Minisztereln�ki mozaikk�p

Magyarorsz�gon �ltal�nos p�nz�gyi, gazdas�gi, t�rsadalmi (kult�r�lis �s erk�lcsi) v�ls�got �l�nk �t. A t�rt�nelmi sz�ks�ghelyzet mindig "el�teremti" a szem�lyt, aki a v�ls�got  megoldani hivatott. Az orsz�gnak olyan vezet� szem�lyis�gre van sz�ks�ge, aki meghat�rozza a k�vetend� �j ir�nyt, - ugyanis az 1980-as �vek elej�n-k�zep�n megkezdett gazdas�gpolitika m�r nem folytathat� tov�bb.

Kib�l lehet minisztereln�k, - kib�l nem?
Milyen legyen, milyen lehet az �j minisztereln�k szem�lyis�ge?
Erre keresem a megfelel� v�laszt, kiz�r�lag az "ad�ss�g-csapda" korszak�b�l vett t�rt�neti t�nyek alapj�n.

1.
Gazdas�gt�rt�neti visszatekint�s

Az "ad�ss�gcsapda-korszak" 1982 t�j�n kezd�d�tt; - el�zm�nyei, okai viszont az 1968-as �n. "�j gazdas�gi mechanizmus" bevezet�s�ben gy�kereznek. Ez id� t�jt d�nt�ttek ugyanis "nagyjaink" a kommunizmus liberaliz�l�s�r�l (ami persze f�b�l vaskarika), �s m�ig ez a legnagyobb eszmei �s gyakorlati dilemma, amiben ma is �l�nk: a megval�sult "emberarc�" szocializmus.
Az emberarc� d�mon (g�lem) szalonk�ptelen; - t�rsadalmi rendszere, a politikai alapon monopoliz�lt, k�lcs�n�s tehets�gtelen-g�tl�stalan elvt�rsiass�gon alapul� vadkapitalizmus pedig csak n�vekv� hitelek r�v�n k�pes ideig-�r�ig m�k�dni.

1968-ban megkezd�d�tt a nemzetgazdas�g liberaliz�l�sa, amely l�nyeg�ben az �llammonopolista-szocialista gazd�lkod�si k�t�tts�gek r�szbeni �s fokozatos fel-old�s�val a k�zponti gazdas�gir�ny�t�s direkt lehet�s�g�t rombolta sz�t, an�lk�l azonban, hogy a kapitalista szabad versenyes piac el�ny�s hat�sai er�teljesebben, illetve meghat�roz�an �rv�nyes�lhettek volna.
Az izmosod� „liber�lis akarat” lassank�nt sz�tfesz�tette a szocialista diktat�ra gazdas�gi-p�nz�gyi korl�tait. Mivel azonban a liber�lis poz�ci�harc - n�mi egy-szer�s�t�ssel persze - a kv�zi-nemzeti kommunista dikt�torok �s a kozmopolita bank�rok k�z�tt sok�ig ‘k�zel er�egyens�lyban’ folyt le: az �talakul�s (1968-t�l 1989-ig kialakult) l�tsz�lag igen stabil strukt�r�ja v�geredm�ny�ben egy torz �s �szv�r k�pz�dm�ny lett. Ez a vil�gon egyed�l�ll� "k�s�rlet" (paktum-projekt) egy olyan gazdas�gi-p�nz�gyi rendszert eredm�nyezett, amely eleinte a szocializmus virtu�lis �s val�di v�vm�nyait (1968-1975), majd egyre ink�bb csak a h�tr�nyait  a kapitalizmus valamennyi lehets�ges negat�vum�val �tv�zte �ssze, annak l�nyegi el�ny�s tulajdons�gai n�lk�l. M�g napjainkban is ennek a lev�t isszuk...
1971-1972-t�l egyre er�s�d� �temben beindult az infl�ci�, amely �vi 4-5 %-r�l 1996-ra m�r �vi 30 % f�l� n�tt, aminek egyenes k�vetkezm�nye t�bbek k�z�tt a bankkamatok 38-44 %-os, elviselhetetlen m�rt�ke is.
1968-1975. k�z�tt kor�bban (�s az�ta is!) soha nem l�tott m�rt�kben n�tt a termel�kenys�g, a termel�s, az export (�s az import), a beruh�z�sok, a GDP, �s �tlag �vi 8-10 %-kal n�ttek a re�lb�rek is, mik�zben folyamatosan jelent�sen b�v�lt �s n�vekedett a szoci�lis juttat�sok �s ell�t�sok k�re �s m�rt�ke egyar�nt.
1976-t�l beindult egy az�ta is rejt�lyes folyamat, az �n. "cserear�ny-roml�s". Ez a komplex fikci�-kital�ci� (net�n propaganda-fog�s?) l�nyeg�ben azt fejezte ki, hogy hi�ba n�tt a termel�kenys�g Magyarorsz�gon, a magyar �rukat a vil�g-piacon mindig relat�ve csak egyre alacsonyabb �ron siker�lt �rt�kes�teni, aminek k�vetkezt�ben az export folyamatosan le, az import pedig fel�rt�kel�d�tt. Mivel  a folyamat �ll�t�lag tart�san �s visszaford�thatatlanul fenn�llt, 1978-1981. k�z�tt v�gleg felborult Magyarorsz�g k�lkereskedelmi �s ezzel a fizet�si m�rlege - "valakik" felh�zt�k az ad�ss�g-csapda r�g�j�t...
1977-t�l megkezd�d�tt a re�lb�rek stagn�l�sa, majd folyamatos �s szakadatlan cs�kken�se, ami az els� szakaszban (1977-1986.) �tlagosan �vente 4-5 %-ot tett ki; - a szem�lyi j�vedelemad� (�s az �FA) bevezet�se (1988-t�l) �ta viszont m�r �vi 8-10 %-os m�rt�ket �rt el.
1982. k�r�l fokoz�d� gyorsul�ssal megindult Magyarorsz�g elad�sod�sa. Az �llami k�lts�gvet�s n�vekv� deficitje k�vetkezt�ben a magyar �llam belf�ld�n is kezdett elad�sodni a hazai bankoknak, k�lf�ld�n pedig - a magyar bankrendszer k�zvet�t�s�vel felvett hitelek miatt - els�sorban a Vil�gbanknak �s a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF)-nak.
1982-1989-ig Magyarorsz�g brutt� k�ls� ad�ss�ga el�rte a 20 milli�rd USD-t. Az ad�ss�g-csapda bekattant. Az �llam ett�l kezdve m�r a kamatok t�rleszt�s�re veszi fel az �jabb hiteleket.
1996-ban a k�ls� ad�ss�g 35 milli�rd USD-ra n�tt; - mik�zben a GDP j�, ha el�ri az 1990. �vi szint 60-70 %-�t. A belf�ldi fogyaszt�s folyamatosan tov�bb cs�kken, a beruh�z�sok (a hitelek �s a befektet�sek) pedig a termel� �gazatokban 3 �ve gyakorlatilag megsz�ntek.
Az �llami vagyon mag�nos�t�sa a spont�n privatiz�ci�val kezd�d�tt, - 1988. t�j�k�n. A m�g privatiz�lhat� �llami vagyon �ssz-�rt�ke hozz�vet�legesen 6000 Mrd forintra (60 Mrd USD-ra) becs�lhet� 1990-ben, amikort�l is a privatiz�ci� a tudatos, int�zm�nyes, k�zpontilag (�V�) vez�nyelt �llami tev�kenys�g rangj�ra emelkedett. A hivatalosan deklar�lt c�l az �llamad�ss�g privatiz�ci�s bev�telb�l t�rt�n� visszafizet�se volt.
1993. v�g�ig lezajlott az �llami vagyon kb. fel�nek a mag�nos�t�sa; - ennek ellen�re a k�ls� �s a bels� �llamad�ss�g �sszege folyamatosan tov�bb n�tt.
1994-ben a privatiz�ci� int�zm�nyes (�V�) k�lts�gei pedig m�r meghaladt�k a vagyon-�rt�kes�t�s �rbev�tel�t (!).
1995-ben �jb�l olym�rt�kben felgyorsult az �llami vagyon - els�sorban a k�z-szolg�ltat�k portfoli�j�nak az - �rt�kes�t�se, hogy a m�g privatiz�lhat� vagyon �ssz�rt�kben mintegy 6-800 milli�rd forintra cs�kkent.
1996. ut�n v�rhat�an csup�n n�h�ny bank, illetve a puszta f�ld (!) �rt�kes�t�se k�pezheti m�g privatiz�ci� t�rgy�t. Az �llamad�ss�g viszont v�rhat�an mindezek ut�n is feltart�ztathatatlanul tov�bb n�.
A k�l�nf�le t�rsadalombiztos�t�si (eg�szs�g�gyi, n�pesed�spolitikai, szoci�lis) szolg�ltat�sok k�re �s m�rt�ke az 1975-1976. �vekre tehet� cs�cspont ut�n �s �ta folyamatosan cs�kken, - annak ellen�re, hogy a t�rsadalombiztos�t�si k�lts�g l�nyeg�ben minden j�vedelmet 50-55 %-os j�rul�kkal, "kv�zi-ad�val" terhel.
A Bokros-csomag �ta m�r k�l�n�sen �lesen kirajzol�dott a t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kok val�j�ban ad�-jellege, hiszen a magyar t�rsadalombiztos�t�s vil�gszerte p�ld�tlan m�rt�k� k�lts�g��rt a biztos�tott m�r j�form�n semmilyen sz�nvonalas szolg�ltat�st nem kap cser�be. Mindezeknek k�sz�nhet�en ott tartunk, hogy:
 A f�lmilli� munkan�lk�li �s a p�lyakezd�k helyzete rem�nytelen, �ll�shoz tal�n    m�r sohasem juthatnak, hisz’ �j munkahelyek szinte egy�ltal�n nem l�tes�lnek.
 A v�llalatok, v�llalkoz�sok n�vekv� h�nyada fizet�sk�ptelen, felsz�mol�s alatt �ll, �pphogy csak veget�l, vagy �ppen elad�.
 A munkan�lk�li-seg�lyb�l m�r nem lehet meg�lni, de tart�san veget�lni sem.
 A hivatalosan meg�llap�tott l�tminimum �sszege egyszer�en nevets�ges, abb�l egy h�tig puszt�n �tkezni sem lehet, nemhogy egy h�napig �n�ll�an �lni.
 Egy�bk�nt m�r a l�tminimum-b�r is szem�lyi j�vedelemad�-k�teles, ami m�g tov�bb cs�kkenti annak a re�l�rt�k�t.
 Az �tlagos nyugd�j a hivatalosan deklar�lt l�tminimum-szint� veget�l�st jelenti t�bb milli� ember sz�m�ra; - a k�l�n munka j�vedelme n�vekv� m�rt�kben ad�k�teless� teszi a nyugd�j �sszeg�t is, �gy a nyugd�jas tov�bb-dolgoz�s�nak nincs sok anyagi haszna. A nyugd�jas kort - k�l�n�sen a f�rfiak k�z�l - is csak nagyon kevesen �rik meg, sok �r�m�k azoknak sincs benne.
 A tanul�s �s szakk�pz�s m�r horribilis kiad�sokkal j�r egy�tt, amit csak biztos anyagi h�tt�rrel rendelkez� csal�dok tudnak gyermekeik sz�m�ra biztos�tani. A magas szakk�pzetts�g megszerz�s�nek anyagi perspekt�v�ja k�tes �s ingatag; s�t, a szakk�pzetts�g m�g egy�ltal�n nem garancia a biztos munkahelyre.
 A fiatalok nem l�pnek h�zass�gra; - �m, ha megh�zasodnak is, nem v�llalnak   gyermeket. A biztos egzisztencia sem el�gs�ges a lak�sszerz�shez; a gyermek-nevel�shez pedig mindkett� elengedhetetlen�l sz�ks�ges.
 A beteg ember k�ptelen megvenni a gy�gyul�s�hoz sz�ks�ges gy�gyszereket, - �gy az esetek t�bbs�g�ben k�nytelen alacsony sz�nvonal�, vagy puszt�n t�neti kezel�ssel be�rni. A k�rh�zi �pol�s k�lts�geit m�r �gysz�lv�n senki nem tudja megfizetni, - a komolyabb m�t�tek d�j�t pedig m�g kev�sb�. Az orvosi ell�t�s sz�nvonala is folyamatosan romlik.
 Az eg�szs�ges k�z�pkor� ember retteg a betegs�gt�l, f�l, hogy elvesz�theti az �ll�s�t, - akkor pedig nem lesz mib�l kifizetni a csal�d-fenntart�s kiad�sait. �gy  a munkav�llal�, a v�llalkoz�, a csal�dfenntart� sohasem lehet beteg; vagy ha igen, �gy ‘nem vallhatja be’.

Ilyen �llapotban k�sz�l az �llamad�ss�g visszafizet�s�re, a marad�k vagyona elad�s�ra, vagy valami soha be nem k�vetkez� csod�ra, �nmag�t�l elindul� konjunkt�r�ra (�s/vagy �jabb megv�lt� Bokros-csomagokra?) v�rva a magyar gazdas�g; - illetve az esed�kes �ves ad�bevall�sa kit�lt�s�re, az �jabb n�gy-�venk�nti szabad v�laszt�sra, balsorsa jobbra fordul�s�ra az egyszer� magyar �llampolg�r...
 
2.
A gazdas�gi-t�rsadalmi helyzet �s a minisztereln�k

A politikai hatalom meghat�roz� szem�lyis�ge �s egyszem�lyi vezet�je Magyar-orsz�gon hagyom�nyosan a Korm�ny feje, a minisztereln�k. Minden t�rt�nelmi korszak "megtal�lja a maga sz�m�ra" a megfelel� szem�lyis�g� minisztereln�k�t, aki az id�k szav�ra hallgat. A korszak kiv�lasztja a megfelel� embert, - majd el�-�rja a sz�m�ra, hogy mit tehet meg, �s mit nem. Olykor pedig ford�tva t�rt�nik: a meghat�roz� szem�lyis�g megv�ltoztatja a kort �s korszakv�lt�st id�z el�.
A v�ls�g egy rendk�v�li �llapot; �gy a v�ls�g-korszak rendk�v�li szem�lyis�g� minisztereln�k�t "teremt el�", illet�leg k�vetel a helyzet megold�s�ra.

Bizonyos �rtelemben tal�n "lehangol�" lehet az a n�zet, az a t�rt�nelmi helyzet-elemz�s, amelyet az al�bbiakban r�szletesen kifejtek, - de h�t meg kell ismern�nk a val�di �sszef�gg�seket...
Magyarorsz�got 1982-t�l az ad�ss�g-csapd�ba val� ‘bek�nyszer�t�se’ �ltal�nos v�ls�gba sodorta. Amikor m�r a gazdas�gunk minden ereje, munk�j�nak minden gy�m�lcse egy kor�bbi, nem legitim rendszer (kommunista diktat�ra) �ltal felvett hitelek �s azok kamatainak t�rleszt�s�re ford�t�dik, amikor m�r minden m�s c�l csak m�sodlagos �rt�k�v� sil�nyul a fizet�k�pess�g�nk l�tszat�nak meg�rz�s�vel szemben - akkor az orsz�g m�r v�gzetes betegs�gben szenved, �s k�zel a teljes �sszeoml�s. A beteg szervezet az �sszes marad�k energi�j�t �sszeszedve, erej�t megfesz�tve k�zd a hal�los k�r, a mindent felfal� ad�ss�g-daganat ellen, amely v�g�l alaktalan, b�z�s massz�v� bomlasztja �s dagasztja a valamikor m�g teljes �sszhangban m�k�d� eg�szs�ges sejtek telepeit, a finom hangol�s� szervezetet...

Az 1970-es �vek v�ge fel� Magyarorsz�gon - b�rmilyen meglep� is! - egyfajta saj�tosan vir�gz� szubkult�ra l�tezett. Nem l�tszat, nem ill�zi�; - viszonylagos, �mde val�s�gos j�l�t volt ez. A n�veked�s biztos alapjait a dinamikusan javul� termel�kenys�g teremtette meg, amely a re�lb�rek, az �letsz�nvonal folyamatos emel�s�t is lehet�v� tette.
Azut�n egyszer csak - mintegy "gombnyom�sra"!? - minden ellen�nk �s az ellen-kez�j�re fordult! A k�lkereskedelmi csere-ar�nyaink romlani kezdtek; - a vil�g-piaci �r-ar�nyok ett�l kezdve kiz�r�lag a magyar gazdas�g n�vekv� h�tr�ny�ra v�ltoztak. Minden �rfolyamv�ltoz�s is csak a magyar fizet�si m�rleget ronthatta, - p�nz�gyi tranzakci�ink, hitel-felv�teleink rendre balul �t�ttek ki, bank�raink egy-szerre cs�d�t mondtak...
El�sz�r m�g a vil�gm�ret� olaj�r-robban�s (az 1970-es �vek v�g�n) "el�re ki-sz�m�thatatlan" �rhat�sai gy�r�ztek be hozz�nk, majd pedig m�r a nyersolaj �s sz�rmaz�kainak "v�ratlan" �rcs�kken�se (1980-as �vek) okozott el�re nem l�tott k�rokat... A l�nyeg: minden k�lpiaci v�ltoz�s - f�ggetlen�l annak ir�ny�t�l! - azonnali, kiv�dhetetlen �s nagy �sszeg� k�rokat okozott Magyarorsz�gnak.
Mi�ltal term�szetesen �lland�an n�tt a gazdas�g hitel-ig�nye, melyet az am�gy is �ppen j�t�konykodni v�gy� nyugati hitelez�ink korl�tlanul ki is el�g�tettek...

Elad�sodtunk; - a j�l�tnek pedig mindenest�l egy csap�sra v�ge lett.
T�rt�nt mindez �gy, hogy a magyar gazdas�gban, bel�l semmi sem v�ltozott, nem romlott el! Mintha csak a magyar munka �rt�ke, a "magyar r�szv�ny �rfolyama" �rthetetlen�l-sorsszer�en �s nagy hirtelen elkezdett volna zuhanni egy misztikus-�tl�thatatlan nemzetk�zi t�zsd�n! Mintha csak a magyar gazdas�got "egyetlen borg�z�s �jszak�n" mindenest�l elk�rty�zta volna valaki; - an�lk�l, hogy a benne �l�k ebb�l valamit is �szrevettek, meg�rtettek volna! K�s�bb persze elmes�lt�k nekik...

Cserear�ny-roml�s!
Vil�gpiaci olaj�r-robban�s!
Nemzetk�zi t�zsde!
Valuta�rfolyam-spekul�ci�k, ny�ltpiaci t�ke-�s hitel tranzakci�k!
Vil�gbank �s Nemzetk�zi Valutaalap!
Ad�ss�g-csapda!!!

1989-1990.: R E N D S Z E R - V � L T O Z � S !

Lett egy csom� politikai p�rtunk, - az addigi EGYP�RT helyett.
De a l�nyeget tekintve mi v�ltozott?

Az ad�ss�gcsapda-korszak (1982-t�l) korm�nyai rendre mind ugyanazt csin�lj�k, - "kezelik" az ad�ss�got. A helyzet folyamatosan romlik: az �letk�r�lm�nyek m�r szinte mindenki sz�m�ra elviselhetetlenek, mintha csak minden meg�jul�si v�gy �s energiatartal�k elveszett �s elfogyott volna. Az orsz�gb�l pedig ellent�telez�s n�lk�l, parttalanul �rad kifel� az ‘�rt�ktelenn�’ v�lt magyar munka, az export-term�kek �z�ne, a kamatok, a p�nz (forint �s valuta), a term�szeti ritkas�gok, az arany, a kult�r�lis �s szellemi �rt�kek, az okos emberek, a sz�p l�nyok: egysz�val minden, ami �l �s mozog, illetve minden, ami csak mozd�that�.
Befel� pedig nem j�n m�s, csak a rengeteg import b�vli, a hamis sz�z-doll�rosok, a n�pbut�t� �s csal�d-t�nkretev� liber�lis eszm�k, az ostoba �s primit�v rekl�mok, a kult�r�lis �s mesters�ges szem�t, a k�rnyezetszennyez� technol�gi�k, a k�bor �s a karvaly t�ke, a McDonald's, a NATO �s az IFOR, a rave �s a techno (zene), a k�b�t�szerek �s a k�b�t�s, a multilevel system, a bl�d m�hold-ad�sok, az ukr�n, az orosz, �s a ki tudja m�g milyen maffia, stb.
A val�di termel�t�ke, a strat�giai befektet�k nem j�nnek, mert Magyarorsz�gon jelenleg csak a rabl�-t�k�nek, az egy pillanat alatti haszonszerz�snek van es�lye �s "�rtelme".

Nemsok�ra teh�t nem marad itt semmi m�s, csak a puszta f�ld.

(Persze; pl. akv�riumot is �gy szoktak tiszt�tani: kiemelik bel�le, ami haszn�lhat�, megtarthat�, �p �s eg�szs�ges, s m�g �rt�kes, - azut�n fert�tlen�tik, ki�r�tik, majd foly� v�z alatt j�l kimoss�k az eg�szet...)

Az ad�ss�gcsapda-korszakban b�rmely p�rt korm�ny�nak b�rmelyik miniszter-eln�ke mindig k�nyszerp�ly�n mozgott - mindegyik ugyanazt csin�lta -, de nem csup�n a mozg�st�r besz�k�l�se miatt, hanem szubjekt�v (szem�lyis�gi) okok miatt is.
A korszak legut�bbi jelent�sebb minisztereln�kei (Gr�sz K�roly, N�meth Mikl�s, Antall J�zsef �s Horn Gyula) mindenekel�tt a hatalmat szerett�k megragadni �s gyakorolni; - m�s �s m�s �rtelemben ugyan, de egyform�n kiv�lasztottnak hitt�k magukat. Hivatalukat ‘k�ldet�snek’ tekintett�k, �s ebben nem is t�vedtek...
A magyar nemzet szolg�lat�hoz azonban nem rendelkeztek el�g hittel, er�vel, b�lcsess�ggel �s al�zattal; - azt gondolt�k: �k eleve felkent p�sztork�nt terelgetik az egyszer� n�pet az ismeretlen K�na�n fel�. De a legnagyobb baj tal�n az volt, hogy nem ismert�k fel az �rv�ny gyorsul� sz�v� hat�s�t, a k�zeli zuhatag hangj�t;  �gy a fokoz�d� v�ls�g megold�s�ra nem rendelkezhettek megfelel� koncepci�val.

Nem volt semmilyen koncepci�juk.

Ez�rt jutottunk el m�ra eg�szen a t�v�t legv�g�re.
M�s megk�zel�t�sben: v�gleg v�get kell vetn�nk az "�r�kl�tt" �s �nhitt miniszter-eln�ki paternalizmusnak! N�h�ny p�lda, mire is gondolok:
 Gr�sz a saj�t uralma egyetlen (rettegett, fenyeget� �s nem k�v�natos) kv�zi-alternat�v�jak�nt a „feh�r terror” r�ml�tom�s�t v�zolta fel; - � m�r nem �l, �s m�g csak v�r�s terror sincsen, nemhogy feh�r.
 N�meth minisztereln�ks�ge v�ge fel� is felr�ppent valamif�le rejt�lyes sajt�h�r egy „k�sz�l� mer�nylet” �ll�t�lagos leleplez�s�r�l, amir�l azt�n t�bbet soha-sem lehetett megtudni. (Egy�bk�nt N�meth volt a legkev�sb� paternalista - de nem is volt kifejezetten "k�ldet�ses" minisztereln�k.)
 Antall l�lekben 15 milli� magyar minisztereln�ke k�v�nt volna lenni, tov�bb� "kereszt�ny Magyarorsz�got akart", mivel „csak annak van j�v�je”, - politikai �r�ks�g�t pedig �ll�t�lag Orb�n Viktorra hagyta. Ezzel szemben Antall meg-halt, az orsz�ghat�rokon bel�l m�g mindig csak 10,5 milli�an vagyunk, viszont Magyarorsz�g k�zel ezer �ve kereszt�ny, �s egy ideig tal�n m�g az is marad. A politikai �r�ks�ge viszont elillant, mint a k�mfor. Mindenki m�sk�nt �rtelmezi.
 Horn ‘kezdte’ egy "kv�zi-mer�nylet"-k�nt is el�adott rejt�lyes aut�balesettel, ami szemernyit sem cs�kkentette �leterej�t �s/vagy fanatikus k�ldet�studat�t. Az�ta privatiz�ci�s stabiliz�ci�j�val �s Bokros-csomagjaival, s�t a NATO �ltal vezet (meg) minket Eur�pa fel�, amelynek egy�bk�nt a kelet-k�zep�n �l�nk... Rend�letlen�l hiszi is, hogy megoldja az orsz�g dolgait.

Mesters�ges aggodalomkelt�s, hangzatos bl�ff�k, fontoskod�-riadt �nt�mj�nez�s �s �nfeledt paternaliz�l�s helyett v�gre olyan hat�rozott koncepci�ra - �s azt meg-alkot�, megval�s�t� minisztereln�kre - lenne sz�ks�g�nk, ami �s aki seg�tene az eg�sz orsz�gnak mindenest�l kikecmeregni az ad�ss�g-csapd�b�l, s�t, ami �s aki egyszer s’ mindenkorra v�get vetne az 1982. �ta rend�letlen�l folytat�d� m�ly-rep�l�snek: megmutatn� a hihet� utat a val�di �s tart�s konjunkt�ra-korszak fel�.

3.
Forradalom �s ad�ss�g, - a minisztereln�k szem�lyis�ge

A legvesz�lyesebb t�rsadalmi f�ldcsuszaml�s a val�ban ‘spont�n’ forradalom lenne, amelyet - legal�bbis eredetileg - nem manipulat�v c�llal robbantanak ki: a korg� gyomrok, az �hes n�p forradalma.

Ir�ny�tott - teh�t manipulat�v - forradalom kirobbant�s�nak a vesz�lye Magyar-orsz�gon jelenleg nem �ll fenn. A manipul�lt forradalom (vagy puccs) ugyanis - burkoltan vagy ny�ltan - mindig valamilyen diktat�ra bevezet�s�t �s hatalomra juttat�s�t szolg�lja. Pillanatnyilag k�zvetlen�l sem fasiszta, sem egy kommunista diktat�ra kialakul�s�t�l nem kell f�ln�nk.
Egy�bk�nt is: ami 1987 �s 1991 k�z�tt Magyarorsz�gon lezajlott, az a l�nyeg�t tekintve csendes, v�rtelen, manipul�lt forradalom volt (v�. pl.: MSZMP MSZP-v� alakul�sa, k�zt�rsas�g kiki�lt�sa, spont�n privatiz�ci�, MDF-SZDSZ paktum, taxis-blok�d, stb.), amelynek a megv�v�s�b�l az "elit" sz�nd�kosan kifelejtette a n�pt�megeket, "nehogy bajt okozzanak". El�g volt, ha szavaznak...
L�tre is j�tt a legmodernebb �lc�zott diktat�ra: a p�nz �s a m�dia diktat�r�ja.
A bankok, valamint a m�dia �ltal p�nzelt �s szt�rolt elit-politikusok tobz�dnak a hatalomban, a vagyonban �s a p�nzben, - mik�zben a n�p mindenb�l kirekesztve nyomorog.

A restrikci� l�nyege, hogy a (kis)v�llalkoz�k nem kapnak hitelt, - �gy r�videsen mindenki rabszolg�v� v�lik, aki nem a sz�k k�r� elit tagja. Ezzel p�rhuzamosan az �tlagfogyaszt�s a fizikai l�tminimumra cs�kken, �ppen �gy, mint a rabszolg�k� az �kori R�m�ban.

Fasizmus nem lesz, a kommunizmus egy darabig m�g nem j�n vissza; - p�nz-�s m�dia-diktat�ra viszont sajnos van.
El kellene ker�ln�nk a korg� gyomrok forradalm�t is, mert az nem old meg semmit, ellenben �jabb irt�zatos vesztes�gekhez vezethet.

Ugyanakkor orsz�gos "telev�zi�s k�s�rletet" folytatnak vel�nk, amelynek l�nyege az egyszer� n�p "okt�nsz�m�nak meg�llap�t�sa". Mikor a korg� gyomrok milli�i m�r nem b�rj�k tov�bb elviselni a "restrikci�s kompresszi�t" - bek�vetkezhet az expl�zi�... H�lye egy k�s�rlet - j�t�k a t�zzel -, annyi szent! Mintha a koncepci� n�lk�li minisztereln�k�k tehetetlens�g�kben mindig csak arra j�tszan�nak, hogy a v�gs� kollapszus soha ne az � parlamenti ciklusukban k�vetkezz�k be, hanem a restrikci�s-kompresszi�s bomba lehet�leg �pp az ellenz�k kez�ben robbanjon fel!

Amikor a N�meth-korm�ny 1989-ben r�d�bbent arra, hogy 20,5 milli�rd USD ad�ss�g terheli az el�dei lelk�t, �gy ‘megijedt’, hogy azonnal t�bb p�rtra szakadt, MSZP-v� alakult, pluralista lett, ki�rta a szabad parlamenti v�laszt�sokat, �tadta a hatalmat (az ad�ss�ggal egy�tt!!!), - majd a n�menklat�ra spont�n privatiz�ci�s zs�km�ny�val a zseb�ben legott ellenz�kbe ("gazdas�gi illegalit�sba") vonult...
Hadd robbanjon m�sok kez�ben a kibiztos�tott k�zigr�n�t, hadd kattanjon m�sok kez�n az ad�ss�g-bilincs...

Az Antall-korm�ny is egy-k�t �v alatt (1990-1992.) bel�tta teljes tehetetlens�g�t,  s�t, miut�n m�r meg�rtette a privatiz�ci�s bev�telek el�gtelens�g�t, - az ad�ss�g-kezel�s ter�n direkt tehetetlenked�sre rendezkedett be (l�sd: Kupa-program, mint posztszocialista "nesze semmi, fogd meg j�l!"). Ugyanakkor a mag�ra hagyott nemzetgazdas�g ezekben az �vekben kezdett egy kicsit mag�hoz t�rni...
Jelent�sebb hitelekhez, befektet�sekhez ugyan most sem nagyon juthatott, de leg-al�bb az �lland� �jabb elvon�sok, megszor�t�sok r�me �ppen nem fenyegette...
N�mi �vatos n�veked�s is megindulni l�tszott.
�m 1993-1994-ben m�r nem t�rt�nt semmi �j, a privatiz�ci� is meg�llt.
Ez a korm�ny is ‘meg�szta’: sem az ad�ss�got nem cs�kkentette, sem a nemzeti vagyont mind el nem k�tyavety�lte, sem komplex �llamh�ztart�si reformot nem kezdem�nyezett. Patt.

A Horn-korm�ny azut�n nagyon hamar bebizony�totta, hogy a gazdas�g �s a n�p restrikci�s kompresszi�-t�r�se minden v�rakoz�st fel�lm�l! Minden gazd�lkod� szervezet, v�llalkoz� �s egy�b ad�alany (ember) sz�p engedelmesen besimult az ad�pr�s, illetve az �ltal�nos "b�ke feneke al�"; - az egetver� megszor�t�sok �s a mindenfajta p�nz�gyi atrocit�sok ellen m�g csak nem is nagyon tiltakozott senki.
A m�lab� �s a depresszi� viszont m�r mindent bebor�t.
Nem csoda, hiszen az alkotm�nys�rt� Bokros-csomagok b�ka-perspekt�v�j�ban az �tlagpolg�r is m�r-m�r elhiszi: az orsz�g miel�bbi ‘talpra �ll�s�hoz’ sok kicsi fogt�m�s vagy fogh�z�s jelleg� dilemma helyes megold�s�n kereszt�l vezet az �t.
Nosza, �ldozzuk fel a teljes fogsorunkat az �llamad�ss�g visszafizet�s��rt!

A Horn-korm�ny �gy abszol�t sikeres k�t �vet tudhat maga m�g�tt, hiszen a f�l- id�ben a teljes p�nz�gyi �s politikai �sszeoml�s r�me ism�t csak az ellenz�ket, a nemzeti oldalt fenyegeti majd ink�bb.
Az igazi t�t az, hogy v�g�l is �ppen kinek a t�rfel�n lesz a labda, amikor a bili teljes tartalma kiborul. F�l�, hogy ez az id�tlen politikai egy-�rint�z�s m�r v�ge fel� k�zeledik, mert az ed�ny m�r sz�n�ltig megtelt...
Nehogy az �rtatlanokra boruljon, mid�n egyszer csak kid�l!

Az �llamad�ss�g (35 milli�rd USD) k�r�l valami nagy diszn�s�gnak kell lenni, ha ennyire nem mer hozz�ny�lni senki, imm�r 10-15 �v �ta!
Gondoljuk csak el:
 A szocializmus 45 �ven �t fennen hirdette, hogy a t�rsadalmi tulajdon (TT) egyform�n mindenki�. A privatiz�l�skor azt�n t�rsadalmi r�szv�ny sehol, - a mag�nos�that� nemzeti vagyon (1990-ben kb. 60 milli�rd USD) egyharmad�t  sz�tvitt�k a kommunist�k, k�tharmada j�r�szt ismeretlen k�lf�ldi c�gek� lett.
 Az �llamad�ss�got (1990-ben kb. 20,5 milli�rd USD) n�h�ny tucat r�vidl�t� szocialista politikus �s d�rzs�lt kozmopolita bank�r "hozta �ssze", m�gis a teljes nemzetet terheli a visszafizet�si k�telezetts�g! (A hiteleket mind tudtunk n�lk�l - titokban - vett�k fel, h�lyes�gekre, de legf�k�ppen nem r�nk k�lt�tt�k;  visszafizetni azokat kamatostul m�gis mindannyiunknak kell.)
 Az 1990 �s 1996 k�z�tti id�szakban l�nyeg�ben "tovat�nt" a privatiz�lhat� nemzeti vagyon, az egyszer� �llampolg�rok milli�i ma is vagyontalanok, s�t nincstelenek, - ugyanakkor a k�ls� �llamad�ss�g m�r 35 milli�rd USD.
Se p�nz, se poszt�; sem vagyon, sem �llami fizet�s; sem stabil �llam, sem vir�gz� mag�ngazdas�g; sem az egy�ni v�llalkoz�s l�tbiztons�ga, sem �llami t�rsadalom-biztos�t�s. Sem eg�szs�g, sem gazdags�g - sem erk�lcs, sem kult�ra...
Az ad�ss�g-�llom�ny ma sem "publikus", r�szletes mibenl�t�t m�g mindig s�r� hom�ly fedi, a hitel-szerz�d�seket �s azok teljes�t�s�t titokzatoss�g �vezi. Vajon meddig m�g, �s f�leg mi�rt?! Mindez k�s�rtetiesen hasonl�t a fogyaszt� sz�m�ra ismeretlen �s megismerhetetlen tarif�kkal �ssze�ll�tott �j t�pus� villanysz�ml�k kalkul�ci�j�hoz. Vajon ezek az egyoldal�an, sunyi er�szakkal r�nk h�r�tott �jabb �s �jabb teljes�thetetlen fizet�si k�telezetts�gek, ezek a n�pnyomor�t�, kifoszt� dikt�tumok jelenten�k sz�munkra a h�n �h�tott demokratikus jog�llamot, r�-ad�sul a civiliz�lt Eur�p�ba vezet� euf�rikus diadalmenetet?
J�zan �sszel persze nem is gondolhatjuk, hogy ez az �ldemokratikus gy�szmenet mintegy sz�nd�kosan a lakoss�g t�nkret�tel�t c�lozn�. Ink�bb tal�n arr�l lehetne sz�, hogy akkora szem�tdombot kellene egyszerre eltakar�tani, amely mint feladat meghaladja vezet� politikusaink lelkierej�t, b�tors�g�t, szak�rtelm�t �s nemzet-szeretet�t.
Nem az a baj, hogy a mindenkori korm�nyok, minisztereln�k�k - legyenek b�rmely politikai p�rt k�pvisel�i - 15 �ve mintha folyamatosan a nemzet�nk �rdekei ellen cselekedn�nek, hanem ink�bb az, hogy val�j�ban nem tettek, nem tesznek a nemzet�rt semmit.

P�rt�ll�s�t�l f�ggetlen�l; - milyen is legyen Magyar-orsz�g soron k�vetkez�, leend� �j minisztereln�k�nek a szem�lyis�ge?!

 �n�ll�, teljesen �j, �tfog� gazdas�gpolitikai koncepci�val kell rendelkeznie, amelyet � dolgoz(tat) ki �s amelynek eredm�nyess�g�ben marad�ktalanul hisz. Amelynek a v�ghezvitel�t mindenn�l fontosabbnak tekinti, �s amelynek a meg-val�s�t�s�ra szenteli eg�sz h�tral�v� �let�t. (Mert a v�grehajt�shoz 4 �v kev�s,  viszont a helyes utat v�gre meg kell tal�lni, arra r� kell t�rni. A kezd� l�p�sek megt�tele teh�t - a feladat nagys�ga miatt - �lethivat�s.)
 A gazdas�gpolitika megalkot�s�ban a legjobb szak�rt�nek kell lennie, nem taktikusnak, hanem strat�g�nak; - l�v�n a feladat nem miniszteri, hanem minisztereln�ki. Ellenkez�, illetve minden m�s esetben j�gre vihetik a tan�cs-ad�i - mint tett�k ezt Antall J�zseffel, vagy Horn Gyul�val egyar�nt.
 Oly karizmatikus szem�lyis�gnek kell lennie, aki gondolatmenet�vel, p�lda-mutat�s�val, egy�nis�g�nek az eg�sz pozit�v kisug�rz�s�val, tett-erej�vel k�pes mag�val ragadni a legsz�lesebb n�pt�megeket. Nem lesz k�nny� a becsapott n�p bizalm�t elnyerni, visszaszerezni.
 Olyan �ldozatk�sz, k�ldet�ses embernek kell lennie, aki m�lyen hisz vezet�i elhivatotts�g�ban, �s k�sz eg�sz �let�t feltenni a hatalmas feladat megold�s�ra. Oly nagy form�tum� politikusnak kell lennie, aki mentes alantas �szt�n�kt�l, minden kis-szer�s�gt�l, hatalomv�gyt�l, kisebbs�gi komplexusokt�l. Sikeres embernek kell lennie, aki ismeri �s szereti a gy�zelmet, - �mde zoksz� n�lk�l, sz�pen tud vesz�teni is, ha minden k�t�l szakad.
 Hat�rozott nemzeti �ntudattal kell rendelkeznie, plebejus be�ll�totts�ggal. Az elithez tartoz�s fels�bbrend�s�g�nek gondolati csapd�j�ban verg�d� �nhitt, �nz� ember a feladatra eleve alkalmatlan.
 Eg�sz nemzetben kell gondolkodnia.  Aki b�rmilyen ember-csoportot - ak�rha m�g csak gondolatban is! - ‘kirekeszt’ a nemzet test�b�l, az csup�n kicsinyes �nmag�r�l mond �t�letet. Az el�rend� c�lunk az eg�sz magyar nemzet kollekt�v boldogul�sa. Legyen csal�dszeret�. A csal�d a nemzet erk�lcsi �s gazdas�gi alapja.
 Ny�lt, nyitott �s k�zvetlen szem�lyis�gnek kell lennie, akinek alapt�nusa a megenged�s, �s nem a tilt�s. Az embereket, a v�llalkoz�kat most hagyni kell dolgozni, termelni �s kereskedni; �LNI KELL HAGYNI MINDENKIT! - csak a b�n�z�st kell korl�tozni.
 Fiatalnak, er�snek, tettre k�sznek, eg�szs�gesnek �s/de b�lcsnek kell lennie. �reg, gyenge, melankolikus, lass�, szentiment�lis, szenilis, vagy �ppen beteg ember k�nnyebben k�t elvtelen (SZDSZ-) paktumokat. A b�lcs - b�r hit�ben megingathatatlan - kompromisszumra k�sz, tudja, hogy a kis t�teket el lehet vesz�teni, megnyerni a nagyokat kell.
 Istenben, haz�ban, becs�letben, az emberben �s az �let �rtelm�ben m�lyen h�v�, erk�lcs�s embernek kell lennie, akit�l eredend�en �s egyar�nt idegen mindenf�le tr�kk�z�s, bl�ff�l�s, demag�gia, egyhelyben j�r� taktik�zgat�s, politikai praktika, mell�besz�l�s-k�nt�rfalaz�s, hazug �g�rget�s �s �lszent ige-hirdet�s.
 L�t� embernek kell lennie, aki majd el�re l�tja a legfontosabb folyamatok �s cselekm�nyek v�gkimenetel�t, aki l�tja a jobb j�v�t, �s v�llalja annak meg-teremt�s�t is, - aki felv�llalja a n�pvez�r cseppet sem h�l�s szerep�t. K�sznek kell lennie az "Isten b�r�nya (Agnus Dei)" szerepk�r bet�lt�s�re is.

Amennyiben az �j minisztereln�k a fentiekben le�rt k�vetelm�nyeknek megfelel, a szem�lyis�ge �tv�zi a 10 pontban k�rvonalazott tulajdons�gokat, �gy Magyar-orsz�got kivezetheti az ad�ss�gcsapda-korszakb�l an�lk�l is, hogy el�bb t�l�lni k�nyszer�lj�nk a korg� gyomrok forradalm�t, ami pedig a nemzethal�l v�zi�j�t vet�theti el�re.
Ha az �j minisztereln�k nem ilyen lesz, vagy ne adj' Isten k�s�n �rkezik, �gy m�g nehezebb id�knek n�z�nk el�be, vagyis: t�rdre, im�hoz...!

J� lenne v�gre egy olyan csendes, "j� ir�nyban manipul�lt", eredm�nyes �sszn�pi forradalom, amit az eg�sz nemzet lelkesen a mag��nak �rezhetne el�tte, alatta, �s ut�na, v�gkifejlet�ben is. J� lenne egy �n�ll�, hat�rozott, okos �s er�s miniszter-eln�k, akinek tiszta �s egyenes a tekintete.
G�g�s, �s/vagy sanda tekintet�ek, - k�rj�k, ne jelentkezzenek!