Czike L�szl�

                         Az „�sszefon�d�s Rt.” igaz t�rt�nete
                            
Co-Nexus = „�sszefon�d�s”, - L�szl� Andr�s �s r�szv�nyt�rsai �ltal   �s k�r�l, a rendszerv�lt�son is �t, becsapva mindenkit, aki �l ebben az orsz�gban! P�nzbegy�jt�s �s p�nzelsz�r�s - mindkett� mesterfokon.
Szemf�less�g, vakmer�s�g, bennfentess�g, milli�rdos bl�ff�k, p�nz�gyi tud�s �s fantasztikus nemzetk�zi tr�kk�k, keleti zsibv�s�r, magyar dolce vita, - s mindez k�zel 10 �ven �t, mindm�ig b�ntetlen�l!
Hogy mi volt 1988-t�l 1996-ig a Co-Nexus, kik �lltak igaz�b�l m�g�tte, - m�g ma sem tudhat�. Akik benne/vele voltak �let�ben, kev�s kiv�tellel „benne vannak” nyakig ma is; nem besz�lnek, vagy nem besz�lhetnek.
Igaz�b�l nincs is mir�l: a vagyont fel�lt�k, s sz�tsz�ledtek a leg�nyek...
A legink�bb elk�peszt� t�ny, hogy a Co-Nexus val�j�ban 1988. el�tt is l�tezett; s�t, minden bizonnyal tov�bb m�k�dik napjainkban is. D�bbenetes egyfel�l a m�k�d�s kv�zi-ideol�giamentes, apolitikus pragmatizmusa, - m�sfel�l teljes �s t�k�letes r�-�s be�p�l�se a politikai hatalom sz�vet�be. Int�zm�nyess�g a l�tez� szocializmusban, burj�nz� prosper�l�s a spont�n, majd �llami privatiz�ci�ban, s (�jb�li) illegalit�s a rendszerv�lt�s ut�ni kon-szolid�ci�ban. �sszeszervez�d�s �s sz�tsz�r�d�s = Co-Nexus.

Volt egyszer, hol nem volt - egy magyar, oszthatatlan p�nz�gyi elit.
Az �llamp�rt-appar�tus, a Tervhivatal, a P�nz�gyminiszt�rium, a Nemzeti Bank, a miniszt�riumok, a f�hivatalok, a bankok, a biztos�t�k, az �llami nagyv�llalatok vezet�i, - annak is a kr�mje. �sszesen nem t�bb, mint 30-40 magas beoszt�s�, nagy tapasztalat�, k�zismert p�nz�gyi szakember.
A konnektikus kapcsolatrendszer szervez�d�se h�rmas tagoz�d�st mutat:     
 A cselekv� mag, akikb�l a Co-Nexus Rt. (mint: „villanydug�”) l�trej�tt.
 Az akt�v holdudvar tagjai, akik az �zleti pezsg�s l�tszat�t biztos�tott�k.
 A magas kapcsolatok, akik a p�nz�ramforr�st jelentett�k; „a konnektort”, ahov� a Co-Nexus „energiafelv�tel” c�lj�b�l bedughatta a villanydug�it.
Term�szetesen a reformkommunista p�nz�gyi elit nem minden tagja �llt t�nyleges, vagy szoros kapcsolatban a Co-Nexussal, ugyanakkor a Co-Nexus �ramszed�i mindenhov� el�rtek. A kulcsszavak: a tan�csad�s, a portfoli�kezel�s, a privatiz�ci�, a sikerd�j �s a jutal�k - voltak.
Tekints�k �t v�zlatosan, a b�rmif�le teljess�g ig�nye n�lk�l, mintegy �tlet-szer�en a Co-Nexus szem�lyi kapcsolatrendszer�t!
Dr. L�szl� Andr�s eln�k-vez�rigazgat�, majd 1992-t�l a Co-Nexus Rt., a k�tszint� r�szv�nyt�rsas�g (konszern) eln�ke, a holding egyszem�lyes tulajdonosa. L�szl� Andr�s k�zgazd�sz (�desapja a VEGY�PTERV vez�r-igazgat�ja volt),1988. el�tt a Nemzeti Bankban, illetve a Tervhivatalban dolgozott, majd az IKARUS v�llalkoz�si irod�j�t vezette. Saj�t bizalmas k�zl�sei szerint a 90-es �vekben G�ncz �rp�d k�zt�rsas�gi eln�k k�lf�ldre utaz� (USA, Kanada, Malajzia, Jap�n, D�l-Korea?, - hol j�rsz Kozma Eszter?)  p�nz�gyi/�zleti tan�csad�ja. Pet� Iv�n SZDSZ-p�rteln�k tan�csad�ja.
A Magyar-Izraeli Kereskedelmi Kamara eln�ke volt. Hossz� betegs�g ut�n 1998-ban, 55 �vesen elhunyt. Temet�s�r�l nem tudunk, s�rj�t nem tal�ljuk.
Kardos P�ter a Co-Nexus Rt. vez�rigazgat�ja. K�zgazd�sz, kor�bban a Tervhivatal beruh�z�si f�csoportvezet�je volt. A T�rsas�g „esze”, kreat�v szellemi motorja, az �zleti kapcsolatrendszer f� szervez�je. Minden „hasznos” �tlet t�le sz�rmazott. Az �V�-„PORTfoli�” �gylet egyik f� ellenz�je.   
Sur�nyi Gy�rgy MNB-eln�k lemondat�sa ut�n „Demokratikus Charta” al�-�r�si �veket k�r�ztet a Co-Nexusban, mint a mozgalom helyi szervez�je.
A v�gs� buk�s el�tt k�t �vvel (1994.) v�gleg kisz�ll a Co-Nexus-bulib�l.    Az MSZP �s az SZDSZ (azonos) privatiz�ci�s koncepci�j�nak egyik meg-alkot�ja. R�vid ideig az �V� igazgat�tan�cs�nak, illetve a Hitelbank igazgat�-tan�cs�nak is tagja. Jel�ltje Horn Gyula minisztereln�k l�tre nem j�tt tan�csad� st�bj�nak. A Bar�th Etel�t (MSZP) a f�v�rosi f�polg�rmester-jel�lts�gre felk�sz�t� titkos bizotts�g vezet�je. A Co-Nexust elhagyva a Wallis Motors Rt. kereskedelmi vez�rigazgat�-helyettese (ett�l a c�gt�l sz�rmazott Horn Gyula minisztereln�knek a karambolban �sszet�rt SAAB 9000-ese is, �s ez az a c�g, amelyik az F16-osok helyett sv�d, „Gripen”-t�pus� vad�sz-g�pek beszerz�s�t favoriz�lja a hadsereg sz�m�ra). 1994-t�l a f�v�rosi k�pvisel�-test�let MSZP-s tagja, a vagyonkezel� �s hasznos�t� bizotts�g vezet�je, Demszky G�bor budapesti f�polg�rmester kabinetj�ben a portfoli�-menedzsment feje. Nev�t - k�pvisel�i min�s�g�ben - 1996-ban a N�pszabads�g (okt�ber 11.) �sszef�gg�sbe hozza a Tocsik-�ggyel. 
So�s K�roly Attila (alias: „S�ska”), SZDSZ-es honatya, a Co-Nexus Rt. igazgat�s�g�nak tagja, - ma az EBRD megb�z�s�b�l k�lf�ld�n bank�r.
Lehoczky L�szl�, a Co-Nexus v�llalkoz�si igazgat�ja, a t�zsdei br�ker-�gyletek vezet�je, soksz�z-milli�s buk�sok f�szerepl�je, k�s�bb �gyvezet�, az igazgat�s�g tagja. Leningr�dban v�gzett mez�gazdas�gi f�iskol�t, feles�ge orosz. A Co-Nexus el�tt a Tervhivatal lak�soszt�ly�nak vezet�je volt,    ut�na a Postabank Rt. le�ny-br�kerc�g�nek �gyvezet� igazgat�ja.
Srank� Istv�n k�zgazd�sz, v�llalkoz�si igazgat�, amolyan b�rmire hadra-foghat� „jolly-joker” (j�lfizetett gener�l-balek), akit k�zelg� forg�sz�l vesz�lye eset�re azonnal kik�ldtek Londonba, vagy Ausztr�li�ba n�h�ny h�napos vagy �ves tanulm�ny�tra. Srank� f� tiszt�t tekintve gyakorlatilag az �sszes PORT-foli�s v�llalkoz�s (D�LKER, AGROKER, stb.) fel�gyel� bizotts�gi eln�ke is volt. A buk�s ut�n a Soros Gy�rgy �s Sarl�s Andr�s tulajdon�t k�pez� Els� Magyar Alap „intervenci�s” m�dia-v�llalkoz�s�nak, a K�beltel Holdingnak lett a vez�rigazgat�ja, majd kisv�rtatva a Kvantum Bank (az OKHB le�nybankja) egyik igazgat�j�v� nevezik ki. �jabb londoni tart�zkod�s ut�n a Price Waterhouse tan�csad� vil�gc�g magyar igazgat�ja. 
Pencz Andr�s 1992-ben, az �V�-portfoli� (4 milli�rd forint) �tv�tele ut�n lett a Co-Nexus Rt. vagyonkezel�s c�lj�b�l l�trehozott PORT-RE�L Kft.-j�nek �gyvezet� igazgat�ja, - el�z�leg az �llami Kincst�ri Vagyonkezel� Igazgat�s�g igazgat�jak�nt dolgozott (gyakorlatilag elbocs�tott�k).
Barna Mikl�s a vagyonkezel� PORT-RE�L Kft. egyik �gyvezet� igazgat�-ja, aki a PORT-vagyon fel�l�se ut�n az OKHB Rt. ingatlankeresked� le�ny-c�g�nek, az Immo-bil Kft.-nek lett az igazgat�ja. Az OKHB Rt. cs�dportfoli�t fel�gyel� vez�rigazgat�-helyettese ekkor (1995.) K�kesi J�nos, akinek a feles�ge a Co-Nexus Rt. felsz�mol� c�g�nek egyik vezet�je volt. 
Nagy Gy�rgy M�rton k�zgazd�sz, r�vid ideig szint�n a PORT-RE�L Kft. egyik �gyvezet� igazgat�ja. A 80-as �vek v�ge fel�, mint a VAS�RT gazda-s�gi igazgat�ja, - „�jszer�” v�lt�-, illetve k�tv�ny-�gyleteir�l v�lt h�ress�.     A PORT-RE�L-t�l v�g�lis elbocs�t�ssal t�vozott.
Angelusz R�bert, a Co-Nexus Rt. „ingatlanfejleszt�” v�llalkoz�s�nak a vezet�je. Sokkal k�s�bb (ma is?) a MAL�V Rt. igazgat�s�g�nak tagja. (Srank� Istv�n 1996-ban a MAL�V vez�rigazgat�i posztj�ra is p�ly�zott.)
Somlai Gyula, a Co-Nexus „Polycence” Kft.-j�nek, k�s�bb az Interl�zing Kft.-nek, majd az Eurol�zing Kft.-nek az �gyvezet� igazgat�ja.
Bartha P�l, a „Kalm�r” Kft., a Co-Nexus Rt. kereskedelmi c�g�nek �gyvezet� igazgat�ja, - sok �ven �t a Fel�gyel� Bizotts�g tagja.
Dr. K�llai P�l, 1992-ig a Co-Nexus Ingatlanforgalmaz� �s Befektet�si Rt. vez�rigazgat�ja, a Co-Nexus Rt. aleln�ke. Ellenzi az �V�-portfoli� �tv�tel�t, �sszev�sz L�szl�val, kil�p, �s saj�t t�rsas�got alap�t Paulus Rt. n�ven.
R�kh Gy�rgy, L�szl� Andr�s �zleti f�tan�csad�ja, majd a PORT-RE�L Kft. egyik �gyvezet� igazgat�ja. K�zgazd�sz, - a Co-Nexus el�tt a Richter Gedeon Gy�gyszeripari M�vek gazdas�gi Igazgat�ja, majd a Hungarotex k�lkereskedelmi v�llalat hat�s�gi v�gelsz�mol�ja. N�h�ny �ve, a botr�ny kipattan�sakor letart�ztatt�k, h�napokat t�lt�tt vizsg�lati fogs�gban.
Szalay Anna, a Co-Nexus Rt. gazdas�gi igazgat�ja, igazgat�s�gi tag. L�szl� Andr�s egy�b mag�nc�geinek (pl.: L�szl�/L�szl� Kft.) gazdas�gi vezet�je. Ellene is folyt elj�r�s.
Dr. Nagy Lajos k�zgazd�sz, a Co-Nexus Rt. hites k�nyvvizsg�l�ja.
Sz�cs Endre, - a 80-as �vek v�ge fel� �p�t�s�gyi miniszterhelyettes, majd a 90-es �vekben az �llami Vagyon�gyn�ks�g privatiz�ci�s igazgat�ja.  Csepi Lajos 1992-ben meneszti, a Co-Nexus vez�rigazgat�-helyettese lett.
Misetics S�ndor, aki a Tervhivatalban Kardos P�ter egyik munkat�rsa, -  el�bb Bokros Lajos kabinetf�n�ke, majd 1996-t�l a Co-Nexus Rt. felsz�mol�sokat menedzsel� „Likvid” Kft.-j�nek az �gyvezet� igazgat�ja lett.
L�szl� Tam�s, kor�bban az MVMT gazdas�gi vez�rigazgat�helyettese, - 1994-t�l a „Tigres” Kft. �gyvezet�jek�nt, mint a Co-Nexus Rt. alv�llalkoz�ja, jutal�k fej�ben ir�ny�tja �s int�zi az �zdi Koh�szati �zemek felsz�mol�s�t.
Dr. S�ndor R�bert, a Co-Nexus Rt. egyik �gyv�dje, 1993-ig. Ez id� t�jt Pet� Iv�n SZDSZ-eln�k szem�lyes �gyv�dje is.
Braun R�bert eszt�ta, a Cser�pfalvi Kft. f�szerkeszt�je, m�v�szeti veze-t�je, L�szl� Andr�s k�lf�ldi �tjain vele utaz�, szem�lyes angol tolm�csa.
K�s�bb, 1996. ut�n, r�vid ideig Pet� Iv�n SZDSZ-eln�k kabinetf�n�ke.
G�ti L�szl� f�mkoh�sz-technikus (Duna�jv�ros), majd �vekig az �tlet Kft. �gyvezet� igazgat�ja. 1988-t�l eg�szen a buk�sig L�szl� Andr�s �s a Co-Nexus Rt. PR-f�n�ke, sajt�-referense, a Print-ter Kft. �gyvezet� igazgat�-ja, egy ideig a Co-Nexus Rt. Fel�gyel� Bizotts�g�nak eln�ke. A „H�cip�” kiad�ja, teh�t Farkash�zy Tivadar �s Selmeczi Tibor �js�g�r�-st�bj�nak (Megyesi Guszt�v, Nagy Band� Andr�s, Trunk� Barnab�s, F�bry S�ndor, stb.) felettese. A Co-Nexus (�s a Leumi Bank-) p�nzek elapad�sa ut�n a H�cip� els�sz�m� szponzora Soros Gy�rgy lesz, akinek a tisztelet�re  k�-l�n el�ad�st is rendeznek (l�sd: a Magyar Telev�zi�ban, 1994-ben), melyen a teljes Co-Nexus vezet�s r�szt vesz. G�ti/Selmeczi k�s�bb a Postabank Rt. (Princz G�bor) t�mogat�s�val k�sz�ti politikai kabar�j�t (Szatellit) a k�z-szolg�lati Telev�zi�ban. 
A holdudvar, illetve „a magas kapcsolatok” szem�ly szerinti kiben �s miben l�t�t - amennyiben az eddig fut�lag eml�tettek nem bizonyuln�nak el�gs�gesnek! - ma is s�r� hom�ly fedi, amib�l nyilv�nval�an ad�dik a k�vetkeztet�s, hogy a Co-Nexus Rt. kisebbfajta �llam volt az �llamban.
K�ts�gtelen t�ny egyr�szt, hogy a Co-Nexus Rt. nagyj�b�l 5-6 �ven �t val�s�ggal t�rdig j�rt a p�nzben, ugyanakkor egyes vezet�i (pl.: Kardos P�ter, Sz�cs Endre, R�kh Gy�rgy) a napi 16 �r�nyi megfesz�tett szellemi munka rendk�v�li eredm�nyess�ge ellen�re is kifejezetten szol�d, purit�n �letm�dot folytattak. Nem �gy a R�szv�nyt�rsas�g eln�k-tulajdonosa, akinek �ppen a f�ny�z�s volt a legkedvesebb h�bortja. Direkt tudatosan flancolt!
A Co-Nexus minden�tt �s mindenben az elk�peszt� p�nz�gyi szak�rtelem l�tszat�t tudta kelteni, �s k�ts�gtelen, hogy rendelkezett is t�bbtucat olyan interplanet�ris/orbit�lis tranzakci�s tr�kk know-how-j�val, aminek a copyright-j�t bottal �thetn�nk a Galaxisban! Ezek a p�nz�gyi tr�kk�k haz�nkban kor�bban teljesen ismeretlenek voltak, - a Co-Nexus kegyeltjei m�gis meg-ismert�k azokat valahonnan... S l�ss csod�t, - a Nig�ri�ban �s az �szaki Sarkon (bocs�nat: a Spitzberg�kon!) m�r kipr�b�lt megold�sok Magyarorsz�gon is hib�tlanul m�k�dtek; vagyont �s p�nzt sz�ltek itt is!
A Co-Nexus Rt. els�pr� magabiztoss�ggal �rulta a nagy semmit, de szerz�d�ses ellen�rt�kk�nt mindig csillag�szati �sszeg� sikerd�jakkal t�vozott.
A sikereket, a j�vedelmez� �gyleteket kiv�tel n�lk�l annak k�sz�nhette, hogy fels�bb konnektikus kapcsolatai r�v�n teljes szabads�ggal, g�tl�stalanul alkalmazhatta „internacion�lis privatiz�ci�s technol�gi�j�t”, amely m�dszerekkel szemben a magyar �llam �s gazd�lkod� szervezeteinek vezet�i egyr�szt abszol�t v�dtelenek voltak, m�sr�szt �ket is hamar elkapta a „g�psz�j”, a semmib�l p�nzteremt�s conexusos/rag�lyos j�rv�nya!
K�s�bb a lend�let megt�rt, �s kider�lt, hogy a mes�s p�nzek nem a semmib�l sz�rmaztak, hanem vagyonfel�l�sb�l, aminek az a l�nyege, hogy egy t�l lencs��rt (20 %-os �ron) eladtuk az �vtizedek ver�t�kes munk�j�val l�trehozott t�rsadalmi tulajdont, ami egyben a j�v�nk elfogyaszt�s�t is jelenti.
Ahol a Co-Nexus Rt. megjelent, - sz�zmilli�k �s milli�rdok t�ntek el.
S most, 9 �v eltelt�vel, 9 volt vezet� ellen b�ntet� elj�r�s indult, az egykori �llami vagyon h�tlen kezel�s�nek gyan�ja jogc�m�n...  

                                 TAN�CSAD� RT. ALAKUL                           

A Co-Nexus Gazd�lkod�si �s P�nz�gyi Tan�csad� R�szv�nyt�rsas�got -  gondos el�k�sz�t�s ut�n, nyilv�n nem v�letlen�l - 1988-ban alap�tott�k; a reformkommunizmus legv�g�n, teh�t k�zvetlen�l az �n. rendszerv�lt�st megel�z�en. Amennyiben meg�rtj�k, hogy a rendszerv�lt�s tulajdonk�ppen a szocialista t�rsadalmi tulajdon, a cs�dbement kollektivizmus termel�eszk�zeinek szezonv�gi v�gki�rus�t�sa, egyfajta szupranacion�lis ritu�l�, amelynek keret�ben a nemzetk�zi hitelez�k hivatalosan �s �nnep�lyesen birtokba veszik az elad�sodott orsz�g m�r kor�bban jelz�loggal megterhelt �sszes vagyon�t (a akci� fed�neve: privatiz�ci�!), �gy bel�thatjuk, hogy a b�rmennyire is kollabor�l� magyar p�nz�gyi elit kr�mje m�gsem adhatta �t a kor�bban teljes jog� kezel�s�re b�zott �llami tulajdont (a n�p vagyon�t!) ingyen �s b�rmentve a betolakod�knak! Minden el�zetes k�lf�ldi �g�ret, illetve garancia ellen�re sz�ks�gesnek l�tszott „�vint�zked�sek” meghozatala:    
 a vagyon jelent�s r�sz�nek effekt�v kiment�se,
 az �n. „spont�n privatiz�ci�” tudatos k�zbentart�sa,
 a privatiz�ci� folyamatainak diszkr�t/f�l�llami k�zponti ellen�rz�se,
 az elvt�rsi kapcsolatrendszer m�k�d� t�k�v� konvert�l�sa, tov�bb�
 az ir�ny�t� szerepk�r�ket gyakorl�k „illegalit�sba” vonul�sa �rdek�ben.
Mag�t�l �rtet�d�, hogy a magyarorsz�gi privatiz�ci�ban r�sztvev� multina-cion�lis befektet�kben, bankokban, c�gekben �s tan�csad�kban nem lehetett „vakon megb�zni”, hiszen fenn�llhatott a magyar uralkod� elit t�k�letes kisemmiz�s�nek vesz�lye is. C�lszer�nek t�nt egy olyan belf�ldi tan�csad� r�szv�nyt�rsas�g k�r�ltekint� l�trehoz�sa, amely a felv�zolt k�v�nalmakat marad�ktalanul teljes�ti. Nyilv�nval�, hogy a v�llalkoz�st mag�nc�gnek illett „�lc�zni”, minden gyan� elh�r�t�s�ra. M�s k�rd�s, hogy az alap�t� �tlet kiagyal�i nem m�rhett�k fel pontosan a kock�zat nagys�g�t: mi lesz, ha a Co-Nexus Rt. vezet�je net�n �n�ll� �letet kezd �lni?!  Megb�ztak L�szl�ban.
A val�s ir�nyv�tel �s a val�s m�k�d�s azt�n minden v�rakoz�st fel�lm�lt. 

Nem tekinthet� hitelesnek az a - t�bbsz�r �s t�bb hely�tt meg�nekelt - sajt�-�ll�t�s, miszerint Dr. L�szl� Andr�s v�llalkoz�i „karrierj�nek” anyagi alapj�t egy tal�lm�ny�nak 10 milli� forintos d�jbev�tele teremtette volna meg. Az �n. „kont�ner-szerviz” szolg�lati tal�lm�ny gy�rt�s�nak sz�zmilli� doll�ros nagys�grend� t�k�s exportja (a 80-as �vekben a MOG�RT bonyol�totta) val�ban hozhatott ilyen �sszeg� j�vedelmet a tal�lm�nyban 25 %-os tulajdonos L�szl� Andr�snak, aki mellesleg eg�sz �let�ben soha semmit nem tal�lt fel. A t�nyleges feltal�l� a MOG�RT �zletk�t� aut�m�rn�ke volt, aki ma az egyik jogut�d Garagent Rt. nyugd�jas portaszolg�lati alkalmazottja, �s annak idej�n L�szl�t, mint tapasztalt „nemzetk�zi hadikeresked�t” vette be az �zletbe, - az�rt, hogy szolg�lati tal�lm�nya k�szp�nzben �rt�kes�lj�n.
L�szl� Andr�s a tal�lm�nyi d�jr�szesed�s�t r�szben formabont� budaligeti k�rpalot�j�nak fel�p�t�s�re ford�totta, m�sr�szt saj�t nyilatkozata szerint „mellesleg 10 �vig abb�l a summ�b�l �lt.” (K�P�, - 1994.okt�ber 6.).
Sz�p summa lehetett, tekintettel az akkor m�g minim�lis infl�ci�ra, illetve a j�vedelemad� szint�n rendk�v�l csek�ly (2-3 %-os!) m�rt�k�re.
A CO-NEXUS Rt.-be, mint tan�csad� v�llalkoz�sba L�szl� egy fityinget sem fektetett, mert annak teljes alapt�k�j�t (53,39 milli� forint) sz�m szerint 18, rendre �llami tulajdon� int�zm�ny �s gazd�lkod� szervezet adta �ssze!
Mi�rt is fektetett volna L�szl� Andr�s saj�t k�szp�nzt egy teljes eg�sz�ben, illetve kiz�r�lag �llami tulajdon� r�szv�nyt�rsas�gba, amelynek p�ly�zat n�lk�l, azonnal egyszem�lyi felel�s vezet�je, eln�k-vez�rigazgat�ja lett?!
L�szl� Andr�s karrierj�nek „v�llalkoz�i genezise” nem egy�b legend�n�l, amelyet image-teremt�s c�lj�b�l terjesztett el a sajt�ban saj�t mag�r�l. 
Az alapt�ke "�sszegy�jt�se" nyilv�nval�an csak az elvt�rsi nexusok r�v�n siker�lhetett, amit az alap�t� int�zm�nyek �s v�llalatok felsorol�sa igazol:    
 Magyar �llam (k�pvisel�je: a P�nz�gyminiszt�rium - mint v�llalkoz�!)
 Magyar Gazdas�gi Kamara
 Magyar Hitelbank Rt. (MHB)
 Orsz�gos Kereskedelmi �s Hitelbank Rt. (OKHB)
 Ipari Fejleszt�si Bank Rt.
 �p�t�ipari Innov�ci�s Bank
 �llami Biztos�t� (�B)
 Hung�ria Biztos�t� (HB)
 MONIMPEX K�lkereskedelmi V�llalat
 Orsz�gos K�olaj �s G�zipari Tr�szt (OKGT)
 Energiagazd�lkod�si Int�zet (EGI)
 Sz�m�t�stechnikai Kutat� Int�zet �s Innov�ci�s K�zpont (SZKI)
 KOPINT-DATORG Konjunkt�ra-�s Piackutat� �s Informatikai Int�zet
 G�p-�s Szersz�m�rt�kes�t� V�llalat (GSZV)
 MINERALIMPEX Magyar Olaj-�s B�nyaterm�kek K�lkereskedelmi V�llalat
 IKARUS Karossz�ria �s J�rm�gy�r
 Tejipari V�llalatok Tr�sztje
 Pestmegyei M�anyagipari V�llalat (PEM�)
A conexusok nyilv�nval�ak. K�s�bbi m�k�d�se sor�n a Co-Nexus Rt. a bankokt�l hiteleket kapott, a biztos�t�kt�l biztos�t�st �s tippeket (�r�k�nt: Trunk� Barnab�st), a felsorolt c�gek t�bbs�g�t pedig saj�t kez�leg privatiz�lta, t�bbtucat m�s �llami �ri�sc�ggel egy�tt. Az �llami int�zm�nyek eleinte jelent�s kedvezm�nyeket, t�mogat�sokat is ny�jtottak a Co-Nexus Rt. �ldozatos �s �ld�sos tev�kenys�g�hez, - ami�rt cser�ben a tan�csad� „seg�tett megszervezni” az �llami privatiz�ci�s int�zm�nyek munkafolyamatait, s�t, id�nk�nt a t�rv�nyalkot� munk�ba, a v�ltoz� jogszab�lyok megsz�vegez�s�be is „beseg�tett” szakv�lem�ny�vel, javaslataival. K�s�bb, mikor a rendszerv�lt� �llam m�r nagy nehezen rendezte a saj�t sorait (1991-t�l), - egyre gyakrabban fordult el�, hogy egy-egy tartoz�s-elenged�st nem siker�lt kij�rni... Node 1992-t�l ez m�r nem is volt olyan fontos!
A Co-Nexus Rt.-t eredend�en privatiz�ci�s tan�csad� �s t�zsdei alkusz (br�ker-) tev�kenys�gek m�vel�se c�lj�b�l alap�tott�k, jelent�s �rbev�telei is d�nt� m�rt�kben ebb�l sz�rmaztak. 1990. �s 1992. k�z�tt az el�bbiek, - 1993-t�l pedig az ut�bbiak domin�ltak. A T�rsas�g r�vid id� alatt az �llami Vagyon�gyn�ks�g (Csepi Lajos �s Sz�cs Endre) „kedvenc tan�csad�j�v�” v�lt, s privatiz�ci�s projektjein legt�bbsz�r az �V� „kedvenc auditor�val”, a KPMG-vel dolgozott egy�tt. Privatiz�ci�s munkad�jai �s sikerd�jai egy�ttes �ves �sszege 100 milli�s nagys�grendet �rt el az els� h�rom �vben. Olyan nagyv�llalatok mag�nos�t�s�ban m�k�d�tt k�zre, mint p�ld�ul: a MAT�V, az MVMT, az ISG, a PEM�, a VERTESZ, a Beton�t�p�t� V�llalat, a K�ZTI, a GSZV, a VEGY�PSZER, a SK�LA-COOP, az �PG�P, a SZIM, a MOM, a VIDEOTON, a REMIX, az Erd�k�mia, a Dr�tm�vek, stb. A Co-Nexus Rt. a magyar t�zsde alap�t� tagja is volt, - a nev�hez f�z�d�tt az els� magyar t�zsdebotr�ny (eml�kezz�nk a Telev�zi�ban Haszon �gnes br�kerre!) kipattan�sa is. Amikor - 1993-t�l - a nagy nemzetk�zi tan�csad� c�gek felosztott�k egym�s k�z�tt a magyar privatiz�ci�s piac teljes eg�sz�t; a Co-Nexus Rt. azonnal �tl�tta, hogy a nagy �zlet, a p�nz a tov�bbiakban az �l-lami vagyon folytat�lagos fel�l�s�ben van, s legott �tt�rt a cs�d�k �s a fel-sz�mol�sok menedzsel�s�re. E tekintetben a Co-Nexus Rt. „�letm�ve” �zd t�nkret�tel�ben �s kifoszt�s�ban �rte el a cs�csot. 
H�rhedtt� azonban a Co-Nexust v�g�l az �V�-portfoli� „elkezel�se” tette.

Mint l�ttuk, Dr. L�szl� Andr�s a magyar p�nz�gyi elit kr�mj�nek kiv�lasztottjak�nt abban a megtiszteltet�sben r�szes�lt, hogy a Magyar �llam �s �llami int�zm�nyeinek, nagyv�llalatainak p�nz�n alap�tott �llami tan�csad� r�szv�nyt�rsas�g, a Co-Nexus Rt. kinevezett eln�k-vez�rigazgat�jak�nt - teh�t �llami alkalmazottk�nt! - szabadon v�llalkozhatott a Magyar �llam vagyon�nak elprivatiz�l�s�ra, elkezel�s�re, felsz�mol�s�ra �s fel�l�s�re. Egy percig sem habozott, - „profi m�don” �lt is a felk�n�lt lehet�s�ggel.
Akkora bl�ff�t eszelt ki, melynek l�nyeg�t poszthumusz sem �rti senki!

A Co-Nexus Rt. m�k�d�s�t a k�vetkez� f�bb szakaszokra oszthatjuk:      
 Alap�t�s, szervez�s (1988-1989.)
 A tan�csad� �s alkuszi tev�kenys�gek felfuttat�sa (1990-1991.)
 Az �llami r�szv�nyek kiv�s�rl�sa, „�nprivatiz�ci�” (1991.)
 Az �V�-portfoli� �tv�tele, a vagyonkezel�s megszervez�se (1992.)
 Prosper�l�s, „l�gg�mb-effektus”, hitelfelv�telek, elad�sod�s (1994-ig)
 �sszeoml�s, portfoli�-�rt�kes�t�s, a p�nz „kiszivatty�z�sa” (1995.)
 A fizet�sk�ptelens�g bejelent�se (L�szl� Andr�s: 1996. november 18.)
 Botr�nyok, L�szl� Andr�s hal�la, c�gelad�s 1 forint�rt, vizsg�latok, letart�ztat�sok, �rthetetlen cs�nd (1997-t�l napjainkig).

                                   A BR�KER LELKIISMERETE                                 

A hib�im k�vetkezm�nyei a b�neim?!
Csak hib�sak a k�vetel�seim, vagy b�n�sek is?!
B�n�s-e a k�vet, aki hib�zott?!
Megk�veznek a b�n�s�k, csak mert hib�ztam?!
Megk�vetnek-e a b�n�s�k, ha csup�n hib�ztam?!
Hib�zott-e, aki b�nt k�vetett el?!
Alapk�vetelm�ny: aki b�n�s, az a hib�s?!
Hi�ba hiba a b�n, ha nincs k�vetkezm�ny.
Ezt elk�vetni nemhogy nem b�n, - m�g hiba sem volt.
Hib�dzik a b�n, k�vetkez�leg nem vagyok hib�s.

"Hib�kat k�vettem el, - de ... b�n�ket nem!" (L�szl� Andr�s)       

                     
                                             A NAGY BALH�
                          Konnektikus tr�kk�k Connecticut-b�l
Hozz�val�k:
 A v�llalkoz�s-birodalom, mely k�l�nb�z�, �ttekinthetetlen tev�kenys�g� �s nagys�g� kft.-kb�l, z�rt r�szv�nyt�rsas�gokb�l �ll, amelyek k�z�tt a kereskedelmi-p�nz�gyi kapcsolatok, elsz�mol�sok tetsz�legesek lehetnek. Fontos volt, hogy L�szl� Andr�s, a Co-Nexus birodalom feje k�zvetlen�l, vagy a holding r�v�n k�zvetve t�bbs�gi r�szv�ny-, illetve �zletr�sz-tulajdonnal rendelkezz�k valamennyi PORT-foli�j�ban. Hogy a tov�bbiakban m�r ne tartozz�k magyar�zattal semmikor, semmir�l, senkinek; hogy az elk�vetkez� tranzakci�k el�re kitervelt c�lzatoss�ga �r�kre rejtve maradjon, - meg kellett venni a Co-Nexus Rt. r�szv�nyeinek tulajdonjog�t a Magyar �llamt�l. L�szl� a kiv�s�rl�st egy kifejezetten erre a c�lra alap�tott fantom-v�llalkoz�s: a Solo Kft. r�v�n val�s�totta meg, 1991-ben. A Co-Nexus Rt. �vk�zben osztal�kot fizetett az eredeti  r�szv�nytulajdonosoknak, majd az eln�k-vez�rigazgat� r�besz�lte �ket, hogy a r�szv�nyeket n�v�rt�ken adj�k el neki. Ezut�n az 1 milli� forintos t�k�j�, semmilyen �zleti tev�kenys�get nem folytat� Solo Kft. lejegyezte a r�szv�nyeket, majd fuzion�lt a Co-Nexus Rt.-vel, amely bankhitelb�l fizette a v�tel�rat. L�szl� Andr�s �gy egyed�li, 100 %-os tulajdonos�v� v�lt az eredetileg tan�csad�/br�ker c�gnek, amelyet val�j�ban eleve a sz�m�ra alap�tottak a Magyar �llam c�g�res k�pvisel�i. H�l�b�l, a k�s�bb kapott jutal�k�rt.
 A laza Sz�mviteli T�rv�ny ebben az elmaradott gazdas�g� �s kult�r�-j�, �ppen �talakul�ban l�v� orsz�gban m�g �vekig nem tette k�telez�v� a k�z�s tulajdonoshoz tartoz� v�llalkoz�s-csoportok sz�m�ra �n. konszolid�lt (�sszevont) m�rleg k�sz�t�s�t. A Co-Nexus Rt. v�lelmezhet�en teljes fenn�ll�sa alatt sohasem k�sz�tett ilyet, �gy val�s�gos sz�mviteli b�v�szmutatv�ny lehetett, amikor �s amennyiben a hat�s�gi felsz�mol� r�k�nyszer�lt, hogy �vekre visszamen�leg kibogozza az �ttekinthetetlen kereszttulajdonl�sok, t�ke �s cash-flow tranzakci�k, ad�sv�telek, r�szv�ny-�s ingatlanfel�rt�kel�sek, illetve egy�b kesze-kusza p�nz�gyi elsz�mol�sok �sszes k�vetkezm�nyeit. M�rpedig meg kellett tennie, csup�n amiatt is, hogy ut�lag meg�llap�thassa: v�g�l is ki, kinek, mennyivel tartozik. Elvileg csak egy teljes k�r�, tisztess�gesen �ssze�ll�tott konszolid�lt m�rleg alapj�n volt megfejthet� a rejt�ly: mennyi, �s milyen t�ke veszett el, hogyan volt lehets�ges hossz� �veken kereszt�l effekt�v k�szp�nzt teremteni a semmib�l, - �gy v�gs� soron mennyi p�nz t�nt el, �s hov�?! M�s k�rd�s, hogy �sszevont „v�geredm�ny” m�ig nincs, vagy ha van, h�t nem publikus, mert „nem szalonk�pes” a sz�les k�zv�lem�ny el�tt.   A Co-Nexus Rt. m�k�d�s�nek p�nz�gyeit igen gyakran, szinte �vente vizsg�lta az Ad�hivatal �s a T�rsadalombiztos�t�s, - �m egyszer sem az �llami r�szv�nytulajdonosok (1991-ig), vagy az �llami Vagyon�gyn�ks�g (1992. ut�n). Egyetlen vizsg�lat sem �llap�tott meg semmi l�nyegeset. Pedig lett volna mit! K�l�n�sen 1992-t k�vet�en, hiszen ez az �v m�r 150 milli� forint t�nyleges gazd�lkod�si vesztes�ggel z�rult, amit „image-okokb�l” m�g form�lisan elkentek ugyan, �m ett�l kezdve a halmozott vesztes�g n�veked�se meg�ll�thatatlann� v�lt, ami negat�v t�ke�sszeget eredm�nyezett, hiszen a Co-Nexus Rt. val�s�gos, fel�lhet� t�k�vel, �rt�kes (eladhat�) vagyont�rggyal nem rendelkezett. (A rohamutcai �p�let- komplexum - �vek �ta lelakatolva - �llaga miatt csek�ly �rt�ket k�pvisel.) M�r a holding-korszak el�tti Co-Nexus Rt.-re is igen jellemz� volt, hogy a sz�mviteli m�rlegekben kimutatott saj�t t�ke �rt�ke a k�l�nb�z� tr�kk�k k�vetkezt�ben egyre n�vekedett, mik�zben az �ves gazd�lkod�s fokozatosan n�vekv� vesztes�get termelt, a v�llalkoz�s b�v�l� hitelfelv�telre k�nyszer�lt, mi�ltal rohamosan elad�sodott. Ez teh�t a l�gg�mb-effektus l�nyege, amin L�szl� Andr�s „menek�l�s el�re” taktik�val igyekezett �rr� lenni. Felh�tlen�l mosolygott, pip�zott, s �vente kicser�lte a b�torzatot... A viharfelh�k pedig gy�lekeztek! A bels� mor�l �llapota is h�ven t�kr�zte a l�tszat �s a val�s�g antagonisztikus ellentmond�s�t. A p�nzt�rba k�t �zben is bet�rtek „ismeretlen tettesek”, de sosem der�lt ki, hogy kik. Majd a p�nzt�rosn� 2 milli� forintot sikkasztott, s csak sim�n elbocs�tott�k... Azt�n hirtelen f�k�nyvel�t kellett „cser�lni”, aki majdnem megbolondult. V�g�l - de ne szaladjunk ennyire el�re! - 1996-ban egyik �jjelen t�z �t�tt ki a lez�rt iratt�rban, ami�rt is a t�zolt�k lez�rt�k az Attila utat. �ll�t�lag a b�rh�z k�t id�s lak�ja meghalt f�stm�rgez�sben. A h�rekben mindezt ne keress�k! Mit is jelenthet a val�s�gban a t�rv�nyess�gi fel�gyelet?!
 A konnektikus nexus a Vagyon�gyn�ks�ggel alapvet� fontoss�g�! Ne feledj�k: ekkoriban m�g a Co-Nexus Rt. az egyetlen tiszta magyar tulajdon� tan�csad�/br�ker c�g Magyarorsz�gon, - r�ad�sul m�g szinte minden fontos �llami beoszt�sban volt elvt�rsak �ltek. K�zenfekv� h�t a Co-Nexus kiv�telezett, s�t, egyenesen privilegiz�lt helyzete! K�zismert  L�szl� Andr�s j� viszonya a volt KISZ-es Csepi Lajossal, az �V� igazgat�j�val. Az sem egy h�tr�ny, hogy a szakminiszter ugyanabban az ir�nyban volt kancsal, amerre L�szl� bandzs�tott. (Ez privatiz�ci�s betegs�g.)  �gy t�rt�nhetett, hogy a m�r 100 %-ban L�szl� mag�ntulajdon�t k�pez� Co-Nexus Rt. 1991. Kar�csony�ra, kv�zi-aj�nd�kk�nt megnyerte azt a z�rt, �llami vagyon kezel�s�re ki�rt �V�-p�ly�zatot, melynek r�v�n nagyj�b�l 4 milli�rd forint �rt�k� vagyon hullott L�szl� Andr�s �l�be; mindent �sszevetve, gyakorlatilag ingyen �s b�rmentve. Amennyiben az �V� jog-ut�dja, az �PV Rt. ezt nem titkoln� a mai napig; �rdemes lenne megtekinteni �s megismerni a p�ly�zat eredeti dokumentumait: nevezetesen a ki-�r�s sz�veg�t, a lapokban megjelent hirdetm�nyt, a konkurrens p�ly�z�k aj�nlatait (vagy legal�bb a kil�t�ket!), az �rt�kel�s jegyz�k�nyv�t, stb. Az  illet�kesek �ll�t�sa szerint a t�rgyi vagyonkezel�si szerz�d�s kiz�r�lag �rdekl�d�s hi�ny�ban teljesen unikum maradt (HVG: Port-felh�, 1995. janu�r 14.). Felett�bb gyan�s k�r�lm�ny, hogy az �PV Rt. m�ig nem j�rult hozz� a szerz�d�s sz�veg�nek nyilv�noss�gra hozatal�hoz, pedig L�szl� Andr�s egyet�rtett volna vele! A titok teh�t �PV Rt.-�rdekb�l (?!) maradt titok mindm�ig. A K�P� 1994. okt�ber 6-iki sz�m�ban L�szl� a k�vetkez�ket nyilatkozta: "... a szerz�d�st a M�dl �r vezette igazgat�tan�ccsal k�t�tt�k, s olyan hib�tlan szerz�d�s volt, hogy k�s�bb hi�ba kerest�k a k�k�n is a csom�t - pedig Szab� Tam�s�k nagyon kerest�k -, semmibe nem tudtak belek�tni." A szerz�d�s egy�ltal�n nem rendelkezett a 4 milli�rdos portfoli� 8 t�rsas�g�nak 1991. �vi gazd�lkod�si eredm�ny�b�l sz�rmaz� brutt� 280 milli� forint osztal�k sors�r�l, pedig ez az �sszeg m�g egy�rtelm�en a tulajdonos �V�-t illette volna. A CO-NEXUS azonban megtartotta mag�nak a teljes �sszeget, �s L�szl� "joggal" nyilatkozta 1994. m�jus 14-ik�n a Telev�zi� "H�T" c�m� m�sor�ban, hogy:  "Node k�rem, - �gy k�t�tt�k a szerz�d�st!" Ugyanis t�nyleg �gy k�t�tt�k:  a szerz�d�st fogalmaz�k egyszer�en elfeledkeztek rendelkezni potom 280 milli� forint sors�r�l. Nem csoda h�t, hogy mindezek ut�n az �llami Sz�mvev�sz�k t�bb, egym�st k�vet� �vi vizsg�lati jelent�s�ben is �jra felvetette a 280 milli� forintos osztal�k, illet�leg a t�rgyi vagyonkezel�si szerz�d�s szokatlanul  pongyola sz�vegez�s�nek k�rd�s�t. Az �V� egy�rtelm� sz�nd�ka a vagyonkezel�si p�ly�zat ki�r�s�val az volt, hogy a kezel�sbe adott portfoli��rt cser�be el�bb-ut�bb k�szp�nzt l�sson. A megk�t�tt szerz�d�s l�nyege szerint a Co-Nexus Rt. 1992. janu�r 1-j�t�l �tvette 5 �ves vagyonkezel�sre az alapvet�en 8 �llami tulajdon� t�rsas�gb�l �ssze�ll�tott vegyes portfoli�-csomagot; azzal a k�telezetts�ggel, hogy a szerz�d�s lej�rt�val, legk�s�bb 1997. janu�r 1-j�n kifizeti a v�tel-�rat, amit a felek 3,952 milli�rd forintban hat�roztak meg. A szerz�d�s a fizet�si m�dot egy�rtelm�en k�szp�nzben r�gz�tette. Garanci�lis fedezetk�nt a Co-Nexus Rt. saj�t r�szv�nypakettj�t helyezhette az �V�-n�l  let�tbe, ami �jabb furcsas�g, hiszen annak �rt�ke 0,053:3,952 = 1,34 %-os fedezeti h�nyadnak felel meg! (Gondoljuk meg: egy mai bankhitelhez 250 %-os, k�t �s f�lszeres fedezeti ar�nyt k�vetel meg b�rmely bank!)  A szerz�d�ses v�tel�rat a portfoli� c�g�rt�keib�l sz�m�tott�k ki, amelyet elfogadott �zlet�rt�kel�ssel alapoztak meg. Eszerint a vagyonkezel�sre �tvett/�tadott �llami tulajdon� t�rsas�gok �tlagos �zlet�rt�ke (r�szv�nyeik �rfolyam-indexe) 110-115 %-ot mutatott, vagyis becs�lt piaci/forgalmi �rt�k�k meghaladta a n�v�rt�ket! Ennek alapj�n a vagyonkezel�si szerz�d�sben L�szl� Andr�s Co-Nexusa semmi egyebet nem v�llalt, mint hogy 5 teljes �ven �t lef�l�zi a nyeres�gesen (1991-ben = 280 Mft!) m�k�d� c�gek minden hozad�k�t, �zleti kapcsolataikat �s bolth�l�zatukat saj�t kereskedelmi/�zleti c�ljaira haszn�lja fel, majd az infl�ci�val is n�velt �zlet�rt�ken �rt�kes�tve r�szv�nyeiket, - bev�tel�b�l 4 Mrd forintot k�szp�nzben megfizet az �llami Vagyon�gyn�ks�gnek. (Nem ez t�rt�nt!) L�szl� - l�sd: fentebb! - t�k�letesnek nevezte a t�rgyi szerz�d�st.                Azt�n ut�bb (1996.) arra hivatkozott, hogy „t�l�rt�kelte” a portfoli�t.     Mindenesetre mostan�ig egy forintot sem fizetett a fel�lt vagyon�rt.      Az �V� semmilyen int�zked�st nem tett, - sem a 280 milli� forint osztal�k visszaszerz�s�re, sem a portfoli� 3.952 milli� forintos v�tel�r�nak behajt�s�ra. Jogut�dja is mindm�ig titkolja/sz�gyelli az eg�sz �gyet...Tekintettel arra, hogy a vagyonkezel�si szerz�d�s a fizet�si hat�rid� esetleges nem teljes�t�s�t a jegybanki alapkamat k�tszeres�vel szankcion�lta, - az �PV Rt. ma m�r ak�r 10 milli�rd forintot is k�vetelhetne a Co-Nexus Rt. jog-, vagy L�szl� Andr�s term�szetes ut�dain!
 A tan�csad� �gyn�ks�g 1992-ben holdingg� alakult �t, amely legott felvette a k�tszint� r�szv�nyt�rsas�g, a konszern form�j�t. A szervezeti v�ltoztat�sra az el�re eltervelt tranzakci�-sorozat „csontn�lk�li” megval�s�t�s�hoz volt sz�ks�g. Meg kellett teremteni a „megszerzett”, m�r a Co-Nexushoz „csatolt” �V�-PORTfoli� p�nz�gyi fel�l�s�nek potenci�lis lehet�s�g�t. A tudatosan fel�p�tett p�nz�gyi hidat az a saj�tos tulajdonl�si l�nc jelentette, amely szerint (1) L�szl� Andr�s tulajdona a Co-Nexus Rt., a konszern holdingja; (2) A Holding tulajdona a Co-Nexus �rt�kh�z Rt., amely tov�bb viszi az eredeti tan�csad�/br�ker funkci�kat; (3) Az �rt�k-h�z Rt. tulajdona a PORT-RE�L Kft., amely az �V�-PORTfoli�t kezeli. 
 A vagyonkezel� "Kik�t�" (PORT) l�trehoz�sa, illet�leg a tulajdonosi l�nc konszern-szervezet�be illeszt�se az�rt rendk�v�l ravasz megold�s, mert form�lisan m�r el�re L�szl� Andr�s szem�lyes tulajdon�v� tette a m�g meg sem v�s�rolt, ki sem fizetett idegen - magyar �llami - tulajdont. Megalakult teh�t a PORT-CSOPORT, amely kezdetben „csak” az �V�-PORTfoli� t�rsas�gait vagyonkezelte; �gy, mint: a D�lker Rt.-t, a Royal B�tor Rt.-t, a Napi Gazdas�g Kft.-t, az Arbau �p�t�ipari Kft.-t, a Haldex Rt.-t, a Kaliber Kft.-t, a P�csi Agroker Rt.-t, �s a P�csi �p�t�ipari Kft.-t. K�s�bb azut�n a kezdeti „tiszta” k�p gyorsan tov�bb bonyol�dott, illetve �sszekusz�l�dott, ugyanis L�szl� Andr�s egyr�szt hamarosan „mag��v� tette” a portfoli� k�v�natos r�szelemeit - p�ld�ul: a Napi Gazdas�g lap egyfolyt�ban „L�szl� h�reit” zengte, a szem�lyes sz�cs�v�v� v�lt -, m�sr�szt a portfoli�hoz m�dszeresen hozz�keverte „egy�b szerzem�nyeit” (ilyenek voltak: a TRI�L, a Hunicoop Rt., a Kerekes Kft., a R�diusz Kft., s�t az �zdi Koh�szati �zemek is), mi�ltal minden mindennel �sszekeveredett, hogy soha t�bb� ne is v�logathassa sz�jjel azokat senki. A legk�l�n�sebb tal�n a TRI�L esete, amely vesztes�ges t�rsas�g tulajdonjog�t L�szl� egy�bk�nt is rejt�lyes m�don szerezte meg. A portfoli�ba gy�jtve f�zion�ltatta a Royal B�tor Rt.-vel, mi�ltal annak piaci r�szv�ny�rfolyama a fel�re zuhant. Feljav�t�s helyett - leront�s...A c�gek �s �zleti (bolt-) h�l�zataik l�tsz�lag c�ltalan �sszeolvaszt�sa val�j�ban egyr�szt a tulajdonosi �s a j�vedelmez�s�gi viszonyok v�gk�pp �ttekinthetetlenn� t�tel�t, m�sr�szt egy L�szl�/Co-Nexus saj�t �zleth�l�zat megteremt�s�t c�lozt�k, - L�szl� Andr�s atavisztikus keresked�i alkat�val �sszef�gg�sben. �gy j�ttek l�tre olyan eleve �letk�ptelen, �szv�r kereskedelmi egys�gek, mint: a HANG�R-, vagy a PORTENDRE �ruh�zak, amelyekben a nyit�s ut�ni els� napokban f�l �ron v�s�rolhattak a Co-Nexus dolgoz�i, n�h�ny h�nap l�tszat-m�k�d�s ut�n azonban j�tt a cs�d, a hirtelen bez�r�s...         A Co-Nexus megv�s�rl�sa, majd a PORT-CSOPORT l�trehoz�sa ut�n L�szl� Andr�s kompromisszumot k�t�tt a k�vetel�z� menedzsmenttel, - adott is nekik, meg el is vett t�l�k. „MINDEX” n�ven menedzsment-tulajdonl�si kft.-t alap�tottak, amely a Co-Nexus Rt. r�szv�nyeinek 11,3 %-�t kapta meg. „Cser�ben” L�szl� „L�szl�  L�szl�” n�ven szem�lyes kft.-t alap�tott, amely menedzsment-szolg�ltat�s c�m�n havi brutt� 1 milli� forint �sszeget sz�ml�zott a Co-Nexus Rt.-nek, meg�lhet�s�nek biztos�t�s�ra.
 A korl�tlan hitel az elvt�rsakt�l egyre ink�bb n�lk�l�zhetetlenn� v�lt, amint L�szl� is r�j�tt, hogy „t�ln�vekedett” a c�lon, �s minden hat�ron. Egyfel�l a Co-Nexus Rt. alakul�s�t�l kezdve hitelekb�l �lt, b�r eleinte a horribilis �sszeg� tan�csad�i bev�telek �s sikerd�jak jelent�sen hozz�j�rultak a pozit�v cash-flowhoz. 1992-t�l azonban egyre nyilv�nval�bb� �s nyomaszt�bb� v�lt a relat�v p�nzhi�ny, amit a bankok egyenl�tettek ki.    M�sfel�l a PORTfoli� t�rsas�gai - minden �zleti �rt�k�k ellen�re - mind jobban elad�sodtak hitelez�iknek a dilett�ns c�gvezet�s k�vetkezt�ben.
A ravaszul kiagyalt �s k�m�letlen�l meg is val�s�tott kereszttulajdonl�si, s�t „keresztbe-kasul” tulajdonl�si sziszt�ma lehet�v� tette a „sz�k�s” p�nzlehet�s�gek rendk�v�l hat�kony, multiplikat�v kihaszn�l�s�t. Ennek eredm�nyek�nt L�szl� �s menedzsmentje elk�peszt� sebess�ggel forgatta meg a rendelkez�s�re �ll� k�szp�nzt, - a kez�kben minden 1 forint �gy m�k�d�tt, mintha 5 lenne. Ugyanis 5 c�lra haszn�lt�k egyidej�leg!    A l�tsz�lag teljesen c�ltalanul, gomba m�dra szaporod� �jabb �s �jabb t�rsas�gok alap�t�shoz befizetett, indul� k�szp�nz-t�k�j�t m�r m�snap kivett�k, t�bbnyire az�rt, hogy megint csak �jabb t�rsas�got alap�tsanak. Mindezek ellen�re a Co-Nexus-csal�d �s a PORTfoli� v�llalkoz�sainak p�tl�lagos nett� forr�sig�nye, bankhitel-sz�ks�glete folyamatosan n�tt.  A virtu�lis prosper�l�s akkora l�k�shull�mokat vetett, hogy a hivatalos sajt� (K�P�: 1994. okt�ber 6.) L�szl� v�llalat-birodalm�t a tizenegyedik helyre tette az �ri�sok rangsor�ban! (R�nyi G�bor produk�lt m�g ilyen felfut�st, mint „bennfentes r�szv�nykeresked�”, a Novotrade Rt.-vel.)
Az els� �vekben a p�nz val�s�ggal parttalanul �ml�tt a hitelez� bankokt�l, mindenekel�tt a Leumi-Hitelbankt�l, amely L�szl� fili�l�inak legf�bb hitelez�je volt. Gyakorlatilag blanketta-szerz�d�seket kellett kit�lteni.
Azt�n elt�nt a Leumi Bank, s megsz�nt a k�nny� hitel, - �m a Hitelbank, az OKHB, majd k�s�bb a Postabank sem voltak sokkal sz�kmark�bbak. A 90-es �vek els� fel�ben Magyarorsz�gon er�s, de abszol�t l�tsz�lagos konjunkt�r�t gerjesztett a privatiz�ci�, a be�raml� k�lf�ldi t�ke, a kereskedelem teljes liberaliz�ci�ja, �s legf�k�ppen az �vi 30 % k�r�li infl�ci�. Ezekben az �vekben az �llami tulajdon� nagybankok katasztrof�lis m�rt�k� cs�dportfoli�t halmoztak fel, aminek t�lnyom� r�sze az elv-t�rsaknak fedezetlen�l ny�jtott hitelek „bed�gl�s�b�l” sz�rmazott, illetve olyan felel�tlen „befektet�sekb�l”, amelyek p�nzkihelyez�sei sohasem t�r�ltek vissza. Ezek k�z� sorolt be a Co-Nexus Rt. is, �sszes vonzat�val, mintha csak szint�n egy hal�d�, privatiz�ci�ra/felsz�mol�sra v�r� szocialista �llami nagyv�llalat kellemetlen maradv�nya lenne. Sok sz�z-milli�rd forint ilyen bankhitel t�nt el „nyomtalanul” az �llam �ltal t�bbsz�r is v�grehajtott k�rk�r�s bankkonszolid�ci� sor�n, amelynek az volt a l�nyege, hogy a haverok behajthatatlan tartoz�saib�l ered� kintl�v�s�geket egyszer�en vesztes�gk�nt le�rt�k, a k�lts�gvet�s pedig megt�r�tette az �sszes k�rt. Nem kellene m�st tenni, mint az eml�tett h�rom nagybankn�l (azok nyilv�ntart�saib�l) kigy�jteni, majd �sszes�teni mindazokat a hitel-�sszegeket, amelyeket L�szl� Andr�s, a Co-Nexus Rt. �s le�nyc�gei, tov�bb� a PORT-foli� t�rsas�gai 1990. �s 1996. k�z�tt felvettek, �mde sohasem fizettek vissza. �rdekes v�geredm�ny sz�letne...! Mindezek azonban m�g csup�n csak a nyilv�ntartott c�ghitelek; merthogy ezeken k�v�l l�teztek �m nyilv�ntart�sba nem vett, �s/vagy diszkr�t mag�nhitelek is. Ezeket kiv�telezett szem�lyek kapt�k, olyanok, mint p�ld�ul �ll�t�lag: Sz�les G�bor �s L�szl� Andr�s, 1-1 milli� $ devizahitelt, a Leumit�l.
A Leumi t�voz�sa ut�n a tartoz�st �ll�t�lag �tced�lt�k a Hitelbankra, onnan tal�n az OKHB-ra, vagy ki tudja hov�... V�g�l nyilv�n konszolid�lt�k! Ha m�r a bankokn�l tartunk: K�kesi J�nos (OKHB) j�bar�tja volt L�szl�nak, �pp�gy, mint k�s�bb Princz G�bor (aki �ll�t�lag L�szl� b�csi m�t�tj�t is finansz�rozta, 600 ezer forint�rt), viszont Bartha �rp�d igen is, meg nem is, - amint ez a k�vetkez�, ide k�v�nkoz� t�rt�netb�l kider�l. L�szl� Andr�s 1991-ben a „Quattro” konzorcium tagjak�nt, Sz�les G�bor t�rsas�g�ban megp�ly�zta a komplett Videoton Rt. (amelynek a legnagyobb hitelez�je 7,8 milli�rd forinttal az MHB Rt. volt!) megv�s�rl�s�ra ki�rt ten-dert, �m nem sz�mol(hatot)t azzal, hogy Sz�les G�bor az MHB Rt.-vel konzorciumban is beny�jtott p�ly�zatot, �s �gy nyert, nem a Quattro-val...
 A D�li Aut�p�lya Projekt hossz� el�t�rt�netre tekinthet vissza! Tulajdonk�ppen v�gigk�s�ri a nyomorg� Magyarorsz�g �lmod� politikusainak �s bl�ffmestereinek - �lmodik a nyomor! - elm�lt 30 �vi tev�kenys�g�t, mint kipukkaszthatatlan luftballon, amelyet id�r�l-id�re �jra felf�jnak!
L�szl� Andr�s nagy fantaszta is volt, egyfolyt�ban k�s�rtette az olthatatlan v�gy, hogy amolyan modern Verne Gyulak�nt �r�kre be�rja mag�t szeg�ny Magyarorsz�g �jkori t�rt�nelm�be. Valami olyat kellett kital�lnia, ami annyira grandi�zus, hogy mindenkit azonnal mellbev�g. Olyat, amelynek a megval�s�t�sa tiszteletet parancsol, valami „sz�cs�nyiset”, mint pl. a L�nch�d! Sz�ba j�hetett ak�r: a Duna �s a Tisza k�zvetlen haj��ttal �sszek�t�se, esetleg m�sik f�v�ros fel�p�t�se Szabolcs-Szatm�r megy�ben, net�n elker�l� aut�p�lya meg�p�t�se B�cs �s Kijev k�-z�tt, hogy k�zelebb ker�lhessenek egym�shoz az ukr�n �s az olasz elv-t�rsak! Az �n. D�li Aut�p�lya �tlete eredetileg Boz�ki Andr�s politol�gust�l sz�rmazik, err�l sz�l� �r�sa a 80-as �vekben jelent meg az "�S" valamelyik sz�m�nak legh�ts� oldal�n. L�szl� Andr�s - mint saj�t �tlet�t - monument�lis projektt� fejlesztette a tippet, legal�bbis ami a felt�telezett nyomvonal ment�n fekv� telep�l�sek, v�rosok helyi �nkorm�nyzatainak a kezdeti finansz�roz�sba val� korai beszervez�s�t illeti. Horn Gyula, volt minisztereln�k "C�l�p�k" c�m� �n�letrajzi m�v�b�l (l�sd: Zenit Kiad�, 1991., 3. kiad�s, 122. oldal) azonban vil�gosan kider�l, hogy a D�li Aut�-p�lya projekt m�r 1968. (!) t�j�n a Vil�gbank �ltal finansz�rozand� "f�ligk�sz terv" volt, amelynek megval�s�t�sa a magyar k�zleked�si t�rca illet�keseinek visszal�p�s�n bukott meg! Hogy eredetileg kinek az �tlete volt, - ma m�r ki nem der�thet�... L�szl� Andr�snak viszont j�l j�tt ez az �tlagos magyar �sszel felfoghatatlan, �s magyar k�lts�gvet�si p�nzeszk�z�kb�l finansz�rozhatatlan fantazmag�ria, hiszen mint hi�nyz� l�nc-szem t�k�letesen beleillett a Nagy Balh� koncepci�j�ba. Olyannyira be-lelovallta mag�t, hogy p�ld�ul Bar�th Etele k�zleked�si �llamtitk�rral is megivott egy �veg whiskyt - ezzel kevesen dicsekedhettek! -, csak hogy r�vegye �t is az �llami t�mogat�s �s r�szv�tel megszervez�s�re. M�g a D�li Aut�p�lya elk�pzelt nyomvonal�t is megrajzoltatta Antal Istv�nnal, a K�zleked�studom�nyi Int�zet k�zleked�sm�rn�k�vel; kem�ny, 20 ezer forintos megb�z�si d�jjal honor�lva a kutat�i brav�rt, ugyanis hivatalos forgalomsz�ml�l�si felm�r�sek, bonyolult statisztik�k �sszevont adataival is siker�lt „al�t�masztani” a D�li Aut�p�lya meg�p�t�s�nek objekt�v, �zleti sz�ks�gszer�s�g�t, - mi t�bb: a befektet�s j�vedelmez�s�g�t �s gyors megt�r�l�s�t. A DAP-projekt szervez�s�vel L�szl� Andr�s az �si nemesi sarj Nagy P�tert, a debreceni Co-Nexus Iroda vezet�j�t b�zta meg, s m�r 1992-ben neki is l�ttak a - tudom�nyosan, t�rk�pen megszerkesztett -nyomvonal ment�n elter�l� helyi �nkorm�nyzatok ideol�giai megdolgoz�s�hoz. Igyekeztek elhitetni az illet�kes polg�rmesterekkel, hogy v�rosukban azonnal bek�sz�nt a vir�gz� �zlet-�s kereskedelem arany-korszaka, amennyiben hajland�k jelent�s p�nzeszk�z�kkel besz�llni az �vsz�zad beruh�z�s�nak megval�s�t�s�ba, hiszen az �j aut�p�lya ny�zsg� forgalma majd beviszi �ket is Eur�pa p�nzkering�s�nek a kell�s k�zep�be... Biztosra vehet�, hogy csup�n a t�rgyi v�rosok forr�shi�nya vetett g�tat a p�nzbegy�jt�s nagyobb siker�nek; k�l�nben sov�ny sz�zmilli�k helyett val�sz�n�leg s�lyos milli�rdok is �sszej�hettek volna... N�h�ny milli� forint�rt k�sz�lt egy tervtanulm�ny is - m�ig ez k�pezi a grandi�zus projekt egyetlen ismeretelm�leti alapj�t! -, amellyel v�gigh�zalt�k a d�lvid�ket.
 A Treuhand (Vagyon�gyn�ks�g) PORT-foli�j�t konnektikus tr�kk alkalmaz�sa n�lk�l nem lehetett k�szp�nzz� tenni, m�r csak az�rt sem, mert az elad�sodott vagyonkezelt t�rsas�gok k�r�l is m�r �lland�an ott lebzseltek a saj�t p�nz�kre �hes hitelez�k, akiknek �rgus tekintet�t�l k�s�rve egyetlen garast sem lehetett volna kivenni a napi cash-flowk-b�l.   A Magyarorsz�gon imm�r megism�telhetetlen, de kor�bban m�sutt m�r legal�bb t�bb-tucatszor bevetett m�dszer Connecticut-b�l - esetleg �tt�telesen Kanad�b�l, vagy Malajzi�b�l - sz�rmazik. Minden�tt s�m�n, gond n�lk�l benyelt�k a Nagy Horgot (the Big Sting) a szeg�ny bennsz�l�tt - irok�z, mal�j, bantu, stb. - �slakosok! A magyarok is m�lyre nyelt�k...
A Co-Nexus Rt. rohamutcai sz�khely�n 1992. november 16-ik�n, 9 �rakor rendk�v�li igazgat�s�gi �l�st tartottak, amit az �zleti terv v�rhat�an katasztrof�lis teljes�t�se tett indokoltt�. Szalay Anna gazdas�gi igazgat� �r�sos besz�mol�t terjesztett el�, amely �rz�kletesen, t�telesen bemutatta, hogy a t�rgy�vi gazd�lkod�s valamilyen csodat�v� beavatkoz�s n�lk�l cca.150 Mft vesztes�ggel z�rul majd, - mivel a v�rhat� k�lts�gek 270 milli� forintot, a bev�telek pedig csak 120 milli� forintot tesznek ki. L�szl� Andr�s tulajdonos, eln�k vez�rigazgat� feltette a k�lt�i k�rd�st az Igazgat�s�g nagytisztelet� tagj�nak, miszerint: „Elb�rja-e a Co-Nexus Rt. sajt�-imidzse a vesztes�get?” - „Nem!” - hangzott a lakonikus v�lasz. „Akkor van egy �tletem!” - mondta erre L�szl�, �s el�adta, hogy 500 %-os k�nyvvizsg�l�i fel�rt�keltet�s ut�n el kellene adni a Co-Nexus Rt. tulajdon�t k�pez� D�li Aut�p�lya Rt. r�szv�nyeinek egy r�sz�t a PORT-RE�L Kft.-nek, �ppen annyi k�szp�nz�rt, hogy az �rbev�tel kiegyenl�tse a Co-Nexus Rt. v�rhat� vesztes�g�t. A p�nz rendelkez�sre �llt, hiszen a PORT-RE�L Kft., az �V�-portfoli� vagyonkezel�je egysz�ml�j�r�l leh�vhat� volt az 1991. �vi gazd�lkod�s osztal�ka (amely - mint tudjuk - brutt� 280 milli� forintot tett ki)... N�h�nyan hevesen tiltakoztak az �tlet ellen.
A Co-Nexus Rt. vezet�i 1993. febru�r 10-�n ism�t igazgat�s�gi �l�sre gy�ltek �ssze, amelynek egyetlen fontos napirendi pontja az 1992. �vi gazd�lkod�s eredm�ny�nek ismertet�se volt. Az Igazgat�s�g tagjai fel-l�legezve nyugt�zt�k, hogy a IV. negyed�v rendk�v�li eredm�nyess�ge, a hat�kony vezet�i int�zked�sek megoldott�k a kor�bbi probl�m�kat.

Mint l�thattuk, 1993. k�zep�re minden sz�ks�ges felt�tel �ssze�llt a Nagy Balh� megval�s�t�s�hoz, a konnektikus lufi �ri�sira f�v�dott, - megkezd�dhetett h�t a marad�k k�szp�nzek �tszivatty�z�sa a „re�lis” PORT-foli�b�l a „fikt�v” DAP-projekt r�v�n az „�lmok” Co-Nexus�ba, L�szl� Andr�s�k zseb�be. Foglaljuk �ssze eml�keztet��l a sz�ks�ges felt�telrendszert:     
 A konnektikus szem�lyi kapcsolatrendszer �sszefon�dik.
 Az �llamt�l kapott tan�csad� c�g: a Co-Nexus Rt.
 Az �llami c�g kiv�s�rl�sa: �nprivatiz�ci� „Solo”-ban.
 „Burj�nz�” v�llalkoz�s-birodalom: a Co-Nexus-csal�d.
 Az �sszevont m�rlegk�sz�t�s hi�nya (laza Sz�mviteli T�rv�ny).
 Konnektikus nexus az �llami Vagyon�gyn�ks�ggel.
 Rohamos elad�sod�s: „menek�l�s el�re” taktika.
 K�tszint� r�szv�nyt�rsas�g: holding �s konszern.
 „Ingyen” PORTfoli� az �V�-t�l (4 Mrd Ft): PORT-vagyonkezel�.
 Korl�tlan bankhitel az elvt�rsakt�l.
 A vez�rc�l�p: a D�li Aut�p�lya Projekt.
 A nemzetk�zi tr�kk: a portfoli�-k�szp�nz metamorf�zis.
Minden k�szen �llt teh�t a nagy el�ad�shoz, - csup�n egy gombnyom�ssal be kellett ind�tani a k�szp�nz-szivatty�t! Hogy v�g�l is mindenki vil�gosan �tl�ssa �s meg�rtse az �tlet �s megval�s�t�s�nak �rd�gi zsenialit�s�t: Adott egy t�ln�vekedett, elad�sodott, k�szp�nztelen Co-Nexus Rt. Adott egy elad�sodott, eljelz�logos�tott, de eladhat� �V�-PORTfoli�. Adott egy �rt�ktelen bl�ff, egy vil�gbanki „szent teh�n” DAP-projekt.
A b�v�sz feladata az, hogy a Co-Nexus Rt.-b�l �s a vagyonkezelt PORT-foli�b�l kiszivatty�zza a megmaradt �sszes k�szp�nzt, �rt�kes�tse a meg-maradt r�szv�nyeket, majd l�tsz�lag/L�szl�lag az eg�szet int�zze �gy, kelt-se azt a l�tszatot, mintha az �V�-t�l kapott PORTfoli�, illetve az �sszes l�-tezett k�szp�nz nem t�nt/veszett volna el, ma is megvan, - csup�n „�tadta �rt�k�t” a D�li Aut�p�lya Projektnek (minden ebben �rt�kes�lt!), amelyet � ezennel tisztelettel �t/visszaad az �PV Rt.-nek, mint 10 �v munk�ja gy�m�lcs�t. N�gymilli�rd�rt cser�be egy Gigantikus Lufi: v�r�s DAP-felirattal...
A korabeli hivatalos (korm�ny-, �PV Rt.-, stb.) orsz�ggy�l�si-�s sajt� megnyilatkoz�sok (Kuncze, Csiha, Suchman) is - menteni pr�b�lva a mentend�ket! - nagy rem�nyeket f�ztek egy �ll�t�lagos spanyol, majd egy t�r�k befektet�h�z, aki(k)t�l a D�li Aut�p�lya Projekt megv�s�rl�s�n kereszt�l a Co-Nexus/PORT Rt. sz�gyenfolt konszolid�l�s�t v�rt�k. Ennek egyetlen alapj�t az a „nagyvonal� �rt�kbecsl�s” k�pezte, miszerint a DAP-projekt �n. �zleti �rt�ke 0 �s 5 Mrd forint k�z� tehet�; att�l f�gg�en, hogy az aut�-p�ly�t meg�p�tik-e valaha, vagy sem. Ut�lag mindezek a felfokozott v�rakoz�sok is a bl�ff-rendszer szerves r�sz�nek tekinthet�k, hiszen nincsen olyan �r�lt k�lf�ldi t�kebefektet�, aki megfelel� korm�nygaranci�k n�lk�l belefogna egy olyan, egy�bk�nt soha meg nem t�r�l� �ri�sberuh�z�s finansz�roz�s�ba, amelynek megval�s�t�si k�lts�gei - legal�bb k�t cikluson �t�velve - vagy 6-8 �ven �t jelent�sen megterheln�k az �llami k�lts�gvet�st.
A beharangozott befektet�(k) garanci�k hi�ny�ban persze tova is t�nt(ek), a DAP zavaros tanulm�nyterve, L�szl� �lma senkinek nem �rt 5 milli�rdot.
Megmaradt viszont a kezelhetetlen Co-Nexus/PORT �gy teljes eszmei �s gyakorlati rendez(het)etlens�ge, ami �t is sz�rmazott a mai korm�nyra.

                                  A J�T�K SZOMOR� V�GE

Beindult h�t a k�szp�nz-szivatty�, �s megkezd�d�tt a j�tszma v�gj�t�ka, - �gy 1994-1995-t�l. Senki ne higgye, hogy az �sszeoml�s valamif�le kv�zi-egyir�ny�, �ttekinthet� vonalvezet�s szerint zajlott le! Ellenkez�leg: a z�rzavar egyre csak tov�bb n�tt. A dolog k�l�n �rdekess�ge, hogy a t�rsas�g-alap�t�si m�nia nemhogy al�bbhagyott volna, hanem �jabb k�z-�s kisbe-fektet�i k�szp�nzek begy�jt�se c�lj�b�l m�g mindig �jabb �s �jabb t�rsas�gok alakultak (pl. PORT Rt., K�rtya Kft., �rend�s Kft. = �rulta a leveg�t!), pedig a bet�tgy�jt�s banki funkci�j�t a Co-Nexus Rt. jogos�tv�ny hi�ny�ban eleve t�rv�nytelen�l gyakorolta, r�ad�sul minden sz�ks�ges fedezet n�lk�l. Senki nem volt, aki a k�zelg� cs�d szag�t�l (legk�s�bb 1997. janu�r 1-j�n  4 milli�rdot kellett volna fizetni az �PV Rt.-nek!) megvadult el�re menek�l�nek meg�lljt, vagy h�tramenetet parancsolt volna...
Mi is lett a PORTfoli� tagv�llalatainak sorsa? Elad�s, cs�d, f�zi�, - illetve felsz�mol�s, vagy v�gelsz�mol�s. T�l sok�ig m�r egyik sem h�zhatta...
A Kaliber Kft. z�rzavaros/gyan�s k�r�lm�nyek k�z�tt a Garagent Rt.-� lett. A D�lker Rt.-t t�nkretett�k, vagyon�t/ingatlanait eljelz�logos�tott�k, k�sz-p�nz�t kivont�k, majd bejelentett�k a cs�d�t (HVG., 1996. janu�r 27.).
A Royal B�tor Rt. (TRI�L-boltokkal kistaf�rozott) r�szv�nyeit mintegy 818 milli� forint�rt eladt�k a fizet�sk�ptelen KORDAX Rt.-nek. L�szl� Andr�s eml�kezete szerint Kelemen Iv�nnal 1,4 milli�rd forintos v�tel�rban egyeztek meg (szerz�d�s nem k�sz�lt?), �mde ennek semmi nyoma. A v�tel�rb�l a KORDAX 600 milli� forintot egy (fedezetlen?) FERROMAT- (a KORDAX egyik tulajdonosa) v�lt�val fizetett ki, ami miatt az �gyet perre vitt�k, s eg�szen a genfi v�lt�jogi konvenci�ig jutottak.
Sem c�gek, sem k�szp�nz, sem �zleth�l�zatok, sem vagyon nem maradt fenn a PORTfoli� v�llalatai ut�n; csup�n horribilis tartoz�sok, behajthatatlan k�vetel�sek, lez�ratlan perek, jelk�pes �s val�di lelakatolt r�csok �s kapuk.  Befejezett �s befejezetlen felsz�mol�sok �s ezernyi megfejthetetlen titok.
Egyvalami volt, amiben a Co-Nexus Rt. m�g mindezek ut�n is b�velkedett. Szinte tonnasz�m �llt rendelkez�s�re a kisnyugd�jasokt�l nagyt�telben, 25-30 %-os �ron felv�s�rolt (ezenk�v�l m�g ki tudja honnan �sszehar�csolt) k�rp�tl�si jegyek t�mege. Hivatalosan k�rt�k az �PV Rt.-t (HVG: PORT-felh�, - 1995. janu�r 14.), hogy a 4 milli�rd forintos fizet�si k�telezetts�get t�lnyom�r�szt k�rp�tl�si jegyekben teljes�thess�k (ami sokszoros fizet�si k�nny�t�st jelentett volna!), �m az aj�nlatukra elutas�t� v�laszt kaptak.
L�szl� Andr�s 1996. november 18-ik�n d�lben a r�di�ban bejelentette - micsoda dr�ma! - hogy a sorozatos parlamenti t�mad�sok (!) k�vetkezm�nyek�nt a Co-Nexus �rt�kh�z Rt. �zleti m�k�d�s�t felf�ggeszti, �s az �PV Rt.-vel kapcsolatos 4 milli�rdos tartoz�s�t a Co-Nexus nem tudja rendezni. Mindezek ut�n v�g�l is megindultak a hivatalos (felsz�mol�si) elj�r�sok.
Az 1997-ben „visszavett” vagyonelemeket az �PV Rt. 1998-ban visszaadta a m�r felsz�mol�s alatt �ll� Co-Nexus Rt.-nek, - ism�t csak �rt�kmozg�s n�lk�l (Magyar H�rlap, m�jus 26.). Ezut�n dr. Tompos Judit �gyv�d 1 Ft-�rt megv�s�rolta a c�get v�gelsz�mol�j�t�l (?!), hogy a felsz�mol�st�l megmentse; majd k�s�bb � is tov�bbadta, szint�n 1 Ft-�rt, a PORT Rt. eln�k-vez�rigazgat�j�nak, Kulcs�r Istv�nnak. Az �jabb vagyoni tranzakci�k sor�n der�lt ki, hogy a PORTfoli� - a vagyonkezel�si szerz�d�s kifejezett tilt�sa ellen�re - hogy, hogy nem: beker�lt a Co-Nexus Rt. felsz�mol�si vagyon�ba! Tov�bb� az is, hogy az �PV Rt. m�rleg�ben ez a vagyon nem szerepel. 

                                   MENNYI A TELJES K�R?!

Tekintettel az �sszes �llampolg�ri, szem�lyi szabads�gjogra, az �ltal�nos liberaliz�ci�ra �s demokr�ci�ra, az �zleti titkokra, az �PV Rt.-titokra, valamint az �sszes banktitkokra; nincs k�nny� helyzetben az, akinek a fej�ben felmer�l az eretnek gondolat, hogy, ha m�r �gy esett: ex post net�n �sszes�teni is lehetne az okozott k�rok teljes �sszeg�t, legal�bb okul�sul az ut�-kornak... Szerintem sz�ks�ges megpr�b�lkoznunk a feladattal!

Induljunk ki abb�l, hogy a Co-Nexus Rt. hivatalos felsz�mol�ja, a Duna Libra K�zgazd�sz Rt. 1998-ban mintegy 6 milli�rd forintban �sszes�tette a Co-Nexus Rt. ellen beny�jtott, elfogadott hitelez�i k�vetel�seket, amib�l a m�r ismert �sszeg, 4 milli�rd forint az �PV Rt. szerz�d�ses k�vetel�se. Noha ez az �sszeg teljes eg�sz�ben csak t�kek�vetel�s, kamatok n�lk�l - teh�t a jogosan felsz�m�that� kamatokkal a k�r�sszeg automatikusan megn� -, m�gis, a Co-Nexus Rt.-re n�zve rendk�v�l h�zelg�en alacsony!
Lehets�ges ez puszt�n amiatt is, mert az �lland� hat�s�gi p�tcselekv�sek, l�tszattev�kenys�gek, k�vetkezetlen p�lfordul�sok, vargabet�k folyt�n a mai napig nem siker�lt teljes k�r�en felm�rni, �sszegy�jteni a k�rok �sszeg�t; s�t, eleddig m�g a k�rokoz� �s k�rosult, jogi �s term�szetes szem�lyek list�ja sem teljes! Ameddig a Co-Nexus/PORT-csoport vagyonm�rleg-konszol�d�ci�ja nem t�rt�nik meg, addig rem�nytelen a k�rok fellelt�roz�sa. N�hai L�szl� Andr�s anarchisztikus koncepci�ja m�g ma is j�l m�k�dik.
N�zz�k teh�t a k�rokat, a kifizetetlen tartoz�sokat, az elveszett vagyonokat jogc�menk�nt t�telesen: 
 A Co-Nexus Tan�csad� Rt. alap�t�si k�szp�nzt�k�je:           53 milli� Ft
 Az �V�-PORTfoli� szerz�d�ses n�v�rt�ke:                       3.952 milli� Ft
 Az �V�-PORTfoli� 1991. �vi osztal�ka:                                 280 milli� Ft
 Kisbefektet�k bet�t-k�vetel�se:                                        1.200 milli� Ft
 Bankok �s sz�ll�t�k elfogadott k�vetel�se PORT Rt-t�l:      800 milli� Ft
Effekt�v t�kek�vetel�s a Co-Nexus Rt-t�l, kamat n�lk�l:           6.285 milli� Ft
K�vetel�s a jegybanki alapkamat k�tszeres�vel t�k�s�tve:    16.014 milli� Ft
 Az �V�-PORTfoli� �rt�kes�t�s elmaradt haszna (15 %):     593 milli� Ft
 Helyi �nkorm�nyzatok DAP-befizet�sei min. cca. (?):         200 milli� Ft
 A Co-Nexus Rt. 4 �vi felsz�mol�si (k)�rbev�tele cca.:       1.000 milli� Ft
Felt�telezett vesztes�gek �s k�rok a Co-Nexus Rt.-n�l cca.:  1.793 milli� Ft
Felt�telezett vesztes�gek �s k�rok kamattal felt�k�s�tve cca.:3.805 milli� Ft
Effekt�v �s felt�teles k�rokoz�s kamattal egy�tt cca.:  19.819 milli� Ft

Meg kell jegyeznem, hogy ez a k�rbecsl� kimutat�s kor�ntsem teljes. Gyan�san kev�s a hitelez� sz�ll�t�k �s a bankok felsz�mol� �ltal nyilv�ntartott k�vetel�s�nek �sszege; j�szerivel csak a Co-Nexus Rt. hiteltartoz�sa legal�bb ennek a k�tszerese kell legyen. Ezen fel�l kell megjelenni�k a PORT-csoport t�rsas�gaival szembeni hitelez�i k�vetel�seknek, ami m�g legal�bb ugyanannyi, mint a Co-Nexus Rt. saj�t hiteltartoz�sa. Olyb� t�nik, mintha a hiteltartoz�sok jelent�s h�nyad�t m�r rendezte volna valaki. Lehets�ges, hogy a kor�bban fenn�llt d�gl�tt hiteleket m�r le�rt�k az azut�n konszolid�lt nagybankok, emellett sor ker�lhetett az APEH-, a VPOP-�s a t�rsadalom-biztos�t�si tartoz�sok eg�sz�nek, vagy egy r�sz�nek elenged�s�re is. Ez csak az�rt is val�sz�n�, mivel az okozott k�rok le�r�sa m�ig sem fejez�d�tt be! Ennek �kes bizony�t�ka az �llami k�lts�gvet�s 1998. �vi z�rsz�mad�sa �sszefoglal� (I) k�tet�nek 14.oldal�n fellelhet� t�tel, amelyben a Haldex Rt. (Co-Nexus PORT-foli�!) k�lts�gvet�si tartoz�s�t engedi el az �llam, - 186 milli� forintos �sszegben. Mi indokolhatta a jelent�s tartoz�s elenged�s�t?!

Nem t�lz�s teh�t azt �ll�tani, hogy a Co-Nexus Rt., m�k�d�s�nek nagyj�b�l 8-10 �ve alatt �sszess�g�ben mintegy 20 milli�rd forint k�rt okozott a magyar �llamnak, az �PV Rt.-nek, a bankoknak, a hitelez�knek, a vagyon-kezelt �s felsz�molt v�llalkoz�soknak, azok dolgoz�inak, a t�rsadalombiztos�t�si �s a helyi �nkorm�nyzatoknak, a kisbefektet�knek, a k�rp�tl�si jegy-tulajdonosoknak, stb., stb...! Tehette mindezt az�rt, mert a rendszerv�lt� magyar �llam egyr�szt k�nnyen kij�tszhat�, laza t�rv�nyeket alkotott, m�s-r�szt azok betart�s�t sem k�vetelte meg (mindenkit�l!), illetve nem ellen�rizte. Mindezeken t�lmen�en a dolog pikant�ri�ja, hogy a Co-Nexus Rt.-t maga az �llam alap�totta, az az �llam, amelynek a mai �llam jogfolytonos jogut�da! A Co-Nexust �s m�k�d�s�nek korrupci�s felt�telrendszer�t teh�t az az �llam teremtette meg, amelyik v�gs� soron a Co-Nexus k�rokoz�sainak d�nt� h�nyad�t elszenvedte, s amelyik ma ez�rt a Co-Nexust (�s tagjait) felel�ss�gre k�nytelen vonni. Az �llam sz�gyenkezik, �s tan�cstalan...
Amennyiben az �llam nyilv�noss�gra hozza a Co-Nexus Rt. tev�kenys�g�nek �sszes t�nyszer� �s szem�lyi �sszef�gg�s�t, a kapcsol�d� szerz�d�sek, iratok, nyilv�ntart�sok val�s�gtartalm�t; az nagyj�b�l egyenl� azzal, hogy a magyar �llam nyilv�nos sztript�zt mutat be a lakoss�g el�tt.
K�v�ncsian v�rjuk, hogy vajon levetk�zik-e, vagy sem?!

                                 HOV� LETT A SOK P�NZ?

Az eddig felvetett k�rd�sek k�z�l messze erre a k�rd�sre a legegyszer�bb v�laszolni, s �gy a v�lasz nem is lesz t�l hossz�: A P�NZT FEL�LT�K! Tegy�k hozz� mindj�rt, hogy amennyiben a Co-Nexus Rt. 5 �ves tan�csad�i �s br�keri bev�teleit is hozz�sz�m�tjuk az el�z�ekben kikalkul�lt 20 milli�rd forintos �sszeghez, �gy a 10 �v alatt „fel�lt” teljes �sszeg cca. 22 milli�rd forint! K�r�lbel�l 200-300 szem�ly �lhette fel 10 �v alatt, magas szem�lyi j�vedelemk�nt, ami t�rsadalombiztos�t�si vonzataival, valamint a m�k�d�s anyagi �s anyagjelleg� k�lts�geivel egy�tt nagyj�b�l �ppen ennyi. Ennyi.
    
 
                                     SZEM�LYI VAGYONOK

Ha tr�f�lkozni akarn�k, azt mondhatn�m, hogy L�szl� Andr�s semmit nem fizetett ki, viszont minden�rt megfizetett... Mindenesetre r�h�zt�k a vizes-leped�t! Szinte biztosra vehet�, hogy jelent�sebb vagyonr�szek/�sszegek - legal�bbis a Co-Nexus PORT-foli�j�b�l - nem ker�ltek k�lf�ldre, ugyanakkor nyilv�nval�, hogy legal�bb f�l tucat bank�r �s k�tszer annyi politikus tollasodott meg Co-Nexus vonzalmai r�v�n.
L�szl� Andr�s budaligeti kacsal�bon forg� k�rkast�ly�t G�ti L�szl� sajt�-referens�nek „aj�nd�kozta” szolg�latai�rt, amikor h�res le�nyfalui vill�j�t 35 milli� forint�rt - a Co-Nexus cash-flow-ja terh�re - 1993-ban megv�s�rolta.
A vill�hoz, amely azel�tt MAFILM-�d�l� volt, 2000 n�gysz�g�les �spark is tartozik, - teljes fel�j�t�s�ra �s �talak�t�s�ra L�szl� Andr�s m�sik 35 milli� forintot k�lt�tt, ugyanabb�l a forr�sb�l. A felsz�mol� 2 �ve 140 milli� forint-�rt �rulja. �vek �ta lakatlan, elhagyatott, - �llaga folyamatosan romlik, ak�r-csak a Co-Nexus Rt. rohamutcai ingatlan��.
L�szl� Andr�snak nagyon j� �zl�se volt, szerette a pomp�t �s a f�ny�z�st maga k�r�l, - b�r az is igaz, hogy mindez ink�bb j�l rendezett operetthez hasonl�tott: a praktikusan �s pazarul berendezett rohamutcai irodahelyis�gek falait takar� drap�ria m�g�tt a csuromvizes fal folyamatosan m�llott, sal�tromos volt �s gomb�sodott; �vente k�tszer kellett �jravakolni mindent. K�zismert, hogy L�szl� minden vagyon�t - kor�bban man�ken - feles�g�re, �s gyermekeire �ratta. J�l men� v�ci utcai butikot m�k�dtetett feles�ge sz�m�ra, amelynek �zleti/p�nz�gyi elsz�mol�sait m�dszeresen �sszekeverte a Co-Nexus�val, valamint egy�b c�gei p�nz�gyeivel. Minden egy�b c�g�nek gazdas�gi vezet�je is Szalay Anna (Co-Nexus) volt, �sszes mag�nc�geinek k�nyvel�je pedig Sz�csi Katalin, aki Liska Tibor, n�hai reformk�zgazd�sz unok