Czike L�szl�                    
                  A f�nyhoz� hatalmi piramis*

A piramis cs�cs�n - a mindent l�t� szem ($) gazd�ja - maga Lucifer �l.
K�zte �s a neki szolg�l� piramis szervezetei k�z�tt a parancsk�zvet�t� kapocs az Illumin�tusok Rendje.

A s�t�ni piramis tizenh�rom (13) szintre tagoz�dik.
Az els� 7 szinten az alacsony fokozat� szabadk�m�ves seg�t�k �s v�grehajt�k, a 8-13 szinteken a magasabb fokozat� illumin�tus szabadk�m�vesek m�k�dnek.
Az Illumin�tusok Rendj�t (a hatalmi hierarchia piramis�t) 1776-ban - a kil�pett jezsuita szerzetes - Adam Weisshaupt alap�totta.
Lucifer piramis�nak szintjei, fel�lr�l lefel� haladva:

Legfel�l: Lucifer, a F�nyhoz�, a bukott f�angyal, a S�t�ts�g Fejedelme, m�s n�ven Mefistopheles, a Hazugs�g Atyja, nagy megt�veszt�, a f�ldi (anyagi) Vil�g Ura �l �s uralkodik. Minden szabadk�m�ves �s titkos-�gyn�k csak neki szolg�l.

13. Szint: A KEREKASZTAL, amely a (vil�g)�llamf� inform�lis szervezete. A n�v minden val�sz�n�s�g szerint az angol mondak�rb�l, az Angol Nagyp�holy nemzeti hagyom�ny�rz� tev�kenys�ge r�v�n sz�rmazott �t Lucifer h�tt�rhatalmi piramis�nak 13. szintj�re. A legend�s Arthur kir�ly h�res kerekasztala, amelyet legh�vebb lovagjaival - modern kifejez�ssel �lve -, mint tan�csad� test�let�vel, menedzsmentj�vel �lt k�r�l. (T�bbnyire a f�ld alatt - underground - �lt, ahonnan seregest�l csak olyankor j�tt el�, amikor az igazak �lm�b�l spont�n fel�bredve, vagy valaki (Merlin, a var�zsl�?) �ltal tervszer�en fel�bresztve valamilyen sors-d�nt�, t�rt�nelemform�l� haditettet kellett iszkiri v�grehajtania.) Tekintve, hogy a luciferi vil�g(�llam) az egys�ges piramiselvek �s elnevez�sek ment�n szervez�dik - Tanganyik�t�l a Spitzberg�kig -; amikor 1989-ben a (vil�g)h�tt�rhatalom el�-�rta Magyarorsz�g sz�m�ra az �n. „m�dszerv�lt�st” (v�.: M�ltai Paktum – R�zsa-dombi Paktum): az „ellenz�ki kerekasztal” nevet kapta az egyeztet� f�rum, ahol a konspir�ci�s magyar elit k�lf�ldr�l kapott direkt�v�k �s sablonok alapj�n meg-tervezte az �n. „rendszerv�lt�s” folyamat�t, vagyis a hatalom ideiglenes �tad�s�t Lucifer bal kez�b�l  jobb kez�be. Itt kezd�d�tt el az a m�ig rendezetlen k�osz is, melyben nem tudja a jobb k�z, mit csin�l a bal, - mert nem �rtik, nem l�tj�k �t, hogy k�z�s t�rzsh�z tartoznak…

A KEREKASZTAL t�rgyal�si hangv�tel�t, l�gk�r�t a demokratizmus �s t�k�letes konstruktivit�s jellemzi; aff�le szabad „brain-storming”-nak is tekinthetj�k, mert b�rmilyen aktu�lis napirendi t�m�ban szabadon, k�tetlen�l minden �rv �s ellen�rv el�adhat�, b�rmif�le k�l�n k�telezetts�g vagy d�nt�si k�nyszer n�lk�l. Egyetlen k�telezetts�g �rv�nyes�l: a szakszer�, �s maxim�lisan t�j�kozott igazmond�s.

12. Szint: A tizenh�rmak tan�csa, amely voltak�ppen a v�grehajt� hatalmat gyakorl� vil�gkorm�ny. A Vil�gkorm�ny f�ldi feje: David Rockefeller.

11. Szint: A harminch�rmak tan�csa (a szabadk�m�vess�g 33 gar�dics�nak a mint�j�ra k�pzett r�sztvev� l�tsz�m), amely Lucifer (vil�g)korm�ny�t + a leg-sz�kebb tan�csad�i test�letet (menedzsment + t�rzskar) foglalja mag�ban. Ezen a szinten sz�letnek a legfontosabb strat�giai �s taktikai d�nt�sek.

10. Szint: A h�romsz�zak klubja az a viszonylag t�g tan�csad�i f�rum, mely archaikus kifejez�ssel �lve aff�le ’parlamentnek’ is lenne felfoghat�, ha a liber�lis demokr�cia �lszent s hazug s�m�i k�z�tt pr�b�ln�nk elk�pzelni a vil�got ir�ny�t� – t�rv�nyhoz� �s v�grehajt� – abszol�t professzion�lis appar�tus munk�j�t, mely egy�bk�nt semmif�le eszmei vagy m�dszertani rokons�gban nem �ll a fenteml�tett primit�v, sz�sz�ty�r, a l�nyegi folyamatokat csak elkend�z�, p�tcselekv� form�lis szervezettel. Ez a szint a Vil�g�llam legfontosabb, legsz�kebb d�nt�s-el�k�sz�t�, �lland� szervezete. A feladatnak megfelel�en – a tagjai a legmagasabban k�pzett �s legkreat�vabb gondolkod�s� szakemberek, specialist�k: a vil�g minden egyes nemzet�b�l. Hangs�lyozzuk, hogy els�sorban elemz�k, �rt�kel�k, min�s�t�k �s a l�nyeget szintetikusan, �sszef�gg�seiben azonnal �tl�t� szakemberek dolgoznak itt, teh�t nem holmi szimpla �rdekk�pviseleti szervvel �llunk szemben. �ll�t�lag – ezekr�l a vil�g�llami szervezetekr�l nem sok val�s inform�ci� sziv�rog ki – ezen a szinten m�r helyhez k�t�tt, �lland� l�tsz�m dolgozik, Londont�l n�h�nyszor t�z kilom�terre, egy direkt erre a c�lra fel�p�tett, a k�lvil�g el�l elz�rt kisv�rosk�ban, mely egy �nell�t� kis �llam a (vil�g)�llamban; s a legmagasabb high-tech sz�n-vonalon el�g�ti ki az ott dolgoz�k munkahelyi �s csal�dos �letsz�ks�gleteit. Mert a Vil�g�llam ismeretlen helyen fekv�, london-mell�ki eszmei-szellemi k�zpontja, sz�ve bentlak�sos k�telezetts�ggel m�k�dik. A z�rts�got grand-luxus enyh�ti…

Egyes �rtes�l�sek szerint a Vil�g�llam londonmell�ki k�zponti telephely�n folyik annak a fiatalembernek a felnevel�se, �s k�l�nleges k�ldet�s�re val� felk�sz�t�se  is, aki a katar hit szerinti Meroving-dinasztia sarja, s ilyenform�n a Gr�l-legenda h�s-v�r megtestes�t�jek�nt a bibliai D�vid kir�ly v�r�t �s g�njeit is (v�.: David Rockefeller!) mag�ban hordozza, mint J�zus Krisztus „egyenes-�gi (v�rszerinti) lesz�rmazottja”. Ez a fiatalember lesz a tervek szerint a Vil�g�llam cs�sz�ra.

Ez a legfels� n�gy szint: a KEREKASZTAL, a TIZENH�RMAK TAN�CSA, a HARMINCH�RMAK TAN�CSA �s a H�ROMSZ�ZAK KLUBJA alkotja a t�gabb, hierarchikus �rtelemben vett tulajdonk�ppeni ILLUMIN�TUSOKAT.

9. Szint: A B’nai B’rith (a Sz�vets�g Fiai) nevet visel�, izraelita szabadk�-m�ves p�holy, amely a vil�g(�llam) egyed�li exkluz�v etnikai term�szet� lodge-a, tekintve, hogy a tagjai csak zsid� sz�rmaz�s� f�rfiak lehetnek. Ez �nmag�ban j�l mutatja Jahve v�lasztott n�p�nek a vil�g�llam szervezeti rendj�ben (piramis�ban) elfoglalt el�kel� hely�t. A Talmud (Saniga) mondja: „Isten csak az�rt sz�rta sz�t az izraelit�kat az eg�sz vil�gra, hogy a n�pekre �ld�st �s szerencs�t hozzanak.” A Sz�vets�g Fiai „�rdekk�pviselet�t” Magyarorsz�gon feltehet�en a minden�tt jelenl�v� MOSSAD, - emellett a MAZSIHISZ, az SZDSZ �s az MSZP bizonyos k�rei l�tj�k el.
 
8. Szint: A Grand Orient (a Nagy Kelet = a francia Grand Oriens), amelynek els�sorban harcosan ateista �s forradalmi hagyom�nyai vannak. A Grand Orient a francia felvil�gosod�s, a francia forradalom, az amerikai f�ggetlens�gi h�bor� �s nyilatkozat, a ’48-as forradalmak, a p�rizsi komm�n, a kommunista ki�ltv�ny, az orosz okt�beri forradalom �s emellett a katolikus egyh�z elleni harc p�holya.  Magyarorsz�gon az 1989/1990-es politikai rendszerv�lt�s - a leger�sebb �rdekelt k�lf�ldi titkosszolg�latokkal egy�ttm�k�d�sben - a katonai h�rszerz�s �tmutat�sai alapj�n ment v�gbe. A civil t�rsadalom �talak�t�s�ban – k�l�nb�z� fed� szervek, szervezetek, p�rtok (pl. sz�vets�gek, egyes�letek, MDF, FKgP, stb.) �gisze alatt – a magyar Grand Orient j�tszotta az inform�lis f�szerepet, majd m�r kb. 1996-t�l k�zvetlen�l az Illumin�tusok Rendje, mely ma nagyj�b�l azonos er�vel tartja befoly�sa alatt az MSZP-t �s a Fideszt, vagyis a k�t meghat�roz� politikai p�rtot. 
 
7. Szint: A Kommunizmus l�tsz�lag bukott, t�rt�nelmileg „meghaladott”, a m�ltat id�z� kateg�ria - hatalmi szint, vagy oszt�ly -, val�j�ban ez csak a l�tszat, mert a katonai �s politikai tekintetben t�rdre k�nyszer�tett szovjet kommunizmus m�ig tov�bb �l, mindenekel�tt mint euro-�s vil�gkommunizmus. S�t, mint �letre kapott, virulens hatalmi sziszt�ma ma is m�k�dik; ugyanis a l�nyege eredetileg a bolsevizmus, ami - a nev�vel ellent�tben – egy sz�k, milit�ns kisebbs�g (vil�gelit) uralma a nagy (meghat�roz�) t�bbs�g felett. Ez a sziszt�ma az ideol�giai alapja �s algoritmusa a teljes luciferi piramis hat�kony m�k�d�s�nek. Ez a sziszt�ma a m�k�d�si elve az Amerikai Egyes�lt �llamoknak (George W. Bush �s liber�lis demokr�ci�nak �lc�zott katonai junt�ja uralkodik) �pp�gy, mint az Eur�pai �ni� n�vre hallgat� restaur�lt Nyugat-R�mai Cs�sz�rs�gnak; mindkett� a bolsevikok �s a Grand Orient eszmei ir�ny�t�sa alatt �ll, mindaddig, m�gnem a kett� egy�tt az eg�sz gl�buszra kiterjesztett hatalm� (v�.: globaliz�ci�) angolsz�sz vil�g�llamm� egyes�l. Ez a vil�g�llam lesz Orwell r�ml�tom�s�nak (1984) megtestes�l�se, ami majd az Antikrisztus aljas terveinek megval�s�t�sak�nt l�ngba bor�tja a vil�got.

A vil�g �szrev�tlen egyes�l�se elt�r�lte a Nyugat �s a Kelet, a kapitalizmus �s a ‘szocializmus’ k�z�tti l�nyegi k�l�nbs�geket. Az ellentmond�st Nyugaton a k�z-ponti tervez�s hi�nya, Keleten a mag�ntulajdon (�s a p�nz) szabads�g�nak a hi�nya jelentette. Miut�n titkosszolg�lataik egyeztet�sei r�v�n mindk�t rendszer bel�tta ‘a m�sik igaz�t’, v�g�l megkezd�dhetett a re�lfolyamatok politikai �ssze-hangol�sa. Ez a globaliz�ci� l�nyege! Kelet lemondott ‘a szabads�gjogok’, a t�ke mozg�s�nak a korl�toz�s�r�l, - a Nyugat pedig megval�s�totta a magas fok� terv-szer�s�get. Egy�tt hozz�l�ttak, hogy felsz�molj�k a v�letlent szerte a vil�gon. A kommunizmusb�l kapitalizmus, - a kapitalizmusb�l kommunizmus lett. J�l meg-�rizt�k, s�t, �ssze is h�zas�tott�k egym�s rossz tulajdons�gait. Nyugaton csak egy ‘kicsit’ lett rosszabb – n�lunk, Kelet-Eur�p�ban: nagyon.
A globaliz�ci� l�nyege teh�t a megval�sult vil�gkommunizmus.

6. Szint: A sk�t r�tus� p�holyok (1-33 gar�diccsal) csak a 6. szintre jutottak,  �mb�r a vil�g�llam - legal�bbis l�tszatra - angolsz�sz hegem�ni�t mutat. �m nem eszik a „k�s�t” ilyen forr�n – az illumin�tus hatalmi piramis nem etnikai alapokon �p�l fel, �pp�gy, amint (mint l�ttuk, egyetlen kiv�tellel) a p�holyok sem mutatnak etnikai struktur�lts�got vagy exkluzivit�st. Az Angol Nagyp�holynak p�ld�ul �pp- �gy lehetnek speciel eszkim� tagjai, amint a Grand Orienthez is csatlakozhatnak ak�r afrikai feket�k. A sk�t r�tus� p�holyok hagyom�nyai a leg�sibbek, tekintve, hogy k�zvetlen kapcsolat mutathat� ki az igazi r�zsakeresztess�g, a sk�t r�tus �s az egykori (1314-ben a p�pa �ltal feloszlatott) templomos lovagrend, valamint annak k�l�nb�z� (jog)ut�dszervezetei k�z�tt. A sk�t r�tus� (s az angol) szabad-k�m�vess�g abban t�r el a franci�t�l, hogy m�g a franci�k ateista, egyh�zellenes t�rt�nelmi hagyom�nyokat �polnak, - a sk�t �s az angol maszon�ri�ra az istenhit elfogad�sa, s�t, k�telez�v� t�tele jellemz�. (Ez v�zv�laszt�t jelent az amerikai �s az angol politikai szabadk�m�vess�g k�z�tt is, �s magyar�zat arra, hogy a sk�t-angol t�pus� szabadk�m�vess�g mi�rt is �ll h�tr�bb, rangban lejjebb a francia Grand Orientn�l. Tal�n az�rt, mert Lucifer a valamilyen istenhithez g�rcs�sen ragaszkod� angol hagyom�ny� szabadk�m�ves szervezeteket h�tr�bb sorolja az istentagad� franci�k lodge-ain�l. L�ttuk, hogy az amerikai maszon�ria francia  Grand Orient-gy�ker�, ami pedig antagonisztikus politikai ellent�teket gener�l – az istenhit ok�n is – a konzervat�v angolok �s a liber�lis  amerikaiak k�z�tt.) Az angolok �s sk�tok abban is elt�rnek Eur�pa kontinent�lis (francia szellemis�g�) szabadk�m�vess�g�t�l, hogy elismerik a r�mai p�p�t J�zus Krisztus f�ldi hely-tart�j�nak (Vicarius Christi), szemben a franci�kkal, akik nem csup�n Krisztus Isten-Fia mivolt�t, de mag�nak Istennek a l�t�t is tagadj�k. VIII. Henrik, amikor a p�pa nem volt hajland� szentes�teni a g�tl�stalan-kegyetlen feles�g-cser�lget�seit (sorban-lefejez�s�t, hogy szabadon �jran�s�lhessen), d�h�ben legott lev�lasztotta az anglik�n egyh�zat a r�mai katolicizmusr�l, elszakadt a r�mai p�p�t�l; kivonva mag�t �s Angli�t R�ma fennhat�s�ga al�l, - „szakad�r egyh�z�nak fej�v�” mag�t tette meg. �gy alakult ki az a m�ig p�ratlan angol hatalom-koncentr�ci�, amelynek keret�ben a kir�lyi h�z kez�ben �sszpontosul a brit kir�lyi korona fels�gjoga, az angol nagyp�holy okkult-szakr�lis hatalma �s az anglik�n egyh�z ir�ny�t�sa, ami az �g �s a F�ld (hit, gn�zis �s vil�gi hatalom) - transzcendent�lis �rtelemben illegitim - �sszekapcsol�s�t jelenti. Ez a furcsa „kereszt-helyzet” eredm�nyezte, hogy a r�mai p�pa, dac�ra az anglik�n szakad�rs�gnak, k�zelebbi kapcsolatot �polhat az angol kir�lyi h�zzal �s a kir�lyn�vel, mint az istentagad� francia Grand Orient szellemis�ggel, akik nem ismerik el a r�mai p�p�t, csak P�ter, az els� p�pa helytart�j�nak (Vicarius Petri).

5. Szint: A Yorki p�holyok hagyom�nyai elt�rnek a sk�t r�tust�l; az amerikai t�pus� sk�t (angol) szabadk�m�vess�g p�holyai.

4. Szint: Lyons Klub, Rotary Klub, Kiwanis, Odd Fellows, YMCA. Ezek a k�l�nb�z� c�l� �nk�ntes polg�ri (civil) t�rsas�gokat t�m�r�t� szervezetek a p�nz, az inform�ci�, az ismeretek �sszegy�jt�s�t, �ramoltat�s�t, a b�rmif�le parlagon hever� anyagi, emberi, szellemi s egy�b er�forr�sok szisztematikus felkutat�s�t, �sszegy�jt�s�t, koncentr�lt hasznos�t�s�t, az elitkult�ra, a tudom�nyos kutat�sok �s a m�v�szeti alkot�sok t�mogat�s�t, szponzor�l�s�t �s el�finansz�roz�s�t, a szeg�nyek karitat�v (szoci�lis) megseg�t�s�t, j�t�konys�gi (pl.: seg�ly-) �s a z�ld, k�rnyezetv�d� (pl. Greenpeace) akci�k szervez�s�t �s v�grehajt�s�t v�gzik. (Itt a l�nyeg annak a meg�rt�se, hogy a vil�guralmi rendszer – eszme, strat�giai c�l �s rezsim biztons�ga, bebiztos�t�sa – megk�veteli, hogy az ellent�tp�r mindk�t fel�n ugyanazok az er�k „ossz�k a lapokat”, m�sk�l�nben a stabilit�s �s a f�lrevezet�s sikere nem biztos�that�. Ebb�l k�vetkezik, hogy a szeg�nyek seg�lyez�s�t ugyan-azok szervezik, akik konszernjeikkel a vil�g-szeg�nys�get, a t�meg-nyomort el�-id�zik. A k�rnyezetv�d� (l�sd pl.: zeng�i NATO-lok�tor�llom�s �p�t�si helysz�ne elleni „z�ld” tiltakoz�s!) megmozdul�sokat ugyanazok az er�k h�vj�k �letre, akik a term�szetrombol� koncepci�kat megalkotj�k. Mindez azt�n – megfelel� m�dia-zenei al�fest�ssel – a t�rsadalmi aktivit�s, a vita, a demokr�cia s�r� l�tszat�t kelti.  Innen ered a szabadk�m�vess�g �nmag�r�l gener�lt �s elterjesztett nimbusza, mi-szerint a maszon�ria alapvet�en egy emberbar�t mozgalom, amely a szem�lyis�g, a szem�lyes kvalit�sok kollekt�v (�rtsd: titkos t�rsas�g-tagi) kifejleszt�se mellett a pozit�v t�rsadalmi folyamatok kataliz�l�s�t, �gy a k�z�ss�gi �let jobb�t�s�t tekinti els�dleges c�lj�nak, feladat�nak.
Az YMCA = Young Men’s Christian Associations = Fiatal F�rfiak Kereszt�ny Egyes�lete (fed� szervezet). Olcs� sz�ll�slehet�s�get jelent Amerik�ban…
3. Szint: K�k, vagy Johannita p�holyok
Ezen a szinten figyelhetj�k meg a legjobban, hogy mik�nt tette mag��v� a gn�zis legk�l�nf�l�bb „t�teleit” a szabadk�m�vess�g, hogy eltorz�tsa a katolikus vall�st, �s ebben a szerepk�r�ben – �rtsd: „v�geredm�ny�ben” - nem sokban k�l�nb�zik a protestantizmust�l, amely mind a mai napig f�szerepet j�tszik (mint a vall�son bel�li „eszk�z”, a szabadk�m�vess�g kez�ben) a kereszt�nys�g megoszt�s�ban, �s sz�rny� rombol�st visz v�ghez a kell�k�pp nem felv�rtezett emberek lelk�ben. Ezen kereszt�l m�g azt is meg�rthetj�k, hogy 2004-ben Cleveland-ben elmondott besz�d�ben a johannita (reform�tus) Orb�n Viktor mi�rt is nem nevezi nev�n a Megv�lt�t, amikor J�zus Krisztus helyett szem�rmesen csak „Mester”-t mond. A dolog valahol a r�gi r�zsakeresztes (kereszt�ny) p�holyok szeml�letm�dj�ra eml�keztet, melyb�l a szabadk�m�ves johannita rendi gondolkod�s t�rt�netileg kin�tt. Mi t�bb, felsejlik – mint „hi�nyz� l�ncszem” – az �si kapcsolat a r�zsa-keresztess�gen kereszt�l (Orb�n eredetileg r�zsakeresztesk�nt indult) a gn�zis �s a templomos lovagrend, �s a bel�le m�g a jeruzs�lemi kereszteshadj�ratok sor�n kiv�lt (templom�rz�k, ispot�lyosok, stb.) johannit�k k�z�tt. 

Id�zem a megfelel� sz�vegr�szt Jim Marrs: „A titkos uralom” c�m� k�nyv�b�l:  „A johannit�k Keresztel� Szent J�nos ut�n kapt�k nev�ket, akit a val�di bibliai messi�snak tekintettek, J�zusnak pedig csak m�sodlagos szerepet tulajdon�tottak a zsid�k palesztinai felkel�s�t megel�z� id�szakban. A johannit�k – kik �ll�t�suk szerint �gy �r�k�lt�k (kikt�l?) ezt a titkos tud�st – �gy v�lt�k, hogy J�zus, avagy „Jesu, a felkent” val�j�ban haland� szem�ly volt, Ozirisz vall�si kultusz�nak beavatott tagja. �gy gondolt�k, - Sz�z M�ria t�rt�net�t csup�n k�s�bbi szerz�k tal�lt�k ki, az�rt, hogy valami m�s magyar�zatot adjanak J�zus t�rv�nytelen sz�let�s�re. Picknett �s Prince kifejti: „a johannita szekta felismerte, hogy a ’Krisztus’ n�v nem kiz�r�lag J�zusra vonatkozott; az eredeti g�r�g ’Khrisztosz’ sz� ugyanis csup�n ’Felkentet’ jelent, amit sok m�s emberre is haszn�lhattak, bele�rtve kir�lyokat �s r�mai tisztvisel�ket is. K�vetkez�sk�ppen a johannit�k vezet�i maguk is mindig felvett�k a ’Krisztus’ c�met; �s fontos t�ny, hogy a Nag Hammadiban lelt ’F�l�p evang�liuma’ minden gnosztikus beavatottra haszn�lja a ’Krisztus’ sz�t. Levi m�g azt is felt�telezi, hogy Payens nagymester m�r azel�tt megismerkedett a johannita szekta tanaival, hogy a templomos lovagok vezet�je lett. E feltev�st a magasrang� k�m�ves, von Hund b�r� esete is al�t�masztja, aki �ll�t�sa szerint ismerte a szabadk�m�vess�g ’igaz t�rt�net�t’. Eml�kezhet�nk r�, hogy von Hund alap�totta a n�met ’Szigor� Engedelmess�g’ p�holyt – amely viszont kezdetben a ’Keresztel� J�nos Testv�rei’ nevet viselte.”  

2. Szint: „K�t�ny n�lk�li” p�holyok. Mindazokat a f�lszabadk�m�ves seg�t� „p�holyokat” nevezhetj�k �gy, amelyek tagjai ugyan nem tett�k le a h�res-h�rhedt szabadk�m�ves esk�t - form�lisan nem tagok -, de j�l tudj�k, kikhez tartoznak.
1. Szint: „Human - 1776 - TAET”, a hum�n polg�ri (civil) t�rsas�gok tagjai. Az alap�t� „atya” - Weisshaupt - j� el�re, pontosan tudta, hogy az Illumin�tusok hatalmi rendje t�vlatilag csak akkor bontakozhat ki, csak akkor szerezheti meg a korl�tlan vil�guralmat, ha a lehets�ges legsz�lesebb t�rsadalmi b�zison �p�tkezik;  �gy, hogy mindazok a legjobb agyvel�k, szak�rt�k, tervez�-v�grehajt� munka-er�k is az illumin�tus vil�gh�l�t szervezz�k, neki dolgozzanak, akik mit sem sejtenek arr�l, miben vesznek r�szt. Egy�ltal�n nem v�letlen teh�t, hogy a nagy- vil�got – Tanganyik�t�l a Spitzberg�kig - fel�lel�, nemzetk�zi t�rsadalmi-seg�t� h�l�zatok szervezetei (pl.: a V�r�skereszt, a Greenpeace, a szeretetszolg�latok, a hum�ner�forr�s-gazd�lkod� �s fejvad�sz-c�gek, k�nyvvizsg�l�, vagyon�rt�kel�, p�nz�gyi-gazd�lkod�si �s privatiz�ci�s tan�csad� t�rsas�gok, seg�lyoszt� non-profit, „szoci�lpolitikai” alap�tv�nyok, kult�r�lis, k�zm�vel�d�si �s k�rnyezet-v�d� t�rsas�gok, sz�vets�gek, stb.) nemzet�llamok felett �ll� szervez�d�sekk�nt m�k�dnek, akik sz�m�ra az orsz�ghat�rok m�r csak jelk�pes vonalak…

A hangs�ly a titokzatoss�gon, a titkoss�gon van. Ezeknek a szervezeteknek a f� tev�kenys�ge, hogy „kv�zi �ntudatlan” szorgos kis hangy�kk�nt csak hordj�k �s hordj�k „a t�gl�kat” a szabadk�m�ves vil�g�llam, az illumin�tusok sz�p �j vil�grendje fel�p�t�s�hez, �s karitat�v cselekedeteik gyakorl�sa k�zben esz�kbe sem jut, milyen j� is lehetne ez a vil�g, ha a f�ldi �let kincseinek, javainak, a csak munk�b�l szerzett j�vedelmeknek (s a vagyonnak) az eloszt�sa a teljes�tm�nyek ar�ny�ban t�rt�nne, - �gy, amint J�zus Krisztus tan�t�sai, �s a p�p�k szoci�lis enciklik�i azt el��rj�k. Mert hogyha pl. mindenki k�pess�gei szerint dolgozna, �s a sz�ks�gletei szerint r�szesedne a megtermelt javakb�l, j�vedelemb�l – s nem az �sszehar�csolt „t�k�je” ar�nyos profitjak�nt -, akkor nem lenne „sz�ks�g” sem „szervezett j�t�konykod�sra”, sem „szoci�lpolitik�ra”. A titokzatoss�g alapvet� c�lja: nehogy kider�lj�n, hogy a seg�ly csak az ellopott profit csek�ly t�red�ke.
Nehogy kider�lj�n, hogy „a szoci�ldemokr�cia” csak Lucifer p�tcselekv�se.

*A piramis szerkezeti fel�p�t�se Myron Fagan �r�s�b�l sz�rmazik.

V�c, 2005. m�rcius 8.

                                                                Czike L�szl�