Magyarorsz�g vagyon-�s �zlet�rt�ke

Miut�n imm�r az eg�sz orsz�g - r�szenk�nt �s eg�sz�ben - kiad� �s elad�, s�t, nagyj�b�l m�r mindenest�l el is van adva: �ppen ideje felm�rn�nk, mennyit is �rhet �zleti szempontb�l ma "a Magyarorsz�g fed�nev� komplex v�llalkoz�s", k�l�n�s tekintettel az 1989. �ta elszenvedett jelent�s �rt�kveszt�sre.

A vagyon, vagy az �zleti v�llalkoz�s piaci �rt�ke
A kapitalizmusban b�rmely vagyont�rgy (eszk�z, natur�lia, stb.) vagy egy �zleti v�llalkoz�s p�nzben kifejezett �rt�ke mindig �pp annyi, amennyi�rt az adott id�-pontban a "szabad" piacon eladhat�. A piaci �rt�k nagys�ga pedig - tekintettel arra, hogy a javak, a k�szp�nzt�ke, valamint a munkaer� �ra is a kereslet-k�n�lat t�rv�nyszer�s�geinek a hat�s�ra kiegyenl�t�dik - az elad�sra k�n�lt vagyont�rgy vagy �zleti v�llalkoz�s profit-termel� k�pess�g�t�l f�gg.
Ennek megfelel�en az �zleti �rt�k az eladni k�v�nt �zleti v�llalkoz�s (vagyon-t�rgy, m�k�d� t�ke, r�szv�nyek, �zletr�sz, stb.) �ltal 6-8 �v alatt megtermelhet� profit-t�meg jelen�rt�kre diszkont�lt �sszeg�vel egyenl�.

A p�nz, a t�zsde-�gyn�k�k nemzetk�zi �s nemzetek feletti uralma
Mint ismeretes: a kommunizmusnak a marxi-lenini tanok szerinti k�s�rlete mint-egy 70 �vnyi k�nl�d�s ut�n v�gleg kudarcot vallott, - a "szocialista vil�grendszer" l�tv�nyos, �m r�vid ag�ni�t k�vet�en gazdas�gilag �s politikailag egyszer csak �sszeomlott. Marx ugyan nem t�vedett a vil�g nemzetk�ziv� v�l�s�t illet�en, - viszont sajnos a vil�g prolet�rjai helyett a vil�g t�k�sei egyes�ltek.
Ezt k�vet�en azt�n gyorsan kialakult az a multinacion�lis t�k�s-, �s az a glob�lis szupranacion�lis p�nz�gyi-�s m�diahatalom, amely - f�lig-meddig m�g rejtve, �m teljesen leplezetlen�l! - befoly�solja a vil�g t�rt�n�seit, �s szorosan rajta tartja a h�velykujj�t a meghat�roz� p�nz�gyi folyamatok �s eszme-�ramlatok pulzus�n.
Oly korban �l�nk, amikor a p�nz hatalma - a S�t�n uralma - t�nylegesen nemzet-k�ziv� v�lt, minden eladhat� �s b�rmi megvehet�.
Oly korban �l�nk, amelyben orsz�gokat adnak el �s vesznek meg bag��rt, majd sanda tekintet� nemzetk�zi t�zsde-�gyn�k�k (vagy vil�gbank-vez�rek) "neveznek ki" - t�meges m�dia-agymos�s �tj�n - gyarmati helytart�kat.

Az �j p�nz�gyi fikci�k, a spekul�ci�; - az illuzionist�k hatalom�tv�tele
Korunkban a p�nz - mint a szupranacion�lis hatalom "kov�sza" - az�rt is k�pes szinte t�k�letesen konzerv�lni a legutols� politikai-ter�leti leoszt�s (Jalta) er�-viszonyait, mert a fikt�v �rt�k (t�ke-)mozg�sok m�r nagys�grendileg t�ln�ttek a val�s�gos �rt�keket l�trehoz� termel� folyamatokon. A term�szetes �rt�ktermel� t�nyez�k (a mez�gazdas�g, az ipar, az infrastrukt�ra) elvesz�tett�k meghat�roz� jelent�s�g�ket; - a vil�g foly�s�t imm�ron a nemzetk�zi p�nz�gyi illuzionist�k, zsongl�r�k �s akrobat�k fikci�i �s kital�ci�i, grandi�zus tr�kkjei szab�lyozz�k. B�v�szeink n�h�ny �vtizede fokozatosan r�j�ttek, hogy sz�mukra �ri�si anyag-megtakar�t�ssal �s minden t�ren cs�kken� energia-befektet�ssel j�r, ha az �ltaluk kital�lt egyre �jabb p�nz�gyi absztrakci�k, fikci�k uralm�t er�ltetik r� a vil�gra, - vagyis k�zvetett m�dszerekkel oper�lnak, ahelyett, hogy k�zvetlen�l a  termel� folyamatokat szervezn�k �s ir�ny�tan�k.
El�gnek bizonyult n�h�ny csepp ecet egy hord�nyi aranyl�-tiszta, zamatos borba,  �s mintegy gombnyom�sra meg�r�lt az eg�sz vil�g.
Nem szorul k�l�n�sebb magyar�zatra, hogy a leg�ltal�nosabb fikci� egy gy�jt�-fogalom, melyben minden anyagi l�tez� az eredeti l�nyeg�t elvesz�tve felold�dik:  a p�nz �rt�ke. A pap�rp�nznek, s a p�nz�rm�nek ugyanis val�di �rt�ke nincs. A p�nzt - mint �ltal�nos egyen�rt�kest - az emberis�g a kereskedelmi forgalom le-bonyol�t�s�nak megk�nny�t�se �rdek�ben, technikai eszk�zk�nt "tal�lta fel". A klasszikus kapitalizmusban minden p�nz�sszeg m�g�tt a vele azonos �rt�k� �ru-vagy aranyfedezet �llt. Az �ru-�s p�nzviszonyok rohamos fejl�d�se azonban a k�s�bbiekben az �n�ll� bankt�ke kialakul�s�hoz vezetett. Ezzel a p�nz szelleme v�gk�pp kiszabadult a palackb�l; a p�nz mint fikci�, �n�ll� �letre kelt. Az �n-�ll�sult bankt�ke - mint saj�t �js�tet� "tal�lm�nyait" - elkezdte mag�b�l ontani az egyre �jabb fikci�kat, �gy v�lt val�s�gos l�tez�v�: a hitel, a v�lt�, az �rt�k-pap�rok, a r�szv�ny, a k�l�nb�z� k�tv�nyek fogalma. Valamennyien a p�nz �des gyermekei: hiszen mesters�ges, kor�bban nem l�tezett viszonyok l�trehoz�s�nak  lehet�s�g�t teremtett�k meg er�szakos �ton, a p�nz senki �ltal nem ellen�rizhet� �s nem is ellen�rz�tt hatalma �ltal.
A kamat �s az �rfolyamnyeres�g - mint �jabb, m�vi j�vedelemforr�sok - meg-jelen�se, �rdek-centrumm� v�l�sa lehet�v� tette olyan komplex tranzakci�k le-bonyol�t�s�t, mint pl. a felt�telezett j�v�beli nyeres�g, mint �zlet�rt�k k�nnyed ad�sv�tele. A j�v� elad�sa �tj�n megkezd�d�tt a j�v� el�re fel�l�se is.
Az �jonnan felfedezett, bevezetett p�nz-fikci�k �ltal�nos elterjeszt�se �s glob�lis m�k�dtet�se c�lj�b�l - s�t, a fikci�k piac�nak nagyon is val�s�gos sz�nter��l! - a multik sietve l�trehozt�k a nemzeti t�zsd�ket, illet�leg a nemzetk�zi t�zsd�t. Ez a fikci�s t�zsde a p�nz�gyi zsongl�r�k, a br�kerek (alkuszok) porondja, trap�za �s h�l�ja, - otthona, munkahelye �s boszork�nykonyh�ja egyben.
Mint tudjuk: a vagyon, a portfoli� a profit-szerz�s, a "p�nz-csin�l�s" legfontosabb felt�tele �s t�nyez�je. Ugyanakkor a vagyon, a t�ke nem m�s, mint akkumul�lt �s befektetett p�nz. �m ez a vagyon �s p�nz eredetileg termel�-�rt�kteremt� munka-folyamatokb�l, hasznos tev�kenys�gekb�l, term�szetes �ton keletkezett. Ma m�r azonban a vil�g-p�nz, a vil�g p�nz�nek d�nt� h�nyada nem term�szetes �rt�k-termel� folyamatokb�l sz�rmazik, hanem javar�szben t�zsdei spekul�ci�kb�l... A vil�gp�nz - b�r a kit�ntetett szerepe �jra meg �jra meginogni l�tszik - ma is az amerikai doll�r. Nem v�letlen egybees�s, hogy a vil�g legelad�sodottabb �llama az USA, amely - a valut�j�nak p�nz-t�rt�netileg kialakult nemzetk�zi monopol-helyzet�t kihaszn�lva - gyorsan �rt�ktelened�, fedezetlen p�nz�vel folyamatosan t�lduzzasztja a vil�g p�nzpiacait. Ez is tudatos p�nz-technikai spekul�ci�!
A p�nz: a v�gs�kig koncentr�lt, korl�tlan hatalom fedezete
Ma m�r a felh�gult p�nznek teh�t nincsen megfelel� �ru-�s/vagy arany-fedezete, hiszen jobb�ra nem termel� munka, nem termel�s �ll m�g�tte, hanem fikci�kkal folytatott t�zsdei spekul�ci�, ami a multi-�s szupranacion�lis br�kerek, kozmo-polita dzsentrik kifinomult k�rtyaj�t�ka a hatalom�rt.
Az �n�ll�sult p�nz l�tsz�lag �nmaga ok�v� - causa sui -, �s minden j�l�t, illetve boldogs�g egyed�li forr�s�v� "n�tte ki mag�t". �ppen ez�ltal v�lt - mint a leg-hamisabb s�t�t er�k koncentr�tuma - korunk legs�lyosabb t�rt�nelmi-filoz�fiai probl�m�j�v� is. Marx K�roly vil�ga minden tekintetben feje tetej�re �llt! A p�nz m�g�tt nincs munka, a vagyon m�g�tt nincs termel�s. A p�nznek nincs fedezete, nincs is sz�ks�ge r�, mert: az elszabadult, �n�ll�sult p�nz v�lt minden hatalom fedezet�v�. Az �gyes nemzetk�zi t�zsde-�gyn�k�k becsapj�k az �gymond’ leg-nagyobb ter�leti-politikai hatalmak, a nemzet�llamok ostoba �s magatehetetlen korm�nyait, hogy ut�na az eb�l szerzett �rfolyam-nyeres�ggel m�s korm�nyokat, m�s ter�leteket v�s�roljanak meg.
Mik�zben a j�l �lt�z�tt, megfontolt tekintet� �llam-�s korm�nyf�k a nemzetk�zi gazdas�gi �s politikai integr�ci� perem-felt�teleir�l egyeztetnek, m�g eg�sz nap mosolyg�s jattol�sokt�l hangosak mindegyik csatorn�n a telev�zi�s h�rm�sorok, - ak�zben komplett orsz�gok ad�s-v�tele folyik a nemzetk�zi t�zsd�n...

Az �rt�kbecsl�s sor�n alkalmazott absztrakci�k, �rtelmez�sek
Gondolom, az el�z�ekb�l el�g vil�goss� v�lt, hogy napjainkban a p�nz�gyi vil�g m�g sokkal ink�bb �sszesz�k�lt, mint a fizikai. A mi orsz�gunk - �s jelent�s�ge! - is k�ts�gbeejt�en �sszezsugorodott.
Magyarorsz�g gazdas�g�t n�mi absztrakci�val - ak�rcsak egy �zleti v�llalkoz�st - egy input-output modellk�nt foghatjuk fel, melyben a bemeneti oldalon a nemzet-gazdas�g termel�si t�nyez�i �llnak, s a kimeneti oldalt a gazdas�gi tev�kenys�g nett� hozama k�pviseli.
A bemutatand� m�rlegmodell fel�ll�t�sa �s m�k�dtet�se �rdek�ben absztrakci�val �s egyszer�s�t�ssel �l�nk, amikor a f�ldet, a term�f�ldet �s a term�szeti kincseket �lland� adotts�gnak tekintj�k. A f�ldet - noha az egyik, s ha nem a legfontosabb termel�si t�nyez�nek tartjuk! - m�gsem szerepeltetj�k a nemzetgazdas�g m�k�d� t�k�j�nek r�szelemek�nt, teh�t semmilyen sz�mszer� �rt�kkel nem k�pviseltetj�k a felt�telezett vagyonm�rlegben, illetve annak v�ltoz�saiban.
Ennek t�bb alapos oka is van. Egy: a f�ld val�s�gos piaci �rt�ke - k�l�n�sen egy eg�sz orsz�g eset�ben! - nem ismerhet� pontosan sem 1989-ben, sem 1996-ban. Kett�: ha a m�rlegben a f�ldet is �rt�kkel szerepeltetn�nk, akkor az �rt�k, �s/vagy annak a v�ltoz�sa nem lehetne mentes valamilyen nemk�v�natos szubjektivit�st�l. H�rom: a vizsg�lt id�-intervallumban term�f�ld jelent�s mennyis�gben k�lf�ldiek r�sz�re (szerencs�re!) m�g nem ker�lt �rt�kes�t�sre, - ez�rt a m�rleg v�ltoz�sai szempontj�b�l a f�ld-�rt�k mint eszk�z, vagy m�k�d� t�ke-�sszetev� l�nyeg�ben indifferens. N�gy: a f�ld, a term�f�ld, az anyaf�ld, az orsz�g f�ldje ("hol s�rjaink domborulnak"!), szimbolikus �rtelemben a haza (!) �rt�ke p�nzben egy�bk�nt is kifejezhetetlen, m�rhetetlen nagys�g�, - ez�rt a f�ld igaz�b�l nem is lehet elad�. A modellemben szerepeltetett glob�lis nemzetgazdas�gi m�rleg-adatok becs�lt �sszegek, �sszevont �rt�kek; ami annyit tesz, hogy a felvett adatok pontos �rt�ke ebben a konstell�ci�ban nem ismeretes, �s/vagy nem is ismerhet� meg. Nemzet-gazdas�gi statisztikai, de teljes t�j�koztat�si rendszer�nk �r�k�lt hib�ja, hogy - az �llampolg�rok hiteles inform�l�sa helyett - ma is m�g mindig csak a k�d�s�t�st tekinti f� feladat�nak. A t�j�koztat�s minden�tt a mindenkori hatalom �rdekeinek al�rendelve m�k�dik, - de legf�k�ppen �gy van ez a totalit�rius (vagyis bolsevik-t�pus�) rendszerekben. A hatalom szempontj�b�l az az ide�lis val�s�g-k�p, amit a szigor�an manipul�lt t�j�koztat�son kereszt�l l�ttatni enged saj�t mag�b�l �s a tev�kenys�g�b�l. A glob�lis k�zgazdas�gi �s p�nz�gyi t�megt�j�koztat�s vez�r-elve v�ltozatlanul ma is az, nehogy a n�pt�megek v�letlen�l is megl�thass�k a f�t�l az erd�t. A dezinform�l�s l�nyege, hogy a fontos �s �tfog�, val�di adatokat vagy egy�ltal�n nem, vagy csak t�k�letesen �sszezavart konstell�ci�ban szabad k�z�lni - ugyanakkor el kell �rasztani az olvas�k�z�ns�get mindenf�le felesleges �s �rt�ktelen r�szismerettel, melyek majd "eredm�nyesen betemetik a tudat�t". Ennek jegy�ben az INTERNET-h�l�zaton kereszt�l pillanatok alatt megtudhatjuk a belga sz�v�n�k v�rhat� �tlagos �letkor�t, Claudia Schiffer f�rfi-ide�lj�nak legfontosabb test-m�reteit, - viszont sehonnan sem ismerhetj�k meg a magyar nemzetgazdas�g korszakos m�k�d�s�nek szintetikus mutat�it, a v�ltoz�sok f�bb tendenci�it �s uralkod� ir�ny�t.
A jelenlegi vil�g-korszakra egy�bk�nt is �ltal�nosan jellemz� a szakbarb�rs�g, az �ll�t�lagos szak�rt�k, az egy�bk�nt teljesen �tlettelen specialist�k uralma...
B�rmikor tal�lhatsz orvost, hogy l�zerrel leoper�lja a szem�lcs�det, vagy a ty�k-szemedet, - de sokszor h�napokig, ha nem egy �leten �t kereshetsz belgy�gy�szt rem�nytelen�l valamilyen, viszonylag egyszer�nek l�tsz�, �m �sszetettebb t�net-egy�ttes okainak a sikeres megfejt�s�re. �gy van ez a k�nyvvizsg�lattal, a l�nyegi p�nz�gyi-vagyoni folyamatok elemz� felt�r�s�val is. Hites k�nyvszak�rt�k sz�zai "sz�ml�lj�k, lelt�rozz�k, audit�lj�k, stb." lelkesen, hatalmas p�nzek�rt alapvet�en zavaros, de - a j� �g tudja, mit�l - j�vedelmez� v�llalkoz�sok k�szlet�ben a gem-kapcsokat, a rajz-szegeket, a m�anyag-tipliket, a ceruza-belet, a cip�-pertliket, stb., mik�zben a magyar nemzetgazdas�g legfontosabb p�nz�gyi mutat�i senki �ltal sem vizsg�lva, m�lyrep�l�sben zuhannak al�!
Az alant k�vetkez� m�rleg-modell adatai �gy h�t - egy�ttes hozz�f�rhetetlens�g�k miatt - javar�szt becs�lt adatok. �m csup�n a pontos, "hivatalos" adatok hozz�-f�rhetetlenek; - a nem hivatalos sz�mok, a k�zel�t� �rt�kek minden esetben j�l megbecs�lhet�k vagy eleve k�zismertek, publik�ltak. A becsl�seim pontatlans�ga j�val a t�r�si hat�ron bel�l van, ami teh�t az "adatok  m�k�d� k�pess�ge" szem-pontj�b�l el is hanyagolhat�. A jelen absztrakci�, a fel�ll�tott modell �jszer�s�ge �ppen abban rejlik, hogy eddig napvil�got nem l�tott gondolatmeneteket ind�t el, valamint l�nyegl�t� gondolkod�sra serkent. Mint majd l�tjuk: olyan k�rd�seket is felvet, melyekre a valamilyen v�lasz megad�sa napjainkban m�r elker�lhetetlen.

           Magyarorsz�g nemzetgazdas�ga glob�lis m�rleg�nek v�ltoz�sai

Mindenekel�tt meghat�rozzuk az egyes m�rleg-sorok adat-tartalm�t.

Eszk�z�k
 F�ld: term�f�ld, anyaf�ld, hegy-v�lgy-v�z, pusztas�g, - adotts�g �rt�k n�lk�l.
 T�rgyi eszk�z�k: �p�tm�nyek, g�pek, berendez�sek, j�rm�vek, infrastrukt�ra, fogy�eszk�z�k, k�szletek.
 Kintl�v�s�gek: a valut�ban kifejezett �sszeg, mellyel m�s orsz�gok gazdas�ga tartozik nek�nk (hitelek, k�lcs�n�k, stb., - USD-ben).
 Valutatartal�k: a nemzetgazdas�g konvertibilis valuta-k�szlete (USD-ben).

Forr�sok
 Saj�t t�ke: a magyar tulajdonban l�v� m�k�d� t�ke �rt�ke.
 Vesztes�g: a nemzetgazdas�g foly� fizet�si m�rleg�nek deficitje (USD-ben).
 Brutt� ad�ss�g: a magyar nemzetgazdas�g brutt� hitel-, vagy k�lcs�ntartoz�sa b�rmely k�lf�ldi hitelez�vel (Vil�gbank, IMF, stb.) szemben. (Nett� ad�ss�g = a brutt� ad�ss�g �s a kintl�v�s�gek k�l�nb�zete.)

                                                foly� �rakon �s �rfolyamon, - milli�rd USD-ben
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Megnevez�s                1989.               1994.                1996.                1998.   
                                                                                                        (extrapol�lt)
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Eszk�z�k
- f�ld                               -                      -                        -                       -
- t�rgyi eszk�z�k           70                    40                     22                     16
- kintl�v�s�gek              12                    15                     18                     20
- valuta-tartal�k             2                       7                     10                     12
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Eszk�z�k �sszesen:      84                     62                     50                    48
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Forr�sok
- saj�t t�ke                   60                     33                     15                      7
- vesztes�g                     4                       4                       2                       3
- brutt� ad�ss�g          20                     25                      33                    38
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Forr�sok �sszesen:     84                     62                     50                     48
---------------------------------------------------------------------------------------------------
A t�bl�zat sz�madataib�l lesz�rhet� els�dleges meg�llap�t�sok:
 A t�rgyi eszk�z�k doll�r-�rt�ke - egyr�szt a privatiz�ci�, m�sr�szt az infl�ci� k�vetkezt�ben - folyamatosan cs�kken, teh�t nulla fel� konverg�l. A folyamat elm�leti legv�g�n gyakorlatilag m�r semmink nem lesz (csak a puszta f�ld).
 A saj�t t�ke fedezet�t mindenekel�tt (term�szetben) a t�rgyi eszk�z�k jelentik.      Az adatsorokat egym�ssal �sszevetve kit�nik, hogy a t�rgyi eszk�z�k �rt�ke l�tsz�lag "relat�ve t�ln�" a forr�s-�rt�ken, vagyis t�rgyi eszk�zeink az infl�ci�n t�l is fokoz�d� �temben �rt�ktelenednek. A t�rgyi eszk�zeink teh�t kor�bban a piaci re�l�rt�k�kh�z k�pest t�l voltak �rt�kelve. Ez egyben azt is jelenti, hogy saj�t, cs�kken� mennyis�g� t�rgyi eszk�zeink m�rleg szerinti �rt�ke n�vekv� h�nyad�ban nem val�s, hanem fikt�v. Ez a vagyonveszt�s bels� l�nyege is.
 A kintl�v�s�geink �rt�ke - legal�bbis a hivatalos deklar�ci�k szintj�n! - csup�n a brutt� �s a nett� k�ls� �llamad�ss�g k�l�nbs�gek�nt �rtelmezend�. Persze nem �rtana egyszer t�teles elemz�ssel r�szletesebben is felt�rni, - hogy mely orsz�gok, mi�ta, milyen �sszegekkel, �s f�leg mi�rt is tartoznak nek�nk. Ez legal�bb olyan �rdekes �s fontos lehet, mint a saj�t tartoz�saink r�szletez�se.      A list�k nyilv�noss�gra hozatal�ig csup�n rem�lhetj�k, hogy imm�r szabad �s f�ggetlen, rohamosan kapitaliz�l�d� orsz�gunk �llama - legal�bbis 1990. �ta - szak�tott a kor�bbi gyakorlattal, s m�r nem ny�jt jelent�sebb �sszeg� doll�r-hiteleket �n. fejl�d� (gyarmati, f�lgyarmati, poszt-szocialista, stb.) orsz�gok sz�m�ra. Rendk�v�l �rvendetes lenne, ha a kintlev�s�g�nk nemcsak hogy nem n�vekedne, hanem a f�bb ad�saink (pl.: Oroszorsz�g) v�gre ki is egyenl�ten�k  �vtizedes tartoz�saikat.
 A valuta-tartal�kaink �sszege "dr�mai �temben" n�vekszik, ami egyr�szt a privatiz�ci�s bev�telek k�vetkezm�nye, m�sr�szt a "takar�kos gazd�lkod�s" eredm�nye. Ugyanakkor teljesen nem �rthet� meg, hogy a valuta-bev�telek �s megtakar�t�sok jelent�s r�sze mi�rt "v�ndorol" szinte automatikusan a valuta-tartal�kba. A valuta-tartal�kok kv�zi-�nc�l� n�vel�se helyett ugyanis p�ld�ul cs�kkenthetn�nk - a k�ls� �llamad�ss�got is. Amennyiben az �llami vagyon privatiz�ci�ja, a k�lf�ldiek hazai befektet�seinek forsz�roz�sa t�nyleg a k�ls� �llamad�ss�g cs�kkent�s�t c�lozza, t�nylegesen mi�rt a tartal�kok n�vel�se folyik? Mi�rt, �s kinek j� az, ha a gyors�tott privatiz�ci� mellett, - ad�ss�gaink �s tartal�kaink is, egyszerre n�vekednek? Jobb id�kre v�runk?! Mi�rt kellett oly s�rg�sen (r�ad�sul �llami profitgaranci�val) privatiz�lni p�ld�ul a strat�giai fontoss�g� villamosenergia-�gazatot, ha a privatiz�ci� bev�tele a tartal�kok n�vel�s�t szolg�lta? Milyen titokzatos d�nt�sek ezek, �s f�leg ki�i?! Ha csak egyszer� fels�szint� koordin�latlans�gr�l lenne sz�, �gy rem�nykedhetn�nk: ‘egyszer csak siker�l’ Nagy S�ndornak gazdas�gi-strat�giai minisztereln�k-helyettess� avanzs�lnia, - mi�ltal a probl�ma megold�dik. F�l� azonban, hogy a val�di c�lok �s ind�t�kok sz�ges ellent�tben �llanak a deklar�ltakkal, amin nem seg�t semmilyen kinevez�s...
 A saj�t nemzeti t�k�nk �rt�ke rohamosan fogy, ami pedig a privatiz�ci� �s az infl�ci� egy�ttes hat�s�nak ered�je. Extrapol�ci�s becsl�seim szerint 1998-ban �rj�k el a saj�t forr�sok gyakorlati m�lypontj�t, - a magyar tulajdon� portfoli� (r�szv�nyek �s �zletr�szek) maradv�ny�rt�ke v�rhat�an 1.200 milli�rd forint k�r�l stabiliz�l�dik. Az �sszk�p teljess� t�tele �rdek�ben jegyzem meg, hogy 1998-ra a magyar gazdas�gban m�k�d� k�lf�ldi tulajdon� t�ke �ssz�rt�ke el�ri a 30-35 milli�rd USD-t, mi�ltal a magyar m�k�d� t�ke r�szesed�se mind�ssze 17-20 %-ra cs�kken.
 A nemzetgazdas�g gazd�lkod�si vesztes�g�nek �sszege 1989. �s 1994. k�z�tt �rte el a maximum�t, ami a fizet�si m�rleg 4 milli�rd doll�ros hi�ny�ban jutott kifejez�sre. A Horn-korm�ny ezt 1994-1995-ben m�g szinte t�tlen�l szeml�lte, majd 1996. m�rcius 12-ik�n v�ratlanul lecsapott a n�pre.  A Bokros-f�le - �s ‘egy�b vegetat�v’ - csomagok rajta�t�sszer� bevezet�se n�mi egyszer�s�t�ssel arra az IMF-ind�ttat�s� ‘koncepci�’-ra �p�lt, hogy ti. a t�rsadalombiztos�t�s, a szoci�lis juttat�sok, az eg�szs�g�gy �s az oktat�s teljes k�r� �s marad�ktalan sz�tver�se, �gy a kiad�sok drasztikus cs�kkent�se a fizet�si m�rleg ugr�sszer� javul�s�hoz vezet. Mindez �gy is t�rt�nt, - 1996-ban a nemzetgazdas�g k�ls� deficitje maximum 2 milli�rd USD-t �r el. Extrapol�ci�im sor�n azonban arra a k�vetkeztet�sre jutottam, hogy a korm�nynak a ‘val�di’ szocialist�k, a szak-szervezetek �s a t�rsadalom felett aratott k�tes �rt�k� gy�zelme pyrrhoszi; �gy 1998-ra helyre�ll, k�zel a r�gi vesztes�g. Lehets�ges persze m�g az is, hogy az egyens�ly ‘�jra-elroml�sa’ jelent�s privatiz�ci�s sikerek, s�t, n�vekv� valuta-tartal�k mellett �s ellen�re k�vetkezik majd be.
 
A m�rleg-modell  bels� �sszef�gg�sei azonnal, m�g ink�bb �lni kezdenek, amint a sz�mok m�g�ttes tartalm�t - �s az esz�nket! - kicsit megmozgatjuk. A t�bl�zat adataib�l levonhat� komplex k�vetkeztet�sek az al�bbiak:
 Amennyiben az 1998-ra kivet�tett progn�zis megval�sul, �gy majd a 3 milli�rd doll�ros fizet�si m�rleghi�nyt k�ls� forr�sb�l - �jabb hitelb�l! - kell p�tolni. Eszerint 1998. v�g�re a brutt� k�ls� ad�ss�g uszkve 41 milli�rd doll�rra n�.           Tekintettel arra, hogy a legfontosabb m�rleg-�sszef�gg�s alapj�n a saj�t t�ke �rt�ke az �sszes eszk�z�k (akt�v�k) �s az idegen forr�sok k�l�nbs�ge, - meg-�llap�thatjuk, hogy a nemzetgazdas�g saj�t m�k�d� t�k�j�nek re�l�rt�ke 1998. v�g�n nem haladja majd meg a 7 milli�rd doll�rt, ami akkor cca. 1.400 milli�rd forint �rt�knek fog megfelelni. A m�g m�k�d� vagyonunk eleny�sz� az �llam ad�ss�g�hoz, de m�g az �vi GDP, vagy az �llami b�dzs� �sszeg�hez m�rve is.
 A modell szerinti m�rleg-f��sszeg (84 - 48) cs�kken� tendenci�j�. Ez m�g �n-mag�ban is ‘�rd�gi’ k�rre utal, - egy olyan �sszeoml�ban l�v� gazdas�g k�p�t mutatja, amelyben a legf�bb eszk�z �s a legf�bb v�gc�l egyar�nt a restrikci�. A folyamatos zsugorod�s leg�kesebb bizony�t�ka a saj�t t�ke egyre cs�kken� �rt�ke. T�z �v leforg�sa alatt (1989-1998) a saj�t t�ke �rt�ke 60 milli�rd USD-r�l 7 milli�rd USD-re cs�kken; vagyis ma m�r csup�n a rendszerv�ltoz�skor rendelkez�s�nkre �llt vagyon t�rtr�sze, mind�ssze 11,7 %-a a mi�nk. A t�bbit meglovas�tott�k, elprivatiz�lt�k, leny�lt�k, a vagyonunk elt�nt. 1990-ben saj�t vagyonunk �rt�k�b�l (60 Mrd USD) kifizethett�k volna minden ad�ss�gunkat (24 Mrd USD), �s m�g maradt is volna 36 milli�rd doll�runk. 1998-ban teljes saj�t vagyonunk �rt�kes�t�s�b�l m�r a k�ls� ad�ss�gunk egy�t�d�nek vissza-fizet�s�re sem futn�... Nincsenek m�r alternat�v vari�ci�k.
 Mi lenne, ha...?! Mi lenne, ha 1998-ban ezer-egyn�h�nysz�z �vnyi bolyong�s ut�n �jra orsz�gunkba t�vedne a Csodaszarvas �s minden gombnyom�sra j�ra fordulna? Mi lenne, ha minden megmaradt er�tartal�kunkat mozg�s�tan�nk, �s megpr�b�ln�nk v�gleg megszabadulni �llamad�ss�gunk �vtizedes b�kly�it�l?! Mi lenne, ha minden�nket az ad�ss�g egy�sszeg� visszafizet�s�re ford�tan�nk?
    - behajtan�nk �sszes kintl�v�s�g�nket, - ebb�l bev�tel�nk:      20 Mrd USD,
    - bevetn�nk �sszes valuta-tartal�kunkat, - ami k�szp�nzben:   12 Mrd USD,
    - forgalmi �ron eladn�nk vagyonunkat, - ebb�l bev�tel�nk:        7 Mrd USD.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------
    Vagyis - minden vagyonunkat egyszerre k�szp�nzz� t�ve, �s egyetlen c�l�rt
    fel�ldozva - �sszess�g�ben 39 milli�rd USD-t ford�tan�nk a felhalmozott k�ls� 
    �llamad�ss�gunk azonnali kifizet�s�re. Azonban mindez nem lenne el�g, - m�g
    mindig fennmaradna 2 Mrd USD kifizetetlen hitel.
    Ing�nk �s gaty�nk elvesz�t�se ut�n m�g mindig ad�sok maradn�nk...
    Egyetlen jelz�logk�nt felaj�nlhat� vagyont�rgyunk maradt, - a puszta f�ld.
    Ne higgy�k, hogy Magyarorsz�g f�ldj�nek, a haz�nak az ingatlan-tulajdon-
    lapj�n nincs rajta r�ges-r�g a Szupranacion�lis F�ldhivatal jelz�log-jegyzete!

A le�rtak �sszegz�sek�nt Magyarorsz�g aktu�lis vagyoni �rt�k�r�l az al�bbi meg-�llap�t�sokat tehetj�k:
Vagyoni �rt�k a m�rleg-modell szerint (50-35):                   15 milli�rd USD, -
Piaci-forgalmi �rt�k a m�rleg-modell szerint (43-35):           8 milli�rd USD.

Ugyanezek az �rt�kek 1998-ra - a korm�nyzati ciklus v�g�re - prognosztiz�lva a k�vetkez�k:
Vagyoni �rt�k a m�rleg-modell szerint (48-41):                     7 milli�rd USD, -
Piaci-forgalmi �rt�k a m�rleg-modell szerint (39-41):         - 2 milli�rd USD.

Vigy�zat!!! A m�rleg �sszef�gg�sei szerint Magyarorsz�g piaci-forgalmi �rt�ke teh�t a k�vetkez� k�t �v sor�n v�lik-v�lhat negat�vv�. Ma m�g pozit�v vagyonnal �s piaci forgalmi �rt�kkel rendelkez�nk, �mde az uralkod� trend-vonalak meg-hosszabb�t�sa egy�rtelm�en a tot�lis cs�d fel� mutat. Vagyonunk (�n�ll�s�gunk) mindenest�l t�rt�n� elvesz�t�s�nek az egyenes k�vetkezm�nye lehet az orsz�gunk ter�let�re 1982-ben (ekkor l�pt�nk be a Nemzetk�zi Valutaalapba!) bejegyzett jelz�log kv�zi-jogszer� �rv�nyes�t�se a hitelez�ink r�sz�r�l, - ami a sz�munkra orsz�gunk, haz�nk v�gleges elvesz�t�s�vel lenne egyenl�...   
Magyarorsz�g mint komplex v�llalkoz�s �zleti �rt�ke
A v�llalkoz�s �zleti �rt�k�t - �gy a portfoli� piaci-forgalmi �rt�k�t - a m�k�d�se r�v�n realiz�lhat� profit jelen�rt�kre diszkont�lt �sszege hat�rozza meg.
A Magyarorsz�g "fed�nev�" v�llalkoz�s �zleti hozad�ka jelenleg �vi 2-4 milli�rd doll�r vesztes�g (fizet�si m�rlegdeficit), aminek alapj�n a v�llalkoz�s �zleti-piaci �rt�ke z�r�.
Minden egyes k�lf�ldi, szakmai �s p�nz�gyi (termel�, vagy "karvaly")  befektet� szabadon eld�ntheti - el is d�nti! -, hogy �rdemes-e egy cs�d el�tt �ll�, tart�san vesztes�ges v�llalkoz�sba likvid p�nzeszk�z�ket (magyarul: cash-t) fektetni ak�r privatiz�ci�s portfoli�-v�s�rl�s, ak�r t�ke-emel�s �tj�n.
M�g az �n. "z�ldmez�s" befektet�sek eszk�zl�se is m�dfelett kock�zatos.

Magyarorsz�g felsz�mol�si �rt�ke
Tegy�k fel, hogy Magyarorsz�g egyik hitelez�je vagyunk! Inform�ci�ink alapj�n m�r hossz� �vek �ta ismerj�k - a tart�s ad�s - Magyarorsz�g cs�kken� nemzet-gazdas�gi teljes�tm�nyeit, csek�ly t�keerej�nek �s �zleti mor�lj�nak folyamatos hanyatl�s�t �s teljes sz�tz�ll�s�t, - a m�sf�l �vtizede tart� vagyonveszt�s �sszes k�ros k�vetkezm�ny�t. Marad�ktalanul �tl�tjuk, hogy Magyarorsz�gon a negat�v gazd�lkod�si �s p�nz�gyi-vagyoni folyamatok ezekben az �vekben v�lnak v�g-k�pp visszaford�thatatlanokk�, - teh�t ad�sunk a teljes cs�d fel� rohan.
Miut�n mindezt kezdett�l tiszt�n l�tjuk, - pontosan tudjuk azt is, hogy az �ltalunk eredetileg ny�jtott hitel (t�ke) �sszeg�t soha az �letben nem l�thatjuk viszont. �gy el�lj�r� �rdek�nkk� v�lik, hogy a kamatfizet�s futamidej�t a v�gtelenbe ny�jtsuk, mi�ltal az effekt�v t�kevesztes�g �sszege - sok �ven �t - fokozatosan minim�lisra cs�kkenthet�. Ezenk�zben persze Magyarorsz�g minden l�tez� vagyont�rgy�t is jelz�loggal terhelj�k meg, hogy majd a cs�d t�nyleges bek�vetkeztekor - ny�jtott hiteleink ellen�ben - mindezek tulajdonjoga automatikusan re�nk sz�lljon.
Tegy�k fel, hogy k�lf�ldi befektet�k vagyunk Magyarorsz�gon! R�szt k�v�nn�nk venni a magyar �llami vagyon privatiz�ci�j�ban, �gy a c�lunk, hogy a sz�munkra k�v�natos v�llalkoz�st, �zletr�szt, r�szesed�st (ingatlant, vagyont�rgyat �s cs�d-portfoli�t, stb.) min�l alacsonyabb �ron v�s�rolhassuk meg. Mivelhogy valut�nk �rt�k�ll� (tudunk h�t v�rni!), a magyar vagyon azonban rohamosan devalv�l�dik; - a v�rakoz�sainknak legink�bb egy oly id�pont fog megfelelni, amikor a magyar v�llalkoz�s �ppen a cs�d �llapot�ba ker�l. M�g l�tezik, m�g nem sz�molt�k fel, - de az elad�si �ra a lehet� legalacsonyabb. A c�g eg�sz�ben vagy r�szenk�nt, esetleg a c�g vagyont�rgyai (ingatlanai, g�pei, stb.) egyenk�nt ekkor v�s�rolhat�k meg a legolcs�bb �ron. Ez az �r az �n. felsz�mol�si �r.

A Magyarorsz�g ‘fed�nev�’ v�llalkoz�s �pp mostan�ban jutott el a teljes cs�d - a p�nz�gyi szakad�k - legsz�l�re; vagyont�rgyai a szezonv�gi ki�rus�t�s keret�ben felsz�mol�si �ron vehet�k meg.
Magyarorsz�g felsz�mol�si �ra egyenl� a t�rgyi eszk�z�k (22), tov�bb� a kint-l�v�s�gek (18) �rt�ke egy�ttes �sszeg�nek cca. 30 %-�val, ami maximum 12 milli�rd USD-t tesz ki. A 10 Mrd USD �sszeg� valuta-tartal�k c�lja, j�v�beli sorsa jelenlegi ismereteink szintj�n nem prognosztiz�lhat�. Amennyiben nem is k�pezi Magyarorsz�g val�s tulajdon�t (esetleg tov�bbi ‘ad�ss�gokb�l’ �ll), - �gy term�szetszer�leg nem tekinthetj�k a felsz�mol�si-ki�rus�t�si vagyonunk, vagyis a felsz�mol�si tranzakci� r�szelem�nek.