czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
jbaloldal program
jbaloldal program : jbaloldal 2002-es prtprogramja IV.

jbaloldal 2002-es prtprogramja IV.

  2005.03.05. 18:33


Trsadalmi rdekegyeztets
A magyar trsadalom, a magyar demokrcia elz fejezetekben lert fele-ms llapota; aggaszt politikai, gazdasgi s erklcsi meghasonlottsga, ktarcsga s megosztottsga dnt mrtkben annak is kvetkezmnye, hogy az elmlt 12 vben gyakorlatilag megsznt a trsadalmi rdekek intzmnyes egyeztetse. Ez pedig a demokrcia legslyosabb kritikja! Mi, szocildemokratk (rtsd: szolidarits!) meggyzdssel valljuk, hogy a trsadalom aktulis problmit minl szlesebb civil s intzmnyes krben, folyamatosan meg kell vitatni, s a legklnbzbb legitim/ltez rdek-ellentteket az arra hivatott frumokon egyeztetssel, trgyalsok tjn kell megoldani, a hivatalosan rintett (ellenrdek) felek rszvtelvel. A problmk elhallgatsa, sznyeg al sprse, valamint az rdekegyeztet frumok semmibe vtele, mkdsk bojkottlsa (a hatalom rszrl) nem  megolds, ez csak lezi az ellentmondsokat, mg a gondok halmozdnak. Kzben egyre tvolabb kerlnk a trsadalmi bktl, a demokrcia veszt a vlasztk bizalmbl, aminek a htrnyt vgl mindannyian megrezzk.

gy tnik, jelenleg a parlamentben kpviselt egyetlen politikai irnyzat sem rdekelt a trsadalmi kontroll mkdtetsben. A trsadalmi szervezetek szttagoltsga, anarchikus rendszere eleve alkalmatlann teszi ket az intzmnyes rdekegyeztetsi rendszer kiknyszertsre. A politikai elit ltal irnytott s fenntartott „civil kosz” a prtsovinizmus ltalnoss vlst eredmnyezte. A rendszervlt prt-jogszok - hogy, hogy nem - a sajt fikcijuk szerint konstrultk meg a jogllamot, amelyben tudatosan sszekevertk a civil szervezetek klnbz tpusait, hogy azok kztt ne jhessen ltre szorosabb egyttmkds, intzmnyes(tett) sszefogs. gy aztn minden trsadalmi szervezds - prt, szakszervezet, egyeslet, alaptvny, mg a kzhaszn szervezetek is! - trsadalmi szervezetknt jelenik meg a kztudatban, holott nem csak a funkcikat, a lehetsgeket, hanem a szervezeti felptst illeten is jelentsek az elvi klnbsgek.

Vlemnynk szerint a trsadalmi szervezetek jl elvlaszthat, fontosabb kategrii: a prtok, az egyhzak, a szakszervezetek, a kamark, az egyesletek, az egyesleti alaptvnyok, a magnalaptvnyok, az llami kzalaptvnyok s a kzhaszn trsasgok. (Nem jogi klnbsgttellel.)
Ezek a szervezetek mind a gyakorolt funkcik, mind a mkdsi rendszerk s a kompetencijuk tekintetben merben msok.
Valamennyi kzl a szmunkra a legrdekesebbek az egyesletek s a szvetsgek; azrt, mert ezek tekinthetk leginkbb a civil trsadalmi lt meghatroz csrinak, olyan sszefog erinek, amelyek tevkenysgn keresztl a valdi civil aktivits kvzi-intzmnyesen, de mgis a maga objektv nkntessgben s prtatlansgban kibontakozhat.
Ezek a civil szervezetek nkntes tagsggal, vlasztott tisztsgviselkkel rendelkeznek, tagsgi kontroll alatt mkdnek, a trsadalom bels s kls viszonyait meghatroz dntsek befolysolsra s nem a meghozatalra jttek ltre, llspontjaik kialaktsban az letszersg, a szemlyes tapasztalat az irnyad, aktivitsuk rintettsgk mrtkvel n.  
Konkrt tevkenysgk szerint az egyesletek s a szvetsgek lehetnek karitatv-, sport-, hobby-, kulturlis-, krnyezetvd-, loklpatrita-, rdekvd-, jogvd-s jogsegly-nyjt-, egszsgvd-, betegsgi llapot miatt ltrejtt-, vagy ppen ltalnos trsadalmi krdsekkel foglalkoz szervezetek.
Politikai hovatartozsuk  tekintetben lehetnek prt ltal menedzselt (pl. BIT), prtoktl fggetlen (pl. NOE), vagy prtokkal rtk s rdek-kapcsolatban ll (pl. BAL) szervezetek.
Mkdsi feltteleik vonatkozsban lehetnek a vezet, vagy a vezets ltal; a tagsg ltal; tagdjbl, adomnyokbl s plyzatokbl; csak plyzatokbl, llami pnzekbl, vagy alkalomszeren mkdtetett, illetve finanszrozott szervezetek.
Trsadalmi s politikai aktivitsukra nzve lehetnek nem elktelezettek, a pnzforrsaik irnyban lojlisak, ideolgiai s prtszatellit-jelleg, az nkormnyzati vlasztsokhoz ktd, illetve az orszggylsi vlasztsokban csak tttelesen (a vezetik, vagy a tagjaik rvn) rintett szervezetek.
A hatkony, ssztrsadalmi aktivitsra felptett, intzmnyestett rdek-egyeztetsi rendszer megteremtshez - amely nlkl  a civil kosz nem rendelkezik nszervez s rdekrvnyest kpessggel, teht teljesen kiszolgltatott a mindenfajta (demagg) prt-propagandnak! - clszer lenne jra regisztrlni a jelenlegi 50-60 ezer „civil” szervezetet, azok vals ismrvei szerint. Clszer egy regisztrcis krdv elksztse.
Az rdekegyeztets hatkonysga s kezelhetsge cljbl nem csak a jl krlhatrolt cl, a feladat s a kompetencia alapjn kell felosztani s besorolni a bemutatott civil szervezeteket, hanem rdekcentrumok s hatalmi intzmnyek szerint is; elsegtve, hogy az azonos rdekeltsg egyesletek s szvetsgek kzs platformokat hozhassanak ltre.
A mkdsi felttelek vonatkozsban, eltren a mai gyakorlattl, hogy kln sajt tulajdon ingatlanokkal rendelkezzenek a civil szervezetek, - n. „Civil Hzak” egsz rendszert, hlzatt kell ltrehozni.
A finanszrozst tekintve minden rdek-kategrinak nll kerettel kell rendelkeznie, mg az elosztsban azonos sllyal jelennnek meg a forrst biztost szervezet s a legnagyobb felhasznl civil szervezetek kldttei.
A civil szervezetek (lehetnnek) a trsadalom nszervez kpessgnek, alulrl jv kezdemnyezseinek elemi rdekegyeztet frumai. Nlklk nem ismerhet (meg) a szles tmegek valdi helyzete, vlemnye, ezrt az llam szerept a finanszrozsukban is felttlenl nvelni szksges.
Munkavllali rdekvdelem
Az j Baloldal, a szocildemokrata rtkek kpviselje, termszetesnek tartja, hogy a vlasztsi programjnak egyik legfontosabb pontja a munka-vllali rdekvdelem krdse. A szocildemokratk mindig klnsen nagy hangslyt fektettek a szakszervezeti tagok vlemnyre s rdekeire. Ezt a hagyomnyt tovbb kvnjuk ersteni, ezrt a szakszervezeti tagsg rdekeit s ambciit kvnjuk szolglni.
Nem rtnk egyet azzal, hogy a szakszervezeti vezetk prtok soraiban lnek a parlamentben, hiszen ez egy skizofrn helyzetet llt el; dleltt prtok szneiben kpviselik a munkavllalkat rint negatv dntseket az orszggylsben, dlutn pedig rdekrvnyest tevkenysget folytatnak, esetenknt ugyanazzal a prttal szemben, amelynek parlamenti kpviseli.
Mi elsdlegesen a megfelel trvnyi htteret kvnjuk megvalstani a klnbz rdekvdelmi szervezetek intzmnyes, hatkony mkdshez; ezrt - tbbek kztt - t fogjuk dolgozni a Munka Trvnyknyvt is, hogy az minden paragrafusban valban a munkavllalk rdekeit szolglja.
Nem tudunk tmogatni olyan gazdasgpolitikt, amely csak trelmet s lemondst kr, s cserbe nem ad semmit, vagy csak morzskat.
Clunk, hogy a rendszervltsrt a legnagyobb ldozatot hozk rdekei kerljenek eltrbe, s minl gyorsabban trtnjk meg az Eurpai ni szocilis kvetelmnyeihez a felzrkzs.
Nem tudunk engedni abbl a hrmas kvetelmnybl, ami arrl szl, hogy:
 „Aki akar, dolgozhasson,
 Aki dolgozik, meglhessen,
 Aki egy letet vgigdolgozott, nyugdjasknt ne nyomorogjon!”

Cljaink elrshez minimlisan a kvetkezket kvnjuk megvalstani:
Foglalkoztats 
j munkahelyek ltrehozst szorgalmazzuk, mindenekeltt a vlsgos trsgekben (pl. szaki iparvidk, Tiszntl, stb.), s ennek rdekben komplex regionlis programok kidolgozst srgetjk. llami kzmunkk szervezsvel (pl. rvz-belvz elleni vdekezs, h-eltakarts, tpts, terletrendezs, nkormnyzatok, stb.), idnymunkkkal enyhtennk a munkanlklisget. Meglhetsi szempontbl a legkritikusabb a plya-kezdk s a nyugdj eltt llk helyzete, a szmukra a legfontosabb ezrt a stabil munkahely biztostsa; ppgy, mint a fiatalok szmra a megfelel lakshitel-konstrukci, a csald-alaptshoz. Clunk, hogy minden plya-kezdnek legyen olyan munkahelye, amely megfelel a kpzettsgnek, s a meglhetst biztost letsznvonala foglalja magban a lakshoz juts lehetsgt is. A munkavllalshoz ma mr elengedhetetlen a folyamatos tanuls feltteleinek a megteremtse is. Tisztban vagyunk azzal, hogy a kapitalizmus krlmnyei kzepette a tks szmra a legkevsb „vonz” a plyakezdk s a nyugdj eltt llk foglalkoztatsa, illetve a folyamatos tovbbkpzs anyagi feltteleinek a biztostsa, hiszen mindezek jelents tbblet-kltsgekkel jrnak. Ezrt a foglalkoztatst oly mdon is el kvnjuk segteni, hogy az ad-s jrulk-reform rvn olyan adrendszert vezetnk be, amely megfizethet s kiszmthat terheket jelent hosszabb tvon is, - a munkavllalk s a foglalkoztatk szmra egyarnt. Kedvezmnyeket is adunk a munkltatknak, ami azt jelenti, hogy hrom vig egyharmaddal cskken a trsadalombiztostsi jrulk fizetsnek a ktelezettsge abban az esetben, ha a munkltat plyakezd, vagy vdett kor (50. letvt mr betlttt) dolgozt foglalkoztat.
Brek, jvedelmek 
A hazai breket az Eurpai ni sznvonalhoz kell felzrkztatni, amihez egy komplex nemzeti programot kvnunk kidolgoztatni. Mi nem kvnjuk adztatni a minimlbrt; emellett olyan brrendszert akarunk bevezetni, amely mr az nis belpsnk idpontjig is jelentsen kzelti a breket, msrszt egy automatizmust lptet letbe a teljes felzrkzs rdekben. A relbrek, az letsznvonal emelst nem adjvrssal - ez zskutca! -, hanem a nominlbrek drasztikus emelsvel, az alacsonyabb jvedelmi szinteken a szemlyi jvedelemad-kulcsok drasztikus cskkentsvel s a csaldi jvedelem-adzs fokozatos bevezetsvel szeretnnk elrni. Mint azt mr az elz fejezetekben bemutattuk; a clunk annak megvalstsa, hogy a magyar munkabrek vgre nyjtsanak fedezetet a meglhetsi kltsgek vals fedezetre (belertve a lakshoz juts kltsgeit is), amit csak gy ltunk biztostottnak, ha a brrendszer (s minden ms rend-szeres jvedelem) a ltminimum-szmtsok eredmnyre pl fel.
Nagyobb llami szerepvllalssal szksgesnek ltjuk a minimlbrre pl gazati brtblzatok (pedaggusok, szocilis s egszsggyi dolgozk, rendrsg, honvdsg, stb.) rszletes kidolgozst is.
Szocilpolitika 
A lehet leghamarabb el kell rnnk az Eurpai Szocilis Charta deklarlt minimumt. Clunk, hogy minden szletend gyermek egyenl legyen, ezrt a gyermektmogatsi rendszerben jbl csak a rszorultsg elvnek kell rvnyeslnie. A csaldi ptlk s a gyermekgondozsi segly sszegei legyenek mltnyosak (valsak), msrszt rtkllak, vagyis kvessk minimum az inflcit.
Nagyobb mrtk llami szerepvllalsra van szksg a brlaks-ptsi programban. Ezzel prhuzamosan olyan lakstmogatsi rendszert fogunk kidolgozni, amely mg az tlagos, vagy az alacsonyabb jvedelm csaldok szmra is elrhetv teszi a lakshoz jutst.
 Az egszsggyrt 
A rendszervlts utni hrom kormny - mint a legkritikusabb fejezeteket, terleteket - nem csupn az j alkotmny elksztst, az llami kltsg-vets s az adrendszer reformjt mulasztotta el vgrehajtani, hanem mg tbbek kztt (pldnak okrt) az egszsggy intzmnyi talaktsnak, finanszrozsnak teljes kr reformjt is. Itt azonban mr tbbrl van sz!
Magyarorszgon az elmlt esztendkben drmaiv vlt az egszsggy helyzete, ami a komplex reform lland halogatsnak a kvetkezmnye.
Mr olyan alapvet szksgletek sem kielgthetek, mint az gy, a leped meglte. A Fidesz-M.P.P. illetkes minisztere pnikkeltsnek nevezte a tnyek ismertetst. A vitk s egyeztetsek kzepette pedig mindenki megfeledkezett arrl, hogy tulajdonkppen mirt, mirl is folynak ezek a harcok. A politikai rdekek mentn trtn megllapodsok tvesztjben pedig elvesztek azoknak az embereknek (a betegeknek, a krhzi alkalmazottaknak, az orvosoknak s a nvreknek) az rdekei s az rtkei, akikrt harcolni kellene. Elveszett az egszsg is, mint f rtk.
Magyarorszg lakossgnak jelents szzalka sajnos „nem engedheti meg magnak” az egszsges letet, de mg kevsb, hogy beteg legyen! s nem tudnak egszsgesen lni azok sem, akik ma az egszsggyben dolgoznak. Ezek az emberek erejket, idejket, szakrtelmket s sokszor az egszsgket sem kmlve kzdenek msok letrt, egszsgrt.
Egyre nehezebb a helyzetk, mert a leptsek, sszevonsok, s ltalnos hinygazdlkods mellett az alacsony breikbl a meglhetsre sem futja.

Reformok helyett forradalmi vltozs szksges!
Az egszsggy az optimista helyzetrtkels ellenre kritikus helyzetben van. A bizonytalansg, az eladsods, a forrs-s eszkzhiny, az alul-finanszrozottsg, a kzpnzek felhasznlsnak ellenrizhetetlensge, mi tbb: a jvre vonatkoz stratgiai elkpzelsek (koncepci) teljes hinya lassan, biztosan mkdskptelenn teszi az egszsggy intzmnyeit.
Ilyen krlmnyek kztt „csak rott malaszt”, teljesthetetlen kvetelmny marad az 1066/2001. (VII.10.) szm kormny-hatrozat posztultuma, mi- szerint: „Az egyik legfbb emberi rtk az egszsg legyen!”
Mert amennyiben ez a jelsz nem egyszeren csak jl hangz prt-lzung, akkor a kzpnzek (adbevtelbl - llami kltsgvets!) dnt hnyadt erre a terletre kell sszpontostani, s miutn az egszsggyi ellts mr kellen magas szinten stabilizldott, lehet - orszg-imzsra, vadszgpek brlsre, bankkonszolidcira millirdokat s szzmillirdokat fordtani.
J propaganda-fogsknt lehet npszersteni a kapitalista mdszerek mindent megold „varzs-erejt” (a klfldi befektetk becsalogatsa, az orvosok szabadsz egyni vllalkozv trtn „talaktsa”, gazdasgi menedzserek alkalmazsa, stb.); ezek az intzkedsek semmit nem fognak megoldani, viszont mg jobban demoralizljk az egszsggy amgy is sszeomlban lv intzmny-rendszert, mg „mkd” mechanizmusait. Nem arrl van sz, mintha ezek a prblkozsok egybknt rtelmetlenek lennnek, vagy semmilyen javulst nem eredmnyeznnek egy jl mkd rendszerben! Sokkal inkbb arrl, hogy most egy vtized alatt elmlylt vlsg miatt bekvetkezett vszhelyzetet kell megoldani, ami mr komoly reformok tjn sem lehetsges, nemhogy toldozs-foldozs ltal... A feladat a komplett egszsggy llami szanlsa, ami hatalmas llami forrsok bevonsval a krhzi s a rendelintzeti intzmny-finanszrozs s a funkcionlis mkdkpessg jbli helyrelltst jelenti, s nem reformot!
Az egszsggy - nagybeteg! Tiszta erklcsi normk, ssztrsadalmi alapelvek, kollektv kzakarat, gazdasgi filozfia s llami elktelezettsg nlkl mr nem mkdnek az alapfolyamatok sem; a gygyts akadozsa mr-mr a hippokratszi esk betartst veszlyezteti (pl. Fekete Angyal!),  az ltalnos (mindkt oldali) pnzhinyon mr a paraszolvencia sem segt. 
Pedig ma mr nem elg (6-8 ve mg elg lehetett volna!) a szanls sem, hiszen rengeteg olyan problmt, j ignyt kellene megoldani, kielgteni, ami az elmlt 10-12 vben keletkezett.
Meg kellene (jra) szervezni a vidki emberek egszsggyi elltst is, akik el vannak zrva a „jl” felszerelt krhzaktl, rendelktl. Mindenkinek joga van az alapvet egszsggyi szolgltatsok ignybevtelhez, melyet a kisteleplseken s a tanykon lk szmra is elrhetv akarunk tenni. Az letment ellts javtsban fontos feladatot jelent a srgssgi beteg-ellts infrastruktrjnak biztostsa, majd fejlesztse az nis normknak megfelelen. Ahhoz, hogy minden egyes beteg idben szakszer elltsban rszeslhessen, elengedhetetlenl fontos egy felszerelt, j infrastruktrval rendelkez menthlzat kiptse. Ennek els lpseknt stabilizlni kell az Orszgos Ment Szolglat gazdasgi helyzett. Az egszsggyi intzmnyek finanszrozsi helyzete a mai napig nem tisztzott (zavaros s ttekinthetetlen), gy ennek teljes kr talaktsa szksges. A gygyszer-piac legnagyobb „clkznsgt” a nyugdjasok jelentik. Ennek a rtegnek kell a legtbbet kltenie az egszsgre, de ez az a rteg, aki mg a napi fogyasztsi cikkeket is nehezen tudja megfizetni. A gygyszerek rnak egyre magasabb szintre emelkedse, s az llami tmogatst lvez ksztmnyek egyre szkl kre ellehetetlenti azokat, akiknek mindennapi szksgletk a gygyszer. gy kzssgi (llami) forrsok bevonsval kell rendet teremteni a gygyszerpiacon is. A krhzak infrastruktrja nagyon alacsony sznvonal. Ahhoz, hogy elfogadhat szintre kerljn, tbb vi jelents llami tmogatsra (beruhzsokra) lenne szksg. De mg a viszonylag otthonoss s felszereltt tett krhzak sem fogjk soha azt a „hangulatot” biztostani, ami egy otthoni polst helyettesthet. Ezrt aztn a trsadalombiztosts ltal tmogatott hospice-hzak ltrehozst nagyon fontos lpsknt kell kezelni.
Magyarorszgon a prevencit sokkal ersebben kell tmogatni, mint azt az eddigi (rendszervlt) kormnyok brmelyike tette. Olyan prevencis kz-pontokat kellene ltrehozni, ahol a klub-foglalkozsok, beszlgetsek mellett klnbz szrvizsglatokat is el lehet vgezni. Ezeket is alanyi jogon vehetnk ignybe az llampolgrok. Azoknak a trsadalombiztostsi jrulk-fizetsi ktelezettsge, akik vi rendszeressggel rszt vesznek az szrvizsglatokon; 1 %-ot cskkenjen, vente. Jelents tmogatssal, vagy tisztn llami forrsokbl - korszer szrberendezseket szksges vsrolni.
Mindezeken tlmenen olyan trsadalmat kell teremteni, ahol az egszsg-gy s a nemzeti krnyezet vdelme szorosan sszekapcsoldva, egymst tmogatva, egyttmkdve dolgozik. S mivel ez a legalapvetbb kzgynk; nem vllalkozs vagy tks befektets trgya, hanem a legfontosabb llami kltsgvetsi ttel kell legyen. 

 Az oktatsrt
A trsadalom jogos ignye, hogy az iskolban a tanrok a kultrlt viselkedsre, hazaszeretetre, (n)fegyelemre, sportszeretetre, a kiemelked teljestmnyek, a tuds tiszteletre s szeretetre neveljk a gyermekeinket, mert az iskolban szerzett lmnyek egsz letkre meghatrozhatjk a sorsukat, s ezen keresztl a npnk jvjt is.
A trsadalom s a gazdasg folytonos megjulsnak s fejldsnek egyik alapfelttele a magas sznvonal oktats s kpzs, amely az eurpai kzssg munkamegosztsban betlthet helynket s szerepnket is meghatrozza.
Ezeknek a cloknak kell alrendelni az oktats teljes rendszert, amelyet sszefgg egsznek kell tekinteni, a blcsdtl a fiskolkig bezrlag.
A tuds nem egy tehets elit privilgiuma, hanem mindenki!

Az oktats, a nevels terletn dolgozk szmra (az llami erforrsok fokozottabb felhasznlsval) meg kell teremteni az rtelmisgi ltnek megfelel letkrlmnyeket, jvedelmet, hogy elvrhat legyen tlk a felelssggel, odaadssal vgzett oktat-nevel munka, hogy legyen idejk, energijuk a szakmai kzletben val aktvabb rszvtelre is.
Az intzmnyek vezeti vlogassanak (vlogathassanak!) a pedaggusi plyra legalkalmasabb munkaerbl, s tvoltsk el a plyrl az arra alkalmatlanokat.
A taner-kpzsnek legyen szerves rsze az erklcsi rtkek s normk betartsnak megkvetelse, a plya irnti elktelezettsg, a szemlyes pldamutats s hsg elvrsa.
Legyen trsadalmi rangja gyermekeink nevelinek, tanrainak! 

Az oktatsi intzmnyekben meg kell teremteni a megfelel munka-krlmnyeket s a szksges felszereltsget (tantermek, tornaterem, illusztrcis-s sport-eszkzk, szmtgpek, internet, stb.).
Helyt kell adni az oktats, nevels megjtsra, korszerstsre irnyul ksrleteknek is, de ez nem veszlyeztetheti a kpzs mr elrt sznvonalt.
Az ltalnos iskolkban a tananyagot, a taneszkzket lehetsg szerint egysgesteni kell; tovbb az egyes vfolyamok kvetelmnyrendszernek minimumait gy szksges meghatrozni, hogy az esetleges iskolavlts ne jelentsen vgzetes htrnyt a dik szmra.
Ki kell dolgozni a szocilisan elmaradottabb rtegek oktatsnak, nevelsnek (felzrkztatsnak) lehetsges mdszereit, trvnyi httert, hogy a felnv generci minden tagja valban egyenl esllyel induljon el az letben. A htrnyos helyzet gyermekek oktatst vllal iskolk pnzgyi tmogatst elklntett (kltsgvetsi) alapbl kell megoldani.
Biztostani kell, hogy az iskolban tanulk kztt ne legyenek hes, vagy gondozatlan gyermekek, - mindenkinek lehetsge legyen a megfelel tpllkozsra, tisztlkodsra. Ha az llam ktelezi a tankteles korakat az iskolba jrsra, akkor felelssget is kell vllalnia, segtsget is kell nyjtania, hogy kvetelhessen!
Minden llami oktatsi intzmnyben (ltalnos iskola, kzpiskola, szak-munkskpzk) biztostani kell a tnylegesen ingyenes oktats meg-valstst, a tandjmentessget, valamint a tanknyvek ingyenes hozz-frhetsgt.
Tmogatni s szorgalmazni kell a vllalatoknak a szakmai kpzsben val aktv s eredmnyes rszvtelt!
Ki kell dolgozni azt a felntt nappali s esti oktatsi rendszert, a megfelel trvnyi httrrel, ahol az ismeretek megszerzse, a tovbbtanuls, az tkpzs minden rszorul llampolgrnak vals, elrhet lehetsge.
A felsoktatsban be kell vezetni a megplyzhat sztndjat, hogy a tehetsges, de szerny anyagiakkal br hallgatk is tanulhassanak.
Eslyegyenlsget az alap-s kzpfok oktatsban!
Elfogadhatatlan az oktats ktelez volta mellett a szlkre hrul magas kltsg, ami megakadlyozhatja, hogy a gyermek a tudsnak s a tehetsgnek megfelel iskolatpust vlaszthasson.
Az alapkpzs sznvonalt emelni kell, hogy visszanyerhesse a korbbi rangjt s tekintlyt.
Az oktatsi anyag elsajtthat rszv kell tenni, mg az rettsgi eltt (esetleg csekly trtsrt) az ingyenes jogostvny s a kzpfok nyelv-vizsga megszerzst.
Az ifjsg letben fontos szerepet tlt be a tovbbtanuls, a felsfok kpests megszerzse; ennek llami elsegtse kzponti krds. Ne hozzon vlsghelyzetbe egyetlen csaldot sem, ha a gyermek tanulni, vagy tovbbtanulni szeretne. Olyan, sszer dikhitel-konstrukcira lenne szksg, amely segt, de nem viszi „anyagi csdbe” (mint a mai!) a tanul iskola utni els 10 vt.
Szksges a kollgiumi frhelyek szmnak nvelse is, n. lakhatsi tmogats nyjtsa tjn.
 Az ifjsgrt
A legfontosabb clunk, hogy a magyar fiatalok felkszlt, mvelt - egyenl eslyekkel rendelkez, versenykpes - eurpai llampolgrokk vljanak.
Ennek a komplex clnak az elrshez azonban sokat kell mg tennnk!

Lakst, nll otthont a fiatal csaldoknak!
Ugyanis ma az indul fiatal csaldok lakshoz jutsa nerbl lehetetlen.
Nem trhetjk azt a kptelen, de gyszlvn ltalnos helyzetet, amelyben j otthon ptse, vsrlsa csak a leggazdagabb csaldokbl szrmaz, vagy kivtelesen magas jvedelm fiatal hzasprok elit-privilgiuma. Olyan hitelkonstrukci kidolgozsra van teht szksg, amely valban segt, s nem irrelisan magas jvedelmekhez kti az llami tmogatst; msrszt pedig - mint az elzekben mr emltettk - olyan (eurpai) brrendszert akarunk bevezetni, amelyben mr a plyakezd brek is lehetsgess tehetik a laksvsrlst, mert alapvet meglhetsi kltsgnek tekintik azt.
Emellett llami clprogram keretben sztnzni kell az nkormnyzatokat a szocilis brlaksok ptsben s fenntartsban.
A lakspts nem kizrlag magn-, vagy vllalkozi erforrsok krdse, hanem alapvet, ssztrsadalmi szocilis problma, amelynek megoldst jelents rszben az llamnak is fel kell vllalnia. A 2001-es tiszai rvz sok paraszthzat romba dnttt, s a kormny „megmutatta”, hogy azonnal is kpes intzkedni, forrsokat tcsoportostani a katasztrfa elhrtsra; s rekord-gyorsasggal fel is ptettek tbb szz j csaldi hzat. Lttuk, hogy nem a pnzforrsok, de nem is a szksges kszsgek, a kpessgek hinyoznak, hanem csak a kzponti akarat, a konkrt elhatrozs, ami az llami kltsgvets megkvlt szerkezetben, s a hozz kapcsold tves szemlletben testesl meg. Az llami kltsgvets sajnos nem a trsadalom vals ignyei szerinti prioritsi sorrendet kveti, a cljai gyakran „nclok”. Amennyiben az llam elismern, hogy a fiatal hzasok otthonteremtse lt-szksgleti rfordts, amelynek a fedezett a fiatalok breiben is meg kell valstani; akkor e clokat magnak vallva, megjelenten a bdzsben is.
Olyan kltsgvetst akarunk, amely a trsadalmi prioritsokra pl!

Biztos munkahelyet minden fiatal plyakezdnek!
Segteni kell a fiatalok els munkahelyhez jutst, s llamilag tmogatni kell  a vllalkozsokat, amelyek a munkakezdket alkalmazzk, feltve, ha ez az alkalmazs addig tart, amg a munkakezd elgsges tapasztalatot szerez ahhoz, hogy tudsval nllan el tudjon helyezkedni.
Fel kell pteni (leszteni) - llami segtsggel - a szakmai tovbbkpzsek tmogatsnak komplex rendszert. A hinyz felkszltsget, vagy a cskkent, megvltozott munkakpessget (t)kpzssel s tmogatssal  szksges orvosolni. A munkanlklisg hatkony cskkentse rdekben sztnzni s segteni kell az j munkahelyek ltestst.
A fiatalok ljenek testi, lelki, szellemi egszsgben!
A fiatalsg problmi - a gyermek-s a fiatalkori bnzs, a kbitszer-fogyaszts nvekedse, s a nyomban jr kriminalizlds, a gyermekek elleni erszak terjedse, a kzssg-s rtkhiny, az identits-hiny, a szocilis kirekesztettsg, a depolitizltsg s az apolitikussg,  a csald gyakori sztesse, a korszer llampolgri magatartsra val felkszts s az egyni felkszlsi lehetsgek hinya, a megfelel munkahelyi s jvedelmi perspektvk hinya, a gyermekek s a fiatalok gyenge egszsgi llapota - mind megoldsra vrnak, s az j Baloldalnak fel kell kszlnie ezek orvoslsra, ifjsgpolitikai koncepcijnak a megalkotsa sorn.
Nagyon fontos lenne (nemcsak) a fiatalok irnyban az egszsges letmd propaglsa; a versenysport sszer segtse mellett nagy hang-slyt kellene fektetni a tmegsport tmogatsra, az iskolai testedzs krlmnyeinek a javtsra is. Szksges lenne a turista-egyesletek, a turista-hzak, az olcs szllshelyek ltestsnek, zemeltetsnek llami tmogatsa is. Kiemelt szerepet kellene lveznik a szervezett drog-megelzsi programoknak, eladsoknak is. A testi psg mellett persze foglalkoznunk kell a fiatalok szellemi s kultrlis letvel, ignyeivel is, - pldul az llam kteles lenne a sznhzak ifjsgi eladsait, a npszer irodalmi s ismeretterjeszt kiadvnyok olcsbb kiadst is tmogatni.

Hozzuk dntskpes helyzetbe a magyar ifjsgot!
A helyket keres fiatalokat nyilvnos eladsok szervezsvel kellene megszltani, hogy az aktv ifjsg politikailag tjkozottabb vljk. Alulrl szervezd ifjsgi csoportok ltrejttt kell segteni, s tmogatni a sajt elkpzelseik megvalsulst, hogy nll mozgalmak s szervezetek keretben szerezhessenek tapasztalatot, vllalhassanak fontos feladatokat s nvekv felelssget. A kialakul kzssgek trekedjenek a valdi n-megvalsts kiszlestsre, a valban kzssgi s egyttes munkra.
Frumok szervezsvel kell fejleszteni a fiatalok vitakultrjt.
Ifjsgi szervezket s vezetket kell kpezni, hogy a szervezdsek minl tbb embert, minl hatkonyabban vonhassanak be a munkjukba.
A fiatalok kapjanak a mainl sokkal fokozottabb rszvteli lehetsget az nkormnyzatokban s a szervezd civil szfrban (szervezetekben), hogy lehetsgk legyen rdemi munkt vgezni a kzssg rdekben.
 A sportrt
A sport a magyar s az egyetemes kultra rsze, a nemzeti egszsg-fejleszts s egszsgre-nevels legjobb eszkze, valamint a szabadid eltltsnek trsadalmilag is hasznos mdja. A sport jelents szerepet tlt be az ifjsg erklcsi, fizikai nevelsben, szemlyisg-formlsban is. A biolgiai fejlds mellett kihat a fiatalok szellemi fejldsre is, hiszen nagy mrtkben kzelt a vals lethez; jrakezdsre, kitartsra, tllsre tant, hogy nehz, vlsgos helyzetben is vllalnunk kell a szemlyisgnket, ami erklcsi konzekvencik levonst is maga utn vonja, szksgess teszi.
A modern ember letben a testnevels s a sport jelentsge, helye sajnos mig nincs kellkppen meghatrozva.

Magas fizikai s szellemi teljestmnyekre kpes ifjsgot!
Legyen a sport, a testnevels az ifjsg s a felntt generci nevelsnek szerves rsze, amelynek egy egsz letre szlan kell rvnyeslnie.
Legyen a testnevels s a sport fejlesztse az llami, a trsadalmi letnk irnytsnak rsze.
Adjon a testnevels s a sport jelents segtsget az ember s krnyezete harmnijnak megteremtsben s fenntartsban.

Az iskolai testnevels legyen teljestkpessg-, s jellemfejleszt!
A clja - a trsadalom szksgleteinek megfelelen - olyan egszsges emberek felksztse az letre, akik alkalmasak a magas szint, hasznos termel munkra. Valamennyi gyermek rhesse el azt a sznvonalat, amire az adottsgai kpestik.
Mindezek rdekben fedett, fthet tornatermeket, udvarokat szksges ltrehozni, kialaktani. Az iskolkat el kell ltni a megfelel sporteszkzkkel. A testnevelsi rk szmt, arnyt a tantervben nvelni kell. Nagyobb slyt kell helyezni az llkpessget fejleszt gyakorlatok vgzsre.
A testnevel tanrokat folyamatosan tovbb kell kpezni. Clszer adott intzmnyben tbb funkcit is ellt (gygytornsz, konduktor, stb.) testnevelk foglalkoztatsa.
Az anyagi felttelek biztostsa llami tmogatssal, trvnyi s llami garancikkal, clcsoportos testnevelsi programok alapjn trtnhet.

Szabadidsporttal a krnyezetbart gondolkodsmdrt!
Clja a feldls, a j kondci s a j kzrzet megteremtse; alapvet felttele az egszsges, nyugodt krnyezet, a tiszta vz, leveg s talaj, a csend s a nyugalom. A termszetben (sportprogramon, kirndulsokon) vgzett testnevels sorn a gyerekek megtanuljk a krnyezetvdelmi trvnyek s szablyok betartst, s az letfelfogsuk is megvltozik.


Versenysporttal az er s a kpessgek kibontakoztatsrt!
A versenysport a mai Magyarorszgon is vlsgban van; annak ellenre, hogy a rendszervltssal lezajlott egy alapvet struktrlis talakuls.
Fggetlenn vltak a sportszervezetek, a sportszvetsgek, a sportklubok s a MOB. Emiatt egyre fokozd mrtkben nlklzik azt az anyagi ht-teret, amelyet korbban az llam garantlt. Sokkal kevesebb segdedz, sportoktat, sportszervez dolgozik a sportban, mint a rendszervlts eltt. A rendszervlts gy a sportban, miknt a tbbi non-profit szfrban - a tudomnyban, a mvszetben, stb. - is felsznre hozta a finanszrozs problmit.
Amg az iskola-s a szabadidsport egy adott orszg sport-struktrjt hatrozza meg, addig a versenysport a vilg sportjnak strukturlis meghatrozja. Tbb nemzet egymssal val versengsvel egyms elismerst vvjk ki, ami az orszg arculat-alaktsnak fontos tnyezje.
A versenysportokba befektetett tke megtrlst tbbezer-ves trtnet bizonytja; ezrt kimagasl anyagi, szocilis s erklcsi elismersben kell rszesteni azokat a sportolkat, edziket s sportgakat, akik s amelyek eredmnyeikkel Magyarorszg integrcijt segtik el a nemzetkzi sport-letben.

Fogyatkosok sportjval a trsadalomba val beilleszkedsrt!
Fogyatkos trsaink szmra a sport elsegti az egszsg megrzst, az nmegvalstst, sikerlmnyt nyjt, s segti a trsadalmi letben val aktv rszvtelt, ami megszntetheti a htrnyos megklnbztetsket.
Haznkban ma mg nem beszlhetnk a fogyatkosok rehabilitcijban gazdasgossgi s emberkzpont megkzeltsrl. Ezrt kiemelt feladat az anyagi s szakmai tmogats, rehabilitcis kzpontok megjelentse.
Olyan sportcentrumok ltrehozsa szksges, ahol edztborokat, szakmai tovbbkpzseket, versenyeket lehet rendezni, s a centrumokat specilis eszkzkkel kell elltni. A sportcentrumoknak alkalmasnak kell lennik arra is, hogy a tmegsport s a versenysport egyesletei egyarnt tarthassanak edzseket, gy a mozgssrltek is megfelel krlmnyek kztt, nem elklntve sportolhatnnak.
Fontos a folyamatos jelenlt a nemzeti s a nemzetkzi sportban, nll kltsgvetsi rovatban; s a rszvtel szakmai konferencikon, valamint a tmegsport rendezvnyeinek kln versenyszmaiban.

vodsok sportjval a sport, a mozgs megszerettetsrt!
Egy iskolarett gyermek motorikus tren is iskolarettnek tekinthet. Ezrt fontos, hogy mr az vods korban megismerje a legfontosabb mozgs-formkat: a mszst, a forgst, a hzs-tolst, a fggst, a lengst, a jrst, a leugrst, a szkdcselst, a tmaszokat, az egyenslyozst, a futst; labdt dobni, pattogtatni, azt elkapni.  A testmozgs irnti ignyt mr az vods korban ki kell pteni. Az vods s iskols korban elvesztett, ki nem hasznlt lehetsgek a felntt korban mr nem trhetnek vissza, teht ptolhatatlanok, gy a testi s a szellemi egszsg megtartsa szenved krt. Fontos termszetesen a ltestmnyek fejlesztse, a szakemberek, a nevelk s az vnk tovbbkpzse, tovbb a szlk s a nevelk (v-nk) pldamutatsa is, - a szksges anyagi-trgyi felttelek biztostsa.

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!