Rekviem a szocialista konjunkt�r��rt
                                                 (filoz�fiai bet�t)

Amennyiben - illetve: MERT! - Isten nem l�tezik: b�rmit szabad.
Ez a liberalizmus - a s�t�ni vil�g-�s �letfelfog�s - ‘ontol�giai’ alapja.
A „kereszt�ny erk�lcs” sz�szerkezetben a ‘jelz� tag’ felesleges, ugyanis erk�lcs csak egyf�le l�tezik: kereszt�nyi.

Az isteni t�rv�nyek �s a liber�lis jog
J�zus Krisztus �lete �s hal�la a l�tez� legmagasabb-rend� �ldozat �s erk�lcsis�g.
Isten Krisztus szem�ly�ben testes�lt meg, s sz�llott le a F�ldre; - az Atya �s a Fi� k�z�s �ldozat�b�l sz�letett meg az emberi b�n�k megbocs�t�s�nak a lehet�s�ge.
�ldozat �s megbocs�t�s - �nz�s helyett szeret� odaad�s.
Az erk�lcs sz�nak Krisztus el�tt eg�sz egyszer�en nem lehetett val�s-gyakorlati jelent�s-tartalma, hiszen Krisztus kereszt-�ldozata teremtette csak meg az egy�n (az individuum) �s az emberis�g (a kollekt�va) sz�m�ra egyar�nt az �dv�z�l�s, a t�lvil�gi boldogs�g, - a felt�mad�s el�r�s�nek egyetemes lehet�s�g�t.
Erk�lcs�s tett az, amit az ember (!) f�ldh�zragadt, evil�gi �rdekei ellen�re is meg-tesz (ez az �ldozat); valamint erk�lcs�s magatart�s az, ha az ember (!) kicsinyes-�nz� �rdekei ellen�re sem tesz meg (ez az �nuralom) valamit.
Az erk�lcs teh�t transzcendens kateg�ria.
A l�nyege szerint az ember akkor sem cselekedhet meg erk�lcstelen dolgokat, ha �ppen nem l�tja senki, vagy a tett�re - t�rgyi bizony�t�k hi�ny�ban - nem der�lhet f�ny. Az erk�lcs bels� szab�lyai szerint az erk�lcs�s ember akkor sem lophat, ha az �gyetlen �s szakszer�tlen - vagy �ppen a sz�nd�kosan treh�ny! - Nagy Testv�r nevets�ges jogszab�lyai a lop�st esetleg r�videbb-hosszabb (4-8-12-14 �ves) id�-szakokban m�gis lehet�v�, s�t, esetleg t�rv�nyess� is teszik.
A liber�lis jog szerint b�n az, amit a jog b�ntetni rendel. Az erk�lcsis�g alapj�n erk�lcstelen, teh�t b�n�s az, amit a transzcendens isteni t�rv�nyek nem engednek meg, vagyis tiltanak.
A liber�lis egy�n csakis a m�nak �l, a m�l� f�ldi �lvezetek rabja. Ha f�lren�zel, kilopja zsebedb�l a p�nzt�rc�dat, majd arc�tlanul seg�t neked megkeresni azt...
Persze, sohasem tal�lj�tok meg, - � viszont tiszta �s seg�t�k�sz l�tszatot keltett.
Az erk�lcs�s ember bels� k�sztet�sek vagyis a fels�bb isteni t�rv�nyek szerint �l;  gyakorlatilag nem sz�ks�ges ismernie az �ppen aktu�lis-hat�lyos jogszab�lyokat sem, hiszen Isten t�rv�nyeit nem v�ltoztatja naponta a parlament, �s azok egy�b-k�nt is kij�tszhatatlanok.
Isten szeme val�ban mindent l�t; �mde a Nagy Testv�r kegyesen f�lren�z, amikor �ppen az �v�i v�tkeznek: hazudnak, lopnak �s csalnak.
Ez�rt azt�n az erk�lcs�s-istenes ember a liber�lisokkal szemben eredend�, meg-v�ltoztathatatlan h�tr�nyban �li le az eg�sz f�ldi �let�t. �gy lesznek a h�v�kb�l a szeg�nyek, - a hitetlen tolvajokb�l pedig a gazdagok. Tev�k - a t� fok�n �t...
Az igazi baj azonban akkor �s ott kezd�dik, amikor megval�sul a Nagy Testv�r totalit�rius uralma. A Nagy Testv�r ugyanis kiv�lasztottjai kiz�r�lagos �rdek�ben olyan speci�lis jog-�s int�zm�nyrendszert �p�t ki �s m�k�dtet, mely nem az isteni t�rv�nyeken, teh�t nem az egyetemes erk�lcs�n alapul. A Nagy Testv�r t�rv�nyei ‘sz�nd�kosan lyukasak’, - az�rt, hogy a rendszerh� kiv�lasztottak szabadon ki-be j�rk�lhassanak rajtuk, m�g az egyszer� rabszolgan�p restrikci�s g�zsban �hezve verg�dik. Az elit milli�rdokat lophat el t�rv�nyesen, mik�zben ‘sz�zforintos ad�-csal�socsk�k v�dj�val’ b�rki-b�rmikor t�k�letesen �s v�glegesen t�nkre tehet�, a Nagy Testv�r t�rv�nyei �s int�zm�nyei �ltal.
A Nagy Testv�r nem isten; csup�ncsak egy f�ldre tasz�tott (Lucifer, a f�nyhoz�), f�ldh�z ragadt, b�n�s-esend� l�ny, aki ugyan teljhatalomra v�gyik, de m�gsem �g�rhet a h�veinek t�lvil�gi boldogs�got, �r�k �letet vagy �dv�z�l�st - hiszen sem erk�lcsis�ggel, sem t�lvil�gi hittel, sem val�di hat�sk�rrel-lehet�s�gekkel, sem transzcendens k�pess�gekkel nem rendelkezik, illetve mindezekkel m�r - �rul�sa �ta - r�gen nincsen felruh�zva. Maradand� �rt�kek, k�pess�gek �s lehet�s�gek hi�ny�ban a S�t�n k�r�sz�let�, hamis birodalm�t itt �s most, a F�ld�n igyekszik berendezni. Leger�sebb seg�t�t�rsa ‘fia’, az Antikrisztus, aki a p�nz, a hatalom, a vagyon,  a privatiz�ci�, a r�szv�nyek �s a t�zsde ill�kony �g�reteivel, mint k�b�t� ill�zi�kkal ker�ti hatalm�ba a gyan�tlan-esend� emberek sz�zezreit. Igyekeznek ez�rt elhitetni mindenkivel, hogy b�rki k�nnyed�n gazdagg� v�lhat, ha elfogadja �s mag��v� teszi a S�t�n �s az Antikrisztus mentalit�s�t, - vagyis ha megtagadja Krisztust.
Aj�nlatuk l�nyege, hogy jelen�rt�kre diszkont�lj�k az �dv�ss�get, az �r�k �letet, ami�rt cser�ben azonnal harminc ez�stp�nzzel fizet a Nagy Testv�r erre kijel�lt kereskedelmi bankja.
Elhitetik a gyarl� �tlagemberekkel, hogy a bank�r, a vagyonkezel�, a privatiz�tor, a tan�csad�, a br�ker, a krupi�, az �gyv�d �s a k�nyvvizsg�l� nem tolvajok; - a buzi �s a kurva nem betegek vagy erk�lcstelenek, hanem egyszer�en csak m�sok. Mindenki persze nem f�rhet bele az eml�tett m�ss�g-kateg�ri�k valamelyik�be, - ezekb�l lesznek a rabszolg�k, a f�ld�nfut�k, a hajl�ktalanok, a munkan�lk�liek, a b�rt�nlak�k �s a m�rt�rok. Vagy m�g a renitens m�sk�nt gondolkod�k...

Az �llami monop�lium �s a n�veked�s fikci�ja
A l�tez� szocializmusban az istenadta n�p t�bb mint negyven �ven �t csup�n �h- b�rt kapott �ldozatos/megfesz�tett munk�j��rt; csak az�rt, hogy eszeveszett �tem� gazdas�gi n�veked�s�nkkel m�g gyorsabban ledolgozhassuk a legfejlettebb t�k�s orsz�gokkal szemben fenn�ll� - szakad�knyi - technikai h�tr�nyunkat. Mindenki sz�m�ra egy�rtelm� �s nyilv�nval� volt, hogy katonai terepj�r� Trabantjainkkal tal�n m�gsem gy�zhetj�k le a - Porsch�kkal, Ferrarikkal �s Cadillacekkel - vadul sz�guldoz� imperialist�kat. Elv�gre cs�zlival eredm�nyesen nem harcolhattunk az �llig felfegyverzett, rendk�v�li ravaszs�g� osztr�k hegyivad�szok ellen sem, ez�rt v�delmi (!) k�pess�geinket is rohaml�ptekkel fejlesztett�k... Fikci� k�vetkezik!
Minden �vben rekordot d�nt�tt a nemzeti j�vedelem felhaszn�l�si ar�nyaiban a felhalmoz�si h�nyad nagys�ga, no persze a fogyaszt�s rov�s�ra. A magyar fel-halmoz�si r�ta egyes �vekben a 25-30 %-os m�rt�ket is el�rte, ami bizony�ra ki is v�ltotta a vil�g korabeli urainak maxim�lis r�m�let�t a Buckingham-palot�ban �s a Wall-Streeten egyar�nt. A beruh�z�si l�z az 1970-es �vekben - a h�rk�zl�s ut�n (pl. �rt�vk�zl� f�ldi �llom�s, �j mikrohull�m� l�ncok, solti r�di��llom�s) - m�g a titkosszolg�latot is el�rte. A magyar katonai h�rszerz�s 1976-ban �nszorgalomb�l  �ll�t�lag egymag�ban h�romszor annyit k�lt�tt a rep�l� cs�szealjak (az UF�-k)  megfigyel�s�re, mint a komplett NASA... Kazahszt�nban a tengizi olajmez�n a magyar Vegy�pszer - b�r amerikai seg�ts�ggel, de - szovjet megb�z�sb�l el�sz�r No� b�rk�j�t rekonstru�lta, majd eredeti m�ret�ben siker�lt meg�p�tenie Ez�kiel pr�f�ta �rhaj�j�t is, melyet tal�l�an Challanger n�vre kereszteltek. Mindezeken azt�n a NATO �s a Vars�i Szerz�d�s �gy �sszek�l�nb�z�tt, hogy k�zel k�t �vvel elhalasztott�k a CIA, a KGB �s a MOSZAD tev�kenys�g�nek �sszehangol�s�t...

Az elk�peszt� gazdas�gi er�fesz�t�sek meg is hozt�k a v�rt eredm�nyt. Magyar-orsz�g termel� potenci�lja, ipari kapacit�sa a hivatalos statisztik�k szerint �vente 10-12 %-kal b�v�lt, de k�zel hasonl� dinamik�t produk�lt a nemzeti j�vedelem n�veked�se is, - mi�ltal megvetette a felhalmoz�si r�ta tov�bbi, minden hat�ron t�li n�vel�s�nek az alapjait. �m a beruh�z�si konjunkt�ra �hs�g�nek csillap�t�sa a tov�bbiakban m�r nem volt megoldhat� puszt�n csak belf�ldi forr�sok terh�re. P�tl�lagos, k�lf�ldi p�nzeszk�z�k azonnali bevon�sa v�lt sz�ks�gess�; �gy azt�n Magyarorsz�g bank�rai megkerest�k a Vil�gbankot, s�t, m�g felv�telt nyert�nk a Nemzetk�zi Valutaalapba is. Mindezek a ‘gy�m�lcs�z�’ kapcsolatok �vtizedekre  biztos�tott�k a szinte korl�tlan �sszeg� nyugati k�lcs�n�k felv�tel�t, illetve �gy az �sszeoml� f�lben teng�d� reform-kommunista rendszer zavartalan finansz�roz�s�t �s tov�bb�l�s�t. 1982-t�l m�rt�ktelen�l elad�sodtunk, �s az�ta m�r az ad�ss�g-szolg�lat teljes�t�s�re (kamatfizet�sre) vesz�nk fel egyre �jabb k�lf�ldi hiteleket. Tekintettel arra, hogy az 1970-es �s az 1980-as �vekben nemzeti j�vedelm�nknek csak viszonylag kis (b�r n�vekv�) r�sz�t ford�tottuk fogyaszt�sra, s a nagyobbik h�nyad�t beruh�z�sra vagyis felhalmoz�sra; - �gy igaz�n komoly anyagi �rt�kek �p�ltek fel, amely �rt�kek szinte kiv�tel n�lk�l a t�rsadalmi tulajdont, b�r annak ink�bb az improdukt�v h�nyad�t gyarap�tott�k. Egyetlen jelent�s kiv�telr�l kell megeml�kezn�nk, nevezetesen a magyar r�szr�l soha meg nem �p�lt �s meg nem �p�l� b�s-nagymarosi v�zi er�m�r�l. A j�r�szt nyugati hitelekb�l f�lig kialak�tott er�m�-ter�let teljes lebont�sa �ppen a napjainkban folyik, szint�n j�r�szt nyugati hitelekb�l. Elmondhatjuk teh�t, hogy a Duna-saurus megalom�ni�s �p�tkez�se �s bont�sa 200-300 milli�rd forintnyi �sszr�ford�t�s�val speciel nem n�velte, hanem apasztotta a t�rsadalmi tulajdont...
Mindezeket meg�rizz�k - szelekt�v eml�kezet�nkben.
�men.