N y � l t  l e v � l  O r b � n  V i k t o r h o z
   a Demokrat�ban 1996. m�jus 2-ik�n megjelent interj�hoz kapcsol�d�an

"Minden n�pnek van valamifajta k�z�s nevez�je, a homo sapiens mint nevez� pedig kev�s, amikor van egy t�bb mint ezer�ves k�z�s magyar t�rt�nelm�nk."
Mott�:  "Egy ellenz�ki �sszefog�ssal meg lehetne ford�tani az er�viszonyokat, en�lk�l azonban nehezen k�pzelhet� el." (Id�zet Orb�n Viktort�l)

                            Kedves Orb�n Viktor!

A Varga Domokos Gy�rgy szerkeszt�s�ben a Demokrat�ban k�zz�tett interj�d �j rem�nyeket �bresztett bennem a magyar nemzet j�v�j�t illet�en is.

A jelens�gek az Univerzumban - a F�ld�nk�n is - egyetemes �s k�lcs�n�s �ssze-f�gg�sben, valamint meghat�rozotts�gban (!) �llanak egym�ssal. �rv�nyes ez a term�szeti �s a t�rsadalmi jelens�gekre is, hiszen az ember a term�szet r�sze.
Ray Bradbury  novell�j�ban "t�rt�nik", hogy az id�ben �vmilli�kat visszautaz� �sl�nyvad�sz-exped�ci� vigy�zatlan tagja let�r a szigor�an kijel�lt �sv�nyr�l, �s akaratlanul, de eltapos egy lepk�t. Amikor visszat�rnek saj�t jelenj�kbe, mindent v�ltozatlanul tal�lnak - egyetlen kiv�tellel: a kor�bban lezajlott amerikai eln�k-v�laszt�s nem az �ltaluk ismert, hanem ellent�tes eredm�nnyel z�rult. A lepke elpuszt�t�sa visszamen�leg megv�ltoztatta a m�lt eg�sz�t, - a m�dosult emberi t�rt�nelem pedig "egy kiss�" megv�ltozott jelenhez vezetett!
Az eln�kv�laszt�son a konkurens eln�kjel�lt gy�z�tt.
Lehets�ges, hogy egy vigy�zatlan id�utaz� (a Gondvisel�s katon�ja?) a kijel�lt �sv�nyr�l let�rve a m�ltban Magyarorsz�gon is eltaposott egy lepk�t?!
Sz�modra "a v�laszt�s" 1994-ben v�ratlan eredm�nnyel z�rult. B�lccs� kellett v�lnod egy politikai sz�tv�l�s, majd a v�laszt�si veres�g tanuls�gainak levon�sa �ltal, - emellett h�nek kellett maradnod �nmagadhoz.
A Janus-arc� sz�vets�gesen, az "apa-komplexuson" sikerrel t�ll�pt�l. Az egykori korm�nyp�rt sz�thull�sa �ta a k�z�pen hatalmas �r t�tong, amelyet bet�lteni ma k�nnyebb lehet. Nem terhel aty�id v�tke; viszont ti�d az �r�ks�g, �s a boldogabb j�v�. Harmadszor m�r senki nem l�phet semmilyen lepk�re.

 A potenci�lis minisztereln�k-jel�ltek - a hatvan�vesek - "amortiz�ci�ja"
1996. febru�r 29-ik�n arr�l �rtam a Demokrat�ban, hogy Magyarorsz�g elj�vend�  minisztereln�k�nek a szem�lyis�ge objekt�ve determin�lt. Indirekt szelekci�val pr�b�ltam gondolatban kik�vetkeztetni az �j minisztereln�k lehets�ges szem�ly�t. Sorba vettem a ‘jel�lteket’, szem�lyes tulajdons�gaikat egybevetettem az �ltalam k�rvonalazott etalonnal: �s nem �r�ltem az eredm�nynek. A m�rc�m bizony t�l szigor�nak bizonyult!
K�s�bb meg�rtettem, hogy munka-hipot�zisemben volt a hiba: febru�rban m�g a t�k�letes minisztereln�k�t kerestem, aki szem�lyesen nem l�tezhet. M�jusra - a Demokrata seg�ts�g�vel - megtal�ltam a sz�ks�gszer� minisztereln�k�t.
1998. �j minisztereln�ke csak jelenleg is elismert politikus lehet. A h�tral�v� 2 �v sor�n a legprofibb p�rt sem lehet k�pes vadonat�j minisztereln�k�t fel�p�teni, - �gy csak a  megl�v� "k�szletb�l" gazd�lkodhatunk.
Febru�rt�l m�jusig sok mindennek kellett t�rt�nnie ahhoz, hogy megvil�gosodj�k a j�v�. Ahhoz, hogy a szilaj (neh�zkes, de b�tor �s igazs�gszeret�) magyars�g a 24. �r�ban m�gis eszm�letre t�rhessen, - a teljes t�rt�neti m�ltnak �s az �sszes d�lib�bszer� rem�nynek �ssze kellett omlania.
A reformkommunizmus buk�sa ut�n milli�k utols� ill�zi�j�nak bizonyult m�g az MSZP is, az SZDSZ pedig elvesz�tette �rtatlans�g�t. Kimutatta a foga feh�rj�t, mert koal�ci�ra l�pett a volt kommunist�kkal, majd azonnal az ujja k�r� csavarta �ket. 1996-ban bek�vetkezett az MDF felboml�sa, majd k�r�sz�let� m�dia-siker ut�n mintha elvir�gzott volna a Kisgazdap�rt is...
Az eszm�k er�zi�ja konkr�t szem�lyekben �s konkr�t szem�lyek �ltal zajlik. Az ellenfelek elfogyasztott�k egym�st, eszm�ik pedig rendre lej�rat�dtak.
A "hatvan�vesek" a kilencvenes �vekben sorra amortiz�l�dtak:
 Pozsgay Imr�t, a nagy n�pi szocialist�t v�gleg p�ly�n k�v�lre l�kte volt p�rtja, valamint a ‘n�gy-igenes’ szavaz�s, pedig jobb sorsra lett volna �rdemes.
 Antall J�zsef, a rendszerv�lt�s minisztereln�ke dolgav�gezetlen�l meghalt.
 Boross P�ter, F�r Lajos a v�laszt�si veres�g ut�n megszenvedte m�g az MDF ag�ni�j�t, - a p�rtjuk mostanra mell�kszerepl�v� v�lt.
 Szab� Iv�n ‘felfedezte’ mag�ban a liber�list �s Szabad Gy�rggyel egy�tt l�tre-hozta az azonos�thatatlan t�megb�zis� �s politikai t�lt�s� MDNP-t.

H�rom "hatvanas" m�g kem�nyen tartja mag�t a ringben:
 Horn Gyula m�g jav�ban uralkodik, - �s "stabiliz�l".
 Csurka Istv�n kem�nyen v�dol �s f�st�l�g.
 Torgy�n J�zsef  is ereje telj�ben �rvel, vitatkozik �s p�r�l.

A "hatvanasok" mindegyike rendelkezik kiv�l� szem�lyes tulajdons�gokkal, ez�rt mindegyik�knek jutott is valamilyen saj�tos-fontos szerep a rendszerv�lt�sban, Magyarorsz�g  �talakul�s�ban. De ugyanakkor - mint egy �tmeneti kor �tmeneti szem�lyis�geinek - egyik�knek sem adatott meg az igaz�n nagy �llamf�rfi vala-mennyi jellemvon�s�nak �sszess�ge. Egyik�kb�l ez hi�nyzott, - a m�sikukb�l az. A hatvanasok egy rossz korszakban sz�lettek, n�h�nyan rossz l�ra tettek egy m�lys�gesen gonosz korban, - m�sok viszont �gy �regedtek meg, hogy sosem engedt�k �ket a t�z k�zel�be. �letrajzukon imitt-amott gyan�that� �s/vagy val�di szepl�k �ktelenkednek, a fej�kben zavar �s bizonytalans�g uralkodik, a lelk�kben elkesered�s �s b�s �nmarcangol�s. Nem egy esetben ellentmond�sos, k�p�nyeg-forgat� �letutak.
Ez egy komplett gener�ci�, amely �let�nek a leger�sebb cselekv� �vtizedeit egy �r�kk� fennmarad�nak l�tsz�, �m mindenest�l hazug rendszerben volt k�nytelen le�lni. Az �ls�g �s a k�pmutat�s sajnos beleiv�dott m�g a legjobbakba is...
A "hatvanasok" soksz�n� szem�lyis�gei fontosak m�gis: a k�zvetlen el�zm�nyei lettek az oroszl�nsz�v�nek, a val�di gy�z�nek.
A j�v� nem a hatvan�vesek�, - ez�rt is siettetik az esem�nyeket olyannyira. Ez az utols� lehet�s�g�k. 1998-ban azonban m�r gy�zhet az  �j gener�ci�.
Az �j minisztereln�k-jel�lt nem v�tkes a m�ltban, nem ad�sa senkinek, nem fut versenyt az id�vel. Nem gyan�s�that� semmivel, nincs b�ntudata, - teh�t nem k�r, hanem egyszer�en elveszi, ami az �v�.

Az �let v�laszt�sa az egyetlen racion�lis d�nt�s
A n�p a n�gy "szabad" �v tapasztalatai alapj�n ki�br�ndult a kapitalizmusb�l, �s  �jra csak olthatatlan v�gyat �rzett a h�romhatvanas szil�rd, valamint a h�rom-kilencvenes foly�kony keny�r ir�nt. 1994-ben a v�laszt�k m�g visszaszavazt�k a hatalomba a szocialist�kat: a kiv�tel v�lhatott l�tsz�lagos politol�giai t�rv�ny-szer�s�gg�. Innen ered az uralkod� t�vhit, miszerint Magyarorsz�gon a v�laszt�k mindig a sz�mukra szimpatikus p�rt(ok)ra szavaznak. Ez nem �gy van! N�melyik p�rt tudat�ban volt (mind pl. az MDF 1990-ben), vagy van (mint pl. a FIDESZ egyfolyt�ban) annak, hogy az egyszer� v�laszt� a p�rt vezet�j�vel azonos�tja a p�rtot. Ha siker�l rokonszenves arc�, j�l fogyaszthat� (hiteles) besz�d�, egyenes �s tiszta tekintet� vezet�t (Antall J�zsef, Orb�n Viktor) tal�lni, - az �nmag�ban f�l gy�zelem. Mindegy ugyanis, hogy egy p�rt mit hirdet mag�r�l, mit k�pvisel a val�s�gban, honnan j�tt �s hov� megy, vagy mit is akar egy�ltal�n, - perd�nt� jelent�s�g� viszont, hogy a p�rt vezet�jek�nt milyen arc jelenik meg az �t menti �ri�splak�tokon, de legf�k�ppen a telev�zi�ban �s az �js�gokban.
Az emberek j�l tudj�k, hogy a p�rt vezet�je - a gy�zelme eset�n - az orsz�g els� embere, a minisztereln�ke lesz. Ennek a mai Magyarorsz�gon majdnem akkora a jelent�s�ge, mint volt valamikor - vagy van m�g ma is? - Oroszorsz�gban annak, hogy �ppen ki a c�r. A n�p nem buta! Az orsz�g is mindig kicsit olyann� v�lik, amilyen az aktu�lis minisztereln�k lelkivil�ga...
 
A politika a hatalom m�v�szete. A re�lpolitikus mindig a val�s�g talaj�n alkossa meg a saj�t koncepci�j�t (a hatalom megszerz�s�nek strat�gi�j�t, valamint meg-�rz�s�nek taktik�j�t), - teh�t sohasem a v�gyaib�l, vagy pl�ne az �br�ndjaib�l induljon ki, hanem mindig abb�l, hogy mi van, �s val�j�ban mi v�rhat�.
1990-ben az �vtizedeken �t elnyomott n�p m�g szabads�gr�l �s f�ggetlens�gr�l �br�ndozott, ez�rt gy�zhetett az MDF. 1994-ben a rohamosan szeg�nyed� n�p  h�romhatvanas keny�rr�l �br�ndozott, ez�rt nyerhette a v�laszt�sokat az MSZP. Az ‘�br�ndoz�’ n�p k�tszer is cs�ny�n t�vedett, mert az �br�ndokat s�rba tapos� amat�r�k kez�be adta a hatalmat. 1990. �ta a magyar politik�ban csak egyetlen professzion�lis szervezet m�k�dik - amelyik a hatalmat egyre n�vekv� m�rt�kben birtokolja �s koncentr�lja -, az SZDSZ! A magyar�zat: a profi politikus mindig pontosan tudja, mi a c�lja, - tudniillik: megszerezni �s megtartani a hatalmat.
Az SZDSZ tudja, hogy az �let mindig a gy�ztest igazolja, - ez�rt nem csin�l(t) lelkiismereti probl�m�t abb�l, hogy kivel �s hogyan szerzi majd meg a hatalmat. Minden idegsz�l�val csak arra koncentr�l, hogy megtartsa azt, �s ki�p�tse saj�t, maradand� infrastrukt�r�j�t.

Az �let az�rt igazolja mindig a gy�ztest, mert a megnyert csat�k ut�n els�sorban a gy�ztes marad ‘�letben’, - a gy�ztes p�rt teh�t maga az �let, a j�v� egyetlen let�tem�nyese. V�lasztani kiz�r�lag csak a gy�ztest, a virul�t, az �l�t lehet. Ki az a bolond, aki �nk�nt �s dalolva ink�bb a politikai hal�lt v�lasztan�?! A veres�g v�laszt�sa az �ngyilkoss�ggal, vagyis az �rtelmetlen m�rt�roms�ggal egyenl�. Aki politiz�l, - bizonyos m�rt�ken t�l ne moraliz�ljon, de f�k�pp ne �br�ndozz�k! A t�l sok moraliz�l�s a politik�ban azt jelenti: "bizonytalan vagyok abban, hogy val�ban gy�zni akarok-e", - illetve: "nem is tudom, mit kezden�k a hatalommal?!"
Az �br�ndoz�s f�leg azt jelenti, hogy a politikus megval�s�that�nak v�l valamit, aminek a v�ghezvitele lehetetlens�g. Az �let k�ny�rtelen: a t�lzott moraliz�l�st �s/vagy az �br�ndoz�st veres�ggel, a politikai hal�llal b�nteti...
Lehet�leg igyekezz�nk �letben maradni, - pr�b�ljunk meg gy�zni.
A fentiek alapj�n a minisztereln�k-jel�ltek t�bbs�ge "k�nny�nek tal�ltatik", mert kider�l r�luk: moraliz�l�k vagy �br�ndoz�k.

Horn Gyula nagy taktikus. Nincs sem j�v�k�pe, sem b�rmilyen megval�s�that� koncepci�ja, csup�n szorgalmasan int�zi a napi k�z�gyeket. Azonban a hatalom megtart�s�ban bizonyosan nagy mester! Az SZDSZ-nek viszont a hatalom �s a vagyon eg�sze kell, teh�t lesz itt m�g ingyen cirkusz!
Horn Gyula nagy �br�ndoz�! Arr�l �br�ndozik, hogy:
 Kommunist�b�l lett "szocialistak�nt" megval�s�tja a szoci�lis piacgazdas�got,  az emberarc� kapitalizmust. (A "szoci�lis"-r�l m�r lemondott.) Ami helyette val�j�ban �p�l: az �llammonopolista feketegazdas�g.
 Felvesznek benn�nket az Eur�pai �ni�ba, valamint a NATO-ba. M�g nagyobb �br�nd, hogy azt hiszi: a felv�tel j� lenne nek�nk. Naivit�s azt k�pzelni, hogy NATO-felv�tel�nket az oroszok elt�rn�k. (�n voltam na�v! - a szerz�.)
 Az ad�ss�g-�llom�ny n�veked�se, a n�p tov�bbi elnyomorod�sa, a gazdas�g folyamatos zsugorod�sa a korm�nya �ltal hozott int�zked�sekkel meg�ll�that�. Nem �ll�that� meg. Az infl�ci� nem cs�kken, a forint tov�bb romlik, a nemzeti vagyon elfogy, az �rak az �gig n�nek, a k�lf�ldi termel�t�ke nem j�n, a fizet�si m�rleg nem stabiliz�l�dik. Minden "igyekezete" ellen�re egyre tereb�lyesedik a feketegazdas�g.
 Az SZDSZ kitart mellette, a n�p az 1998-as v�laszt�sokon �jra az MSZP-re �s re� szavaz, a k�lf�ldi kapcsolatok is seg�tenek majd meg�vni hatalm�t. Nem! Az SZDSZ le fog l�pni a s�llyed� haj�r�l, a n�p t�bb� nem szavaz az MSZP-re, a k�lf�ldi kapcsolatok pedig egy csap�sra eleny�sznek. (T�vedtem! - Cz. L.)
 Az MSZP egys�ge fennmarad �s ez el�g az SZDSZ "f�ken tart�s�ra", tov�bb� a nemzeti ellenz�k sohasem �ll �ssze egys�ges v�laszt�si ellenf�ll�. T�ved�s! Az MSZP a sokasod� kudarcok nyom�n t�bb r�szre fog sz�tesni, az  SZDSZ  sokkal er�sebb �s egys�gesebb az MSZP-n�l, - a nemzeti ellenz�k pedig majd az utols� pillanatban m�giscsak �sszeszervez�dik. (‘F�l’ siker! - Cz. L.)

Lezs�k S�ndor nagy moraliz�l� �s �br�ndoz�, - mint politikus abszol�t amat�r. A hatalom megszerz�se �s gyakorl�sa a sz�m�ra a legnagyobb miszt�rium, m�s-r�szt s�lyos szem�lyes felel�ss�gv�llal�si �s etikai probl�ma. A k�lt�t m�veib�l lehet megismerni. Az „Atilla, Isten kardja” rock-opera verseib�l (a t�rt�nelem-szeml�let�b�l �s jellemrajzaib�l) mindez j�l kiolvashat�.
A Magyar Demokrata F�rum nev� ‘�tmeneti politikai szervez�d�s’ sem volt t�bb romantikus ‘�ssz-nemzeti �br�ndn�l’, amelyb�l m�ra csup�n n�h�ny sz�p eml�k maradt, - ezeknek t�tova politikai �r�k�se Lezs�k S�ndor...

Giczy Gy�rgy a maga kereszt�nydemokrata mozg�ster�ben re�lpolitikus, - p�rtja lehet�s�geit j�l m�rte fel, amikor �gy d�nt�tt, hogy els�dleges c�lja az egys�ges �s �n�ll� arculat� KDNP fel�p�t�se. A mai magyar politik�ban azonban farkas-t�rv�nyek uralkodnak; - Magyarorsz�g hatalmi �s vagyoni �jrafeloszt�sa pedig a legk�l�nf�l�bb ragadoz�k �ltal folyamatosan zajlik, a Parlament �pp�gy kicsinyes marakod�sok sz�ntere, mint ak�rmelyik m�g �llami t�bbs�gi tulajdon� bank (pl.: OKHB), vagy gazd�lkod� r�szv�nyt�rsas�g (pl.: MOL Rt., Hungarocamion Rt.). A kereszt�nydemokr�cia n�lunk a farkasok (s egy�b ragadoz�k) �ltal sz�ntelen�l �ld�z�tt �s tizedelt j�mbor-�jtatos b�r�nyok na�v �br�ndja csup�n...
Giczy Gy�rgy hivatalb�l moralista is. Krisztus mondta: "Az �n orsz�gom nem e vil�gr�l val�". A f�ldi-politikai hatalom egy val�di kereszt�nydemokrata kez�ben �nmag�ban is s�lyos mor�lis dilemma.

Csurka Istv�n kiv�l� dr�ma�r� (volt), a saj�t maga �ltal fel�p�tett vil�gban (ami a konstrukt�v fant�zia �s a val�s�g egy saj�tos kever�ke) re�lpolitikus. Diplom�ciai �rz�ke nincs, teh�t kifejezetten rossz re�lpolitikus. Sz�letett �br�ndoz�, amikor szent�l hiszi, hogy a multinacion�lis �s szupranacion�lis c�gek magyarorsz�gi t�r-h�d�t�sa visszaford�that�, - mi t�bb: Magyarorsz�g sz�m�ra l�tezhet valamif�le egyezm�nyes harmadik �t.
Az �talakul� Magyarorsz�gra mindenfajta t�ke egyform�n rabolni j�tt, a nemzeti vagyon, a m�k�d� t�ke a "privatiz�ci�" sor�n mindenest�l odaveszett, - s�t, m�r a term�f�ld j� r�sze is csak pap�ron a mi�nk. Ez a kapitalizmus. Csurka legf�bb t�ved�se, miszerint Magyarorsz�got - e tekintetben most t�k mindegy, hogy kik - �pp’ napjainkban gyarmatos�tj�k. Nem! Magyarorsz�g politikailag legal�bb 50, gazdas�gi szempontb�l meg legal�bb 15 �ve gyarmat; k�ts�gtelen viszont, hogy a  multikult�ra hatalom�tv�tele mind�ssze 6-8 �ve kezd�d�tt �s m�g a mai napig is tart. Nemzeti vagyonunkat "elkobozt�k" a kommunista �llamad�ss�g fej�ben, �gy, hogy a vagyon elt�nt, az ad�ss�g pedig k�zel megdupl�z�dott. Vagyonunk, f�ggetlens�g�nk ellop�sa ut�n most likvid�lj�k a nemzeti kult�r�nkat is. Mind-ennek az eredend� oka Magyarorsz�g tudatos elad�s�t�sa, amely folyamat lassan "eredm�nyesen" lez�rul... Ez m�r nem a csapda, hanem a v�gleges ketrec! Az a baj, hogy nincstelenek vagyunk, - az a bizonyos harmadik �t pedig nem l�tezik. �sszn�piv� gerjesztett �br�ndok kerget�se mor�lisan is er�sen kifog�solhat�.

Torgy�n J�zsef dr. az �talakul�s-korszak "fenegyereke", furcsa n�pies humor� �s intelligenci�j�, mag�nyos politikusa. Csurka Istv�nhoz hasonl� annyiban, hogy szinte mindenkivel (Antalllal, Hornnal, stb.) �lland� harcban �ll(t), b�r�lja Orb�n Viktort is. S�t, - Csurk�val is rivaliz�l. A szem�lyis�ge nem t�r ellentmond�st. A hatalom megszerz�se �s gyakorl�sa tekintet�ben nincsenek ill�zi�i �s skrupulusai. Nem �br�ndoz� t�pus: mint ilyen, Lezs�k S�ndor sz�ges ellent�te.
Torgy�n J�zsef  1 �ll� �r�n �t k�pes egyetlen �sszef�gg� k�rmondatban besz�lni,  azut�n elkezdi �nmag�t s�r�n ism�telni, majd "elveti a sulykot". Mostan�ig b�rta t�relemmel, nemr�giben azonban kibuggyant bel�le: "�lliber�lis f�rgek". Ez a ki-jelent�s re� �s a p�rtj�ra egyar�nt v�gzetesnek bizonyult. Azonnal besorolt�k �t "a sz�ls�jobb" k�pvisel�i k�z�, k�zvetlen�l Csurka Istv�n mell�, - akivel viszont egy�ltal�n nem is sz�vets�gesek! (Nem csoda ez, hisz Csurka egy science-fiction vil�g strat�g�ja, - Torgy�n pedig egy nagyon is f�ldh�zragadt vil�g, a kisgazd�k sz�facsar� �gyv�dje.) Torgy�nra igaz: a sajt� adta, - a sajt� elvette... A liber�lis �js�g�r�k olym�rt�kben feld�h�dtek, hogy felhagytak a m�r kor�bban megkezdett szt�rcsin�l�ssal, �s legott �j m�dium (Orb�n Viktor) ut�n n�ztek. Torgy�n J�zsef �s a Kisgazdap�rt n�pszer�s�ge a legk�l�nb�z�bb "Sanda Ips�k" szerint "vissza-cs�kkent" a 6 �vvel ezel�tti, 15 % k�r�li kiindul� szintre. A j� �g tudja, mi itt az igazs�g?!

Pet� Iv�n Magyarorsz�g minisztereln�ke lehet, ha az SZDSZ megnyeri az 1998. �vi v�laszt�sokat. Ez akkor v�lhat lehets�gess�, ha az MSZP-korm�ny - nem t�l l�tv�nyosan, de - megbukik, �s az MSZP t�bb r�szre sz�tesve hitel�t vesz�ti. Az SZDSZ-nek teh�t ki kellene l�pnie a rem�nytelen j�v�j� koal�ci�b�l. M�sfel�l az SZDSZ csak �gy nyerhetne, ha az egys�ges nemzeti ellenz�k l�trej�tt�t siker�l megakad�lyoznia. Ha az MSZP felbomlik, a nemzeti ellenz�k pedig �ssze sem szervez�dik, - az SZDSZ m�r 18-20 %-kal (ez mindenkori maxim�lis lehet�s�ge) is gy�ztes lehet. Tekintettel arra, hogy "az MSZP v�lhet�leg elint�zi saj�t mag�t"; az SZDSZ minden erej�t a k�t leger�sebb potenci�lis ellenf�l, a Kisgazdap�rt �s Orb�n Viktor ellen �sszpontos�thatja. A nemzeti ellenz�k eggy� szervez�d�s�nek egyik lehets�ges centruma ugyanis a Kisgazdap�rt, a maga v�rhat� 15-20 %-os szavazati ar�ny�val, vagy/�s Orb�n Viktor szem�lyes vonzereje. Az m�r trag�dia lenne az SZDSZ sz�m�ra, ha a nemzeti ellenz�k �gy �llhatna �ssze a Kisgazda-p�rt �s Orb�n Viktor (mint egyezm�nyes minisztereln�k-jel�lt) vez�nylet�vel, hogy m�r a sz�tes� MSZP n�pi-nemzeti sz�rny�t is maga m�g�tt tudhatja. A j�t�k nyilv�nval�an arra megy ki, hogy a nemzeti ellenz�k semmilyen ir�ny�t�ssal ne j�hessen l�tre, az MSZP pedig csak az utols� pillanatban hulljon ‘eredeti �ssze-tev�ire’ - mindez az SZDSZ prominens �rdeke. Gy�zelm�k eset�n Pet� m�r val�-sz�n�leg nem Kuncze G�bort jel�ln� minisztereln�knek, hanem - a h�tt�rb�l el�-l�ptetve - saj�t mag�t. Vagyis a ‘sz�rke eminenci�s’ Pet� nem moraliz�l �s nem �br�ndozik, - teh�t komoly es�lyes.

N�meth Mikl�s vagy Nagy S�ndor akkor j�het sz�ba minisztereln�kk�nt, ha az MSZP t�rt�net�ben a Horn-korszak net�n a p�rt katasztrof�lis sz�tes�se n�lk�l �rne v�get. Ez ugye el�re megtervezett �s k�vetkezetesen v�grehajtott gener�ci�-v�lt�st felt�telez az MSZP vezet�s�ben, ami val�sz�n�tlen. Horn Gyula �s Vit�nyi Iv�n �nk�nt nem adj�k �t a hatalmat. N�meth �s Nagy - nagytapasztalat� k�z-gazd�szok. Viszont egyik�k sem karizmatikus egy�nis�g, mindkett�j�ket az egy-kori �llamp�rt jogel�d (az MSZMP) nevelte ‘naggy�’. Az MSZP (mint szoci�lis organizmus) esetleg ‘meg�rzi’ a sz�thull�s�nak vesz�ly�t, �s ‘seg�ts�g�rt’ el�bb-ut�bb - mint a boml� p�rtot �jra integr�lni hivatott, n�pszer� szem�lyis�gekhez - N�methez �s/vagy Nagyhoz fordul. Mivel egyik�k sem kifejezetten moraliz�l� vagy �br�ndoz� t�pus, - a h�v�snak eleget is tenn�nek...

Orb�n Viktor alkalmass�g�t, v�laszt�si es�lyeit - szem�lyes tulajdons�gait „az etalonnal” �sszevetve - saj�t kijelent�seib�l pr�b�lom meg�t�lni. Orb�n Viktor realista, nem kerget �br�ndokat, - az erk�lcsis�ge pedig minimum annyi, hogy h� lesz legbens� �nmag�hoz, ami egy politikus eset�ben nem kev�s. M�rmint hogy egy�ltal�n van - a politikai karrier�t�l f�ggetlen - legbens� �nmaga...

Orb�n Viktor minisztereln�ki alkalmass�ga az etalon 10 pontja alapj�n

1.
�n�ll�, �j, �tfog� gazdas�gpolitikai koncepci� megl�te, kidolgoz(tat)�sa
Orb�n Viktor �gyv�d; a legfontosabb gazdas�gpolitikai k�rd�sek lehets�ges meg-old�sait alapvet�en a FIDESZ szak�rt�i r�v�n ismeri. Szak�rt�i azonban liber�lis be�ll�totts�g�ak. Orb�n l�nyegl�t�s�t dics�ri, hogy a magyar gazdas�gi helyzet kulcs�sszef�gg�s�nek a k�ls� elad�sod�s kontra privatiz�ci� k�rd�sk�r�t tekinti. H�tr�nyosnak tartja (hi�nyolja), hogy m�ig nem j�tt l�tre egy t�keer�s nemzeti burzso�zia, - �gy a k�lf�lddel szembeni politikai kiszolg�ltatotts�gunk is tov�bb n�tt. A k�lf�ldi nagyt�ke beavatkoz�sa a magyar politik�ba els�sorban a t�meg-t�j�koztat�s birtokl�s�n kereszt�l val�sul meg. "A vil�g esem�nyeinek t�rt�n�seit k�l�nb�z� p�nz�gyi csoportok is befoly�solj�k." Magyarorsz�gnak nincs olyan ipar-�s privatiz�ci�s politik�ja, amely biztos�thatn� a nemzet�llam �nv�delm�t a k�ls� �rdek� befoly�ssal szemben.
�tfog� koncepci�ra, nemzeti strat�gi�ra lenne miel�bb sz�ks�g�nk: "A nemzeti strat�gia az�rt sz�ks�ges, hogy a nemzeti �rdekeket �rv�nyes�teni lehessen egy bonyolult, �s val�ban sz�k csoportok �ltal is jelent�sen befoly�solt vil�gban."
Node mi a kiszolg�ltatotts�gunk oka, Viktor? Az ad�ss�g. Az ad�snak nem lehet �n�ll� v�lem�nye, �nv�delme, �n�rdek� politik�ja, �s nem lehet szak�rt�i vagy nemzeti �ntudata sem! (L�sd pl.: a Demokrata �prilis 4-iki sz�m�ban megjelent �r�somat: "Egy el�re gy�rtott �letforma" c�mmel.)

2.
A gazdas�gpolitika megalkot�s�ban legyen a legjobb szak�rt�
Az ad�ss�g kezel�s�t illet�en Orb�n Viktor t�maszkodik a FIDESZ szak�rt�inek sz�m�t�si eredm�nyeire, miszerint:
"Ma rendszeresen fizetni az ad�ss�got; - t�bb gazdas�gi haszonnal �s kevesebb k�rral j�r, mint ezt megtagadni". Ez t�ved�s! 1982. �ta a kamatokra vessz�k fel az egyre �jabb hiteleket, teh�t nem is az ad�ss�got fizetj�k vissza, hanem annak  nagykeservesen csak a kamatait. Kiz�rt dolog, hogy az ad�ss�g-kezel�snek ez a m�sf�l �vtizede "begyakorolt m�dja" sz�munkra kedvez� lenne! Akkor ugyanis az ad�ss�g-�llom�ny cs�kkent, a GDP pedig n�tt volna. Ha a hiteleket produkt�v beruh�z�sokra ford�tjuk, - a befektet�sek hozama a GDP-t n�velte volna, amely n�vekm�nyb�l az ad�ss�g egy r�sz�t mindig t�rleszthett�k volna. Mindezeknek azonban m�r �gy 15 �ve �ppen az ellenkez�je t�rt�nik: a felvett hiteleknek nincs hozamuk, az ad�ss�g egyre n�; - 8-10 �ve pedig m�r a GDP is folyamatosan cs�kken. Nem az a baj vajon, hogy a FIDESZ szak�rt�i ugyanabb�l a restrikci�s eml�b�l sz�vt�k magukba a p�nz�gyi ismereteket, mint az MSZP, vagy az SZDSZ szak�rt�i?! A magyar ad�ss�g bizony r�gen t�ln�tt az "egyszer� kezelgethet�s�g" hat�rain, k�ptelens�g azt �ll�tani, hogy egyfajta operat�v-prevent�v m�ricsk�l�ssel a probl�ma megoldhat�! A n�vekv�, halmoz�d� ad�ss�g n�vekv� kamatfizet�si k�telezetts�get von maga ut�n, amit cs�kken� nemzetgazdas�gi teljes�tm�nyek (GDP) mellett csak �jabb �s �jabb hitelek felv�tel�vel lehet �thidalni. A k�lf�ldi t�ke elm�lt �vekbeli fokozott be�raml�sa egy�bk�nt is d�nt�en a privatiz�ci�s bev�telekkel �llt �sszef�gg�sben, amely forr�s pedig hamarosan v�gleg elapad. R�ad�sul, ha a be�raml� k�szp�nzt�k�t "egy az egyben" csak ad�ss�gszolg�latra ford�tjuk, akkor elk�tyavety�lj�k a nemzeti vagyont, fel�lj�k a j�v�t, �s igaz lehet ugyan, hogy az adott �vi kamatfizet�si probl�m�t ‘meg�szhatjuk’; - er�forr�saink, tartal�kaink, lehet�s�geink viszont tov�bb zsugorodnak. A szak�rt�k �ll�spontja teh�t kifejezetten cinikus...
Haj�zni m�rpedig sz�ks�ges. (Navigare necesse est.) Orsz�gunk haj�ja �ll�t�lag megnyugtat� sebess�ggel halad a viharos tengeren az Eur�pai �ni� nev� K�na�n-kontinens fel�... Csakhogy egyre n� a ballaszt s�lya, a felesleges (ad�ss�g-)teher, ami lassank�nt minden hasznos rakom�nyt kiszor�t a haj�r�l! A fed�lzeten t�rdig �ll a v�z, a lakoss�g alkot� munka helyett �nc�l� v�zmereget�ssel foglalkozik, a korm�ny(os) a ballaszt helyett a hasznos t�rgyak (a hazai term�kek) t�meg�t (=export), s�t m�r az arany-kincseket (=m�k�d� t�ke) hajig�lja k�ts�gbeesetten a tengerbe az elmer�l�s k�zvetlen vesz�ly�nek elh�r�t�sa c�lj�b�l. Az Eur�pai �ni� partja viszont k�dbe v�sz (sokak szerint nem is arra van), az ir�nyt�t m�r m�sok sem tal�lj�k, - teh�t l�nyeg�ben tal�lomra haj�zunk.
Csup�n h�rom dolog k�ts�ges: oda�r�nk-e m�g elmer�l�s el�tt, hova �r�nk oda, - illetve kik, �s h�nyan? Ami viszont bizonyos: mindannyian gatya n�lk�l...
Viktor!, - j�gre visznek a szak�rt�id, mint Antall J�zsefet, vagy Horn Gyul�t!

3.
Legyen karizmatikus, t�megeket mag�val ragad� szem�lyis�g
Orb�n Viktor karizmatikus szem�lyis�g. M�r l�that�, milyen lesz 40-45 �vesen. Tudatosan h� legbens�, magyar �ntudat�, magyar �nazonoss�g� �nmag�hoz... K�rd�s, hogy a t�megeket k�pes-e mag�val ragadni, �s mi v�r benn�nket vele az �t legv�g�n? Nem tudhat� biztosan, hogy sz�m�ra mennyire fontos a becsapott n�p bizalm�nak �jra elnyer�se. A n�pet � m�g (!) ugyan nem csapta be (kev�s politikusunk dicsekedhet ezzel!), - de a t�megeket �jra b�zni valakiben neki kell megtan�tania. Nagy k�rd�s Orb�n Viktor eg�sz politikai alap�ll�sa. Amennyiben azt k�pzeli, hogy semmi extra, ez itten egy h�tk�znapi k�z�p-kelet eur�pai poszt-kommunista jog�llam, f�l�ton az �ni� fel�, amelyben m�r term�szetes jog�n�l �s �gyess�g�n�l fogva is � �s elit-csapata fog 1998-t�l t�k�letes euro-b�rokr�ci�t csin�lni, - �gy nagyot t�ved! Enn�l a magyar helyzet kicsit sokkal bonyolultabb. Nevezetesen: �ppen hogy a sz�les t�megek, a n�p - ironikusan: "kezelhet�s�ge" - jelenti a legfontosabb politikai �s gazdas�gpolitikai probl�m�t. Nem az itt ugyanis a legf�bb dilemma, hogy j� korm�ny vagy rossz korm�ny, jobbra-e vagy balra, itt a t�ke, hol a t�ke, magyar-e vagy m�s, - hanem az, hogy hamarosan az eg�sz n�p �hen hal vagy megfagy, hacsak nem tesz valaki gyorsan valami nagyon j�t! A helyzet roppantul k�nyelmetlen, n�p n�lk�l minden egyszer�bb lenne: fenyegetve neh�z politiz�lni...
Orb�n Viktor egyre n�pszer�bb politikus. Az SZDSZ-es k�r�k ma m�r k�tkedve tekintenek r� - dikt�tornak, meggondolatlannak, k�p�nyegforgat�nak, s �jabban nem t�l okosnak is nevezik -, �m a n�p (�s benne az �rtelmis�g) 80 %-a sz�m�ra azonban Orb�n szem�lye jelenti 6-7 �ve az utols� titkos rem�nys�get.
J� lenne bizonyosnak lenni abban, hogy sz�m�ra a magyar n�p �pp olyan fontos, mint viszont. Ehhez �ldozatk�sznek is kell mutatkoznia, ki kell ny�lnia, - vagyis szem�lyesen egyre t�bbet kell kock�ztatnia. „Saj�t �rdek�ben fel kell adnia a saj�t �rdek�t!” - amint ezt S�ndor Andr�s �r� szellemesen megfogalmazta volt...

"A korm�ny politik�j�ban nem �rv�nyes�l az a felismer�s sem, hogy a magyar n�pess�gfogy�s dr�mai m�reteket �lt�tt, �s ha a folyamat nem �ll meg, ennek s�lyos gazdas�gi �s t�rsadalmi k�vetkezm�nyei lesznek. Ellenfeleinkr�l pedig akik "tudj�k, merik �s teszik", ak�r dics�r�leg is megkock�ztatom, hogy semmit nem tesznek megfontolatlanul."
4.
�ldozatk�sz, k�ldet�ses, nagyform�tum� embernek kell lennie
Orb�n Viktor k�ldet�ses ember, b�r - � maga mondta - m�g nem bizonyos ebben. M�rpedig k�ldet�ses, kit annak rendelt a Gondvisel�s. Orb�n k�ldet�ses mivolt�t nagyj�b�l mostant�l kezdve lehet �s kell is felismerni; legf�k�ppen abb�l, hogy a szem�lyis�ge akarva-akaratlan politikai vonz�scentrumm� v�lt, mert - mik�nt a hatalmas kozmikus t�megek gravit�ci�s er�ter�ben g�rb�l a t�rid� - hat�rozottan gyorsulva g�rb�l k�r�l�tte a t�rsadalmi er�t�r...
Miel�tt b�rki azt hinn�, hogy pl. Ez�kiel pr�f�ta vagy Nostradamus nyomdokain haladva l�tom�saim t�madtak; megmagyar�zom, mire is gondolok. Orb�n Viktor mag�ra maradt, �s ez nem lehet v�letlen! („Saj�t t�rsadalmi k�zeg�ben sem kompat�bilis.” - mondta r�la szint�n S�ndor Andr�s.) Eg�sz eddigi szerepl�se egyfajta pozit�v kiv�laszt�d�s t�rt�nete: Orb�n Viktor szem�lyis�ge folyamatosan tisztulva megszabadul sallangjait�l �s a kor�bbi t�ved�seit�l, teh�t exkluzivit�sa egyre fokoz�dik, - m�sfel�l a t�rsadalmi er�t�r mintha kit�rulkozna el�tte, hogy azut�n a megfelel� id�pontban pajzsk�nt k�r� g�rb�lve meg�vja, majd felemelje �t. A t�rt�net fontosabb m�rf�ldk�vei az al�bbiak:
 Orb�n 1989-ben - Nagy Imre temet�s�n - elmondja h�res-h�rhedt besz�d�t.
 A liber�lis FIDESZ - "Listen to your heart!" - viszonylag j�l szerepel az 1990-es v�laszt�son.
 "Hazudik a Korm�ny!" - ki�ltja Orb�n a Parlamentben Antall J�zsefnek.
 Antall meghal, de politikai �r�ks�g�t hal�los �gy�n Orb�n Viktorra hagyja.
 Orb�n bels� ellenz�ke (Fodor G�bor, Ung�r Kl�ra, stb.) t�vozik az SZDSZ-be;  a FIDESZ leszakad az SZDSZ-r�l �s el is t�volodik kor�bbi sz�vets�ges�t�l.
 A FIDESZ a bels� �s k�ls� ir�nyv�lt�s ut�n alaposan "leszerepel" az 1994-es v�laszt�son (a volt liber�lis v�laszt�i m�r, - a konzervat�v nemzetiek m�g nem szavaztak r�).
 Orb�n az MSZP-SZDSZ koal�ci�r�l: "Ami �sszetartozik, az most �sszen�.".
 A FIDESZ polg�ri sz�vets�get igyekszik �sszekov�csolni az MDF-fel �s a KDNP-vel, - de a k�s�rletei (akkor m�g!) nem vezetnek �t�t� eredm�nyre.
 Az MDF kett�v�lik, megalakul az MDNP - majdnem ez t�rt�nik a KDNP-vel is -; a marad�k MDF elhat�rol�dik az MDNP-t�l �s a MI�P-t�l, de nem keres   kapcsolatot a Kisgazdap�rttal sem.
 Az MDF egyre csak vesz�t fogy� jelent�s�g�b�l; majd omin�zus m�rcius 14-iki besz�dj�t k�vet�en Torgy�n J�zsef �s a Kisgazdap�rt n�pszer�s�ge m�ly-pontra zuhan.
 A FIDESZ n�pszer�s�ge �jra feln�vekv�ben van; - Orb�n "peng�t v�lt" Horn Gyul�val (farmer/pufajka), a sajt�ban SZDSZ-ellenes kijelent�seket tesz, - az SZDSZ  viszont hallgat.

Vegy�k �szre, hogy a "jobboldal" (MDF, MDNP, KDNP, FKgP, stb.) jelent�s�ge folyamatosan zsugorodik, - e p�rtokat egyfolyt�ban a sz�tes�s �s a politikai hal�l r�me fenyegeti. K�ptelenek a bels� viszonyaikat rendezni, mint ahogy k�ptelenek egym�ssal - bele�rtve: a Kisgazdap�rttal, illetve a MI�P-pel - �sszefogni is...
Nem lehet nem �szrevenn�nk, hogy m�g ‘a n�pszer�’ Kisgazdap�rt is kics�szott egy ban�nh�jon a "jobbsz�lre", mik�zben a MI�P-pel egy�tt egym�st t�lharsogva szidj�k �gy �ltal�ban a liber�lisokat, �m m�gsincs k�z�tt�k egyet�rt�s ezenk�v�l semmi m�sban.
�szre kell venn�nk tov�bb� azt is, hogy mik�zben a "jobb-k�z�p" rem�nytelen�l sz�tmorzsol�dott, a p�rtjai atomjaikra estek sz�t, �s �gy a nemzeti gondolat ma l�tsz�lag megosztottabb, mint valaha volt; - Orb�n Viktor �s a nemzeti-liber�lis FIDESZ n�pszer�s�ge (az SZDSZ r�m�let�re) csendesen-biztosan, �lland�an n�. A  szemf�les �s pragmatikus Orb�n Viktor azonnal �szrevette, amint a t�rsadalmi er�t�r kiny�lt el�tte, �s - mint egykor a FORMA 1-es aut�versenyeken rendre, az ut�nozhatatlan Ayrton Senna - gondolkod�s n�lk�l beb�jt a r�sbe. Legal�bbis el-gondolkodtat�, de m�g ink�bb d�bbenetesen sorsszer� v�ltozat lenne, ha v�g�l a liber�lis FIDESZ v�lhatna a nemzeti gondolat meghat�roz� vonz�s-centrum�v�. Lehet, hogy Orb�n Viktor v�lhat De�k Ferenc politik�j�nak (kiegyez�s) egyed�li let�tem�nyes�v�, �r�k�s�v�, - �s ez esetleg t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g?!
Orb�n Viktor �ldozatk�sz, mert felv�llalta "a r�sbe-b�j�s" szem�lyes kock�zat�t. Nyilv�n elhivatott, mert k�l�nben ink�bb �gyv�d lenne, mintsem minisztereln�k-v�rom�nyos. Hogy nagy form�tum�-e? Majd kider�l 1998-t�l. Biztosan tudjuk ellenben, hogy Orb�n Viktor mentes a mindenfajta kisszer�s�gt�l, illetve nincs kisebbs�gi komplexusa sem. Sikeres ember, aki ismeri �s szereti a gy�zelmet. �m megmutatta, hogy emelt f�vel tud vesz�teni is. Ma m�r tal�n azt is tudja, hogy akkor m�g korai lett volna gy�znie...

5.
Nemzeti �ntudattal �s plebejus be�ll�totts�ggal kell rendelkeznie
Orb�n Viktor nemzeti �ntudatr�l tesz tan�bizonys�got: "Megn�zhetj�k, hogy az SZDSZ kult�r-korm�nyzata mit is tett a magyar kult�r�val, �s hogyan pr�b�lja elterelni a m�ss�g fed�nev� kamp�ny�val a figyelm�nket mindazokr�l az igazi probl�m�kr�l, amelyek a magyars�g �nismeret�hez �s �nazonoss�g-tudat�hoz kapcsol�dnak." Vagy: "Valamifajta magyar�zat�t kellene az�rt adni, hogy ha tudj�k, hogy mit tesznek, akkor mi�rt merik megtenni." Sz�ks�gesnek tartja meg-jegyezni: "Elfogulatlan szeml�l� soha nem vonhatta k�ts�gbe a FIDESZ nemzeti elk�telezetts�g�t." Tudja, hogy a hazai m�k�d� t�ke tulajdonl�si ar�nya politikai kulcsk�rd�s lesz: "... A Magyarorsz�g gazdas�gi �let�t befoly�sol� strat�giai d�nt�sek tekint�lyes r�sze a hat�ron k�v�lre ker�lt... A kiszolg�ltatotts�gunk ma nagyobb a k�v�natosn�l... Nem mindegy, hogy van-e az orsz�gnak olyan, a haza ir�nt elk�telezett, a gondjait meg�rt�, �t�rz� t�keer�s v�llalkoz�i r�tege, amely mozog ugyan a vil�gpiacon, de a sz�m�ra Magyarorsz�g nem csup�n egy telep-hely lesz, hanem a haz�ja... Nagyon l�nyeges, hogy a Magyarorsz�g sors�t meg-hat�roz� tulajdonosok k�z�tt milyen sz�mban tal�lhatunk olyan gondolkod�s� t�k�seket, akik k�t�dnek is ehhez az orsz�ghoz... Egy nemzeti elk�telezetts�g� tulajdonos nem �rzi �gy j�l mag�t a saj�t orsz�g�ban, hogy neki j�l megy, de az orsz�gnak egyre rosszabbul." Orb�n Viktor plebejus be�ll�totts�g�ra is utal: "... Magyarorsz�gon sajnos nem az a demokr�cia van kialakul�ban, amit Nyugat-Eur�p�b�l megismert�nk. A homlokzat ugyan demokratikus int�zm�nyrendszert mutat, �mde a homlokzat m�g�tti �let m�r mer�ben k�l�nb�zik a nyugat-eur�pai demokr�ci�k m�k�d�s�t�l. Ma nagyon komoly k�rd�s, hogy vajon egy maffia-gazdas�g ir�ny�ba mozdulunk-e el, vagy pedig egy nyugat-eur�pai, a verseny �ld�sos hat�sait is �rv�nyes�teni tud� piacgazdas�g ir�ny�ba. Egyre er�s�dik a f�lelmem, hogy a maffia-gazdas�g fel�. Magyarorsz�gon a k�z�pr�teg er�tlen, a mostani korm�nypolitika pedig a tov�bbi gyeng�t�s�t t�zte ki c�lul. Vagyis a mai magyar politika nem a k�z�pr�teg v�delm�t szolg�lja a mindenkori nagyt�k�vel, s annak terjeszked�s�vel szemben, hanem megford�tva: a magyar politik�t egyre er�teljesebben kebelezi be a nagyt�ke." A nemzeti piac �s a kult�r�lis �rt�kek v�delm�ben sz�l: "Ha megn�zz�k, hogy Magyarorsz�g a saj�t piac�nak v�delme  vagy a saj�t nemzeti gazdas�gi �rdekeinek v�delm�ben milyen l�p�seket tesz, �s ezt �sszevetj�k a nyugati �llamok l�p�seivel, akkor Magyarorsz�g nemhogy nem nacionalista, hanem egy �nmag�t egyenesen kiszolg�ltat� orsz�g k�p�t mutatja. Egyetlen eur�pai integr�ci�val foglalkoz� tan�cskoz�son sem t�rt�nik m�s, mint hogy a r�sztvev�k az �ni�s egy�ttm�k�d�s keretein bel�l k�l�nb�z� retorik�kkal, de saj�t nemzeti �rdekeiket k�pviselik... A vil�ggazdas�gba k�tf�le m�don lehet integr�l�dni. Az egyik, hogy megpr�b�ljuk meg�rizni �nmagunkb�l mindazt, ami benn�nket ut�nozhatatlann� tesz, teh�t nemzeti karaktert ad nek�nk. Mik�zben elfogadjuk azt a gazdas�gi parancsot, hogy integr�l�dni �s egy�ttm�k�dni kell; keress�k meg annak �tj�t-m�dj�t, hogy k�z�ss�geinket, �rt�keinket, kult�r�nkat meg�rizz�k, valamint gazdas�gi �rdekeinket �rv�nyes�ts�k. Azt�n van egy m�sik megk�zel�t�s, amely szerint ennek nincs jelent�s�ge; - integr�l�dni kell, azt�n lesz, ami lesz." A n�p sorsa ir�nti aggodalm�t fejezi ki: "Ha a rendszerv�lt�snak nem a politikai int�zm�nyi, hanem az emberi dimenzi�j�t n�zz�k, akkor a m�rleg rendk�v�l elkeser�t�. Az igaz�n nagy bajaink nem felt�tlen�l a makrogazdas�gi mutat�kban �ltenek testet, hanem ink�bb az emberi �let alacsony min�s�g�ben... Dr�mai m�don romlanak a n�peg�szs�g�gyi �s a hal�loz�si adataink; - �s ezzel �sszef�gg�sben egyre s�lyosbodik a n�pess�gfogy�s r�gi probl�m�ja. �rdekes m�don ennek megold�s�ra a minisztereln�k �rnak m�g egy �tletre sem futotta."
 
6.
Eg�sz nemzetben kell gondolkodnia, - legyen csal�dszeret�
Orb�n Viktor eg�sz nemzetben gondolkodik: "Szerintem a FIDESZ-r�l s szem�ly szerint r�lam is lecs�sznak azok az ideol�giai t�mad�sok, amelyek az MDF-et megfogt�k, r�ragadtak, �s amelyekt�l mind a mai napig nehezen tud szabadulni. A FIDESZ-re azt mondani, hogy antiszemita, vagy �nr�m azt mondani, hogy rasszista, ez a v�laszt�polg�rok 95 %-�nak az ajk�ra k�tked� mosolyt csalna. Mi mindig vil�goss� tett�k fenntart�sainkat mindenfajta t�lz� radikalizmussal szemben. Szinte b�rmilyen nyilv�nos szerepl�s�nkben ezeket a k�nyes k�rd�seket szokatlan �szintes�ggel vethetj�k fel, mert �letkorunkn�l, �let-utunkn�l fogva, ny�lts�gunk �s t�nyekhez val� ragaszkod�sunk miatt benn�nket aligha lehet meg-b�lyegezni." Orb�n Viktor csal�dp�rti, �s nem csup�n az�rt, mert (ekkor m�g!) h�romszoros gyakorl� (�s persze agg�d�!) csal�dapa: "Ez a gazdas�gpolitika egyre kiszolg�ltatottabb� teszi a magyar gazdas�got a k�lvil�gnak. Az olyan hagyom�nyos k�z�ss�geket, mint a csal�d, gyeng�ti, sz�tveri... Hajlok arra az �ll�t�sra, hogy az SZDSZ �s r�szben az MSZP bizonyos vezet�r�teg�nek fej�ben olyan t�rsadalomk�p �l, melyben a hagyom�nyos k�z�ss�geknek nincs szerep�k. S�t, tehert�telt is jelentenek. Sz�mukra egy modern t�rsadalom a hagyom�nyos k�z�ss�geit�l megfosztott t�rsadalmat is jelenti, �s ezt k�v�natosnak, vagy leg-al�bb is elfogadhat�nak tartj�k. Egy ilyen t�rsadalmat k�nnyebb manipul�lni, k�nnyebb uralni... Az ember felteheti a k�rd�st, hogy az SZDSZ-ben �s az MSZP egy r�sz�ben vajon ugyanolyan fontosnak tartj�k-e a hagyom�nyos k�z�ss�geket - pl. a felekezeteket, a csal�dot �s a nemzetet -, mint amilyen fontos szerepet mi tulajdon�tunk ezeknek egy j�v�beli Magyarorsz�g v�zi�j�ban? Csak az a v�lasz k�vetkeztethet� ki, hogy nem." Majd azut�n: "Ugyanakkor az SZDSZ �s az MSZP k�z�tti gazdas�gpolitikai vit�kban sem a t�rsadalompolitikai k�rd�sek j�tszanak szerepet, mint p�ld�ul a magyar csal�dok j�v�je. Egy olyannyira vesz�lyeztetett k�z�ss�gben, mint a magyars�g, a gazdas�gpolitik�ban �rv�nyes�teni kellene a demogr�fiai megfontol�sokat. A k�t korm�nyz� p�rt k�z�tt ezzel szemben nem t�rsadalompolitikai vagy ezzel �sszef�gg� gazdas�gpolitikai vit�k, hanem sokkal ink�bb csak �rdekcsoportok k�z�tti poz�ci�harcok folynak." A nemzet j�v�je v�delm�ben: "A korm�ny politik�j�nak nincs szellemi tartalma, k�vetkez�s-k�ppen j�v�k�pe sem. Nem egyszer�en hi�nyzik, de b�szk�k is r�, hogy nincs... A politika nem m�s, mint egy meghat�rozott k�z�ss�g, - ez esetben a magyars�g �rdek�ben �s megb�z�s�b�l v�gzett k�zszolg�lat. M�rpedig az, hogy ez a n�p honnan j�n, hol tart �s merre megy - fontos k�rd�sek. Szerintem nem lenne szabad �gy korm�nyozni, hogy a korm�nyz�k nem tudj�k megmondani, mi az a szellemi tartalom, aminek jegy�ben korm�nyoznak, �s mi az a j�v�, amely fel� ir�ny�tani szeretn�k az orsz�g haj�j�t."
Orb�n Viktor ellenfelei b�r�lat�val mondta el nek�nk saj�t elvi �ll�spontj�t.

7.
Ny�lt, nyitott �s k�zvetlen szem�lyis�gnek kell lennie, akinek az alapt�nusa a megenged�s, �s nem a tilt�s
Orb�n Viktort a k�zv�lem�ny �s k�zvetlen ismer�sei, valamint a politikus-t�rsai ilyen szem�lyis�gnek ismerik, - hiszen � val�ban szabadelv�. Minden rem�ny�nk meglehet r�, hogy megval�s�tand� gazdas�gpolitik�j�ban is ‘liber�lis’ lesz, vagyis hagyja az embereket, a v�llalkoz�kat dolgozni, termelni, kereskedni �s �lni...

8.
Fiatalnak, er�snek, tettre k�sznek, eg�szs�gesnek �s b�lcsnek kell lennie
Orb�n Viktor a fentieknek megfelel. B�znunk kell benne, hogy tov�bbra is b�lcs marad. Rem�lj�k, hogy majd okos, tisztess�ges �s nyilv�nos meg�llapod�sokat, egyezs�geket, valamint ny�ltan v�llalhat�, megfontolt kompromisszumokat k�t, - de titkos k�nyszer-paktumokat soha.

9.
Istenben, haz�ban, becs�letben, az emberben �s az �let �rtelm�ben m�lyen h�v�, erk�lcs�s embernek kell lennie
Az interj�b�l megismert Orb�n Viktor �pp ilyen. A lelke m�ly�n hagyom�nyosan istenh�v�, - legfeljebb mint liber�lis, k�l�n�sk�ppen nem k�rkedik ezzel...

10.
L�t� embernek kell lennie, aki l�tja a jobb j�v�t �s v�llalja a n�pvez�r egy cseppet sem h�l�s szerep�t
Orb�n Viktor el�g fant�ziad�s ember: minden probl�ma n�lk�l el tud k�pzelni a jelenlegin�l sokkal jobb magyar j�v�t is, hiszen a mai magyar jelent�l - velem �s sokunkkal egy�tt - okkal-joggal irt�zik. Hogy a n�pvez�r szerep�t mennyire kell v�llalnia, - majd kider�l...
 
Az elemz� es�lylatolgat�s r�vid �sszegz�se
Jelen tanulm�nyomban bizony�tani igyekeztem, hogy:
 Eddig m�g ismeretlen minisztereln�k-jel�lt felbukkan�sa �s/vagy fel�p�t�se az 1998-as v�laszt�sokig m�r nem lehets�ges, teh�t:
 A m�r ismert potenci�lis jel�ltek valamelyike lehet csak "a befut�".
 Gener�ci�-v�lt�s k�vetkezik, teh�t a hatvan�vesek egyike sem gy�zhet.
 Marginaliz�l�d� p�rtok k�z�pszer�-sz�rke vez�reib�l nem lesz minisztereln�k.
 Horn Gyula vagy Torgy�n J�zsef esetleges gy�zelme nem t�l val�sz�n�.
 A nemzeti oldal legf�bb vet�lyt�rsa Pet� Iv�n �s az SZDSZ.
 A nemzeti oldal legk�s�bb az utols� pillanatban m�gis csak �sszeszervez�dik.
 A nemzeti oldal szervezett vezet� ereje v�lhet�leg a Kisgazdap�rt lehet.
 Az �sszevont nemzeti ellenz�k elvileg megnyerheti a k�vetkez� v�laszt�st.
 A nemzeti oldal egyezm�nyes minisztereln�k-jel�ltje Orb�n Viktor lehet, �s:
 Orb�n Viktor meg is felel a minisztereln�k-jel�lti k�vetelm�nyeknek.

Orb�n Viktorral szemben mind�ssze az al�bbi kifog�sokat t�maszthattuk:
 �gyv�d, nem k�zgazd�sz - �gy "k�nytelen elfogadni" szak�rt�inek �ll�spontj�t, illetve saj�t koncepci�t csak tan�csad�i seg�ts�g�vel k�pes kialak�tani.
 Szak�rt�i t�bb alapvet� k�rd�sben (pl. ad�ss�g-kezel�s) t�vednek, �gy Orb�n Viktor megfelel� n�zeteinek egy r�sze is t�ves.
 Noha Magyarorsz�g mai szomor� helyzet�nek a diagn�zis�t j�l �ll�tja fel, nincs komplett, rendszerszer�en is �sszef�gg�, konzisztens elk�pzel�se a javasolt ter�pi�ra - konkr�ten: m�g nincs v�glegesen kidolgozott komplex gazdas�gi strat�gi�ja.
 Gondolkod�si alap�ll�sa nemzeti-liber�lis, ami bizonyos konzervat�v k�r�kben az �nellentmond�s gyan�j�t �breszti, bizalmatlans�got kelt.

Orb�n Viktor tal�n nem mindenben t�k�letes, viszont ma az egyetlen lehets�ges. Emellett tiszta �s egyenes a tekintete.

            Kedves Viktor!

K�sz�n�m, ha meghallgatt�l!