Czike László

                                          MOST MÁR KÉSŐ...
      az MTV Rt. 1998. évi gazdálkodásának könyvviteli mérlegéről

A Demokrata 1998. július 30-iki számában megjelent elemzésem az MTV Rt. 1997. évi gazdálkodásának könyvviteli mérlegéről szólt, - "Még nem késő!" címmel. Eltelt egy év, és nagyjából minden visszaszerezhetetlenül elveszett. 

A dolgok és a percemberkék (maga)tehetetlenségénél fogva sajnos bizonyos események, folyamatok bekövetkezése előre is látható volt. Ezzel persze semmi olyat nem akarok mondani, hogy: "Bezzeg én jóelőre megmondtam,'s mégsem hallgattatok rám!" Ezen már régen túl vagyunk. Mégis: érdemes újraolvasni!
Előre bocsátom, hogy a tárgykörben sem rokona, sem ellensége nem vagyok senkinek, így elemző/értékelő tevékenységem, a tárgyban alkotott értékítéleteim nem összeférhetetlenek. Munkám célja az MTV Rt. talpraállításának segítése.
Nem én tehetek arról sem, hogy kívülről kell legbelülre néznem és látnom.
Nem maradhattam a Magyar Televízióban, mert megőrölt a húsdaráló - lett is belőlem párizsi! -, s mint vegyesfelvágott készterméket, kivetett magából.
Lekaszált a szabadságtéri sortűz, ám nemrég a vezénylőt is kipenderítették.
Új fiúk jönnek, három és többnevűek, - Nottinghamból, Bristolból, Bostonból...
Mi, maroknyi-elszántak, valamennyien visszaszorulunk a sherwoodi erdőbe. 

Először felelevenítem a legfontosabb tudnivalókat.
Az 1996. évi Média Törvényt  megalkotó előző Országgyűlés nem a jó gazda gondosságával járt el, amikor az MTV Rt. alapítási kondícióit meghatározta. Nem történt meg a volt költségvetési szerv kötelező reorganizációja, elmaradt adósságainak konszolidációja. Pénzeszközök helyett adósságokkal indult. Gazdálkodását kezdettől fogva végzetesen terhelte az örökölt költségvetési szer-vezet és szemlélet, az elavult technika és technológia, a sokszoros létszámfeles-leg, a méregdrága sztárprodukciók horribilis költsége, - a szakképzett és tapasz-talt gazdasági szakemberek, a korrekt üzletemberek, vezetők nyomasztó hiánya.
Az MTV Rt. első legitim elnöke (1996. október 1-től), a bölcsész Peták István részben objektív, részben szubjektív okokból nem volt képes az MTV Rt.-t pros-peráló üzleti társasággá alakítani, ugyanakkor vitathatatlan érdeme (!), hogy a Média Törvény előírásait megszegő túlreklámozás révén, de mégis sikeresen megóvta az MTV Rt.-t a jelentős vagyonvesztéstől. Elnöki pályázata megvalósí-tására eredetileg 4 évet kapott, - ám 1 évnyi iszapbírkózás után felmentették.
Peták István leváltása (1998. január 6.) alapvetően gazdálkodási okokra való hivatkozással történt, oly időpontban, amikor a gazdálkodás éves számviteli eredménye nem is volt még ismert. A Felügyelő Bizottság burkolt formában különböző törvénysértésekkel, joghátrányos szerződések aláírásával, a szám-viteli fegyelem megsértésével, gondatlan gazdálkodással vádolta meg Peták elnököt. Fergeteges sajtókampány háttér-támogatásával, többszöri eredmény-telen kísérlet után sikerült elérni, hogy a Kuratórium Elnöksége eltávolítsa őt állásából, és különböző jogcímeken hatósági eljárásokat is kezdeményezzen ellene, amelyeket azután alaptalanságuk folytán sorban leállítottak. Máig nem tudhatja a közvélemény, hogy mi lehetett a leváltás valódi oka.
Az MTV Rt. gazdálkodásának 1997. évi mérleg szerinti eredménye kereken 1,0 milliárd forint veszteség volt, ami azt jelenti, hogy az Rt. az átalakulását követő első teljes évben - ami egyben a Média Törvény alkalmazásának első, "kísérleti éve" is volt! - jegyzett tőkéjének mindössze 1/16-odát veszítette el. A Peták által irányított MTV Rt. már aláírt szuperprodukciós szerződéseket örökölt, amelyek csillagászati költségeit kétségtelenül a törvénysértő túlreklámozás finanszírozta. Ám ez csupán az érem egyik - a bürokratikus - oldala. A másik oldala az az üz-leti valóság, hogy az MTV Rt. 1997-ben sikeresen megvívta reklámharcát az egyidejűleg megalakult multinacionális tulajdonú kereskedelmi televíziókkal.
Horváth Lóránt ügyvezető alelnökségének éve (1998.) az MTV Rt. tökéletes le-épülésének, anyagi és morális szétesésének időszaka lett. A reklámbevétel 1/3-ára apadt, mindeközben a ráfordítások csak kevéssé csökkentek, pedig a drága szuper-produkciók (Friderikusz, Kepes, Vágó, Frei, Vámos, Űrgammák, stb.) sorban átpártoltak a konkurrenciához, vagy megszűntek. Az MTV Rt. gazdálko-dásának 1998. évi mérleg szerinti eredménye 8,1 milliárd forint veszteség, ami azt jelenti, hogy az alapításkori jegyzett tőke több, mint 50 %-a odalett. Se rek-lám, se produkció, se pénz, se posztó: a veszteség viszont nőttön nő! A döbbe-netes azonban az, hogy ezt most senki nem firtatja. Vajon miért nem?!
A csődhelyzet és a fizetésképtelenség teljes egészében 1998. "termése", mint ahogy a fele vagyon (és vele a fele "királyi televízióság") elveszítése is. Ám ez nem egyszerűen mennyiségi kérdés! Nem csupán az történt, hogy 1998-ban nyolcszor annyi veszett el, mint 1997-ben, - t.i. ezzel átestünk a holtponton. Kétségessé vált, hogy az MTV Rt. talpraállhat-e egyáltalán vagyoneladásból. Kétségessé vált, hogy maradék vagyonából kifizethetők-e összes tartozásai.      A "megmaradt vagyont" ugyanis még 10-15 milliárd forint tartozás is terheli. Az MTV Rt. 1998-ban tehát valójában a teljes vagyonát felélte.

Egy akkora média-gólem, mint a Magyar Televízió Rt., gazdálkodásának "tehe-tetlenségi nyomatéka" gyakorlatilag végtelen. Valamit elrontani viszont sokkal könnyebb, mint reménytelen helyzetből feltápászkodni. Peták nem tett semmi-lyen csodát, ámde nem is rontott el helyrehozhatatlanul/visszafordíthatatlanul semmit. Aki pedig "a rontást" elkezdte, nem hagyhatta abba, - végigcsinálta.
A két számviteli mérleg között inflexiós időpont éktelenkedik: 1998. január 6.
A jó tendenciák ekkortól megszűntek, - a rosszak ugrásszerűen felerősödtek.
Vízválasztó ez a nap, - előtte: "Még nem késő", utána pedig: "Most már késő!"
A két egymás után következő év mérlegének legfontosabb jellemzőit vizsgálva szembetűnő a különbség: érezhető egy "folytonosság", de tapintható a törés.
A számviteli tények tartalma objektív, ilyenformán azok értékelő minősítése is minden szubjektívitástól mentes. A gazdálkodás folyamata azonban szubjektív vezetői döntések sorozata, amelyek következményei a könyvviteli mérlegben tárgyiasulnak. Az objektív mérleg adatai a szubjekív gazdálkodót minősítik.
Az 1997. évi mérleget Horváth Lóránt még Peták István egészéves gazdálkodá-sáról készíttette, - az 1998. évi mérleget azonban már a saját gazdálkodásáról...
"Az MTV Rt. 1997. évi könyvviteli mérlege egy olyan társaság gazdálkodásá-nak rózsaszín összképét mutatja, amely kiadásait a bevételeiből fedezi, szinte problémamentesen önfinanszírozó, halmozottan egyre növekvő összegű tarta-lékokat képez, miáltal vagyonának összértéke is egyre nő. Pedig csak felpum-pálják! A valóság az, hogy a halmozott veszteség nő, miáltal a vagyonvesztés fokozódik, gyorsul a vagyon felélése, az egyébként is immobil vagyonelemek rohamosan értéktelenednek, a vagyon belső értéke folyamatosan hígul.
Az MTV Rt. lassan fizetésképtelenné válik, majd a felszámolás sorsára jut."
Írtam e sorokat 1998. júliusában, az MTV Rt. tavalyi mérlegének elemzésében.
Mielőtt sorjában áttekintenénk a folyamatosan felerősödő negatív változásokat,  íme: egy rövid, igaz történet.
Felismerve az általam feltárt mérleg-összefüggések jelentőségét, nyilvános saj-tóvitát kezdeményeztem a Napi Magyarországban, amelynek megírására T.Sz.T.  újságíró vállalkozott is. Miután megismertettem vele a dolgok lényegét, cikket írt belőle, amelyet egyrészt bemutatott Horváth Lóránt ügyvezető alelnöknek, másrészt nyilatkozatot kért tőle a felvetett kérdésekről. Az alelnök állítólag min-den kérdést meg is válaszolt. Az összefüggések mindkét oldalról kapott magya-rázatát összefoglaló, már be is tördelt írásnak az 1998. augusztus 7-iki, majd a 8-iki számban kellett volna napvilágot látnia, de nem így történt. T.SZ.T. később elmondta, hogy Horváth Lóránt előző este bement szerkesztőségbe, és kivetette a kész cikket a lapból. Vajon miért nem vállalhatta a saját nyilatkozatát sem?!

Az MTV Rt. 1998-ról szóló mérlege növeli (!) a jó gazdálkodás látszatát.
A kormányváltást követően, az MTV Rt. fizetésképtelenségének kiderülésekor  "szóba került" Korda Judit vállalkozási főigazgató csődbiztosi megbízatása, ám Horváth Lóránt ügyvezető alelnök felmondott neki. Azután következett (volna?) Kiss T. Anna, majd később "ténylegesen" Such György pénzügyi alelnöki kine-vezése, - azonban a pénzügyi-, a gazdálkodási-, és a számviteli folyamatokat megszakítás nélkül Ragáts Imre mérnők irányítja, különösen miután korábbi főkönyvelőjének, Szilágyi Gyöngyinek is felmondott. A káosz személyi is!
Az MTV Rt. "adott kölcsönök" állománya 108 millió forint. Még ma is gazdag!
Befejezetlen termelés: 1,5 Mrd forint. Az adásba nem került filmek állománya tehát másfélszeresére nőtt, tovább fokozva a növekvő saját teljesítmény, az eredményes gazdálkodás látszatát. Az MTV Rt. 5,6 milliárd forinttal tartozik külső szállítóinak, - ámde raktárra termeli saját produkcióit. Ilyen gazdag!  Ne legyenek illúzióink: Horváth Lóránt óbudai gyártóbázisa ma is prosperál.    A bojtárutcai műholdbázis változatlanul sztahanovista termelékenységgel, csak úgy ontja magából a jobbnál jobb produkciókat, amelyek azonban egyre hosszabb sorokban sorakoznak a befejezetlen filmek raktára roskadásig zsúfolt polcain, türelmesen várják, hogy végre adásba kerülhessenek, de nem kerülhet-nek ám, mert annyi a még náluk is jobb (és olcsóbb!) bel-és külföldi, vásárolt film, hogy a raktárra termelt "befejezetlenekre" egyszerűen nem jut műsoridő! Ismét kiemelem: ún. befejezetlen állomány 1996. végén még szinte nem is volt.
Vevőállomány: 1,7 Mrd forint (felére csökkent), jelentős hányada kétes követe-lés. A behajthatatlan állomány 0,7 Mrd forint, a kintlévőségek közel fele.
Egyéb értékpapírok: az ORTT az alelnök kérésére engedélyezte, hogy a Buda-pesti Atlétikai Európabajnokság közvetítéseinek ráfordításait a koncessziós díj-bevételi részesedés összegéből finanszírozzák, ami rejtett vagyonvesztés!
Tőketartalék: 1,6 Mrd forint, változatlan összegben. Fikció volt, az is marad(t).
Eredménytartalék: a korábbi 1,8 Mrd forint 0,7 Mrd forintra apadt.
Céltartalék a várható veszteségekre: a korábbi 0,7 Mrd forint a felére csökkent, ám ennyi céltartalék még mindig létezik, noha már minden egyéb elúszott (?!).
Szállítói tartozások: 5,6 Mrd forint, - ami azt jelenti, hogy az MTV Rt.-nek az Antenna Hungária Rt.-vel, valamint a produceri irodákkal (a külső filmgyártók-kal) szembeni eladósodása 2,7 Mrd Ft-tal, a duplájára nőtt. A szállítói kötele-zettségekkel szemben minimális vevőállomány (0,9 Mrd forint) áll, miáltal az MTV Rt. "egyoldalú" kereskedelmi/szolgáltatási kapcsolatokat valósít meg: vevői neki fizetnek, szállítói tartozásait azonban felhalmozza.
Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek: címen elsősorban az MTV Rt. adó-és társadalombiztosítási tartozásai szerepelnek, amelyek összege egy év alatt (kamatok nélkül) 1,4 Mrd forintról 3,6 Mrd forintra, vagyis 166 %-kal nőtt. Eme tartozások ellentételezéseként az APEH együttesen 4,2 Mrd forint össze-gű jelzáloggal terhelte meg a Szabadság tér 5-6., illetve 17. alatti ingatlano-kat. A tárgyi kötelezettségek 1999-ben persze jelentősen tovább halmozódtak.
Saját termelésű készletek állományváltozása:  0,4 Mrd forint, amellyel egyrészt tovább nőtt a már észrevételezett befejezetlen állomány, másrészt legalábbis látszólag, hasonló összeggel javult a gazdálkodás mérleg szerinti eredménye.       Az ún. "befejezetlen termelés" raktárra vételének ez utóbbi a magyarázata.    Befejezetlenként tárolják a kacatot, hogy technikailag szépítse az eredményt.
Értékesítés nettó árbevétele: 8,1 Mrd forint, amelyből a reklám-és szponzorá-ciós bevételek 6,6 Mrd forintot tettek ki. Az MTV Rt. tehát elveszítette azt a biztos reklám-piacot, amelyet a kereskedelmi televíziókkal szemben folytatott előző évi konkurrencia-harcban egyszer már megnyert. Amint korábban Peták tudatosan túlreklámozott, - most Horváth éppúgy tudatosan, de alul. Gyakorlatilag átengedte a terepet, a reklám-piacot ellenfeleinek. Vajon miért?!
Személyi jellegű kifizetések összesen: 5,7 Mrd forint, ami azt jelenti, hogy a bér-, és egyéb személyi jövedelem-kiáramlás még mindig mintegy 90 %-a a megelőző évinek, tehát a létszám-felesleg változatlanul tetemes mértékű. Ennél is riasztóbb az üzleti összkép, ha tekintetbe vesszük, hogy a részvénytársasági formát a Média Törvény kifejezetten a változó piaci körülményekhez történő fokozott alkalmazkodó-képesség, a gazdálkodás rugalmasságának biztosítása érdekében választotta! Az önfinanszírozás kényszere éppen azt jelenti - addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! -, hogy még egyébként vétlen vészhelyzetben (vis maior esetén) is a zsugorodó bevételek szintjéhez kellett volna igazítani a foglalkoztatást és annak bérvonzatát. Az MTV Rt. "önként lemondott" reklám-piacáról, miáltal az értékesítés nettó árbevétele az előző évi szint mindössze  42 %-ára olvadt, így az összes ráfordítások majdnem fele (!) fedezetlenül maradt, - horribilis veszteséget idézve elő. Tehát nemcsakhogy az előírt és so-kat emlegetetett, programszerű létszámcsökkentést "sikerült" kvázi-elszabotálni, hanem a részvénytársasági gazdálkodás követelményeit is figyelmen kívül hagy-ták. Az ideiglenes ügyvezető alelnök - legitimitás és jódarabig tulajdonosi tes-tület nélkül! - csak bevételcsökkentő és ráfordításmegőrző intézkedéseket rea-lizált, ami meglepő és megdöbbentő. Mintahogy kereskedelmi és költségvetési kapcsolataira a "vásárolj, dolgoztass, működj, - de ne fizess és ne adózz!" alap-elv a jellemző (lásd: a vevő/szállító-állományt és az egyéb tartozásokat!), úgy részvénytársasági gazdálkodását a "létszámhoz ne nyúlj, költekezz, ne törödj a költségekkel, de a bevételekkel sem!", szintén pragmatikus gondolkodásra valló mentalitás fémjelzi.
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége: 13,2 Mrd forint, ami az előző évi 18 Mrd forinthoz képest jelentős csökkenés. 1997-ben Petáknak még sikerült túl-reklámozással "kitermelnie" a műsorok készítésének csillagászati költségeit, - 1998-ban Horváth ezt már meg sem kísérelte. De vajon mennyibe kerülnek az MTV Rt. produkciói, jövedelmezőek-e, ha pedig igen, akkor kinek, mennyire, - illetve ki és miből finanszírozza e költségeket?! A kérdések a mérleg alapján nem válaszolhatók meg, - bármilyen feltételezés ellenkezője sem igaz. Az érté-kesítés nettó árbevételében túlnyomórészt csak a reklám árbevétele szerepelhet, amelynek igazából alig van/lehet költsége, - az értékesítés közvetlen költségei-ben pedig (tévesen!) a produkciók költségei is, amely ráfordításoknak viszont a közvetlen árbevételi oldala hiányzik. Teljes a zűrzavar! Az MTV Rt. közszolgá-lati médium, vagyis olyan részvénytársaság, amelynek az egyik fele: műsorszol-gáltató (közhasznú) társaság, - a másik fele: üzleti (reklám) társaság. (Film-gyártó "harmadik fele", - természetesen nincsen.) A közszolgálati műsorok fi-nanszírozására az előfizetői-díjhányad szolgálna, - a szórakoztató produkciók költségeit pedig a reklám-bevételnek kell(ene) fedeznie. Mivel nem fedezi (1997-ben fedezte!), - egyetlen megoldásként marad(t) a számviteli ködösítés. A közszolgálati televízió így valójában a producerek üzleti titkait fedezi.
Az MTV Rt. produkciós költségei (13,2 Mrd forint) még így is meghaladták a reklám-bevételek (6,6 Mrd forint), valamint az előfizetői-díjhányad (4,7 Mrd forint) együttes összegét is, vagyis relatíve túlterjeszkedtek minden lehetséges határon. Csak gratulálni lehet ahhoz a takarékos gazdálkodáshoz, mely lehetővé tette, hogy a szűkös pénzügyi keretekből - a közpénzes-és egyéb tartozások ex-ponenciális növelése mellett - még a befejezetlen állomány kitartó növelésére is futotta! A távoli jövő műsorairól sikerült így gondoskodni. Ám ami nem került, azért nem került adásba, mert nem lett kész, - ezeket akár tákolmányoknak is nevezhetjük. A félkész filmek állománya folyamatosan növekszik és lassan elborítja az MTV Rt. raktárait és mérlegét is, ám az "értékük" épphogy nem teljesítmény, és nem eredményjavító, hanem kidobott költség, selejt, ami csak a veszteségeket növeli.
A mérleg eredménye: a számviteli adatok alapján 8,1 Mrd forint veszteség, ez egyrészt nyolcszor annyi, mint 1997-ben, másrészt az "eredményeket" összesít-ve, halmozottan 9,1 Mrd forint vagyonvesztésnek felel meg. Az eredményági vagyonvesztés valós összege azonban ennél nagyobb, hiszen az ún. "befejezetlen termelés" halmozódó készletrevétele egyfelől teljesen megalapozatlan, másfelől nyilván azzal a célzattal történt, hogy e költségek "kiemelésével" saját árbevételt kreáljon. E tételt eredményrontó korrekcióként (1,1 + 0,4 = 1,5 Mrd forint) fi-gyelembe véve, adódik, hogy a korrigált gazdálkodási veszteségek halmozott összege, a halmozott eredményági vagyonvesztés: 10,6 Mrd forint.
Az MTV Rt. jegyzett tőkéje: alapításkor 16,1 Mrd forint volt. Ezt az értéket a halmozott eredményági vagyonvesztés összegével csökkentve azt kapjuk, hogy a jegyzett tőke aktuális értéke (16,1 - 10,6) ma mindössze 5,5 Mrd forint.    
Az MTV Rt. "kvázi-mesterségesen" felpumpált eszközeit (aktíváit) jórészt tech-nikai tételek, "fiktívák", tartósan növekvő passzívák, illetőleg zömmel külső pénzeszközök, idegen források finanszírozzák. Az MTV Rt. vagyoni képe egy közvetlenül a szétpukkanás előtt álló szappanbuborék látványához hasonlít.
Jellemző, hogy miközben pl. az értékesítés árbevétele 1 év alatt a felére olvadt, a mérleg főösszege mindössze 12 %-kal zsugorodott. Az igazgatás költségei -  improduktivítás! - bezzeg 30 %-kal növekedtek, mutatva, hogy az összeomló cég vezetése egyre költségesebb.
Horváth Lóránt ügyvezető alelnök üzleti jelentésében minden bajok forrásául az Országgyűlést jelöli meg, - minthacsak a Parlament tehetne az MTV Rt. reklám-piacának elvesztéséről, a műsorok nézhetetlenné válásáról, a saját produkciók raktárra termeléséről, a produkciós és igazgatási túlköltekezésekről, az irracio-nális összevissza szervezésekről, a dilettáns vezetők javadalmazásának immár csillagászati összegeiről! A bajok forrása még szubjektív értelemben sem lehet az Országgyűlés, illetve a Kuratórium elnökségének feloszlása, - sokkal inkább az a tragikus folyamat, melynek során az MTV Rt.-t - hozzáértő, legitim elnök helyett! - másfél évig ideiglenes, korlátozott jogkörű ügyvezető alelnök irányít-hatta. Az MTV Rt.-nek 1998-ban minden saját forrása elveszett, sőt idegen for-rásait is maradéktalanul elpazarolta. A mai MTV Rt.-be befektetni üzleti céllal effektív pénzkidobás, műsorát támogatni pedig senki nem akarja.
A hitelfelvétel esélye a nullával egyenlő, hiszen minden bank pontosan tudja, hogy az MTV Rt. a tartozásait képtelen visszafizetni. Hitelképtelen társaság pedig senkitől nem kaphat hitelt, semmilyen feltételekkel.
Az ingatlan-eladás ötlete már az új menedzsmenttől származik. A Szabadság tér 5-6., és 17. szám alatti ingatlanokat azonban az APEH 4,2 Mrd forintos összegű jelzáloga terheli, így azokat a Kuratórium Elnökségének jóváhagyásával sem lehet értékesíteni. Az eladást csakis az APEH engedélyezheti, és/vagy bonyo-líthatja le. Node azért vizsgáljuk meg, lehetséges-e egyáltalán az ingatlan-eladás bevételéből kifizetni a Társaság esedékes tartozásait, megteremteni a folyamatos működés, a fennmaradás technikai és pénzügyi feltételeit, vagyis reorganizálni a gazdálkodást?!
Márpedig az MTV Rt. mindössze 2 darab olyan mobilizálható/értékesíthető vagyontárggyal, ingatlannal (Szabadság tér 5-6., és 17.) rendelkezik, amelyek eladásának árbevételéből a fennálló tartozások kiegyenlíthetők. Az értékesítés-től remélhető összeg (a vevő esetleg az ÁPV Rt. lehetne!) max. 8-10 Mrd forint.
Az MTV Rt. pedig mindenestül kiköltözne a bojtárutcai (óbudai) gyártóbázisra.
A tervezett tranzakció gyakorlati kivitelezését csupán az nehezítheti meg, hogy a várható kiadások (jelzálog levétele, szállítók és hitelezők kifizetése, az 1000 fős elbocsátandó létszám végkielégítése, új székház kialakítása) a legoptimistább becslések szerint is meghaladják a 20-25 milliárd forintot.

Mi lesz veled így, - magyar közszolgálati televízió?!

Vác, 1999. július 23.

                                                                    Czike László