A titokzatos X bolyg� 

avagy visszat�r a sum�rok bolyg�ja? R�bel Anik� �r�sa


Magyarorsz�gon eddig kev�s nyilv�noss�got kapott az a felt�telez�s, hogy Naprendszer�nk bels� bolyg�i fel� k�zel�t p�ly�j�n az X bolyg� - sumer nev�n Nibiru...

Magyarorsz�gon eddig kev�s nyilv�noss�got kapott az a felt�telez�s, hogy Naprendszer�nk bels� bolyg�i fel� k�zel�t p�ly�j�n az X bolyg� - sumer nev�n Nibiru -, mely a 6000 �ves k�t�bl�k szerint 3600 �ves peri�dusonk�nt �rkezik a F�ld p�ly�j�nak k�zel�be, �s keresztezi a bolyg�k mozg�s�nak �tvonal�t. Arra n�zve sincs biztos inform�ci�nk, hogy egy�ltal�n l�tezik-e ez a titokzatos �gitest. N�zz�nk egy kicsit ut�na a nagy titoknak, el�sz�r a tudom�ny oldal�r�l.
A t�rt�netet a hetedik �s a nyolcadik bolyg� felfedez�s�vel kell kezden�nk. Az Ur�nusz bolyg�t, �s annak k�t holdj�t, 1781-ben Sir Willam Herschel, n�met sz�rmaz�s� angol csillag�sz fedezte fel. Ekkor m�s csillag�szok kisz�m�tott�k a bolyg� lehets�ges p�ly�j�t. Amikor azonban az 1840-es �vekben kider�lt, hogy az Ur�nusz p�ly�ja a sz�m�tott�l elt�r, a csillag�szok azt a magyar�zatot tal�lt�k, hogy mozg�s�t egy m�g t�volabbi p�ly�n j�r� m�sik bolyg� gravit�ci�s hat�sa befoly�solja. Azt�n 1846-ban a n�met Johann Gottfried Galle felfedezte a Neptunuszt. A csillag�szok a nyolcadik bolyg� p�ly�j�t is kisz�m�tott�k, azonban az Ur�nusz p�ly�j�nak m�dosul�sa nagyobb m�rt�k� volt ann�l is, amit a Neptunusz hat�sa okozhat, s�t k�s�bb bebizonyosodott, hogy a Neptunusz kisz�m�tott p�ly�ja is elt�rt a v�rt �tvonalt�l. Pickering �s Lowell, amerikai csillag�szok ez�rt tov�bbi sz�m�t�sokat v�geztek az esetleges kilencedik bolyg� l�tez�s�vel �s p�ly�j�val kapcsolatosan. Azt�n 1930-ban Clyde Tombaugh amerikai csillag�sz megtal�lta a Pl�t�t. 
Ezzel a felfedez�ssel csak az volt a baj, hogy a Pl�t� m�rete, t�mege �s s�r�s�ge t�l kicsi ahhoz, hogy az Ur�nusz �s a Neptunusz gravit�ci�s p�lyam�dosul�sainak hat�s�t megmagyar�zza. 
A Pl�t�nak a p�ly�ja is nagyon k�l�n�s, n�melykor k�zelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz (1979 �s 1999 k�z�tt) �s keresztezi annak p�ly�j�t. Ez�rt a szakemberek v�lem�nye is teljesen megoszlik abban a k�rd�sben, hogy bolyg�k�nt, nagy aszteroidak�nt vagy �st�k�sk�nt jellemezz�k ink�bb. A Pl�t� forg�sa is meglep�, hiszen ellent�tes ir�ny� a Naprendszer t�bbi bolyg�j�nak forg�si ir�ny�hoz k�pest, �s p�lyas�kja is elt�r a t�bbi bolyg��t�l.
Mivel a Pl�t� felfedez�se �gy nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, egy tizedik bolyg�t kezdtek keresni, mely legal�bb k�tszer nagyobb a Jupitern�l, �m ezt az X bolyg�t a mai napig nem tal�lt�k meg. Lehet, hogy nem is l�tezik? Vagy ha igen, nem �gy, mint a mi Naprendszer�nkh�z tartoz� bolyg�.
A 70-es �vekben a NASA �rszonda programot ind�tott (Voyager, Pioneer), b�r ezeknek c�lja a Jupiter �s Szaturnusz kutat�sa volt, �s az�ta ezek a szond�k m�r elhagyt�k a Naprendszert, nem adtak olyan eredm�nyt, mely bizony�tan�, hogy a Pl�t�n t�l m�g egy bolyg� keringene. 
1983-ban egy amerikai csillag�sz csapat a NASA-val egy�ttm�k�dve az �gbolt �tfog� kutat�s�ba kezdett, infrav�r�s sugarat �rz�kel� m�holddal, mely eredm�nyeinek elemz�se a mai napig folyik. Tal�ltak n�h�ny eddig ismeretlen �st�k�st, �j kisbolyg�kat, �s olyan objektumokat, melyek p�ly�ja a bolyg�k�hoz hasonl�an k�r alak�, de a Pl�t�n t�li felt�telezett bolyg� l�tez�s�re nem tal�ltak bizony�t�kot. 
A NASA 2004-ben tervezi egy �rszonda ind�t�s�t, mely 2012-re �rne a Pl�t�hoz. Ennek feladata lenne az X bolyg� l�tez�s�nek bizony�t�sa vagy c�fol�sa.
Ezek ut�n n�zz�k meg, mit rejtenek sz�munka e t�m�ban a mezopot�miai k�t�bl�k. A sumerokt�l maradt r�nk a vil�g teremt�s�nek �s a v�z�z�nnek a legr�gibb le�r�sa, melyek �gy sz�lnak, hogy a v�z apad�sa ut�n ism�t az �gb�l sz�llt al� a F�ldre a Tud�s. Csillag�szati ismereteik olyan magas fokon �lltak, hogy megk�l�nb�ztett�k az �ll�csillagokat a bolyg�kt�l. Ismert�k az �st�k�s�ket, meteoritokat. A Nap, F�ld �s Hold egym�shoz viszony�tott mozg�s�t - szigor� matematikai szab�lyokra alapozva - figyelemmel k�s�rt�k, �s t�bl�zatokban r�gz�tett�k a Naprendszer t�bbi bolyg�j�nak helyzet�vel egy�tt. Ezekb�l az adatokb�l pontos napt�rt k�sz�tettek, melyben az �j�v kezdet�t a tavaszi nap�jegyenl�s�g pontj�ra tett�k. Ismert�k a precesszi� fogalm�t �s a 25920 kis�vet fel�lel� nagy�vet is. A legr�gibb napt�r Kr.e. 4400-b�l Nipp�rb�l sz�rmazik. Egy a Kr.e. III. �vezredben k�sz�lt agyagt�bla alapj�n a mai kutat�k pontosan beazonos�thatt�k az ott felsorolt bolyg�kat �s csillagk�peket is. 
Zecharia Sitchin, amerikai kutat� elm�lete szerint a sumer teremt�sm�tosz, az –En�ma elis” - melyet 7 agyagt�bl�ra r�ttak fel az �kori Folyamk�zben - nemcsak az istenek sz�let�s�nek t�rt�nete, de egyben a Naprendszer keletkez�s�t mondja el nek�nk, ahol az istenek a bolyg�kkal azonosak. Az els� t�bl�n elkezd�dik a Naprendszer kialakul�sa, mely a Napb�l - –kezdett�l l�tez�” - �s 9 �gitestb�l �ll. Ekkor m�g nem l�tezik sem a F�ld, sem a Hold, a Pl�t�val pedig, mint a Szaturnusz –h�rn�ke” - holdja? - tal�lkozunk. A Mars �s Jupiter k�z�tt a Tiamat nev� bolyg� foglal helyet, aki az –�let �rn�je”. Ezen a p�ly�n most az �n. kisbolyg�-�vezetet tartjuk sz�mon, ahol t�bb mint 3000 aszteroida (kisbolyg�) kering a Nap k�r�l. L�tezik olyan elm�let, mely azt mondja, hogy ez egy olyan bolyg� t�rmel�ke, maradv�nya, mely valaha itt keringett, de egy �tk�z�s sor�n darabokra t�rt. 
A 2. k�t�bl�n –�gi visz�ly” bontakozik ki, ahol a bolyg�k egym�s fel� vonz�dnak �s zavarj�k az �s �gitestek p�ly�j�t. Harc kezd�dik, melynek sor�n a Napt�l legt�volabb kering� bolyg�, a Neptunusz (�a) megfosztja a Napot teremt� erej�t�l, �gy �jabb bolyg�k m�r nem sz�letnek �s egy id�re b�ke honol a Naprendszerben. A 3. k�t�bl�n a t�rt�net Marduk sz�let�s�vel folytat�dik, aki a M�lys�g sz�v�ben j�n vil�gra, �a nemzi, vagyis a Neptunusz vonzza be a mi Naprendszer�nkbe, p�ly�j�t megv�ltoztatva. Marduk a bolyg�k t�mogat�s�val elindul Tiamat fel�, hogy elpuszt�tsa. �tja sor�n a k�ls� bolyg�k p�ly�j�ban zavarok t�madnak, majd Marduk el�rkezik Tiamathoz �s erej�vel darabokat szak�t ki test�b�l. Tiamat erre –11 sz�rnyet sz�l”, akik tov�bbra is az oldal�n l�pkednek. K�z�l�k az els�t, Kingu-t ind�tja Marduk ellen. A t�bbi bolyg�istens�g Marduk mell� �ll, hogy legy�zz�k Tiamatot.
A 4. t�bla az �gi csat�t �rja le. Az istenek felk�rik Mardukot a Tiamattal val� �tk�z�shez, majd eld�l a csata. Marduk v�gighalad az �gen, megker�li a Napot, �jra visszat�r a csata sz�nhely�re, �tk�zik a Tiamattal �s kett�has�tja azt. A lev�lasztott r�sz lesz a F�ld, melyet �j kering�si p�ly�ra �ll�t. Az �sszet�rt m�sik felet –�gi karp�nt”-nak nevezik, melyet Marduk az �gre fesz�t. Ez lenne a kisbolyg� �v (karp�nt = p�nt = �v)?
Az 5. t�bla a f�ldi atmoszf�ra, a kontinensek �s az �ce�nok kialakul�s�t mondja el. L�trej�nnek a f�ldi �letform�k, Marduk f�lragyogtatja a Holdat, mely ezut�n kijel�li a F�ld�n az �jszak�t �s a h�napok hossz�t. A Hold a Tiamat els�sz�l�ttje Kingu, akit�l Marduk elveszi �ltet� elemeit, ez�ltal �lettelen anyagg�, holtt�, vagyis holdd� v�ltozik.
Marduk v�gleges sorsot jel�lt ki Gag�nak, vagyis a Pl�t�nak is, aki kezdetben a Szaturnusz egyik holdja. �j p�ly�ra �ll�tja �s saj�t kering�si saj�toss�gaival ruh�zza fel (elny�jtott ellipszis, elt�r� p�lyas�k).
Amikor Marduk visszat�r az �gi csata sz�nhely�re, azt nevezik Nibiru �llom�snak. Marduk ezzel a tettel az –�g Kir�lya” lett. Gyakran emlegett�k –Nagy �gi Test”-nek �s –F�nyesen Ragyog�”-nak is, aki hasonlatos a Naphoz (nem azonos vele) �s az –�g k�zep�n” helyezkedik el. Ugyanezt az eposzt babiloni v�ltozatban is ismerj�k. A bolyg�t Nibirunak, –tal�lkoz�sok bolyg�j�”-nak nevezik, aki �tja sor�n a mindens�g legt�volabbi zugait keresi fel, majd �jra �s �jra visszat�r az �gi csata Nibiru �llom�s�ra. A sz�vegek a bolyg� ragyog� f�nyess�g�r�l �rnak, mely nappal is l�that�. Kering�si idej�t 3600 �vben adj�k meg, mely az �kori Mezopot�mia t�rt�net�ben is nyomon k�vethet� a k�vetkez� f�bb csom�pontokkal: 
Kr.e. 11 000 a mezolitikum (k�z�ps� k�kor), amikor a homo sapiens megmagyar�zhatatlanul magasabb kultur�lis szinten jelent meg a Zagrosz-hegys�gt�l keletre tal�lhat� ter�leteken, az Arar�t �s Taurusz hegys�gek k�z�tt, ahol elkezd�dik a f�ldm�vel�s �s sorra jelennek meg a k�l�nf�le gabona fajt�k.
Kr.e. 7 400 a ker�mia haszn�lat�nak kezdete, mikor leereszkednek a hegyekb�l a term�keny foly�v�lgyekbe �s kialakul a fazekas kult�ra, melynek bizony�t�kai ed�nyek, �kszerek, szobrocsk�k
Kr.e. 3 800 a sumer civiliz�ci� –hirtelen” megjelen�se, kir�lys�gok, v�rosok alap�t�sa, a tudom�nyok magas szint� m�vel�se
B�r ha ezt a sz�m�t�st k�vetj�k, a Nibirunak m�g b�ven van ideje visszat�rni...
Teh�t t�bbf�le n�z�pontot tal�lunk az X bolyg�val kapcsolatban. Vannak, akik azt mondj�k, egy�ltal�n nem is l�tezik. M�sok �gy gondolj�k, l�tezik �s l�togat�sa sz�kebb kozmikus k�rnyezet�nkbe hamarosan bek�vetkezik, esetleg 2003 tavasz�n, vagy 2012-ben. L�tezik olyan spiritu�lis n�zet is, mely szerint az X bolyg� az emberis�g magasabb szellemi tudatra �bred�s�nek metafor�ja. Mindenesetre ez is az univerzum megfejt�sre v�r� titkai k�z� tartozik.
A vil�gmindens�gben bolyg�k keringenek k�zponti napjuk k�r�l, naprendszerek keringenek egym�s szomsz�ds�g�ban, melyek k�ls� bolyg�i gravit�ci�jukkal befoly�solhatj�k egym�s p�ly�j�t. Az is lehets�ges, hogy egy k�zponti naprendszer egyik bolyg�j�nak p�ly�ja keresztezi a szomsz�dos naprendszerben mozg� bolyg�k �tj�t. Lehet, hogy sosem lesz�nk k�pesek megfejteni ezeket a titkokat, mert az eg�sz olyan v�gtelens�g t�vlat�t nyitja ki el�tt�nk, melyet nem vagyunk k�pesek felfogni. �s nem az�rt mert t�l bonyolult. Nem. A vil�g dolgai mindig egyszer�nek t�nnek, amikor m�r meg�rtett�k �ket. Itt a v�gtelens�g az, ami meg�ll�thatja gondolatainkat. �s b�r folyton arra t�reksz�nk, hogy, hogy meg�rthess�k a vil�gmindens�g m�k�d�s�t, mindig csak r�szleteit vagyunk k�pesek kiragadni, amely r�szek megismer�s�vel egyre k�zelebb jutunk ahhoz, hogy a vil�g �ltal magunkat is jobban megismerhess�k. Ahogy a vil�gegyetemben min�l t�volibb helyekre jutunk el k�pzeletben vagy ak�r �rszond�k seg�ts�g�vel, �gy saj�t kicsi vil�gunkban is tal�n egyre k�zelebb ker�l�nk l�t�nk magj�hoz.