H�zagok, ellentmond�sok, torz�t�sok
 szakmai megjegyz�sek, kieg�sz�t�sek a Heti Vil�ggazdas�g 1996. janu�r 20-iki
           "Elkezelt�k" c�m� (a CO-NEXUS-r�l sz�l�) t�bboldalas cikk�hez

A h�r szent.
Ez az etikai elv arra utal - s�t, k�telezi az �r�t! -, hogy a sajt�, a h�rk�zl�s szent c�lja az olvas� szakszer� �s korrekt inform�l�sa t�rsadalmi �let�nk legfrissebb, k�z�rdekl�d�sre legink�bb sz�mot tart� val�s esem�nyeir�l, t�nyeir�l.
Mint ahogy az orvos - hyppokrat�szi esk�je alapj�n - nem k�ros�thatja a betege eg�szs�g�t, nem t�rhet az �let�re (s�t, meg kell gy�gy�tania!); mik�nt az �gyv�d - szint�n esk�je alapj�n - nem fordulhat �gyfele, vagy a t�rv�nyek ellen (s�t, mind a kett�t k�pviselnie kell!), - �gy a h�rk�zl�s nem k�z�lhet torz h�reket, nem dez-inform�lhatja az olvas�t!
A hamis inform�ci�k, �lh�rek, nem val�s �ll�t�sok, eltorz�tott "t�nyek" k�zread�sa kiz�r�lag csak az olvas� manipul�l�s�t c�lozhatn�, ami viszont ellentmondana az eredeti c�lnak, ami ugye a val�s t�j�koztat�s ny�jt�sa; - a szent h�r, az igazs�g k�zl�s�vel, az olvas� kiz�r�lagos �s odaad� szolg�lata.
Nem tudom, az �js�g�r�knak kell-e esk�t tenni�k a fentiek szerint, - mert ha nem, az nagy baj! El�fordulhat persze, hogy valakinek "csak �gy" �rhatn�kja t�mad, de nem tudja mir�l. �r, - mintegy bele a vakvil�gba. Van, hogy �rni kell valamir�l, de nem mondj�k meg el�re el�g pontosan, mit �s hogyan. A t�ma kell� ismeret�nek hi�ny�ban pedig gyakran j� nagy bakokat lehet l�ni. N�ha �ppen az a baj, hogy a megrendel� mindent t�lzottan sz�jba r�g - esetleg nem mindenben mond igazat...

Szerte�gaz� neh�z t�m�r�l, el�gs�ges el�tanulm�nyok s kell� k�r�ltekint�s n�lk�l magabiztosan �rni nagy kock�zat, vagy �ppen vakmer� meggondolatlans�g. �m a Heti Vil�ggazdas�got hossz� �vek �ta olyan sajt�org�numnak ismerj�k (nem sok ilyen van!), amely a t�m�it gondosan v�lasztja meg, azokr�l nemes el�kel�s�ggel �s vitathatatlan szakszer�s�ggel �r, - teh�t nem s�r�n k�veti el az el�z�ekben fel-sorolt kv�zi elemista hib�kat...

De mit mondjunk Fah�di Gergelynek a c�m szerinti t�m�ban megjelent cikk�r�l?! Eddig azt hihett�k, hogy a t�ma (CO-NEXUS, PORT-RE�L, dr. L�szl� Andr�s, stb.) szakavatott ismer�je �s m�vel�je Lipovecz Iv�n (HVG: Port-felh�, - 1995. janu�r 14.); � ugyanis gondosan vigy�zott, hogy egyetlen ellen�rizetlen �s/vagy szakszer�tlen "t�nyt" se tegyen k�zz�. �gy �r�sa mentes is tudott maradni minden bels� ellentmond�st�l.
A HVG egyetlen szakcikk�nek sem lehet az a c�lja, hogy folytat�lagos szappan-oper�hoz hasonl� k�nnyeds�g� �n�letrajzi r�szleteket k�z�lj�n a zseni�lis �zleti v�llalkoz�r�l, aki �tt�r�k�nt a semmib�l mamut v�llalkoz�s-csoportot gr�ndol, majd egy-k�t �v alatt (�llami p�nzen �s p�nzb�l) kiss� t�lszalad v�llalkoz�saival, - m�g v�g�l 8-10 �vnyi nagy �v� �zleti p�lyafut�s ut�n a vagyont �nhib�j�n k�v�l elvesz�tve (l�sd: "elkezelt�k"), fizet�sk�ptelenn� v�lva, al�ltan visszazuhan �des sz�l�je, a magyar �llam karjaiba...
L�sd az �r�som t�rgy�t k�pez� cikk utols� mondat�t: "...a vagyonkezel�si kaland fiask�ja eset�n alighanem egy meglehet�sen lerongyol�dott c�gnek lesz az �llam a boldogtalan �j tulajdonosa".
A j�indulat�lag kozmetik�zott �n�letrajzi r�szletek k�zl�s�nek k�tes dics�s�g�t meg kellene hagyni t�bbek k�z�tt p�ld�ul a Napi Gazdas�g-nak, l�v�n az a CO-NEXUS saj�t v�llalkoz�sa (l�sd: K�P�, - 1994. okt�ber 6.).

Fah�di Gergely szem�ly�ben v�lelmezhet�en v�tlen a cikk�ben s�r�n el�fordul� szakmai t�ved�sek, h�zagok, (�n)ellentmond�sok, cs�sztat�sok, torz�t�sok, f�lin-form�ci�k k�zl�s�t illet�en; - val�sz�n�leg �gy hihette, �r�sa mentes az ilyenekt�l. Lipovecz Iv�n �js�g�r�i zsenialit�s�t t�kr�zi viszont, hogy cikk�ben egyszer�en nem voltak ilyenek, pedig a t�m�t � sem ismerhette igaz�n bel�lr�l.
Szem�lyes "szerencs�m", hogy a t�rgy szerinti t�m�t mindkett�j�kn�l t�nyszer�en sokkal jobban ismerem; amivel a legkev�sb� sincs sz�nd�komban sem hencegni, sem b�rmilyen vonatkoz�sban vissza�lni.
Kiz�r�lag olyan meg�llap�t�sokkal, �r�sos k�zl�sekkel k�v�nok teh�t foglalkozni, amelyek az �r�som c�me szerinti HVG-cikkben de facto megjelentek; - s n�h�ny olyan, m�skor �s m�s sajt�org�numban napvil�got l�tott k�zl�ssel, amelyek a vitatott cikk egyes k�zl�seivel valamilyen kontra-�sszef�gg�sben �llnak.

Minden �zletember term�szetes �s t�rv�ny adta joga, hogy �zleti �gyeib�l csak azt hozza nyilv�noss�gra, ami nem �zleti vagy szem�lyes titok. Ugyanakkor b�r-milyen inform�ci� nyilv�noss�gra hoz�s�val egyszer, s mind v�llalnia kell annak a kock�zat�t is, hogy az adott inform�ci�t esetleg valaki nyilv�nosan vitatni fogja.
�pp ezek a k�lcs�n�s lehet�s�gek k�pezik a sajt�-nyilv�noss�g, a demokratikus h�rk�zl�s, a szabad v�lem�ny-nyilv�n�t�s l�nyeg�t.

1.
A cikk �r�ja el�re nem d�nt�tte el, hogy t�rgyilagos szakcikket, �llami vagyon-kezel�si melodr�m�t vagy �n�letrajzi szappanoper�t �r-e; - a szeg�ny v�llalkoz� panaszait adja-e el�, avagy v�gig ironikus hangnemben "cikizi le" a CO-NEXUS nagyf�n�k�t. A cikk valamennyi jelzett st�luselemet spont�n �sszevisszas�gban tartalmazza. (Lehets�ges persze, hogy �ppen �gy fest re�lis k�pet a l�tez� mai magyar �zleti val�s�gr�l, - lehet teh�t, hogy a cikk�r� egyszer�en realista volt.)
Az "Elkezelt�k" f�c�m arra utalhat, hogy a CO-NEXUS Rt. net�n "elkezelte" az �V� �ltal vagyonkezel�sre re�b�zott 4 milli�rd forint �rt�k� portfoli�t, magyar�n kimondva szakszer�tlen�l kezelte a vagyont �s ennek k�vetkezm�nye esetleg az imm�r elker�lhetetlennek l�tsz� tot�lis cs�d, - �gy p�ld�ul els� l�p�sk�nt a D�lker Rt. p�nz�gyi �sszeoml�s�nak 1996. janu�r 16-ikai hivatalos bejelent�se (l�sd: a HVG 1996. janu�r 27-iki sz�m�ban.)
�rtelmez�s�nk�n a cikk�r� sz�nd�kosan tr�f�lkoz� hangv�tele sem v�ltoztat (l�sd a fot�-al��r�st: "L�szl� Andr�s CO-NEXUS-f�n�k. Egyens�lyoz").
A f�c�m fel�l�rt alc�me: "A CO-NEXUS neh�zs�gei" viszont arra utal, mintha a c�gnek objekt�v gazd�lkod�si neh�zs�gei lenn�nek, melyekr�l bizony nem tehet... A kett�s st�lusvezet�s azt sugallja, hogy a cikk�r� esetleg - abszol�t becs�letesen - k�ptelen eld�nteni, hogy a v�rhat� cs�d�rt v�g�l is ki a felel�s: a CO-NEXUS Rt. �s vezet�i, L�szl� Andr�s, - az �V�, a kereskedelmi-�zleti partnerek (a vev�k), a bankok (a hitelez�k), a KORDAX  Rt., az �llami Sz�mvev�sz�k, a konzervat�v p�rtok, a Ferromat vagy mindenki, aki �l �s mozog?! Vagy: felel�s�k nincsenek - csak l�tsz�lag �sszef�gg�stelen, v�letlenszer� fordulatokkal teli cselekm�ny, �pp mint a "Dallas"-ban?
A cikk�r� pr�b�l rendet teremteni a r�z�dul� �ltal�nos k�oszban, �mde a helyzete teljesen rem�nytelen, a vil�goss�g az �r�s v�g�ig nem dereng fel. Val�ban ilyen bonyolult lenne Magyarhonban az �zleti �let?!

2.
A sokat emlegetett 4 milli�rdos portfoli� ma is �llami tulajdon, b�r m�g kis ideig - 1996. v�g�ig, az �V� (�PV Rt.) megb�z�s�b�l - a CO-NEXUS Rt. kezeli a vagyont. (A r�szv�nycsomagban legnagyobb �rt�ket k�pvisel� D�lker Rt.-t m�r nem, hiszen az felsz�mol�s alatt �ll. A szint�n nagyobb �rt�ket k�pvisel� Royal B�torker Rt.-t m�r szint�n nem, hiszen megvette t�l�k a KORDAX Rt., amely viszont fizet�sk�ptelen, illetve nem fizet.)
A CO-NEXUS Rt. eredetileg teljes alapt�k�j�t tekintve �llami alap�t�s� (1988.) �s tulajdon� r�szv�nyt�rsas�g volt. �gy a CO-NEXUS Rt. �s "birodalma" - 1996. december 31-ik�n, a vagyonkezel�si szerz�d�sben foglaltak k�vetkezm�nyek�nt - nem egyszer�en "�llami tulajdonba ker�lne", hanem �llami tulajdonba ker�lne vissza, hiszen eredetileg is az volt!
A vitatott cikkben k�z�lt adatok alapj�n fel tudjuk becs�lni, hogy a CO-NEXUS Rt.-nek a 4 milli�rdos portfoli�val egy�ttes, mintegy 8-10 �ves �zleti p�lyafut�sa �sszess�g�ben kinek mennyibe ker�lt, kinek a vagyon�b�l mennyi maradt, stb., - illetve milyen �zleti v�geredm�ny prognosztiz�lhat� a v�gkifejlet id�pontj�ra.

3.
Ki fog der�lni, hogy nem az 1992. elej�n vagyonkezel�sbe vett 8 t�rsas�g port-foli�j�nak eddig 4 (�s nem 3!) �ves kezel�se r�tt �ri�si terheket a c�gre, hanem �ppen megford�tva! Ugyanis nem az alap�t�skor m�g 100 milli�s �rt�ket sem k�p-visel� alapt�k�j� CO-NEXUS Rt. d�lt �ssze a 4 milli�rdos portfoli� kezel�s�nek terhe alatt, hanem val�j�ban a 4 milli�rdos vagyon t�nt el, pontosabban ‘lett fel-�lve’ az �vek sor�n a CO-NEXUS Rt. �ltal!
Emellett term�szetesen a CO-NEXUS Rt. is "�sszed�lhet"; de nem a cs�dbement vagyonkezelt portfoli� ‘s�lya’ alatt, hanem �pp ellenkez�leg: a portfoli�b�l kivett tem�rdek k�szp�nz sem volt el�gs�ges az anyac�g, a CO-NEXUS Rt. tov�bbi �letben tart�s�ra. A CO-NEXUS Rt. "�sszed�l�se" �gy k�vetkezik majd be, hogy a t�kozl� fi� a CO-NEXUS Rt. �s a 4 milli�rdos portfoli� t�rtr�sznyi maradv�ny-�rt�k�vel egy�tt visszat�r alap�t�j�hoz, a magyar �llamhoz.
Kv�zi: pardon, nem t�rt�nt semmi, vagyon-kezelgett�nk egy kicsit, �zletelgett�nk egy kicsit, t�zsd�zt�nk egy kicsit, pr�b�lkoztunk (persze politiz�ltunk is!) sokat, de h�t ez a magyar �zleti �let teljesen kil�t�stalan, nan�, hogy ‘t�lszaladtunk’, - igaz ugyan, hogy ez nek�nk egy fill�r�nkbe sem ker�lt, no de a magyar �llam is csak alig 5-6 milli�rdocsk�t vesz�tett el az �vek sor�n, mert �ppen ennyit �lt�nk fel a 8-10 �v alatt...!
�gy azut�n a CO-NEXUS-birodalom, amely tizenegyedik az �ri�sok rangsor�ban (l�sd: K�P�, 1994. okt�ber 6.) - vajon mekkora lehet a t�bbi �ri�s?! -: lassan bez�rja kapuit, �s a f�v�rosi vagyonkezel� beadhatja a kulcsot a h�zmesternek...
�gy v�lhat val�ra - no nem a pletyka, hanem - L�szl� Andr�s szinte ‘pr�f�tikus’ j�slata, miszerint majd hirtelen felr�ppen a ‘d�bbenetes’ h�r: "Budapest kedves v�ros, - cs�dbe ment a CO-NEXUS!".
Vajon t�nyleg el�re l�tta?!

4.
Nem tekinthet� hitelesnek az a - m�r t�bbsz�r, t�bb hely�tt meg�nekelt - �ll�t�s, hogy L�szl� Andr�s v�llalkoz�i karrierj�nek anyagi alapj�t egy tal�lm�ny�nak 10 milli� forintos bev�tele teremtette meg. A kont�ner-szerv�z szolg�lati tal�lm�ny t�k�s exportja (melyet hossz� �veken �t a MOG�RT bonyol�tott), val�ban hozott ilyen �sszeg� j�vedelmet a tal�lm�nyban 25 %-os tulajdonosi r�szesed�s� L�szl� Andr�snak, aki azonban ezen �sszeget els�sorban budaligeti k�rpalot�j�nak fel-�p�t�s�re ford�totta, m�sr�szt saj�t nyilatkozata szerint "mellesleg (10 �v ut�n!) ma is abb�l a summ�b�l �l" (K�P�, - 1994.okt�ber 6.).
Egy�bk�nt t�k mindegy, hogy a jelzett �sszeget mire ford�totta, - egy biztos: a CO-NEXUS Rt.-be, mint v�llalkoz�sba egy fityinget sem fektetett be, mert annak a teljes alapt�k�j�t (53,39 milli� forintot) a vitatott cikkben (HVG, 88. oldal) fel-sorolt 18 �llami tulajdon� int�zm�ny �s gazd�lkod� szervezet adta �ssze (a fel-sorol�sb�l egy�bk�nt hi�nyzik pl. a G�p-�s Szersz�m�rt�kes�t� V�llalat, melynek v�gelsz�mol�sa �ppen napjainkban fejez�dik be).
Mi�rt fektetett volna L�szl� Andr�s saj�t k�szp�nzt a kiz�r�lag �llami tulajdon� r�szv�nyt�rsas�gba, amelynek - mint egyetlen szervez�je - azonnal egyszem�lyi felel�s vezet�je, eln�k-vez�rigazgat�ja lett?! Egy ilyen k�szp�nz-befektet�snek - a jogszab�lyi korl�tokt�l f�ggetlen�l - sem lett volna semmi �rtelme.
A t�ke ‘�sszegy�jt�se’ csak szocialista bar�ti kapcsolatrendszer (m�r alap�t�skor is erre utalt a CO-NEXUS n�v!) r�v�n siker�lhetett, hiszen az Orsz�gos Terv-hivatal, a Magyar Nemzeti Bank �s a P�nz�gyminiszt�rium 1985-1989. k�z�tt is val�s�gos gy�jt�helye volt azoknak "a sz�kebb p�nz�gyi lobby"-hoz tartoz� p�rt-k�dereknek, akik a rendszerv�lt�s �veiben gazdas�gpolitikai hatalmukat effekt�v gazdas�gi-p�nz�gyi hatalomm� (�s vagyonn�) mentett�k �t.
Mif�le v�llalkoz�s az, melynek a teljes r�szv�nyt�k�j�t, minden vagyon�t, illetve k�szp�nz�t �llami tulajdon� szervezetek adt�k �ssze? Nyilv�n �llami v�llalkoz�s! Ebb�l persze az is k�vetkezik, hogy az �llami r�szv�nyt�rsas�g �l�re "kinevezett" L�szl� Andr�s eln�k-vez�rigazgat� nem v�llalkoz� volt, hanem egyszer� �llami alkalmazott. Az eln�k-vez�rigazgat� - szem�lyes kock�zatv�llal�s n�lk�l - semmi egy�bre nem v�llalkozott, csup�n egy �llami r�szv�nyt�rsas�g vezet�s�re. Ett�l viszont m�g nem v�lt v�llalkoz�v�!
Kiz�r�lag a humor kedv��rt jegyzem meg: ezt az eln�k-vez�rigazgat�i �ll�st - a h�resztel�ssel szemben - bizonyosan  nem nyilv�nos p�ly�zat meghirdet�se �tj�n t�lt�tt�k be. Akkoriban egyesek sz�m�ra m�g lehets�ges volt mag�nemberk�nt v�llalkozni a magyar �llam vagyon�val?!

Csup�n a t�rt�neti h�s�g kedv��rt ejts�nk m�g n�h�ny sz�t a kont�ner-szerv�z (MOG�RT-IKARUS) szolg�lati tal�lm�nyr�l! A tal�lm�ny eredeti t�bbs�gi (51 %-os) tulajdonosa egy igazi feltal�l�, egy k�lkereskedelmi �zletk�t� aut�m�rn�k-doktor, aki jelenleg a MOG�RT-jogut�d Garagent Rt.-ben (�jabb �llamib�l lett egy�ni v�llalkoz�s!), valamint a CO-NEXUS Rt.-ben szint�n a nyugd�jas m�szaki seg�der� felel�ss�gteljes szerepk�r�t t�lti be.
Tekintettel arra, hogy a kont�ner-szerv�z tal�lm�ny eredeti t�bbs�gi tulajdonosa nyugd�jask�nt bev�tel hi�ny�ban m�r hossz� �vek �ta nem volt k�pes kifizetni a nemzetk�zi szabadalom fenntart�s�nak borsos k�lts�geit, a terhet a CO-NEXUS Rt. keret�ben �tv�llalta L�szl� Andr�s.
Id�k�zben a bev�telt �vek �ta nem hoz� szabadalom ism�t �g�retess� v�lt, - �gy a gy�rt�s �jb�li beind�t�sa rem�ny�ben L�szl� Andr�s h�szezer forint pr�mium�rt "megv�s�rolta" a t�bbs�gi tulajdonjogot az eredeti tulajdonost�l.
A k�zmond�s szerint azonban a k�nnyen szerzett tal�lm�ny k�nnyen is v�sz el, - a szabadalmat �ll�t�lag nemr�g ellopt�k az olaszok...

5.
Azt �rja "az �js�g", hogy: "L�szl� Andr�s 1990-re m�r k�ts�gbevonhatatlanul a t�rsas�g (�rtsd: CO-NEXUS Rt.) ir�ny�t� tulajdonos�v� emelkedett".
L�ssuk, hogy t�rt�nt ez val�s�gban, - ism�t egyetlen fill�r szem�lyes v�llalkoz�i t�kebefektet�s, vagyis kock�zat n�lk�l.
El�sz�r is: a nagy kiv�s�rl�si tranzakci� nem 1990-ben, hanem 1991-ben zajlott le, m�gpedig a k�vetkez�k�ppen. A CO-NEXUS Rt. �vk�zben osztal�kot fizetett az �llami r�szv�nytulajdonosoknak, majd az eln�k-vez�rigazgat� r�besz�lte �ket, hogy a CO-NEXUS-r�szv�nyeket n�v�rt�ken adj�k el. L�szl� Andr�s a r�szv�ny-kiv�s�rl�s c�lj�b�l SOLO Kft. n�ven egy 1 milli� forintos t�rzst�k�j� t�rsas�got alap�tott, amely saj�t nev�ben lejegyezte a CO-NEXUS Rt. r�szv�nyeit. Ezut�n a r�szv�nyeket lejegyz� SOLO Kft. fuzion�lt a CO-NEXUS Rt.-vel, - vagyis a "fel-adat�t elv�gezve", megsz�nt l�tezni. A CO-NEXUS-r�szv�nyek lejegyz�se r�v�n keletkezett fizet�si k�telezetts�g a f�zi� folyt�n a CO-NEXUS Rt-re sz�llt, amely a v�tel�r kiegyenl�t�s�t frissen felvett bankhitelb�l oldotta meg.
�gy emelkedhetett L�szl� Andr�s a CO-NEXUS Rt. meghat�roz� tulajdonos�v�, - s az �llami v�llalkoz�s mag�ntulajdon� r�szv�nyt�rsas�gg�, az �llami alap�t�ssal szerzett exkluz�v tev�kenys�gi jogos�tv�nyokkal (�rt�kt�zsde alap�t� tagja, �rt�k-pap�r-kereskedelem, hat�s�gi felsz�mol�i jogos�tv�ny, stb.) egy�tt.

6.
A vitatott cikk soron k�vetkez� t�ved�se: "a v�llalatcsoport neve a nyilv�noss�g sz�m�ra ma is els�sorban az indul�skor szinte kiz�r�lagos profilnak sz�m�t� �rt�kpap�r-keresked�i tev�kenys�ggel f�gg �ssze".
Vaskos t�ved�s! A r�szv�nyt�rsas�g neve ugyanis kezdett�l fogva: CO-NEXUS Gazd�lkod�si �s P�nz�gyi Tan�csad� R�szv�nyt�rsas�g - volt!
A n�v m�g csak nem is utal �rt�kpap�r-kereskedelemre, - s�t, �rbev�teli szem-pontb�l is a legfontosabb  alaptev�kenys�g 1990-1993. k�z�tt az �talakul�si �s privatiz�ci�s tan�csad�s volt. �pp az okozta a legfontosabb t�rsas�gszervez�si, tev�kenys�gszerkezeti probl�m�t, hogy az �rt�kpap�rt�rv�ny �rtelm�ben az �rt�k-pap�r-kereskedelem (a br�ker-tev�kenys�g) �s a privatiz�ci�s tan�csad�s (vele a felsz�mol�i tev�kenys�g) nem folytathat� egy�tt, - ezek a tev�kenys�gek egyazon gazd�lkod� szervezeten bel�l �sszef�rhetetlenek!
A t�rv�nyi �sszef�rhetetlens�g formai felold�sa �rdek�ben ker�lt sor 1992-ben a CO-NEXUS Rt. br�ker-c�g�nek alap�t�s�ra, amelynek a neve nem C-N �rt�k-pap�r Rt., hanem helyesen C-N �rt�kh�z Rt.
Hogy a br�ker-tev�kenys�g, s az azt m�vel� C-N �rt�kh�z Rt. �zletileg mennyire sikeres, - azt ma, a br�kerekt�l vagy azok volt t�nyleges vezet�j�t�l kellene meg-k�rdezni...

Rendk�v�l �rtelemzavar�, hogy a cikk�r� szerint a CO-NEXUS Rt. "alapt�k�je 1992. �ta m�r 100 milli� forint", saj�t vagyona n�h�ny sorral lejjebb viszont m�r csak 28 milli� forint - �s t�rt�nt mindez ugyanazon k�t �v leforg�sa alatt, ti. 1990. �s 1992. k�z�tt.
Jogosan mer�l fel a k�rd�s: hogyha valaki ennyire nem igazodik el a cikke t�rgy�t k�pez� t�rsas�g t�kemozg�saiban (vagy azok ennyire kibogozhatatlanok!), akkor mi�rt is �r r�luk? Ez �gy ugyanis nem szakmai ismeretterjeszt�s, hanem t�m�ny dezinform�ci�. Erre viszont kinek van sz�ks�ge? Az olvas�nak aligha...

7.
A CO-NEXUS Rt. 1991-ben m�g kor�ntsem volt v�llalat-csoport, a tan�csad� anya-c�g tev�kenys�g�t 5-6, szigor�an szem�lyre szervezett, �n. "egymilli�s-egy-szem�lyes", �n�ll�an m�k�d�sk�ptelen kft. eg�sz�tette ki.
Az egyetlen jelent�sebb v�llalkoz�s - a CO-NEXUS Rt. al-r�szv�nyt�rsas�ga - az egyre ink�bb elad�sod� Ingatlanforgalmaz� �s Befektet�si R�szv�nyt�rsas�g volt. Ennek kv�zi-"jogut�djak�nt" hozt�k l�tre - m�g 1992-ben - az �V�-t�l kapott 4 milli�rdos portfoli� vagyonkezel�se c�lj�b�l a PORT-RE�L Kft.-t. Tekintve, hogy a CO-NEXUS Rt. k�zvetlen �rdekk�r�be tartoz� v�llalkoz�sok sz�ma ett�l kezdve m�r 20-25 t�rsas�gra terjedt ki, - L�szl� Andr�s a c�g�vel kapcsolatban fokozatosan �tt�rt a CO-NEXUS-Holding, a "konszernszer� k�tl�pcs�s r�szv�ny-t�rsas�g", a CO-NEXUS-Csoport, a Port-Csoport, stb. elnevez�sek ‘hivatalos’ haszn�lat�ra...

A vitatott cikk szerint a CO-NEXUS Rt. 4 milli�rd forint �rt�k� portfoli� vagyon-kezel�si jog�t az �V�-t�l nyilv�nos p�ly�zaton nyerte el.
Amennyiben az �V� ezt nem titkoln� a mai napig, - �rdemes lenne megtekinteni �s megismerni a p�ly�zat eredeti dokumentumait: nevezetesen a ki�r�s sz�veg�t, a megjelent hirdetm�nyt, a konkurens p�ly�z�k �raj�nlatait (vagy legal�bb a ki-l�t�ket!), az �rt�kel�s jegyz�k�nyv�t, stb.
Esetleg kider�lhetne, hogy a p�ly�zat nem nyilv�nos volt, hanem z�rtk�r�.
Az �V� (�PV Rt.) illet�keseinek egy mai �ll�t�sa szerint a t�rgyi vagyonkezel�si szerz�d�s kiz�r�lag �rdekl�d�s hi�ny�ban teljesen unikum maradt (HVG: Port-felh�, 1995. janu�r 14.). Amennyiben a p�ly�zat t�nyleg nyilv�nos volt, akkor ez teljess�ggel �rthetetlen �s ut�lag is megmagyar�zhatatlan, hiszen az �V� �s a CO-NEXUS k�z�tt a vagyonkezel�sre k�t�tt szerz�d�s ut�bbi sz�m�ra minden-f�le kock�zat v�llal�sa n�lk�l is hihetetlen el�ny�ket biztos�tott, teh�t ilyen fel-t�telek mellett a ny�lt p�ly�zatra jelentkez�knek val�s�ggal hemzsegni�k kellett volna! Nem hemzsegtek, mert nem tudtak semmir�l...
Felett�bb gyan�s k�r�lm�ny az is, hogy az �PV Rt. nem j�rul hozz� a szerz�d�s nyilv�noss�gra hozatal�hoz. Vajon mi�rt? Mit tartalmazhat a szerz�d�s, ami nem tartozik a nyilv�noss�gra? Ha a p�ly�zat nyilv�nos volt, - milyen titok lapulhat a szerz�d�sben? Mint a vitatott cikkb�l is tudjuk: a CO-NEXUS �s tulajdonos�nak �rdekeit nem s�rten� a nyilv�noss�gra hozatal, - ezek szerint a k�zl�s valamilyen okb�l az �V� (�PV Rt.) �rdekeit s�rten�.
�m a szerz�d�sben, vagy a szerz�d�s k�r�l semmi olyasmi nem lehet, amelynek a "kider�l�se" a magyar �llam �rdekeit s�rten�, - de olyasmi sem, ami az �V� �zleti titk�t k�pezhetn�. Lehets�ges m�g egy olyan felt�telez�s is, miszerint vala-mely adat vagy inform�ci� "napvil�gra ker�l�se" valaki(k)nek net�n szem�lyes kellemetlens�get okozna. De mint tudjuk - ez a valaki nem lehet L�szl� Andr�s, mert � a k�zl�s mellett van...!
A K�P� 1994. okt�ber 6-iki sz�m�ban L�szl� Andr�s ezt nyilatkozta: "... azt a szerz�d�st a M�dl Ferenc �r vezette igazgat�tan�ccsal k�t�tt�k �s olyan hib�tlan szerz�d�s volt, hogy k�s�bb hi�ba kerest�k ‘a k�k�n is a csom�t’ - pedig Szab� Tam�s�k nagyon kerest�k -, semmibe nem tudtak belek�tni."
A szerz�d�s "hib�tlans�g�r�l" most csak annyit, hogy az p�ld�ul - felel�tlen�l! - egy�ltal�n nem rendelkezett a 4 milli�rdos portfoli� 8 t�rsas�g�nak 1991. �vi gazd�lkod�si eredm�ny�b�l sz�rmaz� mintegy 280 milli� forint osztal�k sors�r�l, pedig ez az �sszeg m�g egy�rtelm�en a tulajdonos �V�-t illette volna meg.
A CO-NEXUS azonban megtartotta mag�nak a teljes �sszeget, �s L�szl� Andr�s form�lisan "joggal" nyilatkozta 1994. m�jus 14-ik�n a Telev�zi� "H�T" c�m� m�sor�ban - a v�dakat mintegy elutas�tva -, hogy "no de k�rem: �gy k�t�tt�k a szerz�d�st!" Ugyanis t�nyleg �gy k�t�tt�k, - a szerz�d�st fogalmaz�k egyszer�en elfeledkeztek rendelkezni potom 280 milli� forint sors�r�l!
M�s k�rd�s az, hogy egy norm�lis - erk�lcsi korl�tokra �p�l� - jogrendszerben akkor is az �V�-t illette volna meg az 1991-es osztal�k tulajdonjoga, ha err�l a szerz�d�s kifejezetten �s k�l�n nem is rendelkezik. Teljesen term�szetes ugyanis, hogy a gazd�lkod�s eredm�ny�b�l sz�rmaz� osztal�k az�, aki az adott id�-szakban (1991-ben) tulajdonosi-ir�ny�t�i poz�ci�ban volt! A CO-NEXUS-nak 1991-ben m�g semmi k�ze nem volt a t�rgyi 8 t�rsas�g gazd�lkod�s�hoz, arra b�rmilyen hat�st gyakorolni nem is �llt m�dj�ban, - �gy teljes k�ptelens�g, hogy jogot form�lt a hivatkozott osztal�k "leny�l�s�ra".
M�sk�nt fest a helyzet azonban egy abnorm�lis - l�tszat-jogelvekre �p�l� - jog-rendszerben, amelynek feladata �pp a l�nyeg elfed�se. Egy ilyen alaphelyzetben ugyanis teljesen felesleges minden r�szletr�l, egy�bk�nt is teljesen term�szetes dolgokr�l k�nos pontoss�ggal t�telesen rendelkezni; ut�lag �gyis csak az gy�zhet, aki hitelesebben tud bandzs�tani...
Nem csoda h�t, hogy az �llami Sz�mvev�sz�k a vizsg�lati jelent�s�ben egyar�nt "sz�v� tette" a leny�lt osztal�k, valamint a vagyonkezel�si szerz�d�s szokatlanul  pongyola sz�vegez�s�nek k�rd�s�t is.
Azt sem csod�lhatjuk, hogy Szab� Tam�s�k ut�lag sok�ig �s nagyon kerest�k ‘a k�k�n a csom�t’! Nincs h�r arr�l, hogy megtal�lt�k volna...

8.
Az �V� egy�rtelm� sz�nd�ka a vagyonkezel�si p�ly�zat ki�r�s�val (?) - a cikk�r� szerint is - az volt, hogy a kezel�sbe adott portfoli��rt cser�be el�bb-ut�bb k�sz-p�nzt l�sson. Tal�n mondanunk sem kell, hogy ez a t�rekv�s a bek�vetkezett esem�nyek t�kr�ben - a 280 milli� forint osztal�k omin�zus leny�l�sa, a D�lker Rt. felsz�mol�s�nak hivatalos bejelent�se (tov�bb� banki �s �nkorm�nyzati jel-z�log-jogok bejegyz�se �s �rv�nyes�t�se az ingatlanokra!), a Royal B�torker Rt. elad�s�nak rendezetlen p�nz�gyei, stb. - ut�lag legal�bbis naivnak t�nik, illetve visszamen�leg teljes eg�sz�ben illuz�rikuss� v�lt... A vagyonkezelt 4 milli�rdos portfoli��rt az �PV Rt. akkor fog k�szp�nzt l�tni, amikor a h�ta k�zep�t!
Ez ann�l ink�bb, s�t, az�ta teljesen nyilv�nval�, ami�ta (HVG: Port-felh�,  1995. janu�r 14.) a CO-NEXUS Rt. hivatalosan is bejelentette az �PV Rt.-nek, hogy az 1996. december 31-ik�n esed�kes 4 milli�rd forintos fizet�si k�telezetts�g�t k�r-p�tl�si jegyben k�v�nja teljes�teni...!
A mindk�t (?) f�l sz�m�ra deklar�ltan el�ny�s szerz�d�s "teljes�t�s�nek" igaz�n �rdekes fordulata lenne, ha a CO-NEXUS Rt. az eredetileg alanyi jogon k�r-p�tolt, nyomorg� nyugd�jasokt�l nagyt�telben 20-30 %-os �ron felv�s�rolt k�r-p�tl�si jegyekkel - melyek felt�telezhet�en tonnasz�m �llnak a rendelkez�s�re! - egyenl�thetn� ki az �PV Rt. fel� hamarosan esed�kess� v�l� k�szp�nz-tartoz�s�t. Csak rem�lhetj�k, hogy az �PV Rt. vezet�i "nem vev�k" egy ilyen "zseni�lis" �zleti �tletre, hiszen az eredeti vagyonkezel�si szerz�d�sben "semmif�le kit�tel sem szerepel annak esetleges m�dos�t�s�ra vonatkoz�an" (ez az id�zet Lipovecz Iv�n toll�b�l sz�rmazik).
Az �gy k�r�l mindazon�ltal �rthetetlen�l nagy a cs�nd.
Vagy lehets�ges, hogy csak az egyes D�lker-rakt�rakban �tv�telkor tal�lt lej�rt szavatoss�g� s�r, vagy �ppen a hajh�l�k ellen�rt�k��l k�n�l a CO-NEXUS Rt. lej�rt szavatoss�g� k�rp�tl�si jegyeket, - mert akkor "vissza az eg�sz"...!

9.
Fah�di Gergely ezt �rja: "A c�gb�r�s�gi iratok k�zt tal�lhat�, a CO-NEXUS �ltal elv�geztetett  meglehet�sen r�szletes vagyon�rt�kel�s kifejezetten biztat� volt - a v�lasztott m�dszerrel p�ld�ul a D�lker Rt. potenci�lis �zleti �rt�k�t a n�v�rt�k 118,2, a b�torkereskedelemre szakosodott Royal Rt.-�t 113,3 %-�ban �llap�tott�k meg." Az id�zetben el�fordul� szakmai t�ved�sek az al�bbiak:
 hogyan ker�lt a CO-NEXUS �rt�kel�se a c�gb�r�s�gi iratok k�z�?;
 a vagyonkezel�sbe v�telt megel�z�en vagyon�rt�kel�s nem k�sz�lt, - a CO-NEXUS ilyet a "s�rg�ss�gre tekintettel", tov�bb� k�lts�gtakar�koss�gi meg-fontol�sokb�l nem k�sz�ttetett. (Egy�bk�nt elt�r� r�szletess�g� vagyon-�rt�kel�sek a dolog term�szet�b�l, a k�telez�en alkalmazand� nemzetk�zi sztenderdekb�l ered�en nem l�teznek. Vagyon�rt�kel�s csak egyfajta l�tezik, - t�teles r�szletess�g�.);
 �zleti �rtelemben v�ve b�ztat� vagyon�rt�kel�s nem l�tezik, a kezel�sbe vev� szempontj�b�l b�ztat� csak egy re�lis, illetve profit-rem�nyekkel kecsegtet� �zlet�rt�kel�s lehet, - lehets�ges hogy ilyen k�sz�lt. De mikor?

Amennyiben a CO-NEXUS Rt. szakemberei k�sz�tett�k a t�lzottan rem�nykelt� �zlet�rt�kel�seket, �gy ez az al�bbi k�nos, alternat�v konzekvenci�kkal j�r:
 elk�pzelhet�, hogy az �zlet�rt�kel�s egyszer�en az�rt siker�lt t�l optimist�ra, mert a felhaszn�lt alapadatok nem voltak megb�zhat�ak, az alkalmazott m�d-szerek nem voltak megfelel�ek; vagy �pp a felv�zolt kereskedelmi-�rt�kes�t�si trendek, progn�zisok voltak hib�sak, t�vesek;
 az is lehets�ges, hogy egyes szakemberek - vagy maga L�szl� Andr�s - annyira szerett�k volna a CO-NEXUS Rt. sz�m�ra megk�tni a t�rgyi vagyonkezel�si szerz�d�st, hogy "c�gen bel�l" majd csak lesz valahogy alapon sz�nd�kosan r�zsasz�n�re festett�k a t�rsas�gok �zleti kil�t�sait. Ekkor a vagyonkezel�si szerz�d�s v�grehajt�s�nak 4 �ve sor�n gyakorlatilag a saj�t dug�jukba d�ltek bele;
 tegy�k fel, hogy az akkori, adott szitu�ci� ismeret�ben heveny�szve elv�gzett �zlet�rt�kel�s maxim�lisan a realit�sokat t�kr�zte. Ebben az esetben a vagyon-kezel�sre kapott portfoli�t val�ban "elkezelt�k", a nem kell� szak�rtelemmel folytatott kereskedelem-fejleszt�s, c�g-m�k�dtet�s, portfoli�-szervez�s miatt az �tvett - egy�bk�nt �s egyenk�nt �rt�kes! - t�rsas�gok rendre t�nkrementek;
 harmadik - tiszt�n elm�leti - lehet�s�gk�nt k�n�lkozik, miszerint az el�zetes �zlet�rt�kel�s objekt�v �s szakszer� volt, viszont a m�g�ttes sz�nd�k eleve nem a vagyonkezel�sbe vett t�rsas�gok m�k�d�s�nek feljav�t�s�ra, majd r�sz-v�nyeik t�zsdei �rt�kes�t�s�re ir�nyult, - hanem valami eg�szen m�sra...  Hogy ez az elm�leti lehet�s�g tal�n nem teljesen alaptalan, legyen el�gs�ges arra a tapasztalati t�nyre hivatkoznunk, miszerint ‘a kommersz privatiz�ci�k’ meg-hat�roz� gyakoris�ggal alkalmazott m�dszere Magyarorsz�gon, lassan 3 �ve er�s�d� m�rt�kben a felsz�mol�s, amit a CO-NEXUS m�r 6 �ve, �s jelenleg is t�bb mint 170 v�llalkoz�s eset�ben folytat! Nyilv�n ehhez �rt a legjobban...

10.
Alapvet�en t�ves az "�js�g�r�i be�ll�t�s", mintha a vagyonkezel� CO-NEXUS Rt-t valaki "megt�madta" volna az 1991. �vi osztal�k kv�zi-jogtalan felv�tele miatt!
Az �llami Sz�mvev�sz�k nem egy milit�ns szervezet, revizorai a legkev�sb� sem foglalkoznak a b�k�s v�llalkoz�k elleni t�mad�sok szervez�s�vel. M�g kev�sb� helyt�ll� "a konzervat�v p�rtok viharos t�mad�s�r�l" �rni, hiszen ez az osztal�k-�gy nem igaz�n tekinthet� politikai term�szet�nek... Kiz�r�lag gazdas�gi! Nem is sz�lva arr�l, hogy amit a konzervat�v p�rtok t�madnak, - az v�lhet�leg az ellen-t�tes alap�ll�s� p�rtok �ltal t�mogatott (?) �gy lenne, ajjaj...
Egyszer�en az t�rt�nt, hogy az �llami Sz�mvev�sz�k vonatkoz� jelent�se alapj�n a Telev�zi� "H�T" c�m� m�sora vette a b�tors�got �s ut�naj�rt, - vajon mi�rt nem tett  az �V� semmilyen int�zked�st a brutt� 280 (nett� 168) milli� forint osztal�k visszaszerz�s�re?!
L�szl� Andr�s a "H�T" m�sor�ban szem�lyesen, 6 perces v�gatlan interj�j�ban utas�totta vissza „a konzervat�v szak�rt�i �s TV-st�b alaptalan koholm�nyait”. Az interj�ban a CO-NEXUS-f�n�k hetet-havat �sszehordott: saj�t c�ge nev�t is "�t-keresztelte", besz�lt "Sz�mvev�s�g"-r�l, valamint az �V�-r�l 1972-ben. Besz�lt arr�l, hogy c�ge nem tartozik sem az APEH-nek, sem a TB-nek, sem a VPOP-nak, - pedig mindezekr�l nem is k�rdezte senki (l�sd: a H�T, 1994. m�jus 14., valamint Napi Gazdas�g, tov�bb� K�P�). Besz�lt arr�l is, hogy a CO-NEXUS Rt. sohasem tartozott az �llamnak, - tov�bb� egyetlen banknak sem...
Ez ut�bbi kijelent�s k�s�bb m�g "visszak�sz�n".

11.
A Royal B�torker Rt. (a TRI�L-boltokkal "kistaf�rozott") r�szv�nycsomagj�t - HVG: 90. oldal - a HVG 1994. szeptember 30-iki h�re szerint a CO-NEXUS 818 milli� forint�rt eladta a KORDAX Rt.-nek... Az �gy k�l�n�s �rdekess�ge, hogy L�szl� Andr�s eml�kezete szerint 1,4 milli�rd forintos v�tel�rban egyeztek meg Kelemen Iv�nnal, a KORDAX vezet�j�vel.
Mik�nt lehets�ges, hogy egy ilyen jelent�s �zletk�t�s elad�ja �s vev�je ekkora elt�r�ssel eml�kezik a v�tel�r �sszeg�re?! Hogyan lehets�ges az, hogy a v�tel�r �sszeg�t eml�kezetb�l kellett rekonstru�lniuk; - nem k�t�ttek �r�sos ad�sv�teli szerz�d�st?
A KORDAX Rt. a r�szv�nyek�rt - r�szben vagy eg�sz�ben - FERROMAT-v�lt�kkal fizetett (a FERROMAT a KORDAX egyik tulajdonosa). Ugyanakkor azonban a fizet�si k�telezetts�g�t a mai napig (!?) t�nylegesen nem rendezte; az �gyben viszont per zajlik (s�t, ‘a v�lt�-perben’ m�r eg�szen a genfi v�lt�jogi konvenci�ig jutottak), amelynek eddig - a cikkb�l ez der�l ki - a CO-NEXUS Rt. egy�rtelm� vesztese.
Az�ta k�zismertt� v�lt t�ny, hogy a KORDAX Rt. 20 milli�rd forinttal ad�sa a magyar �llamnak, ami�rt is az APEH �s a VPOP a KORDAX banksz�ml�it �s vagyon�t hat�s�gilag lefoglaltatta. A KORDAX teh�t - a CO-NEXUS sz�m�ra is - visszavonhatatlanul �s v�g�rv�nyesen fizet�sk�ptelen.
�gy t�nik, egy nagy mozaik-k�pet rakunk mozaik-kock�kb�l lassank�nt �ssze.
Az egyes kock�k mind-mind kifejez�stelenek, �resek, - a keservesen �sszerakott glob�lis k�p sem �br�zol semmit...

12.
A tov�bbiakban pedig a 2. �s 3. pontban m�r k�rvonalazott v�gk�vetkeztet�sek teljes kifejt�se, valamint publik�lt sz�madatok alapj�n t�rt�n� bizony�t�sa a fel-adatom. Tekintettel arra, hogy annak idej�n megb�z�im maxim�lis szakmai meg-el�ged�s�re alig k�t h�t leforg�sa alatt egyed�l, teljes k�r� p�nz�gyi-vagyoni �t-vil�g�t�st k�sz�tettem a komplett VIDEOTON-v�llalatcsoportr�l a vev�aspir�ns Quattro-konzorcium r�sz�re; a nagys�grendekkel kisebb (n�mileg bonyolultabb) CO-NEXUS sem jelenthet probl�m�t...

L�ssuk teh�t a vitatott cikk befejez� sorait, - ugyanis ezek tartalmazz�k azokat a sz�ks�ges tov�bbi alapinform�ci�kat, amelyek felhaszn�l�s�val az ez �v v�g�re "v�rhat� v�geredm�nyt" m�r k�nnyen meg�llap�thatjuk. A publik�lt adatok, vala-mint a jelen cikk tartalma alapj�n ugyanis j� k�zel�t�ssel prognosztiz�lhat� a CO-NEXUS-Csoport 1995. �vi konszolid�lt (�sszevont) m�rlege, �s annak v�rhat� �sszes sz�mszer� p�nz�gyi-vagyoni k�vetkezm�nye.
L�that�an a cikk�r�t is �rdekli, foglalkoztatja a CO-NEXUS-Csoport j�v�je, mert t�relmetlen�l igyekszik azt megfejteni, - �mde �rezhet�en s�t�tben tapogat�dzik. Csup�n h�rom "dologra" lenne sz�ks�ge, hogy k�zel�be juthasson a val�s�gnak: koncepci�ra, friss �s megb�zhat�, �jabb �sszevont sz�mokra �s/vagy k�zl�sekre, valamint el�gs�ges kreat�v p�nz�gyi-gazd�lkod�si szaktud�sra, - melyekkel nem rendelkezik. Miut�n �rt�kelhet� szakv�lem�nyt nem k�pes kialak�tani, - k�nytelen be�rni a nagyf�n�kt�l kapott smonc�k n�pszer�s�t� terjeszt�s�vel. T�telesen:
 hol van m�r a kor�bbi h�rn�v, �s vele a vagyon?;
 a "munk�k" �rdekess�ge nem garancia azok p�nz�gyi eredm�nyess�g�re;
 lehets�ges, hogy az �rt�kh�z Rt. "megnyugtat� eredm�nyt hoz" (k�rd�s: mi a megnyugtat�?), - viszont mekkora lesz a vesztes�g?;
 lehet, hogy "a felsz�mol�si tev�kenys�gt�l m�r komolyabb bev�tel v�rhat�", -de vajon ez a bev�tel meghaladja-e a k�lts�geket?, stb.

Az �js�gcikk sz�mai - n�mi konstrukt�v fant�zi�val kieg�sz�tve - a k�vetkez�, cseppet sem der�s sz�mszer� perspekt�v�t mutatj�k:
 A CO-NEXUS-Csoport saj�t vagyona (1994. XII.31.):       3,3 milli�rd forint
 Ebb�l levonjuk a t�rgy�vi (1994.) �sszevont vesztes�get: - 1,4 milli�rd forint      
 Szint�n levonjuk az 1995. �vi becs�lt vesztes�get:            - 1,9 milli�rd forint
---------------------------------------------------------------------------------------------------
�sszevont saj�t vagyon becs�lt maradv�nya (1995.XII.31.):  0,0 milli�rd forint
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Szememre vetheti valaki, hogy t�lzottan pesszimist�n �t�lem meg a CO-NEXUS-Csoport 1995-ben v�rhat� �sszevont gazd�lkod�si eredm�ny�t. Nem gondolom, hiszen a mindenk�ppen alapos okkal felt�telezhet� v�ltozatlan tendenci�k mellett (ugyan mi, �s mit�l v�ltozott volna?) puszt�n az infl�ci� k�vetkezt�ben, mintegy mag�t�l el��ll a n�vekv� �sszevont vesztes�g.
Ha nagyon optimist�k lenn�nk - amire semmi okunk nincsen -, feltehetn�nk, hogy gig�szi er�fesz�t�sek r�v�n valamilyen m�don n�h�nysz�z-milli�val m�rs�kelt�k az 1995. �vben v�rhat� �sszevont vesztes�get. Tal�n. De m�g �gy is nyilv�nval�, hogy a marad�k vagyont v�g�l is menthetetlen�l elviszi az 1996. �vben v�rhat� �sszevont gazd�lkod�si vesztes�g.
T�bb vonatkoz�sban sem mindegy, hogy a CO-NEXUS-Csoport teljes vagyon-veszt�se m�r 1995. v�g�n el��ll, vagy csak 1996. v�g�re k�vetkezik be.
Az �r�som l�nyeg�t tekintve azonban az egy �v esetleges id�eltol�d�s tulajdon-k�ppen elhanyagolhat�. A l�nyeg az, hogy mire a 4 milli�rdos k�szp�nz-fizet�si k�telezetts�g aktu�liss� v�lik (1996. december 31.), addigra se p�nz, se vagyon, - volt-nincs, k�dd� v�lt minden!

Most megvizsg�ljuk �s �sszefoglaljuk, hogy a CO-NEXUS-Csoport 8-10 �ves �zleti p�lyafut�sa kinek mibe ker�lt, a portfoli�ba ki mit tett bele, - majd v�g�l v�rhat�an ki mit vesz�t el, illetve kinek mije marad.
 A magyar �llam �ltal a CO-NEXUS-ba fektetett k�szp�nz:   0,053 milli�rd Ft
 Az �V� �ltal vagyonkezel�sre �tadott vagyon �rt�ke:          3,952 milli�rd Ft
 Az �V� �ltal elvesz�tett osztal�k �sszege:                            0,280 milli�rd Ft
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Az �llam �ltal elvesz�tett vagyon v�rhat� �sszege:                    4,285 milli�rd Ft
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Ez azonban csak a kimutathat� konkr�t vagyonveszt�s �sszege. A CO-NEXUS-Csoport 1994-1995-1996. �vi t�nylegesen fenn�ll� tartoz�sait p�nz�gyileg vala-ki (valamely hitelint�zet) ma is finansz�rozza, - alapos okkal felt�telezhetj�k h�t, hogy a CO-NEXUS-Csoport pillanatnyi konszolid�lt hitel�llom�nya m�g tov�bbi minimum 2-3 milli�rd forintot tesz ki, mely p�nzeket a megismert vagyoni helyzet �s gazd�lkod�si tendenci�k t�kr�ben a hitelez�k szint�n sohasem fognak viszont-l�tni. Ez term�szetesen m�g tov�bb n�veli a v�rhat�, �s am�gy is tetemes �llami vesztes�geket.
Visszautalok L�szl� Andr�snak a kor�bban m�r hivatkozott telev�zi�s interj�beli (1994. m�jusi) kijelent�s�re, m�rmint hogy: „a CO-NEXUS soha nem tartozott egyetlen banknak sem”. Lehets�ges, hogy az �sszes ma fenn�ll� banktartoz�sa az id�zett kijelent�s id�pontja �ta keletkezett? M�sk�nt oldhatatlan az ellentmond�s.

Mint a 2. �s 3. pontban m�r utaltunk r�, a magyar �llam �sszess�g�ben minimum 6-7 milli�rd forintot vesz�tett a CO-NEXUS Rt.-n, - de mint l�that�, az �sszeget eleinte meglehet�sen al�becs�lt�k! Elk�pzelhet� h�t, hogy az �sszevont vesztes�g kamataival m�r meghaladja ak�r a 7-8 milli�rd forintot is...
�s mit vesz�tett az elm�lt 8-10 �v sor�n dr. L�szl� Andr�s? Semmit, - hiszen soha nem tett be a c�gbe, az �zletbe egy fill�r k�szp�nzt, de a nev�n k�v�l m�st sem.
�s vajon mit nyert a magyar �llam? ‘Hasznos’ tapasztalatokat, - amiket viszont sajnos nem lehet k�szp�nzz� tenni...
H�tra van m�g, hogy t�telesen mit nyert L�szl� Andr�s, illetve mije lett a CO-NEXUS-b�l az elm�lt 8-10 �v sor�n, amije persze megvan ma is?
Mindezt itt �s most - szem�lyes tapintatb�l - nem soroljuk fel.

Quod erat demonstrandum.

                                        - . - . - . - . - . - . - . - . - . -

Engedtess�k meg, hogy �r�som v�g�n m�g h�rom dologr�l sz�ljak, amelyeknek viszont semmi k�z�k nincsen az eddigiekben vitatott HVG-cikkhez.
Saj�t szolg�lati felfedez�s (vagy tal�lm�ny?) mind a h�rom.

 A CO-NEXUS-f�n�k nyilatkozat�ban (K�P�, 1994. okt�ber 6.) olvashatjuk: "Az �n saj�t etikai rendszerem (?!) val�sz�n�leg sokkal g�tl�sosabb, mint a fiatalabbak�. Ez baj (?!) abb�l a szempontb�l, hogy elengedek magam mellett lehet�s�geket. De engem m�g (ami k�sik, nem m�lik - megjegyz�s t�lem: Cz. L.) soha nem v�doltak bennfentes kereskedelemmel."
    Ezek szerint az egy ki nem haszn�lt lehet�s�g?!
    Van olyan �zleti vez�r - nagyon hasonl� fel�p�t�s� v�llalkoz�scsoport (p�ld�ul 
    a Novotrade) vezet�je -, akit megv�doltak azzal. Lehet, hogy elk�vette; de az
    is, hogy nem. Mindazon�ltal az a v�llalat-csoport ma - lehet, csak l�tsz�lag,
    �mde - vir�gzik. Lehet, hogy a g�tl�sos mindig rosszabbul j�r?!
 Eg�szen n�h�ny nappal ezel�tt m�g �gy tudtam, hogy a D�li Aut�p�lya �tlete eredetileg Dr. Boz�ki Andr�s szociol�gus-politol�gust�l sz�rmazik. Az 1980-as �vek v�g�n olvastam egy err�l sz�l� �r�s�t az "�S" valamelyik sz�m�nak legh�ts� oldal�n. L�szl� Andr�s �s a CO-NEXUS Rt. - mint saj�t �tlet�t - monument�lis projektt� fejlesztette a tippet, legal�bbis ami az illet�kes helyi �nkorm�nyzatoknak a kezdeti finansz�roz�sba val� korai beszervez�s�t illeti.   A napokban azonban befejeztem Horn Gyula "C�l�p�k" c�m� �n�letrajzi m�v�nek elolvas�s�t. A m�b�l (Zenit Kiad� 1991., 3. kiad�s - 122. oldal) vil�gosan kider�l, hogy a D�li Aut�p�lya projekt m�r 1968. (!) t�j�k�n a Vil�gbank �ltal finansz�rozand� "f�lig k�sz terv" volt, amelynek megval�s�t�sa kiz�r�lag a magyar k�zleked�si t�rca illet�keseinek visszal�p�s�n bukott meg!                 Hogy eredetileg kinek is az ‘�tlete’ lehetett, ezt ma m�r nem der�thetj�k ki.                      Lehets�ges lenne, hogy m�sik id�s�kon �l�nk, net�n visszafel� haladunk az id�ben, - esetleg id�ben �s t�rben �lland�an k�rbe-k�rbe j�runk?!
 H�rlik, hogy Bokros Lajos szerb-horv�tosan hangz� nev� kabinetf�n�ke (nem Draskovics - Misetics!) r�vid kurfli ut�n visszat�rt oda, ahonnan j�tt, - �s m�r megint a CO-NEXUS felsz�mol� div�zi�j�t (a jogut�d neve: Likvid Kft. lett) vezeti. (Mellesleg �ll�t�lag kinevezt�k bank-eln�kk� is.)  �m ez mind mell�kes.                                                                              
    K�zismert viszont, hogy Bokros Lajos a rendszerv�lt�s el�tti �vekben Ricardo
    D�vid �l-n�ven �rt szakmai-p�nz�gyi m�veket, akkoriban m�g csak szamizdat-
    kiadv�nyokba...

Eszemben sincs a nagyform�tum� p�nz�gyi szakembert - net�n hasonl� okokb�l kifoly�lag sem - egyszer�en "leut�nozni", de jelen �r�somat �n is �ln�ven (Robin of Locksley) �rom al�.
N�v �s c�m a szerkeszt�s�gben.