Czike L�szl�

                              A R�ZSADOMBI PAKTUM
                                        (al��r�s�nak 16. �vfordul�j�ra)

Reg�nyes ennek a dokumentumnak – amelyre jelen �r�som �p�l – m�r „az el�-t�rt�nete” is! Ugyanis halv�ny fogalmam sincs, hogy ker�lhetett hozz�m, illetve a sz�m�t�g�pem mem�ri�j�ba. S�t - hogy a l�d m�g k�v�rebb legyen -, azt sem tudom, ki �rhatta, ugyanis sem k�s�r�lev�l nem volt mellette, sem al��r�s nincs a „dokumentumon”. A t�rt�net �ppoly bizarr, mint amennyire ban�lis.

Tegnapel�tt este nekil�ttam, hogy a g�pem mem�ri�j�t megtiszt�tsam az elm�lt h�napokban felgy�lemlett felesleges lev�l-kacatokt�l. Az egyik – rejt�zk�d�? - f�jlban tal�ltam egy olyan „TXT”-form�tum� levelet (?), melyet azel�tt (nyilv�n speci�lis program hi�ny�ban) meg sem tudtam nyitni. Id�nk�nt vannak/voltak „k�d�s eml�keim” s�r�n �rkez� „megnyithatatlan” levelekr�l, amelyek tartalma �r�kre titok maradt.
Nem �gy ez�! Mert ez ezennel napvil�gra ker�lt…
A TXT-dokumentum „�rkez�si id�pontja” am�gy: 2000. szeptember 10.  

„�me a PAKTUM, amelyr�l nem lehet besz�lni.
Ez volt �r�som kiindul� pontja.
Most pedig k�zl�m a magyar n�pre er�szakolt gyal�zatos szerz�d�s sz�veg�t. Egy otthoni publicista, mint Benedek Istv�n (t�pel�d�m: vajon j� ez a szem�lyi p�lda? – Cz. L.), nem teheti meg ezt, saj�t j�l felfogott �rdek�ben, az Angli�ban �l� R�vffy L�szl� azonban a k�zelm�ltban (mikor? �n nem olvastam… – Cz. L.) nyilv�noss�gra hozta ezt a megd�bbent� �rul�st. Sz�veg�t N�metorsz�gban �l� bar�tom k�ldte, azzal a k�r�ssel, hogy terjessz�k a magyars�g min�l sz�lesebb k�reiben. A k�v�ns�g�nak most eleget teszek, mert teljesen egyet�rtek vele: ezt mindenkinek meg kell ismernie.

�r�s�t azzal kezdi, hogy 1989. m�rcius 15-�n, am�g haz�nk n�pe az els� szabad megeml�kez�s�t tartotta, - egy budai vill�ban titkos t�rgyal�s volt, amelyen a k�vetkez�k vettek r�szt: a t�voz� szovjet hadsereg t�bornoka, a szovjet titkos-rend�rs�g (a KGB) ezredese, az amerikai k�vets�g els� titk�ra, a CIA egyik  tisztje, az izraeli titkosszolg�lat (a MOSSAD) k�pvisel�je, a magyar r�mai katolikus, a reform�tus, az izraelita egyh�z egy-egy megb�zottja, �s �t magyar politikai vezet�, akik k�z�l n�gy ma is vezet� poz�ci�ban van. (Mivel ’j� el�re’ megn�ztem a titkos – spont�n – tal�lkoz� r�sztvev�inek neveit: ezek szerint az a bizonyos rejt�lyes „J�skab�csi”, a n�vsor utols� eml�tettje, nem politikai vezet� volt; aminek a tov�bbiakban m�g kiemelt jelent�s�ge is lesz. Annyi jelent�s�g�t mindenesetre m�r most el kell �rulnom, hogy aki p�ld�ul Torgy�n J�skab�csira gondolna, az ugyeb�r m�ris t�ved… Mert J�skab�csi m�g csak nem is politikus. Lehetett p�ld�ul orvos, t�rt�n�sz, etnogr�fus, pedag�gus, �p�t�sz, szociol�gus, �r�, k�lt�, grafikus, m�v�sz – de politikus, virtigli politikus: semmik�ppen nem.     S ez a t�ny m�g fesz�ltebb� teszi a k�r�lm�nyek rekonstru�l�s�t, hisz’ ha nem is politikusok int�zt�k el /!/ a nemzet dolg�t mind�r�kre, akkor kik? Honnan vett�k a b�tors�got ehhez? Kik h�vt�k a tal�lkoz�t �ssze? Kinek a nev�ben? J�skab�csi neve olyasvalakit szem�lyes�t meg, akinek a fedett identit�sa m�r a modern id�k saj�tos term�ke. A fedett „politikus” figura – titkos �gyn�k. De vajon kiknek az �gyn�ke? A sz�tes� diktat�ra �gyn�kei rejt�zk�dtek - saj�t maguk �tment�s�vel voltak elfoglalva, s nem a nemzet�llam s�rg�s „�jj�szervez�s�vel”. A t�bbiek is csup�n „self-made” politikusok voltak, m�gis elfogadt�k „J�skab�csi” jelenl�t�t, aki az�ta is �rzi inkognit�j�t. � lett volna a jelk�pes vagy a val�di „h�zigazda”, a r�zsadombi paktum amolyan n�ma, szerep-n�lk�li v�d tan�ja? Vagy esetleg – aff�le kortalan str�zsa csak: a hazugok �rz�je?  - Cz. L.)

�k �rt�k al� a r�sz�nkr�l (kinek a r�sz�r�l? hiszen 1989-ben m�g nem lehetett, s nem is volt semmilyen legitimit�suk!? vagy m�gis? csak nem? a n�vsor speci�lis �rdekess�ge lehet, hogy akik jelen voltak, kit/mit k�pviseltek, s k�s�bb ki/mi lett bel�l�k; m�sr�szt, hogy akik nem voltak ott, - mi�rt, hogyan lettek k�s�bb m�gis azok, akik/amik, s mi�rt viselkednek most n�ha �gy, p�ld�ul Orb�n Viktor, mint akit nem is k�t „semmilyen” paktum? – Cz. L.) az orsz�g szabad �jj��p�t�s�nek terv�t korl�toz� dikt�tumot, minek �rtelm�ben kimennek ugyan a szovjet meg-sz�ll�k, de s�lyos �rat kell �rte fizetn�nk. Az �rtes�l�sem szerint R�vffy L�szl� r�videsen nyilv�noss�gra hozza az al��r�k neveit is (tudtommal ez nem t�rt�nt meg, - Cz. L.), hogy minden (fenn�ll� marad�k – Cz. L.) k�telked�st eloszlasson e felt�telek hiteless�g�vel kapcsolatban, amelyek a k�vetkez�k (a felt�telek ut�n egyenk�nt k�l�n �rt�kelem, val�j�ban megt�rt�nt, teljes�lt-e a felt�tel. – Cz. L.):

1. A szovjet csapatok b�k�s �s bar�ts�gos kivonul�sa Magyarorsz�gr�l. (Igen.)
 
2. A Szovjet�ni� k�rp�tl�sa a h�trahagyott �p�letek�rt �s javak�rt. (Igen.)
 
3. Bar�ts�gos politikai �s gazdas�gi viszony ki�p�t�se Szovjet�ni� �s Magyar-orsz�g k�z�tt. (A Szovjet�ni� – sz�tesett. Antall szerz�d�tt Ukrajn�val.)

4. Mindennem� szovjetellenes tev�kenys�g megakad�lyoz�sa. (Tovarisi konec.)
 
5. A hat�rok k�lcs�n�s megnyit�sa Szovjet�ni� s Magyarorsz�g k�z�tt. (Nem.)
 
6. A volt kommunista p�rttagok minden b�ntet�s al�l val� mentes�t�se. (Igen.)

7. A volt kommunist�k (titkosszolg�lat, hat�r�rs�g �s rend�rs�g) megv�d�se az esetleges megtorl�st�l. (Semmif�le megtorl�s nem volt.)
 
8. A volt kommunist�k m�s p�rtokban val� ind�t�sa a v�laszt�sokon. (Igen.)

9. Az �llamvagyon �tment�se a volt kommunist�k kez�be. (Igen.)
 
10. Az igazs�gszolg�ltat�s megtart�sa a volt kommunist�k kez�ben. (Igen.)

11. Minden zsid�ellenes megnyilatkoz�s, megmozdul�s �s szervezked�s meg-torl�sa. (Igen.)
 
12. A jobboldali, vagy sz�ls�jobboldali p�rtok indul�s�nak �s szervezked�s�nek megakad�lyoz�sa. (Igen.)
 
13. �lland� hangoztat�sa annak, hogy a magyar hat�rok v�glegesek �s azokon nem lehet v�ltoztatni. (Igen.)
 
14. Az �j magyar korm�ny nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigr�ci�s szem�lyekkel, szervezetekkel �s csoportokkal. (Igen.)
 
15. Rom�nok, jugoszl�vok �s szlov�kok fel� csak bar�ts�gos nyilatkozatok l�thatnak napvil�got. (Igen.)

16. Az 1956-os esem�nyeket a kommunizmus megjav�t�s�t c�lz� mozgalomnak kell be�ll�tani, �s csak azokat szabad sz�hoz juttatni, akik ezt �gy �rtelmezik. (Maxim�lisan.)
 
17. A magyar hadsereget egyharmad�ra kell cs�kkenteni. (M�r alig van!)
 
18. A Szovjet�ni� az �tmentett kommunist�kon kereszt�l megtartja politikai befoly�s�t Magyarorsz�gon, az USA pedig meger�s�theti gazdas�gi befoly�s�t a magyar �letben. (A Szovjet�ni� sz�tesett. V�geredm�ny�ben �gy t�rt�nt.)

19. Magyarorsz�g teljes garanci�t ad a magyarorsz�gi nemzetis�gek nyelvi, n�pi, kult�r�lis, politikai �s gazdas�gi jogainak gyakorl�s�ra. (Igen.)
 
20. Magyarorsz�g teljesen k�rtalan�tja a magyar zsid�s�got a m�sodik vil�g-h�bor� alatt elszenvedett vesztes�gei�rt. (R�szben megt�rt�nt.)

A fenti megal�z� felt�telek megfogalmaz�sukkor m�g k�thett�k az al��r�kat, de ma, a Szovjet�ni�, Jugoszl�via �s Csehszlov�kia �sszeoml�sa ut�n semmi esetre sem. Akik 1989. m�rcius 15-�n al��rt�k a fenti 20 pontot, azok m�g akkor sem mentes�lhetnek a v�dt�l, ha k�nyszerhelyzetben tett�k ezt. Viszont ha 1992-ben, a k�z�p-�s kelet-eur�pai esem�nyek ut�n is �rv�nyesnek tartj�k ezt a Paktumot, akkor ez a magatart�s haza�rul�snak min�s�l, ami�rt t�rv�ny el�tt kell felelni�k.
�me a sokat emlegetett "r�zsadombi paktum", amely mindeddig megakad�lyozta haz�nk politikai �talakul�s�t, �s a magyar milli�k emberi �letn�v�j�nak a meg-teremt�s�t, amely n�p�nk fejl�d�s�nek �s j�v�j�nek alapfelt�tele.

A tal�lkoz� r�sztvev�i (z�r�jelben megjegyz�seim – Cz. L.):
Antall J�zsef, - az Orvost�rt�neti M�zeum igazgat�ja, k�s�bbi minisztereln�k
Horn Gyula, - a N�meth-korm�ny k�l�gyminisztere, k�s�bbi minisztereln�k
Pet� Iv�n, - a Szabad Demokrat�k Sz�vets�g�nek eln�ke
Paskai L�szl�, - b�boros-hercegpr�m�s, esztergomi �rsek (Katolikus Egyh�z)
G�ncz �rp�d, - k�s�bbi k�zt�rsas�gi eln�k
Zoltai Guszt�v, - a MAZSIHISZ eln�ke
Boross P�ter, - (??), k�s�bbi bel�gyminiszter, Antall ut�n: minisztereln�k
J�skab�csi, - „mellesleg” feltehet�en a reform�tus egyh�z k�pviselet�ben.
Legal�bbis furcsa, hogy ezen a titkos tal�lkoz�n a regn�l� reform-kommunista N�meth-korm�nyt nem k�pviselte – senki… (ennyire nem volt perspekt�v�ja?).”    

Nos, az egyszer� ember csak elcsod�lkozik azon, mik�nt lehets�ges, hogy tizen-h�rman (de legkev�sb� sem az egykori aradi v�rtan�k szellemis�g�ben) egyszer csak �ssze�lnek egy r�zsadombi vill�ban, �s egy �vvel az �n. „rendszerv�lt�st” megel�z�en, k�z�s megegyez�ssel eld�ntik, - hogyan is fogj�k azt v�ghezvinni.  A tizenh�rmas „b�v�s sz�m” �gy j�n ki, hogy h�rom k�mszolg�lat k�pvisel�je, a szovjet katonatiszt, plusz az amerikai diplomata, meg a fenti 8 f�, az �sszesen 13 jelenl�v�. (Ezek szerint „J�skab�csi” jelenl�t�vel a reform�tus egyh�zat k�p-viseli, hiszen a katolikus �s izraelita egyh�zak k�pvisel�i „a fenti nyolcban” m�r szerepelnek. Egyre t�bbet tudunk J�skab�csir�l!) A tov�bbiakban vess�k �ssze a kapott le�r�st Hern�di Tibor: „1956. igaz t�rt�nete” c�m� k�nyv�nek a III. sz. F�ggel�k�ben – 294. oldal - szerepl� �sszefoglal�ssal.

A k�nyvben ezt olvashatjuk, „a Szittyak�rt” 1992. m�rciusi-�prilisi sz�m�b�l: „Mik�zben a magyar n�p �nnepelte a magyar szabads�g bek�vetkez�s�t a pesti utc�n, a r�zsadombi tizenh�rom megt�rgyalta �s al��rta Magyarorsz�g �j rab-szolgas�g�t, s a magyar n�p idegen ig�ba hajt�s�t.” A r�sztvev� szem�lyek fel-sorol�sa, �s a 20 pont t�k�letesen megegyezik. Folytatva az id�zetet: „Itt van a titok. (…) N�p�nk el�rul�s�val fizettek a jelenlegi tiszts�geik�rt. �gy sz�lethetett meg az els� kommunist�kb�l szabadon v�lasztott magyar korm�ny, amelynek a vezet�i szolgai m�don hajtj�k v�gre a r�juk er�ltetett hat�rozatokat. (…) Ez a  r�zsadombi egyezm�ny �tmenti a kommunist�kat, elpuszt�tja a magyar nemzetet. Ez�rt felelni fognak a t�rt�nelemben s a magyar nemzet sz�ne el�tt a r�zsadombi tizenh�rmak. V�ltoznak az id�k, v�ltoznak az emberek. Az aradi tizenh�rom az �let�t �ldozta az�rt, hogy a magyar nemzet �ljen; - a r�zsadombi tizenh�rom pedig azzal pr�b�lta menteni �nmag�t, hogy fel�ldozta a magyar nemzetet.”
(A Szittyak�rt id�zett cikk�t egy�bk�nt Bakos Gyula �rta.)
Ami az utols� sorokat illeti – nincs mit hozz�tenni.
A tov�bbi mondanival�mat arra a logikus feltev�sre �p�tem, hogy az eg�sz titok kulcsfigur�ja az a misztikus J�skab�csi, aki l�tsz�lag nem k�pviselt „senkit”, de az�rt m�gis kapott alibinek egy „l�tszat-k�ldet�st”, hogy ne t�nhessen fel senkinek – mit keresett ott.

Hiszen a felsorolt r�sztvev�k mindegyike mag�t�l �rtet�d�en k�pviselte a teljes  magyar n�p �rdekeit – hat�rokon innen �s t�l -, efel�l semmilyen k�ts�g�nk nem lehet. Ak�rki v�lasztotta is ki �ket a nemes feladatra, enn�l frapp�nsabban nem is d�nthetett volna. �ltaluk – a priori - megval�sult a magyar n�p t�k�letes r�tegk�pviselete! N�zz�k �ket egyenk�nt:
  
Antall J�zsef, - t�rt�n�sz; Acz�l Gy�rgy �s Schultheisz Emil egykori j� bar�tja.
Horn Gyula, - a nagyn�met �jraegyes�t�, volt karhatalmista �zemgazd�sz, na �s.
Pet� iv�n, - lev�lt�ros, az egyszer� k�rpitos bonyolult fia.
Paskai L�szl�, - a nemr�gen felbukkant hamis „szakerto”-lista number one-ja.
G�ncz �rp�d, - Tolkien: „A Gy�r�k Ura”, �s k�nnyed le�ny�lmok m�ford�t�ja.
Zoltai Guszt�v.
Boross P�ter, - vend�gl�t�ipari igazgat�, �s m�g k�t fontos c�g el�lj�r�ja.
J�zsib�csi, - akir�l annyit tudunk, hogy reform�tus, b�r lehet: ez is f�lrevezet�s.

J�zsib�csi szerintem nem reform�tus, hanem kakukktoj�s. Hogy mi�rt?
Mert a jelenl�v� paktumgazd�k k�z�tt � volt az egyetlen szabadk�m�ves.
Ha nem lett volna ott, ut�bb ki kellett volna tal�lni, ak�r az eg�sz paktumot.

V�c, 2005. m�rcius 15.

                                                                     Czike L�szl�