czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
jbaloldal program
jbaloldal program : jbaloldal 2002-es prtprogramja II.

jbaloldal 2002-es prtprogramja II.

  2005.03.05. 18:14


               Az j Baloldal vlasztsi programja


Klgazdasgi egyensly s nvekeds   
A magyar nemzetgazdasg - klnsen a rendszervlts ta - nyitott, ami azt jelenti, hogy a GDP dnt hnyadban a klkereskedelmen keresztl realizldik. Minden nelltsra val trekvs gy csupn hi brnd. Egy elszigetelt, magnyos magyar gazdasg teht eleve folyamatos leplsre (depresszira) lenne krhoztatva, - elssorban a klgazdasgi (az export-rtkestst sjt) vdvmok, valamint a cserearnyok folyamatos romlsa kvetkeztben. Egy esetleges protekcionista gazdasgpolitika a forint konvertibilitst is felbortan; folytatni kellene a cssz lertkelst, ami pedig jbl „felprgetn”, gerjeszten a belfldi inflcis tendencikat.
Mindezek kvetkeztben a magyar nemzetgazdasg rendkvl rzkeny a klgazdasgi, a klkereskedelmi (vilggazdasgi) folyamatokra, - mind a klkereskedelmi mrleg, mind a fizetsi mrleg alapveten export-import rzkeny. Nem vletlen, hogy mr krlbell 1985 ta folyamatos dilemma a gazdasgi nvekeds gyorstsa, a gazdasg llami beavatkozs rvn trtn tudatos lnktse; a klnbz, egymst kvet kormnyok restrikcis (pnzszkt) gazdasgpolitikja ppen azt a clt volt hivatott szolglni, hogy visszafogja (lefojtsa) a nvekedst, nehogy az export-import spirl (ti. a nvekv termels, a nvekv export dinamikjban mg nagyobb import-hnyaddal prosul!) a klgazdasgi egyensly vissza-fordthatatlan felborulst idzze el. A nvekeds le is lassult!
A rendszervlts utn sszeomlott a hagyomnyos KGST-piac, s a keleti rtkestsi csatornk elapadst vekig nem kompenzlta a nyugati piac felvevkpessgnek a nvekedse. A magyar gazdasg teljestmnye katasztroflis mrtkben visszaesett, - az 1990 eltti szint 60 szzalkra.
Az llami vagyon kampnyszer, erltetett tem privatizcija, a gazdasg s a klkereskedelem tlzott, ellenrizhetetlen, szablyozott mederbe nem terelt ltalnos liberalizcija mindenfajta (pozitv s negatv) fket egyarnt kioldott, ami robbansszer negatv tendencikat, tbbek kztt „vgtat” inflci (vi 30 %!) keletkezst idzte el. Az Antall-kormny idszakban jelentsen megromlott az orszg fizetsi mrlege, az llamadssg pedig rohamosan ntt. A korszak egyetlen pozitv gazdasgi eredmnye, hogy a teljesen szabadjra engedett gazdasg az export-sztnzs (tbbszri nagyarny, majd folyamatos, lland forint-lertkels) rvn lassan megtallta az j, most mr nyugati irny rtkestsi lehetsgeket, ami hossz tv remnyt jelentett a nemzetgazdasg stabilizlsra.
A Horn-kormny 1994-ben egy feltuningolt, „lzas” gazdasgot rklt; gy egy kerek vig tartott, mire kidolgozta a konszolidcit szolgl lpseit. Jellemz, hogy az MSZP-SZDSZ kormnykoalci azonnal a restrikci leg-kemnyebb mdszereihez nylt; - az MSZP egybknt fennen hirdetett szocildemokrata „identitsa” ellenre - a lakossg, a munkavllalk terheinek tovbbi nvelsben ltta a helyzet megoldst. Az elhreslt Bokros-csomag tovbb cskkentette a relbreket, a nyugdjak relrtkt (az letsznvonal 1996-ban mr csak az 1989. vi szint 60 szzalkt rte el!) s rendkvli mrtkben megnyirblta a trsadalombiztostsi juttatsokat is, amelyek mg ma sem rik el a korbbi sznvonalat.
Mi, szocildemokratk a korszak rtkelsben sem az MSZP, sem a Fidesz llspontjval nem rtnk egyet. Elfogadjuk egyrszrl, hogy srgs s klnleges dntseket kellett meghozni az eredmnyes stabilizci rdekben; st, azt is visszaigazoljuk, hogy a vgl is sikeresnek bizonyult konszolidci tnyleg a Bokros-csomag intzkedseinek volt ksznhet. Ktsgtelen, hogy az Orbn-kormny regnlsnak teljes idszakban nem tett mst, minthogy passzvan learatta azokat az eredmnyeket, amelyek elrst eldjnek „keserves erfesztsei” tettek lehetv. A sztoszthat tbblet-forrsokat (s jvedelmeket) pedig nagyjbl egy n. polgri elitnek, jrszt sajt klientrjnak juttatta. Ugyanakkor msrszrl meg vagyunk gyzdve arrl, hogy a stabilizci rt egyltaln nem a rendszervltsrt a legnagyobb ldozatot hoz tmegekkel, a munkavllalkkal kellett volna megfizettetni, hiszen szmtalan egyb lehetsg is knlkozott. A teljessg ignye nlkl megemltjk, hogy pldul az llami kiadsok mrsklse, az olcsbb llam megteremtse, a nagytke fokozott megadztatsa, vagy bizonyos privatizcis bevtelek clszerbb felhasznlsa ktsgtelenl helyesebb megolds lett volna, mint a szocildemokrata elvek felrgsa.
Soha tbb ne fordulhasson el az a politikai kptelensg, hogy egy jobb-oldali konzervatv koalci (esetnkben az Orbn-kormny) mintegy a sajt fegyvervel; csald-tmogat s egyb szocilis „vvmnyokkal” gyzze le az n. baloldalt, a magt szocildemokratnak deklarl MSZP-kormnyt.

Ktsgtelen tny, hogy gazdasgi nvekeds s egyensly - klnsen a nyitott gazdasg Magyarorszg, haznk esetben - egymssal szorosan sszefggenek. Kicsit szkeptikusak vagyunk ugyanakkor mindazokkal a nzetekkel szemben, melyek direkt s egyenes arny meghatrozottsgot „vlnek felfedezni” a kt tnyez kztt. A ktelyeink ktirnyak. Egyrszt nem vagyunk a hvei annak a burkoltan elssorban nagytks rdekeket szolgl mechanikus, s meglehetsen primitv szemlletnek, mely szerint minden ms prioritst a mindenek felett ll gazdasgi nvekedsnek kell alrendelni. A Fidesz-kormny pontosan ebbe a hibba esett, „ftise” rabjaknt vlasztsi greteiben 7 %-os vi nvekedst grt, - amibl csak 4 % valsult meg, s a lakossg tlnyom tbbsge ebbl sem rzett meg semmit. Arrl is megfeledkeztek, hogy az ltaluk fantasztikus sikerknt meglt nvekedshez a kormny tnykedse semmivel nem jrult hozz; az teljes egszben a Magyarorszgon mkd multinacionlis cgek tbblet-eredmnybl fakad, mint puszta statisztikai szksgszersg, tovbb ez a profit nagyjbl maradktalanul el is hagyja az orszgot. Msrszt nem csak a gazdasgi nvekeds „mindenek-felettisgt” tagadjuk - sokkalta fontosabb prioritsok ennl az eloszts helyes arnyai, a termszeti krnyezet megfelel vdelme, a jv tudatos megalapozsa komplex stratgiai tervekkel, a trsadalom nyugalma s a szocilis biztonsg, stb. -, de vitatjuk „az n. mg fenntarthat nvekeds” kategrijnak szinte imaknt mormolt tisztelett is. Teljes egszben elvetjk azt a (fisklis, kltsgvetsi) szemlletet, amely abbl indul ki, hogy a mindenfajta forrs-arnyok „optimlisak”, kbe vshetk; gy brmifle nvekv invesztci, tbblet-rfordts csak s kizrlag ptllagos forrsok megteremtsvel s felhasznlsval eszkzlhet, - teht minden ron nvekedni kellene, mert tbbletek csak ezltal keletkezhetnek. Mivel azonban rjttek, hogy mgsem lehet minden hatron tl nvekedni - mert felborul a klgazdasgi egyensly, s ellehetetlenl a krnyezetvdelem! -, nvdelml kitalltk a „fenntarthat nvekeds” temt, mint olyan varzs-kszbt, amelyet sajnos „a legjobb akarattal” sem lehet tllpni, s ezt kineveztk objektv fels korltnak. Mi, szocildemokratk azt gondoljuk errl, hogy roppant knyelmes szempont (nrdek!) rkre megmerevteni a hatalommal mr egyszer elrt kltsgvetsi struktrt, s a tovbbiakban „nagyvonalan” mr csak az gy vagy gy keletkez tbbletek elosztsval trdni! A lnyeg ppen abban rejlik, hogy az alapoknl kezdve kell jragondolni a forrs-kpzs s a felhasznlsi struktra egszt! Az alapvet arnytalansgok s trsadalmi igazsgtalansgok felszmolsa szempontjbl az egyik vrl a msikra keletkez (a gazdasgi nvekedsbl szrmaz) tbbletek marginlis jelentsgek, gy szertefoszlik a fenntarthat nvekeds ideja. Nvekedni termszetesen szksges, de nem nclan, s legfkppen nem minden ron. Sokkal fontosabb a trsadalmi cljaink jrartkelse.
A profithajhsz nvekedsi szisztma egyrszt a termszeti-, msrszt a trsadalmi krnyezetet, viszonyokat rombolja le. Mikzben egy szk elit- rteg vagyona, portfolija s fogyasztsa mrtktelenl, minden hatron tl n; akzben mlyl a trsadalmi szakadk: egyre nagyobb rtegek helyzete slyosbodik naprl napra, s szakadnak le a brmikori felemelkeds minden remnye nlkl. Kptelen s rtelmetlen egy olyan - akrmilyen gyors! - nvekeds erltetse, amely a trsadalmi feszltsgek fokozdsval, a szegnysg nvekedsvel, alapvet szocilis szksgletek tmeges kielgtetlensgvel, sokmilli ember minimlis meglhetst is alig biztost brezsi viszonyokkal, a dolgoz tmegek egszsgnek romlsval s a krnyezet folyamatos krostsval prosul, illetve jr egytt, csak azrt, hogy bizonyos profit-rdekek „maradktalanul” rvnyeslhessenek.
A teljes foglalkoztats, a valban ingyenes oktats, az egszsges letmd s az kolgiai egyensly megteremtse sokkal fontosabb a nvekedsnl.
Mi, szocildemokratk gy akarjuk bevezetni Magyarorszgot az Eurpai niba, hogy elbb itt, az orszgon bell rendezzk sajt problminkat.
Csatlakozs az Eurpai nihoz, globalizci  
Magyarorszg nemzetkzi integrcija elkerlhetetlen, ezrt az Eurpai nihoz val csatlakozsunkat termszetesen tmogatjuk. Tmogatjuk, mert a remlt csatlakozs nlkl a magyar nemzetgazdasg lehetsgei beszklnek, - a belpssel viszont (elssorban a vrt tmogatsok rvn) jelentsen kibvlnek.
Mi, szocildemokratk gy ltjuk, hogy Magyarorszg klpolitikjt rszben az elmlt 12 vben lezajlott, s azta is ersd ffolyamatok; rszben pedig a vilgpolitikban a legutbbi idszakban keletkezett bizonyos j, jl megklnbztethet, ugyanakkor egymssal szorosan ssze is fgg tendencik hatrozzk meg, amelyek legfontosabb tnyezi a kvetkezk: (1) Euro-Atlanti Integrci (NATO); (2) Eurpai-nis csatlakozs; (3) Hatron tli magyarsg; (4) Globalizci.    
 Az Euro-Atlanti Integrci az j, immr versenytrs nlkli vilgert kpvisel hatalmak, llamok s orszgok elssorban klpolitikai s katonai integrcija, ami a NATO-ba trtnt belpssel a szmunkra (1999. mrcius) tnyszeren s jogilag megvalsult, illetve befejezdtt. Magyarorszg teljesti szvetsgesi ktelezettsgeit, ami mindmig elssorban bkefenntart tevkenysget (Koszov) jelentett; m 2001. IX.11. ta a helyzet gykeresen megvltozott. A New York-i WTC-tornyokat rombadnt terrorista tmads nyilvnvalv tette, hogy a vilgbke, az USA s a NATO legflelmetesebb aktulis ellensge a nemzetkzi terrorizmus. Elre mg nem lthat, hogy a szvetsgesi viszonybl milyen j feladatok megoldsa vr majd Magyarorszgra, mint a terrorizmus-ellenes koalci, illetve a NATO tagjra. Ezt a kzeljv esemnyei, a harc tovbbi fejlemnyei fogjk meghatrozni; az, hogy a terrorizmus felszmolst milyen temben sikerl majd megvalstani.
 Az Eurpai-nis csatlakozsunk a rendszervlts utn a polgri fejlds tjra lpett Magyarorszg klpolitikjnak kulcskrdse; nem vletlen, hogy eddigi mindhrom kormnyunk (Antall-, Horn-, Orbn-) egybehangzan, prt-hovatartozstl fggetlenl a csatlakozsi trgyalsok sikert, teljes jog tagfelvtelnk idpontjnak elrhet kzelsgbe kerlst, meghatrozst tekintette legfbb feladatnak. gy tnik, hogy ezeket az erfesztseket vgre siker koronzza, mert a napokban nagyjbl rgztsre kerlt Magyarorszg 2004-2005. krli felvtele, ami ismtelten bizonyoss teszi, hogy belpsnk a kvetkez kormny idszakban trtnhet meg. Ez szintn klns jelentsget ad a mg htralv trgyalsokon elrend eredmnyeknek. Amit az Orbn-kormny e tren mg elr(het), - az lesz az j kormny legfbb rksge. Az elz hrom kormny erfesztsei legfkppen a tagfelvtelnk fel-gyorstsra, nevezetesen arra irnyultak, hogy Magyarorszg „orszg-teljestmnye” (rtsd: az nis orszg-jelentsek rtkel tartalma) tegye lehetv a mielbbi belpst. A f slyt a jogharmonizcira helyeztk.   Az eddig trgyalt fejezetek lezrsa eredmnyesnek tekinthet, viszont a legnehezebb krdsek tnyszer megoldsa mg ktsgtelenl elttnk ll. Ezek: (1) A mezgazdasgi termelsnk EU kvta-rendszerbe illesztse, versenykpessgnek biztostsa (optimlis zemnagysg!), a csaldi gazdasgok felzrkztatsa, s a fldtulajdon rendezse. (2) A magyar brek, az letsznvonal s a szocilis biztonsg Eurpai nis szintre emelse. A lemaradsunk e kt terleten a legnagyobb! Mi, szocildemokratk elre ltjuk, hogy amennyiben nem trtnnek srgs, rendkvli intzkedsek a jelzett kt alapvet problma megoldsra, mg a tnyleges csatlakozst megelzen, gy megengedhetetlen krok, vesztesgek keletkeznek. Az EU-s termelsi kvta-rendszer Magyar-orszgra vonatkoz elrsainak rvnyestse nmagban is azonnali, fokozd munkanlklisget fog elidzni a mezgazdasgban (5-600 ezer ft is rinthet ez!), ami mg drmaibb kvetkezmnyekkel jrhat, ha a mg fennmarad, egybknt „termelkpes” gazdasgok, csaldi vllalkozsok beruhzsi forrshinyuk s likviditsi problmik miatt nem kpesek teljesteni az EU-s hatkonysgi kvetelmnyeket; tnkre- mennek a szmukra eslytelen versenyben. Ugyanilyen vlsg-helyzetet jelent, idzhet el, ha a magyarorszgi potencilis termelk tkehiny miatt kptelenek fldtulajdont szerezni; e tekintetben az Eurpai nitl egyelre kapott 7 ves moratrium (ami a klfldiek magyarorszgi termfld-vsrlsainak ideiglenes korltozsra irnyul) csak elodzza, de vglegesen nem oldja meg a bajt. Mindez azt mutatja, hogy elssorban nagy sszeg, clzott tmogatsok egsz rendszert kell kidolgozni, s tnylegesen nyjtani is a kvetkez 1-2 vben a mezgazdasgban; msrszt pedig komplex csomagknt, trcakzi egyeztetssel kszlt intzkedsekkel kell megakadlyozni a munkanlklisg bekvetkezst. Fl, hogy amennyiben nem tesznk soron kvli, hatkony lpseket a magyar tlagbrek, az letsznvonal s a szocilis elltsok tern az EU-s tlag elrse, vagy legalbbis gyors megkzeltse rdekben, akkor a mai horribilis klnbsgek (a magyar relbr alig egytde  az nis tlagnak!) a csatlakozs utn is fennmaradhatnak - thidalhatatlan szakadk keletkezik! -, st, az oll mg tovbb is nylhat. Magyarorszg ugyan tovbbra is kvnatos marad(hat) a klfldi tke befektetsei szmra, m a munkavllalk, a lakossg esetleg tovbb szegnyedik. Az Eurpai nis csatlakozsunk legfontosabb megoldand krdse, hogy a magyar nemzet minden tagja azonnal s jelents mrtkben rezze meg a tagsg elnyeit, ami letkrlmnyeinek javulsban kell kifejezsre jusson. A kulcssz: az eslyegyenlsg! Amennyiben a magyar munkavllal azonos minsg munkjrt nem kaphat azonnal kzel azonos brt; vagy a magyar termel, a vllalkoz azonos teljestmny esetn nem juthat kzel azonos zleti lehetsgekhez, akkor mindannyian csak az ni msodrend llampolgrai lesznk! Az ni ugyanis ktsgtelenl szles skln knlja (leend) tagorszgai szmra a nyugati tpus fejlds mindenfajta lehetsgt; ugyanakkor mindkt oldalrl konzervlni igyekszik majd azokat a fejlettsgi szintbeli klnbsgeket, amelyek a belps pillanatban minden tren fennllnak.  Az nis csatlakozst megelzen teljes kren szksges tjkoztatni az orszg munkavllalit, vllalkozit, lakossgt arrl, hogy ltfelttelei, letlehetsgei miben, milyen mdon, s mennyiben vltoznak meg, hogy mindenki krltekinten mrlegelhesse a vrhat elnyket s htrnyokat, mieltt a belpst vgleg eldnt npszavazsra sor kerl. Ez az a kritikus terlet, amiben taln orszgosan a legrosszabbul llunk.
 A hatron tli magyarsg anyaorszg rszrl trtn tmogatsa egszen j fnyben tnik fl, s jobbra jabb problmkat indukl az Eurpai nihoz vrhat csatlakozsunk tkrben. Eme problmkat a Fidesz-kormny - akarva-akaratlan? - a vgskig lezte az n. „sttusz-trvny” siets parlamenti megszavaztatsval; anlkl, hogy a trvny tervezett elzetesen hivatalosan, a legfelsbb szinten egyeztette volna az rintett krnyez llamokkal. A kedvezmny-trvny nem vletlenl ppen azokban a szomszdos orszgokban vltotta ki a legnagyobb ellenrzst (Romnia s Szlovkia), amelyek Eurpai nihoz trtn csatlakozsa mg kteslyes, vagy legalbbis Magyarorszghoz kpest csak tbb ves „fzis-ksssel” valsulhat meg. A problma l, vals: az Orbn-kormny a magyar sszetartozs deklarlsval akarja kvzi „kierszakolni”, hogy  Magyarorszg csatlakozsval egyidejleg - egyfajta sajtos klpolitikai-jogi rukapcsolsknt! - a hatrainkon tl (Romniban, Szlovkiban) l magyarok is nagyjbl ugyanolyan jogokkal rendelkez (pl. vzum-mentessg) nis llampolgrokknt vtessenek szmba, mint az anyaorszg laki. Meggyzdsnk, hogy a sttusz-trvnynek ez a valdi, dekdolt rtelmezse, hiszen a trvny jelentsge alapveten szimbolikus; a tnyleges/tteles kedvezmnyek (utazs, tanuls, stb.) korntsem olyan mrtkek, ami egyrszt az ers magyar kormnyzati akaratot, msrszt a romn s szlovk kormnyzat trgyi heves ellenrzseit, nyilatkozatait indokoln. Nem lehet csodlni - klnsen a szksges egyeztetsek elmaradsa tkrben! -, hogy a romn s a szlovk kormny „hts szndkokat sejt”; gyantja, hogy a magyar igazolvny valjban egy olyan „kdolt menlevl” az Eurpai niba, amellyel a kivtelezett magyarok akkor is, addig is, mr elre bejutnak, amg Romnia s Szlovkia „mg csak” vrakoz orszg. Az ellenrzsek alapja teht valamifle etnikai kirekesztstl val flelem. A sejts „jogossgt” lnyegben az is megalapozni ltszik, hogy egyrszt a sttusz-trvny nyilvnvalan rvnyt veszti, megsznik mkdni, amint Magyarorszg mellett Romnia, Szlovkia s Szerbia is felvtelt nyerne (ez utbbiakra esetleg 6-8 vet is kellene vrni!) az Eurpai niba, hiszen az nin bell minden llampolgr jogai egyenlk, teht nincs szksg kln preferencikra, - msrszt legjabban maga, az Eurpai ni is rosszallst fejezte ki, s elrta a magyar kormnynak a szksges kormnykzi egyeztetsek lebonyoltst. Elgg valszn; ppen a sttusz-trvny krli bonyodalmak vezettek oda, hogy az ni egyes vezet orszgai (orszgainak vezeti) felvetettk: nem lenne-e clszerbb elhalasztani a mostani, rszleges bvtst egszen addig, amg az rintett orszgok mindegyike fel nem vehet, egyidejleg. Ezzel azt is kimondtuk, hogy tulajdonkppen a sttusz-trvny, pontosabban nem is annyira a konkrt tartalma, mint „bevezetsnek a mdszere” az, ami effektve veszlyezteti, vagy kslelteti felvtelnket az Eurpai niba! Elgg furcsa, hogy az MSZP a trvnyt tmogat szavazataival lnyegben „statisztlt” mindehhez, ami a kell elrelts hinyt mutatja. Mindemellett hangot kell adnunk annak a vlemnynknek, miszerint csak remlhetjk, hogy a problma valahogyan megoldst nyer, mg a magyar orszggylsi vlasztsok (2002. prilis) eltt, mert ellenkez esetben az j kormny „lehetetlen helyzetet” fog rklni mostani eldjtl. Meg kell jegyeznnk - noha mi, szocildemokratk is a mielbbi csatlakozs hvei vagyunk! -, hogy az erltetett, gyorstott eljrsok tlnk idegenek, mert olyan nehzsgekbe sodorhatjk az orszgot, amelyeket el lehetett volna kerlni. A mai, szksgtelenl felgerjesztett etnikai ellentt Romnival s Szlovkival egyrszt nem hasznl a hatrainkon tl l magyaroknak sem, - msrszt tnylegesen elidzheti, hogy Magyarorszg felvtelt is elhalasztjk, egszen a nevezett orszgok egyidej csatlakozsig. 
 A globalizci (ahogyan a nevben is benne van!) lnyegben az egsz glbuszra kiterjed - az Euro-Atlanti s az Eurpai nis, llamokra irnyul integrcitl rszben fggetlen, de ezeken az alrendszereken bell is ltez - elssorban vilggazdasgi, pnzgyi egysgeslsi tendencia, amely alapvet termszete szerint ppen hogy az llamhatrokon tvelve zajlik, s gy rszben az emltettekkel ellenttes folyamatokat is indukl. A globalizci „njr motorjai” a multinacionlis gazdasgi trsasgok, amelyek gazdlkodsi s pnzgyi tevkenysge keresztl hatol az llamhatrokon. Amg a fggetlen nemzetllamok fent emltett katonai, klgyi, gazdasgi, pnzgyi, llamjogi cl integrcii nem csupn felttelezik, de egy nagyobb egysg (a konfderci) gisze (vdernyje) alatt, a nemzeti nllsg egy alacsonyabb szintjn, de tulajdonkppen konzervljk is a nemzetllamok llamhatrainak jelkpes fennmaradst, - addig a globalizcis folyamatok, mintha ntudatlan, kvzi „termszeti csapsok” lennnek, kifejezetten a mindenfajta hatrok lebontsa, ledntse irnyban mkdnek, hatnak. A hatrokon tvel gazdasgi tevkenysg, a multinacionlis cgek szmra az llamhatr szksgtelen korlt, amely mintha feltartztatni igyekezne, akadlyozn a minden hatron tli, parttalanul rad nvekedst, ezrt a globalizci s a nemzetllam egymssal ellenttes (rzelmi) tlts, tartalm s rdek kategrik, amelyek az alaphelyzetbl fakadan gyakran egyms kioltsra trekednek. A problma abbl ered, hogy a multinacionlis rszvnytrsasgok (pl. Coca-Cola, McDonald’s, Motorola, Philips, Marlboro, stb.) tulajdonosi sszettele nemzetek feletti, s mint ilyen egyrszt llandan, nyomon kvethetetlenl vltoz, msrszt identitsuk ilyenformn megismerhetetlen, mi tbb, nemzeti rtelemben nincs is.      Noha az integrcis s a globalizcis ffolyamatok egytt, egymssal sszefggsben egyrtelmen a vilg vgs egysgeslse, egy nagy, kzs, globlis Vilgllamm vlsa irnyba mutatnak; mgis azt kell mondanunk, hogy a vilg sok tekintetben mg nem rett meg erre. Mivel a nemzetek feletti vllalkozsok, trsasgok uralkodv vlsa aprnknt kikszbli a vilgpiacon a szabad versenyt; egyre nagyobb a veszlye annak, hogy a termels, az rtkests, a kereskedelem s a pnzgy minden szfrja monopolizltt vlik, ami a teljes szemlytelensggel prosulva lehetetlenn teszi a trgyi folyamatok brmifle ellenrzst. Tekintve, hogy a rszvnypakettek nvtelensgbe burkolz szupra-nacionlis tke, a majdnem vilgmonoplium nem rdekelt az energival s a Fld egyb kincseivel (a flddel, a vzzel s a levegvel) val kellen takarkos gazdlkodsban; az esztelen mrtk nvekedst erltetve lassanknt kolgiai katasztrfba sodorja az emberisget. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a globalizcinak kizrlag csak kros hatsai lennnek; de azt mindenkppen, hogy a nemzetek feletti vllalkozsok tevkenysgnek jogi, pnzgyi, humanitrius s krnyezetvdelmi - teht globlis trsadalmi s kolgiai - ellenrzse ma, az egysgesls viszonylag korai szakaszban mg csak a nemzetllamok klnll lte s rdekei alapjn oldhat meg. Ezt gy is mondhatjuk, hogy a nemzet-llamok br mr akadozva, m azrt mg taln elvrhat hatkonysggal mkd nvdelmi mechanizmusai vjk meg a Fldet a katasztrftl, mindaddig, amg a fokozatosan kipl egysges Vilgllam az ellenrz funkcikat maradktalanul t nem veszi. St, a konfliktusok, a problmk ma mg/mr elssorban ppen abbl addnak, hogy a nemzetllamok mr egyre nehezebben birkznak meg a multikat ellenrz funkcival! Ezrt nincs ms megolds, mint egyelre megersteni a nemzetllamot a mindent lenyelni akar, anonim multinacionlis tkvel szemben, mert ellenkez esetben lehetetlenn vlik a nemzeti rdekek vals kpviselete. Mi, szocildemokratk azt valljuk, hogy a globalizci kzs ervel, a nemzetkzi szocildemokrcia sszefogsval „megszeldthet”, ember szabsv tehet, humanizlhat, miknt a nemzeti kapitalizmus. Akkor, s csak akkor mondhatjuk el, hogy ezt elrtk, ha a ktsgtelenl vals globalizcis sikerek az egsz emberisg „npjltt”, minden egyes ember letkrlmnyeinek, leteslyeinek, fogyasztsi kultrjnak s szellemi felemelkedsnek segtst, lehetsgei kiszlestst fogjk szolglni, - ha eslyegyenlsg lesz nemzetek kztt, s azokon bell is. 
A bels egyensly politikai s gazdasgi tnyezi  
A szocildemokrcia hrmas politikai jelszava: szabadsg, igazsgossg s szolidarits. Ebbl kvetkezik, hogy mi a szabadsgot nem a liberlis, vagy a libertarinus (rtsd: „szabadossg”) felfogsban kzeltjk meg, amikor is az egyn, szemlyisgi jogai birtokban a jogllam keretei kztt brmit megtehet, amit a trvny nem tilt. Idegen tlnk az a „mechanikus”, a szabad piac szerept kvzi fetisizl piacgazdasgi szemllet is, miszerint a termels s az eloszts minden rszfolyamatt a verseny, a szabad piac keresleti s knlati trvnyszersgei hivatottak szablyozni; az llam pedig egyltaln ne avatkozzk be a piaci folyamatokba, az elosztsba, hanem hagyja magra azt, s vonuljon ki a gazdasgbl. A szabad verseny s a gazdasgi folyamatok teljes liberalizlsa - vlemnynk szerint - nem old meg semmit, anarchihoz vezet, s a „Pusztuljon a frgese!”, vagy a „Gyzzn a jobbik!” elvek s gyakorlat minden jzan hatron tli rvnyre juttatsa vgl ersekre s gyengkre, gazdagokra s szegnyekre osztja (polarizlja) a trsadalmat, ami nem egyszeren erklcstelen, mltnytalan s igazsgtalan (antihumnus), hanem vgs kifejletben a trsadalom mkdsnek hatkonysgt is jelentsen lerontja, veszlyezteti. 
Ezrt azt tartjuk, hogy a demokrcia, a demokratikus szabadsgjogok intzmnyes garantlsa csak a szksges, de nem elgsges felttele a trsadalmi bknek, a harmninak s a kzmegegyezsnek, - a szocilis juttatsok alkotmnyos emberi jogknt val deklarlsa s biztostsa pp gy szerves rsze a demokrcinak, mint az gy nevezett szabadsg.
A szabadsg ugyanis a felismert szksgszersg! Szksgszer ugyanis, hogy a trsadalom valamilyen formban gondoskodjk minden tagjrl; az elesettekrl, a munkanlkliekrl, a gyengkrl, a betegekrl, az regekrl, a nyugdjasokrl, a htrnyos helyzet gyerekekrl, a fiatalokrl, a nagy-csaldosokrl; s tegyen azrt, hogy az leteslyek kiegyenltdjenek, hogy felzrkzhassanak a valamilyen okbl lemaradk is.
Nem elg teht a demokrcia; szocilis demokrcit kell teremteni, - ez a szocildemokratk meggyzdses hitvallsa. A demokrcia politikai rtelemben is csak akkor, attl lehet stabil, ha a szocilis jogok biztostsa harmnit alkot az egybknt szabad piacgazdasggal. Az n. „jlti llam” (J. K. Galbraith) kpzete lnyegben a szocilis piacgazdasgot jelenti.
Ennek az a lnyege, hogy az llam egyrszt a Parlament ltal alkotott trvnyeken, konkrt direktvkon s preferencikon keresztl befolysolja a piac (egybknt szabad) mkdst; msrszt pedig a piacgazdasg elsdleges jvedelem-termel szereplitl adk s jrulkok formjban jvedelmeket von el, illetve kzpontost, annak rdekben, hogy az lymdon kpzett forrsokbl rendszeres szocilis juttatsok folystst biztostsa.
A magyarorszgi rendszervlts (1990.) megvalstsbl (pl. privatizci, krptls, liberalizci) a dntnkk teljes mrtkben szmztk a szocil-demokratikus alapelveket, de az intzmnyes szocildemokrcit is. pp ennek a vgzetes politikai tvedsnek „ksznhet” az az elkpeszten gyors vagyoni s jvedelmi polarizci, differencilds, ami elvtelenl s igazsgtalanul kettosztotta a magyar trsadalmat, s mra ez a klnbsg jelkpes s valdi rtelemben egyarnt thidalhatatlan szakadkk ntt.
Politikai rtelemben a trsadalom nincs egyenslyban; ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szk millirdos elit szinte mindent megtehet, amit akar, a mozgsternek a szabadsga szinte vgtelen; a trsadalmi igazsgossg meghatrozst s rvnyestst is kisajttotta magnak, s a megfelel forrsok, illetve rdekrvnyest mechanizmusok hinyban nem mkdik hatkonyan a trsadalmi szolidarits sem. Az elesettek, a szegnyek, a vgleg leszakadk rtege egyre bvl, - let-perspektvjuk egyre szkl.
Gazdasgi rtelemben sem jobb a helyzet; mikzben az Orbn-kormny sajt-szcsvein keresztl fantasztikus makrokonmiai sikerekrl szmol be nap mint nap, - az tlagember, az egyes emberek ebbl nem reznek semmit. A Kormny szinte kizrlag egyetlen globlis gazdasgi mutatn, ti. a GDP nvekedsi temn, mint sajtos torz szemvegen keresztl ltja, s igyekszik minl szlesebb krben lttatni, propaglni hatalmas eredmnyeit, mikzben nem veszi szre, hogy: (1) Az grt 7 %-os tem helyett tlag 4-5 az, ami „megvalsul”. (2) A nvekeds teme vrl-vre, jbl - lassul. (3) Az „erltetett” nvekeds mris megbosszulja magt, n az eladsods. (4) Nem bizonyos, hogy valsak a nvekeds adatai; szmos jel utal arra, hogy amit mrnek, az bell van a statisztikai hibahatron. (5) Ami nvekeds tnylegesen kimutathat, az sem „a magyar” gazdasgi szereplk, hanem a Magyarorszgon mkd multinacionlis cgek „ners” nvekedse, amiben a Kormny „teljestmnynek” semmifle szerepe nincs. (6) Hiba a nvekeds fetisizlsa, - a gazdasg egyb mutati stagnlnak, vagy pp romlanak; csak szk rszterleteken mutatkozik marginlis javuls. A nagy eredmnyek tlnyom rsze amolyan „sz-propaganda”, amit a szmok egyltaln nem tmasztanak al.
Megszntettk ugyan a forint nemzeti banki n. cssz lertkelst, m a forint devalvldsa tovbb tart, amit a forint/dollr rfolyam folyamatos romlsa is bizonyt. Ha igaz lenne a kivteles gazdasgi nvekedsrl szl Kormny-sikerpropaganda, akkor a paritsnak pp javulnia kellene.
Tekintettel arra, hogy nhny vi stagnls utn a nemzetgazdasg fizetsi mrlege ismt deficitesebbre fordult, - a brutt llamadssg ismt n. A brutt llamadssg jbl 30 Mrd USD krli, - a nemzetgazdasg teljes adssg-llomnya pedig 40 Mrd USD felett jr. (A forint konvertibiliss ttele ta megsznt a Nemzeti Bank devizahitel-monopliuma; a gazdasg egyb szerepli kzvetlenl is vehetnek fel deviza-hiteleket klfldrl.) Amennyiben tekintetbe vesszk, hogy a dollr ma mr kzel 300 forintot r, szemben az 1990. krli cca. 100 forinttal; megllapthatjuk, hogy mai brutt adssgunk (3 x 40 = 120 Mrd USD!) 1990-es rfolyamon szmolva mintegy hatszorosa a rendszervlts idpontjban (1990.) regisztrlt 20 Mrd USD adssgnak, pedig akkor mg a nemzetgazdasg tulajdont kpezte cca. 60 Mrd USD sszrtk nemzeti mkdtke, amelynek 80-90 %-a a privatizci sorn klfldi rszvnytulajdonba ment t.
Hov lettek ht a privatizcis bevtelek?!
Mrpedig a magyar nemzetgazdasg - az llami kltsgvets, valamint az sszes gazdasgi szerepl - az orszg brutt adssg-llomnya utn fizeti a nemzetkzi hitelek kamatait, ami az adssgszolglat effektv terhe mellett fokozott kamat-kltsggel jr, s ez inflci-gerjeszt tnyez.
Az 1998-as vlasztsi kampnyban a Fidesz azt grte, hogy a ciklus vgre 6 % al szortja le az vi inflci temt, ami pedig tnylegesen ez v vgn (2001.) mg mindig 8-9 % krl vrhat.
Akkori vlasztsi programjban a Fidesz komplex kltsgvetsi-s adreformot  is grt. Sem az llami kltsgvets rtkelemzsen alapul reformjra, sem az egyszeri, nagyarny adcskkentsre nem kerlt sor. Ktsgtelen eredmnyeket mondhat magnak a Fidesz-kormny a csald-vdelmi intzkedsek (GYES, GYED, csaldi ptlk, adjvrs, stb.), s a nyugdjak relrtknek emelse tern, ami azonban jelentsen alatta marad annak a lehetsgnek, amit a tudatosan altervezett kltsgvetssel szemben a magasabb inflci miatti tbblet-bevtelek lehetv tettek volna. 
Ngyves kormnyzsa legnagyobb gazdasgi „eredmnyeknt” li meg s hirdeti a Fidesz-kormny a minimlbrek kt lpcsben, brutt 50 ezer forint/h sszegre trtnt felemelst, ami tipikus flmegoldsnak tekinthet, klnsen, ha figyelembe vesszk, hogy a minimlbr is adzik. Ez azrt flmegolds, mert meglni ebbl az sszegbl is lehetetlen, viszont jelents, feloldhatatlan brfeszltsgek, gazdlkodsi problmk merltek fel az emels miatt; mind az alkalmazotti, mind a vllalkozi szfrban.
A Fidesz-kormny egsz eddigi, hrom-s flves regnlsra jellemz az erltetett tem, gtlstalan klientra pts, amely „ntrvny trvnyek” parlamenti terltetse, autoriter intzkedsek alkalmazsa ltal valsul meg; s gy fleg, vagy kizrlag csak egy fideszh, szk elit-rteg - az n. „polgri” kzprteg, ami valjban egy krelt, fiktv kategria - rdekeit szolglja. Elit-pt tevkenysgt radsul a magyar nemzet trtnelmi nagysgainak „fedneve” al rejti, amikor a Szchenyi-terv keretben osztogatja az llami kltsgvets bevteleit sajt holdudvarnak vllalkozi rszre. Az annyiszor beharangozott kis-s kzpvllalkozk tmogatsa egyrszt teljesen figyelmen kvl hagyja azt a minimum flmillis „knyszer-vllalkozi” tmeget, akik az 1990-es vekben a nvekv munkanlklisg miatt vesztettk el llsukat (a 40-50 ves korosztly jelents hnyada), s vlasztottk ezt a jobbra mkdtke nlkli s kszpnzhinyos meg-lhetsi formt. A szmukra mig semmilyen hitelkonstrukci nem ltezik.
ltalban is jellemz a Fidesz-kormny n. tmogatsaira, hogy nem azt a rteget, vllalkozi s npessgi kategrit rik el, amelyet clknt elre megjelltek. Pldul: a Szchenyi-terv rvn mig megvalsult beruhzsok tbb mint 60 %-a klfldi befektetk vllalkozsait segtette, tmogatta. Az is jellegzetes, hogy a jelents tmogatsokat egyltalban nem a rszorulk kapjk, hiszen a nagyarny s tbbmillis sszeg sajter-biztostsi ktelezettsget csak a tkeers, prosperl gazdlkodk kpesek teljesteni, azok, akiknek igazbl nincs is szksgk az ignyelt sszegre. A mikrovllalkozsok, a knyszervllalkozk tke s kszpnz nlkl csak vegetlnak, a tnk szln „mkdnek”, s folyamatosan ezrvel mondjk fel tevkenysgket, s szakadnak le vgleg, elvesztve a felemelkeds eslyt. Ugyanezek a megllaptsok vonatkoznak a lakshitel-konstrukcira, amely kizrlag egy jgazdag, tehets „elit” korosztly, annak is csak egy szk rtege szmra biztostja az egybknt is igen drga lakshoz juts lehetsgt. A fiatalok tlnyom tbbsge nem kpes nll lakst pteni.
 Vlasztsi rendszer, nkormnyzatok, a kzlet tisztasga
 
Vlasztsi rendszer
Mi, szocildemokratk nem arra treksznk, hogy tbb ciklusra is biztos helyet szerezznk magunknak a Parlamentben, hanem arra, hogy az Orszggyls a npfelsg elve alapjn valdi npkpviseletet valstson meg; a lehetsg szerint minl kevesebb rfordts rn.
Clunk a jelenlegi vlasztsi rendszer megvltoztatsa, az albbiak szerint:
 Egyforduls vlasztst; az egynivel egyidej lists szavazssal!
 Cskkentsk a Parlament sszltszmt 386-rl 260-280 fre!
 Nveljk 4-rl 5 vre a vlasztsi ciklust!
 Az nkormnyzati vlasztst tegyk a parlamenti ciklus flidejre!
 Teremtsk meg (1 v utn, a vlasztk 20 %-nak alrsval) a kpviselk visszahvhatsgnak jogintzmnyt! 

nkormnyzatok 
Mi, szocildemokratk, a demokrcia elktelezett kpviseli, - alapvet vvmnyknt rtkeljk az nkormnyzs intzmnynek ltrejttt. Az nkormnyzs thatja a trsadalmi let egszt, alapjt kpezi az nszervezdsnek, s biztostkt annak, hogy a demokrcia gyakorlsa ellenrztt krlmnyek kztt folyik.
Az nkormnyzat egyrszrl olyan demokratikus, intzmnyestett forma, amely nlkl nem kpzelhet el a civil s a trsadalmi szervezetek egytt-mkdse. Az nkormnyzatok msrszrl az llamigazgats s a helyi trsadalom viszonyait szablyoz vlasztott szervezetek. Ebbl a szempontbl a helyi nkormnyzatok demokratikus intzmnyrendszere a legfontosabb trsadalmi feladatot ltja el, trvnyi keretek kztt; teht kizrlag a trvnyessg ltal meghatrozottan, mkdsi terletnek a legfbb hatalmi szerve. Feladata teht egyrszt a telepls llamigazgatsi tevkenysge, msrszt szablyz, trvnyalkot, tulajdonosi jogokat is gyakorl s a helyi kzletben megjelen funkcikat foglal magban. Mi, szocildemokratk az nkormnyzatokkal kapcsolatban az albbiakat valljuk:
 A jelenleginl sokkal pontosabban kell definilni az nkormnyzatok Hivatala s a jegyz ltal gyakorolt hatsgi feladatokat. Garantlni kell az llamigazgatsi eljrsok tekintetben a felels vgrehajtk fggetlensgt. A vlasztott testlet e feladatokra val rhatst kizrlag a jegyz megvlasztsval gyakorolhatja.
 Fellpnk minden olyan kezdemnyezssel szemben, amely az n-kormnyzatok trvnyben garantlt feladatt vagy jogosultsgt szkteni kvnja.
 Az nkormnyzatok finanszrozsa, illetve feladatfinanszrozsa (llami kltsgvetsbl), valamint a sajt vagyonval s a helyi adbevtelekkel val gazdlkodsa kpezi a mkds eszkzeit. Az nkormnyzatok fggetlensge csak akkor tarthat fenn, ha kltsgvetsnek bevtelei kiszmthatak, s a ktelez feladatai nem alulfinanszrozottak. Az n-kormnyzati finanszrozst gy a fggetlensg megtartsa alapfel-ttelnek tekintjk. Ezrt egyre nagyobb mrtkben a helyben kpzdtt adbevteleket, s cskken mdon az llami kltsgvetsbl szrmaz tmogatst preferljuk a finanszrozsban.
 Jelentsen szigortani kvnjuk az sszefrhetetlensgi trvnyt. Nem tartjuk szksgesnek, hogy nkormnyzati tulajdont is vagyonkezel gazdasgi szervezetek irnytsban (prt)kpviselk is rszt vegyenek.
 Trvnyi ton szablyozni kvnjuk, hogy az nkormnyzatokat irnyt polgrmesterek hrom cikluson tl ne legyenek jravlaszthatk.
 A helyi politika slyt kvnjuk nvelni azzal is, hogy ismtelten meg-szntetnnk a polgrmesteri s a parlamenti kpviseli funkcik egyttes gyakorlst, ami meggtoln a helyi s a nagypolitikai rdekek egybe-fondst, sszekeverst.
 Azokon a terleteken (pldul: Budapest), ahol egyidejleg, egyms mellett tbb (sok) nkormnyzat is mkdik; skraszllunk a szvetsgi alapon szervezd nkormnyzati modell mellett.
 nkormnyzatok nem csupn terleti-, hanem funkcionlis elven is szervezdhetnek, illetve mkdhetnek. A nyilvnval jv minden tren az nkormnyzs lehetsgeinek a kiszlestse; a hatalomgyakorls, az llamigazgats feladatainak decentralizlsa, az nrendelkezs jogainak, feltteleinek a bvtse. Clszer ezrt - ahol ez indokolt - az nkormnyzati modellt alkalmazni, a trsadalmi let egyb kzrdek szfriban is. Mi, szocildemokratk ezrt visszalltannk az egszsg-biztostsi s a nyugdj-biztostsi nkormnyzatokat; tekintettel arra is, hogy a trsadalombiztosts tipikusan kzmegegyezsen alapul forma, trsadalmi szerzds egy jrulkalap sszer, takarkos, clorientlt felhasznlsra, - s a legkevsb sem valamifle kltsgvetsi adttel.

A kzlet tisztasga 
Az a hatrozott vlemnynk, hogy az llami s a privt korrupci, az n. „lobbyzs” nem a rendszervlts szksgszer hozomnya, nem is a vad- kapitalizmus, a szabadversenyes eredeti tkefelhalmozs „szksges rossz” velejrja; hanem egy 1990. ta egyre ersd negatv tendencia, ami jrszt a kzbiztonsgi llapotok ltalnos megromlsbl, s emellett a politikai s a gazdasgi hatalom sszefondsbl, valamint a szervezett bnzs trnyersbl, az llami irnytsba trtnt beplsbl is ered.
A kzlet tisztasga ma csupn „jszndk lom”, nem ltezik, ezrt meg kell teremteni. Vagyis a kzletet meg kell tiszttani mindazoktl az ssze-frhetetlensgektl, sszefondsoktl, korrupcis lehetsgektl, vals „kapcsolatoktl”, amelyek azt ma zavaross, ttekinthetetlenn teszik, s beszennyezik. S ez nem kizrlag, vagy elssorban a jogszably-alkots, a trvnyhozs krdse! Hozhat egy Orszggyls a szndkaiban mg oly nemes trvnyeket is, ha azokat pp az irnyt elit hgja t leggyakrabban. gyszlvn kzismert, hogy a trsadalmi tulajdon (ms szval: a nemzeti mkdtke) kampnyszer privatizcija az llam irnytsval zajlott le, dnt hnyadban az 1990-es vek els felben. Nagyjbl s egszben mintegy 6 ezer millird forint (akkor 60 Mrd USD) sszrtk portfoli (rszvny, zletrsz, kszpnztke, ingatlan, gyr, zem, ltestmny, stb.) kerlt az llam kezelsbl - 70-80 %-ban klfldi - magntulajdonba. Az n. „spontn privatizci” mr 1988. utn megkezddtt, s egszen 1991-1992-ig (ekkor vezettk be a Privatizcis Trvnyt) mindenfle egysges szablyozs nlkl folyt a magnosts. Kzismert, hogy a legklnflbb „banki s egyb trkkk” alkalmazsval, ignybevtelvel, illetve megfelel kapcsolat-rendszereken keresztl szzmillis-tbbmillirdos vagyonokhoz lehetett hozzjutni, az eljrsi rend teljes kr szablyozatlansga folytn. Ezt az exlex llapotot aztn alaposan ki is hasznltk az nmagukat „szold befektetknek” lcz mindenfle gyeskedk, - klfldrl s belfldrl egyarnt. Mindekzben beszivrgott, „begyrztt” Magyarorszgra is a szervezett bnzs, a klnfle maffik, amelyek kivl alkalomnak tekintettk a magyar privatizcit arra, hogy a piszkos pnzket tisztra mossk. Aztn vgl szrevtlenl kifejldtt a honi szervezett bnzs is. A privatizcis vagyoni ksrtsek oly nagy mrtkek voltak, egy-egy „sikeres tranzakci” rvn akkora vagyonok cserltek gazdt, ami rthet okokbl nem hagy(hat)ta rintetlenl az llami tisztviseli appartust sem. Ahny privatizcis eset, - annyifle konkrt esettanulmny. Ktsgtelen, hogy az llami s a banki korrupcis gyletek (v..: az adott idszak sok-sok „knnyen szerzett” privatizcis bankhitelvel, ami sszessgben 6-700 millird forintos „krkrs” bankkonszolidcit eredmnyezett, az ad-fizetk pnzbl, az llami kltsgvets terhre!) egyrszt az ltalnos „privatizcis lzzal”, msrszt a trvnyhozs s a trvnykezs feltn lazasgaival hozhatk sszefggsbe. Igen, a felismerhetetlen, a ma mr szinte kiirthatatlannak tn korrupci a trsadalom beteges, lzas llapota; ami nagyon hasonlt a gazdasg inflcis lzra, amely egybknt szintn az 1990-es vek kzepn (vi 30 % felett) tetztt, miknt a konszolidci. A lertak alapjn is megllapthatjuk, hogy a kzlet tisztasgt alapveten ellehetetlent korrupcis fertzttsg a leginkbb ppen a trsadalmi elit „krmjt” rinti; azokat a csoportokat, amelyek tagjai a pldamutatsban is ell kellene, hogy jrjanak. A „rossz pldk” alapjn (s a korrupci teljes felszmolsra irnyul vals kormnyzati akarat hinyban, hiszen a sajt holdudvar szmra trtn, plyztats nlkli vagyoni, kltsgvetsi, megrendelsi s munka osztogats tipikusan a legrosszabb plda!) nem csodlhat, ha a korrupci nem cskken, hanem egyenesen tenyszik, s fleg a legfelsbb krkben.
Elttnk nyilvnval, hogy a Kormny hiba bszklkedik hnaprl-hnapra az nis besorolsi statisztikval, miszerint Magyarorszg mr csak a huszon-akrhnyadik helyen ll a korrupcis rintettsg orszg-rangsorban; jl tudjuk, hogy a mi bels viszonyaink sokkal zavarosabbak annl, mint amit ebbl a magyar hivatalos szervek lttatni engednek a kl-fldnek. Szemfnyveszts ez; mert csak a homokba dugjuk a fejnket, mint a strucc. Nem az rontja el az orszg-imzst, aki beszlni mer errl, hanem az, aki letagadja a vals helyzetet.
Jelents korrupcis faktor ma Magyarorszgon az is, hogy egyfajta politikai „beltenyszet” alakult ki a magyar parlamenti demokrciban; mintha csak a rendszervlt prtok lennnek/lehetnnek a npfelsg, a npkpviselet kizrlagos lettemnyesei; a kt legnagyobb prt - a Fidesz s az MSZP -, mint a jobboldal s a baloldal felkent gyjtprtjai, minden kisebb prt teljes nmagukba olvasztsra trekszenek, hogy blokkoljk a politikai mobilitst. Olyan ktplus politikai vltgazdasgot akarnak meggykereztetni s be is betonozni Magyarorszgon, ami biztostja szmukra, hogy csak k ketten rvnyesljenek minden leosztsban. Mi, szocildemokratk hatrozottan valljuk, hogy a „prtokrcia”, a ktplus llamprti rendszer ugyanolyan rossz lenne, ppoly tvol esne a demokrcitl, mint az 1990. vi rendszer-vlts eltti egyprtrendszer, azzal a klnbsggel, hogy az olcsbb volt! Ezrt a trsadalmi-politikai mobilits minden trvnyes eszkzzel trtn lnktsre treksznk, hogy nveljk a demokrcia soksznsgt, ami a trsadalmi nrendelkezs kiszlesedst eredmnyezi. A trsadalom politikai aktivitsa, ntisztul kpessgnek a fokozsa a legjobb fegyver hossztvon mindenfajta korrupci ellen, aminek meleggya a belterjessg.
Nem akarjuk termszetesen azt lltani, hogy a korrupci csak a legfels szinteken, a trsadalom cscsn ltezik s virgzik, de azt mindenkppen, hogy amg onnan ered, addig „lejjebb” minden kiirtsi ksrlet sikertelen.
A kzlet alacsonyabb szintjein ltez tisztviseli, kzalkalmazotti korrupcit elssorban ktfle mdon lehet megelzni, cskkenteni, majd felszmolni. Eurpai nis tlagbrezssel, s az erklcsi rtkrend betartatsval.

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!