Irak megt�mad�s�nak lehets�ges val�s okai    

A m�lt heti lapsz�mban, legal�bbis publicisztikai szinten, nagyj�b�l ‘kiv�gezt�k’ a gy�gyszer-lobbyt... A mai nap, imm�ron el�gg� hihet�nek t�n� h�re, hogy az iraki h�bor� huszadik napj�n az amerikaiak - miut�n Bagdad inv�zi�j�nak �gy a harmadik napj�n m�r el is foglalt�k Szadd�m Huszein legfontosabb h�rom eln�ki palot�j�t - v�g�l is val�sz�n�leg ‘kiv�gezt�k’ az iraki eln�k�t, 2 fi�val egy�tt...

�ll�t�lag a m�g �l� katonai vezet�kkel ‘kib�v�tett munka�rtekezletet’ tartottak volna egy olyan kv�zi lak��p�let pinc�j�ben, amely nem rendelkezett a bunkereik l�git�mad�s elleni beton-v�delm�vel. Nosza, t�bb sem kellett a sz�vets�ges h�r-szerz�knek; azonnal leadt�k a dr�tot: „Oda l�jetek!”. S l�n is azonnal ‘v�gtelen sz�nyegbomb�z�s’, - a tan�cskoz�s sz�nhely�re legal�bb k�t, egyenk�nt 900 kilo-grammos bomba csap�dott be; v�lhet�leg kioltva az iraki ‘f�gonoszok’ �let�t...
A ma esti �sszefoglal�ban Szadd�m Huszein hal�l�nak h�r�t - visszavont�k.

Ami az eln�k palot�it illeti, azok sem fogj�k sokkal t�l�lni a lak�jukat. Ism�t egy felejthetetlen k�psor - ez�ttal a Sky News-t�l, hiszen a CNN-t �s az Al Jazeer�-t m�r kor�bban ‘kitiltott�k’ a honv�d�k Bagdadb�l, ma pedig ‘r�ad�sk�nt’ kil�tt�k a t�mad�k a bagdadi irod�t, tud�s�t�j�val egy�tt -: az eln�ki palota elfoglal�sa...

Mezopot�mia, a Tigris �s az Eufr�tesz v�lgye - az emberi civiliz�ci� b�lcs�je. Ez ma feler�szben Irak, feler�szben Ir�n - k�t, �sv�nyolajban igen gazdag f�l-perzsa orsz�g, furcs�n sokf�le habitus�, de szemre igen sz�p s szimpatikus f�larab-szer� lakoss�ggal. A civiliz�ci�s eml�khely nagyj�b�l 4-5, de lehet, hogy 6 ezer �ves...

Irak f�v�rosa, Bagdad, a B�ke V�rosa, az 5 milli� lakos� vil�gv�ros - l�nyeg�ben sem mint emberi lak�hely, sem mint t�rt�nelmi eml�khely nem l�tezik t�bb�. M�g B�szr�t, a 2 milli� lakos�, m�sodik legnagyobb iraki v�rost az angolok; - ezalatt Bagdadot az amerikaiak bomb�zt�k �s l�tt�k �zz�-porr�, tett�k legal�bbis hossz� �vekre lakhatatlann�. A helysz�ni k�zvet�t�s a k�vetkez�t mutatja: sietve �rkezik egy amerikai Abrams-p�nc�los, majd a d�szes kapu el�tt gondosan v�szf�kez, - az ember azt hinn�, illedelmesen kopogtatni fog. De m�gsem! Egy gyalogos most leugrik a harckocsir�l, a z�rt kapu el�, �s an�lk�l, hogy a kilincshez ny�lna, - egy hatalmas r�g�ssal bel�d�tan� a jobboldali sz�rnyat, de az �pphogy csak beny�lik. A tank vezet�je erre padl�g�zt ad, s j� harminccal bed�nget az eln�ki palot�ba, a csukott k�tsz�rny� kapun kereszt�l. Jobbr�l-balr�l leugr�lnak r�la a talpasok, a g�ppisztolyaikat el�re szegezik; de nem kell l�ni�k: a gy�ny�r� �p�let - t�k�res. A l�tv�ny leny�g�z�! Ragyog� tisztas�g, monument�lis termek, t�gas f�rd�szoba �s csupa-csupa m�rv�ny, s csillog� arany minden�tt. Irak ‘Feh�r H�za’ - bel�lr�l.  M�g a h�ten sitt lesz az eg�szb�l, - vagy esetleg m�zeum, a k�vetkez� �vt�l...
De folytassuk a megkezdett fejteget�st az iraki h�bor� lehets�ges val�di okair�l!
Az egyszer�, konkr�t okokt�l, - az �sszetettebb, elvont �s glob�lis okokig...

1. A leg�jabb haditechnika kipr�b�l�sa. M�g a laikus t�v�n�z� sz�m�ra is sok-minden felt�nhetett. Iraki l�gier� mintha nem is lett volna, �gy els�p�rt�k. A l�g-v�delem ugyan m�k�d�tt, s m�g ma is m�k�dik Bagdadban; �m alig f�ltucat hadi g�pet tudtak lel�ni, b�r igen kis magass�gban t�madtak. A sz�vets�ges technikai vesztes�g val�j�ban csek�ly; t�bb rep�l�g�p �s helikopter zuhant le balesetben, vagy a bar�ti t�zben, mint az iraki l�gv�delem �gy�it�l. A Perzsa-�b�l partjain�l horgonyz� hadihaj�kr�l kil�tt cirk�l� rak�t�k (missiles) �s a m�holdas vez�rl�s� bomb�z�s, valamint a neh�zbomb�z�k (B 52) �ltal ledobott �ri�sbomb�k hat�sa d�bbenetes volt, - 2-3 h�t leforg�sa alatt gyakorlatilag a f�lddel tett�k egyenl�v� Bagdad �s a t�bbi nagyv�ros minden strat�giai fontoss�g� �p�let�t, l�tes�tm�ny�t.
Az egyik, al�bunkerezett eln�ki palota hely�n p�ld�ul nem maradt m�s, csak egy 25-30 m�ter m�ly bombat�lcs�r. Ami Irak f��tjait (highways) illeti, azoknak nagy bajuk nem esett; mivel rajtuk vonultak be a h�d�t� angolsz�sz hadsereg g�pes�tett �s gyalogos (troops) alakulatai, �gy meg�rizt�k �ket. A f�utak ment�n a t�j szinte holdb�liv� v�ltozott. �g� olajkutak, kil�tt �s l�ngol� harci j�rm�vek, sz�rkesz�n n�v�nyzet �s le�gett, hal�d� p�lmaf�k, tankok szanasz�t hever� alkatr�szei; �pp mintha a tegnapel�tt lefutott brazil Forma 1-es nagyd�j aut�t�rmel�keit (cca. 10-15 aut� t�rt dirib-darabokra) l�tn�nk... Negyvenegy fok van �rny�kban, mindent s�r�, gomolyg� fekete f�st bor�t. �me a liber�lis demokr�cia szuper-technik�j�nak elk�peszt� hat�konys�ga! Bagdadban m�r szinte csak a hidak �llnak, minden m�s a f�ldre omlott. A lak�h�zak nagy r�sze is... A v�ros utc�it tankroncsok tucatjai, sz�zai torlaszolj�k el; lehetetlenn� t�ve mindenfajta szervezett �letet �s norm�lis k�zleked�st. Minden�tt 30-50 kilogrammos menetfelszerel�ssel, kihangos�t�ssal, rohambiliben sz�jmikrofonjaikba (mikroport? - tanultam meg a ‘Big Brother’-b�l) �v�lt�zve rohang�sz� �s vadul gesztikul�l� amerikai katon�kat l�tunk, amint �pp az �slakosok, a ‘bennsz�l�tt birkany�j’ cs�re t�lt�tt terelget�s�t, egzec�roztat�s�t gyakorolj�k. Szemmel l�that� a sikerre orient�lts�g, a tudom�ny �s a technol�gia, a modern kor v�vm�nyainak f�l�nyes gy�zelme a keleti elmaradotts�g felett...

2. A hadvisel�s korszer�s�t�se. Nem vagyok ‘hadiszak�rt�’, ez�rt csak azt tudom elmondani, amit a telev�zi�b�l l�ttam, vagy l�tni v�ltem. L�ttam, hogy az amerikai rep�l�s-�s rak�ta-technika, �s ennek k�vetkezt�ben a l�gi f�l�ny ‘�berelhetetlen’. De l�thattam azt is, hogy a sz�razf�ldi egys�gek g�pi felszerelts�ge, magyar�n: a tankok �s a katonai j�rm�vek korszer�s�ge �s haszn�lhat�s�ga ‘k�v�nni val�kat’ hagy maga ut�n! M�g konkr�tebben: azt l�ttam, hogy m�g l�gier�ben az amerikai hadsereg az er�sebb, addig a harckocsik, illetve a gyalogosok felszerelts�ge �s a sz�razf�ldi hadvisel�s ter�n az angolok sokkal jobbak. Gyakran t�nt �gy, hogy az USA katon�inak z�me intelligenci�ban, k�pzetts�gben �s koncentr�ci�ban is gyeng�bb kvalit�s� kv�zi ‘bev�ndorl� amat�r’ - csak nem emiatt volt a gyakori bar�ti t�z?! -; m�g az angolok mindv�gig a profi (�s kult�r�ltabb!) hadsereg k�p�t mutatt�k. J�l p�ld�zza ezt a B�szra �s Bagdad ostroma k�z�tti �ri�si k�l�nbs�g. B�szr�ban az angolok iv�vizet �s �lelmiszer-seg�lyt osztottak a v�roslak�knak, - a j�val �szakabbra harcol� amerikaiak ut�np�tl�sa akadozott; nem egyszer iraki emberek adtak enni az amerikai katon�knak! Ami a tankokat illeti, - hasonl�s�got v�ltem felfedezni „A hal�l 50 �r�ja” c�m� m�sodik vil�gh�bor�s filmben is l�tott ar�nyokkal. A n�met kir�lytigrisek �s az amerikai sherman-ek k�z�tt f�lelmetes k�l�nbs�g mutatkozott. Most pedig nemcsak az angol tankok, de m�g az irakiak (szovjet gy�rtm�nyok?) is - t�zer�ben �s kezelhet�s�gben tal�n nem, l�tv�nyban �s nagys�gban viszont felt�tlen�l! - j�val fel�lm�lt�k az amerikai abrams-eket! Ha az USA net�n �jabb orsz�gok lerohan�s�t is tervezi, �s nemcsak agyonbomb�zni, de elfoglalni, megsz�llni is akarja �ket; akkor felt�tlen�l korszer�s�tenie kell ezt a most l�tott ‘enyh�n �ssze-vissza �s viharvert kin�z�s�’ sz�razf�ldi technik�j�t, s a f�ldi hadvisel�si technol�gi�j�t, (ut�np�tl�s)szervezetts�g�t, valamint a katon�k harci szellem�t, viselked�s�t, �sszpontos�t� k�pess�g�t egyar�nt. A s�r� ‘bar�ti t�zek’, a k�zigr�n�tos incidens, illetve a szinte naponta lepotyog� helikopterek s�lyos fegyelmezetlens�gre �s pszichol�giai probl�m�kra is utalnak...

3. Bossz�hadj�rat a WTC-tornyok ismeretlen led�nt�i ellen. Mint tudjuk, - az ikertornyok elleni mer�nyletet k�vet�en nem sokkal Bush eln�k kinyilatkoztatta, hogy c�folhatatlan bizony�t�kokkal rendelkezik Usama bin Laden b�n�ss�g�re n�zve. A hivatalos amerikai verzi� szerint az ismert terrorista-vez�r ‘m�k�dteti’ a m�r t�bb s�lyos mer�nyletet is elk�vetett al Khaida terror-szervezetet, amelynek vezet�i ‘k�pezt�k ki’ a newyorki mer�nylet v�grehajt�it; szervezt�k s ir�ny�tott�k annak elk�vet�s�t - egyenesen Afganiszt�nb�l... Aki elolvasta a m�rcius 26-iki �s/vagy az �prilis 9-iki Nemzet�rben a 2001. szeptember 11-iki esem�nyekkel kapcsolatos �r�sokat, annak sz�m�ra nyilv�nval� a t�rt�net k�ptelens�ge. Igaz�n nem is az a k�rd�s ma m�r, hogy val�j�ban kinek a sz�ml�j�ra is �rhat�, szem�ly szerint kinek a megb�z�s�b�l, ki szervezte �s k�vette el a mer�nyletet, hanem az, hogy mindez milyen k�vetkezm�nyekkel j�rhat az eg�sz civiliz�lt vil�gra n�zve. Senki nem hihet ugyanis komolyan az igazs�g kider�t�s�ben, amikor az amerikai demokr�cia t�rt�nete m�ig tele van felder�tetlen, rejt�lyes esetekkel. A Kennedy-f�v�rek meggyilkol�s�ra (Warren-jelent�s) m�ig �pp�gy nem der�lt f�ny, mint az 1947-es roswell-i UFO-esetre vagy a rep�l� cs�szealj �gyekre (Condon-jelent�s) �ltal�ban sem. Usama bin Laden szem�lye lett Amerika sz�m�ra a terrorizmus �l� szimb�luma, akinek a k�zre ker�t�s��rt egy komplett orsz�g, Afganiszt�n sem bizonyult el�g nagy �rnak, - eltekintve most a h�bor�s akci� teljes balsiker�t�l... Furcsa viszont, hogy az amerikaiak bin Laden-t m�g mindig Afganiszt�nban (!?) igyekeznek megtal�lni, holott m�r r�gen Pakiszt�nb�l - a szomsz�dos orsz�gb�l, amelyik az USA csatl�sa volt a t�libok elleni h�bor�ban! - �zenget, �s az �sszes h�rszerz�si inform�ci� szerint val�ban ott is van. Afganiszt�n megt�mad�sakor az ifjabb Bush szigor�, sz�r�s szemekkel, tajt�kozva a d�ht�l mindennap elmondta a telev�zi�ban, hogy „levad�sszuk (hunt down) bin Laden�kat!” - ehhez k�pest ‘csak’ a talib�nokat, �s Kabul afg�n lakoss�g�t vad�szta le. Miut�n Usama elt�nt a pakiszt�ni k�dben, �j els�sz�m� k�zellens�get kellett keresni, s meg is tal�lt�k azt Szadd�m Huszein iraki eln�k szem�ly�ben. M�rcius 20-ik�n meg is indult az �j hajt�vad�szat ellene, b�r m�ig csak n�h�ny ezer irakit, �s n�h�ny sz�vets�ges angolt siker�lt levad�szni. Amerika bossz�ja teh�t mindig szem�lyes! A tov�bbi bossz�hadj�rat - „Szemet szem�rt, fogat fog�rt!” - folytat�sa nagyban f�gg att�l, hogy vajon most meglesz-e Szadd�m, illetve b�rmikor Usama. Ellenkez� esetben csak ‘halmoz�dnak’ a levad�szand� elt�nt szem�lyek, meg a civil �ldozatok. Az is probl�m�t okozhat, hogy �jabb c�lszem�lyt neh�z megnevezni, csak orsz�got...

4. Izrael �letter�nek �jabb garant�l�sa. Ha r�n�z�nk a t�rk�pre, j�l l�thatjuk is az egy�bk�nt k�zismert k�zhelyet, miszerint a kicsiny Izraelt ter�letben �s l�lek-sz�mban egyar�nt a legk�l�nb�z�bb arab orsz�gok t�bbsz�r�s (vagy tucatszoros) ‘t�lereje’ veszi k�r�l. Noha a K�zel-Kelet �s a ‘K�z�p-Kelet’ �rintett n�pess�ge d�nt� t�bbs�g�ben �pp�gy s�mita eredet�, mint az izraeli lakoss�g, - az arabok �s a zsid�k k�z�tt �vtizedek �ta d�l az �rtelmetlen testv�rh�bor�, s a r�vidke b�ke-sz�netekben is folytat�d� ellens�gesked�s. A t�rk�pr�l l�tszik, hogy az amerikai ‘t�rfoglal�s’ Afganiszt�nban kett�s c�lt szolg�lhatott. Egyr�szt �gy megvetett�k a l�bukat nem t�l messze a k�t nagy vil�ghatalmi riv�list�l - Oroszorsz�gt�l, illetve K�n�t�l -, a Himal�ja l�b�n�l. M�sr�szt - Izrael szemsz�g�b�l tekintve - az afg�n f�ld megh�d�t�s�nak csak akkor volt tov�bbi, fontosabb geopolitikai c�lja, ha azt Irak elfoglal�sa k�veti, bel�that� id�n bel�l. Ez m�ra nagyj�b�l meg is t�rt�nt... J�l l�tszik az amerikai strat�gia ‘sakkt�bla-szer�’ (l�ugr�s?) logik�ja; vagyis az, hogy egy-egy l�p�snek l�tsz�lag semmilyen, val�j�ban viszont t�bb �rtelme van. Most, hogy Afganiszt�n �s Irak l�nyeg�ben m�r az �v�k; - tov�bbi nagy ugr�sok ‘k�n�lkoznak �s k�v�nkoznak’: egyr�szt Irakt�l �szakra �s d�lre, m�sr�szt keletre. A teend�k sorrendj�t azok elt�r� s�rg�ss�ge hat�rozza meg. Ha abb�l indulunk ki, hogy az amerikaiak keleti t�rnyer�se els�sorban a kis Izrael biztons�g�nak n�vel�s�t c�lozza (�s csak m�sodlagos �rdek pl. K�na ‘sakkban’ tart�sa), akkor el�bb Sz�ria, majd Sza�d-Ar�bia (k�s�bb Jord�nia?) annekt�l�sa k�vetkezik, -  csak ezek ut�n ker�lhet sor Ir�n elfoglal�s�ra. Majd megl�tjuk, mi az igazs�g. 

5. Er�fitogtat�s K�na �s �szak-Korea ellen�ben. K�na m�r a k�zelj�v�ben ‘�let-vesz�lyes’ a glob�lis amerikai strat�giai �rdekekre n�zve. Nagys�ga, t�vlati ereje l�legzet-el�ll�t�. L�leksz�ma (1,3 milli�rd f�), n�ps�r�s�ge �nmag�ban ‘id�z�tett bomb�v�’ avatja. R�ad�sul munkamegoszt�sa; gazdas�gi, politikai �s t�rsadalmi �lete egy�ltal�n nem nyugati mint�ra szervez�dik - K�n�ban a munkateljes�tm�ny az �r, nem pedig a t�zsde vagy a t�zsdei ‘j�t�kokon’ szerzett spekulat�v t�ke. A szellemi ‘azonosul�ssal’, a vall�ssal is ‘baj van’, - K�na m�g �rint�legesen sem a r�sze az �n. ‘zsid�-kereszt�ny’ kult�rk�rnek. K�na - m�s; viszont hatalmas, teh�t a glob�lis vil�gstrat�gia szempontj�b�l megker�lhetetlen t�nyez�. �jabban az is gyan�that�, hogy �szak-Kore�t K�na arra haszn�lja, hogy felm�rje az amerikaiak taktikai t�r�k�pess�g�t, - vagyis h�t elmondhatjuk: �szak-Korea a kommunista K�na (�k m�sk�pp kommunist�k!) ‘el��rse’, aki az�rt pr�b�lkozik a taktikai atomfegyverek �s a megfelel� hordoz�eszk�z�k, rak�t�k kifejleszt�s�vel, hogy direkt provok�lja Amerik�t, amivel egyr�szt kijel�li ‘a ferdeszem� territ�rium’ - jenkik, eddig �s ne tov�bb! - sz�razf�ldi �s tengeri hat�rait, m�sr�szt sietteti az azonos rasszhoz tartoz�k (a s�rga b�rsz�n�ek) gazdas�gi �s politikai �ssze-tartoz�s�nak, integr�ci�j�nak megval�s�t�s�t. Ha tetszik, ha nem: az US�-nak l�pnie kell, l�p�sk�nyszerben van, - k�l�nben nem fogja tudni megmagyar�zni a kereszt�ny vil�gnak, hogy g�rcs�sen mi�rt Usama �s Szadd�m hajkur�sz�s�val van elfoglalva, amikor �szak-koreai cirk�l� rak�t�k pukkannak az orra el�tt!? �m Amerik�nak - Izrael miatt - els�sorban az arabokkal van dolga, nem K�n�val. Neh�z dolog (lenne) civiliz�ci�s h�bor�t folytatni; - egyszerre mindk�t ir�nyban!