A preventív világháború     

A néhai észak-amerikai indiánok, Amerika őslakosai, akiknek büszke népeit (pl. apacsok, delavárok, pánik, dakoták, mohikánok, sziúk, irokézek, cserokik - mint az énekesnő Cher is, stb.) az erőszakos honfoglaló európai telepesek nagyjából mind egy szálig kiirtották; tudhattak valamit, ami legalábbis áttételesen, nagyon hasonlít ahhoz, amit az Amerikai Egyesült Államok manapság ‘csinál’ a világban. Lehetséges, hogy a természeti megfigyelésen alapuló ‘ötlet’ eredetileg tényleg az indiánoktól származott; majd Brzezinski és/vagy Kissinger zsenije fejlesztette ki belőle a felperzselt föld stratégiai doktrínáját, amihez képest ‘kismiska’, halovány taktikai húzás volt csupán például Kutuzov Napóleon elleni, vagy a szovjet Vörös Hadsereg Hitlerrel szembeni ‘színlelt’, de megvalósított visszavonulása...!
Lehet, hogy az analógia kissé távoli, - viszont igen érzékletes.

Amikor az indiánok különböző, a számukra csalhatatlan előjelekből felismerték, vagy megérezték, hogy az ember és a bölénycsordák által egyaránt rettegett ősi természeti ellenség, a préritűz közeledik; teljesen váratlan dolgot cselekedtek...
Megálltak, s a lovaikról leszállva kijelöltek néhány-tízméternyi átmérőjű körívet, amelyen belül szándékosan leégették a napmelegtől zörgősre szikkadt füvet, majd a kör szélein gondosan eltaposták a tovaterjedni igyekvő lángokat. Azután a kör közepére húzódtak, bölénybőröket terítettek maguk alá, be is takarózva azokkal.
Majd a földön fekve megvárták, amíg a préritűz felettük s körülöttük - elvonul.
Szándékosan gyújtottak lokális tüzeket; s így megmenekültek a tűzhaláltól...
Ezt az egyet; Amerika jól megtanulta a kegyetlenül kipusztított indiánoktól.
A tűzgyújtogatás már mesterien működik; kérdés, hogy a tűzoltás is sikerül-e?!
Mert lehet belőle olyan préritűz, amitől leég az Újvilág is!

Az emberiség történelmének összes korábbi háborúi úgy kezdődtek, hogy „az a gonosz másik - visszalőtt”! Utólag is viszonylag ritkán sikerült tisztázni, vajh’ ki kezdte a lövöldözést és az emberirtást - mindenesetre a szokásos haditudósítások, majd sokkal később, a történelemkönyvek szerint: egyik állam(szövetség) legott megtámadta a másikat, mire az védekezni kényszerült. Általában mindkét oldalon megszaporodott menetközben az alkalmi szövetségesek tábora, amitől valóságos körmérkőzés alakult ki. Végül egyesek győztek, mások alul maradtak. A győzők területeket, kincseket, festményeket, nőket, stb. raboltak a vesztesektől, - azután mindkét fél megszámolta, eltemette és meggyászolta a halottait. Hétköznapi fel-fogás, illetve meghatározás szerint - minden háború ezt jelentette, így zajlott le...

Nem tagadhatjuk el, hogy a háború és béke klasszikus tolsztoji megközelítése már a létező szocializmus időszakában megingott, legalábbis jócskán átértelmeződött; hiszen a világ akkoriban gaz imperialistákra (értsd: a marxi filozófiai és a lenini, nagyon is gyakorlati értelemben a kapitalizmus legfelsőbb foka; konkréten pedig az USA) és a szorgosan építkező béketáborra oszlott. A béketábor fegyverkezési jelszava a békeharc volt, ami nemcsak szlogenként, de ‘intézményesen’ is arról szólt, hogy mielőbb szét kell lőnünk az imperialistákat a béke megvalósításáért...

Néhány másként gondolkodó felvetette ugyan, hogy már a békeharc kifejezés is csúnya fogalomzavar; hiszen lehet, hogy pont a harc miatt nincsen béke; ezeket a renitens gondolkodású embereket azonban sikerült rövid úton hidegre tenni. Az igazság az, hogy hiába kényszerítette térdre ‘a Gonosz Birodalmát’ az 1980-as években Ronald Reagan csillagháborús fegyverkezése vértelenül, - a háború és a béke fogalmi elhatárolása azóta még inkább fokozódó nehézségekbe ütközik.

Amióta az Amerikai Egyesült Államok az éppen általa és miatta globalizálódó világ egyetlen, s így meghatározó szuperhatalmává vált, gazdasági, pénzügyi és katonai értelemben egyaránt; - azóta új típusú megkülönböztetés mentén osztódik ketté a nemzetek omladozó közössége. Vannak eminens (ezen belül: stréber!), és vannak renitens (nevelhetetlen) nebulók az Új Világrend amcsi hájszkúljában...
Nézzük sorjában, milyen kellékek szükségesek a világ népeinek átneveléséhez!
 
 Egyetemes és egységes életfilozófia (a cola és a burger fogyasztói társadalma)
 Uniformizált társadalmi rend (az elitirányítású polgári liberális ‘demokrácia’)
 Általános szellemi maszlag; békéről, szabadságról, jólétről, haladásról 
 Közös pénz (U$D), amelyet bőven nyomnak fedezetlenül a klienseknek
 A legfőbb energiaforrás, a világ kőolaj-mezőinek kizárólagos birtoklása
 A nemzetek eladósítása, kamatrabszolgaság, az országhatárok lebontása
 Nemzetközi interaktív televízió (amcsi erőszak, talk-show, élő pornóvilág)
 Közös hírszerzés és hírközlés, ami elrettenti az összes ellenszegülőket
 Közös világvallás, ami zavaros kényszerképzet, valódi istenhit nélkül
 Pénzügyi és politikai túlsúly a világszervezetekben (NATO, ENSZ, stb.)
 Egy titkos (kontrakommunikált) és egy ‘kreált’ (kommunikált) közellenség
 Terrorizmus Ellenes Koalíció; mely nép belépett, az könnyen féken tartható
 A legütőképesebb profi hadsereg, amely fokozatosan megszállja a világot.

Gondolom, ‘a kellékek’ többsége nem igényel különösebb magyarázatot. Itt van viszont a közellenségre vonatkozó ‘kitételem’. Szilárd meggyőződésem, hogy az USA ‘igazi ellensége’ - ha gondosan titkolja is! - az iszlám fundamentalizmus, az arab terrorizmus; tehát nem a ‘terrorizmus’ általában, mint ahogy ilyen nem is létezik. Tekintve, hogy az USA belülről - akár az összeomló Római Birodalom - mind pénzügyi, mind politikai, mind erkölcsi értelemben felmutatja a rothadás összes nyilvánvaló jelét; mint minden imperialista hatalom, külső hódításokkal próbálja helyreállítani saját megbomlott belső egyensúlyát. A hódítás tárgya: az egész világ. A szellemi generál-katyvasz, vagyis a kötelező világvallás, amelyet a zsidó-keresztény kultúrkör kizárólagos ‘háttérhatalmi birtoklása’ testesít meg, - furcsa módon lehetővé teszi az Ószövetség és az Újszövetség olyan, katonai célú összekotyvasztását, összeboronálását, amelynek révén Krisztus új szövetségének képviselőit, a keresztényeket (a keresztény világot) is sikerül megfélemlíteni és megvezetni, egy tipikusan ószövetségi törekvés, - ‘a mostoha gyermek’, az arab (muszlim) civilizáció elleni önérdekű ‘keresztes-hadjárat’ lefolytatása céljából...

Az elsőszámú közellenség, aki ellen Afganisztán lerohanása is indult: Usama bin Laden; a hírhedt szaúd-arábiai milliárdos dinasztia elfajzott sarja, aki vesebajos létére a fejébe vette, hogyha kell, ‘egyedül is’ elbánik az arab értelemben vett Ördöggel, az Amerikai Egyesült Államokkal. Mint tudjuk; bin Laden rendkívüli ellenfél: egyrészt képes távirányított bombázókként tömegpusztító merényletekre is felhasználni az USA belföldi Boing-járatait, - másrészt anthrax-raktárakkal, és egyéb borzalmas vegyi és biológiai fegyverekkel is rendelkezik, amelyeket évek óta gyűjt légkondicionált sziklabarlangjaiban, ahonnan Afganisztán lebombázása során sem sikerült, még oxigén-elszívó és korlátozott hatású neutron-bombákkal sem kifüstölni. Laden, az arab közellenség, az orvostudománnyal is dacolva, úgy tűnik, él és virul; és nem csupán a Motorolából s a motorolajból összekovácsolt irdatlan vagyona felett, de a katari Al Dzsazira televízió felett is rendelkezik...

A közellenség keresésére és likvidálására már ráment egy ország (Afganisztán), és a helyzet egy jottányit sem javult. Ha már egyszer úgy is helyben van (mert kivezényelték!) a szinte teljes amerikai és brit haderő; viszonylag kis fajlagos költség-ráfordítással megleckéztethető és/vagy elfoglalható a térség valamennyi renitens arab/iszlám országa! Kis szépséghiba, hogy a perzsák (Irak s Irán népe) nem arabok, továbbá, hogy lassanként Észak-Korea ellen is tenni kéne valamit, - ők pedig se nem arabok, se nem muzulmánok: mégsem lehet bírni velük!

Afganisztán lerohanása nem csak a kommunista békeharchoz, hanem Milosevics Szerbiájának lerombolásához képest is minőségileg új fejezet a háborús ideológia történetében. Szerbia esetében egy egész (európai) nép bűnhődött meg a NATO bombázásaitól, azért, mert nem volt hajlandó önerőből megválni vezérétől, s így a térségben kötelezően előírt operett-rendszerváltást sem lehetett véghezvinni. Bár a kommunista pártvezért sikerült pórázon egészen Hágáig elvezetni, - Szerbiában sem az új rendszert, sem a Dunába bombázott hidakat nem építette fel senki...

Afganisztán népe szintén egyetlen nemkívánatos személy miatt vált százezrével földönfutóvá, aki - bin Laden, a terrorista-vezér - soha nem volt Afganisztán, s a a helyi nép vezetője, csak betolakodó; mégis egy idegen arab nép bűnhődött meg helyette. Mintha csak az arab-iszlám népek lennének az igazi célpont; bin Laden, a közellenség csak ürügy, amolyan casus belli: ok a háborúra.
Irak küszöbön álló megtámadása állítólag az egész keresztény nyugati civilizáció nevében történik majd; méghozzá megelőző céllal. Túl azon, hogy Irak diktátora, Szaddám Huszein nyilván rendkívül gonosz ember, és persze mindenféle furcsa fegyverrel is rendelkezik (van olyan ország, amelyiknek a hadserege - nem?!), - soha nem fenyegette a keresztény világot, és az Al-Kaidával való kapcsolata sem bizonyított. Mivel nem hajlandó behódolni az Egyesült Államoknak, - diktátorát el kell kergetni, hadseregét le kell fegyverezni; akkor is, ha ez sok ezer ártatlan ember életébe kerül. Mit is mond a hatodik isteni parancsolat? Ne ölj!

Ez a háború megelőző háborúnak van kikiáltva és ‘kommunikálva’; megelőzendő, hogy Irak gonosz vezetője megtámadja Amerikát, Európát, New-Yorkot, Londont, Párizst, Berlint és Budapestet, - ami nem áll(t) szándékában, s nem is képes rá!
Inkább azt gondolom, hogy ez egy preventív világháború, amely felégeti a teljes világ-prérit, mielőtt az Amerikában - amúgy öngyulladásként - ‘magától’ felégne.
A következmények baljósak és kiszámíthatatlanok.
Beteljesedhet Nostradamus jövendölése, miszerint a világ-iszlám valóban össze-fog a zsidó-keresztény civilizáció ellen, de nem azért, mert mindig erre vágyott, hanem azért, mert rákényszerítik. Ez esetben döntő szerep vár - Oroszországra.

Bekövetkezhet egy, az 1970-es évekéhez hasonló világméretű olajár-robbanás, ami láncreakcióként fogja romba dönteni az amúgy is kártyavár pénzrendszert.
Előfordulhat, hogy újra előáll Amerika Vietnam-szindrómája; vagyis hogy hosszú évekre állandósul a háború, ha ugyan nem válik világháborús tűzfészekké.
Könnyen lehet, hogy soha nem látott méretűvé eszkalálódik a most még csupán ‘éledező’ világ-terrorizmus; amelynek nem várt következményeként meghasadhat a NATO, az ENSZ és az Európai Únió. A felvételünk is lekerülhet a napirendről.

Felépülés helyett éppen hogy összedőlhet az Új Világrend...
Esetleg valódi világháború lesz a preventív helyett.