Szakértések : Szakértői jelentés az MTV Rt. mérlegéről II. |
Szakértői jelentés az MTV Rt. mérlegéről II.
2005.03.03. 19:35
Czike Tanácsadó Szolgálat Mellékletek: Czike László pénzügyi tanácsadó - az 1997. évi mérleg elemzése ----------------------------------------------- - az 1998. évi mérleg elemzése Magyar Televízió Közalapítvány és Rt. -----------------------------------------------
Dr. Bakó Lajos úr, a Kuratórium elnöke, és Dr. Szabó László Zsolt úr, az MTV Rt. elnöke részére 1810 Budapest, Szabadság tér 17.
Tisztelt Uraim!
Köszönettel vettem az MTV Rt. könyvviteli mérlegének és ügyvezetői beszámo-lójának nagyvonalú ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére adott szíves meg-bízásukat, amelyet számomra Dr. Skultéty Sándor, vezető jogtanácsos úr köz-vetített, - 1999. július 9-ikén. A nagyjelentőségű feladat elvégzését 10 naptári napos határidőre vállaltam, vagyis jelentésemet folyó hó 20-ikán adom át. Külön köszönettel tartozom a részemre összeállított összefoglaló dokumentáció célirányos teljeskörűségéért. Az általam átvett dokumentumok a következők: Az MTV Rt. 1997. évi gazdálkodásáról szóló táblázatos mérleg + mellékletek Az MTV Rt. 1997. évi gazdálkodásáról szóló elnöki beszámoló + mellékletek Az MTV Rt. 1997. évi mérlegéhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés ---------------------------------------------------------------------------------------------- Az MTV Rt. 1998. évi gazdálkodásáról szóló táblázatos mérleg + mellékletek Az MTV Rt. 1998. évi gazdálkodásáról szóló elnöki beszámoló + mellékletek Az MTV Rt. 1998. évi mérlegéhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés.
Magától értetődő, hogy a felsorolt átfogó dokumentumok a gazdálkodás egészé-nek értékelését, egy nagyvonalú (összehasonlító) mérlegelemzés-, továbbá egy lényegi konzisztencia-vizsgálat elvégzését lehetővé teszik - erre vállalkoztam! -, ugyanakkor "kvázi-végeredményként" nyilván felvetődik majd egy sor olyan kérdés, amelyek teljes bizonyossággal való megválaszolása kizárólag egy újabb, még mélyebb, és így már az analítikus nyilvántartások részbeni áttekintését is megkövetelő részletes vizsgálat elvégzése révén válik csak lehetségessé. Ez utóbbira is szívesen vállalkozom majd, erre irányuló megbízás keretében.
A jelen elemző értékelés során elkerülhetetlen lesz bizonyos kritikai hangvétel (stílus) alkalmazása, minősítő kritikai észrevételek megtétele, illetve szükség szerint különböző (esetleg személyi) konklúziók levonása is, amit természetesen kizárólag a számviteli/dokumentális tényekre hivatkozva fogok megtenni. E megjegyzést azért tartom fontosnak, mert a kapott dokumentáció - már egy első, nagyvonalú áttekintés alapján is! - olyan (negatív és baljós) tényeket tartal-maz, amelyek javarészt önmagukért beszélnek. A számviteli tények tartalma rendkívül objektív, ilyenformán azok értékelő minősítése is minden szubjektívi-tástól mentes. Maga a gazdálkodás folyamata azonban szubjektív vezetői dönté-sek sorozata, amelyek végkövetkezményei a könyvviteli mérlegben tárgyiasul-nak. Ilyenformán az objektív mérleg adatai a szubjekív gazdálkodót minősítik. Elemző értékelésem során igyekszem feltárni azokat az ok-okozati összefüggé-seket is, amelyek a szintetikus mérlegadatok mögött explicite/implicite meghú-zódnak, - sőt, ha tudom, azt is megmondom: mi, miért és hogyan történ(hetet)t. Végsősoron reális és objektív összképet adok az MTV Rt. aktuális vagyoni és pénzügyi helyzetéről, emellett - ismerve a tulajdonos és az ügyvezetés konszoli-dációs törekvéseit, terveit - igyekszem megállapítani a Részvénytársaság mobil és immobil vagyonértékét is, annak érdekében, hogy abszolút világossá váljék: lehetséges-e az MTV Rt. elképzelt reorganizációját önerőből, utólag végre-hajtani, vagy sem?! Következtetéseim alapján természetesen átfogó ajánláso-kat, javaslatokat is fogok tenni, amelyek a helyzet megoldását elősegíthetik. A kapott megbízás teljesítését szakmai vizsgamunkának tekintem, - tekintettel arra, hogy Elnök Urak csak hírből, illetve néhány korábbi jelentésem/írásom alapján ismer(het)ik képességeimet és eredményeimet, másrészt amiatt is, mert a számvitel és a mérleg bonyolult, összetett, komplex, száraz és objektív szak-mai dolgok, amelyek elemzését, "mérlegelését" csak nagyon komolyan szabad végezni. Engedtessék meg ugyanakkor a számomra, hogy ezekről a komoly dol-gokról könnyed, szellemes és színes, tréfás, sőt, néha irónikus stílusban írjak, ami kizárólag azt a nemes célt szolgálja, hogy az egyébként elborzasztó tények összefüggései író és olvasó számára egyaránt elviselhetőbbekké váljanak.
Mentségemre szolgáljon, hogy az MTV Rt. 1997. évi gazdálkodásáról szóló könyviteli mérleget éppen egy évvel ezelőtt már részletesen kielemeztem, így ezt most nem kell újból elvégeznem, - másrészt bízvást hivatkozhatom rá. Merthogy a két mérleg természetesen folyamatszerűen szervesen összefügg. Bátorkodom a hivatkozott publicisztikai elemzést - megjelent: 1998. július 30-ikán a Magyar Demokratában - jelentésemhez mellékletként csatolni, részben annak bemutatása céljából is, hogy a dolgok (maga)tehetetlenségénél fogva bizonyos események, folyamatok bekövetkezése azért nagyjából előre is látható volt. Ezzel persze semmi olyat nem akarok mondani, hogy: bezzeg én jóelőre megmondtam,'s mégsem hallgattatok rám! Ezen már régen túlvagyunk.
Tisztelettel ajánlom magamat:
Vác, 1999. július 19. Czike László 1. Retrospektív analízis, - prekoncepció és prejudikáció nélkül
Előre bocsátom, hogy a tárgykörben sem rokona, sem ellensége nem vagyok senkinek, így elemző/értékelő tevékenységem, a tárgyban alkotott értékítéleteim nem összeférhetetlenek. Munkám célja az MTV Rt. talpraállításának segítése. Nem én tehetek arról sem, hogy kívülről kell legbelülre néznem és látnom.
Ezúttal korántsem publicisztikát írok - hanem objektív mérlegelemzést! -, még-sem játszhatom el a semleges, konszenzusos hülyegyerek szerepét, mintha mit sem értettem volna meg a közelmúltban lezajlott közszolgálati eseményekből! Arról nem is szólva, hogy az 1998. évi könyvviteli mérleg adatai, "eredményei" holmi naív/pártatlan szemlélettel mindenki számára örökre megérthetetlenek, áttekinthetetlenek maradnának. A múltból következik a jelen, 's részben még a (közel)jövő is. Elszámoltatás azonban most sem volt, - ígyhát vissza kell tekinte-nünk a közelmúltba, hogy elkerülhessük a kölcsönös szembekötősdit.
Szükségesnek tartom ezért előzetesen rögzíteni a következő tényeket: Az 1996. évi Média Törvényt (I.) megalkotó Országgyűlés nem a jó gazda gondosságával járt el akkor, amikor az MTV Rt. alapító kondícióit meghatá-rozta. Nem történt meg a volt költségvetési szerv kötelező reorganizációja, adósságainak konszolidációja. Pénzeszközök helyett adósságokkal indult. Gazdálkodását kezdettől fogva végzetesen terhelte az örökölt költségvetési szervezet és szemlélet, az elavult technika és technológia, a sokszoros lét-számfelesleg, a méregdrága sztárprodukciók horribilis költsége, valamint a szakképzett és tapasztalt gazdasági szakemberek, vezetők nyomasztó hiánya. Az MTV Rt. első legitim elnöke (átalakulás után: 1996. X. 1-től), a bölcsész Peták István részben objektív, részben szubjektív okokból nem volt képes az MTV Rt.-t prosperáló üzleti társasággá alakítani, ugyanakkor vitathatatlan érdeme (!), hogy ugyan a Média Törvény előírásait megszegő túlreklámozás révén, de mégis sikeresen megóvta az MTV Rt.-t a jelentős vagyonvesztéstől. Pályázata megvalósítására 4 évet kapott, - ám 1 év elteltével felmentették. Peták István leváltása (1998. január 6.) alapvetően gazdálkodási okokra való hivatkozással történt, oly időpontban, amikor a gazdálkodás éves számviteli eredménye nem is volt még ismert. A Felügyelő Bizottság burkolt formában különböző törvénysértésekkel, joghátrányos szerződések aláírásával, a szám-viteli fegyelem megsértésével, gondatlan gazdálkodással vádolta meg Peták elnököt. Fergeteges sajtókampány háttér-támogatásával, többszöri eredmény-telen kísérlet után sikerült elérni, hogy a Kuratórium Elnöksége eltávolítsa az elnököt, és különböző jogcímeken hatósági eljárásokat is kezdeményezzen ellene, amelyeket azután alaptalanságuk folytán sorban leállítottak. Máig nem tudjuk - a közvélemény sem -, hogy mi lehetett a leváltás valódi oka. Az MTV Rt. gazdálkodásának 1997. évi mérleg szerinti eredménye kereken 1,0 milliárd forint veszteség volt, ami azt jelenti, hogy az Rt. az átalakulását követő első teljes évben - ami egyben a Média Törvény alkalmazásának első, "kísérleti éve" is volt! - jegyzett tőkéjének mindössze 1/16-odát veszítette el. A Peták által irányított MTV Rt. már aláírt szuperprodukciós szerződéseket örökölt, amelyek csillagászati költségeit kétségtelenül törvénysértő túlreklá-mozással elért bevételekből finanszírozta. Ám ez a megközelítés csupán az érem egyik - bürokratikus - oldala. A másik oldala az az üzleti valóság, hogy t.i. az MTV Rt. sikeresen megvívta reklámharcát az egyidejűleg megalakult multinacionális tulajdonú kereskedelmi televíziókkal, padlóra küldve őket! Horváth Lóránt ügyvezető alelnökségének éve (1998.) az MTV Rt. tökéletes leépülésének, anyagi és morális szétesésének időszaka lett. A reklámbevétel kevesebb, mint harmadára apadt, ami nem egyszerűen a Média Törvény elő-írásainak tiszteletéből, maradéktalan betartásából ered. Mindeközben a ráfor-dítások nem nagyon csökkentek, - annak ellenére sem, hogy a drága szuper-produkciók (Friderikusz, Kepes, Vágó, Frei, Űrgammák, stb.) sorban átpár-toltak a konkurrenciához, illetőleg megszűntek. Az MTV Rt. gazdálkodásá-nak 1998. évi mérleg szerinti eredménye 8,1 milliárd forint veszteség, ami azt jelenti, hogy az alapításkori jegyzett tőke több, mint 50 %-a odalett! Se reklám, se produkció, - se pénz, se posztó: a veszteség pedig nőttön nő! A legdöbbenetesebb azonban az, hogy ezt most senki nem firtatja. Miért?! A csődhelyzet és a fizetésképtelenség teljes egészében 1998. "termése", mint ahogy a fele vagyon (és vele a fele királyság!) elveszítése is. Ám ez nem egy-szerűen mennyiségi kérdés! Nem csupán annyi történt, hogy 1998-ban éppen nyolcszor annyi veszett el, mint 1997-ben, - mert ezzel átestünk a holtponton. Kétségessé vált, hogy az MTV Rt. talpraállhat-e egyáltalán vagyoneladásból. Kétségessé vált, hogy maradék vagyonából kifizethetők-e összes tartozásai. A megmaradt vagyont ugyanis még 10 milliárd forintnál több tartozás is terheli. Az MTV Rt. 1998-ban tehát valójában a teljes vagyonát felélte.
2. Az 1997. évi mérleg elemzésének aktuális (átívelő) megállapításai
Egy akkora média-gólem, mint a Magyar Televízió Rt., gazdálkodásának "tehe-tetlenségi nyomatéka" - több, párhuzamosan egyirányba ható ok miatt is - gya-korlatilag végtelen. Ráadásul: valamit elrontani sokkal könnyebb, mint remény-telen helyzetből feltápászkodni. Peták ugyan nem tett semmilyen csodát, ámde nem is rontott el helyrehozhatatlanul/visszafordíthatatlanul semmit. Aki a rontást egyszer elkezdi, többé nem hagyhatja már abba, - végigcsinálja. A két számviteli mérleg között inflexiós időpont éktelenkedik: 1998. január 6. A jó tendenciák ekkortól megszűntek, - a rosszak ugrásszerűen felerősödtek. Vízválasztó ez a nap, - előtte: "Még nem késő", utána pedig: talán már... A két egymás után következő év mérlegének legfontosabb jellemzőit vizsgálva szembetűnő a különbség: érezhető egy "folytonosság", de tapintható a törés! Az elmondottak alátámasztására felidézem azokat az egy évvel ezelőtti megálla-pításaimat, amelyekből mindkét alapvető tendencia felismerhetően kirajzolódik, hogy azután végkimenetelében majd az 1998. év mérlegében teljesedjék ki. A tárgyév mérlegét Horváth készíttette, - Peták egészéves gazdálkodásáról! Az MTV Rt. 1997-ről szóló mérlege a jó gazdálkodás látszatát keltette. "Jól működő" céghez nem kell kormánybiztos, - csődbiztosra így nem is volt szükség. Ilymódon az ideiglenes ügyvezető másfél évig uralkodhatott. Az MTV Rt. "adott kölcsönök" állománya 109 Mft. Ilyen gazdag lenne?! Befejezetlen termelés: 1.033 Mft. Az adásba még nem került produkciók ún. "befejezetlen termeléskénti" készletrevétele - mint saját teljesítmény - azonos összegben javítja a gazdálkodás eredményét. Node az MTV Rt. cseppet sem filmgyár! Az adásba kerülés nem értékesítés, így a befejezetlen termelés ipar-ból kölcsönzött kategóriája a televízió számvitelében nem egyéb fikciónál. Az 1996. december 31-iki állomány mindössze 0,3 Mft összegű volt. Vevőállomány: 3.379 Mft, - jelentős hányada kétes követelés. Ki nem fizet?! Egyéb értékpapírok: 2.013 Mft, - az ORTT koncessziós-díjbevételi ajándéka, amely egyelőre felhasználatlanul/felhasználhatatlanul fityeg egy bankszámlán. Tőketartalék: 1.564 Mft, - eredetileg vajon milyen céllal képezhették?! Eredménytartalék: 1.827 Mft, - önrevíziós helyesbítésből (ÁFA-visszaigény-lésből) származó technikai tétel (Peták likviditás-javító érdeme). Céltartalék a várható veszteségekre: 735 Mft, - mire szolgál, mért növelték?! Szállítói tartozások: 2.893 Mft. (Ekkor még csak ennyi volt.) Saját termelésű készletek állományváltozása: 1.104 Mft, - az ominózus "be-fejezetlen termelés" raktárra vételének eredményjavító teljesítményi értéke. Ez Horváth Lóránt alelnök óbudai gyártóbázisának hasznos teljesítménye. Miért gyárt az MTV Rt. olyan produkciókat raktárra, amelyek talán soha nem kerülnek adásba, - amikor műsorok vásárlására sincs pénze?! Értékesítés nettó árbevétele: 19,2 Mrd forint, amelyből a reklám-és szponzo-rációs bevételek 17,6 Mrd forintot tettek ki (a "túlreklámozás"-ból 4,2 Mrd forint összegű többletbevétel származott). Személyi jellegű kifizetések összesen: 6.403 Mft, melynek következménye-ként a személyi ráfordítások összege 2 Mrd forinttal meghaladta az üzleti tervben előirányzott összeget. Ennyit a "létszámleépítés" eredményeiről! Egyéb ráfordítások: 3.364 Mft, - ami 100 %-os (!) túllépés a tervhez képest. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége: 18,0 Mrd forint. Tekintettel arra, hogy az MTV Rt. közszolgálati műsorszolgáltató (média-) részvénytársaság (tehát nem filmgyár, amely a produkcióit a filmpiacon értékesíti!), közvetlen értékesítésként csak és kizárólag a reklám-műsoridők, illetve a műsoros videokazetták értékesítése ( = 17,9 Mrd forint) jelenhet meg, amiből az is következik, hogy a közvetlen értékesítés üzleti eredménye lényegében zéró. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a közszolgálati (és a szórakoztató!) műsorok gyártását és sugárzását szinte teljes egészében az "Egyéb bevételek" (11 Mrd forint) finanszírozzák, vagyis kizárólag az állami költségvetés. (Kiegészítő megjegyzés: az MTV Rt. által sugárzott műsorok nagyobbik hányada külső-, kisebb része pedig belső előállítású produkció. Ezek összes költsége 18 Mrd forint volt, amiből viszont egyetlen forint sem lehet az értékesítés közvetlen költsége, hiszen az MTV Rt. a vásárolt-, illetve a saját gyártású produkcióit nem értékesíti, hanem csak kisugároztatja, szolgáltatja. Éppen emiatt válik értelmezhetetlenné az ún. "befejezetlen termelés" készletrevételezése is. Az MTV Rt. 1998-tól könyvileg elkezdett - ráadásul 1 évre "visszamenőleges hatállyal"! - úgy viselkedni, mintha önmaga filmgyára lenne, amely saját elő-állítású műsorait önmaga számára kvázi-felvásárolja, hogy befejezetlenként raktározhassa azokat, míg adásba nem kerülnek. Mindez merő ellentmondás: (1) Az adásba kerülés nem értékesítés. (2) Az MTV Rt. nincs kereskedelmi értékesítési kapcsolatban a nézőkkel, tehát nem eladó, - a néző, az előfizető pedig nem vevő. (3) A befejezett produkció akkor is késztermék, ha még nem került, vagy sohasem kerül adásba. (4) Készterméket viszont csupán 71 eFt összegben raktároznak. (5) Akkor mi a kész-, és mi a "befejezetlen" ter-melés? Mert a befejezetlen állományból értékesítés előtt előbb késztermék lesz! (6) Önmaga számára az MTV Rt. semmit nem értékesít, még ún. "társ-üzemi szolgáltatások" szintjén sem. (7) Akkor mi lehet a befejezetlen leltárak alapja? Miszerint zajlik a termékek/produkciók befejezetlenné, félkésszé, és/ vagy késztermékké minősítése? (8) Mi értelme van kész műsort raktározni, befejezetlen termelésként készletre venni? (9) Milyen célból készülhet műsor, ha egyszer nem kerül adásba? (10) Miként keletkezhet, növekedhet ez az állomány? (11) Miként jelenik meg az ún. "befejezetlen termelés" naturális tartalma a leltárban: "szcenáris kellékek", anyagok, - avagy 1 db műsoros kazetta formájában? (12) Az "értékesítés árbevétele és közvetlen költsége" mérleg szerinti tartalma eltérő, - zavaros, megalapozatlan és ellentmondásos. (13) A könyvviteli mérleg gyenge pontjai tehát: saját termelésű készletek állományváltozása, befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, értékesítés árbevétele és közvetlen költsége. Csupa szabad játék-lehetőség!) "Az MTV Rt. 1997. évi könyvviteli mérlege egy olyan társaság gazdálkodásá-nak rózsaszín összképét mutatja, amely kiadásait a bevételeiből fedezi, szinte problémamentesen önfinanszírozó, halmozottan egyre növekvő összegű tarta-lékokat képez, miáltal vagyonának összértéke is egyre nő. Pedig csak felpum-pálják! A valóság az, hogy a halmozott veszteség nő, miáltal a vagyonvesztés fokozódik, gyorsul a vagyon felélése, az egyébként is immobil vagyonelemek rohamosan értéktelenednek, a vagyon belső értéke folyamatosan hígul. Az MTV Rt. lassan fizetésképtelenné válik, majd a felszámolás sorsára jut." Írtam 1998. július 20-ikán. Most tekintsük át ugyanezt, az 1998-as mérlegben! 3. Az 1998. évi mérleg elemzésének aktuális ("átívelt") megállapításai
A most elemző értékelés céljából kézhezkapott mérlegben kísértetiesen ugyan-azok az anomáliák "köszönnek vissza", amelyeket már az előző év mérlegének elemzésekor kritika tárgyává tettem. Mielőtt azonban sorjában áttekintenénk a folyamatosan felerősödő negatív változásokat, - egy rövid, igaz történet. Felismerve az általam feltárt furcsa mérleg-összefüggések elvi jelentőségét, - nyilvános sajtó-vitát kezdeményeztem a Napi Magyarországban, amelynek komplex megjelentetésére Tóth Szabolcs Töhötöm újságíró vállalkozott is. Miután megismertettem vele a dolgok lényegét, cikket írt belőle, amelyet egy-részt bemutatott Horváth Lóránt ügyvezető alelnöknek, másrészt nyilatkozatot kért tőle a felvetett kérdésekről. Az alelnök minden kérdést meg is válaszolt. Az összefüggések mindkét oldalról kapott magyarázatát összefoglaló, már be is tördelt írásnak az 1998. augusztus 7-iki, majd a 8-iki számban kellett volna nap-világot látnia, de nem így történt. T.SZ.T. elmondta, hogy Horváth Lóránt előző este bement szerkesztőségbe, és kivetette a kész cikket a lapból. Érthetetlen.
Az 1997. évi mérleghez fűzött megjegyzések "aktualitása/fejlődése" 1998-ban: A tárgyév mérlegét Horváth készíttette, - önmaga egészéves gazdálkodásáról. Az MTV Rt. 1998-ról szóló mérlege növeli (!) a jó gazdálkodás látszatát. A kormányváltást követően, az MTV Rt. fizetésképtelenségének kiderülése- kor állítólag "szóba került" Korda Judit csődbiztosi megbízatása, ám Horváth Lóránt ügyvezető alelnök felmondott neki. Azután következett (volna?) Kiss T. Anna, majd később "ténylegesen" Such György pénzügyi alelnöki kineve-zése, - azonban a pénzügyi-, a gazdálkodási-, és a számviteli folyamatokat megszakítás nélkül Ragáts Imre mérnők irányítja, különösen miután korábbi főkönyvelőjének, Szilágyi Gyöngyinek is felmondott. A káosz személyi is! Az MTV Rt. "adott kölcsönök" állománya 108 Mft. Még mindig gazdag. Befejezetlen termelés: 1.435 Mft. Az adásba nem került filmek állománya tehát másfélszeresére nőtt, tovább fokozva a növekvő saját teljesítmény, az eredményes gazdálkodás látszatát. Az MTV Rt. 5 milliárd forinttal tartozik külső szállítóinak, - ámde raktárra termeli saját produkcióit. Ilyen gazdag! Ne legyenek illúzióink: Horváth Lóránt óbudai gyártóbázisa ma is prosperál. Az embernek óhatatlanul az a kényszerképzete támad, hogy a bojtárutcai mű-holdbázis változatlanul sztahanovista termelékenységgel, csak úgy ontja magából a jobbnál jobb produkciókat, amelyek azonban egyre hosszabb so-rokban sorakoznak a befejezetlen filmek raktára roskadásig zsúfolt polcain, türelmesen várják, hogy végre adásba kerülhessenek, de nem kerülhetnek ám, mert annyi a még náluk is jobb (és olcsóbb!) bel-és külföldi, vásárolt film, hogy a raktárra termelt "befejezetlenekre" egyszerűen nem jut műsoridő! Ismét kiemelem: az ún. befejezetlen állomány 1996. végén 0,3 Mft volt! Vevőállomány: 1.659 Mft (felére csökkent), jelentős hányada kétes követelés. A behajthatatlan állomány 734 Mft, vagyis a megmaradt kintlévőség közel fele. Fontos lenne tudni, mely cégek, és vajon miért/mióta nem fizetnek a királyi televíziónak, hogyan is állnak a peresített követelések, ám nem is ez a lényeg. Lényegesnek én azt tartom, hogy még a könyvvizsgáló is (!) pozitívan nyilatkozik erről, minthacsak örömteli tény lenne a vevőállomány ilyen mér-tékű "leszorítása"! Pedig csupán a következőkről van szó: (1) Az MTV Rt.-t nemcsupán nagy halom adóssággal, hanem szinte ugyanekkora "halom" kétes követeléssel (magyarán: fiktív aktívával) alapították. (2) Ami nem volt kétes, 2,5 év alatt önmagától ennyire leapadt. (3) Ma már a valós és a kétes követe-lések is egyaránt csekélyek. Fogyatkozó realitások és illúziók, - miért olyan "örömteli eredmények" ezek?! Az aktívák ezzel 1,7 Mrd Ft-tal csökkentek. Egyéb értékpapírok: az ORTT végülis ezügyben is "beadta a derekát", - az ügyvezető alelnök kérésére engedélyezte, hogy a budapesti Atlétikai Európa-bajnokság közvetítéseinek ráfordításait a koncessziós díjbevételi részesedés összegéből finanszírozzák. A maradék: mindössze 715 Mft. Vagyonvesztés! Tőketartalék: 1.564 Mft, - változatlan összegben. Fikció volt, az is marad(t). Eredménytartalék: a korábbi 1.827 Mft (technikai tétel) 682 Mft-ra apadt. Céltartalék a várható veszteségekre: a korábbi 734 Mft 373 Mft-ra apadt, ám ennyi céltartalék még mindig létezik, noha már minden egyéb elúszott (?!). Szállítói tartozások: 5.621 Mft, - ami azt jelenti, hogy az MTV Rt.-nek az Antenna Hungária Rt.-vel, valamint a produceri irodákkal (külső filmgyártók-kal) szembeni eladósodása 2,7 Mrd Ft-tal, lényegében a duplájára nőtt. A szállítói kötelezettségekkel szemben minimális összegű vevőállomány (0,9 Mrd Ft!) áll, miáltal az MTV Rt. "egyoldalú" kereskedelmi/szolgáltatási kapcsolatokat valósít meg: vevői fizetnek, tartozásai viszont halmozódnak. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek: címen elsősorban az MTV Rt. adó-és társadalombiztosítási tartozásai szerepelnek, amelyek összege egy év alatt (kamatok nélkül) 1.365 Mft-ról 3.632 Mft-ra, vagyis 166 %-kal nőtt. Eme tartozások ellentételezéseként az APEH együttesen 4,2 Mrd forint összegű jelzáloggal terhelte meg a Szabadság tér 5-6., illetve 17. alatti ingatlanokat. A tárgyi kötelezettségek 1999-ben persze jelentősen tovább halmozódtak. Saját termelésű készletek állományváltozása: 387 Mft, amellyel egyrészt - azonos összegben - tovább nőtt a már észrevételezett befejezetlen állomány (2 év alatt 1.491 Mft a növekmény!), másrészt legalábbis látszólag, hasonló összeggel javult a gazdálkodás könyvviteli mérleg szerinti eredménye. Az ún. "befejezetlen termelés" raktárra vételének ez utóbbi a magyarázata. Befejezetlenként tárolják a kacatot, hogy technikailag szépítse a mérleget. Értékesítés nettó árbevétele: 8,1 Mrd forint, amelyből a reklám-és szponzorá-ciós bevételek 6,6 Mrd forintot tettek ki. Az MTV Rt. tehát elveszítette azt a biztos reklám-piacot, amelyet a kereskedelmi televíziókkal szemben folytatott előző évi konkurrencia-harcban egyszer már megnyert. Reklám-bevételei 63 %-kal csökkentek, ami csak szándékossággal magyarázható, hiszen ilyen mértékű dilettantizmus, vagy "pech-széria" nem létezik. Amint korábban Peták tudatosan túlreklámozott, - most Horváth éppúgy tudatosan, de alul. Gyakorlatilag átengedte a terepet, a reklám-piacot ellenfeleinek. Miért?! Személyi jellegű kifizetések összesen: 5.724 Mft, ami azt jelenti, hogy a bér-, és egyéb személyi jövedelem-kiáramlás még mindig mintegy 90 %-a a meg-előző évinek, tehát a létszám-felesleg változatlanul tetemes mértékű. Ennél is riasztóbb az üzleti összkép, ha tekintetbe vesszük, hogy a részvénytársasági formát a Média Törvény kifejezetten a változó piaci körülményekhez történő fokozott alkalmazkodó-képesség, a gazdálkodás rugalmasságának biztosítása érdekében választotta! Az önfinanszírozás kényszere éppen azt jelenti - addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! -, hogy még egyébként vétlen vészhelyzetben (vis maior esetén) is a zsugorodó bevételek szintjéhez kellett volna igazítani a foglalkoztatást és annak bérvonzatát. Az MTV Rt. önként lemondott reklám-piacáról, miáltal az értékesítés nettó árbevétele az előző évi szint mindössze 42 %-ára olvadt, így az összes ráfordítások majdnem fele (!) egyszerűen fedezetlenül maradt, - horribilis veszteséget idézve elő. Tehát nemcsakhogy az előírt és sokat emlegetetett, "programszerű" létszámcsökkentést "sikerült" kvázi-elszabotálni, hanem a részvénytársasági gazdálkodás követelményeit is figyelmen kívül hagyták. Az ideiglenes ügyvezető alelnök - legitimitás és jó-darabig tulajdonosi testület nélkül! - tehát (minden szóbeli ígérete ellenére) gyakorlati "eredményeit" tekintve kizárólag bevétel-csökkentő és ráfordítás-megőrző intézkedéseket realizált, ami meglepő és megdöbbentő. Mintahogy kereskedelmi és költségvetési kapcsolataira a "vásárolj, dolgoztass, működj, - de ne fizess és ne adózz!" alapelv a jellemző (lásd: a vevő/szállító-állományt és az egyéb tartozásokat!), úgy részvénytársasági gazdálkodását a "létszámhoz ne nyúlj, költekezz, ne törödj a költségekkel, de a bevételekkel sem!", szintén pragmatikus gondolkodásra valló mentalitás fémjelzi. Szomorú tények ezek. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége: 13,2 Mrd forint, ami rendkívül furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy a reklám-műsoridők, illetve a műsoros videokazetták értékesülése (=6,7 Mrd forint) alig éri el az önköltség felét! Az MTV Rt. üzleti/kereskedelmi tevékenysége tehát súlyosan veszteségessé vált. (A saját, és/vagy az egyéb produkciók előállítási költsége - mint ezt már a 1997. évi mérleg elemzésében is említettem - e mérlegsor összegében nem szerepelhet, mert ezek a ráfordítások nem az értékesítés árbevételéből "térül-nek meg", hanem az ún. "egyéb bevételek"-ből, vagyis az államtól a műsor-szolgáltatásért kapott előfizetői-díjhányadból! Ez az összeg 1997-ben 4,4 Mrd forintot, 1998-ban pedig 4,7 Mrd forintot tett ki, - ami persze távolról sem fedezi az MTV Rt. produkciós költségeit. Éppen ez a dolog lényege! 1997-ben Petáknak még sikerült túlreklámozással "kitermelnie" a műsorok készítésének csillagászati költségeit, - 1998-ban Horváth ezt már meg sem kísérelte: csökkent, ami csökkent, romlott ami romlott, nőni nem nőtt semmi.) Mint láthatjuk, zavaros az egész! Értékesítés nettó árbevétele és önköltsége - legalábbis a mérleg számadatai alapján - nem vethetők egybe, a szintetikus elszámolás alapján tehát semmi nem állapítható meg, a tények nem elemez-hetők. Sem a reklám, sem produkciók valós önköltsége nem regisztrálható. Gyártás, készletezés, értékesítés, szolgáltatás, árbevétel és finanszírozás köz-gazdasági/számviteli kategóriái a legkülönbözőbb szempontok alapján keve-rednek "vegyes-felvágottá", - a sutba dobják a mérhetőség követelményét. Milyen számvitel az, amely mérés helyett leplez?! A lényeg ugyanis a követ-kező: mennyibe kerülnek az MTV Rt. produkciói, jövedelmezőek-e, ha pedig igen, akkor kinek, mennyire, - illetve ki és miből finanszírozza e költségeket?! Az alapkérdések a mérleg alapján "természetesen" nem válaszolhatók meg, mert a számvitel adatai alapján bármilyen feltételezés ellenkezője sem igaz. Az értékesítés nettó árbevételében túlnyomórészt csak a reklám árbevétele szerepel, amelynek igazából alig van/lehet költsége, - az értékesítés közvetlen költségeiben pedig (tévesen!) a produkciók költségei is, amely ráfordítások-nak viszont a közvetlen árbevételi oldala hiányzik. Tökéletes a zűrzavar. Objektív mérés nélkül pedig vak vezet világtalant, a valós kérdések fel sem tehetők (így válaszolni sem lehet rájuk), az alap-konfliktus rendezhetetlen. Az MTV Rt. közszolgálati médium, vagyis olyan részvénytársaság, amelynek az egyik fele: műsorszolgáltató (közhasznú) társaság, - a másik fele: üzleti (reklám) társaság. (Megjegyzem: "harmadik", vagyis produkciós/filmgyártó fele - természetesen nincsen.) A közszolgálati műsorok finanszírozására az előfizetői-díjhányad szolgál, illetve fordítható, - a szórakoztató produkciók költségeit pedig a reklám-bevételnek kell(ene) fedeznie. Mivel nem fedezi (1997-ben fedezte!), - egyetlen megoldásként marad a számviteli ködösítés. A közszolgálati televízió így valójában a producerek üzleti titkait fedezi. Mellesleg: amennyiben e sor adata (13,2 Mrd forint) tévesen mégis a műsor-készítési költségeket tartalmazná, úgy - éppenhogy az előbb elmondottak tük-rében! - ismétcsak felmerül "a takaró hossza"-probléma, merthát 6,6 Mrd forintnyi reklám-bevételből ugyebár nem lehet 13,2 Mrd forintnyi produk-ciós költséget fedezni!! Ime a közszolgálatiság számvitele és pénzügyei. A mérleg eredménye: a számviteli adatok alapján 8,1 Mrd forint veszteség, -ez egyrészt nyolcszor annyi, mint 1997-ben volt, másrészt az "eredményeket" összesítve, halmozottan 9,1 Mrd forint vagyonvesztésnek felel meg. Az eredményági vagyonvesztés valós összege azonban ennél nagyobb, hiszen az ún. "befejezetlen termelés" halmozódó készletrevétele egyfelől teljesen megalapozatlan, másfelől nyilván "teljesítménybemutató és eredményjavító" célzattal történt, hogy e költségek "kiemelésével" saját árbevételt kreáljon. E befejezetlen termelés egyrészt teljesítményi értékként, másrészt aktívaként is egyaránt fiktív. Ezen az alapon bármelyik filmkazetta "befejezetlen" lehet. E tételt eredményrontó korrekcióként (1,1 + 0,4 = 1,5 Mrd forint) figyelembe véve, adódik, hogy a korrigált gazdalkodási veszteségek halmozott összege, a halmozott eredményági vagyonvesztés: 10,6 Mrd forint. Az MTV Rt. jegyzett tőkéje: alapításkor 16,1 Mrd forint volt. Ezt az értéket egyelőre csak a halmozott eredményági vagyonvesztés összegével csökkentve azt kapjuk, hogy a jegyzett tőke aktuális értéke (16,1 - 10,6) ma 5,5 Mrd forint. Ezzel szemben az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége (az MTV Rt. vagyona felett a tulajdonjogokat gyakorló testület) 1999. július 8-iki ülésén - éppen az 1998. évi könyvviteli mérleg adatai alapján! - eldöntötte, hogy az MTV Rt. jegyzett tőkéjének értékét 8,0 Mrd forintra szállítja le.
4. Az 1998. évi mérleg kiegészítő mellékletének (1999. IV. 23.) elemzése
ad. Saját termelésű készletek (értsd: "befejezetlen termelés") Idézet Horváth Lóránt beszámolójából: "A saját termelésű készletek változása-iról - a televideo műsoros kazetták kivételével - az Rt. nem vezetett folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást. Az éves zárlatkor (évente egyszer) azokat tényleges mennyiségi felvétellel leltároztuk, 's ez alapján állapítottuk meg a készletek értékét, 's csak az állományváltozást könyveltük (szcenika, szállítás, nyomda, stb.)." Adásba-kerülésről szó sem esik. Ehhez kommentár sem kell. ad. Eszközökhöz kapcsolódó kiegészítés "A készletek növekedését a befejezetlen műsorok készletváltozása okozza, egyéb készleteink csökkentek. A befejezetlen műsorok készletnövekedése azt bizonyít-ja, hogy jelentős azon műsorok értéke, amelyek a tárgyévben felmerült költsé-gek ellenére csak a következő év(ek)ben kerülnek adásba." Megjegyzéseim: (1) A készletrevételezés olyan külön intézkedés alapján történt, amelynek reális alapja semmilyen vonatkozásban nincs, ráadásul a tisztánlátás növelése helyett a káosz elhatalmasodását idézi elő. Mint szubjektív intézkedés magyarázatra és indoklásra szorul, mintsem önmagában bármit is bizonyítana. (2) Az előzőek-ben levezettem, hogy az MTV Rt. produkciós költségei (13,2 Mrd forint) meg-haladták a reklám-bevételek (6,6 Mrd forint), valamint az előfizetői-díjhányad (4,7 Mrd forint) együttes összegét is, vagyis relatíve túlterjeszkedtek minden lehetséges határon. Csak gratulálni lehet ahhoz a takarékos gazdálkodáshoz, mely lehetővé tette, hogy a szűkös pénzügyi keretekből - a közpénzes-és egyéb tartozások exponenciális növekedése mellett - még a befejezetlen állomány kitartó növelésére is futotta! A távoli jövő műsorairól sikerült gondoskodni. (3) Nem attól befejezetlen egy műsor, hogy nem kerülhetett még adásba, hanem attól, ha még nincsen kész. Ezért viszont szintén felelősség terhelhet valakiket. (4) Az ok-okozati összefüggés így éppen fordított: ami nem került, azért nem került adásba, mert nem lett kész, - ezeket akár tákolmányoknak is nevezhetjük. Készséggel elhiszem, hogy a félkész filmek állománya folyamatosan növekszik és lassan elborítja az MTV Rt. raktárait és mérlegét is, ám az "értékük" épphogy nem teljesítmény, és nem eredményjavító, hanem kidobott költség, selejt, ami a veszteségeket növeli. Nem aktíva tehát, hanem újabb, nyomasztó passzíva. (5) A "forgalom adatai" szerint 1998. folyamán 1,1 Mrd forint "értékben" vettek készletre befejezetlen műsorokat. Emellett: 0,4 Mrd forint az "értéke" azon műsoroknak, amelyeket már több mint egy éve befejezetlenként tartanak nyilván. Az MTV Rt. "titokban" mammut-filmgyár, óriási selejthányaddal. ad. Forrásokhoz kapcsolódó kiegészítés Kulcsfontosságú fejezet-részhez érkeztünk, amelyből részletesen kitűnik majd, hogy az MTV Rt. "kvázi-mesterségesen" felpumpált eszközeit (aktíváit) jórészt technikai tételek, "fiktívák", tartósan növekvő passzívák, illetőleg zömmel kül-ső pénzeszközök, idegen források finanszírozzák. (Az MTV Rt. vagyoni képe egy közvetlenül a szétpukkanás előtt álló szappanbuborék látványához hasonlít. Jellemző, hogy miközben pl. az értékesítés árbevétele 1 év alatt a felére olvadt, a mérleg főösszege mindössze (23.458/26.695 Mft) 12 %-kal zsugorodott. Az igazgatás költségei - az improduktivítás! - bezzeg (10,4/8,0 Mrd Ft) 30 %-kal növekedtek, mutatva, hogy az összeomló cég vezetése egyre költségesebb.) Jegyzett tőke változatlanul 16.056 Mft (azóta 8 Mrd Ft-ra leszállítva). Tőketartalék 1.564 Mft, - változatlan értékben, ismeretlen céllal. Az eredménytartalék induló (technikai) állománya (1.827 Mft) 1998. végére mindössze 682 Mft-ra olvadt. A tárgyévi eredmény 8,1 milliárd forint, soha vissza nem pótolható veszteség. A céltartalékok várható veszteségekre képzett összege még mindig 373 Mft! Hosszúlejáratú kötelezettségként az MHB-hitel 210 Mft-os összege szerepel. Rövidlejáratú kötelezettségként ( = 10,3 milliárd forint) a következő baljós tételeket sorolhatjuk: (1) Szállítói tartozások 5.627 Mft, a növekmény 100 %. (2) Folyószámla hitel + kölcsönök együtt 1.018 Mft, a növekmény 20-szoros. (3) Adó-, tb.-és egyéb tartozások összesen (kamatok nélkül) 3.632 Mft, - a növekedés mértéke 166 %. (Mindezek 1999-ben persze még tovább nőttek!) Passzív időbeli elhatárolások 2.413 Mft, amely (2.413/2.912 Mft) 17 %-os "állomány-csökkenést" mutat az előző évi értékhez viszonyítva.
A "források" tételenkénti minősítése az alábbiakban foglalható össze: A./ Technikai és/vagy fiktív (pénztelen/hiteltelen) források (55 %) A jegyzett tőke (16.056 Mft), a tőketartalék (1.564 Mft), az eredménytartalék (682 Mft), a céltartalékok (373 Mft), a tárgyévi veszteség (- 8.117 Mft), vala-mint a passzív időbeli elhatárolások (2.413 Mft), - mindösszesen tehát: 12.971 Mft forrás számviteli értelemben technikai jellegű, pénzügyi értelemben pedig fiktív, mert e tételek mögött sem saját, sem idegen valós pénzeszközök nem állnak. (A jelentésem 3. pontjának utolsó bekezdésében, a 11. oldalon levezetett maradék jegyzett tőkeérték 5,5 Mrd forintjának eszköztartalmát megtestesítő ingatlanokat is 4,2 Mrd forint értékű jelzálog terheli, az APEH részéről. Be vagyunk kerítve!) B./ Idegen források, jobbára (és/vagy) régen lejárt tartozások (45 %) Az MHB-hitel (210 Mft), a szállítói tartozások (5.627 Mft), a hitelek és a köl-csönök (1.018 Mft), az adó-, a társadalombiztosítási-, és az egyéb tartozások (3.632 Mft), - mindösszesen tehát: 10.487 Mft idegen forrás, ráadásul 80-90 %-ban olyan rövidlejáratú tartozások, amelyek MTV Rt. általi kifizetésének ese-dékessége már régen lejárt (v.ö.: például az APEH-nek fizetett 288 Mft-os bír-sággal).
Összességében megállapítható tehát, hogy az MTV Rt. 23,5 milliárd forintnyi nyilvántartási értékű (erre később még visszatérek!) aktívájának: (1) Egyrésze fikció (pl.: szellemi termékek = 4.153 Mft, befejezetlen termelés = 1.435 Mft), (2) Másik része immobil (pl.: követelések = 1.862 Mft, (3) Harmadik részét jelzálog terheli (ingatlanok = 7.999 Mft), (4) Negyedik része korszerűtlen, kor-látozott használhatóságú,"átköltőztethetetlen" eszköz (a műszaki berendezési tárgyak = 6.078 Mft jelentős hányada), (5) Ötödik része pénz híján vélhetőleg befejezhetetlen (beruházások = 305 Mft), (6) Hatodik része értékesíthetetlen (pl.: részesedések = 51 Mft, értékpapírok = 715 Mft), - egyéb vagyon nincs is. A források 55 %-a technikai jellegű, vagy egyenesen fikció, - 45 %-a pedig idegen forrás, szinte teljes egészében lejárt tartozás.
5. Az ügyvezető alelnök üzleti jelentésének (1999. IV. 23.) elemzése
ad. I. Az MTV Rt. pénzügyi helyzete A reklámbevételek drasztikus (harmadára!) csökkenésére adott "magyarázat" teljes egészében a dilettantizmus beismerésére épül, - úgy hamis, ahogy van: (1) Az MTV Rt. a konkurrencia-harcot 1997-ben fényesen megnyerte, ennek likviditási eredménye 18 milliárd forintot is meghaladó reklámbevétel volt. (2) Az MTV Rt. 1998-ban reklámbevételei kétharmadáról minden küzdelem, illetve hatékony ellenlépés nélkül lemondott a kereskedelmi televíziók javára. (3) Az MTV Rt. műsorainak nézettsége azért csökkent átlagosan 15 %-ra, mert a konkurrens tévétársaságok nemcsupán a szórakoztatás, hanem a közszolgálat színvonalát tekintve is legyőzték az MTV Rt.-t, amelynek műsorai 1998-ban fakóvá, unalmassá, hiteltelenné, - jórészt nézhetetlenné váltak. Különösen áll ez a megállapítás a műholdas MTV 2-re, amelyet akár meg is lehetne szűntetni.
A pénzügyi helyzet katasztrofális romlását, a fizetésképtelenség bekövetkezését az ügyvezető alelnök így indokolja: "Az év során folyamatosan halmozódó szál-lítói és köztartozásunk kezelése 1998. júniusától törvényi akadályokba ütközött, mivel a Kuratórium elnöksége feloszlott. Az Országyűlés a törvényben deklarált határidő ellenére csak 1999. februárjában delegált elnökségi tagokat, melynek következtében azokkal a költségeinkkel, amelyekről a Kuratórium elnöksége jo-gosult dönteni - így idegen forrás bevonása, hitelfelvétel, ingatlan-értékesítés - nem tudtunk élni." Horváth tehát minden bajok forrásául az Országgyűlést jelöli meg, - minthacsak a Parlament tehetne az MTV Rt. reklámpiacának elvesztésé-ről, a műsorok nézhetetlenné válásáról, saját produkciók raktárra termeléséről, a produkciós és igazgatási túlköltekezésekről, az irracionális összevissza szervezé-sekről, a dilettáns vezetők javadalmazásának immár csillagászati összegeiről! Mindamellett az indoklás részleteiben is tételesen megcáfolható: (1) A halmozódó tartozások nem önmaguktól keletkeztek, azokat a felelőtlen és hozzá nem értő gazdálkodás maga idézte elő, - nem "kezelésük ütközött akadá-lyokba", hanem a keletkezésüket kellett volna megelőzni és megakadályozni. (2) A bajok forrása még szubjektív értelemben sem az Országgyűlés, illetve a Kuratórium elnökségének feloszlása volt, hanem az a tragikus folyamat, mely-nek során az MTV Rt.-t - hozzáértő, legitim elnök helyett! - másfél évig olyan ügyvezető alelnök irányíthatta, akinek semmilyen szakirányú végzettsége nincs. Az alelnök személyi, szervezési és szerződéskötési ügyekben persze nem volt olyan önállótlan, mint amilyennek egyébként a tulajdonosi testület jóváhagyását nélkülöző döntéseit, vagy azok hiányát illetően önmagát, helyzetét beállítja. A veszteséget, a fizetésképtelenséget, a pénzügyi csődöt és a morális szétzüllést a körülötte tomboló sunyi tehetségtelenség és kontraszelekció idézte elő. (3) Idegen források bevonásáról pusztán beszélni is nevetséges, - egyrészt azért mert az MTV Rt.-nek 1998-ban minden saját forrása elveszett, sőt idegen forrá-sait is maradéktalanul elpazarolta, másrészt azért, mert külső pénzeszközök be-vonása ilyen helyzetben teljességgel lehetetlen. A mai MTV Rt.-be befektetni üzleti céllal effektív pénzkidobás, műsorát pedig támogatni senki nem akarja. (4) A hitelfelvétel esélye szintén a nullával egyenlő, hiszen minden hitelintézet, minden bank pontosan tudja, hogy az MTV Rt. tartozásait képtelen visszafizetni. Hitelképtelen társaság pedig senkitől nem kaphat hitelt, semmilyen feltételekkel. (5) Az ingatlan-eladás ötlete már az új Kormánytól származik, Horváth Lóránt-nak ez soha eszébe sem jutott volna. Az óbudai gyártóbázis az igazi birodalma - ahová dolga végeztével békében vissza is térhetett! -, "más sem hiányozhatott" számára, minthogy az MTV Rt. mindenestül odaköltözzön! Nem beszélve arról, hogy a Szabadság tér 5-6., és 17. szám alatti ingatlanokat az APEH 4,2 Mrd fo-rintos jelzáloga terheli, így azokat az Elnökség jóváhagyásával sem lehetséges értékesíteni. Az eladást csak az APEH engedélyezheti, és/vagy bonyolíthatja le. ad. II. A társaság piaci részesedése, értékesítési és marketing politikája Tetten érhető a gyártási szakember szűklátókörűsége a következő idézetben: "A Magyar Televízió Rt. előállított 'terméke' a műsor." Nem! Az MTV Rt. köz-szolgálati műsorszolgáltató médium, - jobb, ha nem gyárt semmilyen terméket. Továbbá: a műsor minősége, nézettsége egyáltalán nem a piaci részesedés, vagy a reklámbevétel összegének a függvénye. Az összefüggés éppen fordított! Csak jó műsort kell szolgáltatni, - visszatér majd a néző, növekszik a piaci ré-szesedés, sőt, visszaszerezhetők az elveszített reklámbevételek is. Az az állítás sem igaz, miszerint (lásd: az 5. oldalon) "a nézettségi szokások megváltoztak" volna. Éppen 1997-ről 1998-ra?! Ennek semmilyen elfogadható magyarázata nincsen. Az indoklás színtiszta demagógia, ami azt az alantas célt szolgálja/sugallja, hogy az MTV Rt., az egyetlen teljes egészében közszolgálati feladatok ellátására hivatott televíziós társaság eleve és önként mondjon le pl. a fiatal korosztályok nézőiről a kereskedelmi televíziók (RTL, TV2) javára! (Mellesleg: ezekből az árulkodó szövegekből is kitűnik, hogy az MTV Rt. nem egyszerűen elektronikus médium, nem csak egy a sok tévétársaság közül, nem csupán egy választási lehetőség (kínálati tényező) a potenciális nézők számára, - hanem még ma is hatalmi központ, a retrográd politikai erők legjelentősebb, utolsó "végvárainak egyike", médiaháborús centrum, ahol a kultúrharc, de még sokkal inkább az egész rendszerváltás lényege dőlhet el. Elnézést kérek ezért a nem kifejezetten számviteli tartalmú, de fontos megjegyzésért.) Persze, hogy "gyorsan elveszítette piacvezető szerepét az MTV 1", ha egyszer minden, az MTV Rt. körül 1998. január 6. óta lezajlott történés, gazdálkodási, jogi, pénzügyi, szervezési döntés/esemény éppen ezt "a végcélt" volt hivatott szolgálni. Az ügyvezető alelnök másfél éves "ideiglenes uralkodása" kudarc-nak látszik, ám küldetését teljes sikerrel végrehajtotta. Módszeresen lebontotta a posztszocialista/paternalista televíziót, a média-szupersztárokat a szponzorokkal és a reklámpiaccal együtt eredményesen átjátszotta a kereskedelmi konkurrenci-ának, a közszolgálatiság maradékát pedig felajánlja az amúgyis kihalóban lévő nyugdíjasoknak: "látható, hogy a Magyar Televízió nézőközönsége idősebbek-ből kerül ki, például a 18-49 évesek csak kb. 1/3 részt képviselnek az összes tévénézésből, ugyanez a szám az RTL Klub esetében közel 50 %." Hagyatéka egyfajta nézhetetlen, kétarcú (feminin), mindenfajta állásfoglalás és erkölcsiség nélküli fatalista/nihilista, ízléstelen és ízlésromboló multikultúrális bóvli-áradat, amely egy égigérő pénzügyi csődtömeg táptalaján tenyészik. Az MTV Rt.-t az állami költségvetés nem szanálja, mert: (1) A Média Törvényt direkt olyanra szövegezték, hogy ezt megtiltsa. (2) Valójában senki sem tudja, nem meri meg-fogalmazni, hogy mi is a közszolgálatiság lényege, és miből kellene/lehetne azt finanszírozni. (3) Állítólag nincsen erre pénz, mert sokkal fontosabb feladat a ciklikusan megújuló, körkörös bankkonszolidáció. (4) Állami szponzorok már egyáltalán nincsenek ugyan (a Postabank is "jó útra" téríttetett!), - mégis "jól jönne" egy kicsinyke reklám-bevétel!! A szponzorált közszolgálatiságot sajnos még nem sikerült feltalálni, és/vagy törvényileg előírni. Reklám-bevétel szempontjából szinte kizárólag a prosperáló multinacionális cégek és befektetők piacára, igényeire lehet hagyatkozni, ám ez a kereslet - mint láttuk - "átvándorolt" a kereskedelmi tévétársaságok asztalára. Ami az MTV Rt., Horváth Lóránt üzleti jelentésében is futólag említett filmpro-dukciós külső (beszállítói) piacát illeti, - láthatólag várakozó állásponton van. Tartalékaikból egy ideig még képesek lehetnek finanszírozni ezt a dekonjunk-túrát, amikoris az MTV Rt. produkciós költségvetése végképp kiapadni látszik. Többszáz cég, lassan 2 év óta jogot formálhatna felszámolási indítvány benyúj-tására legfőbb/egyetlen megrendelője, az MTV Rt. ellen - hiszen az krónikusan nem fizet, és mégis folyamatosan újra rendel, tehát törvénytelenül működik! -, ám mégsem teszik, mert azt remélik, hogy a hullámvölgy egyszercsak végetér, az állam majdcsak kifizet mindent, és folytatódik minden, akárcsak azelőtt. Addig is legfeljebb pl. "kevesebb lesz a balatoni jelenet a "Kisváros"-ban, vagy ha még tovább is nő az ínség, hát egy darabig majd műnádasban forgatunk" - mondta nekem a producer 1997-ben. A legnagyobb parlagon heverő kapacitás és rezsi-tétel azonban az óbudai gyártóbázis, a bojtárutcai stúdiók, illetve azok működtetése és fenntartása. Ennyit Horváth Lóránt és az MTV Rt. marketing stratégiájáról.
6. A független könyvvizsgáló jelentésének (1999. IV. 26.) elemzése
Nem igazán értem, hogy a független könyvvizsgáló, a "POZSGAI TÁRSAK" Könyvvizsgáló Kft. hogyan és miként is készíthette el körültekintően komplex jelentését mindösszesen három naptári nap leforgása alatt (ráadásul: benne szombat-vasárnap!), hiszen a könyvviteli mérleg kiegészítő melléklete, illetve Horváth Lóránt ügyvezető alelnök üzleti jelentése csak április 23-ikán készült el! Következtetés: nyilván e dokumentumok tartalmának ismerete nélkül. Ebből viszont minimum (!) annyi következik, hogy az MTV Rt. független könyvvizsgálója az - általam utóbb elemzett - két dokumentumot nem tartotta lényegesnek, illetve nem vizsgálta felül, így azok "önmagukban" születtek. Persze elméletben lehetséges egy másik magyarázat is (több nem), nevezetesen az, hogy a "Kiegészítő Melléklet" és az "Üzleti Jelentés" készítőinek ceruzáját írás közben a független könyvvizsgáló "vezette", ami viszont összeférhetetlen.
ad. 3. pont első bekezdésének vége (4. oldal) "Utólagosan az ismételt tételes feldolgozásra nem volt reális lehetőség. Az in-formatikai módszerekkel (?) végrehajtott helyesbítéssel, az elszámolt műsor-gyártási költséghez kapcsolódó le nem vonható általános forgalmi adónak mintegy 50 %-át lehetett műsorkódra terhelni. A be nem azonosítható összeg teljes egészében a befejezett műsorokat terheli, ezért a befejezetlen műsorok értékelése nem pontos." A könyvvizsgáló elvész a részletekben, - a fától nem látja az erdőt. Valójában a teljes "befejezetlen erdő" sötét és áttekinthetetlen. ad. Folytatólag, az 5. oldal második bekezdéséhez "... az üzleti év közepére gyakorlatilag naprakésszé váltak a feldolgozások." Ez kétségtelenül jelentős haladás 1997-hez képest, amikor a számvitel a tárgyév augusztusában még javában a márciusi forgalmat könyvelte. Itt jegyzem meg, hogy a könyvelés 1996. október 1-je, az MTV részvénytársasággá átalakulása óta többhónapos fáziskéséssel kullog az események után, ami lehetetlenné teszi, hogy a menedzsment még idejében megfékezze a gazdálkodás nemkívánatos tendenciáit, illetve megfelelően megalapozott megelőző intézkedéseket hozzon. A göngyölített főkönyvi kivonatnak legkésőbb minden tárgyhónapot követő hó 25-ikére elemzésre készen kellene állnia, ami eleddig soha nem fordult elő. A határidők elmulasztását, a csúszásokat valójában semmi nem indokol(hat)ja. ad. Folytatólag, az 5. oldal közepéhez (a záradékhoz) "Az éves beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli elvek-ben foglaltak szerint állították össze. Az éves beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható, valós képet ad." De vajon mi a helyzet a "Kiegészítő Melléklet" és az "Üzleti Jelentés" tartalmával?! Az össze-vont adatok valósak, megbízhatóak, - a részletezések ismerete nélkül is?! Ki állí-totta össze a mérleget: az MTV Rt. számvitele (főkönyvelője?), vagy netán az okleveles könyvvizsgáló? Az ördög ugyanis - mint tudjuk - a részletekben lakik. Az MTV Rt. táblázatos könyvviteli mérlege egyébként a szintetikus adatok te-kintetében is valóságos iskolapéldája annak, hogy számviteli értelemben telje-sen "szabályszerű és konzisztens (!)" mérleget lehet összeállítani egy olyan cég gazdálkodásáról is, amelynek már se eszköze, se forrása nincsen, csak fiktívái. A semmi mögöttes tartalma olykor igencsak bonyolult, összetett tud lenni. ad. 1.2. pont, az 5. oldal végén "A Társaság pénzügyi helyzetét jellemző mutatószámok a beszámoló forduló-napjára elfogadhatalan mértékűre romlottak. A Társaság esedékes fizetési kötelezettségeinek az üzleti évben jellemzően nem tett eleget, a Társaság rövid-lejáratú kötelezettségeinek összege a fordulónapon 211,7 napi bevételnek felelt meg." E könyvvizsgálói megállapítás kifejtve azt jelenti, hogy az MTV Rt. csak más vállalkozásokon és intézményeken (bankok, szállítók, APEH, TB., Antenna Hungária Rt., állami költségvetés, ORTT, stb.) élősködve képes fennmaradni, árbevételeit kizárólag "saját célú" költségeinek fedezésére fordítja, miközben folyamatosan keletkező és felhalmozva tovább görgetett üzleti kötelezettségeit egyáltalán nem teljesíti, tehát cégjogi értelemben törvényen kívül "működik". ad. Folytatólag, a 6. oldal első bekezdéséhez "A befektetett eszközök aránya és összege növekedett az összes eszközértéken belül, mert befektetett eszköz értékesítés minimális mértékben történt, a beruhá-zásokra fordított összegek pedig meghaladták az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét." Explicit formában kifejezve az MTV Rt. nemcsupán a folyó kiadásainak kézpénz-fedezetét hárítja hitelezőire, hanem beruházásainak finan-szírozását is! Sem a törvényt, sem az üzleti erkölcsöt nem tisztelve, csak vásárol és beruház, "bővül", mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Az a tény, mi-szerint eszközt alig értékesítettek, három dologra utalhat: (1) Nincs mit eladni. (2) Lenne mit, de az eladhatatlan. (3) Nem adunk el semmit, inkább vásárolunk! ad. Folytatólag, a 6. oldal 2. bekezdéséhez "A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának javulására utal, hogy a forduló-napon 3 milliárd forinttal kevesebb forgóeszközzel rendelkezett a Társaság, mint a bázis-időszakban." Elképesztő könyvvizsgálói megállapítás! Az MTV Rt. sikeresen újabb 3 milliárd forintot herdált el, tehát "hatékonyan" gazdálkodott! Mi jöhet még ez után?! Mert több minden is jön még! ad. Folytatólag, a 6. oldal 4. bekezdéséhez "A pénzügyi helyzet szempontjából kedvező a vevőkövetelések összegének jelentős csökkenése." Nem adtam el semmit, értékesítésem beszűkült, vevő-köröm elpártolt tőlem, mások pénzét költöm, - nekem tehát alig tartoznak! A könyvvizsgáló szerint ez egy kedvező tendencia. Szerintem nem. ad. Folytatólag, a 6. oldal 3. bekezdéséhez "A Társaság pénzügyi helyzetének alakulásával egyáltalán nincs összhangban a befejezetlen műsorok értékének 400 millió forintos növekedése. A befejezetlen műsorok értékének növekedése, és az összes műsorgyártási költség jelentős csökkenése együttesen azt jelzi, hogy a műsorgyártás átfutási ideje rendkívül kedvezőtlenül változott." Na, ennek az ellenkezője sem igaz! A könyvvizsgáló kapisgálja, hogy valami nem stimmel a befejezetlen állománnyal, de nem érti, hogy mi. Nem érti, hogy analitikusan és szintetikusan is, - baj van az egésszel! Nincs mese, "a menedzsment" sikeresen átverte saját könyvvizsgálóját. Ügyes! ad. Folytatólag, a 6. oldal 6. bekezdéséhez (összefoglalás) "Az MTV Rt. 1998. évi gazdálkodásának eredménye nagy összegű (8.117 Mft) veszteség. A veszteséget csak kis részben ellensúlyozták eszközöket csökkentő intézkedések (?), ezért a Társaságnak - már az alapítás óta (?) fennálló - likvi-ditási hiánya kezelhetetlen mértékűre növekedett. A veszteség következtében a saját vagyon 50 %-a elveszett. A veszteség kigazdálkodására az MTV Rt. műkö-désének piaci és jogszabályi feltételei közöttt reális esély nincs. A jelentős va-gyonvesztés következménye érintheti a Társaság hitelezőinek érdekeit is, ezért a gazdálkodási egyensúly megteremtésének szükségessége mellett a Társaság jegyzett tőkéjét saját vagyonával összhangba kell hozni." Tekintettel minden szó különös jelentőségére, - nagyjából a megállapítás teljes szövegét idéztem. (1) Eszközöket csökkentő intézkedések nem voltak, csak növelők (lásd pl.: a "befejezetlen termelés" készletre vételét). (2) A 18 Mrd forintos reklámbevétel "áldásos hatásaként" 1997. során (Peták idejében) komolyabb likviditási gondok nem voltak, csak veszélyek, - a tárgyi megállapítás tehát egyszerűen téves. (3) Érdekes, hogy a könyvvizsgáló is az alapítást, a piacot és a jogszabályokat teszi kvázi-felelőssé a veszteség "kigazdálkodhatatlanságáért", miközben fel sem veti a magáért, a veszteség okozásáért fennálló közvetlen felelősséget! Sajátos. (4) A vagyon felének elvesztése nem egyszerűen "érintheti" a hitelezők érdekeit, hanem éppen, hogy életbevágóan sérti a legelemibb érdekeiket! Az MTV Rt. ugyanis tartósan belőlük él(t). Ebből utóbb még általános botrány is származhat. (5) A gazdálkodás egyensúlyának megteremtése máig nem történt meg, és csak korlátozott mértékben sikerült a jegyzett tőkét összhangba hozni a vagyonvesz-téssel. Mint majd látjuk (már utaltam erre), - a vagyonvesztés valós mértéke lé-nyegesen meghaladja a jegyzett tőke 8 Mrd forintos leszállításának mértékét. ad. Összefoglalás vége, a 6. oldal utolsó bekezdésében "A gazdasági információk alapján már a gazdasági év során érzékeltük a vagyonvesztés folyamatát. Az adatok alapján készített előrejelzéseink jelentős várható vagyonvesztés veszélyét (?!) mutatták. Prognózisainkat ismertettük a Társaság vezetésével, egyben kértük azokat az intézkedéseket, amelyek hatásá-ra a vagyonvesztés folyamata várhatóan megáll. Az intézkedésekre vonatkozó pozitív imformációk hiányában a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 44.§ (3) bekezdésében rögzített kötelezettségnek megfelelően a Cégbíróságot értesítettük." Nocsak! A sok bizonytalan, langyos szöveg után végre egy határozott megnyilvánulás! A könyvvizsgáló rájött, hogy vége a dal-nak. Tudomásom szerint ugyanerre a döntésre jutott Dr. Ladvánszky György, a Felügyelő Bizottság elnöke is - még mielőtt a Kuratórium elnöksége leváltotta volna -, amikor megírta saját bejelentő levelét a Cégbíróságnak, nyilván azért, hogy saját személyes felelősségre vonását igyekezzék elkerülni. A játéknak - az MTV Rt. mások kontójára "tartósított" mélyrepülésének - tehát vége. De vajon mit tett - a kapott bejelentések után - a Cégbíróság?! Máig sem jegyezte be a Kuratórium elnöksége által nyilt pályázat útján megvá-lasztott tévéelnököt, így Szabó László Zsolt nem rendelkezik cégjegyzési jogkör-rel. A cégjegyzés bejegyzett jogköre hivatalosan továbbra is Horváth Lóránté! A gazdasági/pénzügyi csődtömeg tehát jogi káosszal is párosulva nőttön nő. A vagyont felélték, - ám bejegyzett tulajdonos és menedzsment még ma sincs. Tisztában vagyok azzal, hogy nem én találom fel a melegvizet, de azért fontos megemlítenem, hogy az MTV Rt. környezetében lassan minden abnormális. Olyannyira, hogy már a számvitel és a könyvvizsgálat sem a valóságot, a ténye-ket regisztrálja, hanem valamiféle teljesen irracionális politikai harc tükörképét. A számviteli mérleg valódisága - mint a törvényalkotó eredeti szándéka szerint deklarált követelmény - nem pusztán azt jelenti, hogy az első oldal alján, jobb-oldalt szereplő aláírás (Horváth Lóránt ügyvezető alelnöké) valódi! Hanem azt, hogy a mérlegben szereplő szintetikus számadatoknak - világos és közérthető (tehát valódi) összefüggések mentén - az MTV Rt. valóságos pénzügyi/vagyoni, illetve gazdálkodási helyzetét kell bemutatniok. Ez a mérleg erre alkalmatlan. A "Mérleg", a "Kiegészítő Melléklet" és az "Üzleti Jelentés" tartalma alapján a menedzsment sem a nagy nyilvánosság, sem a tulajdonosi testület, sem a Cég-bíróság, sem a hitelezők előtt nem képes elszámolni a gazdálkodására bízott eszközökkel, vagyonnal, feladatkörrel, tevékenységgel, bevétellel és ráfordítá-sokkal, lehetőségekkel és döntésekkel, leltárakkal és létszámmal, - lényegében semmivel. Pedig közpénzekről, benne az előfizetők pénzéről szól(t) a történet. Aki azt képzeli, hogy a dolgok spontánul, véletlenszerűen alakultak így, - az nagyon naív ember! Neves politikusunk szállóigévé vált mondását idézem, ana-lógiaként alkalmazva e helyzetre: "Ezen a szinten már semmi nem véletlen!" A véletlen ellentéte ugyebár a meghatározó pozíciójú ember(ek) tudatos cselek-vése. A tudatos cselekvés azonban sajnos gyakran pusztító, irracionális. Az épí-tés ellentéte, a pusztítás - a leépítés - mindig irracionális, bárkinek az égisze alatt történjék is. Különösen akkor, ha az egyik legfontosabb közszolgálati intézmény leépítését vitték véghez, intézményi segédlettel, közpénzek elherdálása útján. A legfontosabb szereplők köre leszűkült, valamennyien jól ismertek: Horváth Lóránt, az MTV Rt. (volt) ügyvezetője, gyártási alelnök Ragáts Imre mérnök, az MTV Rt. gazdasági főigazgatója, pénzügyi alelnök Dr. Ladvánszky György, a Felügyelő Bizottság (volt) elnöke.
7. Az MTV Rt. mai, reális vagyoni és pénzügyi helyzete
Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége - tekintettel a visszapótol-hatatlan vagyonvesztésre - 1999. július 8-ikán 8 Mrd forintra szállította le az MTV Rt. jegyzett tőkéjét. Ez az érték - furcsa módon - éppen megegyezik az MTV Rt. 1998. évi könyvviteli mérlegében szereplő aktuális ingatlan-értékkel. Ez a véletlen egyezés valóságos tartalommal is bír, hiszen a Társaság számot-tevő készpénzzel, és/vagy más mobilizálható/eladható vagyonnal, illetve érték-tárggyal már nem rendelkezik.
A következőkben különböző vagyonértékbecslési módszerekkel bemutatom az MTV Rt. - mint üzleti részvénytársaság - aktuális cég-, illetve vagyoni értékét.
Üzleti vagy cégértéke (goodwill-je): az MTV Rt.-nek (mérleg szerint) nincs. Mechanikus-számviteli értelemben: az Rt. vagyonértéke az összes aktívák és az idegen források különbsége, ami = 10.558 millió forint. A saját tőke értéke: mérleg szerint = 10.185 millió forint A jegyzett tőke értéke: mérleg szerint = 16.056 millió forint A jegyzett tőke értéke: leszállítva = 8.000 millió forint A jegyzett tőke értéke: becslésem szerint = 5.500 millió forint (ld.:11.oldal). A jelenértékre diszkontált hozadék összege = zéró, mert nincs hozadék. A végelszámolási (leltári) vagyonérték: meghatározása abban az esetben vál-hat aktuálissá, amennyiben a tulajdonosi testület valamikor kilátásba helyezné az MTV Rt. végelszámolását. Az Elnökség által tervezett adósság-konszolidá-ció - ami még korántsem reorganizáció! - lényegében mobilizálható vagyon-tárgyak (egyes ingatlanok) eladására épül, - így a továbbiakban megkísérlem levezetni a pénzügyi tranzakció, mint megoldás lehetséges összegszerűségét. A szimuláció során lényegtelen egyszerűsítéseket, kerekítéseket alkalmazok.
Induljunk ki abból, hogy az MTV Rt. mindössze 2 darab olyan mobilizálható/ értékesíthető vagyontárggyal, ingatlannal (Szabadság tér 5-6., és 17.) rendel-kezik, amelyek eladásának árbevételéből a fennálló tartozások kiegyenlíthetők. Az egyszerűség kedvéért fogadjuk el aktuális piaci vagyonértékként az MTV Rt. mérlegében szereplő 8 milliárd forintos ingatlanértéket, amely becslésem alap-ján (nagyvonalú megközelítésben) az alábbi összetevőkre bontható: A bojtárutcai gyártóbázis (telep) piaci értéke: 2 milliárd forint A szabadságtéri kisebb épület (5-6.) piaci értéke: 1 milliárd forint A szabadságtéri székház (17.) piaci értéke: 5 milliárd forint. (Ezek az értékek becsült piaci eladási árak, természetesen nem egyeznek meg a nyilvántartási összegekkel, - ám a modellezés céljaira tökéletesen megfelelnek. Mindazonáltal jól közelítik, tükrözik a reális/aktuális piaci értékviszonyokat is.)
A tervezett vagyonértékesítési tranzakció leegyszerűsített lényege szerint az MTV Rt. az Elnökség jóváhagyásával, valamint az APEH engedélyével eladja a 2 darab szabad
|