Rekviem a kétarcú jolly-jokerért
2005.03.08. 17:07
Robin of Locksley
Rekviem a kétarcú jolly-jokerért
Mottó: Isten mindenütt - láthatatlanul - jelen van. Jahve, Jehova = AKI VAN. Eddig úgy tudtuk: ez egyedül Isten privilégiuma. Tévedtünk! Kardos Péter szintén mindenütt ott van, ő a rendszer-független bennfentes, vagy éppen a mindkét-párti jolly-joker...
Múlt heti vezércikkében Bencsik András az alábbi logikai - ok-okozati? - láncot, illetve hipotézist állítja fel: Tocsik Mártát már 1993-ban is tanácsadóként foglalkoztatta a budapesti VII. kerületi önkormányzat, Kardos Péter, a gazdasági bizottság SZDSZ-es elnöke javaslatára (lásd: Népszabadság, 1996. október 11.) ; Kardos Péter egészen a közelmúltig a Co-Nexus Rt. vezérigazgatója, - illetve szakmai (!) vezérigazgató-helyettese volt; A Co-Nexus Rt. "enyhén szólva SZDSZ-érdekeltségű cég"; a konklúzió tehát: Kardos Péter és/vagy a Co-Nexus Rt. által az SZDSZ-nek is köze lehet ahhoz, hogy Tocsik Márta jogásznőt az ÁPV Rt. tanácsadóként alkalmazhatta az ön-kormányzatokkal folytatott alkudozásban; A Tocsik-ügy - Deutsch Tamás révén történt - időzített kirobbantása Bencsik szerint talán azt jelenti, hogy az SZDSZ ("mi célból"?) "fel akarná robbantani a demokratikus államrendet"...
Vizsgáljuk meg kissé részletesebben Bencsik András hipotézisét, Kardos Péter ismert megbízatásai, s a korábban betöltött beosztásai alapján! Hátha közelebb jutunk valamilyen mélyebb felismeréshez. Lássuk: alátámasztható-e a Deutsch-féle kettős gyanú (lásd: "Közös a felelősség" - Demokrata-naptár a 8. oldalon). Közben ellenőrizzük Bencsik feltevéseinek igazság-tartalmát is. Nem minden stimmel, - viszont van, ami vakon is telitalálat.
Kinek, milyen fontosabb személyiségeknek (tényleg: kiknek?) az üzleti tanács-adója volt az 1990-es években László - alias: Link (értsd: balos, baloldali) - András, a Co-Nexus Rt. elnök-vezérigazgatója? Például: Göncz Árpádé... Kik írták, fogalmazták 1990-ben egyaránt az MSZP és az SZDSZ betűre azonos privatizációs koncepcióját (is!)? A nevük már szerepel az eddig leírtakban, plusz egy illusztris személy az ÁVÜ menedzsmentjéből. Szűcs Endre - igazgató... Végezetül: mi is a Co-Nexus név magyar jelentése? Összefonódás. Összefonódás sok pénzért és sok pénzzel - a politikai hatalomért. "Ne felejtsük el, hogy az elmúlt évek során tisztességes úton is jutottak egyesek nagy vagyonokhoz." - nyilatkozta nemrégen Pető Iván, a becsületes privatizáció védelmében. "Az előző időszak (kormány-ciklus) privatizációs ügyleteinek teljes irat-anyaga nyomtalanul eltűnt az ÁVÜ-ből." - magyarázta Horn Gyula az újságíróknak adott tájékoztatón. "Nem az ÁPV Rt. korrupt, hanem a világ." - mondta Suchman Tamás, pénzügyi-privatizációs ‘kutató-ember’, balkézről: miniszter...
Ki is valójában Kardos Péter, a rendkívüli pénzügyi-üzleti tehetséggel megáldott össz-magyarországi jolly-joker?!
A beruházás főcsoport-főnöke (OT) A rendszer-változás kezdetén (1989.) Kardost még az Országos Tervhivatalban találjuk. (Dr. László András - barátai kis segítségével - itt és innen szervezi meg 1988-ban a Co-Nexust.) Az együtt-indulás közgazdasági táptalaját tömör logikai sorban, röviden így jellemezhetjük: Szocialista állami nagyberuházások - cél-csoportos fejlesztési programok - fokozódó nemzetközi hitelfelvétel - totális külső és belső eladósodás. A mindezen történéseket irányító, vezénylő reform-kommunista szellemi erő, a központi akarat a Magyar Nemzeti Bankban, a Pénz-ügyminisztériumban, de legfőképp az Országos Tervhivatalban koncentrálódott... Tengiz-Jamburg. (majd később: Vegyépszer-TengizChevroil!) Bős-Nagymaros. Megannyi központi agyrém, megalomániás beruházási "siker-történet", amelyek az 1990-es években voluntarista privatizációs "siker-történetekbe" torkolltak. Először: vesztettünk a kommunista éhbéreken. Másodszor: vesztettünk a nagy-beruházások értelmetlenségén, gazdaságtalanságán. Harmadszor: vesztettünk a külföldi hitelfelvételeken, a növekvő adósságszolgálat terhein. Negyedszer: vesztettünk a privatizációs kótyavetyén...! Mindazt, amit a mi pénzünkből, a mi hiteleinkből, a mi munkánk révén építtettek; mára elpusztították, lerombolták (Nagymaros) és/vagy tál lencséért elprivatizálták (Tengiz és a Vegyépszer). Vagyonunk tehát egyszer volt, ma meg nincs... Maradt a szakértelem, amit magunknak választottunk meg újra.
A Co-Nexus Rt. vezérigazgatója Kardos megszervezi László András égből pottyant vállalat-birodalmát, amihez az ejtőernyős tulajdonos mindössze krix-krax aláírásával járul hozzá. Kardos Péter szervez, László András meg csak pipázik. Egyszer Kardos morális fejtegetésekbe bonyolódik, mire László így übereli: "Péter! Egyikünk sem egy tisztességes ember, de én legalább nem gyártok a mentségemre ideológiákat." Kardos Péter napi 16 órát dolgozik. Három év után sikerül rávenni, hogy öreg Skodáját egy hatéves fekete BMW-re cserélje. Távoli lakótelepen él, míg László saját budaligeti körpalotájában... Kardos éveken át - szinte kenyéren és vízen - napi öt-hat kávén és két csomag sophianae-n él. Született puritán, - viszont munkabírása és ötletgazdagsága ember feletti. Okos, trükkös-ravasz, szellemes, vidám és fáradhatatlan. Csak a munkájának él, így a házassága is rámegy a Co-Nexusra...
Egyéb ismert funkciói, megbízatásai Kardos Péter egyrészt - szemben László Andrással - eredeti, vérbeli közgazdász, másrészt szívesen vesz részt országos feladatok megoldásában. Szeret társasági életet élni, minden lében kanál, szinte direkt keresi az egyre újabb "társadalmi" megbízatásokat. Kezdettől fogva generálisan ellenzi a 4 milliárdos - az ÁVÜ-től kvázi ajándékba kapott - portfolió-kezelési szerződést, annak összes zavaros folyományát, hiszen ő egy tanácsadó vállalkozás vezérigazgatójául szegődött, és nem László András, a botcsinálta nagytőkés csicskásául. Amint személyi ellentétük egyre fokozódik - László lassan mindenkivel összevész -, úgy szaporodnak Kardos országos jelentőségű megbízatásai, melyek a teljesség igénye nélkül az alábbiak: Bizottsági elnöke a Baráth Etelét a budapesti főpolgármesterségre felkészítő szakértői stábnak, 1994-ben. Horn Gyula potenciális tanácsadója, - 1995-ben neve szóba kerül a kormány közvetlen tanácsadó-testületének összeállításakor. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsának is tagja, - 1994-1995-ben. (Miközben László sógora az ÁVÜ ingatlan-portfolió menedzsmentjének igazgatója.) A Magyar Hitelbank igazgatóságának is tagja, - 1995-ben. A fővárosi önkormányzat MSZP-képviselőjeként - már 1994. óta - a vagyon-kezelő-és hasznosító bizottság (lényegében a portfolió-menedzsment) vezetője. Nemrég elhagyta a Co-Nexust. Néhány hónapja a Wallis-Holding Rt. vezér-igazgatóhelyettese.
A leírtakból leszűrhető általános következtetések Becsületes privatizáció nincs, csak korrupt. Legdemokratikusabb államokban (Anglia, Franciaország) ez ugyanígy működik, - más kérdés, hogy ott az összes privatizáció volumene marginális jelentőségű a gazdaság egészéhez mérve. Magyarországon teljes nemzetgazdaságot kell(ett?) egyszerre magánosítani. A színvonalunknak megfelelően és a gyakorlatlanságunknak köszönhetően ez intézményes szabadrablásra sikeredett. A világ tényleg objektíve korrupt, de a miénket vajon ki tette-teszi szubjektíve ilyenné?! Nem a szerencsétlen nép, hanem a gátlástalan elit. Becsületes úton szerzett hatalmas magánvagyonok vagy vállalatbirodalmak Magyarországon nincsenek. Az ezzel ellentétes állítás színtiszta demagógia, - az újgazdagok érdekében. Eredeti felhalmozás nálunk nem volt (idő sem volt rá), - a lefolyt privatizáció pedig teljes egészében úgy korrupt, ahogy van. Mellesleg: László András mentségére (javára) legyen mondva, hogy ő tényleg sohasem magyarázkodott. Mint gyakorlott bűvész, - tudta, hogy minden csak és kizárólag a kézügyességen múlik. Ha valaki követni tudja a mozdulatait (akcióit-tranzakcióit), vagy netán még utánozni is képes, - annak szerintem még gratulálni is fog. Az ÁVÜ-ÁPV Rt. a privatizáció letéteményese, - központosított és egyetlen irányítási és információs fellegvára. Milyen információs központ lehet az, ahonnan minden irat csak úgy eltűnhet?! Netán a szándékos káosz központja? Egy olyan országban, ahol Tengiz-Jamburgokra, Bős-Nagymarosokra lehet költeni a nép munkájának gyümölcseként megtermelt nemzeti jövedelmet, valamint a sűrűn felvett külföldi hiteleket, - ott László András déli-autópálya projektje (vö.: önkormányzati fejőstehenek) sem blöff, hanem csak az objektív valóság szerves része. Mellesleg: a tárgyi DAP-elképzelés már 1976-ban is potenciális világbanki projekt volt, - s mint ilyen, szerepelt Horn Gyula "Cölöpök" című visszaemlékezéseiben (122. oldal) is. Nem valószínű, hogy Tocsik Márta bárki ügynöke lenne. Hasonlókkal tele van az ország. Önbetörésről, fontos iratok megsemmisítéséről már többször is hallottunk imitt-amott, - de az már végképpen értelmetlen lenne, ha valaki önmagától rabolna információt. Az sem lenne érthető, ha egy zug-firkásznőt éjnek idején - hajnalig - az asztal tetején lehetne vallatni a számviteli törvény (mert ez az ország legfontosabb, legszigorúbb törvénye!) rendelkezéseinek tételes betartásáról, miközben az illető inkognitóban valamelyik kormánypárt ügynöke. Ugyan már! Az sem túl valószínű, hogy az SZDSZ - mint mikrohullámú sütő (lásd még: taxis-blokád) - tényleg a demokratikus államrend felrobbantására készülne. (Amatőrök, dilettánsok, megzavarodott gyermekek ugyan robbantgatnak már távolsági buszokat, ketchup-os flakont, kukát, stb., amik persze kézzelfogható dolgok, - ám egészen más műfaj.) Sokkal valószínűbb az, hogy Orbán Viktor tévedett, az általa leírt folyamat nem irreverzibilis, - így most végbemegy visszafelé is. A csiki-csuki jól bevált bolsevik elve szerint: ami összenőtt, az most szétválik. A belvárosi fiúk leválnak a vidékiekről, - az SZDSZ lerúgja magáról az MSZP-t. Könnyen lehetséges, hogy majd 1998-ban a Co-Nexus Rt. romjaiból újjászervezik és újra felállítják az Országos Tervhivatalt is... Majd felkérik Kardos Pétert - elnöknek!
Vajon kinek állhatott érdekében, hogy a Népszabadságban Kardos Péter nevét - ráadásul vastagon bekeretezve! - összekapcsolja a Tocsik üggyel?! Csak egy dologban lehetünk biztosak: Suchman Tamás, Tocsik Márta és Kardos Péter - szándékos áldozatok. Áldozatukkal azt a szent és magasztos célt szolgálják, hogy a nagy halak könnyedén megmenekülhessenek.
|