A Nemzeti Sz�vets�g m�sodik kommunista �r�ks�ge                
 
Volt egyszer egy ‘Nemzeti Sz�vets�g Magyarorsz�g�rt’ mozgalom, 1996-ban...

                                                   -.-.-.-.-.-.-.-.-

Tavaly ilyenkor a friss felismer�sek szent d�he, a hirtelen r�d�bben�sek rettenete - mily' optimista hev�letek! - ir�ny�tott�k a tollamat. Mi maradt m�ra?! Semmib�l semmi. Orsz�gunkat romba d�nt�tte a privatiz�ci�.
A bolsevik rendszer l�nyege, az int�zm�nyes n�pbut�t�s v�ltozatlan hevess�ggel,  egyre �jabb statisztikai-inform�ci�s tr�kk�k bevet�s�vel - folytat�dik tov�bb.
Ebben korm�nyp�rtok �s ellenz�kiek egyar�nt abszol�t profinak bizonyultak. Ma ennyiben t�nyleg h�tp�rti diktat�r�ban �l�nk...
A kommunist�k 1990-ben a k�ts�ges j�v�t b�zt�k r� az Antall-korm�nyra, - 1998-ban azonban a nyilv�nval� kil�t�stalans�got k�sz�lnek �r�k�l hagyni a nemzeti ellenz�knek (sz�vets�gnek). Mily' h�vogat�, rem�nyteli t�vlatok �g�rete ez!
Az ellenz�k f�kevesztett hatalomv�gy�ban - k�sz�lnek m�r nagyon a rev�nsra! - se l�t, se hall. A m�g �rintetlen, s a m�r bepiszkolt egyform�n vakon menek�l - el�re...

Harmadik �t (Gidai), magyar �t (Csurka), �s/vagy konszolid�lt polg�ri fejl�d�s alternat�v�j�t (Fidesz), v�gigj�rhat�s�g�t �g�rik, - mik�zben a fenek�k is kil�g a (b�-)gaty�jukb�l. Az MDF, a KDNP, az MDNP - s�t, m�r az FKgP sem! - nem �g�rnek semmit. Nincs koncepci�juk, amire �g�reteket lehetne alapozni.
�lmodik h�t a nyomor! Ugyanis sem az �g�reteket, sem a koncepci�-n�lk�lis�get nincs m�r mib�l finansz�rozni.
Nincsenek k�l�n utak. Nem lehet ut�lag (!) el�re okosnak lenni, mint ahogyan a Fidesz pr�b�lja vel�nk elhitetni. Nem l�phet�nk k�tszer ugyanabba a foly�ba.
Csak a becs�lettel v�llalhat�, �jabb �vtizedes tisztes szeg�nys�g k�vetkezhet, - vagy a hirtelen nemzethal�l. Egyar�nt �vakodjunk a demag�gokt�l, de az �njel�lt forradalm�rokt�l is: egy t�r�l fakadnak mindannyian!
�nts�nk tiszta vizet a poh�rba, n�zz�nk b�tran szembe a nyers val�s�ggal!

Katasztrof�lis privatiz�ci�s cs�dt�meg
Nagyj�b�l minden�nk ott �s akkor siklott ki v�gzetesen, amikor Antall J�zsef az �llami Vagyon�gyn�ks�g l�trehoz�s�val (1990.) szentes�tette, int�zm�nyes�tette (teh�t legitim�lta) a bolsevikok, �s a vel�k az 1980-as �vek k�zep�t�l szorosan �sszefon�dott multinacion�lis t�ke szabad rabl�s�t, amit fennk�lt-tudom�nyosan �llami privatiz�ci�nak kereszteltek el. Az ezt megel�z� �n. spont�n privatiz�ci� kismiska - �s eg�sz j� �zlet! - volt ahhoz a vad orgi�hoz k�pest, ami az �V�, majd az �PV Rt. vez�nylet�vel kibontakozott.
Az egy�bk�nt hagyom�nyosan rossz tulajdonos �llam a t�rsadalmi tulajdon (TT) mag�nos�t�sa sor�n m�g gondatlanabb gazd�nak bizonyult.
A csillag�szati javadalmaz�ssal - v�.: harminc ez�stp�nz! - �r�k�s hallgat�sra �szt�nz�tt k�z�pszer�-tehets�gtelen �V�-hivatalnokok az �vek leforg�sa alatt val�s�gos tudom�nyos m�dszertant �s b�rokratikus rendszert fejlesztettek ki a t�rsadalmi tulajdon szem�rmetlen sz�tlop�s�nak t�k�letes elkend�z�s�re �s saj�t tev�kenys�g�k teljes titkos�t�s�ra, a val�s�gos t�rt�n�sek b�rmikori felt�r�s�nak eleve lehetetlenn� t�tel�re. K�zben s�lyos milli�rdokat fizettek ki a KPMG-nek, a Deloitte/Touch�-nak - vagy �ppen term�szetben �s p�nzben a Co-Nexus-nak! - �s egy�b tan�csad� c�geknek, t�bbnyire val�s egyen�rt�k n�lk�l. Hacsak a jogilag szab�lyozott lop�s �s rabl�s technik�j�nak elsaj�t�t�s�t nem tekintj�k annak...
Ne besz�lj�nk val�s vagy alaptalan feltev�sekr�l, mindent elbor�t� korrupci�r�l, az �ron aluli elad�sokr�l, a k�ptelen reorganiz�ci�kr�l, a titkos z�rad�kokr�l, a falb�l ki�rt vagy ki sem �rt sz�nalmas tenderekr�l, a nemzetk�zi p�nzmos�sokr�l, a gyan�s (�l)szerz�d�sekr�l, a nyilv�nval� veszteget�sekr�l, mindenest�l elt�nt iratokr�l �s sz�nd�kos iratelt�ntet�sekr�l, - besz�ljenek ez�ttal ink�bb sz�mok, a sz�raz statisztikai adatok: az �PV Rt., a KSH, valamint az MNB saj�t adatai.

A Fidesz "Gazdas�gpolitikai korl�tok �s lehet�s�gek" c�m� kongresszusi (1997.) kiadv�nya lapjainak sarkaiban a szimb�lum atavisztikus Conexus-embl�ma ut�n-�rz�s (!), - �m am�g amaz az eredeti  KAPCSOLAT, emez m�r csup�n st�lszer�en egy picinyke LABIRINTUS. De ez a l�nyeg: az egykori tudatos �s tot�lis �ssze-fon�d�sb�l m�ra csak az �szt�n�s r�m�let �s az eszmei z�rzavar maradt meg a sz�munkra. M�ra m�r majdnem minden szimb�lum is �rtelm�t vesztette... 

A konferencia-f�zetecske a 70. oldalon fontos adatokat k�z�l. Az �V�-�PV Rt. �sszes bev�tele 1990. �s 1996. k�z�tt kb. 1000 milli�rd forint volt. �sszesen mintegy 300 milli�rd forintot ford�tottak a privatiz�ci� "int�zm�nyes" �s egy�b ki-ad�saira, ami nagyr�szt a tan�csad� c�gek zseb�be v�ndorolt. No comment.
A vizsg�lt id�szak 7 �v�ben az �llami privatiz�ci�s �gyn�ks�g a mag�nos�t�s bev�teleib�l �sszesen 723 milli�rd forint k�lts�gvet�si befizet�st teljes�tett.
A f�zet adatai szerint - forr�s: az �PV Rt. - az 1990-ben eredetileg mintegy 3600 milli�rd forint �ssz�rt�k� �llami vagyon 50 %-a egyszer�en elveszett (�rtsd: ez vagyonveszt�s). A megadott vagyon�rt�k (melynek val�s �sszege ennek legal�bb a dupl�ja! - Cz. L.) 20 %-�ra r�g� privatiz�ci�s-�rt�kes�t�si bev�tel pedig a mai �rfolyamon sz�m�tva mind�ssze 4 milli�rd USD-nak felel meg! Vagyis 7 �v alatt �sszesen maximum 4 Mrd USD-vel cs�kkenhetett a brutt� �llamad�ss�g az �llami vagyon �rt�kes�t�s�b�l sz�rmaz� privatiz�ci�s bev�telek eredm�nyek�nt, amennyiben a teljes bev�telt ad�ss�g-cs�kkent�sre ford�tott�k. (De azt is l�tjuk, hogy nem. - Cz. L.) Az �PV Rt. kezel�s�ben m�g megmaradt vagyon n�v�rt�ke cca. 1000 milli�rd forint, amelynek legal�bb a fele cs�d-portfoli�. 
Elvt�rsak, - �rdemes volt?! The answer is blowin' in the wind. Vagyonunkat is.
Hull�mz� infl�ci�val �s fizet�sim�rleg-deficittel terhes stagfl�ci�
A Magyar Nemzeti Bank 1997. �vi (2) havi jelent�se szerint - a Fidesz-f�zet adataival megegyez�en - 1989. �s 1996. k�z�tt a foly� fizet�si m�rleg �sszes�tett egyenlege 12,2 milli�rd USD deficitet mutat. A legnagyobb fizet�sim�rleg-hi�ny 1993-ban (3,5 Mrd USD), 1994-ben (3,9 Mrd USD) �s 1995-ben (2,5 Mrd USD) keletkezett. Ugyanezekre az �vekre esik a forint er�teljes devalv�l�d�sa is. Ami  amiatt is �rdekes, mivel a fizet�sim�rleg-hi�ny m�rt�ke - mik�nt az ad�ss�g-�llom�ny nagys�ga is! - bizonyos �sszef�gg�sben els�sorban a m�r�si �rfolyam k�rd�se. Az �rfolyam (�s annak v�ltoz�sa) pedig hosszabb t�von mindenekel�tt a bels� infl�ci� m�rt�k�t�l (�s annak v�ltoz�sait�l) f�gg. A nemzeti valuta (a forint) parit�s-v�ltoz�sa, �rfolyam�nak roml�sa els�sorban annak k�vetkezm�nye, hogy a magyar nemzetgazdas�g (a GDP) n�veked�si �teme messze elmarad a fejlett t�k�s orsz�gok�t�l. Termel�kenys�g�nk sz�nvonala relat�ve n�vekv� m�rt�kben romlik, de mi�rt? K�lkereskedelmi cserear�nyaink roml�sa miatt. Mit jelent ez? Azt, hogy a t�k�s partnerek ugyan�gy b�nnak el vel�nk a kereskedelmi forgalom export-import tranzakci�inak �rar�nyai tekintet�ben, ak�rcsak a multinacion�lis privatiz�torok a magyar �llam vagyon�nak mag�nos�t�sa sor�n. M�lyen �r alatt export�lunk, - �s relat�ve t�l magas �rakon import�lunk. Gondoljuk csak meg! A privatiz�ci� sor�n a k�lf�ldi befektet�k komplett gy�rakat, v�llalatokat kaphattak 20 %-os �ron, vagy �ppen felt�k�s�tett bankot 1 forint�rt, - mik�zben ezek�rt az �rak�rt a teljes magyar piac is az �v�k lett. A magyar munka, a magyar term�k, a magyar v�llalat, a magyar piac m�rhetetlen�l olcs� azon a nemzetk�zi piacon,  ahonnan pedig elk�peszt�en magas �rakon v�s�rolunk meg (imm�r nyolcadik �ve begyakorlott rendszerben) minden eur�pai-�ni�s vagy �ppen amerikai cikket. Az iparcikkek nem sokkal jobbak a magyarokn�l, viszont t�z-h�szszor annyiba is ker�lhetnek. Az �lelmiszerek pedig kifejezetten gyeng�bb min�s�g�ek is...
Ez a folyamat, ez az ok-okozati �sszef�gg�s-l�nc - a k�lkereskedelmi cserear�ny-roml�s, a relat�v �s l�tsz�lagos termel�kenys�g-cs�kken�s, a hull�mz� m�rt�k� bels� infl�ci�, a forint-devalv�ci� - a halmoz�d� fizet�sim�rleg-hi�ny s �gy v�gs� soron az �llamad�ss�g n�veked�s�nek eredeti-val�s magyar�zata. B�rmilyen m�s fejteget�s szemenszedett hazugs�g, demag�gia: n�pbut�t�s.

A legs�lyosabb magyar�zat azonban m�g h�travan. A cserear�ny-roml�s, a bels� infl�ci�, a forint-�rt�ktelened�s, a fizet�sim�rleg-hi�ny s a n�vekv� ad�ss�g csak t�neti jelens�gek, illet�leg sz�ks�gszer� k�vetkezm�nyei valaminek! Valaminek, amir�l soha nem esik sz�. Mi�rt van az, hogy a magyar munka egyre kevesebbet �r a nemzetk�zi piacon? Mi�rt van, hogy eladni csakis vesztes�ggel tudunk, - mi-k�zben a nek�nk elad�k rendre ‘degeszre’ gazdagodnak?
Mi�rt van az, hogy b�rmit vesz�nk, m�snap csak a fel�n�l is kevesebb�rt tudjuk eladni? Mi�rt van, hogy �ron, b�ren, t�b�n, v�mon, ad�n, v�telen �s elad�son - munk�n vagy semmittev�sen -, egysz�val minden akci�nk vagy reakci�nk �ltal: mindig mindenen, minden�rt mi j�runk rosszabbul?!
Mindezeknek az az egyszer� oka, hogy orsz�gunkat, nemzetgazdas�gunkat, munk�nkat �s �rt�keinket, V�G�L MINKET MAGUNKAT IS a kommunista karant�nb�l "kiszabad�tva" (l�sd: 1990. = rendszerv�lt�s) egyenesen a szint�n v�r�sen izz� multinacion�lis olvaszt�t�gelybe dobtak (l�sd m�g: az Eur�pai �ni�hoz, valamint a NATO-hoz val� csatlakoz�s siker�vel val� hiteget�s), ahol az �rakat, a b�reket, stb. m�r �vtizedek �ta kollekt�v, "demokratikus-t�bbs�gi" politikai d�nt�sek hat�rozz�k meg, mely d�nt�sekbe nincsen belesz�l�sunk.
NEM K�RDEZT�K, HOGY ELFOGADJUK-E A J�T�K-SZAB�LYAIKAT,  EGYSZER�BB MEGOLD�ST V�LASZTOTTAK: LEFIZETT�K NEMZETI  ELIT�NKET, AKIK SZOLGAIAN ENGEDELMESKEDTEK... Orsz�gunk el-ad�s�t�sa teh�t tudatos nemzetk�zi politikai d�nt�s volt, amelynek a v�gre-hajt�s�hoz a saj�t �rul� elit�nket haszn�lt�k fel kollabor�nsk�nt. A t�bbi m�r egyszer� k�vetkezm�ny...
K�s�rtetiesen cseng a f�l�nkbe a klasszikus lenini t�tel, miszerint: "A politika �s a gazdas�g kapcsolat�ban a politik�nak van prim�tusa." Hazugs�g, hogy "gyenge gazdas�gi teljes�tm�ny�nk", illetve n�vekv� elad�sod�sunk k�vetkezm�nye, hogy a nemzetk�zi politika "ferde szemmel" tekint r�nk. Sokkal ink�bb igaz, hogy a nemzetk�zi �s nemzetek feletti p�nzvil�g t�nkretette gazdas�gunkat, hogy olcs�n elorozhassa �rt�keinket �s r�nk s�zhassa t�m�nytelen b�vlij�t. Az elit�nket pedig megtan�totta "jogilag tiszt�n" lopni �s folyamatosan  hazudni, mint a v�zfoly�s...
�rul� p�nz�gyeseink sz�j�b�l sz�ntelen�l �radnak a gyarmatos�t�k hazugs�gai.
Sajnos �ngerjeszt� hat�s�, hogy nemzetgazdas�gunk f�bb szerepl�i, a dolgoz� �s termel� lakoss�g, a v�llalkoz�k - hiszen annyit hallj�k! - lassank�nt maguk is elhiszik, hogy but�k, �gyetlenek, rosszul �s dr�g�n dolgoznak: ez�rt a nemzetk�zi piac "igazs�gos �rt�k�t�lete" lass� k�nhal�lra veti �ket.

A foly� fizet�si m�rleg 1996. �vi t�nyleges hi�nya 1,7 Mrd USD-t tett ki, ami az el�z� �vekhez viszony�tva k�ts�gtelen�l n�mi javul�s. Ennek �rdek�ben azonban az eg�sz t�rsadalom olyan k�nyszer-�ldozatokat hozott, ami - egyebek mellett - a termel�si, az �rt�kes�t�si (kereskedelmi), a v�llalkoz�si �s a beruh�z�si kedvet is olym�rt�kben visszavetette, minek k�vetkezt�ben gazdas�gi n�veked�s nincs.
E t�nyek m�r megmutatkoznak a k�lkereskedelmi m�rleg folyamatos roml�s�ban is, ami a fizet�si m�rleg �jb�li hi�ny-n�veked�s�hez, felborul�s�hoz vezethet m�r 1997-ben is, de 1998-ban eg�szen biztosan. Ism�t a j�v�nket �ldozt�k fel.

Rem�nytelen�l fokoz�d� k�ls� (�s bels�) elad�sod�s
Az ad�ss�ghelyzet�nk javul�sa vagy roml�sa azon m�lik, hogy’ alakul a nemzet-gazdas�g j�vedelemtermel� k�pess�ge, a GDP, a gazdas�gi n�veked�s. A k�rd�s nyilv�nval�an az: k�pes-e orsz�gunk tov�bbra is kitermelni az �vtizedek �ta re� nehezed� ad�ss�gszolg�lati terheket, k�pes-e olym�rt�k� GDP-n�veked�st el�rni (t�bbletj�vedelmet realiz�lni), amib�l a kamatok fizet�se s a hitelt�rleszt�s �ssze-oml�s vesz�lye n�lk�l finansz�rozhat�. Az elad�sod�s eme t�rt�neti trendvonal�n nyilv�n l�tezik egy inflexi�s pont, amin t�ll�pve a folyamat megford�thatatlann� v�lik, �s gyorsul� zuhan�ssal a teljes �sszeoml�shoz vezet...
Vajon t�lhaladtuk-e m�r ezt a holtpontot, vagy sem?

A fizet�si m�rleg legfontosabb meghat�roz� t�nyez�i:
- a k�lkereskedelmi (export-import) m�rleg, a k�lkereskedelem cserear�nyai;
- az infl�ci� m�rt�ke, amely determin�lja a cserear�nyokat �s a valutaparit�st;
- az ad�ss�gszolg�lati terhek (kamat + t�rleszt�s) aktu�lis kond�ci�i;
- a k�lf�ldiek t�kebefektet�seinek �s profit-repatri�l�sainak egyenlege, tov�bb�
- az adott-kapott hitelek egyenlege, valamint
- a valuta-tartal�k v�ltoz�sa, illet�leg a privatiz�ci�s bev�telek �sszege.

Az elm�lt k�zel  8 �v sor�n a kor�bbi alapk�plet nem sokat v�ltozott. Az 1980-as �vekben m�r az ad�ss�gszolg�lat teljes�t�s�re vett�nk fel �jabb �s �jabb k�lf�ldi k�lcs�n�ket a Vil�gbankt�l vagy a Nemzetk�zi Valutaalapt�l. Az ut�bbi 2 �vben (1995-1996.) a hitelfelv�tel m�rs�kl�d�tt, az ad�ss�gszolg�lat teljes�t�s�nek leg-f�bb forr�s�v� a privatiz�ci�s bev�telek (l�sd pl. az energia-szektor �rt�kes�t�s�t) v�ltak. A k�lf�ldi t�kebefektet�sekb�l sz�rmaz� valutabev�telek jelent�s h�nyada az orsz�g valuta-tartal�kait n�velte.
Az MNB-t�j�koztat� adatai alapj�n vizsg�ljuk meg a fizet�si m�rlegre hat� f�bb t�nyez�k alakul�s�t, �s �llap�tsuk meg: folytathat�-e tov�bb - 1998. ut�n is - az elm�lt 2x4 �v korm�nyzati k�lgazdas�g-politik�ja?

1. A k�lkereskedelmi m�rleg az 1988-1991. k�z�tti �vekben k�zel egyenletes, minim�lis akt�vummal z�rt. Az 1992. �vi passz�vum m�g elhanyagolhat�an kicsi. Az 1993-1995. k�z�tti 3 �vben viszont felborult az egyens�ly. A k�lkereskedelmi passz�vum �rt�ke �vi 3 Mrd USD k�r�l tet�z�tt, illetve a 3 �v �sszegek�nt 9,324 Mrd USD-t tett ki, - mik�zben a gazdas�gi n�veked�s �ppen ezekben az �vekben volt a legmagasabb! Azt hihetn�nk, hogy a GDP er�teljes n�veked�se okozhatta a k�lkereskedelmi m�rleg egyens�ly�nak a megboml�s�t, �mde ennek ellentmond a folytat�s. A k�lkereskedelmi m�rleg�nk 1996-ban - m�g �ll�t�lagos stabiliz�ci�s sikereink ellen�re is - ism�t 2,645 Mrd USD passz�vummal z�rt, a GDP viszont 0,6 %-kal cs�kkent, vagyis h�t az orsz�g gazdas�gi teljes�t�k�pess�ge szemernyit sem javult. Az �ruforgalmi m�rleg roml�sa 1997-ben v�rhat�an folytat�dik, ami a fizet�si m�rleg �jb�l n�vekv� deficitj�ben is kifejez�sre juthat majd. A gazdas�g pedig v�ltozatlanul stagn�l.
2. A bels� infl�ci� 1997-ben tov�bbra is 20 % feletti m�rt�k�, ami pedig a csere-ar�nyaink folytat�d� roml�s�t, a forint folyamatos le�rt�kel�d�s�t id�zi el�. Az USD �rfolyama m�r 180 forint felett j�r, �s k�zel�ti a "b�v�s" 200 forintos hat�rt. Csak t�rt�neti eml�keztet��l: 1 USD 1988-ban m�g csak mind�ssze 50 magyar forintot �rt! A magyar valuta (HUF) roml�s�nak �tlagos m�rt�ke �gy az elm�lt 8 �vben 15 %/�v volt. �rdekes m�don az �vi roml�s m�rt�ke eleinte hull�mzott - "j� �v, rossz �v" -, �m 1993-t�l �vi 17-20 % k�z�tti m�rt�kben "stabiliz�l�dott"...

3. A k�ls� ad�ss�gszolg�lat �sszeg�nek n�veked�se szint�n 1992-1993-t�l vett dr�mai fordulatot. A t�nylegesen teljes�tett ad�ss�gszolg�lat (kamatfizet�s + t�ke-t�rleszt�s) �sszege az 1990. �vi 4 Mrd USD-r�l 1996-ban 10,3 Mrd USD-re emelkedett, mik�zben a nett� kamatkiad�s m�rt�ke 8 �v �ta �vi 1,2-1,4 Mrd USD k�r�l stagn�l! A kiugr�an magas t�ket�rleszt�st a privatiz�ci�s bev�telek, els�-sorban az energia-szektor 1995. �vi �rt�kes�t�se - mint soha vissza nem t�r�, egyszeri "lehet�s�g"! - tette lehet�v�. A nagy �sszeg� (4 Mrd USD) "soron k�v�li t�ket�rleszt�s" eredm�nyek�nt az USD-ben kifejezett brutt� ad�ss�gunk trendje "megfordult": az eddigi "stabil" n�veked�s most diszkr�t cs�kken�sbe v�ltott �t. A hangs�ly az "USD-ben kifejezett" �s a "diszkr�t cs�kken�sbe" kifejez�seken van. Az ad�ss�g eff�le cs�kkent�se ugyanis egyszeri, "mesters�gesen el�id�zett" l�p�s, s mint ilyen, megism�telhetetlen (!), mert nem a nemzetgazdas�g teljes�t�-k�pess�ge n�veked�s�nek a val�s eredm�ny�b�l, hanem csak az energia-szektor ‘hirtelen felindul�sb�l elk�vetett’ �rt�kes�t�s�b�l sz�rmazik.
Mindemellett az �llamad�ss�g forintban kifejezett �sszege �gy is tov�bb n�tt, ha m�s miatt nem, h�t a folyamatos �rfolyam-roml�s k�vetkezt�ben...
A brutt� k�ls� �llamad�ss�g �sszege 1990-ben 21,27 Mrd USD volt, ami (USD = akkor 63,2 forint) 1.344,2 Mrd forintnak felelt meg. Ugyanez 1995-ben m�r 31,655 Mrd USD-t, - illetve (USD = akkor 125,7 forint) 3.978,7 Mrd forintot tett ki. Egy �vvel k�s�bb, 1996-ban pedig az ad�ss�g �sszege 27,646 Mrd USD - doll�rban teh�t cs�kkent -, ami (USD = akkor 152,6 forint) m�r 4.218,3 Mrd forintra r�g! Ad�ss�gunk teh�t forintban kifejezve a rendszerv�lt�s �ve (1990.) �ta 3,14 (pi-)szeres�re, illet�leg 214 %-kal - folyamatosan - n�vekedett!
A nemzetgazdas�g teljes�tm�ny�t pedig - elvt�rsak! - egyel�re forintban m�rj�k, hisz saj�t b�r�nket, fizet�s�nket ma m�g HUF-ban kapjuk. Tetszet�s statisztikai hazugs�g a doll�rban kifejezett ad�ss�g jelent�s cs�kkent�s�r�l hencegni, ami k�zben a doll�r kitermel�se orsz�gunknak - h�la Sur�nyi �rnak, illetve a cs�sz� le�rt�kel�s�nek! - �vente automatikusan 20 %-kal t�bbe ker�l.
Brutt� k�ls� ad�ss�gunk ma is a GDP 63,6 %-�t teszi ki. A GDP viszont 1996-ban - 0,6 %-kal - ism�t cs�kkent, az ad�ss�g pedig 1997-ben �jra csak n�ni fog...

Itt eml�tem, hogy a KSH Gazdas�gelemz�si �s Informatikai Int�zete t�j�koztat�ja az 1997. �vi gazdas�gi folyamatokr�l (1997/1-2.), a 2. oldalon "M�rs�kl�d� k�ls� ad�ss�g" c�mmel ellentmond�sos, az MNB-adatokkal nem teljesen egyez�, f�lre-vezet� adatokat k�z�l: "Az elm�lt �vben (�rtsd: 1996-ban) is jelent�sen cs�kkent az orsz�g k�ls� ad�ss�ga." Azt�n: "Az 1995. m�rcius�ban m�g 20-21 milli�rd doll�ros k�ls� nett� ad�ss�g 1996. v�g�re 14,3 Mrd USD-ra m�rs�kl�d�tt." Az MNB-t�j�koztat� adatai szerint a nett� k�ls� ad�ss�g 1994-ben tet�z�tt (18,9 Mrd USD), majd 1995-ben 16,8-, illetve 1996-ban 14,3 Mrd USD-re cs�kkent. Mindek�zben a brutt� k�ls� ad�ss�g 1994-ben 28,5-, 1995-ben pedig 31,7 Mrd USD-re n�vekedett, ami azt�n 1996-ban - az ismert okok miatt - 27,6 Mrd USD-re cs�kkent. Minden adat �rt�kel�se kiz�r�lag politikai be�ll�t�s k�rd�se!
Mellesleg: az MNB adatai r�szben �nmagukkal sem egyeznek, - v�.: egym�ssal a 105. �s a 106. oldalnak az 1995. �vi brutt� �s nett� ad�ss�gra vonatkoz� adatait. Mindazon�ltal: a nett� �s a brutt� ad�ss�g v�ltoz�s�nak tendenci�ja "mind�ssze" amiatt t�r el egym�st�l, merthogy a kintl�v�s�geink (k�vetel�seink) az 1994. �vi 9,6 Mrd USD-r�l 1995-ben 14,8 (!) Mrd USD-re emelkedtek, ami ugye bagatell! Ami egy�bk�nt az �llamad�ss�ggal kapcsolatos sz�madatok, t�j�koztat�sok vala-mint a sajt�beli k�zl�sek megb�zhat�s�g�t illeti, arra tal�n megfelel� illusztr�ci� az al�bbi id�zet a K�P� �prilis 30-iki sz�m�ban k�zz�tett, Fekete J�nossal - a folyamatos elad�sod�sunk ‘atyj�val’ - k�sz�tett interj�b�l. K�P�: "De t�ny az is, hogy amikor 1989-ben �tadta ezt a kulcsot (ti. az MNB kulcs�t), haz�nk brutt� ad�ss�g-�llom�nya 18-19 milli�rd doll�r volt, ami az elm�lt 8 �vben 35 milli�rd doll�rra n�tt, vagyis csaknem megk�tszerez�d�tt." Mire Fekete J�nos: "A t�nyek makacs dolgok. Ha arra kell v�laszt adni, hogy vajon elad�sodott orsz�g lett-e Magyarorsz�g, �s �rtott-e a sok hitelfelv�tel, akkor egyenesen �s vil�gosan azt kell mondanom, ez hasznos volt, ez nem �rtott. Olyan vagyont, �rt�keket hoztunk l�tre, amelynek egy r�sz�t most �rt�kes�tett�k, �s t�bb p�nzt kaptunk �rte, mint amennyi 40 �v teljes felhalmozott ad�ss�ga."
Csup�n eml�keztet��l: az eg�sz privatiz�ci�b�l mind�sszesen 4 Mrd USD valuta-bev�telt (723 Mrd HUF) siker�lt realiz�lni, mik�zben a brutt� �llamad�ss�g m�r 1990-ben meghaladta a 21 Mrd USD-t. Ma privatiz�lhat� vagyonunk m�r szinte nincs is, az ad�ss�g pedig lassan �jb�l el�ri a 30 Mrd USD-t. Vagy a statisztika, vagy az �js�g t�ved nagyot, - Fekete J�nos viszont bizonyosan. Olyan l�tszatot is kelt, mintha felhalmozott (�s most privatiz�lt) t�rsadalmi tulajdonunkat k�lcs�n�k felv�tel�b�l �p�tett�k volna fel, hoztuk volna l�tre. Ebb�l semmi nem igaz!

4. A k�lf�ldiek k�zvetlen t�kebefektet�seinek �sszege az 1989. �s 1996. k�z�tti
7 �v alatt �sszess�g�ben 13,4 Mrd USD-t tett ki. Ezek az �sszegek - mivel "jog-folytonosan" a k�lf�ldi befektet�k tulajdon�t, t�kebet�tj�t k�pezik! - ad�ss�g-szolg�lat c�lj�ra, k�lcs�nt�rleszt�sre igaz�b�l nem haszn�lhat�k fel, viszont az orsz�g valuta-tartal�k�t k�ts�gtelen�l j�t�konyan n�velik.
Ezzel �sszef�gg�sben felh�vom a figyelmet Orb�n Viktornak, a Fidesz M.P.P. eln�k�nek egy s�lyos "szakmai" (b�r � nem is k�zgazd�sz!) t�ved�s�re, amely a Demokrat�ban 1996. m�jus 2-ik�n megjelent interj�j�ban l�tott napvil�got. Orb�n Viktor kijelent�se �gy hangzik: "�vi nyolcsz�zmilli�-egymilli�rd doll�r k�lf�ldi t�ke be�raml�sa sz�ks�ges ahhoz, hogy Magyarorsz�g jobban j�rjon, ha fizet (ti. ad�ss�g-t�rleszt�st), mintha nem fizet. Ha ez al� a szint al� esik vissza a be�raml�s m�rt�ke, akkor el kell gondolkodnunk az ad�ss�g nem a szok�sos eszk�z�kkel val� kezel�s�nek k�rd�s�n. A most be�raml� mintegy �vi k�t- milli�rd doll�r egyel�re azonban lehet�v� teszi Magyarorsz�g sz�m�ra, hogy �sszeroppan�s n�lk�l teljes�tse az ad�ss�gszolg�latot."
Az id�zett v�leked�s alapvet�en t�ves, mert:
- a k�lf�ldi t�ke be�raml�s�nak m�rt�ke �jabban cs�kken;
- a fizet�si m�rleg hi�ny�t �tmenetileg �s form�lisan, mintegy m�rlegtechnikailag
  "finansz�rozhatja" a k�lf�ldiek t�kebefektet�se, de val�j�ban �s t�nylegesen:
- csak val�s privatiz�ci�s valuta-bev�telek ford�that�k ad�ss�gszolg�lati c�lokra,
  a k�lf�ldiek k�zvetlen t�kebefektet�sei nem;
- privatiz�lhat� �llami vagyonunk m�r gyakorlatilag nincs, �gy ez a valuta-bev�teli
  forr�s l�nyeg�ben t�k�letesen kiapadtnak tekinthet�. Egy�bk�nt:
- a privatiz�ci�s valutabev�telek sohasem fedez(het)t�k az ad�ss�gszolg�lat (vagy
  csak a t�ket�rleszt�s) valuta-kiad�si fedezet�t; kiv�tel ez al�l a soha vissza nem
  t�r� 1996. �v, a komplett energiaszektor elad�sa miatt. M�sik energiaszektorunk
  viszont nincs. V�gezet�l:
- �nmag�ban kalandor, k�ptelen elk�pzel�s az ad�ss�gszolg�lat esed�kes terheit a
  k�lf�ldi t�kebefektet�kkel, azok p�nz�b�l fizettetni meg �s ki. Egy ilyesfajta
  gondolat eleve h�ts� sz�nd�k�, kv�zi: "Fizessenek a gazdagok, �gy kell nekik, -
  minek j�nnek ide befektetni!" Enn�l sokkalta egyenesebb megold�s halaszt�st,
  vagy �t�temez�st k�rni, esetleg a kommunista hitelfelv�telekre hivatkoz�ssal,
  kerek perec megtagadni a k�lcs�n�k egy r�sz�nek visszafizet�s�t.

5. Magyarorsz�g k�ls� k�vetel�s-�llom�nya 1990-ben 5,3 Mrd USD volt, majd elkezdett n�vekedni - 1993-ban k�zel 10 Mrd USD-t tett ki -, �s 1995-ben m�r 15 Mrd USD-re r�gott. Ad�saink - kik is lehetnek? - 1996-ban komoly �sszeget t�rleszthettek, ugyanis "kintl�v�s�geink" k�zel 2 Mrd USD-vel cs�kkentek, ami a fizet�si m�rleg�nket - szinte "v�letlenszer�en" - jelent�sen jav�totta. Az 1996-ban eszk�z�lt soron k�v�li hitelt�rleszt�s�nk eredm�nyek�nt a brutt� k�ls� ad�ss�g-�llom�ny 4 Mrd USD-vel, - a nett� k�ls� ad�ss�g�llom�ny pedig 2,6 Mrd USD-vel cs�kkenhetett.
Magyarorsz�g 1988. �s 1996. k�z�tt �sszesen mintegy 36 Mrd USD k�z�p-�s hossz�lej�rat� hitelt vett fel, m�g 30 Mrd USD t�ket�rleszt�st hajtott v�gre.
�gy a hitel�llom�ny 8 �v alatt 6 Mrd USD-vel n�vekedett, - minden privatiz�ci�s, illetve ad�ss�g-t�rleszt�si er�fesz�t�s�nk ellen�re.

6. Magyarorsz�g valuta-tartal�kai 1990-ben mind�ssze 1,2 Mrd USD-t tettek ki, ami 1991-ben m�r 4 Mrd USD-re emelkedett. A tartal�kok 1992-t�l 1995-ig folyamatosan n�vekedtek, - 1995. v�g�re meghaladt�k a 12 Mrd USD �sszeget.
Valuta-tartal�kaink 1996-ban jelent�sen, - 2,3 Mrd USD-vel cs�kkentek. Ez feltehet�leg �sszef�gg�sben lehet a teljes�tett ad�ss�gszolg�lat 1996. �vi kiugr� �sszeg�vel, ami (1,7 Mrd USD el�t�rleszt�ssel egy�tt) 12 Mrd USD-t tett ki!
Felmer�lhet az olvas�ban, mi�rt is van sz�ks�ge Magyarorsz�gnak 10 Mrd USD nagys�grend� valuta-tartal�k k�pz�s�re �s �lland� fenntart�s�ra, mik�zben k�zel 30 Mrd USD brutt� k�ls� ad�ss�g ut�n fizet�nk minden �vben n�vekv� ad�ss�g-szolg�latot?! Nem valami kapit�lis �r�lts�g ez? Term�szetesen ‘vil�gh�res’ p�nz-�gyeseink is k�vetnek el nagy n�ha hatalmas hib�kat, t�ved�seket, - �m ekkor�t �gysz�lv�n sohasem. Teh�t nem hib�r�l lehet sz�!
Val�sz�n�s�thet�, hogy a valamireval� k�lf�ldi t�k�sek csakis akkor eszk�z�lnek jelent�s �sszeg� befektet�seket Magyarorsz�gon, ha megfelel� (esetleg titkos) garanci�kat kapnak, hogy b�rmilyen nekik nem tetsz� politikai fordulat eset�n marad�ktalanul kimenthetik (repatri�lhatj�k) befektetett t�k�j�ket. Valamireval� bank csak akkor ny�jthat nagy �sszeg� k�z�plej�rat� hitelt, ha szint�n megfelel� garanci�t kap a k�lcs�n visszat�r�l�s�re. Ilyen biztos�t�kot jelenthet, ha a Vil�g-bank �s a Nemzetk�zi Valutaalap k�telez� m�rt�k� tartal�kk�pz�st �r el� az ad�s Magyarorsz�g sz�m�ra. A horribilis �sszeg� valuta-tartal�k (10 Mrd USD) teh�t els�sorban "garanci�lis k�telezetts�g" v�llal�sa lehet az agg�d� t�k�s befektet�k �s hitelez�k kv�zi megnyugtat�s�ra.
Ism�t Orb�n Viktornak sz�nom megjegyz�semet: a k�lf�ldiek t�kebefektet�sei, a k�telez� valuta-tartal�k semmik�ppen nem haszn�lhat� - m�g �tmenetileg sem - ad�ss�g-szolg�lati c�lokra. Az ad�ss�g-szolg�lat minden norm�lis esetben a k�lkereskedelmi m�rleg akt�vum�nak valuta-bev�teli t�bblet�b�l teljes�tend�, - ami csak er�teljes �s stabil gazdas�gi n�veked�s, �vi legal�bb 4-6 %-os GDP-n�veked�si �tem megval�sul�sa mellett biztos�that�. V�gsz�ks�g eset�n (ritk�n) persze az ad�ss�g-szolg�lat teljes�thet� a rendk�v�li valuta-bev�teleket produk�l� privatiz�ci�s tranzakci�k r�v�n is. �pp ez t�rt�nt 1996-ban, amikor is az MSZP-SZDSZ koal�ci�s korm�ny �rt�kes�tette a komplett strat�giai energiatermel�-�s szolg�ltat� szektort  francia, n�met �s olasz - j�r�szt �llami - v�llalatoknak, csak az�rt, hogy fizet�si m�rleg�nk egyens�lya helyre�ll�t�s�nak, valamint az ad�ss�g-�llom�ny cs�kkent�s�nek hamis l�tszat�t keltse a t�k�s p�nzvil�gban. E tranz-akci�val azonban minden profitk�pes eladhat� vagyonunk el is fogyott, - t�bb privatiz�ci�s bev�telre pedig a tov�bbiakban m�r nem sz�m�thatunk.
Az ad�ss�g-szolg�lat ideig-�r�ig teljes�thet� �jabb hitelek felv�tel�b�l is - �ppen ez t�rt�nt 1982. �s 1992. k�z�tt -, de ez egy�ltal�n nem norm�lis. Mindazon�ltal sajnos nagyon val�sz�n�, hogy a tov�bbiakban Magyarorsz�g �jb�l abnorm�lis megold�sokra k�nyszer�l...

Ad�ss�g-�gyben ez m�r a kommunist�k m�sodik rettenetes �r�ks�ge
Az 1970-es �s 1980-as �vekben rem�nytelen�l elad�s�tott�k Magyarorsz�got, - a bels�leg nem legitim, csup�n a t�k�s Nyugat-Eur�pa �s az USA sz�m�ra szalon-k�pes kommunista korm�nyaink 20,5 Mrd USD ad�ss�got halmoztak fel.
A felvett hiteleket d�nt� r�szben gazdas�gtalan, megalom�ni�s nagyberuh�z�sok megval�s�t�s�ra, illetve a nemzetk�zi kommunizmus t�mogat�s�ra (pl.: "gurul� doll�rok"), a saj�t p�rtjuk, az MSZMP �s tags�ga j�l�t�nek finansz�roz�s�ra, a kommunista elit f�ny�z� �letm�dj�nak megteremt�s�re �s �lland� fenntart�s�ra ford�tott�k. A 20 Mrd USD ad�ss�got 1990-ben b�k�s rendszerv�lt�s jogc�m�n ‘stande pityere’ r�terhelt�k az Antall-korm�nyra, amely zoksz� n�lk�l �tvette azt, - majd mer�sz fordulattal ‘r�terhelte’ a n�pre, illetve a t�rsadalmi tulajdonra. A spont�n privatiz�ci�t szab�lyozott mederbe terelt�k, �s minden kor�bban l�tre-hozott �llami vagyont �tlag 20 %-os �ron �rt�kes�tettek a k�lf�ldieknek, azzal a megt�veszt� indokl�ssal, hogy a privatiz�ci�s bev�telekb�l fizetik majd vissza a kor�bban felvett - nem legitim - ad�ss�got. Ebb�l, mint tudjuk - nem lett semmi... A privatiz�lhat� vagyon elt�nt, a valuta-bev�telek belefolytak a "nagy kalapba", -  Magyarorsz�g brutt� ad�ss�g-�llom�nya 30 Mrd USD-hez k�zel�t. Az ad�ss�g-szolg�lat �vr�l-�vre n�, a gazdas�g stagn�l, a k�lkereskedelmi m�rleg�nk megint romlik, a fizet�si m�rleg tov�bbra is deficites.
Az �llam csillag�szati �sszeg�, meredeken n�vekv� bels� ad�ss�ga a bankokn�l halmoz�dik, az �llami k�lts�gvet�s egyre n�vekv� h�nyada improdukt�v kamat-kiad�s; mik�zben a bankok virulnak, a felpump�l�sukra csak az elm�lt 4-5 �vben 600 milli�rd forintot k�lt�tt az �llam.
Magyarorsz�got t�vlatilag l�nyeg�ben t�nkretette az �tgondolatlan mag�nos�t�s.
A Horn-korm�ny �ltal v�grehajtott tot�lis privatiz�ci�, az id�z�tett bombak�nt ketyeg� "garancia-v�llal�sok" (500-600 Mrd forint �rt�kben) null�ra reduk�lt�k a k�vetkez� korm�ny lehet�s�geit, �s val�s�ggal megb�n�tott�k az �llamot. A l�t-fontoss�g� k�zm�vck (energiaszektor, v�zm�vek, stb.) �tgondolatlan elad�s�val teljesen kiszolg�ltatt�k a lakoss�got a multinacion�lis t�rsas�gok �nz�, profit�hes �rpolitik�j�nak.
A v�llalt nemzetk�zi k�telezetts�gek, az Eur�pai �ni�hoz, valamint a NATO-hoz val� csatlakoz�s el�k�sz�t�se elk�peszt� kiad�sokkal j�r, amelyek finansz�roz�sa ma �ppolyan megoldhatatlannak l�tszik, ak�rcsak a mez�gazdas�g eg�sz�nek �t-alak�t�sa az eur�pai �ni�s k�v�nalmak szerint.
A gazdas�g fel�l�nk�t�se azonban - min� paradoxon! - kiz�r�lag a k�lts�gvet�s kurt�t�s�val lehets�ges. A v�llalkoz�kra nem r�hat�k �jabb ad�terhek, mert egy ilyen int�zked�s sz�ks�gszer�en a feketegazdas�got b�v�ti �s hizlalja.
�j t�pus� szoci�lpolitika megval�s�t�s�ra megint csak nincsen p�nz. Az �llami k�lts�gvet�s, az �n. nagy eloszt�si rendszerek reformja el sem kezd�d�tt, csup�n  m�dszeres sz�tver�s�k �s spont�n sz�tlop�suk folyik. A t�rsadalombiztos�t�sunk 1000 milli�rd forintos nagys�grend� k�lts�gvet�se imm�ron �pp�gy a korrupci�s szabadrabl�s j�tsz�tere (v�.: Simsa P�ter Cser �gnes ellen), mik�nt az �llami b�dzs� egyes t�teleinek (pl. iskolai oktat�s sz�m�t�g�pes�t�se) jelent�s h�nyada... A v�laszt�sok el�tti �sszk�p lehangol� �s rem�nytelen. Az is bolond, aki politikai felel�ss�get v�llal mag�ra 1998-t�l! Minden t�ren �tfog� (vissza-)v�ltoztat�sok sz�ks�gesek, ami viszont megfelel� p�nzforr�sok hi�ny�ban lehetetlens�g.
A gazdas�gpolitikai, a politikai mozg�st�r besz�k�lt, az �j korm�nyt a cselekv�s-k�ptelens�g r�me fenyegeti. A t�rsadalmi tulajdont a p�rt�llami lobbyk lopt�k sz�t, illetve nagyr�szt bag��rt ki�rus�tott�k a k�lf�ldnek. M�r semmink sincs. Hitel-k�pess�g�nk is odaveszett, hiszen nem tudunk cser�ben jelz�logot aj�nlani.
Az �llamot "kil�ra" elad�s�tott�k a bankoknak, emellett a konstrukci�j�t tekintve ‘f� alatt’ megval�sult az �llami k�lts�gvet�s �s a t�rsadalombiztos�t�s r�szleges, improdukt�v �s rabl� privatiz�ci�ja. A lakoss�g �letsz�nvonala imm�r kiz�r�lag az �nz� nemzetk�zi profit�rdekek k�nye-kedv�t�l f�gg.
 A bels� �s a k�ls� elad�sod�s, a kamatrabszolgas�g �lland�s�t�s�val "siker�lt" konzerv�lni az "�r�k�s b�rmunka" int�zm�ny�t, aminek az a l�nyege, hogy a magyar ember sv�d j�vedelem-ad�t �s magyar t�b�-ad�t k�teles fizetni alb�n b�r�b�l, mik�zben eur�pai-�ni�s �s amerikai kacatokat k�nytelen v�s�rolni, az eredetin�l is sokkal magasabb �rakon. Mik�zben megszokott, j� min�s�g� term�keink egyre olcs�bban, egyre nagyobb mennyis�gben �ramlanak k�lf�ldre, - ad�ss�gszolg�lat c�m�n... (Ak�r ha m�g mindig ‘h�bor�s j�v�t�telt’ fizetn�nk.) Az �j korm�ny nem emelhet ad�t, le kell �p�tenie az �llamot, a k�lts�gvet�st, - noha p�tl�lagos forr�sok bevon�s�ra lenne sz�ks�g a v�llalkoz�sok, a gazdas�g �l�nk�t�s�re. �jabb hitelek kellenek, de ki fogja ezeket ny�jtani, - ki �s mib�l fogja ezeket visszafizetni? Hogyan lehet a semmib�l aranyat csin�lni?!

Vajon mi lehet a kommunist�k h�ts� sz�nd�ka, a val�di c�lja, hogy m�sodszor m�g sz�rny�bb �r�ks�get k�sz�lnek hagyni a minden bizonnyal k�vetkez� �jabb nemzeti korm�nynak?! Nyilv�n a b�zis-teremt�s...
Arra apell�lnak, hogy a nemzeti ellenz�k korm�nya - mivel ilyen �r�ks�ggel nem tudnak majd megk�zdeni! - �gyis r�vid �ton megbukik.
Ezut�n pedig - a szokott m�don - ism�t el�l�phet egy �j, ny�ltan bolsevik tirannus, aki majd megzabol�zza �s becs�letes munk�ra fogja ezt a lusta n�pet, mint tette ezt egykor a felejthetetlen R�kosi M�ty�s!
R�videbb-hosszabb "konszolid�ci�" ut�n azt�n majd megint elkezd�dik az �ldott liberaliz�ci� s ha j�l viselked�nk, h�t majd jutalmul ism�t mehet�nk B�csbe h�t�-l�d�t v�s�rolni.
�s folytat�dhat a "h�zd meg, ereszd meg!", forog a kaleidoszk�p, meg nem �ll a bolsevik csiki-csuki: kommunista diktat�r�b�l liber�lis demokr�cia, illetve vice versa, - az id�k v�gtelenj�ig.