�gbankos szoftverekben a cs�sz�r �j ruh�ja spont�n manifeszt�l�dik.  Ezt a vircsaftot nem olyan k�nny� felsz�molni, mint a t�rsadalombiztos�t�si �nkorm�nyzatokat, mert ez a rendszer l�nyege, s nem csak a perif�ri�ja.
 Az "egyedi t�mogat�sok" (82. oldal) k�z�tt szerepel: "az Eximbank Rt. kamatkiegyenl�t�se". Ism�t szerencs�nk van: a 300 milli� forintos tervb�l "csup�n 32" teljes�lt.
 Ugyanitt: "Kamatt�mogat�s (felsz�molt vagyon �rt�kes�t�s�hez), 600 milli� forint�rt"! Fel kellene �bredn�nk, mert ez egy folyamatos r�m�lom!
 A M�V Rt.-t az �llami k�lts�gvet�s rendk�v�li egyedi t�mogat�sk�nt (82. oldal) is megt�mogatta 6 Mrd Ft-tal, "a hat�konys�g jav�t�sa" jogc�m�n! Hat�kony a Vas�t, de m�g nem el�gg�. De mit�l r�szv�nyt�rsas�g?!
 A K-600-as h�rrendszer m�k�dtet�s�re (82. oldal) eredetileg 900 milli� forintot sz�ntak, - k�r, hogy csak a fele teljes�lt. Vajon mi�rt? Mi�rt nem?
 Postabank Rt. t�keemel�se = 132 Mrd Ft, Magyar Fejleszt�si Bank t�-keemel�se = 38 Mrd Ft, �PV Rt. tartal�k�nak felt�lt�se = 50 Mrd Ft (82. oldal). Nincs megjegyz�sem. Konszolid�lt cs�dt�megek ezek.
 A K�zponti Statisztikai Hivatal (84. oldal) szem�lyi juttat�sainak �sszege 1,4 Mrd Ft. Vagyis ezern�gysz�z-milli� forint! Milli�k pedig �heznek!
 A K�zponti Statisztikai Hivatal (86. oldal) utols� soraiban - last, but not least! - 2,1 Mrd Ft-ot sz�ntak "a KATOR vil�gbanki programra", amib�l 866 milli� forintot ki is fizettek, beruh�z�si kiad�sokra. Vajon mi lehet ez?!
 Az "�talap" (148. oldal) elsz�mol�saiban foly� kamat-�s j�rul�kfizet�sk�nt 7.044 milli� forint szerepel, ami j�l mutatja, hogy az �llami k�lts�gvet�s nem csup�n egynegyede effekt�v kamatkiad�s, hanem ann�l j�val nagyobb h�nyad.
 A "V�z�gyi alapn�l" (149. oldal) a kamatkiad�s mind�ssze 5 milli� forint.
 Ami a sz�veges "r�zsasz�nre-fest�st" illeti, id�zet a t�rv�nyjavaslat �ltal�nos indokl�s�b�l (158. oldal): "1998-ban a gazdas�gi n�veked�s a v�rtat is meg-halad�an tov�bb gyorsult." Gyorsulunk! Azt a KSH-t, amelyik ilyen j�l mu-zsik�l (al�), - j�l meg kell fizetni, ami meg is t�rt�nt (l�sd: fentebb).
 "A versenyk�pess�g tov�bbi er�s�d�s�t lehet�v� tette, hogy a v�llalkoz�sok j�vedelemz�s�ge tov�bb javult, felhalmoz�si saj�t forr�saik gyorsabban n�t-tek a GDP-n�l. (...) Tov�bb enyh�lt az �llamh�ztart�si centraliz�ci� �s cs�k-kent az �jraeloszt�s. (...) A t�ke menek�l�se �tmenetinek bizonyult, a forint �rfolyama �jra er�s�dni kezdett. (...) Folytat�dott az infl�ci� �tem�nek cs�k-ken�se. Ehhez a vil�gpiaci �rak m�rs�kl�d�se (illet�leg a cserear�nyjavul�s) �s a k�r�ltekint� p�nz�gypolitika egyar�nt kedvez� felt�telt jelentett. (...)"     A nemzetk�zi k�rnyezetben: "T�bb helyen v�ls�gg�cok alakultak ki, meg-kezd�d�tt a konjunkt�ra lanyhul�sa. (...) Jap�n n�veked�si �teme egyenesen negat�vba v�ltott. (...) Magyarorsz�gon a t�zsdei c�gek r�szv�nyei nyomott �ron cser�ltek gazd�t, a tart�s befektet�k �rdekl�d�se lanyhult, a profitkivo-n�s feler�s�d�tt, megnehezedett a nemzeti valuta �rfolyam�nak v�delme."  No �s a l�nyeg: "A k�lf�ldiek kez�ben tartott magyar �llampap�r �llom�ny augusztusig dinamikusan n�vekedett, majd a v�ls�g okozta bizonytalans�g miatt hirtelen nagym�rt�k� elad�sokba kezdtek a k�lf�ldi befektet�k, �s csak okt�ber k�zep�n kezdtek el �jra v�s�rolni. �m az�ta t�retlen�l folyta-t�dik az emelked�s, �s december v�g�n az �llom�ny m�r el�rte a 280 Mrd Ft-ot is."                                                                                                       �me Magyarorsz�g p�nz�gyi �llapot�nak enyh�n skizofr�n, m�lt� elemz�se.
 "Az MNB adatai szerint 1997. v�g�hez k�pest a h�ztart�sok nett� p�nzva-gyona 1998-ban kb. 880 Mrd Ft-tal, kb. 25 %-kal n�tt. Ez re�l�rt�ken sz�-m�tva k�zel 14 %-os n�veked�snek felel meg. A kiskereskedelem forgalma 1998-ban foly� �ron 24,9 %-kal, �sszehasonl�t� �ron 12,3 %-kal haladta meg az el�z� �vit." A KSH �s az MNB szerint egyre jobban - t�l j�l - �l�nk.   "A nemzetgazdas�gi beruh�z�sok volumene 1998-ban 11,4 %-kal n�tt, �s foly� �ron 2.094 Mrd Ft-ot tett ki" (164-165. oldal). �gy a GDP cca. 20 %-�t nemzetgazdas�gi beruh�z�sokra k�lt�tt�k. Aki gazdag, - az gazdagszik!     �mde: "Az egy�ni (nem piaci) gazdas�gi tev�kenys�gek beruh�z�sainak vo-lumene 15 %-kal zsugorodott. (Ezen bel�l az �p�tett lak�sok sz�ma 28 %-kal cs�kkent)." Helyenk�nt az�rt val�s meg�llap�t�sokkal is tal�lkozunk!
 Egyens�lyi jellemz�k (172-173. oldal): "A k�lkereskedelmi m�rleg hi�nya 2,7 Mrd doll�rt tett ki, 567 milli� doll�rral t�bbet az 1997. �vin�l, �s l�nye-g�ben megegyezett a programban sz�m�tottal. (...) A k�lkereskedelmi m�rleg hi�ny�nak el�z� �vihez �s a programhoz k�pest (!) megval�sul� t�bblet�t az okozza, hogy a progn�zist�l elt�r�en a kivitel �s a behozatal l�nyeg�ben azo-nos n�veked�se nem k�vetkezett be. A val�s�gban foly� �ron 1 pont, �ssze-hasonl�t� �ron k�zel 3 pont negat�v elny�l�s j�tt l�tre a behozatal 'jav�ra'."  Nesze neked, "cserear�nyjavul�s"! Romlik az meredeken, �gy, mint azel�tt.  "A foly� fizet�si m�rleg 1997-hez k�pest 1,3 Mrd doll�rral romlott. Az �ru-devizaforgalom szald�ja k�zel 400 milli� doll�rral lett rosszabb, mint 1997-ben." (173. oldal) Az 1999. �vben v�rhat� fizet�si m�rleghi�nyt el�zetesen 3 Mrd doll�rra becs�l�m, - szemben a tavalyi 2,3 Mrd doll�ros hi�nnyal.          "1997-hez k�pest 213,7 Mrd Ft-tal n�tt a k�zponti k�lts�gvet�s 1998. �vi hi-�nya, ami annak a k�vetkezm�nye, hogy a 111 Mrd Ft-os bev�teln�vekm�nyt meghaladta a 473,5 Mrd Ft �sszeg� kiad�sn�vekm�ny." (179. oldal)
 "Az �nhib�jukon k�v�l h�tr�nyos helyzetben l�v� (forr�shi�nyos) helyi �nkorm�nyzatok t�mogat�sa" t�nylegesen 7.714 milli� forintot tett ki.    Az �nkorm�nyzatok hitelsz�ml�inak �llom�nya az 1997. december v�gi 30,3 Mrd Ft-r�l az 1998. �v v�g�re 44,4 Mrd Ft-ra (47 %-kal) emelkedett     (232. �s 243. oldal). Ugyanakkor az �nkorm�nyzatok �sszes�tett vagyona 1998-ban 236,8 Mrd Ft-tal, 13 %-kal gyarapodott (244. oldal); �gy el�rte a 2.025 Mrd Ft-ot. Folyamatosan tov�bb ny�lik teh�t az oll� a gazdag �s a szeg�ny helyi �nkorm�nyzatok p�nz�gyi lehet�s�gei k�z�tt.
----------------------------------------------------------------------------------------------
                                       A fejezeti indokol�sokhoz

 A kincst�ri vagyonkezel�s �s hasznos�t�s �sszes r�ford�t�sa 1.220 milli� forint volt: k�z�zemi d�jak, �zemeltet�s = 221 Mft; karbantart�s, fenntart�s = 362 Mft; vagyonkezel�s, hasznos�t�s 333 Mft. Ez ut�bbi tartalmazza a Dunaferr Rt. vagyonkezel�s�hez kapcsol�d� d�jfizet�st! (I/1018. oldal) A t�rsas�gi portfoli� vagyonkezel�se mi�rt nem az �PV Rt.-n�l jelentkezik?
 Minden �vben meg�jul� k�lts�gvet�si t�tel az omin�zus Hit Gy�lekezete t�mogat�sa, - 1998-ban ez�ttal 20,4 milli� forinttal (I/1036. oldal), sz�kh�z-�p�t�sre. �llami p�nzb�l, a tisztess�ges ad�fizet�k p�nz�b�l! Minthacsak ez a szekta egy egyh�z lenne, a vall�si pluralizmus megtestes�t�je, szerves r�sze!   "Fesz van!" - Hack P�ter ext�zisban bucsk�zik a k�zp�nzen �p�lt padl�ra.
 Id�zet a III. k�tet 3105. oldal�r�l: "3.1. Vil�gbank-KATOR-program ki-ad�sai." = 1.000 milli� forint el�ir�nyzat�b�l 866 milli� forint ker�lt ki-fizet�sre, de az 1999-re �tny�l� 134 milli� forintot is szerz�d�sekkel lek�-t�tt�k. (Gondolom: t�rsadalombiztos�t�s, P�nz�gyminiszt�rium, KSH, stb.)
----------------------------------------------------------------------------------------------
            A t�rsadalombiztos�t�s k�lts�gvet�s�nek v�grehajt�s�r�l

El�re bocs�tom, hogy j�magam - sem, mint p�nz�gyi tan�csad�, sem, mint "mag�nember" - nem �rtek egyet a t�rsadalombiztos�t�s kv�zi-"vissza�llamos�-t�s�val". Egyfel�l sz�ks�gszer� volt a posztszocialista pazarl�s v�gv�rainak sz�-m�t� �nkorm�nyzatok feloszlat�sa, - m�sfel�l viszont a TB-alapoknak k�zvetle-n�l az APEH-, illetve a P�nz�gyminiszt�rium al� rendel�se egyszer� ad�v� sil�-ny�tja a j�rul�kok befizet�s�t, ami ellentmond a biztos�t�si jogviszony �nk�ntes, szolg�ltat�s jelleg�nek (k�lcs�n�ss�g�nek), teh�t nyilv�n alkotm�nyellenes. A biztos�tottak j�rul�k-befizet�se nem az �llam p�nze, ezeknek az �sszegeknek a felhaszn�l�s�hoz az �llamnak (�s k�lts�gvet�s�nek) semmi k�ze nem lehetne, �pp�gy, mint pl. a telev�zi�k�sz�l�k-�zembentart�si (el�fizet�i) d�jakhoz. Eme p�nzalapoknak az �llami k�zpontos�t�sa egyfajta hadikommunisztikus jelleget hordoz mag�ban, amit liber�lis polg�ri demokr�ci�ban semmi nem indokolhat.  Nem besz�lve arr�l, hogy a nyugd�jalapok kezel�se �s felhaszn�l�sa semmilyen "polg�ri t�rv�nyk�nyvnek" sem felel meg, hiszen a polg�ri korm�nyok ebben a tekintetben �tvett�k, �s v�ltozatlan form�ban tov�bbfolytatj�k azt a szemforgat� gyakorlatot, miszerint a t�rgy�v bev�teleib�l "fedezik" a t�rgy�v nyugd�jait, ami a sok�vtizedes int�zm�nyes�tett p�rt�llami kisemmiz�s �r�ks�ge. Az eg�sz rendszer egy elhallgat�son, egy tot�lis cs�sztat�son alapul; hiszen az �llam nem a t�rgy�vi lehet�s�gei szerint, hanem egy v�gigdolgozott �let meg�rdemelt jus-sak�nt, az �vtizedek alatt befizetett j�rul�k�sszegek �rt�k�ll� nyugd�jk�nt val� "visszafizet�s�vel" lenne k�teles garant�lni a nyugell�t�st. A nyugd�jrendszer kifejezetten terrorisztikus: a nyugd�jkorhat�r majdnem a v�rhat� �tlagos �let-tartammal, - a v�rhat� �llami nyugd�j havi �sszege pedig a lass� �henhal�ssal egyenl�. �m nem kev�sb� "horrorisztikus" az eg�szs�gbiztos�t�s sem. A befi-zetett "TB-ad�" egy �let munk�ja alapj�n t�k�s�thet� �sszege egy eg�szs�ges �tlagember eset�ben sokt�zszeresen meghaladja az ig�nybevett szolg�ltat�sok, ell�t�sok k�lts�g�t, amelyek min�s�ge r�ad�sul katasztrof�lis, �s komoly eset-ben am�gyis "paraszolvencia-k�teles". �gy a t�rsadalombiztos�t�s m�k�dtetett rendszere semmiben nem k�l�nb�zik a kommunista padl�ss�pr�s m�dszereit�l. Az elk�peszt� m�rt�k� j�rul�kokat t�rv�ny �rja el�, az ellenszolg�ltat�s viszont csek�ly �rt�k�. A p�nzt elveszik, �m szinte semmit nem adnak �rte. A magyar t�rsadalom ma els�sorban k�t, �r�kletes szocialista maradv�nyteher alatt ny�g: az egyik a k�lf�ldi ad�ss�gszolg�lat, a m�sik a belf�ldi t�rsadalombiztos�t�s.
E terhek n�lk�l a magyar munka eurokompatibilis �s rent�bilis lenne; elt�nne a k�lkereskedelmi-, �s vele a fizet�si m�rleg deficitje is.
A t�rsadalombiztos�t�s "m�rleg�vel", mint sz�ks�ges rosszal sem lehet egyet�r-teni. Aki ezt elfogadja, az bes�t�l a csapd�ba. Ez is r�sze a szocializmus �ltal le-vert �s r�nkhagyott p�nz�gyi "c�l�prendszernek", amelynek labirintus�ban csak a szocik igazodnak el. Nem v�letlen, hogy ebben a rendszerben n�gy�venk�nt, �jra mindig otthonosan mozognak, - m�g a jobboldali korm�nyok csup�n k�n-l�dnak benne! Az �llamad�ss�g kezel�se, az ad�ss�gszolg�lat, az MNB k�tes szerepe, a folyamatos forintle�rt�kel�s, a k�tszint� bankrendszer meg�jul� kon-szolid�ci�s k�nyszere, a kamatrabszolgas�g, az �llami k�lts�gvet�s bels� elad�-sod�sa, az �llamk�tv�nyek �s kincst�rjegyek n�vekv� �llom�nya, a magyar �h-b�rek �s �hnyugd�jak "rendszere", a balansz�roz� t�rsadalombiztos�t�si ala-pok �s az �sszeoml� eg�szs�g�gy, a szocliber�lis m�dia �s a m�k�d�sk�ptelen k�zszolg�latok (M�V, BKV, MTV, Postabank) mind-mind C�l�p�k, amelye-ket mindenest�l ki kellene v�gre h�zni a hely�kb�l! Ameddig csak szent r�m�-lettel, tan�cstalanul - totemoszlopokk�nt - ker�lgetj�k �ket, addig n�gy�venk�nt, �jra, egyre m�lyebbre s�llyed�nk, �s egyre t�volodik a val�di rendszerv�lt�s.
Mindezek ut�n a t�rsadalombiztos�t�s m�rlege:      
 Bev�tel = 1.343 Mrd Ft,
 Kiad�s = 1.433 Mrd Ft.  
Az eg�szs�gbiztos�t�si alap �sszes kiad�sa 632 Mrd Ft, ebb�l 150 Mrd Ft-ot for-d�tottak p�nzbeni ell�t�sokra, ami a b�dzs� mind�ssze 24 %-a. �ppen ez az el-avult rendszer l�nyege! A t�bbi h�romnegyed-r�sz ugyanis t�bbsz�r�sen t�bbe ker�l, mint amennyi a val�s �rt�ke. (Term�szetbeni ell�t�sokra = 458 Mrd Ft.)
 A t�rsadalombiztos�t�s teljes bev�tel�nek 72 %-a (965 Mrd Ft) a munk�lta-t�k �ltal befizetett t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kb�l, 13 %-a pedig (185 Mrd Ft) a befizetett nyugd�jj�rul�kb�l ered, - ami effekt�v k�szp�nz (12. oldal).
 A t�rsadalombiztos�t�s �sszes kiad�sainak 55 %-�t (782 Mrd Ft-ot) nyugel-l�t�sra, 32 %-�t (458 Mrd Ft) term�szetbeni eg�szs�g�gyi ell�t�sra, 10 %-�t (150 Mrd Ft) p�nzbeni ell�t�sokra ford�tott�k, - a m�k�d�si r�ford�t�sok 3 %-ot (37 Mrd Ft-ot) tettek ki. A komplett szektort a t�rsadalom tartja el.
 Az eg�szs�gbiztos�t�si alap m�k�d�si k�lts�gvet�se (26. oldal) 21,2 Mrd Ft-ra r�gott. Ebb�l "ellen�rz�si rendszerek fejleszt�s�re" 750 milli� forintot, "a behajt�s �szt�nz�s�re" �sszesen 662 milli� forintot ford�tottak.
 Informatikai fejleszt�sekre (49. oldal) a nyugd�jbiztos�t�si alapb�l 991 mil-li� forintot k�lt�ttek. Az �gyviteli rendszer neve: "NYUGDMEG", amelyet term�szetesen alapvet�en vil�gbanki k�lcs�nb�l finansz�roztak. Az el�ir�ny-zat maradv�nya is 1.099 milli� forint k�telezetts�gv�llal�ssal terhelt, melyb�l a hitelr�sz 831 milli� forint. A Vil�gbank a k�lcs�n ig�nybev�tel�hez el��rta m�s szerz�d�sek megk�t�s�t is - �rukapcsol�s! -, �gy, mint: (1) Tan�csad�i szerz�d�s, a projekt-menedzsment feladatok t�mogat�s�ra. (2) Ford�t�si-tol-m�csol�si szerz�d�s, mert a vil�gbanki szab�lyok szerint a program hivatalos nyelve az angol. (3) Audit�l�si szerz�d�s, az �ves k�lts�gvet�si besz�mol�k audit�l�s�ra. Az informatikai fejleszt�s k�t ter�letre terjed ki: "egyr�szt bizto-s�tja a m�lt bizonylatainak k�pi (?) feldolgoz�s�t �s a k�pek bet�lt�s�t az in-tegr�lt adatb�zisba, m�sr�szt l�trehozza az �j informatikai rendszert, amely a m�r folyamatban l�v� megold�sokra �p�lve hossz�t�von biztos�tja a nyug-d�jelb�r�l�s, ezen bel�l a nyilv�ntart�si �gyvitel informatikai t�mogat�s�t."  A be�rkez� adatszolg�ltat�sok infantilis/bennfentes bet�sz�-fed�nevei (52. oldal) a k�vetkez�k: "NYENYI, TENYI, JENYI". Balj�s jelek ezek.
 Informatikai fejleszt�sek (66. oldal) folynak azonban az eg�szs�gbiztos�t�si �gazatn�l is, term�szetesen szint�n vil�gbanki program alapj�n: "Pl. az �tfog� strat�giai informatikai, a p�nz�gyi menedzsment korszer�s�t�s�t megalapoz� rendszertervek. (...) A t�bb �vi el�k�sz�t�, megalapoz� munk�k eredm�nye-k�nt elkezd�d�tt az integr�lt intelligens informatikai h�l�zatok, megyei sz�-m�t�k�zpontok ki�p�t�se, amely alapj�t k�pezi a tov�bbi alkalmaz�s-fejlesz-t�seknek. A projekt v�grehajt�sa lelassult az 1998. �vi hitelfelhaszn�l�st meghat�roz� k�lts�gvet�si t�rv�ny miatt (...), ennek megfelel�en 1998-ban csak egy er�sen szelekt�lt projektterv val�sulhatott meg, amely d�nt�en az 1997-r�l �th�z�d� komponensek folytat�s�t, befejez�s�t jelentette. A vil�g-banki k�lcs�nnel kapcsolatos (k�lf�ldi �s belf�ldi forr�sb�l egy�ttesen fede-zett) kiad�sok �sszege 1998-ban 1.401 milli� forint volt. (...) A vil�gbanki hitelfelhaszn�l�s kiad�sa 1.011 milli� forint, a fel nem haszn�lt hitel 379 milli� forint volt." A teljes 66. oldal sz�vege arr�l �rulkodik, hogy a m�g l�-tez� TB-�nkorm�nyzatok (1994-t�l, s�t, m�g 1997-ben is!) gigantikus infor-matikai fejleszt�sekbe kezdtek, a Vil�gbank horribilis �sszeg� h�tt�r-hitelt�-mogat�s�val. E rendszerfejleszt�seket azonban "der�kba t�rte" az �j korm�ny int�zked�se: a TB-�nkorm�nyzatok felsz�mol�sa, �s a t�rsadalombiztos�t�si alapoknak a P�nz�gyminiszt�rium fel�gyelete al� rendel�se. �m az informa-tikai kaland n�mi f�zisk�s�ssel folytat�dni l�tszik (!), mintha mi sem t�rt�nt volna! Napn�l vil�gosabb: a centraliz�lt "menedzsment-szoftver" felesleges.

A sz�momra nyilv�nval�, hogy a TB-�nkorm�nyzatokat egy tollvon�ssal meg-sz�ntet� korm�ny-int�zked�s m�g semmit nem oldott meg, - a neheze csak ez-ut�n k�vetkezik! A t�rsadalombiztos�t�s v�zfeje ugyanis mindenekel�tt az ilyen sz�ks�gtelen vil�gbankos informatikai hanc�rokt�l volt rendk�v�l k�lts�ges.
Amennyiben a rendszer tov�bb �p�l, - 3 �v m�lva a lak�i is visszak�lt�znek.

V�c, 1999. szeptember 20. 
                                                                         Czike L�szl�