czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
kolgia
kolgia : Amazonas, Sargasso, Bermuda

Amazonas, Sargasso, Bermuda

  2005.03.06. 09:18


Czike Lszl

                 Amazonas, Sargasso s Bermuda   

Mint ismeretes, a Fldn rendkvl kivteles adottsgok rvn alakulhatott ki az let, az lvilg mai soksznsge: a legklnbzbb tnyezk kombincijnak igen keskeny svja biztostja csak az let lehetsgt, mi tbb - a Marson kvl -, ma nem is ismernk mg egy hasonl adottsg bolygt!
A kt legfontosabb letad tnyez a vz s az oxign.

A minkhez hasonl (ki tudja, lehet-e, van-e msmilyen?) let csupn egy olyan bolygn ltezhet, ahol szinte korltlan mennyisgben ll rendelkezsre felszni vz, s emellett a lgkrt meghatrozott arnyban oxign alkotja. Ez a kt anyag (vegylet s elem) teszi lehetv a Fldn az llnyek anyagcserjt, az anyag krforgst, s hosszabb tvon az koszisztma kialakulst, mkdst s n-fejldst. A Fld slgkre millird vekkel ezeltt metnbl, ammnibl s szndioxidbl llt, ami a mai szrazfldi llnyek szmra mrgez, teht be-llegezhetetlen, - s ugyan nmi absztrakcival, de joggal felttelezhetjk, hogy brmilyen ms bonyolultabb llnynek is az. Az let csri, s maga az ssze-tettebb let fejldkpes kpviseli ezrt a tengervzben alakultak ki; mgpedig azzal az eredeti kpessggel, hogy sznlncokbl s sznhidrognekbl szerves testet ptettek az slgkr vzben oldott sszetevibl, a napfny energijnak felhasznlsval. A folyamat a fotoszintzis (asszimilci) - vgzi a nvnyek (nvnyi lnyek), amelyek elsknt „npestettk be” az cenokat. A nvnyek e kpessgk rvn talaktottk a Fld lgkrt; eltnt belle a mrgez szn-dioxid, ammnia s metn, s tadta a helyt a semleges nitrognnek s az let-ad oxignnek, amelyek arnya ma 78:22 %.

Az cenok s tengerek vzinvnyei, valamint a szrazfldi nvnyzet (erdk, rtek, stb.) egyttesen a Fld tdejt, lgz fellett alkotjk, amelyek ssze-hangolt mkdse nlkl megfulladna a teljes szrazfldi lvilg. A lgkr re-generl krforgsban termszetesen mindegyik llny (minden nvny) egy-arnt rszt vesz, de az alapvet (f)szerepet (tmegarnyai folytn) mgis csak kt tnyez: az Amazonas serdeje s a Sargasso-tenger moszatja jtssza. Lg-krnk oxigntartalmnak folyamatos jratermelse teht e kt tnyeztl fgg. A Fld tdejt hallos veszly fenyegeti.

Az Amazonas - Dl-Amerikban fknt Brazlia s Peru llamok folyinak a vzgyjtje - a Fld legbvzbb folyja. Sehol a vilgon nincsen (nem is volt) hasonl mret egybefgg kvzi-thatolhatatlan serd, sehol nincsen hasonl mret fldi „lgz-fellet”, amekkort az Amazonas vzgyjtje tpll, ltet s  tart fenn, immron hossz vszzmillik ta. (Lgz-felletnk szempontjbl a szrazfldn legjelentsebbek az Egyenlt krnyki, a Rktrt s a Baktrt kztti terleten fekv, a mindennapos esk vbe tartoz szinte thatolhatatlan trpusi eserdk - ezek Afrikban, Indonziban s Dl-Amerikban tallhatk.) 

Brazliban, hol mg ma is a Fld legkiterjedtebb sszefgg serdi zldellnek, - tbb milli ngyzetkilomternyi terleten mintegy 20 milli faj l, zrt ko-szisztmban. Sok olyan llatfaj lhet mg itt, amelyek a fokozd erdirtsok kvetkeztben ki fognak halni, mieltt a tudomny felfedezhetn ltezsket. Az erdirts – kivgs s gets - „haladsi sebessge” 100 ngyzetkilomter/nap, vagyis 4 hektrnyi serd sznik meg lni a nap minden msodpercben, az ltala eltartott komplett llatvilggal, aljnvnyzettel egytt. Az serd tbb-szzmilli ves koszisztma, ptolhatatlan rtk, ami soha nem reproduklhat, hiba teleptik jra. Egyre hosszabbodik a vgleg kihalt – pl. a mini-majmok, a tamariszkok, gyapjas majmok, pkmajmok - llatfajok felsorolsa; s mg tbb a kzvetlenl a kihals kszbre rkezett fajok (pl. az arany-oroszln tamariszk) szma, melyek mr csak llatkertekben, s a vadonban prszz egyedet szmll populcikban lnek. Az serd halla rkre megsznteti az ltala tpllt fajok lettereit is. Amazniban a legutbbi vtizedekben mr tbb milli hektr s-erdt kiirtottak (utak, ptkezsek, haszonnvny-ltetvnyek cljra), s a zld fellet - a Fld tdeje - ma is egyre csak fogy.

A tengeri lgz felletnket ugyanekkora veszlyek fenyegetik. Peter Weber az albbi tnyeket rja az „Az cenok vdelme” (1994.) cm tanulmnyban: „Az cen legmlyig terjed tengeri krnyezet a vilg lhelyeinek durvn 90 %-t teszi ki. A fldfelszn kzel 71 %-t bortjk az cenok, melyeknek a leg-mlyebb rkai mlyebbre hatolnak a tengerszint al, mint amilyen magasra a Mount Everest emelkedik e szint fl. A fldi vzkszlet 97 %-a ceni vz, ami tbb mint tzezerszer annyi, mint a vilg sszes desviz tava s folyja egytt-vve. Az cenok magval az lettel jrultak hozz a Fld bolyg fejldshez.

A tudsok hite szerint a legels szervezetek baktriumok voltak, melyek mint-egy 4 millird vvel ezeltt fejldtek ki a tengerek mlyn. Kezdetben a bio-szfra lakhatatlan volt ms letformk szmra, mert a lgkrben kevs volt az oxign. Mikzben a szndioxidbl egyszerbb cukrokat szintetizltak, a tengeri baktriumok foto-szintetizl trzsei megteremtettk a mai, oxignben gazdag lgkrt, amelyben kialakulhattak a fejlett letformk. Az id s az evolci el-vlasztott bennnket a kezdetektl, de vrnk mg ma is rzi ssvzi eredetnk nyomt.

Az cenok fizikai s biolgiai folyamatokon keresztl szablyozzk a globlis ghajlatot. Hatalmas tmegk mrskli a hmrsklet ingadozst; - nyron elnyeli a ht, tlen pedig felszabadtja. A Golf-ramlat pl. melegvizet szllt a Mexiki-blbl szak-Eurpba, s olyannyira kiegyenslyozza az ghajlatot, hogy Nyugat-rorszg partjain citromfk nvekedhetnek, kzel olyan magas szlessgi krn, ahol Moszkva is fekszik. Mikzben a vilg oxign-ignynek kb. felt/harmadt megtermelik, az cenok kiveszik rszket a legfontosabb, veghzhatst okoz gz, a szndioxid szablyozsbl a biolgiai szivatty nven ismert mechanizmus rvn. A szndioxid belp az cen hborg fels rtegbe, ahol a fitoplanktonok (egyszer, egysejt s ostoros, a tengervz fels rtegben tmegesen foto-szintetizl szervezetek) s ms tengeri nvnyek (pl.: mint a sargasso-moszat a Sargasso-tengerben) egyszer cukrokat lltanak el belle, a napfny energija segtsgvel. A biolgiai szivatty a kezdetleges folyamatnak a leszrmazottja, mely nhny millird vvel ezeltt ltrehozta az oxign-ds lgkrt.”

Hogyha az cenok (s az serdk) foto-szintetizl (szndioxidbl oxignt fel-szabadt) lgz fellete folyamatosan cskken, az egyrszt lerontja a fldi lg-kr oxign-tartalmnak nregenerl kpessgt, msrszt feldsul annak szn-dioxid tartalma, ami a sokat emlegetett veghzhatst, teht a lgkr s az g-hajlat globlis felmelegedst okozza. Folytatom az elz idzetet:

„Az veghzhatst okoz gzok szaporodst oly’ emberi tevkenysgek idzik el, mint a fosszilis energiahordozk elgetse, az erdk kiirtsa, ami vente 7 millird tonnval nveli a globlis krforgsba belp szn mennyisgt. Az cenokat a belthat jvben fenyeget f veszlyek kzl a globlis lgkri vltozsok elkerlhetetlennek, mde kiszmthatatlannak is ltszanak. A klr-fluor sznhidrognek, s ms zonkrost vegyi anyagok lgkrbe jutsval (ennek szablyozsrl szl a kioti egyezmny, melyet a legnagyobb mrgezst kibocst USA mig sem hajland alrni!) mindegyre vkonyodik a sztrato-szfra zonrtege (az zon: ktatomos helyett hromatomos oxign-molekula, amely meggtolja, hogy a Napbl kirad ultraviola-B sugrzs dnt hnyada elrje a fldfelsznt), tbb szvetkrost ibolyntli sugrzs ri az cenokat. A sugrzs nvekedse mr ma is cskkenti a dli cenok fitoplanktonjainak szaporodst. A Dli-sark fltt minden szeptemberben fogyni kezd az zon-rteg, a normlisnl mintegy 50 %-kal hgabb „lyuk” kpzdik, ppen akkor, amikor a hosszabbod napok elindtjk a fitoplanktonok felszaporodst. A Kaliforniai Egyetem kutati azt tapasztaltk, hogy a megnvekedett ibolyntli sugrzs legalbb 6-12 %-kal cskkenti a fitoplanktonok szaporodst a lyuk alatt, tnkreteszi az antarktiszi tpllklncot, gyengti a biolgiai szivatty-hatsban kifejtett teljestmnyt.”

Mik is azok az emlegetett „fitoplanktonok”?
Farkas Henrik „let a tengerben” (1974.) cm knyvbl ered a magyarzat: „Az cenok llatvilgt is a nvnyzet tpllja, mint a szrazfldt. Csak a nvnyek kpesek a klorofill segtsgvel, a napfny-energia felhasznlsval  szervetlen anyagokbl szerveset ellltani. Azonban ha hajn kelnk t a nylt tengeren, nyomt sem ltjuk a nvnyzetnek, mindentt csak vz, vgtelen vztkr terl el a szemnk eltt. A partok mentn mr hatalmas hnrosok alakulnak ki, ezek valban tpllkot is nyjtanak az ottani llatvilgnak. De brmekkora is ez a sekly, part menti vezet, elenyszen kicsiny a vgtelen tengerhez kpest - nem lthatja el a tle sok ezer kilomterre lv nylt vizek llatvilgt lelemmel. Mondottuk, hogy csak a vgtelen vztmeget lthatjuk a hajrl; ez igaz, de itt van pldul az szaki-tenger, ahol a vz zld. Hajnk „vz-dzsungelen” halad t, - valsggal zld a vz a nvnyzettl. De benne a nvnyek olyan parnyiak, - fenn sem akadnak a hlban; ltalban nem is gyjthetk gy, mert a nagyon sr szem hlbl a vz nem folyik ki. Ha azonban egy pohrnyit mertnk a tengervzbl, s nhny csepp formalint cseppentnk bele, pr nap mlva vkony, zld ledket tallunk a pohr aljn. Ebbl kell azutn egy keveset a mikroszkp alatt megvizsglnunk, s mris el-tnik a tenger gazdagsgt megteremt vzi-nvnyzet, a millimter tzezred-rsznl kisebb egysejt algk - ms nven a moszatok - vilga. rdekesebb ltvnyban lehet azonban rsznk, ha l, eleven algkat figyelnk meg; egy rszk ugyanis pp olyan gyesen s gyorsan mozog, mint az egysejt llatok.

Ilyen mozg, ostoros algkat nem csupn a tengerek vzben, hanem az des-vizekben is bsgesen tallunk. Ha akvriumunk napsttte helyen ll, meg-zldl a vz, azaz zldalgk szaporodnak el benne; ha sttebb helyen tartjuk, a barna vagy kk-algk szaporodnak el. Felvetdik a krds: vajon a hatalmas cenokban (az llviz Sargasso-tenger kivtelvel!) mirt csak ilyen kicsiny, parnyi nvnyek lnek, amikor mg szlfa nagysgaknak is bven akadna hely? Pedig a nvnyek szmra pp kicsinysgk nyjt vdelmet a tengerben. Ezt egy mersz hasonlattal tudnnk megrtetni. Kpzeljk el, hogy egy 10-15 ezer tonns cenjr haj s egy pingpong-labda ugyanolyan iszony erej viharba kerl. Vajon melyik van nagyobb veszlyben? A haj. Ha nagyon ers a vihar, a hullmok mg a legersebb aclbordzatot is meg-roppanthatjk, a kicsiny kaucsuklabda azonban srtetlen marad. Egytt emelkedik s sllyed a hullmokkal. ppen gy maradnak meg psgben a trpusi szlviharok keltette nagy hullmzsban is a parnyi algk. A hideg viz tengerekben tallhatk meg rendkvl nagy mennyisgben; tmegkrl taln az adja a leghbb kpet, hogy a tengerek fenekn vastag rteget alkot a kovamoszatok vmillik sorn felgylemlett vza.”

Leo Schneider „letnk s a mikrobk” (1966.) knyvben a kvetkezket rja: „Az algk, amelyeket a legtbben kzlnk mg sohasem lttak; - klnsen nagy jelentsgek a szmunkra. Ezek az cen viznek mikroszkopikus algi, egyszval a (fito-)plankton tagjai. A kovamoszatok egyetlen sejtbl ll testt a homokhoz hasonl anyagbl, a kovbl ll hj veszi krl. Ez a kovahj nha feltnen szp. Az ilyesfle nvnyek, amelyek a tenger felsznn, legalbbis a kzelben sznak, a tengerek sokszor rendkvl hossz tpllklncolatai els tagjnak szmtanak. A tpllklnc a plankton parnyi llatkitl a hatalmas llnyekig terjed, a tbb mteres tengeri halakig s blnkig, - de gyakran az emberig, ha annak tpllka a tengerbl szrmazik. Az cenokban, amelyek Fldnk felsznnek hromnegyedt bortjk: hemzsegnek az llatok. Hogyan lehetsges, hogy ezek a mikroszkopikus algk tpllkkal s energival egy-arnt el tudjk ltni az rkk hes, feneketlen gyomr tengeri llatvilgot?

Nos, azrt, mert hihetetlen gyorsan nnek s szaporodnak - oly gyorsan, hogy az cenok egysejt alginak a tmege (tonnkban kifejezve) messze meg-haladja (!!!) a szrazfldn l zld nvnyek sszes tmegt, belertve a hatalmas fkat s erdsgeket is. Jllehet a legtbb algafaj parnyi llny, akad nhny olyan is kzttk, amelyek a legnagyobb termet nvnyek kz tartoznak. Az cenjrk utasai gyakran figyelnek fel a tenger vizben lebeg hatalmas tengerihnr-tmegekre. Nos, ezek a hatalmas nvnyek is - algk! (rtsd: sargassum-moszatok.) Tulajdonkppen az „alga”, mint latin sz annyit jelent: tengeri hnr. Egyik-msik nagyobb fajuk szz mternl (!) hosszabb is lehet, de az a sok-sok millird sejt, mely ezt az ris testet felpti, egymshoz mgis messzemenen hasonl. (Mg a magasabb rend zld nvnyek eltr funkcij, klnbz sejtekbl plnek fel.)”
     
Jean Merrien rja „A tenger legendrium”-ban: „Az ‘iszapos tenger’ bizonyos rtelemben (mg) ma is ltezik: az Atlanti-cen nyugati rsznek felnl is nagyobb risi vzfelleten, a Golf-ramlat kiindulpontjtl dlre, az Antilla-szigetekkel prhuzamosan az cen hlyagmoszatoktl hemzseg. E moszatok, a sargassum-moszatok, ma lebeg letmdot lnek, de az egykori kznsges hlyagmoszatoktl szrmaznak: amikor szrazfldi terletek kerltek vz al, a moszatok alkalmazkodtak a lebeg lethez. Br a moszatok a hajzst nem akadlyozzk - noha nha kellemetlenek -, de  termszetes, hogy a tengerszek flnek tlk: azt a hiedelmet kelti bennk, hogy nyomban ztonyra futnak, s ez visszafordulsra kszteti ket. ppen gy reagltak Kolumbusz matrzai is. Kolumbusznak nem sikerl meggyznie ket a tovbbhajzs lehetsgrl, - ha nincs e moszatokrl elzetes tudomsa (!): a portuglok mr elg jl meg-ismertk ezeket. De minthogyha ezeltt 5 vszzaddal kzelebb lettek volna az Azori-szigetekhez. Biztos, hogy az korban majdnem Eurpig rt a moszat-tmeg.” (!!!)

A termszet ABC-je (Csaldi krdezz-felelek, Reader’s Digest Vlogats; 1995.) knyvben az albbiakat olvashatjuk, „Mitl klns a Sargasso-tenger?” alcm alatt: „Az Atlanti-cen szaki medencjnek a kzepe tjn, Florida s az Azori-szigetek kztt nagykiterjeds, nyugodt vztkr hzdik, melyet elbort a Sargassum nev barnamoszat. Az errefel hajz tengerszek vszzadokon keresztl rettegtek attl, hogy hajjuk a rakaszkod vzinvnyek rabsgba kerl (vagy mert ztonynak nztk a hnrerdt, vagy mert kzelbe kerltek a hrhedt Bermuda-hromszgnek?!). Ezzel szemben valjban elg knny t-hajzni ezen a tengerszakaszon, amely voltakpp nem ms, mint a nagy szak-atlanti ramls nyugalomban lv kzpontja. Noha a tbbi cenon is vannak hasonl llvizek, m egyikk sem oly’ feltn, mint a moszatmezket ringat Sargasso-tenger. A tudsok errl is kidertettk, hogy korntsem olyan baljs hely, mint amilyennek hittk. Ellenkezleg: szmtalan klns llnynek otthont ad, elbvl vidk.” 

A fld-cennak e „krnyke” minden tekintetben a legklnsebb tengervidk! A vz „felszne” s tbb kilomter mlye is ezer titkot rejt magban. A tenger-fenken itt hzdik a tektonikai szempontbl jelents Szent Andrs-trsvonal, s ez az a rejtlyes tengerrsz, ahol a Bermuda-szigetek, a floridai Kennedy-fok s Puerto Rico (mint cscsok) ltal kifesztett n. „Bermuda-hromszg”, a hrhedt topolgiai extrmits fekszik. A terlet magban foglalja a Sargasso-tengert, mely rendkvli mlysg, s amelynek - a sargassum-moszat mellett - a msik biolgiai klnlegessge, hogy a Fldn az egyetlen olyan hely, ahol az angolnk szaporodnak. E tengerrl szl az albbi idzetnk; Charles Berlitz „A Bermuda-hromszg” (1974.) knyvbl „Az elveszett hajk tengere” alcm alatt: „A Sargasso-tenger a nevt a sargassum nev tengeri algtl kapta, mely kisebb-nagyobb csomkban szik a tengeren, s egyben a terlet hatrt is jelzi. Amikor Kolumbusz legels tjn e tengerrszre jutott s ilyen sok algt ltott, hibsan azt felttelezte, hogy a kzelben szrazfld van. Ezt az algatengert szakon a Golf-ramlat hatrolja, amely elszr szakkelet, majd kelet fel mozog. Dli hatrt a Golf-ramlat visszatr (!) ga s az szaki egyenlti ramlat kpezi. Eme tenger krvonalai nincsenek lesen meghatrozva. Alatta terl el a Hatteras-s a Nares-mlysg, s a meredek Bermuda-pad, s szmos tengeralatti hegy, mely platt kpez, mintha egykor sziget lett volna. A pang Sargasso-tengerben a peremrszeken kvl semmi ramls nincs. A Sargasso-tengerre nemcsak a mindentt jelenlv algk, de szinte hallos szlcsendje is jellemz.”

Az idzetekbl is ltjuk az ceni fotoszintzis risi jelentsgt. vezredeken, vmillikon t a sargassum-moszat hatalmas felszni tmege lehetett az cenok s a tengerek legfontosabb oxign-termelje; - taln mg ma is az, habr leg-nagyobbrszt  kipusztult. Szintn a nvekv ultraviola-B sugrzs miatt...
Aminek az oka a lgkr nvekv szennyezse, az zonpajzs gyors pusztulsa.
A kr bezrult. Meg fogunk fulladni.

Vc, 2005. mrcius 5.

                                                                    Czike Lszl

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!