czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
jbaloldal program
jbaloldal program : jbaloldal 2002-es prtprogramja

jbaloldal 2002-es prtprogramja

  2005.03.05. 18:11


                             Tartalomjegyzk   

j Baloldalt a Parlamentbe!
            Mirt Baloldal? Mirt j?  

Az j Baloldal politikai nyilatkozata
         Egy korrupcimentes Magyarorszgrt!

Az rtkek szvetsge
           Egytt sikerlni fog!

Gondolatok a programhoz
          A kapitalizmus mrpedig humanizlhat!          

Az j Baloldal vlasztsi programja
          Klgazdasgi egyensly s nvekeds 
          Csatlakozs az Eurpai nihoz 
          A bels egyensly politikai s gazdasgi tnyezi
          Vlasztsi rendszer, nkormnyzatok, a kzlet tisztasga 
          Piacgazdasg s szocilis biztonsg 
          Csald-s vllalkozsbart gazdasgpolitika s adzs 
          Kltsgvetsi s adreform
          Trsadalmi rdekegyeztets
          Munkavllali rdekvdelem
       
A program kln rszfejezetei
Az j Baloldal
         Az egszsggyrt
         Az oktatsrt
         Az ifjsgrt
         A sportrt
         A kultrrt
         A nyugdjasokrt
         A mezgazdasgrt
         A krnyezetvdelemrt
         A kzbiztonsgrt
         A honvdelemrt
         A laksptsrt

                      j Baloldalt a Parlamentbe! 

Mirt Baloldal? 

    - Mert a szocildemokrcia alaprtkeit vallja.
    - Mert a demokrcia elktelezettje, s a politikai soksznsg hve.
    - Mert a munkavllalk jogairt kzd.   
    - Mert a rendszervltsrt legnagyobb ldozatot hozkat kpviseli.
    - Mert az ember ll a programja kzppontjban.
- Mert nem tri az eljogokat, a rasszizmust, a kirekesztst.    
- Mert az eslyek egyenlsgt hirdeti, eslyt knl mindenkinek.
    - Mert a trsadalom minden terletn tmogatja az nkormnyzst.
    - Mert tudselv trsadalmat, szocilis piacgazdasgot akar.
    - Mert a mindenoldal, intzmnyestett rdekegyeztets hve.
    - Mert a trsadalmi szolidarits alapjn ll.
    - Mert a tetteit a csald, s a nemzeti rdekek elsbbsge motivlja.
    - Mert a trsadalmi s a nemzetkzi bke elktelezett hve.
    - Mert azt tartja, hogy a trsadalom felels minden tagjrt.
    - Mert hirdeti, hogy a tisztessges meglhets alkotmnyos jog.
    - Mert vallja, hogy a trsadalmat nem megosztani, - integrlni kell.
   
Mirt j? 

    - Mert nem ltetik rgi politikai reflexek.
    - Mert nincs krelt ellensgkpe.
    - Mert nincs klientrja.
    - Mert a trsadalmi problmkat nem smk alapjn kezeli.
    - Mert nincsenek a soraiban a privatizci haszonlvezi.
    - Mert nincsenek prtllami ktdsei.
    - Mert a sorait tlnyoman fiatalok alkotjk.
    - Mert nincsenek a tiszta ltst elhomlyost pozcii.
    - Mert nyitott a sokszn vlemnyek befogadsra.            
    - Mert kpes szles szvetsgben dolgozni.


Mert a Parlamentben ma nincsen ilyen prt!     

 

 

              Az j Baloldal politikai nyilatkozata   

Egy korrupcimentes Magyarorszgrt!    

Az j Baloldal nevben hordozza tartalmt s rtkrendjt. Olyan baloldali politikai erk vlasztsi szvetsge, amely tvel a szocildemokrcitl a nemzeti baloldal eszmeisgig. Meggyzdsnk, hogy a Parlamentben ma senki nem kpviseli kell sllyal, elhivatottsggal a szocildemokrcia elveit, s az 1990-ben lezajlott politikai s gazdasgi rendszervltozsrt a legnagyobb ldozatot hoz trsadalmi csoportok, a kisemberek rdekeit. A magyar politikai baloldal sztforgcsolt eri felismertk, hogy kldetsk  - a kisemmizett rtegek felzrkztatsa - csak sszefogssal, kiszmthat s kvetkezetes politikai magatartssal teljesthet.
Tizenkt v telt el a rendszervltozs ta, s ezalatt kiplt a demokrcia intzmnyrendszere. A 6-8 ves privatizcis kampny rvn a szocialista trsadalmi tulajdon (nagyobb rszben klfldi, multinacionlis-)  magn-kzbe ment t; talakultak a tulajdonviszonyok, s csillapul kilengsekkel, mra stabilizldott a gazdasg. Ez az talakuls ugyanakkor nem vrt ldozatokat kvetelt az orszgban l emberek tbbsgtl. A trsadalom nhny v leforgsa alatt kettszakadt. Egy szkebb (elit-)csoport jelents vagyonokat halmozott fel. A lakossg egy rsze megprblt alkalmazkodni az j rendszerhez, s felzrkzni az n. kzprtegekhez. A munksok, az alkalmazottak, a nyugdjasok, a kisvllalkozk, a mezgazdasgi kis-termelk s kisbirtokosok nagyrsze azonban egyre bizonytalanabb, keresik a megfelel egyni stratgikat, hogy a sorsukon fordthassanak.
Az elmlt tizenkt vben az llamot kormnyz (!) politikai elit szmra egyre inkbb a tbbprti hatalom megrzse a f rdek, csak demagg kijelentsekben, vlasztsi szvirgokban (hamis gretekben) vllaljk fel a lemaradk problmjt. A Parlamentet a hatalmi harc, az Orszggylsbe bejutott prtok egymskzti folytonos, ns rdek sszetkzsei tartjk mozgsban. Az egyre nyltabban kipl klientrk s az abban rsztvevk, gyakran lthatatlan csatornkon keresztl, hihetetlen mrtk, rendszeres  anyagi (pnzgyi, zleti, stb.) tmogatsban rszeslnek, miltal hatalmas szemlyes vagyonokat halmoznak fel. Ez is kzrejtszik abban, hogy relis veszlly vlt egy ktplus politikai vltgazdasg ltrejtte, ami tovbb nveln a demokrcia gyakorlatnak vals hibit s hinyossgait, mert szmzn a soksznsget, az rdekek rnyaltabb megjelentsnek a lehetsgt.
A plurlis demokrcia szles kr rvnyre jutst akadlyoz, mkdst szkt, veszlyeztet folyamatok merben ellenttesek az j Baloldal alap-rtkeivel, politikai eszmivel, kormnyzati elkpzelseivel. A demokrcit a trsadalom tbbsgi akarata folytonos rvnyeslsnek, a kisebbsggel val kompromisszum-keressnek tekintjk, amely az eltr rdekek egyeztetse alapjn a trsadalmi alapjogok s az egyn szabadsgnak tiszteletben tartsa mellett valsul meg. A legfontosabb feladatnak a tke s a munka vilgnak kzelt egyeztetseken alapul egyttmkdst tekintjk, oly mdon, hogy a szabadsg, igazsgossg s szolidarits eszmi ne srljenek.
Szabadsgeszmnynk az, hogy egyetlen ember, csoport, rteg, osztly ne legyen alrendelve msoknak neme, vallsa, szrmazsa, nemzetisge alapjn. Az j Baloldal eri elktelezettek abban, hogy a trsadalom munka-megosztsnak, egyttmkdsnek, mindennapi letnek a szervezse sorn elsbbsget kell biztostani a kzs emberi ltnek (csald, nemzet),  az igazsgtalansg ltal sjtott egynek s csoportok irnti tmogatsnak.  
Az j Baloldal humanizmusnak kulcsa, hogy programja kzppontjban az Ember ll, a kzs alapelvek egyttesen rvnyeslnek, egyik sem szorulhat httrbe, nem vlhat szkebb rdekcsoportok eszkzv. Az eltelt tizenkt ves idszak politikai viszonyaira jellemz, hogy a Parlamentben munklkod prtok egyike sem vllalta fel a szocildemokrata alapeszmk egyttes rvnyestst!
gy nincs ms vlasztsunk, mint megjtva a szocildemokrata mozgalmat, sszefogva a trsadalom problmit rz, a gondokat hatkonyan kezelni kvn civil szakrtkkel, trsadalmi szervezetekkel s ms, pragmatikus erkkel, s kilpni a politikai kzdtrre, megvvni azt a politikai csatt, amely eszmink, elveink rvnyestse rdekben elkerlhetetlen. Ebben a kzdelemben szvetsgesnknek tekintjk mindazokat, akik egyetrtenek alapeszminkkel, s azok megvalstsi mdjval; csatlakoznak hozznk, vagy tmogatjk elkpzelseinket. Viszont politikai ellenfeleknek tekintjk mindazokat, akik a demokrcirl s a szabadsgrl alkotott kpnkkel, ideinkkal nem rtenek egyet, vagy a gyakorlatuk jellemzen eltr attl.
A fentiek alapjn termszetes szvetsgesnknek tekintjk a szak-szervezeteket, a csaldok, az ifjsg, a nk s a nyugdjasok rdek-vdelmt zszljukra tz trsadalmi aktivistkat. Programunk kzponti helyt foglalja el, hogy a trvnyhozs mielbb csatlakozzk az Eurpai Szocilis Charthoz, a munka trvnyknyve s a trsadalmi rdek-egyeztets trvnyi felttelei feleljenek meg az Eurpai ni ajnlsainak, feltteleinek. Meggyzdsnk, hogy ers szakszervezetek nlkl nem ltezik tartsan ers s kiszmthat gazdasg.
Az j Baloldalt alkot prtok, szervezetek, szemlyek nincsenek elktelezve politikai s gazdasgi rdekcsoportoknak, ltez vagy formld politikai tmbknek, blokkoknak. Elktelezettsgnk kizrlagosan alapelveink meg-valstsra, a rendszervltozsrt legnagyobb ldozatot hoz trsadalmi csoportok felzrkztatsra, a kzlet tisztasgra, tlthatsgnak javtsra irnyul. Egy korrupcimentes Magyarorszgrt!
Mindezek alapjn btran, ktttsgektl mentesen nyilatkozhatunk arrl, hogy mi mindent akarunk, kszlnk tenni az orszg jvje rdekben.
 Kltsgvetsi-s adreform megvalstsa tjn, az ltalunk kpviselt rtegek rdekeinek eltrbe helyezsvel cskkenteni kvnjuk a trsadalom tagjainak letviszonyai kztti elviselhetetlen klnbsget.
 Olcsbb s hatkonyabb Orszggylst s llamot akarunk. Ezrt meg akarjuk szntetni a felesleges llami intzmnyeket, a vals feladat nlkli hivatalokat.
 A parlamenti demokratizmusban, a magyar Orszggyls mindennapi munkjban is rvnyesljn a politikai soksznsg, a klnbz  rdek-csoportok rdekharmonizcija. Merev szembenlls (szavazgp!) s lland konfliktusok helyett alkot egyttmkdst az ellenzkkel!
 A vlasztsi rendszer talaktst tervezzk; egyforduls vlasztssal maximum 260-280 fs parlamentet szeretnnk megvlasztani (gy, hogy a kpviseljelltre trtn voksols sorn, egyidejleg lehessen a listra is szavazni).  
 A kpvisel visszahvhatsgt vissza kvnjuk lltani, amennyiben elvesztette a vlasztk bizalmt; hogy ezzel is nveljk a jelltllt prtok felelssgt a parlamenti kpviselkrt.
 Az rdekegyeztets klnbz formit akarjuk intzmnyesteni, mert csak ez lehet alapja egy megegyezses elven mkd demokrcinak. 
 A munka vilgnak jraszablyozst akarjuk elrni, hogy a munka-vllalk vgletesen kiszolgltatott helyzetn vltoztassunk. A tke s a munka konfliktusainak bks megoldst csak a trvnyi ton nyjtott garancik segthetik el.
 A nyugdj ltbiztonsgot kell, hogy jelentsen mindazok szmra, akik az letket vgigdolgoztk. Az aktv korosztlyok szmra olyan nyugdj-rendszert akarunk, amely kiszmthatv teszi az regkort. 
 A kis-s kzpvllalkozsok szmra valdi fejlesztst, felzrkzst biztost tmogatsokat kvnunk nyjtani, mert csak ez biztosthatja a jvjket az Eurpai niban. 
 A mezgazdasg modernizlsa az nis csatlakozs tkrben olyan szksgszersg, amely nemcsak az lelmiszertermels biztonsgt, hanem tbb, mint egymilli ember meglhetst is biztostja. A piaci versenykpessgnk garancija csak a vals hatkonysg, a jvedelem-termel kpessg fokozsa lehet.
 Eslyegyenlsget kell biztostani a tanulshoz val jogot illeten is, hogy egyetlen fiatal se szaktsa flbe a tanulmnyait sajt, vagy csaldja szocilis helyzete miatt.  

Az j Baloldalt alkot vlasztsi szvetsg tagjai egyetrtenek ezekben a fontos krdsekben, s egyben elktelezettsget vllalnak azrt, hogy minden demokratikus eszkzt felhasznlnak ezek teljestse rdekben.
gy ltjk, a kormnyzs mai gyakorlata alapjn, hogy a fentiek teljestst a jelenlegi kormnykoalci nem vllalja fel.
A rendszervlts ta egyre halmozdnak az egymst kvet kormnyok ltal valra nem vltott gretek; mg a rendszervlts ltalunk kpviselt veszteseinek (legalbb 3-4 milli ember!) a terhei egyre csak nvekedtek. A clunk ezrt olyan j baloldali alternatva felmutatsa, amely alapjn a hatalom jelenlegi gyakorli levlthatk.
Mert mi nem azrt dolgozunk s politizlunk, hogy: ”Remnny vljon az emlkezet”; mi azt akarjuk, hogy mihamarbb: „Jelenn vljon a jv”.
 j Baloldal
                         Az rtkek szvetsge  

Egytt sikerlni fog! 

SZDU           Szocildemokrata ni
                         Egyenlsg, igazsgossg, szolidarits!
CDU                 Civil Demokrata ni
                         Akik mindig is a kiszolgltatottakrt politizlnak.
KSZU           Keresztny Szocilis ni
                        Hitbl ersdik a nemzet!
MJP              Magyar Jv Prtja
                        Akinek mltja van, annak jvjnek is kell lennie!
ENP              Egszsges Nemzet Prtja
                       p llekkel, egszsgben s szorgalommal naggy lesznk!
MACSOSZ   Magyar Csaldok Orszgos Szvetsge
                       Egy nemzet fundamentuma a csald!
KSZDP         Krnyezetvdk Szocildemokrata Prtja
                       Krnyezetnk megvsa, az let tisztelete.
MANP          Magyar Anyk Nemzeti Prtja
                       Anyink v szeretete, apink vre emelt nemzett minket.
DE                Demokrata Egyesls
                      Csak az a demokrcia a tid, amirt felelssget is vllalsz!
REP             Roma Egysgprt
                      Romaknt polgrr vlni, ez a mi feladatunk!
KMP            Korrupcimentes Magyarorszgrt Prt           
                 A tisztessg ma nem politikai kategria, de azz kell vlnia!
BI             j Baloldal Ifjsg
                      A hagyomnyos rtkek ifj kveti.

Az j Baloldal rszint klnbz, m alaprtkeket kpvisel politikai erk szvetsge.
Az j Baloldal rtkei: a szocildemokrcia, a civilek pragmatizmusa, a nemzet, a jv s a krnyezetnk irnti felelssg, a csaldcentrikussg, a htrnyos helyzet etnikumok felzrkztatsa, a korrupcimentes s demokratikus Magyarorszg eszmnykpe.
Vlasztsi programunk fbb pontjai: A szegnysg mrsklse, az aktv kor lakossg sszer s meglhetst biztost foglalkoztatsa. Ez merben ms szegnysgpolitikt jelent, mint az eddigi. A szegnysg okainak korrekt feltrsa, szegnysg-trkp (hely, kor, kpzettsg, stb. szerinti) elksztse. tfog kormnyzati stratgia, a trsadalom minden rintettjnek kzremkdsvel.
Az ssztrsadalmi kontroll, - intzmnyestett rdekegyeztetsi rendszer kialaktsa. Ennek egyik eleme a kpviselk visszahvhatsga, a kt-kamars parlament, vagy a minisztriumok egyik munkaszervezeteknt mkd Trsadalmi Konzultatv Tancs (lehet), ahol a kszl trvnyek koncepcionlis vitit folytatnk le a szakmai s civil szervezetekkel.
A nemzetgazdasg erstse, a hazai vllalkozsok felzrkztatsa, a korrupci visszaszortsa, az egszsggy rendbettele, az oktats s a tudomny stratgiai gg emelse, az ingyenes oktats megvalstsa minden szinten, a magyar szellemi tke itthon tartsa, valamint a tovbbi (a mezgazdasg versenykpessge, a kzbiztonsg megteremtse stb) pontokat szintn a program megfelel fejezeteiben fejtjk ki rszletesen.
                       Gondolatok a programhoz  

A kapitalizmus mrpedig humanizlhat!

Folyamatosan merlnek fel a legklnbzbb krdsek az ltalunk kpviselt program-elemekkel kapcsolatban. A felvetd krdsekre eddig szintn folyamatosan szlettek a klnbz sznvonal vlaszok; de a vlaszok egysges szerkezetbe foglalsa mindmig vratott magra. A kvetkez fejezetek mr az eddig hinyolt egysges szerkezet, komplex program szerves rszt kpezik, mgis szksges egyfajta elsz elre bocstsa. Nhny ltalnos gondolat, elvi megkzelts a kzrthetsg rdekben.

Az utbbi idben az MSZP retorikja vltozik; egyre tbb olyan „tredkes” megfogalmazst emelnek t a politikai szhasznlatukba, amely „hasonlt” a szocildemokratk rtkrendjhez, a mi rtkrendnkhz! Clszer teht, hogy rmutassunk a stlus, s rszben a tartalom lnyeges klnbsgeire, egyedi zenetek megfogalmazsra, egy egysges szocildemokrata felfogs bemutatsra, amely komplex vlasz a trsadalom problmira.
Hol is helyezkednk el a mai magyar politikai palettn, hogyan hatrozhatjuk meg a szocildemokratk mozgstert?!
Bal kzp politikai erknt hatrozzuk meg a helynket, mert alapveten bal oldali, szocildemokrata rtkrendet kvetnk. Ugyanakkor a mai eurpai mintk azok, melyek vonzst gyakorolnak rnk, teht egy modern, tudselv, eurpai trsadalmi modellen bell kell a baloldalisgunkat meghatroznunk.
A rendszervltozs tnyt realitsknt kezeljk, olyan esemnynek tartjuk, amely a demokrcia s a szabadsg kibontakozst segtette el. Ennek szksgszer velejrja volt a tulajdonviszonyok gyors trendezdse (a trsadalmi tulajdon kampnyszer privatizcija rvn a magntulajdon uralkodv vlsa), s a piacgazdasg kialakulsa, a polgri demokrcia talajn. A clknt kitztt szocilis piacgazdasg azonban mg mig nem jtt ltre, st, sok tekintetben a szabad piaci verseny is akadozni ltszik!
A trsadalmi szocilis gondoskods alapvet elemei hinyoznak, vagy nem teljes krek, emiatt magas s nvekv a kiszolgltatott rtegek arnya, - a piaci szereplk versenyben sem rvnyesl az egyenl eslyek elve.
A Szocildemokratk a mai korban nem szeretik a (vad)kapitalizmust, a fktelen, ellenrizhetetlen „elpiacosodott” viszonyokat. De nem a tke s a munka kiengesztelhetetlen ellenttt hirdetik! Meggyzdsk, hogy a piac-gazdasgban is ltezhet a szocilis biztonsg; a kapitalizmus mrpedig humanizlhat!
A szocilis biztonsg megteremtse a mindenkori llam feladata, a tke humanizlsa viszont llami kzremkdssel megvalsthat trsadalmi feladat. Ennek kulcsa a szocildemokratk demokrcirl alkotott kpe, mely olyan intzmnyrendszerben lt testet, ami alkalmas a trsadalom soksznsgbl add rdekellenttek prbeszdek formjban trtn feloldsra, egyeztetsre. Az llam ltal trvnyi formban biztostott szablyozsok, az rdekegyeztets intzmnyestett formi, a trsadalmi prbeszd lehetsge, s nem utols sorban a politikai kultra vltozsa biztostja a feltteleit egy egyeztetses alapon mkd demokrcinak. Elvetjk, eltljk azokat a ksrleteket, amelyek a demokratikus intzmnyek szktsre irnyulnak, laztjk a mkds trvnyi garanciit. Ezrt szlalunk fel hatrozottan a Munka Trvnyknyvvel kapcsolatos, egybknt minden politikai kurzus ltal megtett, a dolgozk jogait meg-nyirbl mdostsok ellen. Ugyanezt tesszk akkor is, amikor az nkormnyzatok szabadsgt csorbtjk; az rdekegyeztetst, a trsadalmi prbeszdet httrbe szortjk, vagy a demokrcia-felfogsban teret hdt „a tbbsg uralma a kisebbsg felett” elve! (Persze ennl, brmilyen vonatkozsban, vagy terleten mg kevsb engedhet meg a kisebbsg - egy elit - uralma a tbbsg felett!)
A Szocildemokrata ni a magyar politikai palettn bal-kzp erknt definilja magt. Ebbl egyenesen kvetkezik, hogy az j Baloldal minden jobboldali politikai prttl alapveten, az rtkrendjt tekintve klnbzik. Ez a klnbsg megmutatkozik az alapelveken tl, a gyakorlati politikban is.
Az ltalunk kpviselt csoport a rendszervltozsrt a legnagyobb ldozatot hoz trsadalmi rteg. Azt tartjuk, hogy az igazsgossg s a trsadalmi szolidarits jegyben a javak jraelosztsnl preferlni kell e rtegek fel-zrkzst az n. polgri kzposztlyhoz. Az jraelosztsnl a kzp-osztlytl leszakadknak lehetsget kell biztostani a visszazrkzshoz. Ezekkel az elkpzelseinkkel nem vg egybe a mai adzsi s szocilis rendszer. A megtermelt tbbletekbl az jraelosztson keresztl sokkal nagyobb arny tmogatst kell nyjtani: 
 j munkahelyek ltrehozshoz, bvtshez (pl. kzmunkk ltal)
 A knyszer-s mikrovllalkozsok terheinek cskkentshez
 A kisvllalkozsok fejlesztsi forrsainak biztostshoz
 A meglhetst garantl brrendszerhez, a kzterhek cskkentshez
 A mezgazdasgi (csaldi) kisvllalkozsok rentbiliss ttelhez
 Az egszsggy, az oktats reformjhoz, a kultra fejlesztshez.

Jelenleg mg folynak az Eurpai nis csatlakozsi trgyalsok. A szocil-demokratk tmogatjk a csatlakozsi trekvseket, hiszen az eurpai kzssg jelentsebb orszgaiban ppen ezen eszmerendszer kpviseli kormnyoznak. Tmogatsunk azonban nem csak a politikai egyezsgen, hanem a jvkp racionlis megkzeltsn is alapul. Meggyzdsnk, hogy gazdasgi, trsadalmi fejldsnk az Eurpai nival egyttmkdve kpes csak hossz tv nvekedsi plyn maradni. Ugyanakkor felhvjuk a szakrtk figyelmt a csatlakozs rnykosabb oldalra is! Megfelel versenykpessg hinyban a gazdasgunk, termelsnk, munkahelyeink rendkvl kiszolgltatottak. A csatlakozsi trgyalsokon elrhet tmeneti mentessgek (krnyezetvdelem, termfld-vsrls, tlagbr, stb.) igen nagy terhet rnak a gazdasgra, a szoros hatridej teljestsi knyszerek miatt. Nem rtnk egyet azzal, hogy egyfajta politikai versenylz olyan megoldsokba hajszolja az orszgot, amelyekre nincsen felkszlve, mikzben a kockzatokrl a lakossgot nem is tjkoztatjk megfelelen. Megtlsnk szerint a magyar mezgazdasg, amely tbb, mint egymilli embernek biztost meglhetst; ldozatul esett az nis csatlakozsi meg-llapodsok oltrn. A mezgazdasgi termelsi kvta-rendszerben egy j formban lv magyar mezgazdasg komoly konfliktusok forrsa lehet! Ezrt szortottk le tudatosan a teljestkpessget, ezrt nincs fejlesztsi koncepcink, de - ami a legszomorbb - nincsen megfelel megoldsunk a nvekv (s elmlyl) mezgazdasgi munkanlklisg krdsre sem.
A magyar kormnyok mind a mai napig nem ratifikltk az Eurpai Szocilis Chartt, nem vllaltk fel az agyonhangoztatott harmonizcit ppen ebben a krdsben. Ezrt ktkedve figyeljk az Orbn-kormny „minimlbr-programjt”, amelynek idtllsga, betartatsa, pozitv hatsa trvnyi httr hinyban megkrdjelezhet. A minimlbrek alakulsa a jelenlegi ad-s jrulkrendszer (+ vi 10 %-os inflci) mellett nagyobb jvedelmet jelent az llami kltsgvetsnek, mint a munkavllalknak. Taln ez az oka annak, hogy a nyugdjak rendezse sokkal kisebb aktivitst vlt ki a kltsg-vets ksztibl, mint a brek. Minl ksbb kezdnk ttrni a jradk jelleg nyugdjbiztostsra, annl nehezebb ezt megtenni, mivel az aktv npessg arnya folyamatosan cskken. Ezrt clszer lenne minl elbb kialaktani s bevezetni egy olyan ktszint nyugdjbiztosti rendszert, mely az egyn felelssgt is magba foglal mdon egy garantlt miniml-nyugdj s egy jradk-alap nyugdjrsz kombincijval oldan meg az aktv korbl kilpk lethelyzett.
A felsorolt kritikai elemek jelents rsze megtallhat jabban a Szocialista Prt retorikjban s rszben a programjban is.
Mltn vetdhet fel a krds, hogy mi klnbzteti meg a modern eurpai szocildemokrcit akar SZDU-t s gy az j Baloldalt a szocialistktl?! Bizony szmos formai klnbsg mellett jelents tartalmi eltrs mutatkozik. A szocildemokratk trtnelmi gykereivel nem rendelkezhet az az alig 12 ves prt, amelyik a volt llamprt  (MSZMP) utdjaknt kerlt a rendszervltozskor (vissza) a politikai kzletbe! nmagrl is kimondja, hogy elfogadja ugyan a szocildemokrcia eszmeisgt, de a teljes bels tartalmi, szellemi talakuls csak nehz s hossz kzdelem rn rhet el.
Az trklt szemlyi llomny tudatformlsa jval lassbb folyamat, mint ahogy azt elkpzeltk. A rgi beidegzdsek s politikai reflexek nehezen teszik elfogadhatv a pluralizmust, s a tekintlyuralom felszmolst. Eltrnek egymstl azok a „felvllalsok”, hogy kinek a prtja legynk, s kinek a prtja vagyunk. A szocildemokratk elkteleztk magukat a brbl lk, a kis-s knyszervllalkozk, a mezgazdasgi kistermelk, a nyugdjasok, a htrnyos helyzet csaldok felzrkztatsa mellett.
Az MSZP mg mindig mindenki prtja akar lenni, pedig nem lehet egyszerre  eleget tenni a szocilis elktelezettsg mellett a (nagy)tke kvnalmainak, elvrsainak is. Mint az MSZMP (jog)utdprtja fokozottan igyekezett meg-felelni a rendszervlts „kvetelmnyeinek”, ennek kvetkezmnyeknt fel-ksztetlenl, sokkolan zdtotta r a trsadalomra, a munkavllalkra a piacgazdasg trvnyszersgeit, szlssges gyakorlatt; nem csillaptva a negatv hatsokat. Amikor pedig a vlasztk (jra) hatalomba segtettk, a hatalom gyakorlsban nem a szocildemokrata rtkrendet tekintette irnymutatnak, s ezzel becsapta az egsz trsadalmat.
Mindezeknl mg termszetesebb mdon klnbztet meg bennnket a mlt s a kzelmlt trtnelmnek megtlse s rtkelse, valamint a politikai hatalomhoz val viszonyulsunk jellege.
Mi, szocildemokratk a hatalom megszerzst csak eszkznek tekintjk, elengedhetetlenl szksges eszkznek a cljaink megvalstshoz. Mi azokat a dolgokat akarjuk megvalstani, amelyek elsegtik a lemaradk felzrkztatst; elbb enyhteni, majd kiegyenlteni szeretnnk mindazokat a slyos trsadalmi klnbsgeket, amelyek mr a szletsk pillanatban meghatrozzk a trsadalom minden j tagjnak a jvjt.
A ma szlet gyermekeknek a kzeljv, s mr taln a jelen tudselv trsadalmban kell helytllniuk! Ehhez biztostanunk kell minden magyar polgr szmra, hogy lehetsg szerint csak a kpessgei ltal korltozott, maximlis tudshoz juthasson. Ez tbb szempontbl fontos. Fontos a trsadalom szmra, hogy minden tagja a legjobb kpessge szerint vehessen rszt a jv ptsben, s a lehet legkisebb mrtkben szoruljon r a trsadalom (kln) gondoskodsra. Fontos az egyn szmra, hiszen a szemlyes boldogulsa a trsadalmi hasznossgval arnyos. Ez az a gondolatsor, amelynek mentn vgig kell gondolni a csald-, illetve a gyermektmogatsok teljes rendszert.
A parlamenti erk vitja e ponton valjban akrl forog, hogy mennyit r a trsadalom szmra egy gyermek, s vajon minden gyermek ugyan-annyit r-e, vagy lehetsges ebben valamifle szelekci?! E felfogs, vagy mg inkbb a versenyzs kritikja helyett a szocildemokratk problma-megkzeltse a mrtkad. A trsadalom szmra minden szletend, illetve megszletett gyermek egyenl, s egyben a jv zloga. Ezrt a trsadalom tehervisel kpessgt figyelembe vve egysges alanyi jog tmogatsban kell rszeslnik. E tmogatsi rendszer nem szortkozhat kizrlag az egyszer ltbiztonsg (ma mg ez is tvoli!) szavatolsra. Vgig kell ksrnie a trsadalom minden tagjt az nll let megkezdsig. Ebbl kvetkezik, hogy mi, szocildemokratk egysges rendszerknt kpzeljk el e tmogatsi formt a gyermekgytl az oktats befejezsig. Ennek a rendszernek kell biztostania, hogy minden gyermek s fiatal felntt kibontakoztathassa a kpessgeit; folytathassa, s befejezhesse a tanulmnyait azon a szinten, amelyre a szemlyes kpessgei alkalmass teszik. El akarjuk rni, hogy a szletskori csaldi helyzettl fggetlenl, mindenki eslyt kapjon a kpessgei szerinti trsadalmi integrldshoz. Azt akarjuk, hogy egyetlen gyermek vagy fiatal felntt se knyszerljn anyagi, szocilis helyzete miatt a tanulmnyai flbehagysra. Csakis ilyen szemlletben tudjuk valban eredmnyesnek elkpzelni az j nemzedk eslykiegyenlt tmogatst!
A ma regnl, mkd parlamenti elit nem kpes a trsadalmi problmk ilyen tfog szemllet tgondolsra, ezrt nem indulnak meg az ellt rendszereket rint rdemi reformok.
A hossz tv feladatok tbb cikluson tvel munkafzisai szemben llnak a politikai elit „egyciklusos” gondolkodsval. A hatalom megtartsnak a logikja arra sztnzi a bizonytalan egzisztencilis httrrel rendelkez (rtsd: „meglhetsi politikusok!”) kpviselket, hogy szemlyes eslyeiket nveljk, s ezt tekintik elsdleges cljuknak is. gy az rdemi reformok bevezetse, megvalstsa helyett a voksok megvsrlsval a Parlament soksznsgnek a cskkentsre trekszenek. Ez megmerevti a teljes vlasztsi rendszert, hiszen azok nem kpesek (nem akarjk, s nem fogjk!) ezt mdostani, akik az elnyeit lvezik. 
A parlamenti nagy prtok folyamatosan sugalljk annak a lehetsgt, hogy a Parlament ktplus politikai vltgazdasga van kialakulban; ezzel mintegy stabilizlva a mr egyszer bejutottak helyzett, s megneheztve az emelked parlamenti kszb tlpst. Nincs megegyezsi knyszer egy ktplus rendszerben, nem lesznek tbb sznek s rnyalatok, - csak hatalom s ellenhatalom ltezik! Ez a tendencia (s szorgos igyekezet!) elvezethet egszen oda, hogy a korbbi egyprti diktatrt ktprti vltja fel. Nem szlva a kt prt nagykoalcis megegyezsnek a veszlyrl... Mi, szocildemokratk ersen hisznk a demokrciban, hisznk az rdekek egyeztets tjn trtn harmonizlsban. Nem hisszk, hogy a kt plus kpes lenne a trsadalom tagolt rdekeit megjelenteni. Ezrt szorgalmazzuk a vlasztsi rendszer mdostst, a tiszta egyforduls (+ lists) szavazs bevezetst. Nem rtnk egyet a vlasztk szavazataiban megnyilvnul akarat mvi eltorztsval, a mai rendszer szavazateloszt mdszervel.
A rendszervlts idszakban tmenetileg clszer lehetett a kormnyzs stabilizlst ilyen eszkzkkel is biztostani, de 12 vvel a trtntek utn mr nincs, s nem is lehet tovbbi indoka annak, hogy a demokratikus intzmnyeket a versenyz prtok kpviselitl fltsk. Sokkal nagyobb rdek fzdik a vlaszti akarat azonos rtk mandtumokban val meg-jelentshez. Ezzel nem csak a sznek szma, sokflesge gyarapszik, de a mkdsben sokkal nagyobb hangslyt kap a politika szereplinek meg-egyezsen alapul dntse. Ezzel prhuzamosan vissza kell lltani a kpvisel visszahvhatsgban (demokrcia = npfelsg elve) testet lt npi kontrollt. Ezt altmasztja az a hihetetlenl mly mlypont, amelyre a politika erklcsi kzmegtlse sllyedt, valamint az, hogy a prtok nem kpesek felelssget vllalni ajnlott s megvlasztott kpviselikrt. Hny s hny vizsglat s bngy megelzhet lett volna, egyes, az erklcsi legitimitsukat mr rg elvesztett kpviselk mg idejben foganatostott visszahvsa esetn...!
Mi elg rettnek s felkszltnek tartjuk az orszg polgrait arra, hogy felels dntseket hozzanak, s ne csak a ngyvenknti vlasztsokon nyilvnthassk ki a szndkaikat! Ezrt a jelenleginl sokkal nagyobb mrtkben tartjuk clravezetnek a demokrcia kzvetlen gyakorlsnak formit, a npszavazs s a helyi npszavazs intzmnyt. Ezrt is kezdemnyezzk az orszg sorst alapveten meghatroz krdsekben (pl. csatlakozs az Eurpai nihoz) npszavazsok kirst, tovbb egybknt is knnyteni s egyszersteni akarjuk a npi kezdemnyezsek megvalsulst. Bvteni kvnjuk a kzvetlen vlasztsok krt. 
Nem fogadjuk el azokat az rveket, amelyek csak anyagi alapon, kltsg-rfordts elven kzeltik meg s vetik el a npszavazs, illetve ms, a jelenleginl kzvetlenebb demokrcia-gyakorlsi mdszereket. Csak ilyen dntsek adhatnak biztonsgot az uralkod politikai elit szmra, csak ilyen mdon mrhet le a vals tmogatottsg! Kizrlag a kzvetlen mdon megvlasztott vezetk rendelkeznek a jelents dntsek meghozatalhoz szksges legitimcival.
A demokrcia gyakorlsra vonatkoz elveinkben komoly szerep jut a civil trsadalomnak. Rendkvl sok ma Magyarorszgon a hirtelen szabadsg ltal ltrejtt nszervezds. Az elmlt 12 esztendben azonban sajnos csak a kis rszk tallta meg a valdi helyt s szerept. Ez nagyrszt annak „ksznhet”, hogy a mindenkori politika a prtokon kvli trsadalom nmozgst, nszervezdst nem nzi j szemmel, mert potencilis vetlytrsakat lt a civil szervezetekben. Csak a „sajt civil krecik”, a prtokhoz kzelll (rtsd: „holdudvar”) szervezdsek nyerhettk el a politikusok rokonszenvt, de ezek viszont nem vvtk ki a trsadalom megbecslst! A valdi civil szervezetek egyik f feladata elsegteni a klnbz trsadalmi csoportok rdekeinek rvnyeslst, valamint „npi” kontrollt gyakorolni a (nagy)politika felett.
E funkcik betltshez a jelenleginl nagyobb s hatkonyabb tmogatst kell biztostani a szmukra; trvnyi garancikat teremtve, s tlthat, tervezhet tmogatst nyjtva nekik. Trsadalmi slyuknl, jelentsgknl fogva kln ki kell emelnnk a szakszervezeteket s az egyhzakat. A szakszervezetek helye s szerepe egy modern eurpai trsadalomban rendkvl fontos, s karakterisztikusan meghatroz. Ebbl a szempontbl mg messze nem tekinthetjk magunkat modern eurpai trsadalomnak.
A szakszervezeti mozgalom mg keresi nmagt, mg nem sikerlt meg-tallnia azokat a szakszervezeti formkat, amelyek a leginkbb megfelelnek a jelen kor trsadalmi kihvsainak. A munkavllalk rdekeinek vdelme, a hatkony rdekegyeztets bizony ersebb szakszervezeteket kvn. Mi, szocildemokratk termszetes szvetsgesnknek tekintjk a klnfle szakszervezeteket. Segteni kvnjuk rdekrvnyestsket, de ezt els- sorban a trvnyi httr biztostsval tesszk. Nem kvnjuk integrlni a munkavllalk rdekvdelmi szervezeteit, s nem rtnk egyet prtpolitikai ambciikkal, vezetik parlamenti prtfunkcikba val beolvadsval. Valljuk, hogy a kapitalizmus humanizlhat, de ezt nmagtl nem teszi meg. Ehhez olyan knyszerek szksgesek, amelyek hatsra nagyobb rdeke fzdik az alkalmazottak helyzetnek javtshoz, mint a fktelen profithajszhoz. Ebben ltjuk s tmogatjuk a szakszervezetek helyt s szerept. Ebben jelenik meg az a kzs vllals, amely a rendszervltsrt a legnagyobb ldozatot hoz trsadalmi csoportok felzrkztatsban lt testet.
A szocildemokratk egyhzakkal kapcsolatos nzetei nagyon hossz id ta vltozatlanok. Egyrszt a hitgyakorlst - mind prton bell, mind azon kvl - mindenki lelkiismereti gynek tekintjk, olyan szemlyes jogon alapul szabadsgnak, amelynek csak a trvnyi keretek szabnak hatrt. Ezzel prhuzamosan kvetkezetesen killunk az llam s az egyhzak sztvlasztsa mellett. Nem rtnk egyet azon trekvsekkel, amelyek az egyhzak kztti klnbsgttelrt szllnak skra, s llami eszkzkkel kvnnak egyhzakat „osztlyba” sorolni. Ezeket a trekvseket a lelki-ismereti s vallsszabadsg elleni tmadsknt rtkeljk, ezrt politikai eszkzkkel fellpnk ezek ellen.
Egyetrtnk azzal, hogy azok az egyhzak, vagy ms szervezetek, amelyek llami feladatokat vllalnak fl s ltnak el, ugyanolyan tmogatsban rszesljenek, mint az llami intzmnyek. Ugyanakkor tiltakozunk az ellen, hogy kzpnzekbl finanszrozzanak olyan intzmnyeket, amelyek a feladat elltsa sorn kln feltteleket tmasztanak az ignybevevkkel szemben, vallsi s egyb szempontok alapjn.

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!